REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS



Hasonló dokumentumok
Esélyegyenlőségi Képzés

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások

Ügyfélelégedettség-mérés 2014-ben hozott határozatok esetében

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Esélyegyenlőségi szabályzat

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

TÁMOP A-13/ PROJEKT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

Hatályos: től

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon október június 30.

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Nők a foglalkoztatásban

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv

Hajdúhadház Város Önkormányzata

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)

Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről

H ELYI E SÉLYEGYENLŐSÉGI P ROGRAM

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

2003. évi CXXV. törvény

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2019.április 25-i ülésére

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Esélyegyenlőségi terv

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2016.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

HEFOP/ Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap Május 23.

ÁROP-1.A Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV évre

HAJDÚSÁMSONI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Esélyegyenlőségi terv

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.

9. SZER GYORSJELENTÉS

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának esélyegyenlőségi terve

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

4. Konkrét programok, intézkedések az egyenlő bánásmód biztosítására és az esélyegyenlőség előmozdítására

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Vállalkozói kérdőívek elemzése Tanulmány

ALKALMAZOTTI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

máj dec jan. szept.

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%):

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye:

A MEGÉPÉSZER Kft. Esélyegyenlőségi terve évekre

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

TÁMOP A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

MUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

I. Általános célok, etikai elvek

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE

Átírás:

ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása című programban megvalósuló Civil akciók az egyenlő bánásmódért a foglalkoztatás területén elnevezésű, 2006/018-176.03.01-0007 azonosító számú projektben készült. A felmérés célcsoportja a helyi, megyebeli munkáltatók voltak. A célcsoportot direct levél formájában, illetve rendezvényeinken szólítottuk meg. A célba juttatott mintegy 30 db kérdőívből 15 db-ot kaptunk vissza kitöltve, amit nagyon kedvező aránynak vélünk. Tapasztalataink szerint ugyanis a munkavállalók és álláskeresők részéről sokkal nagyobb volt a válaszadási hajlandóság, mint a munkáltatók részéről. Ebben feltételezésünk szerint a válságnak van nagy szerepe. A felmérés célja az volt, hogy feltárja a válaszadók esélyegyenlőségi ismereteit, a szervezet jelenlegi esélyegyenlőségi helyzetét, a szervezetben alkalmazott védett tulajdonságú dolgozók arányát, az adott szervezeten belüli esélyegyenlőségi gyakorlatot, hogy fordult-e már elő hátrányos megkülönböztetés a szervezetben, illetve a szervezet hogyan gondolkodik és hogyan gondoskodik esélyegyenlőségi kérdésekről. A felmérést a projekt munkatársai végezték. A felmérés módszere egy anonim módon kitölthető teszt volt. Az anonimitásra azért volt szükség, mert a téma igen személyesen is érintheti a válaszadót, így viszont nem azonosítható be. A felmérés lebonyolítása a következő lépésekben történt: - előkészítés: tesztek elkészítése, sokszorosítása - célcsoport felkutatása, felkérése az együttműködésre - teszt kitöltése a válaszadó által - teszt visszajuttatása a projekt munkatársaihoz - tesztek kiértékelése a projekt munkatársai által - az összegyűjtött információk elemzése - összegzés elkészítése 1

Eredmények: I. A hátrányos megkülönböztetés és az esélyegyenlőség általános megítélése hazánkban 1. Meglátása szerint a hátrányos megkülönböztetés különböző formái mennyire gyakoriak a munkaerőpiacon? (válaszolt: 14/15 93%) Nagyon gyakori 4 fő Gyakori 3 fő Kevésbé gyakori 5 fő Nem tudom megítélni 2 fő 2. Ön szerint az alábbi védett tulajdonságokhoz/csoportokhoz való tartozás/jellemzők mennyire befolyásolják az egyén munkaerő-piaci helyzetét? Nő (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 5 fő Kevésbé 7 fő Egyáltalán nem 3 fő Férfi (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 3 fő Kevésbé 6 fő Egyáltalán nem 6 fő Faji hovatartozás (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 6 fő Kevésbé 7 fő Egyáltalán nem 2 fő Bőrszín (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 5 fő Kevésbé 6 fő Egyáltalán nem 4 fő Nemzetiség (válaszolt: 15/15 100%) 2

Nagymértékben 3 fő Egyáltalán nem 7 fő Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 7 fő Egyáltalán nem 3 fő Anyanyelv (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 5 fő Egyáltalán nem 5 fő Fogyatékosság (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 11 fő Kevésbé 3 fő Egyáltalán nem 1 fő Egészségi állapot (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 9 fő Egyáltalán nem 1 fő Vallási vagy világnézeti meggyőződés (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 0 fő Egyáltalán nem 10 fő Politikai vagy más vélemény (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 1 fő Egyáltalán nem 9 fő Családi állapot (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 5 fő 3

Egyáltalán nem 5 fő Anyaság/terhesség/apaság (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 6 fő Kevésbé 7 fő Egyáltalán nem 2 fő Szexuális irányultság (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 1 fő Kevésbé 7 fő Egyáltalán nem 7 fő Nemi identitás (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 1 fő Kevésbé 6 fő Egyáltalán nem 8 fő Életkor (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 7 fő Egyáltalán nem 3 fő Társadalmi származás (válaszolt: 15/15 100%) Nagymértékben 2 fő Kevésbé 9 fő Egyáltalán nem 4 fő Vagyoni helyzet (válaszolt: 14/15 93%) Nagymértékben 0 fő Kevésbé 8 fő Egyáltalán nem 6 fő Foglalkoztatási jogviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama (válaszolt: 12/15 80 %) Nagymértékben 3 fő 4

Egyáltalán nem 4 fő Érdekképviselethez való tartozás (válaszolt: 11/15 73%) Nagymértékben 1 fő Kevésbé 7 fő Egyáltalán nem 3 fő Egyéb helyzete, tulajdonsága, vagy jellemzője (válaszolt: 3/15 20%) Nagymértékben 1 fő Kevésbé 2 fő Egyáltalán nem 0 fő 3. A hátrányos megkülönböztetés alábbi megjelenési formái mennyire terjedtek el Ön szerint? Állítsa rangsorba az alábbiakat, 1-7-ig! 1 legkevésbé elterjedt, 7 leginkább elterjedt Etnikai alapon (válaszolt: 15/15 100%) 1 2 fő 2 2 fő 3 1 fő 4 1 fő 5 4 fő 6 3 fő 7 2 fő Fogyatékosság alapján (válaszolt: 15/15 100%) 1 4 fő 2 2 fő 3 1 fő 4 4 fő 5 0 fő 6 2 fő 7 2 fő Szexuális irányultság alapján (válaszolt: 15/15 100%) 5

1 2 fő 2 2 fő 3 4 fő 4 2 fő 5 3 fő 6 1 fő 7 1 fő Életkor alapján (válaszolt: 15/15 100%) 1 2 fő 2 1 fő 3 5 fő 4 3 fő 5 1 fő 6 3 fő 7 0 fő Vallási és hitbeli meggyőződés alapján (válaszolt: 15/15 100%) 1 4 fő 2 6 fő 3 0 fő 4 1 fő 5 1 fő 6 3 fő 7 0 fő Nemek alapján (válaszolt: 15/15 100%) 1 1 fő 2 6 fő 3 5 fő 4 1 fő 6

5 0 fő 6 0 fő 7 2 fő Egyéb (válaszolt: 6/15 40%) 1 3 fő 2 0 fő 3 0 fő 4 0 fő 5 1 fő 6 0 fő 7 2 fő 4. Egyetért-e ön az alábbi állításokkal? Az országban élő, más etnikai csoporthoz tartozók gazdagítják a nemzeti kultúrát. (válaszolt: 13/15 86%) Egyetértek 9 fő Nem értek egyet 4 fő A másság tiszteletben tartását már az alapfokú iskolában meg kell tanulni. (válaszolt: 15/15 100%) Egyetértek 13 fő Nem értek egyet 2 fő Hatékonyabban kellene a felnőttképzésre szánt pénzeket elkölteni. (válaszolt: 14/15 93%) Egyetértek 14 fő Nem értek egyet 0 fő 7

