AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja ekkor járási albíróként korántsem anyagi b ségben, de tisztességben dolgozott és tartotta el családját. Az elemi iskola els négy osztályát még a hajdúböszörményi református iskolában járja ki, majd egy évet jár az itteni f gimnáziumban. Tanulóéveit a család odaköltözése után Debrecenben folytatja. Édesapja ekkor már kinevezett törvényszéki bíró. A legid sebb fiú 1917 tavaszán tett szakérettségit. Ekkor még javában dúlt az els, sorsokat és korszakokat szétválasztó világháború. Daróczi Gusztávot már ez év márciusában a nagyváradi tábori ágyúezred bakái között találjuk, ahonnan pár nap múlva Temesvárra vezény- Dr. Daróczi Gusztáv lik, tartalékos tiszti iskolára. Tizedesként került ki 1918. január végén a román hadszíntérre, majd májusban az olaszra, a magyar köztudatban szomorú módon elhíresült Ponte de Piave-hoz, ahol részt vett az 1918. június 15-én kezd dött piavei csatában. Július 1-jén zászlóssá léptették el. Augusztus elején az albán hadszíntérre került, ahol életre szóló malária-betegséget kapott. A háborút a Monarchia, Magyarország elvesztette. Hogy így történt, bizonyára nem a neves és névtelen katonah sök önfeláldozásán, véráldozatán múlott. Novemberre a frontok felbomlottak, megkezd dött a demoralizált, a háborús borzalmaktól felzaklatott, a vereség által lesújtott és elkeseredett katonatömegek többnyire szervezetlen hazaáramlása. Daróczi zászlós 1918. november 19-én érkezett vissza Debrecenbe, leszerelni. Nem ismerjük tetteit, viselkedését és gondolkodását a forradalmak és ellenforradalom id szakából. Azt feltételezzük, hogy az elvesztett évek pótlása volt gondolkodásának középpontjában: nyári szemeszterek felvállalásával és elvégzésével elérte, hogy 1922-ben el bb államtudományi, majd jogtudományi doktorátust szerezzen. Mindezt jóformán 1 Források: özv. Daróczi Gusztávné visszaemlékezései. HL BKB B. 712/1957. ÁBTL V 141434. 281
Az igazságba vetett hit... saját erejéb l, a tanulmányai folytatásához szükséges anyagiakat ügyvédeknél dolgozva teremtve el. Ifjú jogtudorként rövid ideig ügyvédbojtárként dolgozott. 1924 novemberében egy ösztöndíj segítségével Strasbourgba került, négy féléven keresztül volt hallgatója az ottani egyetemnek, szélesítve látókörét és b vítve nyelvtudását. Hazatérve ismét ügyvédjelöltként dolgozott. Rövid egy év után mindössze 28 éves ekkor azonban már egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett Budapesten. Az ügyvédi praxist 1931-ben cserélte fel a közjegyz -helyettességgel. El bb Sátoraljaújhelyre, majd Gyöngyösre kerül, végül, mint az itteni közjegyz helyettese, Balassagyarmatra, életének további színhelyére. Aki átélte vagy történészként kutatta a harmincas évek végének háborúra készül d éveit, tudja, hogy a párthovatartozás, a kormányzati elvárásoknak való megfelelés abban az id szakban sem volt éppen jelentéktelen tényez, különösen nem a jogi, államigazgatási karrierek vonatkozásában. Daróczi Gusztáv azonban ebben az id szakban nem politizált. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy hiába pályázott többször magasabb szakmai pozícióra. 1940-ben végül úgy döntött, hogy ügyvédként folytatja tovább. A város nem kisebb alakjával lépett társirodába, mint dr. Paczolay Zoltánnal, aki a századfordulótól volt a város és a megye közéletének meghatározó alakja. Bizonyára tisztes helyi karrier és anyagi gyarapodás várt a még mindig fiatal ügyvédre. Az újabb világháború azonban minden biztató tervet keresztülhúzott. Daróczi Gusztávnak ismét katonaruhát kellett magára húznia. El bb Losoncra vonult be, majd a 4. határvadász-zászlóaljhoz. Részt vett az erdélyi bevonulásban. 