EURÓPAI BIZOTTSÁG [CSAK AZ ELHANGZOTT SZÖVEG HITELES] Andor László Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Beszéd az Egészség és Biztonság konferencián Budapest, 2014. október 14. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen a meghívást! Nagy örömmel teszek eleget a felkérésnek, hogy az Európai Bizottság szemszögéből beszéljek a munkahelyi stressz kezeléséről, amely a munkahelyi egészség és biztonság szempontjából kétségkívül az egyik legfontosabb kockázati tényező. A kérdéssel régóta foglalkozunk uniós szinten. Az Európai Bizottság stratégiai célja, hogy a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és más uniós intézményekkel szorosan együttműködve biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítson az Európai Unióban dolgozó több, mint 217 millió munkavállaló számára. Mivel a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatok jórészt hasonlóak az Unió területén, az Uniónak egyértelmű feladata, hogy a tagállamoknak segítséget nyújtson a kockázatok hatékonyabb kezelésében, és az EU egész területén biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket. Általános helyzetkép Az Európai Uniót valaha érintő legsúlyosabb válság romboló hatással volt nem csupán az európai és a magyar munkahelyekre, de a munkakörülményekre is. Ezért az elmúlt öt évben a legfőbb prioritásaim közé tartozott a munkakörülmények javítása az Európai Unióban. Alighanem mindannyian egyetértünk abban, hogy a 21. században egy munkahelytől a biztonság, a kreativitás támogatása, a munkavállalók részvétele és a dolgozók iránti tisztelet lenne elvárható. Ezzel szemben napjainkban sokak számára jelent a munka bizonytalanságot, alacsony fizetést és romló munkakörülményeket. Mindezen körülmények hozzájárulnak a stressz kialakulásához. A stressz kihat a munkavállalók teljesítményére és gyakran eredményezi a munkából való hiányzást, hosszútávon pedig olyan komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések. A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkával kapcsolatos egészségi probléma Európában, és más pszichoszociális kockázatokkal együtt az összes kieső munkanapok több mint felében (50 60%-ánál) játszik szerepet. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a stressz és a pszichoszociális kockázatok nem kezelése mind a társadalomra, mint pedig a vállalatokra komoly pénzügyi terheket ró. Ezen kutatások szerint a mentális egészséggel összefüggő problémák munkahelyi, illetve nem munkahelyi költségei megközelítik a 240 milliárd eurót évente. Ezen összeg kevesebb mint felét teszik ki a közvetlen költségek, mint például az orvosi kezelés, 136 milliárd euró pedig a kieső termelésből, főként a betegség miatti hiányzásból fakad. SPEECH/14/692
A nemzeti statisztikák szintén meggyőzőek a stressz költségeit illetően: Becslések szerint a munkahelyi stressz költségei Franciaországban országos szinten 2 3 milliárd eurót tettek ki 2007-ben. Az Egyesült Királyságban 2009 2010 folyamán körülbelül 9,8 millió, munkahelyi stressz miatt kieső munkanappal számoltak, és a munkavállalók átlagosan 22,6 napot hiányoztak a munkahelyükről. Ausztriában a pszichoszociális zavarokat tekintik a szellemi munkát végzők korai nyugdíjba vonulásának legfőbb okaként, ami a munkavállalók e csoportján belül az összes korai nyugdíjazás több mint 42%-ánál játszik szerepet. Eurobarométer a munkakörülményekről A problémát az Eurobarométer legfrissebb felmérésének eredményei is igazolják. Az Eurobarométer adataiból is világosan kiderül, hogy a munkavállalók számára a stressz jelenti a legfőbb munkavédelmi kockázatot. A magyarok körében az EU átlagnál (51%) is magasabb, 56%-os az ezt alátámasztó válaszok aránya. Az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz Magyarországon évente átlagosan 440 milliárd forintos veszteséget okoz. Ez az oka továbbá a kieső munkanapok több mint felének. Összességében megállapítható, hogy a rendelkezésre álló adatok minden országban a munkahelyi stressz növekedéséről árulkodnak. Ennek különféle okai lehetnek: a bizonytalanság, az egyes szektorokra és országokra jellemző feszített munkatempó, a mobilitás csökkenése, valamint a részidős vagy határozott időre szóló munkaszerződés kényszere. EU szerepe A felmérés eredményei mindenesetre jelentős feladatot adnak az Európai Uniónak és a tagállamoknak. Az első kérdés az, hogy milyen módon lehetne minőségi és egyben mindenki számára előnyös munkakörülményeket teremteni a stressz leküzdése érdekében? A második pedig, hogy miként lehet ezt megtenni olyan módon, ami minden tagországban eredményes lehet. Először is fontos annak felismerése, hogy a pszichoszociális kockázatok megelőzhetőek, mégpedig nem túl költséges módon. A pszichoszociális kockázatok felmérhetők, értékelhetők és kezelhetők, ugyanolyan szisztematikus módon, mint más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázatok. Az EU három szinten tud ebben segíteni: 1) Uniós jogszabályokkal 2) Uniós stratégiákkal és egyéb nem jogi jellegű kezdeményezésekkel 3) Uniós forrásokkal Az EU s jog szerepe a munkakörülmények javításában A munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén az elmúlt 25 évben elért uniós eredmények javulása nagy részben az átfogó jogszabályoknak és az Unió, a tagállamok és az érdekeltek, így például a szociális partnerek által indított és végrehajtott átfogó politikai intézkedéseknek köszönhető. 2
Sokan még mindig alábecsülik az EU jogszabályainak jelentőségét, sőt olykor a jövőbeli relevanciájukat is kétségbe vonják. Az EU azonban kulcsszerepet játszik a tisztességes munkakörülmények megvédésében. Az uniós jog végrehajtása megköveteli a vállalatoktól, hogy a munkavállalók munkahelyi egészégnek és biztonságának előmozdítása érdekében lépéséket tegyenek. Ez néha költségekkel is járhat. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen beruházások nem kizárólag a magasabb termelékenység miatt fontosak, hanem azért is, mert így egyenlő esélyekkel versenyeznek az EU egységes piacán. Nem 28 különböző szabályrendszernek kell megfelelniük, és a rossz munkakörülmények között dolgoztató tisztességtelen konkurensektől sem kell tartaniuk. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek az európai aktív korú társadalom jelentős részét alkalmazzák. Az uniós jog arra kötelezi az európai munkáltatókat, hogy felmérjék és kezeljék a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat a munkavállalók egészségének és biztonságának garantálása érdekében. Olyan konkrét intézkedések lehetnek ezek, mint a foglalkoztatási kockázatok megelőzése, képzések biztosítása és információnyújtás. Ezen intézkedéseket a munkáltatóknak úgy kell megtenniük, hogy azok a problémák megelőzését szolgálják. Ezt pedig úgy lehet megvalósítani, ha a munkahelyi munkarend figyelembe veszi a technológiai változásokat, segít a munkaidő megfelelő megszervezésében, tiszteletben tartja az emberi kapcsolatokat, és felméri a munkakörnyezetre ható egyéb körülményeket. Az uniós jog alakításában a szociális partnerek is fontos szerepet játszanak. Az európai szektorális szociális partnerek két keretmegállapodást írtak eddig alá ezen a területen: 2004-ben a stressz megelőzéséről, és 2007-ben a munkahelyi erőszak megelőzéséről. Ezen megállapodások célja a figyelemfelhívás, illetve olyan konkrét akciók beazonosítása, amelyek segítik a munkavállalókat és munkáltatókat a munkahelyi stressz és erőszak megelőzése és kezelése érdekében. A Bizottság 2011-ben készített egy jelentést a stressz megelőzéséről szóló megállapodás végrehajtásáról, amely megerősítette, hogy a megállapodás eredményesnek bizonyult a stressz kezelésében már jól bevált módszerek elterjesztéséhez. A munkahelyi erőszakról szóló megállapodást a szociális partnerek autonóm módon hajtják végre nemzeti szinten. Ezen megállapodás végrehajtásáról a Bizottság 2015-ben terjeszt elő egy jelentést. Végül pedig fontos megemlíteni, hogy amennyiben a tagállamok nem ültetik át az uniós jogszabályokat a nemzeti jogba, úgy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ugyanakkor a tagállamok felelőssége nem csupán az uniós jog átültetésére, hanem annak a végrehajtatására is kiterjed. Ebben az uniós keretstratégiák, illetve egyéb kezdeményezések is komoly segítséget nyújthatnak. EU stratégiák és egyéb kezdeményezések) A 2007-2012-es uniós munkahelyi egészségről és biztonságról szóló stratégia azt célozta meg, hogy a tagállamok nemzeti stratégiáiba épüljenek be olyan konkrét kezdeményezések, amelyek a mentális egészségügyi problémák megelőzését és a mentális egészség javítását segítik. Ennek eredményeképpen a nemzeti stratégiák többsége ma már tartalmaz erre irányuló elemeket. Az idei év azonban már hozott egy új stratégiát is. Az Európai Bizottság júniusban tette közzé a munkahelyi biztonság és egészségvédelem új, 2014-2020 közötti időszakra szóló keretstratégiáját. Ezen stratégia szintén a mentális egészség fontosságát hangsúlyozza. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság javasolja az uniós jogszabályok hatékonyabb alkalmazását, az uniós források felhasználását és a stressz kezelésére alkalmas jó gyakorlatok minél szélesebb körben történő terjesztését. 3
EU-OSHA kampány A legjobb gyakorlatok terjesztésében a bilbaói Európai Munkahelyi Egészség és Biztonsági Ügynökség kiemelt szerepet játszik. A 2000-ben indult Egészséges munkahelyek kampány az Ügynökség egyik legfontosabb eszköze a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében és annak tudatosításában, hogy a megfelelő egészség és biztonság gazdasági szempontból is előnyös. A kampányok, amelyek mindegyike két évig tart, szervezetek százait vonja be programjaiba az Európai Unió tagállamaiból, az Európai Gazdasági Térség országaiból, illetve a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokból. Az Ügynökség ingyenes tájékoztató- és reklámanyagokat, gyakorlati útmutatókat készít 20-nál is több európai nyelven. Ezek a kampányok jelenleg a maguk nemében a legnagyobbak a világon. A 2014 15-ös Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! kampány támogatását különösen fontosnak tartom. Magam is részt vettem a brüsszeli kampánynyitón. Ez a kampány segít felhívni a figyelmet a munkahelyi stresszel és pszichoszociális kockázatokkal járó következményekre, és elsődleges célja, hogy a munkáltatókat, vezetőiket, a munkavállalókat és ezek képviselőit együttműködésre ösztönözze a kockázatok kezelése érdekében. Egyéb kezdeményezések A hozzám tartozó Foglalkoztatási és Szociális ügyi főigazgatóság jelenleg végez egy, az egész EU-ra kiterjedő felmérést arról, hogy a jelenlegi uniós szabályozás mennyire hatékonyan segíti elő a munkavállalók védelmét a mentális egészségre ható kockázatoktól. Ezen felmérés segítéségével be lehet majd azonosítani azon lépéseket, amelyek szükségesek lehetnek a jelenlegi helyzet javításához. Tagállami kezdeményezések Az Európai Bizottság ugyan számos intézkedést tesz, de természetesen sok múlik azon, hogy a tagállamok mennyire hajlandóak saját kezdeményezést is tenni. Jó példának számít Belgium, amely jogszabályba iktatta a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzését. A jogszabály ez év szeptember elsejével lépett hatályba és előírja, hogy amikor a munkáltató kockázat elemzést végez, azonosítsa be azon szituációkat, amelyek pszichoszociális kockázatokkal járhatnak, és bizonyos helyzetekben stresszhez vezethetnek a munkahelyen. EU-s források Amint ezt már említettem, a munkahelyi egészég és biztonság javítása kétségkívül költséggel is jár. A jó hír az, hogy uniós forrásokat is igénybe lehet venni. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az ilyen témájú projektek finanszírozásához vegyék igénybe az Európai Szociális Alapot és más európai strukturális és beruházási alapokat. Jelenleg 13 uniós tagállam használja az Európai Szociális Alapot a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti politikájának javításához. A 2014-20-as időszakban elérhető lesz az Európai Szociális Alap többek között a következő releváns célokra: 4