Hatékonyabb részvételt kellene biztosítani a gazdaság szereplőinek a képzések elindításában. (válaszolt: 14/15 93%) Egyetértek 13 fő Nem értek egyet 1 fő Több pénzt kellene fordítani a fizikai akadálymentesítésre. (válaszolt: 15/15 100%) Egyetértek 15 fő Nem értek egyet 0 fő Több pénzt kellene fordítani az infokommunikációs akadálymentesítésre. (15/15 100%) Egyetértek 14 fő Nem értek egyet 1 fő Nem tudom megítélni fő 0 Nehéz a homoszexuálisoknak identitásukat kinyilvánítani. (válaszolt: 13/15 86%) Egyetértek 6 fő Nem értek egyet 7 fő A nők számára családi kötelezettségeik akadályt jelentenek a vezető pozíciók betöltésénél. (válaszolt: 15/15 100%) Egyetértek 8 fő Nem értek egyet 7 fő Munkahelyen a látható vallási szimbólumok viselése elfogadott. (válaszolt: 14/15 93%) 8

Egyetértek 7 fő Nem értek egyet 7 fő 5. Ön támogatja-e azokat az intézkedéseket, amelyek az alább felsorolt védett tulajdonságú csoportok helyzetét kívánja javítani? Fogyatékosság (válaszolt: 15/15 100%) Igen 15 fő Nem 0 fő Életkor (válaszolt: 14/15 93%) Igen 12 fő Nem 2 fő Nem (válaszolt: 14/15 93%) Igen 12 fő Nem 2 fő Etnikai származás (válaszolt: 15/15 100%) Igen 10 fő Nem 4 fő Nem tudom megítélni 1 fő Vallás és hitbeli meggyőződés (válaszolt: 14/15 93%) Igen 10 fő Nem 4 fő 9

Szexuális irányultság (válaszolt: 15/15 100%) Igen 10 fő Nem 4 fő Nem tudom megítélni 1 fő 6. Ön szerint szükséges-e az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elősegítésére vonatkozó intézkedéseket alkalmazni a foglalkoztatásban? (válaszolt: 15/15 100%) Igen 13 fő Nem 2 fő II. A hátrányos megkülönböztetéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szervezeti tapasztalatok 7. Az Ön szervezete alkalmaz-e védett tulajdonsággal rendelkező munkatársakat? (válaszolt: 15/15 100%) Igen 9 fő Nem 6 fő 8. Van-e az Ön szervezeténél az alábbi védett tulajdonságokkal rendelkező munkatárs? (válaszolt: 11/15 73%) Fogyatékkal élő 3 fő Megváltozott munkaképességgel élő 3 fő 40 év feletti 7 fő Gyes/Gyed-ről, ápolási díjról munkába álló 6 fő Etnikai kisebbséghez tartozó 5 fő Továbbfoglalkoztatt nyugdíjas 5 fő 10

Egyéb, éspedig... 0 fő 9. Mit tesz a szervezet a fent megjelölt védett tulajdonságú alkalmazottak érdekében? (válaszolt: 11/15 73%) Esélyegyenlőségi tervben deklaráljuk az egyenlő bánásmód elvét 6 fő Esélyegyenlőségi referenst alkalmazunk 2 fő Teljes egészében akadálymentesített a szervezet 4 fő Bizonyos területek akadálymentesítettek a szervezetnél 3 fő Rugalmas munkakezdést biztosítunk 5 fő Pótszabadsággal segítjük a szülői feladatok és a beteg családtagok ellátását 2 fő Szabadságoknál figyeljük az iskolai és óvodai szüneteket 3 fő Egyéb juttatások körét bővítjük (pl. étkezési utalvány, üdülési csekk, költségtérítés, stb.) 4 fő Képzések /tréningek elérhetővé tétele mindenki számára 4 fő Támogatjuk az egyéni tanulási ambíciókat 5 fő Egyéb, éspedig... 1 fő 10. Amennyiben az alkalmazottak között nincs védett tulajdonsággal rendelkező dolgozó, kérjük, írja le röviden mi ennek az oka! (válaszolt: 5/15 33%) Okként egy fő a munkakör jellegét, két fő a kis létszámot, egy fő a munkára nem pályázást és egy fő a szakképzettség hiányát jelölte meg. 11. A szervezet mely területén lenne mód védett tulajdonságokkal rendelkező munkatársak alkalmazására? (válaszolt: 4/15 26%) Beszerzés, áruszállítás, gondozónő, gondnoki munkakör 12. Volt-e már a szervezetnek hátrányos megkülönböztetés miatt problémája? (válaszolt: 9/15 60%) Igen 0 fő Nem 9 fő 13. Mi történt, írja le röviden az esetet! (válaszolt: 0/15 0%) 11

14. Milyen következményei voltak az esetnek? (válaszolt: 0/15 0%) 15. A szervezetnek milyen segítségre lenne szüksége az esélyegyenlőség megvalósításának elősegítésében? (válaszolt: 2/15 13%) Két fő az akadálymentesítést jelölte meg pályázat útján, forrás biztosítás a megfelelő bérekhez. 16. Van-e egyéb észrevétele, javaslata a hátrányos megkülönböztetés és az esélyegyenlőség témakörével kapcsolatban? (válaszolt: 3/15 20%) Egy fő a kiskorban főként családban történő másság elfogadására irányuló nevelést, egy fő a hátrányos helyzetűek legalább egy szakképzettség megszerzését, egy fő az esélyegyenlőségi terv minden szervezet által történő elkészítését jelölte meg. III. ZÁRÓ BLOKK 17. Neme: (válaszolt: 13/15 86%) Férfi 4 fő Nő 9fő 18. Életkora: (válaszolt: 13/15 86%) 18-35 év között 8 fő 36-64 év között 5 fő 65 év felett 0 fő 19. Válaszadó legmagasabb iskolai végzettsége: (válaszolt: 13/15 86%) befejezetlen általános iskola 0 fő befejezett általános iskola 0 fő szakiskola 2 fő szakközépiskola 2 fő technikum 0 fő gimnázium 1 fő főiskola 7 fő egyetem 1 fő 12

20. Válaszadó lakhelye: (válaszolt: 13/15 86%) Főváros 1 fő Megyeszékhely 9 fő Város 2 fő Község 1 fő Falu 0 fő Tanya 0 fő 21. Szervezet székhelye: (válaszolt: 14/15 93%) Főváros 1 fő Megyeszékhely 10 fő Város 3 fő Község 0 fő Falu 0 fő Tanya 0 fő 22. Szervezet nagysága: (válaszolt: 13/15 86%) 0-10 fő között 5 szervezet 11-50 fő között 2 szervezet 50 fő feletti 5 szervezet 23. Működési forma: (válaszolt: 13/15 86%) Egyéni vállalkozó 1 fő Betéti társaság 2 szervezet Korlátolt felelősségű társaság 2 szervezet Részvénytársaság 1 szervezet Egyéb 7 szervezet 24. Szervezet létszámának összetétele: (válaszolt: 13/15 86%) Általános iskolai végzettség 45 fő Betanított munkás 35 fő Szakmunkás 284 fő 13

Gimnáziumi érettségi 116 fő Főiskolai végzettség 113 fő Egyetemi végzetség 100 fő 25. Vállalkozás tevékenységi területe: (válaszolt: 14/15 93%) Kereskedelem 2 szervezet Vendéglátás 1 szervezet Építőipar 0 szervezet Gyártás 0 szervezet Szolgáltatás 3 szervezet Mezőgazdasági termelés 0 szervezet Oktatás 3 szervezet Egészségügy/szociális 2 szervezet Rehabilitációs foglalkoztató 1 szervezet Egyéb 2 szervezet Összefoglalás: A válaszadók 50 %-a úgy ítélte meg, hogy a hátrányos megkülönböztetés formái gyakoriak vagy nagyon gyakoriak a munkaerő-piacon. A válaszadók szerint a védett tulajdonságok közül a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, a fogyatékosság, az anyaság /terhesség és az egészségi állapot azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják az egyén munkaerő-piaci helyzetét, míg a legkevesebb szavazatot a politikai vagy más vélemény, a szexuális irányultság és a nemi identitás kapta. A hátrányos megkülönböztetés legelterjedtebb formájának a munkaerő-piacon a válaszadók a nemi és az etnikai alapú diszkriminációt tartották. A megkérdezettek 60%-a ért egyet azzal, hogy az országban élő, de más etnikai csoporthoz tartozók gazdagítják a nemzeti kultúrát és több mint 86%-uk egyetért azzal, hogy a másság tiszteletben való tartását már az alapfokú iskolában meg kell tanulni. Több mint 90%-uk válaszolta azt, hogy a 14

felnőttképzésre szánt pénzeket hatékonyabban kellene elkölteni, illetve a gazdaság szereplőinek a képzések elindításában hatékonyabb részvételt kellene biztosítani. Azzal a kérdéssel, hogy több forrást kellene biztosítani a fizikai akadálymentesítésre, minden válaszadó egyetértett, míg ugyanerre a kérdésre az infokommunikációs akadálymentesítés vonatkozásában mindössze csak 1 fő nem értett egyet. A következő kérdésekre kb. 50-50%-os volt az egyetértők és az egyet nem értők megosztottsága: a homoszexuálisok identitásának kinyilvánításának nehézségei, a nők számára a családi és a munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetésének nehézségei, a munkahelyen látható vallási szimbólumok viselésének elfogadottsága. Azokra a kérdésekre, amelyek arra kérdeztek rá, hogy a válaszolók mennyire támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek a védett tulajdonsággal rendelkező csoportok helyzetét kívánják javítani, mindenegyes általunk felsorolt védett tulajdonságú csoport nagyfokú támogatottságot kapott: 100%-os támogatottságot kaptak a fogyatékossággal élők, 80-80%-ot az életkor és a nem, mint védett tulajdonságok és 66-66%-ot az etnikai származás, a vallási és hitbéli meggyőződés, valamint a szexuális irányultság. A válaszolók többsége, 86%-a válaszolta, hogy az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elősegítésére vonatkozó intézkedéseket alkalmazni szükséges a foglalkoztatásban. A saját szervezetre vonatkozó kérdések során a következő eredményeket kaptuk: A 15 válaszadó közül 9 jelezte, hogy saját szervezetében foglalkoztat védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalót. Ezek a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók fogyatékkal élők / megváltozott munkaképességűek, 40 év felettiek, továbbfoglalkoztatott nyugdíjas, gyes-ről / gyed-ről visszatérő, illetve etnikai kisebbséghez tartozó. A válaszoló szervezetek tesznek lépéseket a védett tulajdonsággal rendelkező alkalmazottak helyzetének javításáért. Ez általában az jelenti a megkérdezett szervezeteknél, hogy van esélyegyenlőségi tervük, van esélyegyenlőségi referensük, van lehetőség tanulás támogatására, a rugalmas munkaidőkezdésre és a szervezet részben vagy teljes egészben akadálymentesített. Azokban a szervezetekben, ahol nincs védett tulajdonsággal bíró munkavállaló, a válaszolók a munkakör jellegét vagy a szervezet kisebb létszámát jelölték meg okként. De lenne lehetőség védett 15

tulajdonsággal rendelkezők foglalkoztatására is, pl. beszerzési, áruszállítási, gondozói vagy gondnoki munkakörökben. Arra a kérdésre, hogy a szervezetben volt-e már arra példa, hogy hátrányos megkülönböztetés történt, mindössze 9 válaszoló jelezte, hogy nem. Mivel a többiek nem válaszoltak, így nem tudjuk megállapítani, hogy nem volt erre példa vagy volt, csak azt a kérdőívben nem vállalták fel. Arra a kérdésre, hogy a szervezetnek milyen segítségre lenne szüksége az esélyegyenlőség megvalósításának elősegítésében, 1 válaszoló jelölte meg az akadálymentesítés szükségességét, illetve 1 fő azt, hogy forrást kellene biztosítani a megfelelő bérezés kialakításához. A záró blokkból nyert adatok alapján meghatározhatjuk válaszadóink körét: a válaszadók közül 9 fő nő volt és 4 fő férfi, iskolai végzettségüket tekintve a megkérdezettek csaknem fele diplomás volt. Lakhelyüket és a szervezetük székhelyét tekintve egyértelműen a megyeszékhely dominált. A szervezetekben foglalkoztatottak létszámát tekintve 5 szervezet volt 50 fő feletti, szintén 5 szervezet 10 fő alatti létszámú. A szervezetek által foglalkoztatottak létszáma összesen: 693 fő. A szervezetek tevékenységi területei a következők voltak: szolgáltatás, kereskedelem, oktatás, rehabilitációs foglalkoztatás, vendéglátás és egészségügyi / szociális szolgáltatás voltak. Működési formájukat tekintve volt köztük egyéni vállalkozó, bt., kft., rt. És egyéb szervezetek is. Készült: Nyíregyháza. 2009. október 30. Készítette: Kulcsár Katalin 16

Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása program Civil akciók az egyenlő bánásmódért a foglalkoztatás területén 2006/018-176.03.01-0007 sz. projekt A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság 17