Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal H ATÓSÁ GI FŐO SZT ÁL Y SZOCI ÁLIS ÉS GYÁM Ü GYI OSZT ÁLY Ügytípus leírások 1. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba 2. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok ellenőrzése 3. Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés 1.Ügytípus megnevezése: Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Illetékességi területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye Az engedélyes bejegyzése iránti kérelemhez csatolandó iratok 1. A fenntartóval kapcsolatos iratok: 1.1. Állami fenntartó esetén csatolni kell a társulási szerződés másolatát, ha a fenntartó helyi önkormányzatok társulása. 1.2. A bevett egyházak nyilvántartásában nem szereplő belső egyházi jogi személy fenntartó esetén csatolni kell a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát. 2. A szolgáltatással kapcsolatos iratok: 2.1. Ha e rendelet másként nem rendelkezik, valamennyi szolgáltatás esetén csatolni kell 2.1.1. az engedélyes - jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - szakmai programját, 2.1.2. azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik - ide nem értve helyettes szülői hálózat és nevelőszülői hálózat esetén a helyettes szülőt és a nevelőszülőt - (a továbbiakban: kötelezően alkalmazandó személy), és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyeknek a szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát, 2.1.3. a fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szolgáltató 5000 Szolnok, Ady Endre út 35-37. 5001 Szolnok, Pf. 226 Telefon: (56) 510 203 Fax: (56) 370 706 e-mail: kh.gyamigugy@jasz.gov.hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu
foglalkoztatja - a szolgáltatónak és a kötelezően alkalmazandó személyeknek az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy - az engedélyes bejegyzése esetén - legkésőbb az engedélyes működésének kezdő időpontjáig létesítenek, vagy - egyházi fenntartású engedélyes esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként látja el - az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát, 2.1.4. az engedélyes címe szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.1.5. a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja, 2.1.6. az ellátási szerződés másolatát, ha az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, 2.1.7. az Szt. 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve a Gyvt. szerinti ellátási szerződés másolatát, ha az állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra az Szt. 90. (4) bekezdése alapján megállapodást, illetve a Gyvt. alapján ellátási szerződést kötött. 2.2. Falugondnoki szolgáltatás, tanyagondnoki szolgáltatás és támogató szolgáltatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.2.1. a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a forgalmi engedély a használat jogcímét nem igazolja, 2.2.2. a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjárműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és casco biztosítási szerződéssel rendelkeznek. 2.3. Hajléktalan személyek átmeneti szállása és rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja. 2.4. Támogatott lakhatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.4.1. a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.4.2. a vonatkozó megállapodás másolatát, ha az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az Szt. 75. (2) bekezdés a) és d) pontja alapján biztosítják. 2.5. Fejlesztő foglalkoztatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - 2
csatolni kell a foglalkoztatási hely használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja. 2.6. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, mini bölcsőde, alternatív napközbeni ellátás, Biztos Kezdet Gyerekház, gyermekek átmeneti házi gondozása, gyermekek átmeneti otthona, utógondozó otthon és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok. 2.7. Munkahelyi bölcsőde esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.7.1. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.7.2. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a jogszabályban meghatározott Egészségügyi Nyilatkozatát, 2.7.3. a Gyvt. 44. (1) bekezdése szerinti foglalkoztatóval kötött megállapodás másolatát, ha a munkahelyi bölcsődét nem a foglalkoztató tartja fenn. 2.8. Családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.8.1. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.8.2. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a jogszabályban meghatározott Egészségügyi Nyilatkozatát, 2.8.3. a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén - ide nem értve a Gyvt. 44/B. (3) bekezdés d) pontja szerinti helyet - élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket. 2.9. Családok átmeneti otthona esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.9.1. a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.9.2. a félutas ház és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja. 2.10. Nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 3
2.10.1. a helyettes szülőnek, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.10.2. a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, 2.10.3. az ellátás helye szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.10.4. a helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt. 2.11. Helyettes szülői hálózat és nevelőszülői hálózat esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a fenntartónak és az engedélyes (működtető) vezetőjének együttes nyilatkozatát arról, hogy 2.11.1. a helyettes szülők, nevelőszülők rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetve elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, 2.11.2. az engedélyes (működtető) vezetőjével, a helyettes szülőkkel, a nevelőszülőkkel, a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyekkel szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.11.3. a helyettes szülők, nevelőszülők és a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, 2.11.4. az elkészített környezettanulmányok alapján a helyettes szülők, nevelőszülők háztartása alkalmas a szolgáltatás nyújtására, 2.11.5. az ellátás helye szerinti ingatlant a helyettes szülő, nevelőszülő jogszerűen használhatja a szolgáltatáshoz. 2.12. Gyermekotthon esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.12.1. a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.12.2. az ideiglenes befogadó férőhely címe szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, és az ideiglenes befogadó férőhelyet az engedélyes helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett ingatlanon alakítják ki. 2.13. Külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.13.1. a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 4
Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: 2.13.2. a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.13.3. a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt. 2.14. Ha a fenntartó az engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, előzetes szakhatósági állásfoglalást nem szerzett be, és az Szt. 58/A. (2c) bekezdés b) pontja, illetve a Gyvt. 145. (2c) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak, csatolni kell a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot. 3. Kiegészítő szabályok: 3.1. Az 1. pont szerinti iratokat nem kell ismételten csatolni, ha az eljáró működést engedélyező szervnek azt korábban már megküldték, és azokban változás nem következett be. 3.2. A 2.1.3. pont szerinti nyilatkozatot nem kell csatolni, ha a szociális szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó maga nyújtja. 3.3. A 2.1. pontban foglaltaktól eltérően az időszakos férőhelybővítés esetén a szolgáltatással összefüggésben 3.3.1. csak a 2.1.1., a 2.1.2. és a 2.1.3 pont szerinti iratokat kell minden esetben csatolni, 3.3.2. a 2.1.4. pont szerinti iratot abban az esetben kell csatolni, ha az engedélyesre megkötött felelősségbiztosítási szerződés az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki, és jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja, 3.3.3. a 2.1.5. és a 2.1.6. pont szerinti iratot abban az esetben kell csatolni, ha az engedélyes által nyújtott szolgáltatásra megkötött ellátási szerződés, illetve az Szt. 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki. Az eljárás illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII tv. 33. (2) bekezdés 46. pontja alapján. Az engedélyes bejegyzése esetén, valamint ha az engedélyes adatmódosítása fenntartóváltozás, vagy új szolgáltatás, vagy szociális szolgáltatás esetén új ellátotti csoport bejegyzésére irányul, valamint ha a szakértő kirendelése a szakmai program módosulása miatt szükséges a benyújtott szakmai programot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: Főigazgatóság), illetve gyermekek napközbeni ellátása esetén a miniszter által kijelölt szervezet (továbbiakban: bölcsődei módszertani szervezet), a feladatkörébe tartozó engedélyes és szolgáltatás esetén a kijelölt egyházi módszertani intézmény szakértőként véleményezi. A fenntartó a szakmai program véleményezéséért az SZCSM rendelet 14. -a, valamint az NM rendelet 4. (3a) pontja alapján szakértői díjat fizet. A szakértői díj összege működési engedélyenként: - szociális és gyermekjóléti szolgáltató esetén 16.000 forint, - szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén 24.000 5
Alapvető eljárási szabályok: Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): Ügyfélfogadás ideje: Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő) Fellebbezés elbírálására forint, - szociális szolgáltató és szociális intézmény egy telephelyen történő működése esetén 24.000 forint. Ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, és nincs ellenérdekű ügyfél a Kormányhivatal sommás eljárásban hozza meg döntését. Amennyiben a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn, a Kormányhivatal függő hatályú döntést hoz. Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, a Kormányhivatal megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett egy ízben hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Amennyiben a hiánypótlásra való felhívásnak az ügyfél nem tesz eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, a hatóság az eljárást megszüntetheti. A fenntartó kérelmére a miniszteri rendeletben meghatározott nem ágazati feltételek teljesítéséről és a tárgyi feltételek teljesítéséről a működést engedélyező szerv előzetes állásfoglalást ad ki A Kormányhivatal az engedélyest bejegyzi a szolgáltatói nyilvántartásba, ha az megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, elektronikus úton nyújtja be a működést engedélyező szerv felé. A fenntartó a https://mukeng.nrszh.hu/mukeng linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően. hétfő: 8.00-18.00, kedd: szünnap, szerda: 8.00-16.00, csütörtök: 13.00-16.00 péntek: 8.00-12.00 óra között Tekintettel arra, hogy a működési engedélyezéssel foglalkozó ügyintézők ügyfélfogadási időben helyszíni szemlét, illetve ellenőrzést is végeznek, előzetes időpont egyeztetését javasoljuk, ha személyesen kíván a fenntartó egyeztetni a működést engedélyező ügyintézőkkel. Sommás eljárás esetén: 8 nap Teljes eljárás esetén: 60 nap Fellebbezésre nincs lehetőség a Kormányhivatal határozatával szemben. 6
jogosult szerv: Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatvá nyok: Az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Az elektronikusan benyújtandó űrlap kitöltésére, a felület használatára vonatkozó segédanyag: http://szocialisportal.hu/documents/10181/19791/idm+felhaszn%c3 %A1l%C3%B3i+K% C3%A9zik%C3%B6nyv%2C+%C3%9AJ+%282016.07.11%29/093964e9-5b72-4657-9fe5-d6561779403c A fenntartó a https://mukeng.nrszh.hu/mukeng linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően. A fenntartó a https://mukeng.nrszh.hu/mukeng linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően. - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), - A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény - A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.), - A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.), - A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, - A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: SZCSM rendelet), - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai 7
Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekrő l: feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet), - A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, - Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, - A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, - A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet, - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, - A közigazgatási hatósághatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. - A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben jár el. - A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. - Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. - A hatóság biztosítja az ügyfél, továbbá a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. - Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. - Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. - Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. - A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. - A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél a fordítási és tolmácsolási 8
költség előlegezése és viselése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. - - A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más a hatóságnál rendelkezésre álló módra áttérhet. - Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. - - A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá ha törvény másként nem rendelkezik a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok ideértve a különleges adatokat is kezeléséhez hozzájárulást adott. A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához jogszabályban meghatározott módon és körben megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. - - Indokolt esetben a hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést a kérelmet előterjesztővel kell közölni. A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Az iratbetekintés során 9
az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. A Kormányhivatal határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Jogszabálysértés esetén a közléstől számított 30 napon belül a döntés bírósági felülvizsgálata kérhető a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: Bíróság) 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) ellen indított kérelemmel. 2.Ügytípus megnevezése: Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Alapvető eljárási szabályok: Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok ellenőrzése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Illetékességi területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye A szolgáltató/intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok. A személyes gondoskodás biztosítása során vezetett dokumentumok. Az eljárás illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII tv. 33. (2) bekezdés 46. pontja alapján. A Kormányhivatal a hatósági ellenőrzéshez kötődő - külön jogszabályban meghatározott feladatait az Ákr.. VI. fejezetében foglaltak szerint látja el. A Kormányhivatal az Sznyr. 36. (1) bekezdésében foglaltak alapján - otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szolgáltatás esetén évente, - gyermekek napközbeni ellátása esetén kétévente, - időszakos férőhelyek esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett működési időszakban, az időszakos férőhelyek legalább három évre történő bejegyzése esetén legalább háromévente - a fent nem említett esetben a szolgáltatások jellege és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján kockázatelemzéssel meghatározott időszakonként, de legalább háromévente ellenőrzi, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e. A fentieken túl a Kormányhivatal helyszíni ellenőrzést tart: - ha tudomására jut, hogy az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését veszélyezteti, vagy más jogát sérti, vagy az engedélyes működésére vonatkozó jogszabályokat 10
vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakat súlyosan megsértették - ha a nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, fejlesztő foglalkoztatás, gyermekek napközbeni ellátása, Biztos Kezdet Gyerekház, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a szolgáltatásba korábban erre a célra nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a szolgáltatásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki. Ha a szakmai programban foglaltak megvalósulása vagy a szolgáltatások szakmai megfelelőségének kérdésében szakértő kirendelése szükséges, a Kormányhivatal a Főigazgatóságot, a bölcsődei módszertani szervezetet, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt rendeli ki szakértőnek. A kijelölt módszertani intézmény helyszíni ellenőrzést is végezhet, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban folytat le. Az étkeztetés, a nappali szociális ellátás, a bentlakásos intézményi ellátás, valamint ha a támogatott lakhatást nyújtó komplex szükségletfelmérés alapján igény esetén étkezést, ápolásgondozást, fejlesztést, társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat biztosít, továbbá gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a Kormányhivatal hatósági ellenőrzést megelőzően, legalább tizenöt nappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt. Az eljárás során a fenntartó és a szolgáltató köteles átadni, illetve megküldeni az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat a Kormányhivatal számára. A Kormányhivatal az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak, az engedélyesnek, költségvetési támogatással működő engedélyes, valamint finanszírozási szerződéssel működtetett, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, utcai szociális munka, fejlesztő foglalkoztatás, Biztos Kezdet Gyerekház és krízisközpontként működő családok átmeneti otthona esetén másolatban a Magyar Államkincstár költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szervének. Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztal, megindítja az eljárást, vagy ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik, annak eljárását kezdeményezi. Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hivatalból folytatott hatósági ellenőrzés eredményéről a hatóság az ügyfél kérelmére állít ki hatósági bizonyítványt. 11
Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): A hatósági ellenőrzés megindítása iránti kérelem személyesen, vagy postai úton nyújtható be a működést engedélyező szervnél, elektronikus ügyintézésre nincs lehetőség. Ügyfélfogadás ideje: hétfő: 8.00-18.00, kedd: szünnap, szerda: 8.00-16.00, csütörtök: 13.00-16.00 péntek: 8.00-12.00 óra között Tekintettel arra, hogy a működési engedélyezéssel foglalkozó ügyintézők ügyfélfogadási időben helyszíni szemlét, illetve ellenőrzést is végeznek, előzetes időpont egyeztetését javasoljuk, ha személyesen kíván a fenntartó egyeztetni a működést engedélyező ügyintézőkkel. Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési 60 nap határidő) Fellebbezés elbírálására jogosult szerv: Fellebbezésre nincs lehetőség a Kormányhivatal határozatával szemben. Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre http://szocialisportal.hu vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető - formanyomtatványok: Az igénybe vehető elektronikus programok - elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.), A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.), A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, 12
Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: SZCSM rendelet), A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet), A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, A közigazgatási hatósághatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben jár el. A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. A hatóság biztosítja az ügyfél, továbbá a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket 13
megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más a hatóságnál rendelkezésre álló módra áttérhet. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá ha törvény másként nem rendelkezik a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok ideértve a különleges adatokat is kezeléséhez hozzájárulást adott. A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához jogszabályban meghatározott módon és körben megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Indokolt esetben a hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli 14
az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést a kérelmet előterjesztővel kell közölni. A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. A Kormányhivatal határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Jogszabálysértés esetén a közléstől számított 30 napon belül a döntés bírósági felülvizsgálata kérhető a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: Bíróság) 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) ellen indított kérelemmel. 3. Ügytípus megnevezése: Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés Hatáskörrel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szerv megnevezése, Illetékességi területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye illetékességi területe: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, - okmányok: Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Alapvető eljárási szabályok: A szociális és gyámhatósági eljárásban illetékmentesen lehet fellebbezni. Fellebbezési eljárás Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Fellebbezésnek van helye a határozat ellen, ha azt: - járási (kerületi) hivatal vezetője vagy - a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, vagy - rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Önálló fellebbezésnek van helye az alábbi végzések ellen: - az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, - az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező, - a kérelmet visszautasító, 15
- az eljárást megszüntető, - az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott, - az eljárási bírságot kiszabó, - a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, - a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító, - az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, - az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint - az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az ügyfélnek az elsőfokú eljárás során nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozhatott. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. Aki az eljárás során a fellebbezési határidőt önhibáján kívüli elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő az elsőfokú hatóságnál, amelyet a másodfokú hatóság bírál el. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagyis be kell nyújtani a fellebbezést. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha az ügyfél nem személyesen jár el a jogorvoslati eljárásban (fellebbezés során), a felettes szerv az eljáró személy (szervezet) képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője, vagy 16
meghatalmazottja az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki. Képviselővel eljáró ügyfél esetén az iratokat a hatóság - az ügyfél eltérő rendelkezése hiányában - a képviselő részére küldi meg, azonban a személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése a megidézett részére történik, a képviselő egyidejű értesítésével. A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés alapján az döntést módosíthatja, vagy visszavonhatja. Ha az elsőfokú hatóság a döntést a fellebbezés alapján nem vonja vissza, azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezési határidő leteltét követően köteles felterjeszteni a jogszabályban kijelölt másodfokú hatósághoz. A másodfokú hatóság eljárása - az ügyintézési határidő - az ügy összes iratának a másodfokú hatósághoz történő beérkezésekor kezdődik. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság eljárása során megvizsgálja, hogy az elsőfokú hatóság által lefolytatott eljárás megfelel-e az eljárási jogszabályoknak, és döntése az anyagi jogszabályokon alapule. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság által hozott döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi, az első fokú döntést hozó hatósághoz, és gondoskodik a döntések kézbesítéséről. Közigazgatási per A véglegessé vált döntés ellen - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - közigazgatási pert indítható. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. A keresetlevél a sérelmezett döntés kézhezvételétől számított harminc napon belül nyújtható be az első fokon eljáró hatósághoz. A közigazgatási per a gyámhatósági döntés végrehajthatóságát nem érinti, tehát a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására. Az elsőfokú döntést hozó hatóság a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú hatósághoz, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz. Az elsőfokú döntést hozó hatóság az ismer érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Amennyiben a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti 17
Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. Az ügyfélnek az azonnali jogvédelem - halasztó hatály elrendelése - iránti kérelmét a bírósághoz kell benyújtania, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtja be. A halasztó hatály elrendeléséről a bíróság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Felügyeleti eljárás A Hivatal hivatalból jogosult megvizsgálni az ügyben első fokon eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, vagyis felügyeleti eljárást folytathat. A felügyeleti eljárás eredményétől függően: - megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, - legfeljebb egy ízben a jogszabálysértő döntést megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. Az első fokon eljárt hatóság döntése nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg, ha: - azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta, - ha a döntés az ügyfél jóhiszeműen szerezett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt, vagy a kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó döntés teljesítésétől számított öt év eltelt, - semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, - kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított 5 év eltelt. A keresetlevél benyújtása A véglegessé vált döntés ellen - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - közigazgatási pert indítható. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. A keresetlevél a sérelmezett döntés kézhezvételétől számított harminc napon belül nyújtható be az első fokon eljáró hatósághoz. A fellebbezés benyújtása Az elsőfokú hatóság határozata, végzése elleni fellebbezést a sérelmezett döntést hozó elsőfokú hatósághoz kell benyújtani. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, 18
tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell, valamint abban csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a határozat (végzés) közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidőbe a közlés napja nem számít bele. Postán küldött fellebbezés benyújtásának ideje a postára adás napja. Eltérő fellebbezési határidő érvényesül a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti határozat, valamint a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó végzés ellen. E döntések ellen nyolc napon belül lehet benyújtani a fellebbezést. A végrehajtási kifogás előterjesztése A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetében a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogás nyújtható be. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. Végrehajtási kifogást terjeszthet elő a kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti. Ügyfélfogadás ideje: hétfő: 8.00-18.00, kedd: szünnap, szerda: 8.00-16.00, csütörtök: 13.00-16.00 péntek: 8.00-12.00 óra között Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik, és az ügyintézési határidőn belül a döntés közléséről is gondoskodni kell. Az ügyintézési határidő - automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra, - sommás eljárásban nyolc nap, - teljes eljárásban hatvan nap. (4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell. (5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és b) - ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Ha az Ákr. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. 19
Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést soron kívül kell meghozni. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló határozat elleni, továbbá a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó fellebbezést tizenöt napon belül kell elbírálni. Fellebbezés elbírálására jogosult szerv: Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: A másodfokú hatóság által hozott másodfokú döntések, valamint az egyébként önállóan fellebbezhető végzésekkel szemben nincs helye további fellebbezésnek. - - - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet. A közigazgatási hatósághatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidőn belül, ésszerűerű időben jár el. A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a 20
legkevesebb költséget okozza, és a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. A hatóság biztosítja az ügyfél, továbbá a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más a hatóságnál rendelkezésre álló módra áttérhet. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá ha törvény másként nem rendelkezik a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok ideértve a különleges adatokat is kezeléséhez hozzájárulást adott. A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához jogszabályban meghatározott módon és körben megismerheti 21