Nemzeti Energiastratégia



Hasonló dokumentumok
Atom + szén + megújulók

Az épületenergetika helye a Nemzeti Energiastratégiában Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Hazai energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében

Hazai és Európai Uniós energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, május 9. Magyar Energiastratégia 2030-ig

A magyar energiapolitika eredményei

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A nemzeti energiastratégia és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek minőségirányítása

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nemzeti Energiastratégia

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Magyarország Energia Jövőképe

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A szén, ezen belül a tisztaszén szerepe a hazai energiapolitikában

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A fenntartható energetika kérdései

Székesfehérvár távfűtési igénye, a megújuló energia helyi hasznosítása

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Tervezzük együtt a jövőt!

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

energetikai fejlesztései

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

K+F lehet bármi szerepe?

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Nemzeti Energiastratégia

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

A LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK KIHÍVÁSAI

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

NCST és a NAPENERGIA

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Települések hőellátása helyi energiával

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

Magyarország energiastratégiája

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Takács Tibor épületgépész

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Átírás:

Nemzeti Energiastratégia 2010-2030 Átmenet a fenntarthatóság irányába Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. November 24. 1

Fenntarthatóság felé való átmenet A környezet feltételét, és egyben korlátját is jelenti a társadalom jólétének és a gazdaság fejlődésének. Legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. A fenntarthatóság a társadalmi és ökológiai közérdekűségen alapszik, ezért középpontjába az embert és a közösséget nem a gazdaságot - kell helyezni. Tárgya a létalapok természeti és humán erőforrások, ökoszisztéma szolgáltatások megóvása. 2

Értékőrzés és értékkövetés I. Befektetés a humán tőkébe: helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését. Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó életérzés megerősödése szükséges. 3

Értékőrzés és értékkövetés II. Befektetés a természeti tőkébe: meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk. Befektetés a gazdasági tőkébe: a helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének létrehozása. A természeti erőforrások víz, energia, ásványvagyon, termőföld, erdő állami kontrolljának erősítése. 4

Rezilencia: egészséges életösztön + innováció Tudatos, intelligens alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, mely igényli az innovációra irányuló képesség és készség meglétét. A fenntarthatóság megkövetelte integráció az egész társadalmi, környezeti, gazdasági rendszer egyidejű fenntarthatóságát, teljes körű társadalmi beágyazottságát igényli. 5

A fenntarthatóság intézményei Az üzleti érdekek és tervek megelőzik a társadalmi szempontokat. Kétségbeejtő méreteket öltött a fejlesztési tervek, szektorális és regionális programok összehangolatlansága. Olyan intézményrendszert kell létrehozni, amely ösztönzi a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatja a közjavakkal történő gazdálkodás ésszerűvé válását, az átláthatóságot és számonkérhetőséget. Erős és egységes etikai kultúrát kell kialakítania, melyhez összehangolt irányításnak kell társulnia. A megvalósítás felelősségét közbizalmat építő, példát mutató intézményekre kell bízni. 6

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja kutatóintézet. A jogutód intézménybe olvad be az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet. Célja a párhuzamosságok megszüntetése, továbbá a szakmai feladatszerkezet aktualizálása és korszerűsítése. Kiemelt feladata a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás és azok hasznosítását megalapozó tevékenység végzése. A földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások. A földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó kutatások. Az éghajlatváltozással összefüggő földtani kutatások végzése, közreműködés az alkalmazkodási stratégiák megtervezésében. Földtani veszélyek megelőzése földtani információ kezelése. 7

Fontosabb peremfeltételek Klímapolitika - fenntarthatóság Fosszilis készletek rendelkezésre állása Geopolitikai viszonyok alakulása Európai Uniós kötelezettségek Technológia fejlődése Hazai és nemzetközi demográfiai mutatók Globális gazdaság alakulása Hazai gazdaság teljesítőképessége 8

Szén-dioxid kibocsátás 2010 Magyarország 51 millió tonna Mt CO 2 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 9.sz. 2011. p. 67-78. 159

10

A világ energia igényének alakulása 2030-ban Kőolajigény ( Mb /nap) Földgázigény ( Bcf /nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban ( TWh ) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 11 4

Energetikai importfüggőség az EU-27-ben Magyarország 2009-ben EU-27: 54% Málta: 100% (egyedüli teljes) Dánia: -20% (egyedüli exportőr) Forrás: EU-Commission: Key Figures. 2011. június (Eurostat May 2011) 47 12

Földgázimport-függőség az EU-27-ben Magyarország Forrás: EU-Commission: Key Figures. 2011. június (Eurostat May 2011) 2009-ben Finnország, Szlovénia, Csehország, Franciaország, Szlovákia, Luxemburg és Litvánia, Észtország, Görögország, Lettország és Portugália:100% Dánia: -90% Hollandia: -60% (exportőrök) 48 13

Földgázarány a villanytermelésben, EU-27 Magyarország 2009-ben Forrás: EU-Commission: Key Figures. 2011. június (Eurostat May 2011) 48 14

CCGT erőműépítés Németországban MW Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz. 2011. p. 43-46 15 15

MW A német erőműpark alakulása, 2011-2030 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz. 2011. p. 43-46 16 16

Klímaváltozás a megelőzés kedves utópia Az üvegházhatású gázok koncentrációjának kritikus szintje 450 ppm. A jelenlegi szint 390 részecske/millió. A trendek szerint 2017-re elérjük a kritikus szintet. 2017-től kizárólag csak nulla kibocsátású erőművek, épületek, üzemek, közlekedési eszközök épülhetnek, illetve kerülhetnek forgalomba. 2017 után elvesztjük annak esélyét, hogy a hőmérséklet globális emelkedését 2 Celsius fokra korlátozzuk. Magyarország számára elsődleges szempont az alkalmazkodás feltételeinek megteremtése! 17

Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 Függetlenedés az energiafüggőségtől dokumentumot A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása 18

Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 19

Paksi Atomerőmű leállításának hatásai 1200 2500 MW csúcsidei import rövidtávon ellátási zavarokat okozna A Pakson termelt energia (elméleti) kiváltási költsége hazai földgáz termelés esetében 5-6 Ft/kWh felárral lenne biztosítható. Zöld energiával (nap + szél) 17-18 Ft/kWh többlet költséggel kellene kalkulálni MVM számára komoly eredmény romlást jelentene regionális szerepnek vége. 10 milliárd köbméter/évről 18 milliárdra növekedne a földgázszükséglet Jelentősen romlana az ország ÜHG mutatója 20

A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek rangsorolása az erőművi földgáz igény szempontjából Anti-atom - NCsT Anti-atom NCsT+ Atom Szén - NCsT Atom - NCsT+ A megvalósításra kijelölt közös erőfeszítés forgatókönyv 21

Szén-dioxid kibocsátás alakulásának lehetséges forgatókönyve atomerőmű nélkül 2000 MW-os erőművi blokk kibocsátási adatai Gázerőmű esetén Szénerőmű esetén Atomerőmű esetén CO 2 kibocsátás 6,49 millió tonna (+13% ) 12.75 millió tonna (+25%) 0 tonna 22

A hatékony alternatív energiaforrások hiányában a Dalai Láma őszentsége támogatja a nukleáris energia békés célú felhasználását, mint a gazdag és szegény országok közötti szociális és gazdasági szakadék áthidalásának egyik leghatékonyabb eszközét. Olyan alternatív erőforrások, mint a nap és a szél még nem hasznosíthatóak kellő hatékonysággal a fejlődő országok rohamosan növekvő energiaigényének gyakorlatban is megvalósítható kielégítéséhez. Ezért helytelen dolog csupán egyetlen nézőpont alapján döntéseket hozni. 23

A következő lépések az EU energiapiachoz való kapcsolódás terén Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése: Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m 3 /év a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m 3 /év Orosz import Bereg: 20 Mrd m 3 /év Összfogyasztás: 12 Mrd m 3 /év Hazai kitermelés: 1,8-2,0 Mrd m 3 /év Csanád: 4,5 Mrd m 3 /év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m 3 /év Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m 3 /év Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m 3 : 4,6 Mrd m 3 EFS, 1,2 Mrd m 3 stratégiai) 24