1940 decemberében azonban leszerelték, és a háborús éveket Budapesten, ügyvédként élte végig. 1945 nemcsak az ország történetében, de gyakorta az egyéni sorsokban is cezúrát jelentett. Daróczi Gusztáv esetében ez leginkább a közéleti-szakmai szerepvállalás kiteljesedésében érhet tetten. Már 1945. március 1-jén belépett a Független Kisgazdapártba. Ez jelzi politikai hovatartozását. A koalíciós évek rl dése közepette mind nagyobb szerepet és felel sséget vállalt magára: el bb a párt megyei ügyésze, majd a balassagyarmati szervezet ügyvezet elnöke lett. Átéli az 1945-ös sikereket (közismert, hogy ekkor az FKgP szerezte meg itt a voksok 80%-át) és részese volt a párt mélyrepülésének, a frakcióharcoknak, a kizárásoknak, a kisgazdapárt felszámolásának. Nem áll rendelkezésre elégséges adatunk arra, hogy politikai gondolkodását rekonstruáljuk vagy magatartásáról véleményt alkossunk. Azt rögzítjük itt csupán, hogy Daróczi Gusztáv 1948 decemberében szüntette meg párttagságát. A koalíciós id szakban nemcsak pártpolitikai tevékenységet vállalt. Három cikluson át tagja volt a balassagyarmati népbíróságnak, illetve az ügyvédek háború után létrehozott igazolóbizottságának, elnöke az egyik B-lista bizottságnak, néhány évig jogásza Nógrád vármegyének. 282
A forradalom három vezet jének életrajza Évek során a város vezet ügyvédje lett. 1956-ig ügyvezet je volt az ügyvédi kamara balassagyarmati helyi bizottságának, illetve szervez titkára a Magyar Jogászszövetség helyi csoportjának. Az életút háború utáni szakaszának eddig említett tényeib l is felsejlik, hogy Daróczi Gusztáv vélhet leg helyesl je volt a háború utáni néhány év változásainak, vagy azok egy részének. Pártszerepet azonban 1948 után már nem vállalt, sokaktól eltér en nem lépett be az egyetlen és mindenható pártba. Az ötvenes években sem vonult ugyanakkor teljes oppozícióba. Az 1950-es tanácsválasztás eredményeképp a városi tanács tagja lett és a Magyar Függetlenségi Népfront Városi Bizottsága elnöki tisztét is töltötte be. Elégséges forrás és elmélyült kutatás híján e helyütt nem térünk ki ennek értékelését, mérleg meghúzását. Abban biztosak vagyunk, hogy Daróczi Gusztáv nem törekvésének, hanem addig megszerzett tekintélyének, a helyi közéletben betöltött súlyának köszönhette a pozíciókat. Emberségét épp 1956-ban játszott vezet szerepe, személyének elfogadottsága igazolja vissza. A forradalom eltiprása után Daróczi Gusztávot és társait hadbíróság elé állították. Els fokon Gáspár Gyula hadbíró aki halálra ítélte mások mellett Pálinkás (Pallavicini) Antalt is 1958. március 14-én hozott ítéletet, Daróczit életfogytiglani börtönre ítélve. Hónapok teltek el a bitófa árnyékában, hiszen a másodfokú eljárásban nem egy forradalmár büntetését változtatták a legsúlyosabbra. Az idéz jeles megváltást 1958. június 17-e hozta meg. A Legfels bb Bíróság a kiszabott büntetést jelent sen csökkentette nyilván küls ráhatásra, hisz rokonok, ismer sök (persze, már aki) minden létez kapcsolatot megmozgattak élete megmentésére. Daróczi Gusztáv mindössze hat évi börtönt kapott. Börtönb l való szabadulása után megfosztva ügyvédi praxisától és állásától, részben az elszenvedett fizikai kínzások hatásaként megromlott egészséggel Daróczi Gusztáv a Fémipari