1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.)

Átírás

1 A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (Cst.) és a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet (Vhr.) egységes szerkezetbe foglalt szövege Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az Alaptörvényben, továbbá a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogok érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A törvény hatálya 2. E törvény hatálya kiterjed amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik a Magyarország területén élő a) magyar állampolgárra, b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, d) az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, e) az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra. Alapelvek 3. (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata. (2) A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. (3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát jövedelmi helyzettől függetlenül a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. (4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. Értelmező rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; b) c) tanköteles: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított; d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a zeti Adóés Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott személyes közreműködést igénylő tevékenység; e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény; f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; g) nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatá- 384 adó-kódex 2012/1 2.

2 val nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet; h) hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet; i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem; k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Családtámogatási ellátási formák 5. A családtámogatási ellátások a következők: a) családi pótlék aa) nevelési ellátás (7. ), ab) iskoláztatási támogatás (8. ); b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély (20. ), bb) gyermeknevelési támogatás (23. ); c) anyasági támogatás (29. ). II. fejezet CSALÁDI PÓTLÉK 6. (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. (2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként dönthet. Nevelési ellátás 7. (1) Nevelési ellátásra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. -ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. (2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. Vhr. 11. (1) A Cst. a) 7. (1) bekezdése és 8. (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekként ellátott, b) 8. (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek. (2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet. (3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti. (4) A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás. (5) (6) Vhr. 7/A. (1) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. (3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni. Iskoláztatási támogatás 8. (1) Iskoláztatási támogatásra jogosult a) a 7. (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti; továbbá b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. (2) A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló [a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 30/A. ] szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra

3 (3) Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) aki a 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy f) ha az iskoláztatási támogatást a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. (3a) Amennyiben a (3) bekezdés a) f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra. (4) Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. Vhr. 9. (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani. (2) A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. (3) A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. (4) Vhr. 12. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után állapotának javulása miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok 9. (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék a (4) bekezdés szerinti kivétellel csak egy jogosultat illet meg. (2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. (3) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről kérelemre a gyámhatóság dönt. (4) Ha jogerős bírósági döntés ideértve az egyezséget alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. Vhr. 13. (1) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani. (2) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. Vhr. 10. Vhr. 10/A. (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti. (2) Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti Igazgatóság az illetékes. (3) A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes Igazgatósággal is közli. 10. (1) A családi pótlékot függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. (2) A családi pótlékot folyósító szerv a kizárólag az ellátás megnevezésében a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról határozat meghozatala nélkül dönt. Vhr. 5. (1) A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet a) a b) c) pontok hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben, b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, a vagyonkezelő eseti gondnoknak, valamint a szociális intézmény vezetőjének a 6. számú mellékletben, c) a családi pótlékra a Cst. 7. (2) bekezdésében, valamint 8. (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személynek a 7. számú mellékletben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez. (3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított családi pótlékot, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot. (4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező családi pótlékra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. 386 adó-kódex 2012/1 2.

4 (5) Az Igazgatóság a természetben nyújtott családi pótlék, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatás családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás, vagy a felfüggesztés kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. (6) A családi pótlékra jogosult személyében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását vagy a folyósítás tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatás felfüggesztését elrendelő jegyzővel. (7) A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a jegyző eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti. 11. (1) A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén forint, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként forint, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként forint, f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után forint, i) a 7. (2) bekezdése szerinti személy esetén a (2) bekezdésben foglaltak kivételével forint, j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. (3) bekezdése alá tartozó személy esetén forint. (2) A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g) i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás. (3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. (4) Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény 77. -ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani. Vhr. 6. (1) Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. (2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás. (3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. (1) bekezdésének j) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék. 12. (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, a) aki az igénylő háztartásában él, és aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, ac) aki a családi pótlékra a 8. (3) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével saját jogán jogosult; vagy b) aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő a kormányrendeletben foglaltak szerint vele kapcsolatot tart fenn. (2) A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt ] tartózkodik. (3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa a) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, e) időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs. Vhr. 8. (1) A Cst. 12. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a) a kérelem benyújtásakor, továbbá b) az ellátás folyósításának időtartama alatt az igényelbíráló szerv felhívására - ba) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, bb) hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. (2) A Cst. 12. (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás. (3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését a családi pótlékot kérelmező kérésére a szociális intézmény vezetője a 387

5 kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. (4) Az (1) bekezdés szerinti felhívást a) az Igazgatóság szeptember 15-éig, b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg küldi meg a jogosultaknak. Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja. (5) Vhr. 8/A. A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni. 13. A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását. Vhr. 14. (1) A Cst. 12. (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve a b) pont szerinti esetben minden év február 28-áig be kell nyújtani a) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását, b) a Cst. 12. (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről, c) a Cst. 12. (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig be kell nyújtani. 14. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti. A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések 15. (1) Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a (2) bekezdés szerinti kivétellel a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre, b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a jelzés beérkezésétől számított 15 napon belül - ba) felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy bb) kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét betöltötte. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében a) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, b) gyermekotthonban elhelyezett, c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, d) szociális intézményben elhelyezett tanköteles gyermek mulasztott Vhr. 7. (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez. (2) Amennyiben az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, az Igazgatóság a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására. Vhr. 15. Vhr III. fejezet GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK 19. A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel havi rendszerességgel járó gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot. Gyermekgondozási segély 20. (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő ideértve a kiskorú szülőt a 11. (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. 20/A. (1) A 20. -ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek a) az első életévét betöltötte, továbbá b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint 388 adó-kódex 2012/1 2.