Az Észak-Déli Gázkorridor keretében megépülő terminálok bekapcsolhatják hazánkat a globális cseppfolyós földgáz (LNG) kereskedelembe 2010-ben a piaci LNG ár folyamatosan alacsonyabb volt, mint az olaj-kapcsolt áron beszerzett orosz földgázé Gázpiaci árak 2010-ben Olaj-kapcsolt orosz gázár Német piaci gázár Indonéziai export LNG ár Henry Hub ár (USA) 25

A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) 26

Primer energia felhasználás, PJ Energiatakarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket; A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál; 1 600 1 500 23% megtakarítás 1 400 17% megtakarítás 1 300 1 200 1 100 Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv 1 000 900 800 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 27

Primerenergia megtakarítás, PJ Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Épületenergetikai program 111 PJ Alacsony hatásfokú szénerőművek kiváltása 24 PJ Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú megújulók kiváltása 5 PJ Összes energia megtakarítás 189 PJ Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 28

Következő lépések az épületenergetika terén Az épületenergetikai stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalja a lakóépületeket és közintézményeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést. Minősítő rendszer bevezetése, melynek segítségével meghatározható a legjobb és egyben megfizethető technológia. Lerövidítheti az engedélyezési, hitelintézeti minősítési eljárások menetét. Kivitelezők minősítési rendszerének bevezetése az ÉMI közreműködésével. TNM rendelet szigorítása két 2015 és 2019 lépcsőben. 29

Rendszerszemlélet jegyében Energetikai tanúsítási rendszer szigorítása. Lakástakarékpénztári rendszer vonzóbbá tétele. Energiahatékonysági ösztönzők az otthonteremtési programban. Pályázati rendszerek működtetése: USZT-ZBR, USZT-KEOP, Norvég Alap. Innovatív finanszírozási mechanizmus felállítása. 30

Innovatív finanszírozási mechanizmus Egységes Éghajlatvédelmi Alap létrehozása (Kiotói kvóták, ETS, ESD), nemzeti önrész biztosítása érdekében. Cél, köztes pénzintézet közreműködésével egyesíteni a kohéziós forrásokat, a nemzeti önrészt, valamint a banki hitelkonstrukciókat. Dekarbonizációs fejlesztések épületenergetika, közlekedés, agrárium finanszírozása. Szabványosított, normatív alapon működő, piacképes intézményrendszer. Testre szabott, kombinált - indikátorok és megtérülés alapján számított - finanszírozási termékek: hitelgarancia, kamattámogatás, vissza nem térítendő támogatás. 1500 milliárd forint megmozdítása 2020-ig: 800 ezer lakás korszerűsítése 30 ezer stabil munkahely 31

Folyamatban lévő és induló ZBR mintaprogramok Napkollektor 2.97 milliárd keretösszegben írtunk ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati melegvíz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor rendszerek beszerzésére és telepítésére. A pályázati támogatás 50 százalékos intenzitású, lakóegységenként maximum 800 ezer forintos támogatással. Az első elektronikus ügyfélkapun keresztül, és teljes egészében online módon lebonyolításra kerülő pályázati kiírás az Új Széchenyi Terv történetében. 32

33

34

35

ZBR Panel program 36

Eddig 80 milliárd Ft További 40 milliárd Ft Mindez összesen 200 milliárdos megrendelés az építőipar számára! USZT energetikai projektek országos megoszlása Forrás: NFÜ, 2011. október 11-i állapot 37

ÚSZT fotovoltaikus fejlesztések 169 sikeres pályázat 7.7 milliárd forint támogatás 12.8 MW névleges teljesítmény 13.200 tonna/év szén-dioxid kibocsátás csökkentés 2010-es 0.88 MW teljesítmény 14 szeresére növekszik 38

Állami ESCO létrehozása A nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyta egy állami ESCO cég alapítását és az annak finanszírozását biztosító Újratöltődő Hitel Alap létrehozását. A régi-új vállalkozás a költségvetési intézmények energetikai korszerűsítését lesz hivatott koordinálni, tervezni, finanszírozni. A beruházás költségét az ESCO cég biztosítja, a beruházás tőke- és kamatköltségét a felújított épület tulajdonosa, kezelője az energiafogyasztás csökkenéséből származó megtakarításból törleszti. Az energia-megtakarításból származó haszon teljes mértékben állami és önkormányzati kézben marad. Az ESCO cég várhatóan 2012-ben kezdi meg működését. 39