Innovatív vagy nagyobb termelékenységet célzó munkaszervezési módszerek tervezése és alkalmazása, ideértve a munkahelyi egészséget és biztonságot. A munkával töltött, egészségesebb életszakasz meghosszabbítása, az egészséges munkahelyi környezetre és a mentális jólétre irányuló intézkedések kidolgozása és alkalmazása révén. A krónikus vagy ritka betegségekben szenvedők, a fogyatékkal élők vagy a mentális zavarban szenvedők munkába állásának, illetve munkába való visszailleszkedésének elősegítése olyan eszközökkel, amelyek különböző formájú foglalkoztathatósági intézkedéseket egyesítenek. Ilyen például a személyre szabott támogatás, tanácsadás, valamint az általános és szakmai képzésekhez és továbbképzésekhez, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Egészségesebb életformára ösztönző intézkedések kidolgozása és végrehajtása, valamint az olyan egészséget befolyásoló munkahelyi/környezeti okok (pl. a dohányfüstnek kitettség) megszüntetése, amelyek betegségek például a rák kialakulásához köthetők. A munkaügyi felügyelők számára tájékoztatási/képzési tevékenységek támogatása ismereteik/készségeik bővítésére, és a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő ügyek adminisztratív kezelésének erősítése. A kis- és középvállalkozások által folytatott képzési tevékenységek támogatása. Mindezeken felül a "foglalkoztatás és a szociális innováció" európai programja felhasználható lesz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén az együttműködési, kommunikációs és tapasztalatgyűjtési programok támogatására. Az új, 2014 20 közötti uniós kutatási és innovációs keretprogram (Horizon 2020) szintén lehetővé teszi az egészséggel, a demográfiai változásokkal és a jólléttel összefüggő társadalmi problémák megoldásának támogatását. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a 2013-ban útjára indított, a mentális egészség és jóllét javítását célzó közös kezdeményezést, amely az uniós egészségügyi program pénzügyi támogatásával valósul meg. A kezdeményezés célja többek között a munkahelyi mentális egészség javítása, különös tekintettel az egészségügyi szektorra, ahol a dolgozók különösen ki vannak téve a stressznek. Konklúziók Amint látható tehát, számos eszköz áll rendelkezésre a jó pszichoszociális munkakörnyezet megteremtéséhez. Mindannyiunk felelőssége, hogy ezen eszközöket a leghatékonyabban alkalmazzuk. Ebben az esetben az eredmény sem marad el. Elsősorban elérhetjük, hogy javul a munkahelyen a munkavállalók egészsége és termelékenysége. Csökken vagy megszűnik a munkahelyi stressz miatti hiányzás. Csökkennek továbbá a kieső termelékenységből eredő üzleti költségek. A munkahelyi stressz és pszichoszociális kockázatok eredményes kezelése szintén erősítheti a munkavállalók elkötelezettségét. És elérhetjük azt is, hogy a munkahelyi stressz okozta korai nyugdíjba vonulások száma csökkenjen. 5
A mikro szinten elért siker makro szinten is érezteti hatását. Hozzájárul a foglalkoztatás javításához, a szociális helyzet javításához, és így az egész társadalom jólétéhez. Az erőteljesebb és fenntartható növekedéshez nem elég csupán a fizikai infrastruktúrát és a munkavállalók képzettségét javítani: beruházni kell a jobb munkakörülményekbe is. Az EU legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdaságai éppen azok, amelyek a szociális beruházások és a munkahelyi védelem magas szintjét sikeresen összhangba hozták a rugalmassággal, a termelékenységgel, és a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetéssel. Példájuk is mutatja, hogy a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem támogatása jó beruházás. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, az idősek hosszabb ideig aktívak maradnak, és a társadalombiztosítási rendszerek is fenntarthatóbbá válnak. A jövőre nézve ezt kell szem előtt tartanunk, és ezért kell tennünk mind európai, mind tagállami szinten. Köszönöm szépen a figyelmüket! 6