Jólétünk, nemzeti vagyonosodásunk, s minden további ebből fakadóknak alapját képezi, hogy kellőleg felhasználjuk és értékesítsük mindazt, amit az anyaföld nekünk juttat Böck János miniszteri biztos, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója (1904) A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRÓL HITELESEN, ENERGETIKAI KITEKINTÉSSEL. ON OUR NATURAL RESOURCES FROM AN AUTHENTIC ENERGETIC POINT OF VIEW Dr. Horn János aranyokleveles olajmérnök, okleveles gazdasági mérnök, okleveles szakközgazda, a BDSZ elnöki főtanácsadója. Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (horn.janos@gmail.com) Abstract Sajnos ma is érvényes Georgius Agricola 1530-ban megjelent könyvében az a mondat, hogy A bányászatot egyetlen társadalom sem tekinti közömbösen, érdemeit felnagyítva dicsőítik, vagy érdemeit elhallgatva pocskondiázzák. Ez utóbbiban sajnos most a média is hibás, ugyanis a legtöbb esetben a közbeszéd felületes, elfogult, manipulált és nincs érdemi szakszerű társadalmi vita. Jelen előadás célja, hogy bemutassa a valóságot hitelesen és bebizonyítsa, hogy hamis az az állítás, hogy hazánk ásványi nyersanyagokban szegény ország. Az importra utaltságunk elkerülhetetlenségének elfogadtatására keletkezhetett előbb az ásványvagyonban szegény ország vagyunk állítás, majd a környezetet szélsőségesen védő nézet uralma, ezt követően a fosszilis energiahordozók közül elsősorban a hazai szén globális veszélyességének propagandája. Ezen állítások mindegyike túlzó és demagóg. Az előadás célja, hogy mindezeket megcáfolja,teszi ezt ellenőrizhető, hiteles forrásokra támaszkodva. Természeti erőforrás mint kategória: az emberiség számára a természet szolgáltatta, vagy természettől vett, valamely céljának megvalósítására alkalmas vagy lehetőséget adó anyagi tényező. A gazdasági életben alapvető jelentőségük van az ásványi nyersanyagoknak (energiahordozóknak) a termőföldek, a vízzel való ellátottságnak. Tágabb értelemben a természeti erőforrásokhoz sorolják az atmoszféra, az éghajlat, a nővény-és állatvilág, valamint a természeti környezet állapotát. (Lakatos István az MTA r. tagja, Miskolci Földtudományi Közlemények, 2013.84.kötet l.szám, p:7-8) A részletes bemutatás előtt egy - két gondolat: 1. Rövidesen lejár az orosz - magyar földgázszerződés és még nem tudható, hogy e téren milyen pozitív vagy negatív meglepetés érheti hazánkat,különös tekintettel az eddig már megismert orosz szerződésekre.
2. A hazai energetikai természeti erőforrások rendelkezésre állnak, azonban kihasználtságuk minimális, kőszén és lignit készletünk hosszú távon növelheti energiabiztonságunkat és lényegesen csökkentheti az energiafüggőségünket, megfelelő döntéssel pl. állami beavatkozással 3. A külkereskedelmi forgalmunk sokkal kedvezőbb lehetne, mert jelenleg milliárd forintban a gépek, szállítóeszközök, feldolgozott termékek, energiahordozók, nyersanyagok, élelmiszerek-italok- dohány termékforgalom (Forrás: KSH): Év Egyenleg Ebből energetika 2010 1517,7-1390,0 2011 1978,6-1687,6 2012 1971,4-1781,1 2013 2080,5-1733,7 Mi a valóság? 1. A hazai iparilag kitermelhető készlet. Magyarország iparilag kitermelhető készletének nominális értéke 2011- ben 8932 milliárd forint (forrás: Lakatos István az MTA r. tagja, Műszaki Földtudományi Közlemények, a Miskolci Egyetem közleménye 84. kötet 2013. p. 11). A magyar államadóság 2014. május 7-én 23340,2 milliárd forint. Ez a két szám felveti, hogy az Alaptörvényben miért nem szerepel a természeti erőforrások között az ásványi nyersanyag? Ennek előzménye: Már az 1949.évi XX. törvény, az Alkotmány 6 -a kimondta, hogy Az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona a föld méhének kincsei, az erdők, vizek, a természeti erőforrások. Az Alkotmány átdolgozása után a Ptk./1991/ 172 - bán már az szerepel, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak: a/ a föld méhének kincsei. 2011. április 18-án az Országgyűlés által elfogadott Magyarország Alaptörvénye kimondja: Nemzeti hitvallás Felelőséggel viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásain gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Alapvetés
P./ cikk : A természeti erőforrások,különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A 2014. március 15-től érvényben lévő Ptk 2013.évi V. törvény 5:17 /2/ pontja az alábbiakat tartalmazza: Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és természeti erőforrásokra nem terjed ki. Hazánk szénhidrogén vagyona és termelése (millió tonna) Kőolaj vagyon (2013.01.01.) 2011 2012 konvencionális 217,04 22,54 0,7 0,7 nem konvencionális Földgáz 418,95 25,14 - - konvencionális 186,87 71,79 2,5 2,4 nem konvencionális 4324,35 2386,65 - - Szén-dioxid gáz 45,90 31,93 0,1 0,1 1000 m 3 földgáz = 1 tonna Hazánk kőszén és lignit vagyona (millió tonna) vagyon (2013.01.01) 2011 2012 Feketekőszén 1625,14 1915,5 0,003 - Barnakőszén 3195,92 2241,36 0,755 0,900 Lignit 5734,0 4330,17 8,800 8,8438 (a feketekőszénnél a hígulás nagyobb, mint a veszteség, a bányászat során kitermelendő szén + meddő mennyisége meghaladhatja a nyilvántartott földtani vagyont)
Hazánk ércvagyona (millió tonna) vagyon (2013.01.01.) 2011 2012 Uránérc 26,77 26,77 - - Vasérc 43,15 43,6 - - Bauxit 124,10 79,86 0,278 0,255 Ólom-cinkérc 100,82 90,80 - - Rézérc 787,17 726,46 - - Nemesfémércek 36,59 36,51 - - Mangánérc 79,06 52,15 0,058 0,051 Nemfémes ásványi nyersanyag-vagyon (millió tonna) Ásványbányászati nyersanyagok Cement és mészipari nyersanyagok Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok vagyon (2013.01.01.) 2011 2012 4086,25 1209,54 3,10 2,60 2549,90 1411,42 2,20 2,40 4611,53 3048,20 9,10 8,74 Homok és kavics 8411,35 5555,46 23,37 22,08 Kerámiaipari nyersanyagok 1870,41 1215,51 1,80 1,39 Tőzeg, lápföld, lápimész 181,95 123,25 0,10 0,058 Egyéb 16,47 13,68-0,019 Magyarország összes ásványi-nyersanyag termelése (millió tonna) 2009. évben 74-100,00% 2010. évben 57,26-77,40% 2011. évben 52,86-71,40% 2012. évben 50,1-67,70% (Forrás: minden esetben Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
Villamosenergia termelés célszámai - megújulók, 2014. (NFM 2010) Tény Terv 2011 2012 2011 2012 2013 MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh Vízenergia 55 217 55 219 51 194 51 194 66 298 Geotermikus energia Fotovillamos energia 0 0 0 0 0 0 0 0 57 410 4 2 12 8 2 5 6 9 63 81 Szélenergia 323 645 325 701 393 692 445 929 750 1545 Szilárd biomassza 343 1656 298 1421 360 1870 360 1870 500 2688 Biogáz 49 188 50 235 17 101 21 125 100 636 Hazai megújuló energia helyzetkép Forrás: Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép, Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014, Hízó Ferenc előadása. Pár gondolat: 1./ Napjaink egyik fő kérdése, hogy a jelen és jövő energiaigényeit (Richard Smaelly /1943 2005/ Nobel díjas szerint a világon a 10 legfontosabb: 1./ energia, 2./víz, 3./ élelmiszer) milyen módon lehet vagy indokolt hazai természeti erőforrásokkal biztosítani. Napjainkra már egyértelmű, hogy igaz az az 1990 as évek végén nemcsak a bányászati, hanem a közgazdasági szakemberek által megfogalmazottak, hogy a hazai természeti kincseink kiaknázásának gyökeres visszafogása az import viszonylagos olcsóságára hivatkozva közgazdaságilag nem megalapozott és igen nagy
nemzetgazdasági károkat okozhat, pedig akkor még a Brent Dtd olajár 10,545 USD/bbl volt. Ennek eredménye, hogy - a KSH adatai szerint a vezetékes gázzal ellátott települések száma 2878 (az összes település 91,2%-a), a vezetékes gázfogyasztók száma 3.287.683 (a lakások 74,9%). A gázvezetékek hossza 83.208 km (a vasútvonalak hossza : 7942 km) - a földgázimportunk 2012-ben 79,8 % -, 2013-ban 80,04 % volt. - a hazai szén/lignit termelés folyamatosan csökkent, pedig egy 1000 MW teljesítményű villamos-energia lignit igénye 50 évre 400 millió tonna, azaz az ismert lignitvagyonunk hosszú távlatban biztosíthatja a villamos-energia termelés tüzelő anyagát Reálisan kitermelhető vagyon Külfejtés Mélyművelés kt PJ kt PJ Feketekőszén 46.262 742 1.811.376 26.784 Barnakőszén 84.741 846 1.352.836 15.583 Lignit 3.173.612 22.513 Forrás: Dr. Fancsik Tamás előadása (2012. október 25, MGFI székház, Cselekvési terv) A hazai szénbányászat éves kapacitása és a bővítés lehetőségei Jelenleg Alsó határ Felső határ Mt PJ Mt PJ Mt PJ Külfejtés 8,3 61,9 12,4 85,4 12,4 85,4 ebből lignit 8,2 61,1 12,2 83 12,2 83,8 Mélyművelés 0,8 11,5 3,1 47,6 7,6 93,6 ebből Mecsek - - 2 33 2,4 40 Összesen 9,1 73,4 15,5 133 20 179 Forrás: Ásványvagyon hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési terv 2013.02.06 1.sz. táblázat
Bányajáradék A kitermelt ásványi nyersanyagok után a vállalkozóknak befizetési kötelezettsége van ami a költségvetés pozícióját erősíti. Befizetett bányajáradék (milliárd Ft) Bányajáradék önbevallásra kötelezett vállalkozások (db) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 120,2 100,3 116,8 78,3 108,7 112,9 98,7 63,2 875 868 879 880 873 862 686 726 Ami elgondolkodtató: - 2013. január október az import aránya 28,1 % 2010-ben 13 %, 2012-ben 19,2 % - 50 MW-nál nagyobb erőművek eladása 2013. január október között 319,9 milliárd Ft, korábbi években 392,8 illetve 379,7 milliárd Ft Forrás: Elektrotechnika 2014/05 p:6 Javaslatok: Készüljön el Magyarország ásványi nyersanyag stratégiája! Minisztériumi szabályozás. Új, korszerű bányatörvény, mely pontosítja a prioritásokat. Engedélyezési folyamat egyszerűsítése Az állam vállaljon szerepet / kutatás, stb./ Ásványi vagyonügynökség felállítása Natura 2000 felülvizsgálata Zöld út a palagáznak