Forrásátcsoportosítási javaslat Most, hogy a Kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontossá válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében. A magas energiaköltségek a szakmai feladatok finanszírozási lehetőségeit korlátozzák. Vidéki kistelepülések oktatási, leendő járási székhelyek egészségügyi, közigazgatási épületeinek felújítására, használhatóvá tételére lesz szükség. Az épületenergetikai beavatkozások érdemben segíthetik a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítását. A feladatok ütemezett megvalósítása érdekében a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon a még rendelkezésre álló uniós alapok jelentős forrásátcsoportosításra tettünk javaslatot. 40

Megújuló energia használat térnyerésének elősegítése 41

Peremfeltétel Az ország területén gazdaságosan kitermelhető megújuló energia az éves energiafelhasználás 36%- át lenne képes biztosítani. Amennyiben az ország 10 %-án ártéri gazdálkodásra térnénk át, akkor 45 %-át. A hazai megújuló energiák elsősorban hő ellátási célra alkalmasak. 42

A következő lépések a megújuló energia részesedésének növelése terén METÁR elfogadása és bevezetése szabályozási koncepció Kormány elé beterjesztve Megújuló energia potenciál térségi szintű feltérképezése Fenntartható energiagazdálkodási törvény megalkotása 43

Hőtermelés- és szolgáltatás Kiemelt szerepe lehet a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia hasznosításának. Ki kell használni a kapcsolt energia termelésben rejlő előnyöket. Meg kell akadályozni a támogatások extraprofittá történő konvertálásának lehetőségét. Lehetőség a vidéki munkahelyek létrehozására. Ezért is szükséges a távhőfejlesztési cselekvési terv elkészítése! 44

Megújuló energiaforrások támogatása Villamosenergia termelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával 45

Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok Az átvételi ár tipizált mintaprojektek vizsgálatával kerül meghatározásra. Az adott méretnagysághoz, előállítási módozathoz, technológiai típushoz rendelt, jogszabályban összegszerűen rögzített átvételi ár kerül alkalmazásra. Felértékelődik az optimális megvalósítási helyszín. Kogenerációra alkalmas technológia társadalmi hasznosságának elismerése. 46

Szigorú fenntarthatósági előírások Zárt rendszerű faanyag igazolási és ellenőrzési rendszer kialakítása - kitermeléstől a felhasználásig. Biomassza esetében területi potenciálok kerülnek meghatározásra. Kiemelt szempont, hogy az új erőműi blokk keresletével együtt az összesített biomassza kereslet ne haladja meg az ellátási körzet biomassza potenciálját. Felső kapacitáshatár és minimális hatásfok kerül megállapításra. 47

Támogatási kockázatok Németországban a magas támogatási igényű technológiák ugrásszerű elterjedése 7.5 %-kal megemelte a villamosenergia árát versenyképességi korlátként jelentkezett Spanyolországban a villamos átviteli rendszer szabályozhatatlanságát eredményezte Bulgáriában és Csehországban a lakossági tarifák megemelkedését okozta megfizethetőségi korlát Ezért a fogyasztói árakra nyomást gyakorló támogatási igénynövekedés korlátozása érdekében indokolt a rendelkezésre álló támogatási források és az NCST szerinti növekedés együttes figyelembe vételével, támogatás kiosztási kvóták meghatározása. 48

a megújulós villany támogatási illetéke, c/kwh A megújulók támogatása Németországban Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 8 sz. 2011. p. 84-87. 49 49

Kiegyenlítő energia költsége 50

METÁR ütemezés Háromszintű jogszabályalkotás szükséges Törvényi szinten kell megteremteni a támogatásra vonatkozó keretszabályokat. (kihirdetés: március-április) Kormányrendeleti szinten az új rendszer lényegi szabályait. (notifikációtól függ) Miniszteri rendeleti szinten a technikai követelményekre vonatkozó szabályokat. (notifikációs eljárástól függ) Európai uniós notifikáció Prenotifikáció informális egyeztetések, nyílt párbeszéd Notifikáció sikeres előzetes eljárás esetén formális eljárás A Bizottság átlagos eljárásának hossza 6-18 hónap A jogszabályok hatályba lépésének reális időpontja 2013. január 1. 51