Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
EU céljai A hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése A képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása 2000-2010. között a hulladék mennyiségének 20 %-os, 2050-ig 50 %-os csökkentése (veszélyes hulladékok!) Az Unió hulladékgazdálkodásának 3 elve a hulladékképződés megelőzése újrahasználat és hasznosítás a hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése, monitoring Szigorú szabályok
A hulladékgazdálkodás hierarchiája
Hazai feladatok Alapvető változások az ország hulladékkezelési gyakorlatában szelektív hulladékgyűjtés, -kezelés; újrahasznosítás, illetve az újrahasznosítás előfeltételeinek megteremtése; lerakóhely kialakítása és működtetése; komplex hulladékkezelési rendszerek kiépítése (pályázati források)
Stratégiai célok Kiterjesztés az ország teljes lakosságára Rekultiválás EU normák Jogi-szervezeti háttér
A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási kötelezettségei Kötelezően ellátandó közszolgáltatás TSZH rendszeres elszállítása; Ártalmatlanító létesítmény létesítése és működtetése; Begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító telepek létesítése és működtetése; A közszolgáltató a feladatait az önkormányzati rendeletben előírt módon végzi közszolgáltatási szerződés
Regionális rendszerek célja A hulladékkezelési tevékenység színvonalának, a környezet minőségének javítása Magyarországon 2700 lerakó működött 30%-a felelt meg az előírásoknak A nem megfelelő hulladéklerakókat legkésőbb 2009-ig be kellett zárni. 728 db (2000) lerakóról 100-ra (2009), majd végül 38-ra csökken; új, nagyobb lerakókat is kell építeni legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális lerakók Lefedettség megnőtt helyi jogszabály a nem megfelelően kezelt hulladék mennyisége is csökkent
Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek (2013. június 1.)
Hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása A hulladékok kezelési költségét a lakosság köteles finanszírozni az önkormányzatoknak meg kell határozniuk a hulladékbegyűjtés, -elszállítás lakossági díjtételét A komplex rendszerek megvalósítása kettős célú megelőző jellegű környezetszennyezés megelőzése helyreállító jellegű régi lerakók felszámolása és rekultivációja
Egy komplex rendszer jellemzői egy földrajzilag összefüggő területen, a terület összes településeire kiterjedően, azonos környezetvédelmi, műszaki szempontoknak megfelelően, egységes rendezési elvek szerint, azonos műszaki színvonalon oldja meg a területi egység hulladékgazdálkodását
Korszerű regionális hulladékkezelő rendszerek A regionális lerakók rendszere elősegíti a gépesítettség fokozását, a lerakási technológia hatékonyabb és gazdaságosabb üzemeltetését, a keletkező biogázok energetikai hasznosítását, elősegíti a komplex hulladékkezelési módszerek alkalmazását A regionális lerakók építése megköveteli a gyűjtési-szállítási rendszer változtatását
Térségi önkormányzati társulások feladatai A földrajzi, gazdasági és társadalmi környezethez igazodóan a haszonanyagok és a biohulladékok szelektív gyűjtését és a lerakásra kerülő hulladék ártalommentes elhelyezése; hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, átrakóállomás(ok); haszonanyag-válogatómű; mechanikai és biológia hulladékkezelési technológiák; korszerű és biztonságos hulladéklerakó heti rendszeres hulladékgyűjtés bevezetése; korszerű gépjárműpark biztosítása; egységes edényrendszer bevezetése; optimális járatszervezés és logisztikai rendszer
A rendszer elemei a hulladékok valamennyi fajtájának együttes kezelése; hatékonyabb gyűjtés, szállítás, előválogatás ill. előkezelés, ártalmatlanítás és hasznosítás; kisebb térfogatú és minél kisebb kockázatot jelentő hulladék végleges lerakás; elhelyezett hulladék nem veszélyezteti a környezet állapotát; jól ellenőrizhető és irányítható rendszer
Várható eredmények kevesebb hulladék kerül a lerakókba; növekszik a felhasznált hulladékok mennyisége; csökken az égetőkben ártalmatlanításra kerülő anyagmennyiség; csökken a környezetterhelés és -igénybevétel; hasznosítható hulladékok feldolgozása hatékonyabbá és szélesebb körűvé válik; csökken a környezetszennyezés; növekszik a környezeti tudatosság egy térségi integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása jelentheti a problémák végleges megoldását
A hulladékkezelés korszerűsítése Célkitűzés Elemei a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mintegy 30-35 %-ra történő csökkentése, az előkezelt hulladék hasznosítása Szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok: bálázás nyersanyag-áram Komposztálható hulladékok: komposztálómű Veszélyes hulladék: ártalmatlanítók Vegyes kommunális és ipari/intézményi hulladék: stabilizálás energetikai hasznosítás / depóniatér Nem hasznosítható hulladékok: lerakó Válogatómű
A mechanikai-biológiai előkezelés A vegyesen gyűjtött TSZH lerakással történő ártalmatlanítását kizárólag előkezelést követően lehet elvégezni. a hulladék alapú tüzelőanyagok alkalmazása energiakinyerés céljából Az MBH-eljárás a kezelt hulladék térfogatát, tömegét, nedvességtartalmát jelentős mértékben csökkenti csak a kiszárított, stabil állapotú hulladék kerül a lerakóba leválaszthatók egyes hasznosítható komponensek, magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag jelentős térfogatcsökkenés érhető el a szilárd tüzelőanyag hasznosításával növelhető a rendszer hatékonysága alacsony üzemeltetési költségekkel, a környezet terhelése nélkül
Az MBH-technológia elemei 1. A vegyes hulladék 250-300 mm méretűre történő durva aprítása csökkenti az anaerob, levegőtlen gócok kialakulásából fakadó bűzhatás mértékét elősegíti az anyag keveredését, homogenizálódását 2. Az aprított hulladék támfalak közé rakása mesterséges levegőztető rendszer; mérőszondák (hőmérséklet és oxigén); szemipermeábilis membrán biztosítják a folyamat ellenőrzött irányítását a folyamat 3-4 hetes időtartamú prizma bontása 3. A stabilizátumot dobrostán választják szét tüzelőanyag és a lerakásra kerülő maradékanyag frakció mágneses szeparátor vastartalom bálázó 4. A méret alatti maradékanyag-frakció lerakó
Az MBH-technológia végterméke Másodlagos tüzelőanyag: felhasználható energetikai hasznosításra fűtőértéke 10 % nedvességtartalom mellett kb. 12-15 MJ/kg A hulladék a stabilizálás során tömegének 25-35%-át elveszti, tömegének mintegy 57-62 %-a kerül a hulladéklerakóra, míg 34-38 %-a másodlagos tüzelőanyagként és a 4-5 %-a visszanyert vasfémként hasznosítható 1 tonna beszállított és aprított vegyes hulladék (stabilizálást követően) kb. 0,7 t rostálandó stabilizátum keletkezik 0,25 t a tüzelőanyag 0,42 t a lerakandó maradék és 0,02 t a visszanyert vashulladék
Az MBH-hulladék kezelési folyamata Dátum - Élőlábban kitöltendő Előadás Címe! Élőlábban kitöltendő 19
Mechanikai-biológiai stabilizálás egyszerűsített folyamatábrája Dátum - Élőlábban kitöltendő 20
A mechanikai-biológiai előkezelés
A mechanikai-biológiai előkezelés
A mechanikai-biológiai előkezelés
A mechanikai-biológiai előkezelés
Dátum - Élőlábban kitöltendő Előadás Címe! Élőlábban kitöltendő 25
Komposztálási technológia 1. bio- és zöldhulladék darabolják; kétkannás gyűjtés, hulladékudvarok 2. összekeverés, optimális jellemzők beállítása, prizmába rakás; hőmérséklet- és oxigénmérő szondák; szemipermeábilis takarófólia 3. négy hetes érési időtartam levegőztetés, a hőmérséklet és oxigéntartalom mérése számítógépes vezérléssel; 4. utóérlelés prizmákban, további két hónapon keresztül, nyílt utóérlelő téren; 5. végső munkafázis az érett komposzt mobil dobrostával és a hozzákapcsolt légosztályozó géppel való tisztítása; a durva frakciót oltóanyagként visszaforgatják a rendszerbe 6. kész komposzt fedett tárolótérben tárolják az értékesítésig 7. az eltávolított maradékanyagok a lerakón kerülnek ártalmatlanításra
Komposztálás
Válogatóművek technológiai folyamata Feladat a szelektíven gyűjtött másodnyersanyagok típusazonos (kézi) válogatása és értékesítésre történő előkészítése 1. A szállítmány ürítése, tárolás a válogatócsarnokban, a nagy tisztaságú hulladékok feladószalagon keresztül közvetlenül a bálázóra kerülnek utóválogatást igénylő hulladékok a válogatószalagra kerülnek, 2. pozitív / negatív válogatás, pozitív válogatás: olyan válogatás, ahol a szalagról a vegyes összetételű hulladékból a kinyerni kívánt összetevőket emelik ki; negatív válogatás: ha a döntően egyfajta hulladék szennyező elemeinek eltávolítása a cél, akkor a válogatás nem a fő összetevőre irányul, hanem az azt szennyezőre; ebben az esetben a hasznos hulladék a szállítószalag végén lévő konténerbe vagy bokszba kerül, míg az attól eltérő anyagokat a szalagról leszedve külön tárolják 3. elektromágneses vasleválasztás, 4. bálázógép, bálák mozgatása, tárolása bálafogóval felszerelt szállítótargonca, bálatároló csarnokban
Válogatóművek Egy soron legalább 6-7 frakcióra osztályozást biztosítanak, Az üveg frakciót közvetlenül a hasznosítóba történő szállításra rendszeresített konténerbe ürítik, A technológia alapegységei telepített dobrosta kézi válogatószalag klimatizált kabinban mágneses vasleválasztó elkülönített üvegszortírozó gyűjtőboxok konténerekkel automatikus üzemű horizontális bálázó szállítószalagok lég- és klímatechnikai rendszer kb. 5-10 % lerakandó maradék kerül ki
Válogatóművek
Fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság szempontjai projekt tervezésében, kivitelezésekor, működtetésében, a tevékenység felhagyásakor Indikátorok A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év] Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) Energetikailag hasznosított Égetett Lerakott (biológiai előkezelés nélkül) Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a begyűjtött hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a begyűjtött hulladékhoz képest Lerakott hulladék aránya a begyűjtött hulladékhoz képest
Célcsoportok közvetlen célcsoportjai a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybevevő háztartások és intézmények közvetett célcsoport az állandó lakónépesség és a térségben ideiglenesen tartózkodó lakosok, látogatók
Várható környezeti hatások Környezetterhelés diffúz jellegű levegőterhelés és környezeti zajterhelés (a védelmi övezet sugara: 500 m) Talaj- és talajvíz-szennyeződés minimális Rendkívüli szennyezések megelőzése üzemeltetési eljárás, minőségbiztosítási rendszer Vízminőségi káresemények vízkormányzás Monitoring rendszer aljzatszigetelés, talaj és talajvíz, meteorológia, csurgalékvíz, hulladék-vizsgálat Környezet állapotának javulása a táj esztétikai hatásának növekedése, a környezeti elemek veszélyeztetésének megszűnése, levegőszennyezés csökkenése Hulladékkezelési engedély
Várható gazdasági hatások Haszonanyagok visszaforgatása a nyersanyag-áramba Energiatermelés A hatásterületen található ingatlanok értékének növekedése Munkahelyteremtés Várható társadalmi hatások Lakosság elégedettségének növekedése Lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlődése A települések vonzerejének megtartása, növelése
Elérendő célok Az újrahasználatot elősegítő bázisok Házi komposztálás: eszközök, oktatóprogramok A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítása Környezetbiztonságos hulladéklerakó Mechanikai és biológiai hulladékkezelő eljárások
Célkitűzés 1. Hulladékképződés megelőzése 2. A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok térségi begyűjtési feltételeinek biztosítása Módszer, technika, technológia Termék-újrahasználat és házi komposztálás Gyűjtési technika: közösségi szelektív gyűjtés térségi kiterjesztéssel Logisztika: szelektív, differenciált, körzetes Hulladékkezelés: utóválogatás, bálázás Átadás: hasznosítónak Eszközök Térségi újrahasználati bázis Központi oktatóbázis Házi komposztálás segítése Gyűjtőszigetek létesítése Hulladékudvarok létesítése Speciális hulladékgyűjtő járművek Regionális válogatómű, bálázó
Célkitűzés Módszer, technika, technológia Eszközök 3. Biológiai hulladékkezelés bevezetése, a hulladék szervesanyagés energia tartalmának hasznosításával 4. Környezetbiztonságos hulladékártalmatlanítás lerakással Gyűjtési technika: házhoz menő, kétkannás szelektív, lakossági osztályozással Logisztika: szelektív direkt és kistérségi körzetes, ügyfélazonosító rendszerrel Hulladékkezelés: differenciált biológiai Biohulladék-komposztálás; a komposzt felhasználása városgazdálkodásban, rekultivációban Osztályozott vegyes háztartási hulladék mechanikai és biológiai, bálázása, energiatartalmának hasznosítása vagy ártalmatlanítása hőhasznosító műben Műszaki védelem, csurgalékvíz-gyűjtés, depóniagáz-gyűjtés és -kezelés, környezeti monitoring-létesítés, -fenntartás. Lakossági gyűjtő edényzet ügyfélazonosítóval Speciális hulladékgyűjtő járművek Kistérségi átrakóállomások Regionális komposztálómű Regionális MBH kezelőmű Regionális hulladéklerakó
A háztartási vegyes hulladék differenciált gyűjtési és kezelési eljárásai Dátum - Élőlábban kitöltendő Előadás Címe! Élőlábban kitöltendő 38
Díjpolitika Önkormányzatok felelőssége A díjstruktúrával szembeni elvárások a díjmeghatározás legyen stabil, az érintettek számára áttekinthető, a díjbevétel nyújtson fedezetet az indokolt működési költségekre, ráfordításokra, a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosításához szükséges pótlások és rekonstrukciók forrásainak megteremtésére, a fejlesztések egy részének vagy egészének megvalósítására, a díjmechanizmus ösztönözzön a hatékonyság javítására és egyben kezelje a hatékonyságjavulás hatásait is
Díjpolitika Változó és állandó üzemelési költségek Megelőzés és újra-használat költségei Haszonanyagok szelektív gyűjtése, szállítása, kezelése Biohulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése Vegyes hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, maradék lerakása Szennyező fizet elv alkalmazása A fizetendő díj összhangban legyen az elszállított hulladék mennyiségével A regionális rendszerek bevételei Elsődleges bevételi források Bevétel hulladékgyűjtésből Bevétel másodlagos nyersanyagok értékesítéséből (árbevétel és termékdíj Másodlagos bevételi források Bevétel komposzt értékesítéséből
Externáliák BAT, környezetvédelmi előírások megbecsülhetők az egyes receptorokkal (emberek, fauna, flóra, épületek) kapcsolatos károk (halálozás, megbetegedések, alacsonyabb mezőgazdasági termés, erdők pusztulása, épületekben okozott károk, éghajlatváltozás, ökoszisztémát ért kedvezőtlen hatások), és azok időbeni lefolyása Externális költségek és hasznok klímaváltozást okozó üvegház gázok externális költségei, hagyományos légszennyező anyagok, és levegőbe került toxikus anyagok externális költsége (pl. egészségre gyakorolt hatás), szennyezőanyagok talajba és vízbe történő szivárgásának externális költsége, a létesítmények által kiváltott kellemetlen hatás (látvány, zaj, szag, stb. ) externális költsége, energia-visszanyerés externális haszna
Externáliák A lerakás során externális költségekkel járó outputok hulladéklerakón keletkező gázok szennyezőanyag-szivárgás talajba és vízbe területhasználat energia-visszanyerés (a hagyományos energia-előállítás során keletkező környezeti károk elkerülése) a lerakó üzemeltetésével járó kellemetlenségek (zaj, por, szag, vizuális szennyezés)
Köszönöm a figyelmet!