szakosodással: mezőgazdasági vízgazdálkodás, hidrokultúrás növénytermesztés, alternatív szántóföldi növénytermesztés, ehhez kapcsolódó precíziós gépkezelés fejlesztése EFOP-3.6.1-16-2016-0016 Oktatási segédanyag a Vállalkozói ismeretek tantárgyhoz (V CVI_23AVN és V CVI_23AVL) Oktatók: Dr. Bodnár Károly és Paraszt Márta szakosodással: mezőgazdasági vízgazdálkodás, hidrokultúrás növénytermesztés, alternatív szántóföldi növénytermesztés, ehhez kapcsolódó precíziós gépkezelés fejlesztése
Miről beszél a könyvelő? A számvitel lényege, fogalma, feladata
Számvitel lényege A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre! Számvitel a tájékoztatás egyfajta sajátos eszköze.
A vállalkozások információs rendszere Egy vállalkozásnak az informálás területén kettős feladata van: Hozzá kell jutnia olyan információkhoz, melyek a működéséhez nélkülözhetetlenek Tájékoztatást kell nyújtania a saját működéséről (a számvitel kiemelt feladata éppen ebben áll)
A számviteli törvény előírásai szerint minden gazdálkodó írásos jelentést köteles készíteni a tevékenységéről, arról, hogy az adott üzleti évben milyen eredményesen működött. Ezt mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
Tájékoztatás címzettjei I. Az információk eltérőek a tartalom és a mélység/részletezettség tekintetében. Tulajdonosok: befektetésük milyen irányban és mértékben változik, az elért jövedelemből hogyan osztoznak az állammal, a hitelezőkkel? Hitelezők: milyen a fizetőképesség, jövedelemtermelő képesség Potenciális befektetők: információ igényük megegyezik az előző kettőével Üzleti partnerek: pénzügyi helyzet, várható fejlődés
Ezen információ igények - melyek szerteágazóak, eltérőek csak intézményesen biztosíthatók ezért van szükség a számvitelre törvényes úton elérhetők az információk alapot nyújt a jó döntések meghozatalához. Számviteli tv. (2000. évi C. tv.) Milyen információkkal, milyen módon mutassa be magát a gazdálkodó?
Számviteli tv. (2000. évi C. tv.) Többször módosított Legutóbbi változás: 2018. január 1. Származékos ügyletek Könyvviteli szolgáltatók IFRS Bankok könyvvizsgálói
Pénzügyi számvitel A külső szervezeteknek, a piaci szereplőknek, a hatóságoknak a tájékoztatását szolgáló számvitelt nevezzük pénzügyi számvitelnek. Feladata: a külső információs igények kielégítése. Ennek szabályait rögzíti a számviteli törvény. A tv. egységes, általános normákat ír elő az információszolgáltatási kötelezettségre. Olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel.
Számvitel fogalma A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információ rendszer. Jellemzői: Az eseményeket megfigyeli, méri és feljegyzi Múltbeli, megtörtént eseményeket rögzíti Sajátos eszközrendszerrel dolgozik Minden érdeklődő számára elérhető Informálás eszköze
Pénzügyi számvitel Összetevői: Beszámoló, alátámasztása: leltár Könyvvezetés, alátámasztása: bizonylati rend Könyvvizsgálat Nyilvánosságra hozatal Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés.
Könyvvezetés, bizonylatolás Könyvvezetés: az a tevékenység, mely során a vállalkozás vagyon, pénzügyi, jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezetnek és azt az üzleti év végén lezárják.
Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat: annak ellenőrzése, hogy a beszámoló a számviteli tv. előírásai szerint készült-e, megbízható valós képet nyújt-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről. Garanciális elem a beszámoló megbízhatóságáról! Kötelező: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára, kivétel: - Az üzleti évet megelőző 2 év átlagában a nettó árbevétel 300 M Ft és - Az üzleti évet megelőző 2 év átlagában a foglalkoztatott létszám 50 fő
Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget megbízni.
Nyilvánosságra hozatal Sztv. alapgondolata, hogy a piac szereplői számára szükséges információk nyilvánosságra kerüljenek, ezzel az üzleti élet tisztaságához kíván hozzájárulni. Ne legyen öncélú a tevékenység! Nyilvánosságra hozatal: Letétbe helyezés és Közzététel útján biztosított Céginformációs szolgálat kormányzati portálján keresztül elektronikus úton történik (fordulónapot követő 150 napon belül)
Nyilvánosságra kell hozni: Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Független könyvvizsgálói jelentés Könyvvizsgálói záradék Záradék megadásának elutasítása Üzleti jelentés Székhelyén megtekinthető
Beszámolási kötelezettség Beszámoló készítésére kötelezettek: A hazánkban működő gazdálkodók Kivétel: Akire nem terjed ki a számviteli tv. Beszámoló célja: Megbízható, valós képet adjon a vállalkozás működéséről. Beszámolóval kapcsolatos időpontok: Üzleti év (tárgyév): az az időtartam, melyről a beszámolót kell készíteni, hossza általában 1 naptári év (12 hónap).
Fordulónap: az üzleti év utolsó napja, többnyire dec. 31. Letétbehelyezés határnapja: fordulónaptól számított 150 nap Mérlegkészítés napja: a fordulónap és a letétbehelyezés közötti időszak a mozgástér, az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják.
Beszámoló alátámasztására szolgáló dokumentumok: Leltár a valódiságot garantálja Könyvvezetés folyamatosságot, szabályszerűséget biztosítja Beszámoló mérésmódja: Értékben történik
A beszámoló lehet: Beszámolók formái Egyszerűsített beszámoló Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló Választás: a vállalkozás formája, mérete alapján
Éves beszámoló Éves beszámoló: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelező. Részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet + Üzleti jelentés
Éves beszámoló Törvényben meghatározott szerkezetben és előírt tagolásban készül Világos, áttekinthető formában Magyar nyelven Adatokat ezer ft-ban kell megadni (ha a mérlegfőösszeg > 100 mrd ft, akkor M Ft-ban) Devizában kell elkészíteni a devizakülföldi társaságnak, bármely vállalkozó készítheti euroban/dollárban, ha azt a számviteli politikájában rögzítette és a létesítő okirat szerinti deviza az, illetve az eurotól eltérő más devizában is készíthető, ha azt a létesítő okiratban rögzítették és az a funkcionális pénznem (25%!)
IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Rendszer szerinti Beszámoló 2017-től Lehetőség!!! Azon vállalkozások számára lehetőség, amelyek anyavállalata konszolidált beszámolóját IFRS szerint készíti el pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás stb. biztosító a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság
IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Rendszer szerinti Beszámoló Kötelező!!! 2017-től Azon vállalkozások számára, amelyek hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak minősülnek az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák
Számviteli politika Legfőbb számviteli szabályzat a vállalkozásnál. A számviteli politika az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket, eljárásokat, alapelveket tartalmazza, melyeket a beszámoló összeállítása, a könyvvezetés során alkalmaz a gazdálkodó. Célja: olyan számviteli információs rendszer működtetése, amely alapján megbízható információt tartalmazó beszámolót lehet összeállítani, illetve a vezetői döntésekhez használható információkat szolgáltat.
A számviteli törvény: A vállalkozó hatáskörébe utalja a belső információs rendszer kialakítását (vezetői számvitel) Pénzügyi számvitel tekintetében is számos alternatív lehetőséget kínál fel ennek alapján a számviteli politika keretében kell meghatározni azokat a gazdálkodóra jellemző előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy a törvényben biztosított választási lehetőségek közül milyen feltételek fennállása esetén melyeket választja, illetve azt milyen okok miatt változtatja meg.
A számviteli politika keretében hozott döntések, választási lehetőségek az adott gazdálkodóra nézve kötelező érvényűek. Összhangban kell, hogy álljon a vállalkozás üzletpolitikájával, jövedelempolitikájával, a gazdasági stratégia megvalósításának alapjául kell, hogy szolgáljon. Meghatározó elemeit, azok változását és az ebből adódóan az eredményre gyakorolt hatást a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Elkészítése: a megalakulástól számított 90 napon belül.
A számvitel politika keretében szabályozni kell például: Beszámolási forma megválasztása Mérleg és eredménykimutatás formájának megválasztása, további tagolása Beszámoló készítés időpontjának rögzítése Eszközök értékelésének módja Besorolási jegyzék összeállítása Értékcsökkenési leírás módszere Deviza/valuta készlet csökkenések elszámolásának módja
Számviteli szabályzatok A számviteli politika keretében a következő szabályzatokat kell elkészíteni: (Vállalkozás számlarendje) Leltárkészítési szabályzat Értékelési szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat
Mérleg fogalma, jellemzői A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány Egyfajta vagyonkimutatás (ilyen a leltár is) Beszámoló szerves része Vagyon: rendelkezésre álló javak és velük kapcsolatos jogok összessége! Mérleg ismérvei: Vagyoni helyzetet adott időpontra mutatja
Kettős vetületben mutatja be a vagyont Eszközök és források összegének egyeznie kell = mérlegegyezőség elve Teljes körű Összevontan, kötött sorrendben készül Mérésmódja az érték Hitelesítő okmány: leltár, könyvvezetés Két formában készíthető el:
leltár Vagyont mutatja Adott időpontban Teljes körű Mérésmódja: érték és mennyiség Felépítése: kötetlen sorrend Teljes részletezettség
Kétoldalas mérleg
Eredménykimutatás Lényege, jellemzői A vállalkozás jövedelmi helyzetét/ jövedelemtermelő képességét mutatja be Az adózott eredmény levezetését tartalmazza Egységes szerkezetben, kötött kategóriák használatával készül Az eredményt adott időszakra (üzleti év), ezer Ft-ban mutatja A készítés módszere alapján lehet: Összköltség eljárással készített Forgalmi költség eljárású (az eltérés tartalmi jellegű)
Kétféle módszer összehasonlítása Ugyanazon eredménykategóriákkal dolgozik, a különbség csupán az első eredménykategória meghatározásában áll. A. Üzemi tevékenység eredménye: a vállalkozó mennyire volt sikeres az üzletmenetében, vagyis a termék vagy szolgáltatás termelésében, értékesítésében. B. Pénzügyi műveletek eredménye: a vállalkozás mennyire sikeres a pénzügyi tranzakciók tekintetében. C. Adózás előtti eredmény: kigazdálkodott üzleti évi eredmény D. Adózott eredmény: az adófizetési kötelezettség levonása utáni eredmény
Összköltség eljárással készített eredménykimutatás Bruttó szemléletű. A vállalkozás hozamait, teljesítményeit teljes körűen számba veszi, melyekkel az összes felmerült ráfordítást szembe állítja. Az összes költség bemutatására helyezi a hangsúlyt. Az első eredménykategória, az üzemi tevékenység eredményének meghatározása:
Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás Nettó szemléletű. A vállalkozás hozamai közül csak azt veszi számba, melyeket a vállalkozás már realizált. Az értékesítéshez (forgalomhoz) kapcsolódó költségek bemutatásra helyezi a hangsúlyt. Az értékesítés összes hozamát veti össze az értékesítés összes költségével.
Kétféle tartalmú eredménykimutatás összehasonlítása Összes termelési költség (Ö: IV + V + VI) ASTÉ (Ö: II) = Értékesítés összes költsége (F: II + IV)
Köszönöm a figyelmet! szakosodással: mezőgazdasági vízgazdálkodás, hidrokultúrás növénytermesztés, alternatív szántóföldi növénytermesztés, ehhez kapcsolódó precíziós gépkezelés fejlesztése