6 c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. (2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát kérelemre a gyámhatóság pótolhatja. (3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni. (4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha a) ő maga megf elel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és b) a jogosultsági feltételek ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt a szülő esetében is fennállnak. (5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. (6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti. Vhr. 19. (1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelmet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A Cst. 20/A. -ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozási segély iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be. (3) Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez. (4) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot. (5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. (6) Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességigyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát az Igazgatósággal, illetve a 4/B. (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességigyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni. (7) Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani. (8) Amennyiben a gyermekgondozási segély iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a hatóság megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a Cst. 20/B. (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg. (9) A Cst a (2) bekezdésének alkalmazása során a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni; b) a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 6. -ának (2) (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozza meg. (10) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozási segélyt a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani. 20/B. (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. (1) bekezdés a) b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. (2) Amennyiben a gyermek a 20. (1) bekezdés a) c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. (1) bekezdés a) c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. 21. (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult. (2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. 21/A. (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a 21. (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint folytathat

7 (2) A 27. (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha kormányrendeletben meghatározott kivétellel a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] helyezik el. 22. A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva a 27. -ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem gondozható. Vhr. 23. (1) A Cst a szerinti, a gyermekgondozási segély megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell az Igazgatósághoz benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a) a Cst ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; b) a Cst ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető. (3) (4) A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban az Igazgatóság közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e szerinti eljárásban az Igazgatóság hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást az Igazgatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel az Igazgatóság közli. (5) (6) Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő megállapításának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a Magyar Államkincstár elnökét. Vhr. 20. Gyermeknevelési támogatás 23. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Vhr. 21. (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált Igazgatósághoz. (3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot. (4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. 24. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai 25. (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről kérelemre a gyámhatóság dönt. (2) Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. 26. (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege függetlenül a gyermekek számától azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. (2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 27. (1) jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a) az Szt. 4. -a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. -a szerinti az Szt ának (2) bekezdésében meghatározott összegű ápolási díjat; ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát; b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; c) d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (2) 390 adó-kódex 2012/1 2.

8 Vhr. 22. (1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. (2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, a) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek aa) a Cst. 20. (1) bekezdése szerinti személy esetén egyévesnél idősebb, vagy ab) a Cst. 20/A. (1) bekezdése szerinti személy esetén három évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg, továbbá b) ha az ellátásra a Cst. 20/B. -a alapján jogosult személy esetén a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg. (3) (4) A Cst a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése. (5) Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el ide nem értve az (1) (4) bekezdésben megjelölt esetet úgy az ellátás folyósítása szünetel. (6) Vhr. 22/A. (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 39. -a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt a 4/B. (1) és (2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani. (2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. (3) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell. (4) A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a folyósító szerv öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról. (5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani. 28. (1) Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el. IV. fejezet ANYASÁGI TÁMOGATÁS 29. (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson vett részt; b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül jogerős határozat alapján a gondozásába kerül. (2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. (3) E fejezet hatálya a 2. -ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer Magyarország területén terhesgondozáson vett részt. 30. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. 31. Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. 32. Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. 33. (1) jár anyasági támogatás, ha a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. (2) Az anyasági támogatás a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén megilleti a jogosultat, ha a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. Vhr. 24. (1) Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a) a Cst. 29. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt esetben a terhesgondozást végző orvos igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson; b) a Cst. 29. (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát; c) a Cst. 29. (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát. (2a) A Cst. 29. (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát. (3) Amennyiben a szülő nő ide nem értve a Cst. 29. (3) bekezdése szerinti személyt hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia. (4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát, 391

9 b) az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt, c) a Cst a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, d) a Cst a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát. (5) A hatóság a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről. Vhr. 25. V. fejezet A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az igényelbírálás szabályai 34. (1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. (2) (3) A kincstár a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján a december 31-e után született gyermek törvényes képviselője részére megküldi a családi pótlék iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást. Vhr. 1. (1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja. (2) (3) A családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. (3) A családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. (4) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. (5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata, b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat, c) a gyám a gyámrendelő határozat, d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van ideértve a Cst. 20/B. -a szerinti örökbefogadó szülőt is -, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata, e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. (6) Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia. (7) A Cst. 11. (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be. (8) Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. -ának c) vagy d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie. (9) 35. (1) Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a) a kincstár, b) a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely. (2) (3) Az ellátás szünetel a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem aa) az Európai Unió tagállama, ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak. (4) Amennyiben az uniós rendeletek alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni. Vhr. 27. (1) A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Magyar Államkincstár gondoskodik. (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót az Igazgatóság továbbítja a) a családtámogatási kifizetőhelyekhez, b) (3) A jegyző a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi. Vhr. 5/A. (1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője a) lakcímigazolványának másolatát, b) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában. 392 adó-kódex 2012/1 2.

10 (2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóvagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. (3) A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él. Vhr. 5/B. A szülők által egyenlő időszakokban felváltva gondozott gyermek (személy) után járó családi pótlék megosztására irányuló igény esetén a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a Cst. 9. (4) bekezdése szerinti jogerős bírósági döntést /A. (1) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt. (2) Külön jogszabály szerint kell igazolni a tanulmányok közoktatási intézményben történő folytatását a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el, b) a kincstár hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, azonban az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő gyermek, illetve személy esetében. 37. (1) Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. (2) Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. (3) Az ellátást a (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. (4) Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. (5) Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról. (6) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani. (7) A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a felfüggesztés elrendelését, illetve megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult számára folyósítani. (8) A 15. (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás szüneteltetését a gyámhatóságként eljáró jegyző jelzésének beérkezését követő második hónap első napjától kell elrendelni. Vhr. 27/A. (1) Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a Cst ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le. (2) A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig elszámolást nyújtanak be a Központhoz. A Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni. Vhr. 1/A. 38. (1) Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni. (2) A jogosult halála esetén az anyasági támogatás kivételével az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. (3) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az anyasági támogatás kivételével az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Vhr. 2. (1) A Cst a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni. (2) A Cst. 4. d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül. Vhr. 4. (1) A családtámogatási ellátást ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult, vagy amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. (2) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot és a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik. Vhr. 4/A. (1) A Magyar Államkincstár Központ havonta ellenőrzi, hogy a családi pótlékra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés. (2) (3) Vhr. 4/B. (1) A Cst. a) 22. -ának, 43. -a (5) (6) bekezdésének és 45. -a (1) bekezdésének alkalmazásában a kincstár vezetője a Magyar Államkincstár elnöke, b) 34. -a (3) bekezdésének, 36/A. -a (1) bekezdésének és 49. -a (1) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ), c) 35. (1) bekezdése a) pontjának, 36/A. -a (2) bekezdésének, 37. -a (5) bekezdésének, valamint 49. -a (2) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság), d) 43. -a (4) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó területi szerve, e) 48. -a (1) (3) bekezdésének alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), f) 48. -a (2) (3) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Központ, illetve az Igazgatóság. (2) A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a) a Cst. 2. -ának a) és b) pontja szerinti személyi kör tekintetében 393

11 aa) a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén az Igazgatóság, ab) az aa) alpont hatálya alá nem tartozó ellátás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában az Igazgatóság; b) a Cst. 2. -ának c) és d) pontja szerinti személyi kör tekintetében ba) az anyasági támogatás iránti kérelem esetében az Igazgatóság, bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatósága (a továbbiakban együtt: EGT-s Igazgatóság). (3) Amennyiben első fokon a családtámogatási kifizetőhely jár el, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Központ. (4) A Cst a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely: a) c) d) a zeti Nyomozó Iroda, e) f) g) a Honvédelmi Minisztérium, h) az Információs Hivatal, i) az Alkotmányvédelmi Hivatal, j) a zetbiztonsági Szakszolgálat, k) l) az Országgyűlés Hivatala. (5) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más a (4) bekezdés szerinti kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt a Központot kell megkeresni. (6) (7) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem családtámogatási kifizetőhelynél kerül benyújtásra, és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően ugyanazon gyermekre tekintettel az Igazgatóság folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, akkor a) családi pótlék iránti kérelem esetén az 5. (3) (4) bekezdését, b) gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén a 19. (4) (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 39. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Vhr. 3. A Cst a alapján írásban be kell jelenteni a) a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, ad) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, ag) a Cst. 12. (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését, ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét, aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát; b) a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, bb) ha az ellátásra jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet, bc) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi, bd) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. -ában megjelölt módon és időtartamban történik, be) ha a gyermekgondozási segélyre a Cst. 20/B. -a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, bf) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, bg) a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve a 22. (1) (4) bekezdésében megjelölt eseteket, bh) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, bi) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, bj) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után, bk) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, bl) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá gyermeknevelési támogatás esetében ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül, bm) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint bn) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét; c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését, cb) a gyermek méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó betegségének megszűnését. 394 adó-kódex 2012/1 2.

12 40. Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. Jogalap nélkül igénybe vett ellátás 41. (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki a) arra nem jogosult, vagy b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. (2) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték. (3) A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. (4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a) az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; b) az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. (5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet. (6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. (7) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. 42. (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. (2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. 43. (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. (2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg. (3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. (4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be. (5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján viszszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt. (6) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján viszszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Vhr. 26. (1) A jogalap nélkül felvett ellátásokról a hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető személyes adatait, b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát, c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét, d) a visszafizetés rendezésének módját. (2) A Cst ának (3) bekezdése alkalmazásában hosszabb idő alatt megtérülő követelésen a 12. naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni. (3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi a Központnak. (4) A Cst ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él, c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. (5) A Cst ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával. (6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot a) Igazgatóság hozta, az Igazgatóság, b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (7) Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli. Jogorvoslat 44. (1) Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. (2) A 22. és a 43. (5) (6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (3) 395

13 (4) (5) A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. Vhr. 26/A. VI. fejezet ADATVÉDELEM 45. (1) Az igényelbíráló szerv ideértve a kincstár vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon tart nyilván. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván: a) a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai; b) a jogosult állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat; c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat; d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat; e) a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat; f) a jogosult munkahelyére és heti munkaidejére, valamint fizetési számlaszámára vonatkozó adat; g) a jogosult, a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat; h) az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat; i) a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat. (3) Az igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat. (4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adatokat kezelheti. (5) Az igényelbíráló szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét. 46. Ha törvény másként nem rendelkezik, a 45. (2) bekezdés szerinti adatok alapján vezetett nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. 47. Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. 48. (1) A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. (1) (2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve az egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából. (2) A kincstár megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről. (3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről. 49. (1) A kincstár ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára. (2) A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti. 49/A. Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igényelbíráló szerv által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat. Vhr. 27/B. Ha a Cst ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli. Vhr. 27/C. Vhr. 27/D. Vhr. 27/E. (1)A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik. (2) A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni. (3) Vhr. 27/F. (1) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (2) (3) Amennyiben a 9. (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s Igazgatóság a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről. (4) Az EGT-s Igazgatóság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt az EGT-s Igazgatóság vezetője legfeljebb egy alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja. Vhr. 27/G. Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s Igazgatóság ad ki igazolást. Vhr. 27/H. (1) A Cst. 35. (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s Igazgatóság jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGTállam folyósít. 396 adó-kódex 2012/1 2.

14 (2) (3) Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása az EGT-s Igazgatóság megkeresésére az OEP feladata. Vhr. 28. (1) Amennyiben a gyámhatóságként eljáró jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztése iránti eljárást azért szünteti meg, mert a család külföldre távozott, erről a tényről az eljárást megszüntető végzésének megküldésével értesíti a kincstárt. (2) Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a jegyzőt. A jegyző a külföldre távozás tényéről értesíti a kincstárt. Vhr ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 50. (1) Ez a törvény január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonatkozó 9., okat október 1-jétől kell alkalmazni. (2) (3) Akinek december 31-ig családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást folyósítottak, az ellátást amennyiben új igénylést nem nyújtanak be az december 31-én hatályban lévő szabályok alapján, de az e törvényben megjelölt összegek alapulvételével kell tovább folyósítani. (4) Az december 31-ét megelőzően benyújtott és a törvény hatálybalépéséig el nem bírált igények esetében amennyiben az igényérvényesítés január 1-je előtti időre is vonatkozik, az erre az időre járó ellátást az december 31-én hatályban lévő, jogosultságot megalapozó szabályok alapján kell megállapítani és folyósítani. (5) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított 20. (1) bekezdés a) pontját és 23. -át a április 30-át követően született gyermekek esetében is alkalmazni kell. (6) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított 11. (2) bekezdését augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósították. (7) A december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően március 31-éig folytathat. (8) 50/A. E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvénnyel módosított 15. (1) bekezdését alkalmazni kell a) azon ügyekben, amelyekben a közoktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, 15. (1) bekezdés a) pontja, ennek hiányában 15. (1) bekezdés b) pontja szerinti jelzése január 31-ét követően érkezik meg a települési önkormányzat jegyzőjéhez, és b) az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének január 31-ét követő, Gyvt. szerinti felülvizsgálata során. Vhr. 31. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) A családi pótléknak a Cst. 50. (6) bekezdése szerinti visszamenőlegesen járó összegének megállapításáról és folyósításáról nem kell határozatot hozni. Az igényelbíráló szerv a visszamenőlegesen járó összeget a január hónapjára járó családi pótlékkal együtt, ha a családi pótlékra való jogosultság időközben megszűnt, január 31-éig egy összegben folyósítja. (3) (6) 51. Felhatalmazást kap a) a Kormány arra, hogy a családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával és a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével, megtérítésével, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos, továbbá a hatáskör átadásból adódó végrehajtási szabályokat rendeletben szabályozza; b) a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza ba) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét, bb) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát; c) a Kormány arra, hogy a 2. c) e) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg. 52. Az Európai Unió jogának való megfelelés 53. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke, c) a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont. 53/A. Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Vhr. 32. (1) (2) E rendelet 27/E-27/H. -a 1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikk u) pontja, valamint 76. cikke, 2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke, 397

15 3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk z) pontja, valamint 68. cikke, és 4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/ EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. és 90. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (3) (4) 1. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez Kérelem családi pótlék megállapítására A nyomtatványt egy példányban, nyomtatott betűkkel kell kitölteni, a kérdésekre a megfelelő adatok beírásával vagy a megfelelő válaszok bejelölésével kell válaszolni! A dőlt betűs szöveg a nyomtatvány kitöltését segítő tájékoztató. I. Kérelmezőre vonatkozó adatok 1. A jogosultság jogcíme: (Kérjük, hogy az Önre vonatkozó jogcímet X -szel szíveskedjen jelölni! Amennyiben több gyermek után kérelmez ellátást, több jogcím is megjelölhető.) vér szerinti szülő; szülővel együtt élő házastárs / bejegyzett élettárs; örökbe fogadó szülő; saját háztartásomban nevelt gyermeket örökbe kívánom fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; nevelőszülő; hivatásos nevelőszülő; gyám; a gyermek ideiglenes hatállyal nálam került elhelyezésre; a gyámhatóság a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban engem nevezett meg 2. Kérelmező neve: 3. TAJ száma: 4. Állampolgársága: 5. Születéskori neve: 6. Születési helye: 7. Születési ideje: 8. Anyja születéskori neve: 9. Lakcíme: 10. Kereső tevékenységet folytatok az EGT valamely Magyarországon kívüli tagállamában: válasz esetén a tagállam megnevezése: 11. Elérhetősége Telefon: Amennyiben a kérelmező részére a kérelem benyújtásakor családtámogatási ellátást folyósítanak, akkor e mezőben csak az I.1, I.2, I.3, és I.5. pontokat kell kitöltenie, a többi sor üresen maradhat, feltéve, hogy az ott szereplő adatok a folyósító szerv rendelkezésére állnak, illetve az adatokban a folyósító szerv rendelkezésére álló adatokhoz képest változás nem következett be. Amennyiben a kérelmező egyszerre több ellátás iránti kérelmet nyújt be, az I.4-I.11. sorokat csak az egyik ellátásra vonatkozó nyomtatványon kell kitöltenie. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személynek kell benyújtania. Ebben az esetben a kérelmet a kiskorú szülő adataival kell kitölteni, de a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia. Az ellátás megállapítása esetén a folyósítás a törvényes képviselő részére történik. I. 4. ponthoz: A kérelmező állampolgárságát kell beírni. Amennyiben a kérelmező nem magyar állampolgár, de Magyarországon él és bevándorlási, letelepedési engedéllyel vagy tartózkodási kártyával, regisztrációs igazolással rendelkező, illetve menekült vagy hontalan, akkor ezt a jogcímet kell az állampolgárság mellé beírnia. I.10. ponthoz: EGT tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok, ide tartoznak az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Norvégia, és Lichtenstein. Külön megállapodás alapján e szabályok alkalmazandók Svájc vonatkozásában is. Amennyiben a kérdésre adott válasza igen, a a közösségi koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó személyek jogosultságának megállapításához című nyomtatványt is ki kell töltenie! I. 11. ponthoz: kötelező megadni a telefonszámot, illetve az elérhetőséget, de megadása gyorsíthatja az ügyintézést. II. Kérelmező házastársára / élettársára vonatkozó adatok 12. Neve: 13. TAJ száma: 14. Születéskori neve: 15.Lakcíme: 16. Kereső tevékenységet folytat az EGT valamely Magyarországon kívüli tagállamában: válasz esetén a tagállam megnevezése:. Fennálló házasság esetén a házastárs adatait, élettársi kapcsolat esetén az élettárs adatait kell beírni. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Házastársnak kell tekinteni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló évi XXIX. törvény szerinti bejegyzett élettársat is. Amennyiben a kérelmezőnek nincs házastársa vagy élettársa, a mező üresen hagyható vagy áthúzható. II.16. ponthoz: Lásd az I.10. ponthoz írt tájékoztatást! III. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok 17. Gyermek/ek adatai, aki/k után a családi pótlék megállapítását jelen kérelem benyújtásával kérem Név a) b) c) d) Születési hely Születési idő TAJszáma Anyja születéskori neve Mióta van a háztartásban Gyermek családi jogállása 18. A családi pótlékot a fenti, külön csatolt igazolásban is megnevezett gyermek/ek tartós betegségére tekintettel kérem: III. 17. ponthoz: Azon gyermeket/gyermekeket kell ebben a táblázatban feltüntetni, aki/k után a kérelmező most kérelmez családi pótlékot, korábban ő nem kapott utánuk ellátást. A táblázat utolsó oszlopába a gyermek jogállásához a következők közül kell választani és a megfelelő szót beírni: 1) vér szerinti, 2) örökbefogadott, 3) nevelt, 4) gyámolt. 398 adó-kódex 2012/1 2.

