1. Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)

Átírás

1 1. Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: - kérelem formanyomtatványon benyújtva. A kérelemmel egyidejűleg csatolandó okmányok: a kérelmező természetes személyazonosító adatait, érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A családtámogatási ellátásra való jogosultságot a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával, a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával, a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával, az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával igazolja. A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az ügyfél bejelenti, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító kérelem benyújtható postai úton, illetve személyesen az

2 igénylő lakcíme, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, a kormányablakban, a települési ügysegédnél, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Elérhetőség: Az eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: Az eljárás költség- és illetékmentes. Ügyintézési határidő: Az ügyintézési határidő sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban hatvan nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének időtartama, - ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama, - a hivatalbóli eljárásokban az ügyintézési határidőbe csak az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. Ha a határidőből kevesebb, mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni. Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Az ügymenet leírása: Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

3 A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Nevelési ellátásra jogosult: a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő) a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, a nevelőszülő, a gyám, akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. (1) bekezdés), a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel. Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását az orvosszakértői szerv igazolja. Pest megyei lakosok esetében orvosszakértői szervként Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatal Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztálya jár el. A járási hivatal a benyújtott orvosi dokumentációt vagy kérelmet megküldi az orvosszakértői szerv felé, amely megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében a fenti feltételek fennállnak-e.

4 Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. Iskoláztatási támogatás iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be: a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő) a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, a nevelőszülő, a gyám akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72.. (1) bekezdés), a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

5 akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült a nevelésbe vétel alól akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a szülővel, a nevelőszülővel, a gyámmal, illetve azzal a személlyel nem él egy háztartásban, akinek az iskoláztatási támogatást a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amely során a 20. a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. életévét betölti. A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra. Családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és - akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, - aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, - aki saját jogán jogosult az ellátásra (kivéve, aki a szülői házat elhagyta), - aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe és a családi pótlékot igénylő a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn. A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül, b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. A családi pótlék összege: Egy gyermekes család esetén: Ft Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: Ft Két gyermekes család esetén (gyermekenként): Ft

6 Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): Ft Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): Ft Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után: Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: Ft Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén: Ft A gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén: Ft A családtámogatási ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban, - kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig, - fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja. Jogorvoslat: A határozat ellen az érdekeltek a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Budapest Főváros Kormányhivatalához címzett, de a döntést hozó elsőfokú hatóságnál benyújtott illetékmentes fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezés alapján Budapest Főváros Kormányhivatala jár el, a hozott döntéséről közvetlenül értesíti a fellebbezőt. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog-, vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza. Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény. Az évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény.

7 Az ügy intézését segítő útmutatók: %B3tl%C3%A9k.html Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: