BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2011 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN 2011. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN... 3 1.1 A KUTATÁS CÉLJA... 3 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 3 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS... 4 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK... 5 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR... 5 2.2 ISKOLAI VÉGZETTSÉG... 6 3. MUNKAHELY... 7 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS... 9 MELLÉKLET... 13 2
1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA 2011. július-augusztusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzésen részt vevő nem végzős (első-, második- és harmadik féléves) hallgatóinak körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a szakirányú továbbképzésen részt vevő diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzésben 2011 tavaszán nem végzős aktív hallgatók körében 2011. július 15. 2011. augusztus 15. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 301 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 52 db, amely összességében 17%-os kitöltési aránynak felel meg. Az e-mail-es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető e-mail kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy 3
bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 17% volt, amely kirívóan alacsonynak tekinthető, mivel a populációnak elvben élő kapcsolata van az iskolával. Az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes szakok kitöltési arányai között. (A táblázatot a melléklet tartalmazza). Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot (több esetben nulla) és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben súlyozatlan adatokat használunk, amelyek nem tekinthetők reprezentatívnak a sokaságra. 4
Százalék 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 73,1 százaléka nő (1. ábra). Neme (százalék) (N=52) f érf i 26,9 nő 73,1 1. ábra A szakirányú továbbképzésen részt vevők átlagéletkora 31,8 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 23, a legidősebb 50 éves volt. (2. ábra) Az életkor százalékos eloszlása (N=52) 14 12 10 8 6 4 2 0 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 39 40 41 42 44 45 50 Életkor (év) 2. ábra 5
Százalék 2.2 ISKOLAI VÉGZETTSÉG A válaszadók a felsőfokú képzések széles skáláján mélyítették tudásukat életük során, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések dominálnak. (3. ábra) Milyen felsőfokú képzés(ek)ben vett részt élete során? (N=52) 60 50 40 30 20 10 0 f őiskolai hagy omány os képzés egy etemi hagy omány os képzés Ba/BSc Ma/MSc f elsőf okú szakképzés 3. ábra 4. A válaszadók többségének legutóbbi iskolai végzettsége nem tér el jelentősen az eddigi életében felsőfokú képzésekhez képest, ugyanúgy a főiskolai végzettség tekinthető dominánsnak. (1. táblázat) Milyen képzési formában szerezte a legutóbbi felsőfokú végzettségét? százalék főiskolai hagyományos képzés 48,1 egyetemi hagyományos képzés 21,2 Ba/BSc 13,5 Ma/MSc 11,5 felsőfokú szakképzés 3,8 egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) 1,9 Total 100,0 1. táblázat A szakirányú továbbképzés során a válaszadók negyede meglévő végzettségét mélyítette el, míg 75 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést. 6
3. MUNKAHELY A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége alkalmazottként dolgozik, csaknem egy tizedük vállalkozó, az alacsony esetszám ellenére is figyelemre méltó, hogy közülük 11,5% munkanélküli. (2. táblázat) Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? százalék Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 65,4 Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek 7,7 Igen, saját vállalkozásomat irányítom 9,6 Igen, de jelenleg inaktív státusban (egy. ok, GYES/GYED) 1,9 Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 11,5 Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 3,8 Total 100,0 2. táblázat Az válaszadók többsége alkalmazottként dolgozott, a többi beosztás gyakorisága lényeges mértékben nem tér el egymástól, mind a felső-, mind a középvezetők illetve az egyéni vállalkozók megközelítőleg 10 százalékos arányt képviselnek. (3. táblázat) Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott legutolsó munkahelyén? százalék Felső vezető 9,8 Középvezető 11,8 Alkalmazott 70,6 Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 7,8 Total 100,0 3. táblázat Az vállalatok jellege vegyes képet mutat. A funkcionális területeket tekintve kiemelkedő a marketing/pr terület dominanciája, a válaszadók közel fele jelölte ezt meg legutolsó munkahelyével kapcsolatban. (4. táblázat) 7
Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? százalék Kérjük, adja meg a funkcionális területet! Marketing, PR 47,9 Értékesítés 8,3 Képzés, fejlesztés 6,3 Pénzügy, számvitel 6,3 Szakértő tanácsadó 6,3 Üzletviteli tanácsadás 6,3 Egyéb adminisztráció 6,3 Műsorvezető, szerkesztő 4,2 Kutatás, fejlesztés 2,1 Minőségbiztosítás 2,1 HR 2,1 Cégvezetés 2,1 Total 100,0 4. táblázat Ha abból a szempontból vizsgáljuk a területeket, hogy a szakirányú továbbképzésben részt vevő milyen munkaterületen dolgoztak a legutóbbi munkahelyükön árnyaltabbá válik a kép. A marketing/pr terület dominanciája megmarad, de a különbség más területekhez képest csökken és új területek is megjelennek, mint például az oktatás/képzés/tréning illetve a kultúra/művészet/szórakoztatás/film/fotó/sajtó kategória. (5. táblázat) Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? százalék Kérjük, adja meg a munkaterületet! Marketing/Reklám/PR/Rendezvényszervezés 22,2 Oktatás/Képzés/Tréning 11,1 Kultúra/Művészet/Szórakoztatás/Film/Fotó/Sajtó 8,9 Gyógyszeripar/Vegyipar/Élelmiszeripar 6,7 Bank/Biztosítás/Pénzintézet/Pénzügy/Követeléskezelés/Lízing 6,7 Egészségügy/Szociális ellátás 6,7 Szolgáltatás/Ügyfélszolgálat/Vevőszolgálat 6,7 Termelés/Gyártás 4,4 Kereskedelem/Értékesítés 4,4 Telekommunikáció/TV/Rádió/Internet/ Műsorkészítés 4,4 Műszaki/Mérnök/IT/Informatika/Tudomány/Kut.fejl./Elektronika 4,4 Közig/Biztonság/Honvéd./Bizttech./Külkapcs/Dipl./Nemz.kapcs. 4,4 HR/Munkaügy 4,4 Építőipar 2,2 Idegenforg./Szálloda/Vendégl./Szállásközv./Programszervezés 2,2 Total 100,0 5. táblázat 8
Százalék Százalék A cégek területi elhelyezkedését tekintve a főváros dominanciája érvényesül, a válaszadók közel 80 százaléka Budapesten dolgozik. Hol van a jelenlegi/hol volt a legutolsó munkahelye? (N=51) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Budapesten Vidéki településen Külf öldön 3. ábra 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében nagymértékben köthető a szakon jelenleg végzett képesítéshez, csak 15 százalék azoknak az aránya, akik nem kötik jelenlegi munkájukhoz a szakirányon tanultakat, vélhetően ezek egy része egy későbbi állásváltoztatás reményében választotta ezt a képzési formát. (4. ábra) 50 Jelenlegi/legutóbbi munkahelye milyen mértékben kapcsolódik ahhoz a végzettséghez, amit ezen a szakirányú továbbképzésen fog megszerezni? (N=51) 40 30 20 10 0 Egy általán nem Kismértékben Nagy mértékben Nagy on nagy mértékben 4. ábra 9
Százalék A továbbképzésre járó hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új szakterület megismerése volt az, ami miatt a képzésre jelentkeztek, illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. (6. táblázat) Miért tartotta fontosnak, hogy százalék megkezdje ezt a képzést? új szakterület megismerése 44,2 piacképes lehetőségek megtanulása 17,3 meglévő alapképzettségem megújítása 9,6 pályaváltoztatási szándék 9,6 jobb kereseti lehetőségek megtalálása 9,6 kapcsolatok építése 3,8 egyéb 3,8 munkáltatóm igénye 1,9 Total 100,0 6. táblázat Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, mindössze 12 százalékuk jelezte, hogy nem váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a kevésbé és részben elégedettek és az elégedettek aránya viszonylag magas. (6. ábra) Az elmúlt 1 év tapasztalatai alapján beigazolódtak-e a képzéssel kapcsolatos elvárásai? (N=40) 40 30 20 10 0 Nem Kev éssé Részben Nagy jából igen Igen 6. ábra 10
Százalék A képzéssel kapcsolatos elégedettséget egy ötfokú skála segítségével kellett értékelniük a megkérdezetteknek, ahol az egyes azt jelentette, hogy egyáltalán nem elégedetlen a képzéssel, az ötös pedig azt, hogy nagyon elégedett. Ezek alapján a szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók erős közepesnek minősítették az intézményt, az átlag 3,5. (7. ábra) Mennyire elégedett a képzéssel? (N=51) 50 40 30 20 10 0 egy általán nem elégedett nagy on elégedett 7. ábra A további tanulási motivációk vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a hallgatók többsége foglalkozik a továbbtanulás gondolatával, közel 40 százalékuk határozott elképzeléssel rendelkezik és hasonlóan magas a még bizonytalan potenciális hallgatónak tekinthető jelenlegi hallgatók részaránya is. (8. ábra) Szeretne-e (a már megkezdetteken kívül) további tanulmányokat folytatni? (százalék) (N=52) igen 38,5 még nem tudom 44,2 8. ábra nem 17,3 11
A képzést helyszínét tekintve még jelentős a bizonytalanság, az alacsony esetszám ellenére (erre a kérdésre mindössze 20 ember válaszolt) annyi azonban megállapítható, hogy mindössze 5% (vélhetően egyetlen ember) jelölte meg továbbtanulása helyszínéül a BKF-t. (9. ábra) Hol folytatná tanulmányait? (százalék) (N=52) a BKF-en 5,0 más f elsőoktatási intézmény ben 25,0 még nem tudom 65,0 máshol 5,0 9. ábra A hallgatóknak lehetőségük volt a szakiránnyal kapcsolatos véleményük kifejtésére nyílt kérdés formájában, de viszonylag kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A válaszok viszonylag heterogén képet festenek a képzésekről, és vélhetően befolyásolja ezt az adott szakirányú továbbképzés jellege is. A negatívumok között többen említették az oktatók minőségét és az intézmény/oktatók rugalmatlanságát valamint a gyakorlatorientáltság hiányát. Szintén problémaként vetődött fel a tantárgyak összehangolatlansága és az értékelés minősége. Ugyanakkor pozitív példákat is felsorolnak a hallgatók akár az egyes oktatókra, akár az oktatás minőségére vonatkozóan. Vélhetően a képzésben ezek az ismérvek egyenetlenül jelennek meg ez okozza a kétirányú tapasztalatot. 12
Arts&Business menedzsment CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás EU projektmenedzser protokoll és rendezvényszervező Public Relations stratégiai marketing szóvivő televíziós újságíró új média grafikus Coach - üzleti edző digitális marketing kommunikációs tréner multilaterális diplomácia az Európai Unióban OD szervezetfejlesztési szaktanácsadó politikai kommunikációs elemző politikai kommunikációs tanácsadó Változás- és válságmenedzser Összesen MELLÉKLET Alapsokaság 42 11 10 31 24 35 21 11 39 14 8 2 3 4 10 28 6 299 Válaszadók 6 1 2 12 2 11 3 1 3 3 4 0 0 0 0 3 2 53 Arány (válaszadók/alaps. %) 14,3 9,1 20,0 38,7 8,3 31,4 14,3 9,1 7,7 21,4 50,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,7 33,3 17,7 13
Melyik intézményben szerezte a legutóbbi felsőfokú végzettségét? százalék Budapesti Gazdasági Főiskola 13,7 Budapesti Kommunikációs Főiskola 11,8 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 9,8 Eötvös Loránd Tudományegyetem 9,8 Nyugat-magyarországi Egyetem 5,9 Szent István Egyetem 5,9 Általános Vállalkozási Főiskola 3,9 Eszterházy Károly Főiskola 3,9 Kodolányi János Főiskola 3,9 Miskolci Egyetem 3,9 Nyíregyházi Főiskola 3,9 Zsigmond Király Főiskola 3,9 Szegedi Tudományegyetem 2,0 Kaposvári Egyetem 2,0 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2,0 Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2,0 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2,0 Semmelweis Egyetem 2,0 Szolnoki Főiskola 2,0 Veszprémi Egyetem 2,0 Dunaújvárosi Főiskola 2,0 Károli Gáspár Református Egyetem 2,0 Total 100,0 14