16 III. 18. ponthoz: Amennyiben a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, akkor utána magasabb összegű családi pótlék jár. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet határozza meg. A betegség igazolására gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult a hivatkozott rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a honlapról, illetve megtalálható az ügyfélszolgálati irodáknál is. Amennyiben a gyermek tartós betegségére tekintettel magasabb összegű ellátást kérelmez, a kérelemhez csatolnia kell a formanyomtatványon kiadott orvosi igazolást. 19. Gyermek/ek adatai,akik után már részesül családi pótlékban, illetve akiket a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe kell venni: Név a) b) c) d) e) Születési hely Születési idő TAJszáma Anyja születéskori neve A beszámítás jogcíme III. 19. ponthoz: Azon gyermeket/gyermekeket kell ebben a táblázatban feltüntetni, akik után a kérelmező már részesül családi pótlékban ebben az esetben a beszámítás jogcíme oszlopba a már részesülök szöveget kell beírni -, vagy nem részesül utánuk családi pótlékban, de az új kérelem alapján járó családi pótlék összegének meghatározásánál beszámításra kerülhetnek. A beszámítás jogcímei: A Cst a szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe lehet venni azt a saját háztartásban nevelt, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket a) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, b) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, c) aki saját jogán jogosult családi pótlékra mert 1. tartósan beteg, 2. árva, 3. vele egy háztartásban élő szülője elhunyt, 4. kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, 5. gyámsága nagykorúvá válásával szűnt meg, 6) a családi pótlék nagykorúvá válása előtt is részére került folyósításra. d) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és az igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. A III.19. pont utolsó oszlopába tehát a már részesülök szöveget, vagy a gyermeknek az összeg szempontjából történő figyelembe vétele (beszámítása) esetén a felsorolt jogcímek közül annak a betűjelét (a,b,c vagy d) kell beírni, amely alapján a gyermek beszámítható a családi pótlék összegébe. 20. A III.19. pontban felsorolt gyermekek közül valamelyik gyermek rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel: 21. Amennyiben a válasz igen, a gyermek(ek) neve:.. IV. Jogosultság megállapításához és a folyósításhoz szükséges adatok és nyilatkozatok 22. Mikortól kéri a családi pótlék folyósítását? Év: Hónap: 23. Az ellátás folyósítását az alábbi számú bankszámlámra kérem: vagy 24. Az ellátást postai úton az alábbi címre kérem folyósítani: 25. A III.17. pontban feltüntetett gyermek/ek után folyósít/ folyósított-e valamely szerv valamely személy számára családi pótlékot, illetve nyújtott-e be valamely személy családi pótlék iránti kérelmet Folyósító szerv megnevezése, címe: Személy neve:. 26. A gyermekek ellátásáról egyedülállóként gondoskodik: 27. Ha egyedülálló, ennek kezdete: év. hó nap Jogcíme: 28. Kijelentem, hogy házastársammal/élettársammal egyetértésben a családi pótlékot a III.17. pontban feltüntetett közösen nevelt gyermek/eink után én kérelmezem. IV. 22. ponthoz: Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. IV ponthoz: A nyomtatvány IV.27. pontjába jogcímként az alább felsoroltak közül azt az elnevezést kell beírni, amely alapján egyedülállóként igényli a családi pótlékot (pl:.elvált, vagy házastársa felsőfokú tanulmányait folytatja és nincs jövedelme). a) Egyedülállóság jogcímei: egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. b) Egyedülállónak kell tekinteni azt a kérelmezőt is, aki saját maga vagy házastársa vagy élettársa ba) még középfokú vagy felsőfokú tanulmányait folytatja és nincs jövedelme vagy bb) fogyatékossága, rokkantsága, idős kora és jövedelmi viszonyai ezt indokolják, tekintettel arra, hogy: vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, ezen ellátásokban részesülőknek nem szükséges az ellátást megállapító döntés csatolása, illetve a folyósított összeg igazolása rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs, nyugellátásban ide nem értve az előző pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs. IV.28. ponthoz: Ha az együtt élő szülők nem tudnak megállapodni abban, hogy melyik szülő igényelje az ellátást, akkor az igénylő személyéről a szülő 399

17 kérelmére a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság eljárását az ügyfélnek kell kezdeményeznie. 29. Ezen kérelemhez az alább felsorolt iratokat mutatom be, illetve mellékelem másolatban: Személyem azonosításához szükséges irat (a felsoroltak közül csak egy irat bemutatása vagy csatolása szükséges, ezt jelölje X -szel!): érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány (régi vagy új, kártya típusú) érvényes kártya típusú gépjárművezetői engedély érvényes útlevél érvényes bevándorlási, letelepedési engedély, magyarországi tartózkodásra jogosító egyéb irat A jogosultság elbírálásához szükséges további iratok, amelyeket bemutatok, illetve másolatukat mellékelem (amelyiket bemutatja vagy csatolja, kérjük jelölje X -szel): a) kérelmező lakcíméről szóló hatósági igazolvány (állandó lakcím, illetve tartózkodási hely igazolására) b) kérelmező TAJ-kártyája c) szülővel együtt élő házastárs kérelme esetén a házassági anyakönyvi kivonat / bejegyzett élettárs kérelme esetén a bejegyzett élettársi viszony fennállását igazoló okirat d) amennyiben a kérelmező leendő örökbefogadó szülő, vagy gyám, vagy nevelőszülő, vagy hivatásos nevelőszülő, vagy a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, vagy vagyonkezelő eseti gondnok, akkor a jogcímet igazoló gyámhatósági határozat e) együtt élő szülők megállapodásának hiányában a gyámhatóság hozzájárulását tartalmazó irat f) egyedülállóval egy tekintet alá középfokú vagy felsőfokú tanulmányok folytatása okán eső kérelmező esetében a tanulói / hallgatói jogviszonyról szóló igazolás g) egyedülállóval egy tekintet alá rokkantsága, idős kora, valamint jövedelmi viszonyai okán eső kérelmező esetén az ellátást megállapító és a folyósított összegről szóló igazolás h) a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata i) gyermek(ek) TAJ kártyája j) ha a gyermek már nem tanköteles korú, de még közoktatási intézményben (általános iskola, szakiskola, középiskola), a tanulói jogviszonyról szóló igazolás k) ha a gyermek tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos, az erről szóló orvosi igazolás l) a családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe vehető felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetében a hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás 30. Kérem, hogy a pontban felsoroltak közül a kérelmem elbírálásához szükséges, de nem csatolt dokumentumokat a hatóság szerezze be. Az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy gyámhatósági nyilvántartásban, vagy a jegyzői szociális nyilvántartásban szereplő adataim beszerezése érdekében adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető illetékes hatóságként a következő(ke)t nevezem meg: 1.A pont c) és/vagy h) pontjában felsoroltak megszerzéséhez az anyakönyvet vezető illetékes hatóság megnevezése és székhelye:. 2. A pont d) és/vagy e) pontjában felsoroltak megszerzéséhez az illetékes gyámhatóság megnevezése és székhelye: 3. A pont g) pontja alá esők közül az időskorúak járadékában vagy rendszeres szociális segélyben részesülők esetében a jegyzői szociális nyilvántartást vezető illetékes hatóság megnevezése és székhelye: Kérelemhez csatolandó dokumentumok: A pontban felsorolt, a kérelmező azonosíthatóságához szükséges hatósági igazolások / hatósági bizonyítványok valamelyikének bemutatása vagy másolatban történő csatolása szükséges az igényléshez. A nyomtatvány pontjában felsorolt, az adott kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok igényléskor bemutatandóak, vagy a kérelemhez másolatban csatolandók. Amennyiben a szükséges iratokat a kérelmező nem csatolja, azokat a hatóság hivatalból szerzi be. Egyes iratok hatóság általi beszerzése csak a megkeresendő illetékes hatóság kérelmező általi megjelölése alapján lehetséges, amelyeket a 30. pontban lehet megnevezni. A szükséges adatok hatóság általi beszerzésének ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele; az eljárás az adatszerzés idejével tehát meghosszabbodik! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iratok hivatalból történő beszerzésével összefüggésben esetlegesen felmerülő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőt terheli. 31. Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a családtámogatási ellátás folyósítását érintő változásokat írásban, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenteni. Ha az ellátások folyósítását érintő változások bejelentését elmulasztom, az ebből származó jogalap nélküli kifizetés teljes összegét köteles vagyok visszafizetni. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni 15 napon belül az ellátásra jogosultságot vagy az ellátás összegét érintő változást, így különösen: a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, d) a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét (Jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Rendszeres jövedelemnek minősül a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.), e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, g) a Cst a alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését, h) az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását, i) ha az ellátásra jogosult és/vagy házastársa, élettársa Magyarországon kívüli EGT tagállamban munkavállalói, önálló vállalkozói tevékenységet folytat, illetve e tevékenysége megszűnik, j) Magyarországon kívüli EGT tagállamban történő családi ellátás folyósításának tényét, megszűnését, k) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkező változásokat, és ezzel összefüggésben házastársa, élettársa neve, tartózkodási helye, és adóazonosító jele vonatkozásában bekövetkezett változásokat. 32. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a nyomtatványban foglalt tájékoztatást megismertem és az abban foglaltakat tudomásul vettem. Kelt:...,.. év... hó... nap... kérelmező saját kezű aláírása 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő esetében a kérelmező saját kezű aláírása helyen a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia! Cselekvőképtelen vagy e körben korlátozottan cselekvőképes személy esetében a kérelmező saját kezű aláírása helyen a nyomtatványt a gondnoknak kell aláírnia! A formanyomtatványt és mellékleteit a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságánál lehet benyújtani. (Amennyiben a kérelmező munkahe- 400 adó-kódex 2012/1 2.

18 lyén működik családtámogatási kifizetőhely, az ellátás iránti kérelmet ott kell benyújtania.) A kérelem benyújtható személyesen az ügyfélszolgálaton, posta útján, illetve ügyfélkapun keresztül elektronikus úton. Elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az iratok szkennelés útján is csatolhatók. A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságának címei, ügyfélszolgálatainak címei és az ügyfélfogadás időpontja megtalálható a weblapon. 2. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelethez Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására A nyomtatványt egy példányban, nyomtatott betűkkel kell kitölteni, a kérdésekre a megfelelő adatok beírásával vagy a megfelelő válaszok bejelölésével kell válaszolni! A dőlt betűs szöveg a nyomtatvány kitöltését segítő tájékoztató. I. Kérelmezőre vonatkozó adatok 1. A jogosultság jogcíme: (Kérjük, hogy az Önre vonatkozó jogcímet X -szel szíveskedjen jelölni!) vér szerinti szülő; szülővel együtt élő házastárs / bejegyzett élettárs; örökbe fogadó szülő; saját háztartásomban nevelt gyermeket örökbe kívánom fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; nevelőszülő; gyám; 2. Kérelmező neve: 3. TAJ száma: 4. Állampolgársága: 5. Adóazonosító jele: 6. Születéskori neve: 7. Születési helye: 8. Születési ideje: 9. Anyja születéskori neve: 10. Lakcíme: 11. Munkáltatója neve, címe: 12. A heti munkavégzés időtartama: 13. Kereső tevékenységet folytatok az EGT valamely Magyarországon kívüli tagállamában: válasz esetén a tagállam megnevezése: Elérhetősége Telefon: Amennyiben a kérelmező részére a kérelem benyújtásakor családtámogatási ellátást folyósítanak, akkor e mezőben csak az I.1, I.2, I.3, I.5. és I.6. pontokat kell kitöltenie, a többi sor üresen maradhat, feltéve, hogy az ott szereplő adatok a folyósító szerv rendelkezésére állnak, illetve az adatokban a folyósító szerv rendelkezésére álló adatokhoz képest változás nem következett be. Amennyiben a kérelmező egyszerre több ellátás iránti kérelmet nyújt be, az I.4-I.13. sorokat csak az egyik ellátásra vonatkozó nyomtatványon kell kitöltenie. Amennyiben a gyermek örökbefogadás előtti gondozás céljából házastárshoz vagy rokonhoz került elhelyezésre, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság nem állapítható meg. E szabály alkalmazása szempontjából rokonnak minősül az egyenesági felmenő és leszármazó. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személynek kell benyújtania. Ebben az esetben a kérelmet a kiskorú szülő adataival kell kitölteni, de a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia. Az ellátás megállapítása esetén a folyósítás a törvényes képviselő részére történik. I.4. ponthoz: A kérelmező állampolgárságát kell beírni. Amennyiben a kérelmező nem magyar állampolgár, de Magyarországon él és bevándorlási, letelepedési engedéllyel vagy tartózkodási kártyával, regisztrációs igazolással rendelkező, illetve menekült vagy hontalan, akkor ezt a jogcímet kell az állampolgárság mellé beírnia. I. 11. ponthoz: a munkáltató nevét és címét akkor is meg kell jelölni, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem végez keresőtevékenységet. I. 12. ponthoz: akkor kell kitölteni, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor keresőtevékenységet végez. I.13. ponthoz: EGT tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok, ide tartoznak az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Norvégia, és Lichtenstein. Külön megállapodás alapján e szabályok alkalmazandók Svájc vonatkozásában is. Amennyiben a kérdésre adott válasza igen, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához című nyomtatványt is ki kell töltenie! I.14. ponthoz: kötelező megadni a telefonszámot, illetve az elérhetőséget, de megadása gyorsíthatja az ügyintézést. II. Kérelmező házastársára / élettársára vonatkozó adatok 15. Neve: 16. TAJ-száma: 17. Születéskori neve: 18. Állampolgársága: 19. Kereső tevékenységet folytat az EGT valamely Magyarországon kívüli tagállamában: válasz esetén a tagállam megnevezése:.. Fennálló házasság esetén a házastárs adatait, élettársi kapcsolat esetén az élettárs adatait kell beírni. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Házastársnak kell tekinteni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló évi XXIX. törvény szerinti bejegyzett élettársat is. Amennyiben a kérelmezőnek nincs házastársa vagy élettársa, a mező üresen hagyható vagy áthúzható. II.19. ponthoz: Lásd az I.13. ponthoz írt tájékoztatást! III. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok 20. Saját háztartásban eltartott kiskorú gyermek / gyermekek / ikergyermekek: Név a) b) c) d) e) f) Születési hely Születési idő TAJszáma Anyja születéskori neve Gyermek családi jogállása Mióta van a háztartásban 401

19 21. A gyermekgondozási segélyt a külön csatolt igazolás alapján a.. nevű gyermek/ek tartós betegségére tekintettel kérem: III.20. ponthoz: Valamennyi saját háztartásban eltartott gyermeket fel kell tüntetni a táblázatban. A táblázat utolsó oszlopába a gyermek jogállásához a következők közül kell választani és a megfelelő szót beírni: 1) vér szerinti, 2) örökbefogadott, 3) nevelt, 4) gyámolt, 5) gondozásba kihelyezett. III.21. ponthoz: Amennyiben a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, akkor utána 10. életévének betöltéséig vehető igénybe gyermekgondozási segély. A gyermek 3. életévének betöltését követő, hosszabb ideig járó ellátásra jogosító betegségek körét az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet határozza meg. A betegség igazolására gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult a hivatkozott rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a www. allamkincstar.gov.hu honlapról, illetve megtalálható az ügyfélszolgálati irodáknál is. Amennyiben a gyermek tartós betegségére tekintettel 3. életévének betöltését követő, hosszabb ideig járó ellátást kérelmez, a kérelemhez csatolnia kell a formanyomtatványon kiadott orvosi igazolást, kivéve, ha azt korábban már becsatolta és az igazolás érvényes. IV. Jogosultság megállapításához és a folyósításhoz szükséges adatok és nyilatkozatok 22. Mikortól kéri a gyermekgondozási segély folyósítását? Év: Hónap: Nap: 23. Magán-nyugdíjpénztár tagja vagyok: Amennyiben igen, a nyugdíjpénztár neve: 24. Az ellátás folyósítását az alábbi számú fizetési számlámra kérem: vagy 25. Az ellátást postai úton az alábbi címre kérem folyósítani: 26. A kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e az alábbi ellátások valamelyikében, van-e benyújtott kérelme valamelyik ellátás megállapítása iránt: a) terhességi-gyermekágyi segély b) gyermekgondozási díj c) gyermekgondozási segély d) gyermeknevelési támogatás Az ellátás betűjele: Az ellátásban részesülő: TAJ-száma (ha nem a kérelmező részesül az ellátásban): A folyósító szerv neve: A gyermek neve: 27. Kijelentem, hogy házastársammal/élettársammal egyetértésben a gyermekgondozási segélyt a III.20. pontban feltüntetett közösen nevelt gyermek/eink után én kérelmezem. IV.22. ponthoz: Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. IV.23. ponthoz: Magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozat másolatát csatolni kell az igényléshez. IV.27. ponthoz: Ha az együtt élő szülők nem tudnak megállapodni abban, hogy melyik szülő igényelje az ellátást, akkor az igénylő személyéről a szülő kérelmére a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság eljárását az ügyfélnek kell kezdeményeznie. 28. Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személyként a folyósító szervhez ezúton tett, jelen nyilatkozatban vállalom a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését. IV.28. ponthoz: Csak a rokkantsági, baleseti rokkantsági, illetve rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személyeknek kell kitölteniük! A Tbj. 26. értelmében a saját jogú nyugdíjban, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személyek a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizetnek. Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését. 29. Ezen kérelemhez az alább felsorolt iratokat mutatom be, illetve mellékelem másolatban: Személyem azonosításához szükséges irat (a felsoroltak közül csak egy irat bemutatása vagy csatolása szükséges, ezt jelölje X -szel!): érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány (régi vagy új, kártya típusú) érvényes kártya típusú gépjárművezetői engedély érvényes útlevél érvényes bevándorlási, letelepedési engedély, magyarországi tartózkodásra jogosító egyéb irat A jogosultság elbírálásához szükséges további iratok, amelyeket bemutatok, illetve másolatukat mellékelem (amelyiket bemutatja vagy csatolja, kérjük jelölje X -szel): a) kérelmező lakcíméről szóló hatósági igazolvány (állandó lakcím, illetve tartózkodási hely igazolására) b) kérelmező TAJ kártyája ; adóazonosító jelet tartalmazó kártya c) szülővel együtt élő házastárs kérelme esetén a házassági anyakönyvi kivonat / bejegyzett élettárs kérelme esetén a bejegyzett élettársi viszony fennállását igazoló okirat d) amennyiben a kérelmező leendő örökbefogadó szülő, vagy gyám, vagy nevelőszülő, akkor a jogcímet igazoló gyámhatósági határozat e) együtt élő szülők megállapodásának hiányában a gyámhatóság hozzájárulását tartalmazó irat f) magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozat g) a gyermek(ek) azonosításához szükséges érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány (pl. születési anyakönyvi kivonat) h) gyermek(ek) TAJ kártyája i) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 3. életévének betöltését követően igényelt ellátás esetén az orvosi igazolás, amennyiben azt korábban nem csatolta, vagy már nem érvényes j) amennyiben ikergyermekek esetén az iskola igazgatója valamely gyermek tankötelezettségét az általánostól eltérően határozza meg, akkor ezen igazgatói döntés 30. Kérem, hogy a pontban felsoroltak közül a kérelmem elbírálásához szükséges, de nem csatolt dokumentumokat a hatóság szerezze be. Az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy gyámhatósági nyilvántartásban, vagy a jegyzői szociális nyilvántartásban szereplő adataim beszerezése érdekében adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető illetékes hatóságként a következő(ke)t nevezem meg: 402 adó-kódex 2012/1 2.

20 1.A pont c) és/vagy g) pontjában felsoroltak megszerzéséhez az anyakönyvet vezető illetékes hatóság megnevezése és székhelye: 2. A pont d) és/vagy e) pontjában felsoroltak megszerzéséhez az illetékes gyámhatóság megnevezése és székhelye: Kérelemhez csatolandó dokumentumok: A pontban felsorolt, a kérelmező azonosíthatóságához szükséges hatósági igazolások / hatósági bizonyítványok valamelyikének bemutatása vagy másolatban történő csatolása szükséges az igényléshez. A nyomtatvány pontjában felsorolt, az adott kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok igényléskor bemutatandóak, vagy a kérelemhez másolatban csatolandók. Amennyiben a szükséges iratokat a kérelmező nem csatolja, azokat a hatóság hivatalból szerzi be. Egyes iratok hatóság általi beszerzése csak a megkeresendő illetékes hatóság kérelmező általi megjelölése alapján lehetséges, amelyeket a 30. pontban lehet megnevezni. A szükséges adatok hatóság általi beszerzésének ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele; az eljárás az adatszerzés idejével tehát meghosszabbodik! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iratok hivatalból történő beszerzésével összefüggésben esetlegesen felmerülő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőt terheli. 31. Kijelentem, hogy a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesülök, ide nem értve a Cst. 27. (1) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátásokat b) a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytatok, illetve ilyen tevékenységet legfeljebb az alább felsorolt korlátozásokkal végzek. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt abban az esetben, ha a gyermek hozzá került elhelyezésre örökbefogadás előtti gondozás céljából, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre, Az az örökbefogadó szülő, akinél a gyermek örökbefogadás előtti gondozás céljából került elhelyezésre, kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat IV.31. ponthoz: Rendszeres pénzellátások, amelyek kizárják a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot: a) az öregségi járadék, b) a munkaképtelenségi járadék, c) az özvegyi járadék, d) a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (rövidítve: Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, g) az időskorúak járadéka,,h) a rendszeres szociális segély, i) ápolási díj kivéve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (rövidítve: Szt.) 43/A. -a szerinti, az Szt. 44. (2) bek.-ben meghatározott összegű ápolási díjat -, j) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, k) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, l) rendelkezésre állási támogatás, m) táppénz, kivéve a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt és baleseti táppénzt. 32. Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a családtámogatási ellátás folyósítását érintő változásokat írásban, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenteni. Ha az ellátások folyósítását érintő változások bejelentését elmulasztom, az ebből származó jogalap nélküli kifizetés teljes összegét köteles vagyok visszafizetni. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni 15 napon belül az ellátásra jogosultságot vagy az ellátás összegét érintő változást, így különösen: a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, b) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését abban az esetben, ha a gyermekgondozási segély folyósítása azon az alapon történik, hogy a 3-10 életév közötti gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, c) ha az ellátásra jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját a gyermek egyéves kora előtt folytat keresőtevékenységet, d) ha az ellátásra jogosult ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi, e) ha a gyermek örökbefogadás előtti gondozásába történő kihelyezése estén az örökbefogadó szülő heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, f) ha az ellátásra jogosult a gyermeket egyéves kora előtt napközbeni ellátását biztosító intézményben helyezi el, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, g) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, i) ha az ellátásra jogosult az igénylőlap IV.23. és IV.29. a) pontja szerinti rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy j) ha az ellátásra jogosult és/vagy házastársa, élettársa Magyarországon kívüli EGT tagállamban munkavállalói, önálló vállalkozói tevékenységet folytat, illetve e tevékenysége megszűnik,, k) Magyarországon kívüli EGT tagállamban történő családi ellátás folyósításának tényét, megszűnését, l) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, 33. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a nyomtatványban foglalt tájékoztatást megismertem és az abban foglaltakat tudomásul vettem. Kelt:...,.. év... hó... nap... kérelmező saját kezű aláírása 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő esetében a kérelmező saját kezű aláírása helyen a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia! Cselekvőképtelen vagy e körben korlátozottan cselekvőképes személy esetében a kérelmező saját kezű aláírása helyen a nyomtatványt a gondnoknak kell aláírnia! A formanyomtatványt és mellékleteit a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságánál és a megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani