Bulgária Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II.
Bulgária térkt rképe Forrás: Probáld F., 2000. CD-rom
t= 110 912 km 2 Lakosság= 7,45 millió fő Alapadatok Bolgár: 84.5% Török: 9,4% Cigány: 4,7% Orosz, Örmény, Görög, G Román, Zsidó GDP/fő: : 8200 USD (vásárl( rlóerőparitáson alapuló) Munkaerő Mezőgazdas gazdaság: g: 11% Ipar: 32,7% Szolgáltat ltatások: 56,3%
Vallás: Bolgár r ortodox: 82,6% Mohamedán: 12,2% Munkanélk lküliség: 12,7% Szegénys nységi ráta: r 13,4% Adminisztratív v beosztás: s: Szófia + 2 régir gió Nagyobb városok: v Szófia (1 141 000) Plovdiv (379 000) Várna (315 000) Burgasz (205 000) Rusze, Sztara Zagora, Pleven, Dobrics, Szliven, Sumen
Természetf szetföldrajzi alapok 1) Bolgár r tábla: t (Észak-Déli felosztás) s) Északon: csernozjom talajok (lösz) 2) Balkán-hegyvid hegyvidék Elő-Balk Balkán Balkán Anti Balkán 3) Felső-Tr Trák Alföld ld 4) Rila-Rodopei Rodopei-rögvidék (klímav maválasztó) Nyugat: : antracit, ólom cinkérc Rodope: vas-, kromérc rc,, réz, r ólom, cink
Gazdaságt gtörténet 3 bolgár állam törtt rténete (Bizánci és s török t megszakítotts tottság) Államalkotó népek: Nagy szláv v népvn pvándorlás s (V.( V.-VI.sz. VI.sz.-tól) Ősbolgárok: : türkt rk-bolgár r törzsek t telepedtek rájuk r (VII. sz.) Ősbolgár terület: Kaszpi-tenger ill. attól l keletre 7 szláv v törzs t szövets vetséget köt k t a bolgár r törzsekkelt I. Bolgár állam (681-1018) 1018) Aszparuh kán n vezetésével vel
Terület: (mai kétszerese) k Dél l felé: : tengeri kaput szereztek (Égei( gei-tenger) Észak felé: Trákia (Tisza, KárpK rpátok vonaláig) Nyugat felé: : Macedónia 865: I. Borisz bizánci kereszténys nység g felvétele Cirill és s Metód Cirill ABC megalkotása 1018-tól: 170 éves Bizánci uralom
II. Bolgár állam (1185-1396) 1396) II. Asen uralkodásával kezdődik dik 1396-1878: 1878: Török T k birodalom részer 500 éves török t k uralom 3 részre r szakad az ország Elszigetelődés 1878: Sipka-szoros Orosz (bolgár) r)-török háború 1878-tól: III. Bolgár állam A Berlini kongresszus ismeri el 1912-13: 13: Balkán n háborh borúk Az ország g a déli d területeit is visszakapta
Részleges gazdasági gi átalakulás: Külföldi ldi tőke t (kölcs lcsönök) Vasútépítések sek (Nyugat-Eur Európa Törökország g felé) Mezőgazdas gazdasági gi export (dohány) Balkáni ni-típusú gazdasági gi fejlődés A mezőgazdas gazdasági gi export nem volt pozitív v hatással a többi ágazatra, konzerválta az amúgy is elmaradott gazdaságszerkezetet. gszerkezetet. Pl.: dohány: nem igényelt modern ipari feldolgozást, csak export
Török k elnyomás s következmk vetkezményei: Elmaradottság Iparosítás s hiánya Kézműves ipar virágzott Bolgár r kertészet kialakulása Kisparaszti gazdálkod lkodás s konzerválódása I.-II. II. Világ g háborh borúk Terület elcsatolások, sok, visszacsatolások sok I. Világ g háborh ború után n elveszti Égei-tenger partvidéke Dél-DobrudzsaDobrudzsa Nyugati határvid rvidék II. Világ g háborh ború után Dél-Dobrudzsa Dobrudzsa visszacsatolása sa Mai állam területe kialakul
1946: Bolgár r NépkN pköztársaság Totális adaptáci ciója a szovjet modellnek Túlcentralizált lt tervezés Magántulajdon teljes hiánya Nehézipar preferálása Külgazdasági gi kapcsolatok (Főleg SZU + szocialista országok) KGST kooperáci ció: Targonca gyárt rtás Rádió gyárt rtás Moszkvics összeszerelő üzemek konzervipar
1989-90: 90: Politikai-gazdas gazdasági gi rendszervált ltás Bizonytalanság g 1990 óta Alacsony külfk lföldi ldi tőket Erős s eladósod sodás Alacsony életszínvonal Kváziprivatiz ziprivatizáció 1996-97: 97: Súlyos válsv lság 1997: Új j kormány: stabilizáci ciós s program beindítása (privatizáci ció felgyorsítása) sa) 1998-ra: Az addig 3 jegyű infláci ció 2 számjegy mjegyű lett Csökken a munkanélk lküliség 1997: csak 1 havi importra elegendő valutatartalékai voltak. 1998-ra ez megduplázódott: dott: hitelek pontos törlesztt rlesztésese Stabilizálódott a pénzp nzügyi rendszer (leva( leva) Az ipari termelés s még m g nem állt növekedn vekedési pályp lyára, a termelékenys kenység sem javult
Okok: Hatalmas SZU függf ggőség g gyors összeomlásasa 1992: Jugoszláv v ENSZ embargó: : teljes elszigetelés Hatalmas külfk lföldi ldi adóss sságállomány Gyenge próbálkoz lkozások a piacgazdaság g kialakítására Sikertelen kuponos privatizáci ció A nagy állami veszteséges vállalatokat v sokáig nem számolt molták k fel 2004: lezárta a csatlakozási si tárgyalt rgyalásokat az EU- val (!) 2007: EU csatlakozás s (?!)
Régiók Terület Népesség Népsűrűség GDP GDP/fő (km 2 ) (fő) (fő/km 2 ) (millió ECU) (PPS) 1997 1997 1995 1997 átlaga 1995 1997 átlaga EU15=100 Bulgária 110 975 8 283 200 75 8 918 25 Szófia 1 326 1 190 547 898 1 357 27 Észak-Bulgária 48 508 3 215 679 66 3 429 25 Dél-Bulgária 61 141 3 876 974 63 4 133 25
Ipari központok k gazdasági gi aktivitás Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Gazdasági aktivitás Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Felhasznált lt források PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro( www.adatbank.transindex.ro) (Köztes ztes-európa térkt rképtár; Sebők k LászlL szló térképgyűjteménye) Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy)