NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN BAN

Hasonló dokumentumok
PARLAGFŰ DENZITÁS VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE CSALLÓKÖZI NATURA 2000 TERÜLETEKEN

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOMONKOS ZSOLT MOSONMAGYARÓVÁR

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ZÁRÓJELENTÉS. A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314

kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.

Színre lép. az új tengeri mentő

Növénytan. Felismerendő őszi zöldnövények

Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI

Gyomnövény fogalma növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Tantárgy címe: Növényvédelem II. index

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG)

Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR

SZENT ISTVÁN EGYETEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS GYOMVISZONYAINAK ELEMZÉSE A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG TERÜLETÉN

GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,

Tárgyfelelős oktató: Dr. Radócz László.

h a t á r o z a t o t:

SZAKDOLGOZAT HENN TAMÁS. Pécs, 2009.

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben

fenntartási tervének bemutatása

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

NÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Natura 2000 területek bemutatása

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

Gyomdiverzitás vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben. Összefoglalás

Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra

A parlagfű Magyarországon

A gyomnövény fogalma

Napraforgó növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Alert Sun Express 50 SX Tanos 50 DF

Natura 2000 területek bemutatása

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSÚ TERÜLETEK GYOMNÖVÉNYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FEHÉR-KÖRÖS TÉRSÉGÉBEN

ORSZÁGOS EREDMÉNYEK. Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája, Balatonszemes, március 8.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Tóth Kálmán MOSONMAGYARÓVÁR

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Kukorica növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Basis Refine. Steward Titus Titus Plus DF

Bunting (1960): A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai.

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

HAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Kukorica gyomirtási technológiai füzet

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Agrárinformatika a precíziós gazdálkodásban GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL!

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Készítette: Gerdelics Anna Környezettudomány MSc

Rövid tanulmányút Nyitrán

DuPont PRINCIPAL. Kukorica gyomirtó szer. ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen

Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj

Gyomfelvételezések térinformatikai eszközök felhasználásával

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai

BÜKKÖNY TERMESZTÉS. Gazdasági jelentősége. Bükkönyfélék termesztése világviszonylatban. Bükkönyfélék termesztése világviszonylatban

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Készítette: Kovács Szilvia doktorjelölt. Témavezető: Dr. Csajbók József egyetemi docens

M E G H Í V Ó. A Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 33. találkozójára. valamint a

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 29. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság 18.

A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

7, 6, 0, 4, 0, 1, 5, 2, 2, 16, 1, 0, 2, 3, 9, 2, 4, 10, 3, 1, 2, 12, 4, 1

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TALAJTAKARÁSI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE PARADICSOMTERMESZTÉSBEN PUSZTAI PÉTER

Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában

Molekuláris genetikai vizsgálatok a virágzás szabályozottságának feltárására az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L.

Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást.

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYÓGYNÖVÉNYES GYEP TELEPÍTHETŐSÉGE, GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZEREK NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Két hatóanyag, széles hatásspektrum. a burgonya gyomirtószere.

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZŐLŐK GYOMNÖVÉNYEI HÁROM VULKÁNI TANÚHEGYEN

DuPont Granstar SuperStar

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

A szántóföldi gyomnövényzet összetételének változása Baranya megyében az utóbbi négy évtized során

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Caryophyllales -

Odúlakó madarak légyegyüttesei

Növényökológia gyakorlat

GYÓGY- ÉS FÛSZERNÖVÉNYEK A MAGYAR BORKULTÚRÁBAN

Előzmények. KIOP pályázat : Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Gyomirtó permetezı szer ıszi és tavaszi kalászosokban Kizárólag a DuPont-tól!

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

Átírás:

NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN 2014-2016-BAN FARKAS ANIKÓ 1 *, DOMONKOS ZSOLT 1, LANTOS ZSUZSANNA 3, SZABÓ-SZIGETI VERONIKA 1, PETER TÓTH 2, REISINGER PÉTER 1 1 Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növénytudományi Tanszék 2 Slovak University of Agriculture in Nitra, Faculty of Agrobiology and Food Resources, Department of Plant Protection, Nitra, Slovakia 3 Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Matematikai Intézet Analízis Intézeti Tanszék *e-mail: farkas.aniko@sze.hu Absztrakt Csallóközben az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedésére és denzitására vonatkozóan végzett vizsgálatsorozatban elsőként dolgozunk fel a fertőzöttség mértékét jelző számszerű adatokat, kiegészítve a kísérő gyomflóra vizsgálatával. Kutatásaink érintettek egyes, a Natura 2000 hálózatba tartozó területeket. A 3 év adataiból képet kaphattunk az előforduló fajok gyakoriságáról, növénycsaládonkénti, életforma és morfo-ökológiai spektrum szerinti megoszlásáról, a fertőzöttség mértékének változásáról. A fajspektrum elemzése és annak a Szlovák Tudományos Akadémia adatbázisában található információkkal, valamint a magyarországi V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés adataival való összevetése lehetővé tette, hogy megjelöljük a vizsgált területen előforduló, invazívnak illetve veszélyesnek tekinthető fajokat és azok előfordulási helyeit, valamint, hogy ezekkel az adatokkal a későbbiekben hozzájáruljunk a területek ökológiai, természetvédelmi és mezőgazdasági-gyomszabályozási szempontokból is megfelelő kezelési stratégiájának kialakításához. Bevezetés A Natura 2000 hálózat létrehozásának fő célja Európa természeti értékeinek védelme, a természetes környezet megőrzése. A hálózathoz tartozó területeken a gazdálkodás csak a Natura 2000 elvekhez illeszkedően képzelhető el. A területeken élő gyomok, azon belül is az invazívként számontartott fajok jelenlétének monitorozása és elterjedésük feltérképezése elsőrendű feladat az általuk okozott kár mértékének becsléséhez, a védekezés megtervezéséhez, terjedésük megakadályozáshoz. Vizsgálatok szerint a Szlovákiában

142 található, emberi tevékenység által befolyásolt Natura 2000 hálózatba tartozó élőhelyek a legfertőzöttebbek invazív fajokkal (Chytry et al. 2008). Az Európában elsőrendű jelentőséggel bíró parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) Szlovákiának is legjelentősebb invazív növényfaja (URL1), ugyanakkor nem tekinthetünk el a többi gyomtól sem, amelyek a Natura 2000 területeken jelenlétükkel egyrészt közvetlenül hatnak az ottani életközösségekre, másrészt az alkalmazott mezőgazdasági, növényvédelmi technológián keresztül közvetve is hatást gyakorolnak a Natura 2000 élőhelyek állapotára. Mintaterület Ostrovné lúky (1. ábra) Szlovákia dél-nyugati részén Nyitra és Nagyszombat megye határán található. A kék vércse (Falco vespertinus) egyik legjelentősebb előfordulási és fészkelési területe Szlovákiában. A térség sztyeppes, erdős-sztyeppes. Agrár jellegéből adódóan megfelelő feltételeket biztosít a kis őrgébics (Lanius minor) és a parlagi pityer (Anthus campestris) előfordulásának is. A táj meghatározói a mezőgazdasági területek, főként a nagykiterjedésű szántók, de előfordulnak rendszeresen kaszált gyepek szigetei és erdők, füzesek maradványai is (URL2). E Különleges Madárvédelmi Területre (SKCHVU019) kutatásaink megkezdéséig kezelési terv még nem készült, azonban jelenleg madárvédelmi projekt zajlik (URL3). 1. ábra: A mintaterület elhelyezkedése Módszerek A teljes vizsgálatban GPS Garmin Oregon 650 navigáció segítségével (szoftver verzió 4.50) 3,17m*3,17m -es mintaterületeket jelöltünk ki és a fedélzeti egység segítségével azonosítottunk be. Az elkészült adattáblák a mérési pont koordinátái és a kvadráton található parlagfű egyedek száma (db/10m 2 ) mellett tartalmazzák a település, a dűlő nevét, az adott évben ott található növénykultúra nevét, és a kísérő fajok név szerinti felsorolását.

143 Megvizsgáltuk a kísérő gyomflóra faji összetételét, besoroltuk a fajokat növénycsaládok, életforma és morfo-ökológia spektrum szerint, valamint vizsgáltuk egyes fajok denzitását, frekvenciáját. Elemeztük a fajspektrumot, annak időbeni változását és összevetettük a szlovákiai invazív fajok listájával, valamint a magyarországi V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés búza-kukorica összesített eredményével. A kísérő gyomfajok egy kvadrátra eső átlagos számának évenkénti alakulását és a feljegyzett gyomfajok dominanciájának három évi összehasonlítását varianciaanalízissel elemeztük. A páronkénti összehasonlítás post hoc analízissel történt. A kísérő fajok elterjedésének változását leíró statisztikai adatelemzést Excel és Statistica 13.2 programokkal végeztük. A térképi megjelenítéshez ESRI (Environmental Systems Research Institute, 380 New York Street, Redlands, CA 92373-8100, USA) ArcGIS ArcView 10.1 alapszoftverét, valamint a ArcGIS Spatial Analyst, és az ArcGIS 2D Analyst program kiegészítéseit használtunk, valamint Spatial Analysist programot a természetbeni állapot megjelenítésére. A modellek előállításához IDW interpolációs módszert alkalmaztunk. Eredmények A kísérletbe vont helyszínek száma a 3 évben 8, 10, illetve 12. Az egyes helységekben/dűlőkön különböző számú kvadrát kijelölésére került sor, így az egyes években a kvadrátok száma jelentős különbségeket mutat (12, 24, 33). A 3 év alatt kijelölt összesen 69 kvadrátban a parlagfű kísérőjeként összesen 381 fajnevet jegyeztünk fel, amely az összesen 48 különböző faj esetenkénti többszöri megjelenéséből adódik (1. táblázat). A fellelt fajokat 23 különböző családba sorolhatjuk, ezek ábécérendben a következők: Amaranthaceae, Apiaceae, Asteraceae, Brassicaceae, Caryophyllaceae, Chenopodiaceae, Convolvulaceae, Equisetaceae, Euphorbiaceae, Fabaceae, Lamiaceae, Malvaceae, Papaveraceae, Plantaginaceae, Poaceae, Polygonaceae, Portulacaceae, Primulaceae, Resedaceae, Rubiaceae, Scrophulariaceae, Solanaceae, Violaceae. A legnagyobb fajszámmal az Asteraceae (14), a Poaceae (5) családok voltak jelen. 1. táblázat: Az egyes években feljegyzett abszolút (összes kvadrát összes feljegyzés) fajszám és a kísérő fajok száma Év Abszolút fajszám (db) Kísérő fajok száma (db) 2014 27 19 2015 115 36 2016 239 38 Összes különböző 48 A rendszeresen művelt területekre jellemző T és G életformájú fajok mellett a H életforma néhány, egyre gyakoribb képviselője, valamint egyes, a szántóföldeken nem jelentős faj voltak fellelhetők. A felvételezés időpontjának megfelelően a harmadik aszpektus fajai (T4) dominánsak (2. ábra).

144 2. ábra: A kísérő fajok életforma szerinti megoszlása a vizsgálat éveiben (db) A magról kelő egyszikűek jelenléte és nagy aránya (2. táblázat) a szántóföldi műveléshez jól alkalmazkodott fajokra vezethető vissza. Mindhárom évben az egyéves fajok tették ki a kísérő flóra mintegy 80%-át (évenkénti sorrendben 84,21%, 80,56%, 78,95%) (EE: egyéves egyszikű; EK: egyéves kétszikű; ÉE: évelő egyszikű, ÉK: évelő kétszikű). 2. táblázat: A kísérő fajok morfo-ökológiai spektrum szerinti abszolút (db) és relatív (%) megoszlása Morfo-ökológiai spektrum 2014 2015 2016 abszolút relatív abszolút relatív abszolút relatív EE 3 15,79 5 13,89 5 13,16 EK 13 68,42 24 66,67 25 65,79 Egyéves összes 16 84,21 29 80,56 30 78,95 ÉE 0 0 0 0 0 0 ÉK 2 10,53 7 19,44 8 21,05 Évelő haraszt 1 5,26 0 0 0 0 Évelő összes 3 15,79 7 19,44 8 21,05 A kísérő fajok egy kvadrátra eső átlagos számát vizsgálva megállapítható, hogy a gyomfajok átlagos száma szignifikáns különbséget mutat 5%-os szinten (2014-ben 2,02, 2015-ben 4,71, 2016-ban 7,08 faj jelent meg egy kvadrátban átlagosan). Jól érzékelteti a kísérő fajok számának növekedését a 3. ábra, melyen az a 4 település szerepel, ahol mindhárom évben volt felvételezés. A kvadrátonként feljegyzett összes fajszám gyakorisági eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy 2016-ra az értékek magasabbak, mint az előző két évben. 13 faj esetében a 2016-ban tapasztalt denzitás szignifikánsan nagyobb (p=5%) a 2014 és 2015-ös években tapasztaltakhoz képest, ezek a fajok: Amaranthus retroflexus, Anagallis arvensis, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Convolvulus arvensis, Datura stramonium, Echinochloa crus-galli, Mercurialis annua, Polygonum aviculare, Setaria pumila, Setaria viridis, Stachis annua, Veronica hederifolia. A többi gyomfaj esetén a 2016-os év nem kiugró,

145 a 2015-ben és 2016-ban tapasztalt dominancia között nincs szignifikáns eltérés, viszont ezektől szignifikánsan alacsonyabb e fajok 2014-ben tapasztalt dominanciája. 3. ábra: Kísérő gyomfajok átlagos száma (faj db/kvadrát) 4 településen Összegzés A 3 évben összesen 23 növénycsalád képviseltette magát, legtöbb fajjal - hasonlóan a világon és Magyarországon tapasztaltakhoz - az Asteracea és a Poaceae család. A 3 év összesített adatai alapján a 12 leggyakoribb gyom a parlagfű mellett a frekvencia csökkenő sorrendjében: Chenopodium album, Mercurialis annua, Polygonum aviculare, Echinochloa crus-galli, Setaria pumila, Datura stramonium, Amaranthus retroflexus, Cirsium arvense, Setaria viridis, Anagallis arvensis, Capsella bursa-pastoris, Convolvulus arvensis, melyek közül 8 szerepel az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés összesített listájának első 20 faja közt. A szántóföldeken jelentős (T és G1, G3) mellett H életformájú fajokat is találtunk. A fellelt egyéves fajok mindhárom évben a fajok mintegy 80%-át tették ki. Az egyes helységek/dűlők eltérő, egyúttal a teljes terület évről évre növekedő fertőzöttsége, a denzitás statisztikailag igazolható növekedése a termelők, a földet művelők felelősségére, a megelőzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Köszönetnyilvánítás A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00017 sz. pályázat támogatta. Irodalomjegyzék Chytry M. et al. 2008. Separating habitat invasibility by alien plants from the actual level of invasion. Ecology 89:1541-1543. URL1: http://www.sopsr.sk/invazne-web/?page_id=61 URL2: http://www.broz.sk/projektove-uzemie5/hu URL3: http://www.broz.sk/zakladne-info-a-ciele3/hu