Vállalatnál helyezkedett el. Nehéz és beteges évek után 1979. május 30-án hunyt el Balassagyarmaton. Sírja a temet I. parcellájában található. Nem külön magyar sorsverés, de ránk is jellemz, hogy h seink többnyire mártírok vagy áldozatok, akik életükben inkább elszenvedték tetteik következményeit, és csak a haláluk után kaptak méltó elégtételt a sorstól. Daróczi Gusztávnak azok a virágszálak adták meg el ször ezt az elégtételt, amelyek 1989. október 23-án hullottak sírjára. Sötétben, gyertyafénynél, Balassagyarmat polgárai, az akkor még ellenzékinek számító új, rendszerváltó pártok képvisel i tisztelegtek 56 h sei el tt. 1990 után az els, szabadon választott képvisel -testület utcát nevezett el róla, amely addig Ságvári Endre nevét viselte. Ez a Honti utcából nyílik, épp ott, ahol magam is lakom. Amikor az ablakunkon át szemem olykor-olykor az utcanévtáblára téved, gyakorta eszembe jut: ma már ez is történelem. Történelmi igazságtétel. 283
Az igazságba vetett hit... Dr. Magyar Pál (1922 ) 1 Magyar Pál Balassagyarmaton született 1922-ben. Fiatal, tehetséges joghallgatóként lett a Teleki Intézet jogász tagozatának a tagja, és kapott tandíjmentességet. A doktorátus megszerzése után karrierje meredeken ívelt fel: a Budapesti Népf ügyészség elnökének titkárává nevezték ki, külön feladatává téve az országban megfelel írásos dokumentáció nélkül letartóztatásban lév személyek felderítését. A népbíróságok által elkövetett jogtalanságok azonban hamarosan elvették a kedvét a bírói pályától, végül pedig a Magyar Közösség tagjai ellen indított koncepciós per végighallgatása Dr. Magyar Pál után döntött úgy, hogy lemond posztjáról és visszavonul szül városába. Itt folytatott ügyvédi gyakorlatot 1956 októberéig. A forradalom leverése után dr. Magyar Pált 1957. január 10-én rendelte be els alkalommal a karhatalom helyi vezet je kihallgatásra, bizonyos problémák megtárgyalására. A rövid, udvarias kihallgatás után még hazatérhetett. Hamarosan biztos hír érkezett arról, hogy a pártbizottság döntése alapján rövidesen sor kerül a forradalommal kapcsolatos felel sségre vonásokra. Február els napjaiban már szóbeszéd tárgya volt a városban, hogy Daróczit és Magyar Pált le fogják tartóztatni. A kérdés tisztázása végett a két érintett bement a pártbizottságra, ahol felajánlották, hogy akár azonnal ejtsék meg a letartóztatást, de ne éjszaka menjenek értük. Mindketten biztosak voltak ártatlanságukban. Pedig a különböz híresztelések már el revetítették a tömeges lefogásokat, és k maguk is észlelték azt, hogy megfigyelés alatt állnak, árnyékok követik ket. Február 12-én, éjjel tizenegy órakor egy pufajkás különítmény, a környez kerítéseken átugrálva, nemcsak a házat, de az egész lakókörzetet körbefogva, harcszer en megközelítette Magyar Pál lakását. A felesleges és túlzott er felmutatás általában hozzátartozott a letartóztatások koreográfiájához. A rövidre tervezett akció azonban elhúzódott, mivel az álmából felvert ügyvéd nem kívánta azonnal beengedni a látogatókat, és az ajtófelnyitáshoz hívott lakatos is megtagadta a segédkezést. (Sajátos, hogy az egész eljáráson végigvonult a hatóságok, szervezetek görcsös er lködése a történtek legitimálására, a formális törvényi keretek látszólagos megtartására. Ezt példázza az a jelenet is, amikor ugyanazok a pufajkások, akik két óra múlva Magyar Pált és társait félholtra verték, a letartóztatás el tt zavarodottan toporogtak a zárt ajtó el tt, amelyet csak törvényes keretek között volt szabad felnyitniuk.) 1 Interjú dr. Magyar Pállal. HL KBK B. 712/1957. ÁBTL V 141434. 284
A forradalom három vezet jének életrajza A belépés után megtartott házkutatás nevetséges eredménnyel zárult: a rend- rség felé tartó menet élen haladó pufajkás mindössze egy rozsdás és törött kardot tarthatott maga elé halovány bizonyítékként az esetleges statáriális eljáráshoz. A salgótarjáni kihallgatásokat végigkísérte a verések sorozata. A vallatásokon többnyire grandiózus és egyben nevetséges vádakat kívántak elismertetni vele (pl. kapcsolatot tartott a Mátrában tartózkodó Maléterrel). Magyar Pált és a vele együtt letartóztatottakat április 3-án szállították át a balassagyarmati börtönbe, ahol augusztusig várták ügyük folytatását. Balassagyarmaton nyilvánvaló volt, hogy a Daróczi Magyar-ügyben, ha azt helyben és elkülönítetten tárgyalják, nem születhet méltó büntetés. Ezért a forradalmi tanács vezet inek ügyét összevonták néhány katona- és rend rtisztek ellen indított eljárással, és ezekkel egyesítve adták át a hadbíróságnak. Még a Budapesti Katonai Börtönbe való felszállítás, tehát a bírósági tárgyalás el tt Magyar Pállal közölték, hogy a gyötrelmeir l felvetetett ügyészségi jegyz könyvért amely dokumentumaink között olvasható halálra fogják ítélni. Dr. Magyar Pál az ítélethirdetés után három hónapot töltött a Kisfogházban halálraítéltként. A halálos ítélet kimondásának estéjén a börtön rség olyan súlyos fizikai bántalmazásban részesítette, hogy másnap az orvos a börtönkórházba szállíttatta. Csak júniusban akkor még nem tudta, Nagy Imre kivégzésének másnapján tárgyalta ügyét újra a kegyelmi tanács. Mentesítették a legsúlyosabb ítélet alól. Dr. Magyar Pál 1962-ben, az amnesztia során szabadult. Balassagyarmaton nem engedték elhelyezkedni, hosszú évekig fizikai munkásként dolgozott a váci cementgyárban. A jogi önképzést azonban tovább folytatta, figyelemmel kísérve a szakirodalmat. A nyolcvanas évek elején térhetett vissza a jogászpályára, egy széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkez budapesti vállalat jogtanácsosaként. Ma, megromlott egészséggel, túl a nyolcvanadik életévén, nyugdíjasként él. Bargár Ödön (1909 1966) 1 Bargár Ödön 1909. november 12-én született a Turóc vármegyei Znióváralján. Születésekor apja, Emil, takarékpénztári tisztvisel volt. Ödön testvérei közül ifj. Bargár Emil kés bb tanárként dolgozott, míg lánytestvére, Edit, a közgazdaság-tudományi egyetemet végezte el. Édesapjuk korai halála után a három gyermeket rokonok nevelték. 1920-ban megannyi magyar sorstársukkal együtt ket is kiutasították Csehszlovákiából. Bargár Ödön 1927-ben iratkozott be a kiskunfélegyházai tanítóképz be. Az iskola után katonának sorozták be, ahonnan 1934-ben karpaszományos tizedesként szerelt le. 1 NML XXV. 4. c) B. 123/1957. 285
Az igazságba vetett hit... A harmincas évek a tanyasi iskolaprogram fontos id szaka volt. A kormányzati figyelem talán sohasem fordult annyira e mostoha körülmények között m köd iskolatípus felé, mint akkor. Tanyasi tanítónak lenni egyfajta vállalást is jelentett. Bargár Ödön a Kunszentmárton melletti Vegyetanyán kezdte pályafutását. Innen került 1936-ban rövid egy évre Budapestre, a Baross Gábor telepre. Innen útja Budafokra vezetett, többször megszakítva rövid katonai behívásokkal. A sportos alkatú fiatalembert 1938-ban, egy szegedi behívás alkalmával beszélték rá felettesei, hogy iratkozzon be a sport- és vívóakadémiára, azaz a sporttisztképz iskolára. Képzése, a háborús események miatt, már nem fejez dött be. 1939-ben a budapesti II. gyalogezredbe osztották be, zászlósként. A következ évben szakasz- és századparancsnoki vizsgát tett, ezt követ en léptették el f hadnaggyá. 1941-ben került ki hadm veleti területre, mint a 32. gyalogezred egyik századának parancsnoka, Jampol és Romni városok körzetében. Másfél hónap múlva zászlóaljparancsnokká nevezték ki, egysége ott-tartózkodásuk végéig megszálló feladatokat lát el. Csapattestét 1942 novemberében indították haza, de t a hadosztály-parancsnokság mint tolmácsot még további három hónapig ott tartotta. Bargár f hadnagy 1943 februárjában került csak vissza Magyarországra. A távozása napján kiadott napiparancs szerint: A hadosztálynál eltöltött id alatt önzetlen munkavállalásával és szorgalmával, valamint kezdeményez természetével elöljáróinak kiváló támasza volt, víg és lekötelez modora rövid id alatt kedvelt bajtárssá tették. Azonban haza vezet útján életre szóló sérüléseket szenvedett: a vonatot légitámadás érte, pedig légnyomást és tüd vérzést kapott. Egy évig kezelték betegségét, majd 1944 tavaszán ismét bevonultatták a budapesti rzászlóaljhoz, és augusztusban hadm veleti területre került, Torda város körzetében. A folyamatos visszavonulás közben kiújult tüd vérzése, és a soproni hadikórházba szállították. Decembert l szabadságra ment. Budapesten érte a szovjet bevonulás. Nyelvtudását kamatoztatva 1945 áprilisáig mint tolmács m ködött a szovjeteknél, majd ekkor szolgálattételre jelentkezett a Honvédelmi Minisztériumban, ahonnan Balassagyarmatra küldték egy pótkeret-parancsnokság felállítására. Hamarosan lett a megyei kiegészít parancsnokság vezet je. Kiújuló tüd - és már kialakult gyomorbetegsége de bizonyára a fokozatosan változó, keményed politikai elvárások miatt is 1947-ben tartalékállományba helyezték. Leszerelése után rövid ideig a budapesti hidak újjáépítésén dolgozott, majd 1949-ben visszatért Balassagyarmatra, ahol tanítóként helyezkedett el. 1953-tól a forradalom kitöréséig függetlenített tanulószoba-vezet ként tevékenykedett. A forradalom leverését követ en Bargár Ödön sem kerülte el a megtorlást. 1957 márciusában egy hónapra közbiztonsági rizetbe, majd május 12-ét l rend ri felügyelet alá helyezték. Májusban a pártbizottság utasítására munkaügyi fegyelmit indítottak ellene. Az indoklás szerint: a pedagógusok nagy része nem értett egyet az ellenforradalommal, de akadt olyan nevel, aki maga- 286
A forradalom három vezet jének életrajza tartásával és cselekedetével az ellenforradalom szekerét tolta. Így Bargár Ödön párt-, szovjet- és népellenes magatartást tanúsított. A további zaklatásnak ha csak ideiglenesen is rokkantnyugdíjazása vetett véget. 1958. február 3-án azonban ismét letartóztatták, és eljárást kezdeményeztek ellene. Bargár Ödön egészsége ekkorra már, az elszenvedett kínzások következtében, véglegesen megromlott. Talán ez játszott szerepet abban, hogy a kommunista megtorlógépezet m ködtet i végül is eltekintettek a bírói felel sségre vonástól. Hátralév éveit betegen, állásától, kenyérkereseti lehet ségét l megfosztva élte le. 1966. december 9-én hunyt el. Sírja a balassagyarmati katolikus temet II. parcellájában található. A róla elnevezett volt Kemerovó utca a város déli részén, a régi víztoronynál található. Összefut a Daróczi Gusztáv utcával. Szép jelkép: az utak összefutása az életutak keresztezésére emlékeztet bennünket. 287