Vadászati állattan és szervezettan Vízi vadfajok
Lúdalakúak rendje Récefélék családja Nyári lúd Felismerés 75-90 cm legnagyobb európai vadlúdfaj; két alfaj: nyugat-európai csőre narancssárga, keleteurópai csőre rózsaszín; csőrön nincs fekete mintázat; fej, nyak, hát, szárny világos ezüstszürke szőke liba ; lába rózsaszín; a fiatalok színezete barnás; repülés V alakban; költési időt kivéve csapatosan;
Elterjedés - állományhelyzet Észak Közép (Közép-Európa minden országában fészkel) és Kelet Európa, Dny. Közép és Kelet Ázsia; Magyarország egyetlen költő vadlúd faja; vonuló - februártól-novemberig van Mo-n Észak- Afrikában telel; Mo.-n 1000 fészkelő pár, de a vonulási időkben jóval több; Vadászható; vadászati idény: október 1-dec.31. (Tiszántúlon csak dec. 01-31., max. 6 db/fő/nap együtt a nagy lilikkel és a vetési lúddal, de ebből max. 2 lehet nyári lúd)
Élőhely - fészkelőhely nagyobb vizes területek, nádasok, mocsarak lakója, de táplálkozáshoz nagy mezőgazdasági területekre is kijár; ritkás nádasokban, mocsárréteken, sekély vízben parthoz közel fészkel, a fészkek laza telepeket alkotnak (50-60 m), a fészek átmérője 80-100, magassága 20-30 cm, apró növényekkel és pehelytollal béleli; Költés a párok tél végére kialakulnak; március közepén 5-6 db fehérszínű tojást rak, a tojó kotlik - 27-28 nap a gúnár őrködik; fészekhagyó pelyhes kislibák két hónap után önállóak, a kicsiket mindkét szülő vezeti és védi; Táplálkozás vízi, vízparti növények, gyepek, rétek; nyár végétől csapatokban tarlókon és kelő vetéseken;
Nagy lilik Felismerés 65-75 cm kisebb és sötétebb, mint a nyári lúd; csőre rózsaszín, a csőr fölött fehér folt, hasán széles fekete keresztfoltok, lába narancssárga; juvenil: nincs fehér homlokfolt, hasuk egyszínű szürke, csőre fekete mintázat nélküli; viselkedése és repülése, mint a nyári lúdé; Elterjedés állományhelyzet Oroszország észak-nyugati területeitől az észak-szibériai Kolimáig, Novaja Zemlja déli részétől Észak-Amerikán át Grönlandig; Magyarországon tömeges átvonuló és téli vendég (október és március között) Az ötvenes-hatvanas években 40-70 ezer átvonuló, 1986-1991 között az átvonuló állomány drasztikusan csökkent, 1993-tól vadászati tilalom - de vadászható faj: okt.1-jan.31. között (Tiszántúlon: dec.01- jan.31.), naponta fejenként maximum 6 db ejthető el együtt a vetési lúddal és a nyári lúddal (max 2 db lehet).
1992-től hirtelen növekedés valószínűleg nem a védelem miatt; legjelentősebb telelőhelyek: Hortobágy, Fehér tó (Szeged), biharugrai halastavak, Kardoskút; Élőhely fészkelőhely arktikus, cserjés tundrák; vizek közelében, magas folyópartokon, tengerparti dombokon költ; a fészkek víz közelében, de szárazon vannak, száraz fűvel és pehelytollal béleli; vonuláskor nedves gyepterületekhez-legelőkhöz kötődik;
Költés a költőhelyet május közepén keresi fel, a fészeképítés június elején kezdődik a hótakaró megszűnése után; A fészket a tojó építi és 5-6 tojást rak, 23-28 nap után fészekhagyó kislibák 7-8 hetesen már repülnek; a negyvenes években több alkalommal figyelték meg magyarországi fészkelését; Táplálkozás költő területén elsősorban fűfélék; Magyarországon: kukorica, őszibúza, rizs és kakaslábfű magja, sziki csenkesz és búza levele;
Kis lilik 53-65 cm; csőre rózsaszín, de élénkebb mint a nagy liliké, a fehér homlok folt a fejtetőre nyúlik; élénksárga szemgyűrű, narancssárga láb, a mellen fekete foltok; juvenilis: nincs homlok és mellfolt, de a sárga szemgyűrű megvan; vonuló - Magyarországon elsősorban a Tiszántúlon szeptember és március között; Fokozottan védett; eszmei értéke: 1 millió Ft törpenyír és fűz övezetben, hegyi tavak környékén nagy magasságban költ;
Vetési lúd Felismerés 70-87 cm, barnább és sötétebb, mint a többi faj; feje és nyaka testénél sötétebb, hasa szürke, csőre fekete és narancssárga, a tövénél néha fehér szegés, lába narancssárga; Szokásai: repülése, mint a nyári lúd, de a szárnyfedő sötétebb; juvenilis: lába fakósárga, hasa barna színű; összesen 5 alfaj és két színváltozat; Magyarországon két alfaj: a különbség az alsó csőrkáva alakulásában és a narancssárga folt mintázatában van keverék alakok is lehetségesek;
Elterjedés - állományhelyzet Izlandtól, Közép- és Észak-Skandinávián át Kelet- Szibériáig; Magyarországon ősszel és tavasszal vonul át, de gyakran áttelel (szept-ápr.); a vonuló állomány főbb változásai az elmúlt évtizedekben: 50-es - 60-as években csökkenés, a 70-es évek elejétől lassú növekedés, 1981-től a lúdfélék között a legnagyobb állomány, 1982-ben közel 200.000 példánnyal tetőzés, ezután csökkenés, kb 60-80 ezer példányban állandósult; enyhe teleken és száraz periódusokban kevesebben; legtöbben: Fertő-tó, Kis-Balaton, Tata, Dinnyés, Soponya; vadászható (okt.1. - jan.31.), maximum 6 db/fő/nap együtt a nagy lilikkel és a nyári lúddal (max. 2 db lehet);
Élőhely - fészkelőhely a tundra és a tajga-öv nedves mocsaras folyókkal szabdalt területei; telelőhelyen: szabad vízfelületek és a közelükben lévő mezőgazdasági területek; bokrokkal tarkított vagy nyílt száraz (!) területeken, több száz (ezer) m-re a legközelebbi mocsártól, a fészkek általában kisebb (1-1.5m) magaslatokon; Költés kezdete május elejétől június elejéig húzódik (Észak felé haladva); 4-6 db világossárga tojás 25-30 nap után fészekhagyó kicsik 2 hónap után röpképesek; Táplálkozás fűfélék, gyapjúsás, zsurló, zuzmó félék; teleléskor: gabonamagvak, gyommagvak, búza, repce és csenkesz fajok zöld részei;
Faj méret (cm) láb csőr szem has Magyarországon Nagy lilik 65-75 narancssárga rózsaszín, fehér homlok folt - széles fekete keresztfolt vonul Kis lilik 53-65 narancssárga homlokfolt fejtetőre sárga szemgyűrű fekete foltok vonul Vetési lúd 70-87 narancssárga fekete és narancssárga - szürke vonul Nyári lúd 75-89 rózsaszín rózsaszín - egyszínű fészkel
Tőkés réce Felismerés 58 cm; gácsér: fej és nyak fémeszöld, nyakon fehér gyűrű, mell barnás, oldala és hasa világosszürke, fehér farok közepén fekete gácsér tollak, csőre zöldessárga; tojó: barnásan mintázott, csőre zöldesbarna narancssárga szegéllyel, mindkét nemnél a szárnyon fémesen csillogó fehér szegélyű bíbor kék szárnytükör, lábuk narancsvörös; nyár végén a gácsér a tojóra hasonlít, de sötétebb a tollazata, melle barnásabb, szárnytükre csillogóbb;
Elterjedés állományhelyzet egész Európában a magas hegyvidékeket kivéve; Magyarországon költ, átvonul (febr.-márc. és szept.- okt.) és gyakran telel is; a leggyakoribb fészkelő réce faj több százezer költő pár; vonuláskor: Hortobágy, Fehér-tó, Tisza-tó, Duna és Velencei-tó; vadászható (aug. 15 - jan.31.); max. 8db/fő/nap együtt a szárcsával, de a tenyészett tőkés récére nincs teríték korlátozás.
Élőhely fészkelőhely minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók, halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; fészkel: nádszegélyben, ártereken, erdős szigeteken, gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.; Költés január-február: párba állás március eleje: fészkelés (a tojó építi) március közepe: 7-10 db zöldes-barnás tojás; 28 nap után fészekhagyó fiókák, 8 hét után repülnek; Táplálkozás gyommagvak, zöld részek, gabonamagvak, rovarok, lárvák, csigák, apróhalak stb.
Böjti réce Felismerés 37 cm > csörgő réce; gácsér:barna mell, fehér has és szemöldöksáv, válltollai megnyúltak és fekete-fehérek, repüléskor a szárnyfedő kékes szürke. Nyár végén olyan, mint a tojó, de a szárnyfedő színe marad; tojó: sárgásbarna de világosabb fej és jól látható szemöldöksáv (sárgás-fehér), pici fehéres szárnytükör; röpte sebes, egyenes vonalú, leszálláskor csaknem merőleges; Elterjedés állományhelyzet Skandinávia déli részétől a 44-46. északi szélességig (Olaszország északi része), az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig; Magyarországon költ és vonul is márciusban és októberben; vonuláskor néhány ezer pld, költési időszakban néhány száz pld.; Védett; eszmei értéke: 100 000 Ft
Élőhely fészkelőhely mesterséges és természetes sekély vizű, növényzettel sűrűn borított területek, szikes tavak, tocsogók, nedves rétek; fészkét vízből kiemelkedő száraz halmokra rakja; Költés párba állás április eleje fészeképítés (tojó) és tojásrakás április vége; 21-23 nap után kelnek világossárga tojásból a fészekhagyó fiókák hat hét után repülnek; Táplálkozás gyomnövények, rovarok, lárvák, csigák, kis mértékben gabona magvak;
Felismerés Csörgő réce 35 cm a legkisebb európai vadréce; gácsér: gesztenyebarna fej zöld szemfolttal, mellén fekete pettyezés, fekete farok tövön két oldalt sárga folt, szárnyfelett hosszanti fehér vonal; tojó: sárgásbarnán mintázott, világosabb hasa és melle pettyezett; mindkét nemen: ragyogó zöld és fekete fehér szegélyű szárnytükör böjti réce; röpte sebes, meredeken földfelé, majd felvág a magasba; Elterjedés állományhelyzet Északi sarkkörtől a Pireneusok-Alpok-Kárpátok vonulatáig Magyarországon csak elvétve fészkel; márciusban és szeptember-októberben vonul, enyhe teleken néhány pld. itt is telel; vonuláskor 20-30 ezer pld, védett; eszmei értéke: 50 000 Ft.
Élőhely fészkelőhely sekély, sűrű növényzet nagy szervesanyag tartalmú vizek, erdei tavak, árterek, szigetek; vonuláskor: tavak, halastavak, tengerpartok, lagúnák; fészkét víz közelben, erős takarásban, esetenként erdős vegetációban rakja; Költés április közepétől; a fészket csak a tojó építi, 8-10 sárgásbarna tojás, 21-22 nap után kelnek, 6 hét után repülnek; Táplálkozás gyommagvak, rovar, lárva, csigák, zöld növényi részek és termesztett magvak;
Barátréce Felismerés 46 cm, jellegzetes fejformájú magas fejtető, hosszú, meredek homlok; gácsér: gesztenyebarna fej és nyak, fekete mell, szürke test, csőre fekete, világoskék gyűrűvel, szárnycsíkja szürke; nyárvégén mint a tojó, de hátoldala szürkébb; tojó: feje és melle sötétebb, teste világosabb barna színű, szárnycsíkja szürke szárazon ritkán látható; Elterjedés - állományhelyzet a Botteni-öböltől Franciaország középső része-ausztria-bulgária vonalig; Mo.-n gyakori költő, vonuló (febr. és nov.) időnként itt is telel elsősorban a Balatonon és a Dunán, vonuláskor 20-30 ezer pld, nyáron 5-7 ezer; Védett; eszmei értéke: 50 000 Ft.
Élőhely fészkelőhely nagy szervesanyag tartalmú, széles nádszegélyű állóvizek, sűrű vegetációjú szigetek, nyugodt öblök, sekély vizű lagunák; költésen kívül nem túl mély (max.4 m) állóvizeken; szikes tavak jellemző fészkelője, halastavakon, kubik gödrökben, bányatavakon fészkel; fészkét vízre, vízpartra rakja; Költés pár és fészkelőhely választás márciusban; a fészket a tojó építi és az építés közben folyamatosan rakja a tojásokat (7-12 zöldesfehér, szürkés-zöld), fészek bélelés csak 3-6 tojás lerakása után; kotlás április végétől-május elejétől 24-26 nap, kotlás alatt a párkapcsolat felszakad; a fiókák 7-8 hetesen repülnek; Táplálkozás víz alatti növények hajtásai, mocsári és vízparti növények magjai, lárvák, csigák;
Kerceréce Felismerés 45 cm; gácsér: nyaka, testalja fehér, háta és farka fekete. Feje sötétzöld (csillogó), csőre fekete és rövid, mögötte kerek fehér arcfolt. Lába narancssárga, szárnyon négyzet alakú, fehér folt. Nyárvégén, mint a tojó, de feje feketés, törzse fehéres tojó: felsőteste barnásszürke, feje csokoládébarna, a nyakon fehér öv. Szárnyfolt itt is megvan. Elterjedés Észak-Európa réce faja, Magyarországon (elsősorban a Dunántúlon) rendszeres téli vendég október és április között; Védett; eszmei értéke: 50 000 Ft.
Élőhely - fészkelőhely tengerparton, nagyobb szárazföldi tavakon, folyók mellett; faodvakban, üregekben költ;
Faj fej csőr szárnytükör egyéb Böjti réce nem látszik Úszó récék (mocsarakban, tavakon, folyókon), merőlegesen röppennek fel a vízről. Tőkés réce zöld zöldessárga kék, fehér szegéllyel nyakon fehér gyűrű Tőkés réce barnás szemsávval narancssárga kék fehér szegéllyel farka piszkosfehér Csörgő réce sötét barna zöld szemfolttal - zöld és fekete fehér szegéllyel Csörgő réce - - zöld és fekete fehér szegéllyel faroktövön sárgás folt Böjti réce fehér fejsáv zöldes kékes vállfolt -
Bukórécék (nyíltvizek, tengerek), felszállás elõtt röviden futnak a vízen. Kerceréce szem előtt fehér folt négyzet alakú fehér Kerceréce egyszínű barna négyzet alakú fehér nyakán fehér örv Barátréce gesztenyevörös fekete halványkék gyűrűvel Barátréce szeme körül sárgás folt csőrön kék gyűrű
Rend: Darualakúak Család: Guvatfélék Felismerés Szárcsa 37 cm, zömök testű, palafekete alapszínű; feje koromfekete, csőre és homlokpajzsa fehér, alsófarkfedők sötétek, első evező külső széle fehér; lába zöld, úszókaréjos ujjakkal; kitűnően bukik, akár fél percet is víz alatt lehet; felszállás előtt hosszan csapkodja a vizet; Elterjedés - állományhelyzet Skandináviának csak a déli részein, különben egész Európában; Magyarországon gyakori költőfaj, februárban érkezik, novemberben megy el, de enyhe teleken áttelel; tőkés réce mellett leggyakoribb vízi fészkelő, vadászható (szept.1- jan.31), max. 8db/fő/nap együtt a tőkés récével;
Élőhely - fészkelőhely gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel - nyílt vízfelület közelében; Költés fészeképítés április közepén kezdődik; 6-12 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap); a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóak, a család 2 hónap után bomlik fel; Táplálkozás zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák.
