Európa a forradalmak után 1. III. Napóleon császársága 1851. dec. 2-án örökös köztársasági elnök lett 1852. dec. 2-án császárra koronázták egy népszavazást követően bonapartizmus = amikor valaki a népképviselet látszólagos megtartásával tekintélyuralmi rendszert tart fenn Cél a rend és stabilitás. Gazdasági életben sok pozitívum. Párizs újjáépítése is hozzá köthető. 1852-1870 állt fenn a diktatúra Külpolitikában próbált kitörni a kötelékek közül, a Szent Szövetséget akarta megszüntetni Eközben Olaszország és Németország jött létre nem mindenben volt olyan sikeres 2. Oroszország visszaszorítása Krími háború (1853-56 ), mivel Oroszország az ortodoxokat védelme alá akarta venni Orosz Török (Anglia, Franciaország) Piemont (Szárd Királyság) is részt vett a háborúban, innen kezdődött Olaszország függetlenedése Oroszország vereséget szenvedett, a cár öngyilkos lett. 1856, Párizsi béke, közösen védik Törökország sérthetetlenségét o Fekete-tenger semleges (hadihajók kitiltva) = demilitarizált o Dardanellák, Boszporusz elzárva o Román fejedelemségek függetlenednek II. Sándor (1855-81) cár 1861-ben reformokat vezetett be, ennek része a jobbágyfelszabadítás is (a parasztság földjének egy rész kisajátítják). Oroszország levonta a következtetést, hogy milyen lemaradásban vannak a Ny-i hatalmakkal szemben (oktatás, egészségügy, közigazgatás). 1863 lengyel felkelés, mivel a jobbágyszabadítás nem terjedt ki a lengyel területekre. Ezt a lázadást leverték. 3. Olasz egységmozgalom Szárd Királyság, Piemont (Torino) a legfejlettebb Lombardia és Velence Habsburg fennhatóság alatt állt Parma, Modena, Toscana Habsburg hercegség volt Egyházi állam (Róma) az egyházi vezető fennhatósága alatt állt Szicília és Nápolyi köztársaság is jelen volt A nemzetté válás nem ment forradalmi úton, így a dinasztikus módját választották, melyre a Piemont uralkodócsaládot jelölték ki. Vezetőik Mazzini és Lombardini. Cavour gróf részt vett a krími háborúban, így a Habsburg birodalmat túllicitálta, tehát számíthatott Ny-i segítségre. Plombiéres ebbe belegyezett. Ezután kiprovokálták a Habsburg támadást, mivel így a többi német államnak nem kellett segítenie. 1859-ben francia, Piemont Habsburg háború tört ki, melyben Magyarország is részt vett, Kossuth, Teleki, és Klapka emigráns kormányt hozott létre. Solfenino-i csata, III. Napóleon sikerei hatására megkötötték a fegyverszünetet. Garibaldi Róma ellen fordult (francia uralom), de feltartóztatták. Oldal 1 / 14
1861, Olasz Királyság, központja Firenze, királya II. Viktor Emmanuel. Ebből még Róma és Velence kimaradt. Bismarck ezután megszerezte Velencét, majd odaadta Olaszországnak (1866)- 1870-ben Róma is olasz kézre került. A határokon belül azonban komoly nyelvi és gazdasági gondok voltak. Olaszország tovább akart terjeszkedni Isztria és Dalmácia felé, mely további ellentéteket szült a Habsburgokkal. Ez az egységmozgalom cselekvésre buzdította a német egyesülést is. 4. A német egység 962 I. Nagy Ottó német-római császárság 1356 német aranybulla tartományok választó fejedelmek 1648 Vesztfáliai béke városállamok 1806 Napóleon felosztja a birodalmat 1815 német szövetség (35 állam, 4 város) 1848 Forradalom itt sem hoz eredményeket, de a gazdasági fejlődést elősegítette. 1834 Zollverein = német vámszövetség, tehát a gazdaság egyesült Ausztriával Lehetne nagy német egység, Habsburg vezetéssel. Ez egy föderatív, laza megoldás. Probléma volt a sok nemzetiség itt. A kis német egységet a porosz Hohenzollern dinasztia hozta volna létre, így a Habsburgoknak nem jutott volna szerep. Poroszország fejlődő példát mutatott, mivel 1701-es megalakulása után II. Frigyes (1749-1786) több háborút is megnyert. 1862, Bismarck lett a kancellár (1890-ig) Poroszországban. Modernizálta a hadsereget, és általános hadkötelezettséget vezetett be. A nagy kérdéseket nem beszéddel, többségi nyilatkozatokkal döntik el, hanem vassal és vérrel. Semlegesek a krími és olasz háborúkban is, majd 1864-ben legyőzték a dánokat, ekkor Ausztria még szövetséges volt. Ezután kiéleződött a helyzet Ausztria és Poroszország között, III. Napóleon Rajna menti vidékeket akart szerezni. 1866, Köningratz-i csata, ahol Poroszország jobban felszerelt hadereje győzedelmeskedik. 1866, Prágai béke: o Ausztria kiszorult a német egységmozgalomból o Csak Velencét vették el, melyet aztán Olaszországnak adtak Bismarck nem akarta megalázni a Habsburgokat (jövőbeli szövetség) É-német Szövetség jött létre, külügy-hadügy közös, uralkodója a mindenkori porosz uralkodó. Franciaország elszigetelődött, Olaszország hálás Bismarcknak, Habsburgoknak nincs ideje külügyekkel foglalkozni (kiegyezés), Oroszország és Anglia érdekeit sem sértik az eredmények. Így Franciaország egyedül maradt, Bismarcknak csak ki kellett provokálnia a háborút. Oldal 2 / 14
1870, miután Franciaország támad, casus folderis szövetség oka, a D-német államoknak is be kellett lépniük a háborúba. 1870, Sedan, poroszok nyernek, III. Napóleon fogságba került 1871, Versailles (jan. 18.) megszületett a Német Császárság (a legnagyobb alázás a franciák számára) o elvesztik Elzászt és Lotaringiát (amnexio = bekebelezés) o 5000 millió frank hadisarc Francia Császárságnak vége. 1871 tavaszán a Párizsi munkásság a kezébe vette a hatalmat, kommün alakult ki (rövid időre). Miután ezt leverték köztársaság alakult ki. 5. Az állam új feladatai Újfajta azonosságtudat a polgároktól o kisebbségi kérdésekben keményen léptek fel o többség számára biztosították a polgári jogokat Általános választójog Bürokráciai reformok Oktatás állami kézre vétele Vallási kérdések tisztázása Egységes egészségügyi ellátás Munkaadó Munkáltató viszonyok o balesetbiztosítás o nyugdíj o betegbiztosítás o munkanélküli segélyek A második ipari forradalom 1. Az első ipari forradalom Angliából indul, a 18. század végén Ipari átalakulás, gépek megjelenése CÉH MANUFAKTÚRA GYÁR 1 fő több fő több fő kézzel kézzel gépekkel egészet egy részt egészet részekben 2. Második ipari forradalom XIX: század utolsó a harmadában a fellendülés főleg a nehéziparra alapozva történt: o vasgyártás o acélgyártás o gépgyártás o vegyipar Megjelenik az elektromosság Nagy tőkék központosulnak Monopóliumok, vállalat csoportok jönnek létre Hatására egyenlőtlen fejlődés bontakozik ki, mely azt jelenti, hogy az újonnan felfejlődött (Németország, USA) országok fejlettségi szintje, már most nagyobb, mint a régen iparosodottaké (Nagy-Britannia, Franciaország), és technikai és mennyiségi előnybe kerültek. Oldal 3 / 14
Felvetődik a világ újrafelosztásának kísérlete is. A hódítások és gyarmatosítások miatt a korszakot imperializmusnak hívjuk. Ez vezet az első világháborúhoz Monopolkapitalizmus = imperializmus 3. Az ipar Kohászati fejlődés (acélgyártás) Dinamit (Alfred Nobel) Kőolaj és vegyipar szerepe megnő Belső égésű motorok (Otto, Benz) autógyártás (Henry Ford, T-modell) Megjelent a futószalag USA-ban megjelent a szabvány (Colt) Zeppelin léghajó Wright fivérek repülőgép Elektromosság (Edison) Megjelentek a telefonok (Bell), telefonközpontok (Puskás Tivadar) és a drót nélküli távírók (Marconi). 4. Új iparszervezési módszerek Tőke növekedésével elterjedt a részvénytársasági forma. Tőzsdék jelentek meg. Így be tudták vonni a gazdasági életbe a kisebb tőkéket is. Monopólium = óriásvállalat csoport, melyek egye-egy iparágban a termelés és a piac jelentős hányadát uralják. Ez természetesen korlátozza a szabad versenyt. kartell a vállalatok között laza kapcsolat, megmarad a vállalati önállóság Piac felosztása, árak és bérek rögzítése szindikátus a vállalatuk önállóságuk egy részét egy központi szervre ruházzák, mely a beszerzést és értékesítést végzi. tröszt egy iparág vezető vállalatai teljesen összeolvadnak konszern banki irányítással különböző iparágból létrejövő vállalatcsoport Finánctőke = banki és ipari tőke összefonódás Az USA-ban tröszt ellenes törvényeket hoztak, így II. generációs monopolizmus alakult ki, melynek formája a holding. Holding = különösen nyereséges részvények felvásárlása, és így vállalatcsoportok feletti ellenőrzés megszerzésére alapult szervezet (többnyire banki irányítással) 5. Társadalmi és demográfiai folyamatok Ny-on a városiasodás miatt születésszám csökkenés Az ipari forradalom viszont demográfiai robbanást hozott, mely miatt sokan vándoroltak ki Közép- és Kelet-Európából. XIX. első felében Ny-on megindult a középosztálybeli alkalmazotti rétegek gyarapodása. torlódó társadalom = a régi és az új társadalmi forma egybefonódva létezett (Közép-Kelet-Európa) Átmeneti rétegek is jöttek létre, fent nagyok a kiváltságok. 6. A városiasodás A fejlett államokban kezdett több lenni a városlakó, a nagyvárosi életmód megszokottá vált. Tömegszórakoztatási eszközök jelentek meg. Óriási üzemek végezték a közszolgáltatásokat (víz, áram, gáz, csatorna) Felerősödött a feladatok szerinti különülés (negyedekbe) Fokozódott a szegregáció = a lakosság társadalmi csoportok szerinti szétválása Oldal 4 / 14
Tömegközlekedési eszközök alakultak ki (Villanyos metró először Budapesten) Az USA felemelkedése 1773 Bostoni teadélután 1776. júl. 4. USA megszületett (függetlenségi nyilatkozat) 1787 Demokratikus alkotmány elfogadása (rabszolgaság fenntartása) 1789 Életbe lép az alkotmány 1791 Kiegészítik az alkotmányt 1. É-D ellentéte 30 000 000 millió lakos A világ negyedeik ipari nagyhatalma, mely a világ termelésének 15%-át adja. É-on Angliával együtt végbe ment az ipari forradalom (első). Mezőgazdasági gépgyártás, nehézipar (vasútépítés, piacokat kapcsolt a gazdaságba) 1870-ben 50 000 mérföld vasút, mely egyenlő az összes európai vonal hosszával. Észak érdeke egy védővámos gazdaságpolitika, ők a termékeiket a D-i államokba is el akarták adni. É-on tőkés farmergazdálkodás alakult ki, főleg gabonatermesztés. D-en rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodás folyik. Termékeik: o gyapot o cukornád o mogyoró o dohány Angliában értékesítenek (olcsóbb angol iparcikkért), ezért a D-i államok a szabad kereskedelem hívei. É-nak szüksége van a piacra és a szabad munkaerőre is, így a rabszolgatartást megkérdőjelezik. Konfliktus mindig a becsatlakozó államok miatt volt, a rabszolgatartás kérdésében. abolicionizmus = a rabszolgaság eltörlését támogató mozgalom (John Brown) 2. A polgárháború (1861-65) (1775-1783 Függetlenségi háború) Létrejött a két párt. É-i érdekeket képviselte a Republikánus, a D-i érdekeket pedig a Demokrata. 1860-ban az elnökválasztáson Lincoln (republikánus) győz, melynek hatására 1861-ben 11 állam kilépett az unióból. Ők létrehozták a konföderációt (laza államszövetség), kb. 10 millió lakossal. Elnöke Jefferson Davies volt. A megmaradó 23 állam lélekszáma kb. 23 millió volt. É inkább polgári (pénz), amíg D feudálisabb D kirobbantja a polgárháborút. Az ipari termelés 80-90%-a É-re esett É serege 800 000 fővel bírt, vezetőjük Grant Sherman, amíg D mindössze 450 000 fővel jött, Lee tábornok vezetésével. 1861-65 között zajlik, melynek végén É győzött. o 1862: Homestead Act = 10$-os illeték fejében 113 hold területet lehetett igényelni a Ny-i szabad földekből. Ennek feltétele 5 év földművelés és az unióhoz való hűség volt. Ez főleg a D-i Oldal 5 / 14
államok fehér lakosságának volt vonzó ajánlat (a fehérek 5%-a birtokolta a rabszolgákat) o 1863: jan. 1-jén Lincoln felszabadította a rabszolgákat o 1863: Gettysburg-i csata, eldőlni látszott a háború o 1865: Grant tábornok elfoglalta Richmontot (D fővárosát) Lincoln 1865-ben merénylet áldozata lett. John Will Boths volt az elkövető. Az első modern háborúnak is hívták ezt, mivel az ipari forradalom új vívmányait is használták. Első 100 évben megtízszereződött a népesség, majd 1860-tól megháromszorozódik még, így 90 millió lakosa van Amerikának az első világháború előtt. A D-i államok beépítése az unióba (rekonstrukció) komoly feladat volt. A faji kérdések nem megoldottak. Ku-klux-klan az asszimiláció ellen küzdött. A világháborúig megmaradtak a megkülönböztetések. Diszkrimináció = megkülönböztetés Asszimiláció = beolvasztás, beolvadás WASP = fehér angolszász protestánsok (a vezetők) 1898 Amerikai-spanyol háború (Rosewelt volt az elnök), melyben Amerika elfoglalta Puerto Rico-t, Kubát, a Fülöp-szigeteket pedig ellenőrzés alá vették. 1899 Open Doors (nyitott kapuk elve), Kínával szemben szabad kereskedelmet biztosít mindenki számára. Hatalmas piacot jelentett minden állam számára. A Panama-csatorna megépül (1914), és amerikai fennhatóság alá vonták kereskedelem miatt nagyon fontos Szuezi-csatorna 1869-ben Lesseps tervei alapján Korinthoszi-csatorna magyar tervek alapján készült (Türr István) É D-t integrálta mind piaci, mind munkaerői szempontból A nagyhatalmak és a gyarmatosítás (az imperializmus korában) gyarmat = anyaországgal földrajzilag össze nem függő (tengeren túli) alávetett terület (nyersanyagot és piacot szolgáltat) 1. A gyarmatosítás új vonásai az első gyarmatosítási hullámok a század végén jelentkeztek, főleg a II. ipari forradalom hatására. (egységmozgalmak, világválság miatt késett a század végéig) A nagyhatalmi rang és tekintély mércéje volt ez Globalizmus (egész világra kiterjedő) jellemezte. Főleg azért foglaltak el területeket, hogy a másik hatalom ne tudjon tovább erősödni. A leglátványosabb törekvések Afrikában folytak. Amerikának még össze kellett állnia, vagy esetleg elvből nem gyarmatosított. Libéria egy Amerika által a fekete rabszolgák számára létrehozott állam volt, ezt nem gyarmatosították. 2. Nagy-Britannia és gyarmatbirodalma Politikai váltógazdaság jött létre. Általános választójog a férfiak számára. A század elején megjelent a szocialista munkáspárt. XIX: század a Pax Britannica (Brit Béke) százada, melynek hátterében az állt, hogy Anglia nem akart belebonyolódni az európai ügyekbe. Oldal 6 / 14
Two Powers Standard (Kéthatalmi elv) = a hajóhadnak nagyobbnak kellett lennie, mint a két utána következő hatalom hajóhadának együttvéve (Biztonságban érezhették magukat) 40 000 000 km 2 440 000 000 fő Telepes gyarmat = megélhetés céljából kiköltözni éghajlatuk mérsékleti övi Domínium = saját kormánnyal és parlamenttel rendelkező gyarmat (ezek válnak le aztán a leghamarabb), pl.: Ausztrália, Kanada 1857, Szipoly felkelés, amit nagyon keményen levertek szipoly = bennszülött katona India a birodalom ékköve Tengelyterv (3C): o Fokföldet a hollandoktól veszik át, akiket a búr háborúban (1899-1902) űznek el. Koncentrációs táborok, fajelmélet (Rhodes) Capte Town o Egyiptom a tengely másik vége kellett volna, hogy legyen, de a tengely sosem jött létre (főleg a németek miatt) Cairo o A harmadik pont Szudán Chartoum 3. Franciaország Vereség 1870-71-ben a németektől Ennek a feledtetése volt a fő vél, így a gyarmatosítás csak másodlagos volt. Nem akartak kockáztatni, európai hatalom akartak lenni. 1830, Algéria, olyan fontos, hogy nem gyarmatként kezelik A gyarmatosítás kapcsán jött létre az idegenlégió. Főleg a gyarmatokon vezették be, így nem kellett francia vérnek folynia az idegen földön. Afrikában Tunézia, Marokkó voltak még francia gyarmatok. 1898, Fashoda, mikor az angolok össze akarnak csapni velük (Szudán területén), de a franciák visszaléptek. 1904, entante cordinale (szívélyes megegyezés), ahol eldöntötték, hogy Egyiptom angol gyarmat lesz/marad, Marokkó pedig marad francia kézen. Ez fontos pont volt a németek elleni szövetség kialakításához vezető úton. Tengelyterv (3S): o Senegal o Sudan o Somalia o Láthatjuk, hogy metszi az angol tengelyt, ami az 1898-as konfliktushoz vezetett. 4. Oroszország Nem klasszikus gyarmattartó ország, de úgy viselkedik Oldal 7 / 14
Közép-Ázsiát megszerzik, egészen a Csendes-óceán partjáig jutnak el (Szibériát végighódították) Transz szibériai vasút épült. Több hatalommal is ütköznek: o Anglia Indiát próbálja biztosítani o Japán kínai területek feletti hatalomért 1907-ben megegyeztek Angliával: o Perzsia (mai Irán) ütközőállam lett, mivel az É-i területek orosz befolyásúak, a D-i területek angol uralom alatt állnak (középen semleges terület) o Afganisztán angol befolyás alatt maradt (az utak miatt fontos volt) o Tibet független lett. Kína ÉK-i területén Mandzsúriáért is küzdöttek, komoly ásványkincs készlete miatt. 1904-05 nagy meglepetésre Japán legyőzte őket egyezség Angliával 5. Németország Az egyenlőtlen fejlődés következtében komoly ugrás figyelhető meg a fejlettségében. 1888-ban II. Vilmos követte I. Vilmost, aki 1890-ben menesztette Bismarckot, aki főleg Európára koncentrált. Tirpitz admirális egy flotta programmal állt elő, hogy kicsit Anglia nyomába érhessenek. (Weltpolitik = világpolitika) Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az antant teljesen körbezárta a német birodalmat. Afrikában jelentős gyarmataik voltak: o Német Kelet Afrika (Tanganyika + Zanzibár = Tanzánia) o Német DNy Afrika (Namíbia) o Kamerun Közel-Keleten is jelen voltak. Tengely itt is kialakult: Berlin Bizánc Bagdad A vasút révén próbáltak betörni Törökországba 1899-ben a német kijutást a perzsa öbölbe megakadályozták az angolok. Kínában, Csendes-óceán partjainál is jelen voltak. 6. Kisebb hatalmak gyarmatai a globalizmus elve alapján tudják fenntartani gyarmataikat, a nagyokat nem érdekelték ezek a területek, vagy örültek, hogy így egyikőjük sem kaphatja meg azokat. Hollandia Belgium Olaszország Indonézia Kongó Mely eredetileg I. Lipót magánbirtoka volt, majd úgy elterjesztették a civilizációt, hogy kevesebb, mint felére csökkent a lakosság, ami után elvették a királytól a területeket, de Belga gyarmatként az ország kezében maradhatott. Líbia 1912. Török Birodalomtól szerzik meg Eritrea (Olasz) Szomália Oldal 8 / 14
Portugália Ádeni-szoros miatt volt fontos mindenki számára Angola Mozambik 7. Japán A XIX. század közepén amerikai nyomásra nyitotta meg kikötőit Gyorsan kapitalizálódott 1868, Heidzsi reformok, mely során Japán átvette a Ny-i ipari találmányokat, eszközöket és technikákat. Megerősödve gyorsan hódítani kezdett: o Korea o Tajvan Az antant oldalán lép majd be az első világháborúba. Szövetségi rendszerek kialakítása III. Napóleon akarata ellenére két egységmozgalom kialakításában is részt vett (olasz, német) XIX. második harmadára létrejött Olaszország és Németország. Németország számára Elzász és Lotaringia + az 5 milliárd fran hadisarc megalapozta az ipari fejlődést, mely segítségével Európa élére tört. 1. A három császár szövetsége Bismarck alatt (1873) létrejött egy konzervatívabb monarchiákat tömörítő szövetség, melybe I. Vilmos (Németország), Ferenc József (Osztrák-Magyar monarchia) és II. Sándor (Oroszország) volt benne. ez egy konzultív plaktum = incidens esetén a három ország összeül értelmében és céljában hasonlít a Szent Szövetségre (forradalom elleni harc, összetartás) Leggyengébb pontja a Monarchia Oroszország közti feszültség, mely a balkáni kérdések miatt alakult ki. 1877-78 orosz-török háború, melyet az oroszok nyernek, de a térnyerés korlátozása miatt az 1878-ban kötött békét a berlini kongresszuson felülvizsgálták (Bismarck vezetésével). Ez Oroszországot kicsit messzebb sodorta. 1879-ben létrejött az ún. kettős szövetség Németország és a monarchia között (Oroszországgal szemben) Bismarck ezért nem alázta meg az osztrákokat, mikor lehetősége lett volna rá. 1881-ben a nagy szövetséget is megújították (Franciaország ellen) 1881, franciák megszállták Tuniszt, ami viszont Olaszország törekvéseiben is bent volt, aki nem nézi ezt jó szemmel elkezdtek közeledni Németországhoz, de Bismarck azt mondta, Bécsen keresztül vezet az út hármas szövetség (olasz, német, osztrák) alapult meg A szövetségen belül (francia) támadás esetén a felek támogatják egymást. 1883-ban Románia is csatlakozott a hármas szövetséghez (Bulgária miatt, ami orosz terület volt) Oldal 9 / 14
1887-ben Németország és Oroszország kötött egy viszontbiztosítási szerződést, mely szerint: Így Bismarck teljesen elszigetelte Franciaországot (a gyarmatosítást nem tartotta időszerűnek) Az én Afrika térképem Európa, itt fekszik Franciaország és Oroszország és mi középen vagyunk. II. Vilmos I. Vilmos halála után elküldi Bismarckot (1890) Ezután következett Tirpitz világpolitikája, aki szerint a jövő a tengereken van Célunk a világhatalom, eszközünk a flotta Ez kezdi majd feloldani az ellentéteket. 1891-ben, Kronstadtban (hadikikötő) megjelent a francia flotta, akik előtt III. Sándor orosz cár levett kalappal tisztelgett. 1892-ben francia-orosz hadiszerződést parafáltak (aláírták a szerződést), majd 1893-ban ratifikálták ezt, azaz a törvényhozók is elfogadják, tehát megszűnik a kapcsolat Németországgal. A szerződés alapján, ha német v. olasz támadás éri Franciaországot, akkor Oroszország segít. Másik oldalról Franciaország segít, ha német v. a monarchia oldaláról támadás éri Oroszországot. Francia törekvések jelentkeztek meg Oroszországban A búr háború alatt (1899-1902) az angolok a németekkel próbáltak jó viszonyt ápolni, de Németország nem vette komolyan Anglia szándékait, angol-francia szövetséget el sem tudtak képzelni. 2. Az antant megszületése 1904-ben létrejött, értelmében Franciaország Marokkóban maradhatott, Anglia pedig Egyiptomot tarthatta meg. Anglia nem lehet franciabarát és oroszellenes is egyben 1904-05, Japán vereséget mért az oroszokra, aminek hatására 1907-ben létrejött az angol-orosz megállapodás is, mely teljessé zárta a kört Németország körül. Itt megállapodtak, hogy Perzsia ütközőállam lesz, Afganisztánt Anglia kapta meg, míg Tibet független állam maradhatott. 3. A nagyhatalmi ellentétek kiéleződése Németország próbára tette az antantot, melynek eredménye 1905-ben a marokkói válság. II. Vilmos Tangerbe ment, és kinyilvánította, hogy Németország nem érdektelen, és Marokkó függetlenségét támogatta. Emiatt viszont az angol-francia szövetség tovább szilárdult, a németeknek pedig hátrálniuk kellett. 1911, II. marokkói válság, párducugrás, a Panther nevű német hadihajó Agadírba érkezett, hogy a német alattvalóknak védelmet nyújthasson, de ismét vissza kellett vonulniuk a háború elkerülése végett. Német önbizalom forrásai: o Acélgyártását tekintve a világháború előtt nagyobb, mint Anglia, Franciaország és Oroszország együttvéve o Elektromos iparban és vegyiparban első o az ipari termelésből (1880-1913) 13-ról 20%-ra emelkedik részesedése, ami alatt Angliának 18-ról esik 20%-ra. o hadiipar megsokszorozódott A társadalmi, nemzeti és hatalmi ellentétek kiéleződése 1. A munkásmozgalom irányzatai Oldal 10 / 14
A munkásság száma megemelkedett, felerősödtek, társadalmi tényezővé váltak. 1864 Internacionálé alakul Londonban 1871 Párizsi kommün 1889 Párizsban létrejött a második Internacionálé o Távlati cél a hatalom és a termelő eszközök állami kézbe vétele, és harcolni a kapitalizmus ellen (Marx) o 8 órás munkaidő o Gyermekmunka tiltása o Választójog kiharcolása o Május 1. a nemzetközi szolidaritási munkásünnep Engels játszotta a nagy szerepet az elvek terjesztésében és az internacionáléban Ők képviselték a forradalmi baloldal, proletár diktatúrában gondolkodtak (Lenin lesz majd nagy képviselőjük) Revizionisták = Marxi elmélet felülvizsgálatát támogatják Legfőbb képviselőjük Edward Bernstein volt. Jaureš szerint a kapitalizmus szép lassan megy majd át szocializmusba, nem tekinti szükségesnek az osztályok közti feszültségek növekvését. Centristák vezetője Kautsky Elméletben marxisták, gyakorlatban viszont a revizionizmus fogadták el. A negyedik irányzat az anarchizmus, melynek orosz képviselője Bakunyin volt. Céljuk az állam megsemmisítése, így gondolták, hogy az állam egy elnyomó hatalom. Ellene akár a terrorizmust is elfogadhatónak tartották. A proletár diktatúrát is elutasították. Ny és K Európa elvei is kettéváltak. Ny támogatta inkább a revizionizmust, míg K inkább a forradalmi baloldalt. 2. A keresztény szocializmus = keresztény demokrácia XIX. század viszonyai megváltoztak. A tőkés rendszer ellentmondásaira reagálni kellett az egyháznak Tudományok is fejlődtek XIII. Leó pápa kiadott egy enciklikát (=körlevél) 1891-ben, Rerum novarum (=az új időkről) címmel. Ehhez kötjük a keresztény szocializmus kibontakozását: o Az állam mindnyájunkért van o Munka nyereségéből elég jusson a szegényeknek, munkásoknak. o Emberi méltóságuk megmaradhasson o Minden embernek joga van az általános jóléthez, igazságos bérezéshez. o Elesettekről való gondoskodás. Az államnak szolgálnia kell, ezért kapta hatalmát. 3. Bolsevizmus Oroszországban bontakozott ki, a kapitalizálódás miatt rosszak a munkásság életkörülményei radikális nézetek (vad kapitalizmus) Torlódó társadalom (ipari a feudálisra) miatt összetettek a problémák 1898, Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, mely párt 1903-ban Londonban tartott kongresszust, ahol az irányzatról döntöttek. A többség a radikális eszmék mellé állt ( bolsevizmus) Mellettük a mensevik volt a demokrata vonal (egyébként többségben voltak) Bolsevikok vezetője Uljanov (1870-1924) = Lenin (szibériai folyóról kapta nevét). Jogásznak tanult, megjárta Szibériát és Ny-ot is. 1905-ben tért vissza. Oldal 11 / 14
1917 áprilisában tért haza végleg, és bekapcsolódott a politikába (Lenin + Trockij =1917. októberi forradalom) 1922-ben a párt éléről visszavonult, de ellenezte Sztálin hatalomra jutását. 4. Az 1905-ös orosz forradalom Japán vereség következtében sztrájkok, elégedetlenség Péterváron a munkásság felvonult, a téli palotánál próbáltak a várral beszélni A cár belelövetett a tömegbe elégedetlenség tovább fokozódott II. Miklósnak engednie kellett. A dumát, mint tanácsadó testületet törvényhozásra emelte. 1907-ben újra önkényuralom következett. Lenin elmélete a permanens forradalom, mely a cári rendszert megdöntő forradalom után, egy proletár forradalmat képzel el. Ez felülírta a marxi elméleteket, mivel ő Ny-ra tette a proletár lázadást, a legfejlettebb államokba. 1905-ben polgári demokratikus forradalom tör ki = polgári eszméket, de nagy munkástömegek segítségével képviselnek. Ez megbukik. 1917 februárjában újabb hasonló, de sikeres forradalom, de a permanens forradalom elve miatt 1917 októberében proletár forradalom tört ki. Ez egy puccs volt, bolsevik hatalomátvétel. 1918. őszi rózsás forradalom (polgári-demokratikus) 1919. márc. Bolsevik hatalomátvétel, Tanácsköztársaság (proletár forradalom, de nem voltak tömegek az utcákon) 5. Nemzeti ellentétek kiéleződése (a Balkánon) K- és D-Európában a 19. századtól a 20. századig nemzeti átrendeződés folyt. A nemzetállamok kialakulása eltér, mert a kisnépek nacionalizmusa a birodalmakon belül egymással is ütközik. 3 birodalom van a térségben: o Osztrák-Magyar Monarchia (legstatikusabb) o Oroszország o Török Birodalom 1867. a német és magyar nemzetiség a t9bbiek feje fölött egy dualista monarchiát (trializmus is felvetődött, csehekkel, délszlávokkal) Csak a dinasztia volt az összekötő, melyet a nemzetiségi kérdések szétvertek. Oroszország a finneket, lengyeleket, balti népeket és ukránokat tartotta hatalma alatt Keleti kérdés = a diplomáciában a törökök hanyatlásával körvonalazódik. A török Birodalom nem török lakta területeinek (Balkán, Arab területek) sorsa a kérdés. Az I. világháború utánra oldódik meg Törökország elvesztette ezeket a területeket Balkán nemzetállamok Arab világ mandátumok jöttek létre (gyarmatosítók felosztják) Balkán kérdései: o Oroszország gazdasági szempontok miatt tört a Boszporusz és a Dardanellák felé. 18. sz. óta övék a Fekete-tenger partvidéke pánszlávizmus = minden szlávot egy államban akart látni segítik a többi szláv államok ortodoxia = az ortodox vallásúak védelme Hagia Sophia csúcsára keresztet akart tenni Oldal 12 / 14
o A liberális Anglia a despotikus Törökország mellett állt. o Franciaország is érdekelt. Megépítették a Szuezi-csatornát. o Németország is érdekelt, 3B volt a tengelytervük felvonulási út K felé o Monarchia is szívesen hódítana, de az a szláv súlyt növelte volna a birodalmon belül, ami nem lett volna feltétlen jó o Olaszország az Égei-tenger szigetvilága iránt érdeklődött. o Líbia a Török Birodalom része volt o Görögök, szerbek, románok és bolgárok a Török Birodalom felosztását akarták. o Albánok a Török Birodalom fenntartása mellett voltak (muszlimok voltak), féltek a nemzetektől 1812-ben kitört a Görög Szabadságharc. 1829-ben orosz-török háború Drinápolyi-béke (1829), mely kimondja, hogy Görögország független, ill. Szerbia és a román fejedelemségek széles anatómiát kaptak. 1853-56, Krími háború, orosz vereség -> Párizsi béke (1856), mely kimondja, hogy a Fekete-tenger demilitarizált terület, ill. a román fejedelemségek függetlenek. 1859-ben, Cuza lett mindkét fejedelemség vezetője, ami hatására 1861-ben létrejött Románia. 1875-ben Bulgáriában és Hercegovinában törökellenes felkelés, melynek következménye az 1877-78-as orosz-török háború San Stefanoi béke (1878), mely kimondja, hogy Románia független, ill. Nagy Bulgária is létrejött. 1908-ban annektálta (bekebelezte) közigazgatásilag is Bosznia-Hercegovinát. 1911-12 Olaszország elfoglalta Líbiát (olasz-török háború) 1912-13 I. Balkáni háború, mely során o Törökország ellen o összefogtak a balkáni kis népek (Görögország, Bulgária, Szerbia, Montenegro) o Megszületett Albánia (Monarchia is segített) Macedónián nem tudtak megegyezni, ezért Bulgária ellen szövetkezett Szerbia, Montenegró, Görögország, Románia és Törökország. Kialakultak az államok nagy nehezen. 1914 jún. 28-án meggyilkolták Boszniában Sarajevoban Ferenc Ferdinánd trónörököst, mely a háború ürügye lett (casus belli). Szerbia és a Monarchia között tört ki a háború, mely a szövetségi rendszereket beindította. A boldog békeidők 1. Gondolkodásmód Hegel (klasszikus) után 3 irányba indult a filozófia: o Tudományfilozófia (Comte) o Marxizmus o Irracionalizmus (Schopenhauer, Kirkegard, Nietzsche) Mind Hegellel szemben álltak. Pozitivizmus (Comte) o tudomány és technika az alapja o tapasztalatokon, tényeken alapul o pozitivus = tény o Comte a szociológia atyja Oldal 13 / 14
o empirizmus továbbfejlődése a XIX. században o Szakaszok: teológia/fiktív metafizika/absztrakt pozitív/tudományos o utilitarizmus (~kapitalizmus) Darwinizmus (Darwin) o fajok eredete c. műve a legnagyobb o evolúció (fajok átalakulása) o struggle for life létért való küzdelem o szociáldarwinizmus = a létért való küzdelem a nemzetek harcaira is kiterjeszthetők Kiábrándulás filozófiája (Schopenhauer) o a világ ésszel felfoghatatlan o az akarat (irracionális elem), ami hajtja az embert o akarás vágy hiány szenvedés o az első európai gondolkozó, aki a K-i tanokat beépítette Egzisztencializmus (Kirkegard) o az emberi létezés legfontosabb kérdéseit veti fel (pl.: szabadság) o stádiumelméletet alkotott esztétikai (mint műalkotásra tekint a világra, élvezetek) etikai (kiábrándulás, erkölcs követése) vallási (megbánás, rájön, hogy nem tud mindig jó lenni, a hit dominál) Individualizmus (Nietzsche) o Übermensch, az ember feletti ember, ami az új értékeket teremtené Isten helyett. o akarat megérése o utolsó évtizedében idegösszeomlást kapott Oldal 14 / 14