Rend: Gödényalakúak Család: Kárókatonafélék Felismerés Kárókatona lúdnagyságú (91 cm), jellemzően sötét színű vízimadár; fej, nyak, mell és hát hátsó része fekete-barna és fémes zölddel szegett, testoldalon háromszögletű fehér folt; a csőr felül sötétbarna, alul szarufényű, lába fekete; nászruhában: fej- és nyakoldalon fehér tollak,összefüggő folt is lehet; juvenil: keléskor csupasz, első pehelytollak barnák, első tollazat barna, melle, hasa és nyaka világos; függőleges testhelyzetben - általában félig nyitott szárnnyal ül; vízben mélyen merül, nyaka nyújtott, csőre felfele áll; egyenes vonalban, vagy V alakban repül; Elterjedés - állományhelyzet európai elterjedésű két törzsalakkal, Észak-Nyugati és Dél-Kelet Európai (Magyarország); vonuló - Magyarországon skandináv madarak telelnek; nagy költő telepeit károkozása miatt felszámolták; a XX. sz. közepére néhány telep maradt, a 70-es évektől állomány növekedés, a 90- es években a fészkelő állományt 3000 párra becsülték.
Élőhely - fészkelőhely tengerpartok, nagy álló- és folyóvizek, halastavak közelében; vízparti vagy vízben álló fákon zárt kolóniákban; társfészkelő lehet: gém fajok és vetési varjú; Költés áprilisban kezdődik, kb. 10% kétszer költ; fészkét gallyakból építi és vizinövényekkel béleli; 3-4-5 tojás, mindkét nem kotlik, kotlás: 23-24 nap; Fészekhagyás: 4-5 hét; Táplálkozás szinte kizárólag halevő, naponta: 200-500 gramm; csapatban terelőhalászat; 15-18 cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka;
Rend: Gólyalakúak Család: Gémfélék Szürke gém Felismerés kb. 90 cm legnagyobb európai gém faj; teste kékesszürke, feje és nyaka fehér, fejoldalon fekete sáv a tarkón hátranyúló szürkés dísztollakban végződik; csőre hosszú, tőr alakú, sárgás, lába barnás; vadászatkor mereven áll, nyakát előrenyújtja vagy válla közé behúzza; repüléskor nyakát behúzza, lábát egyenesen hátranyújtja; Elterjedés állományhelyzet Közép és Nyugat Európában honos, foltokban a Skandináv és az Ibériai félszigeten is; Észak-Afrikában, Nyugat-Szibériában és Kínában is megtalálható; vonuló, de enyhe teleken áttelelhet; az elmúlt negyven évben stabilnak tekinthető - 1200-1600 fészkelő pár; védett faj, eszmei értéke: 50 000 Ft;
Élőhely fészkelőhely folyó és állóvizek mentén, halastavakon, sekélyvízű mellék és holtágakon; galéria erdőkben - nagy kiterjedésű nádasokban található fákon, bokrokon ritkán nádasban készíti fészkét, vékony gallyakból és nádból, általában telepeken fészkel; társfészkelők lehetnek: egyéb gém fajok, kárókatona, vetési varjú; Költés fészkelőhely foglalás márciustól, kotlás áprilistól; 3-6 zöldes kék tojás, mindkét nem kotlik és gondoz is, kelés: 24-25 nap után; 7-8 hét után repülnek ki; a telepeket július végéig elhagyják; Táplálkozás halak, kétéltűek, hüllők, kisemlősök, de alacsonyabb rendű szervezetek is szerepelnek táplálékában; a fiókákat előemésztett táplálékkal etetik;