NCST és a NAPENERGIA



Hasonló dokumentumok
Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Napenergia hasznosítás

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A megújuló energiahordozók szerepe

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Módszertan és számítások

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Európa - Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Kerekasztal vita a megújuló energiaforrások kiaknázásának hazai helyzetéről (tények, tervek, támogatások, lehetőségek)

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

A hulladékból nyert villamos energia illeszkedése a szabályozási rendszerbe

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Budapest, november 25.

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A napenergia aktív hőhasznosítása - hazai és nemzetközi helyzetkép

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Magyarország Energia Jövőképe

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

A fenntartható energetika kérdései

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Beke J.: Környezet energetikai K+F

Épületek hatékony energiaellátása

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon

energetikai fejlesztései

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

A biomassza rövid története:

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

K+F lehet bármi szerepe?

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

Tájékoztató a Pro Energia Alapítvány Kuratóriuma által odaítélt támogatásokról. Budapest, október 15.

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

1. Energiahordozók. hőtermelés (gőz/forróvíz)

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Átírás:

SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu

TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek, erőművek 5.NCST helyzete, célszámai, a teljesítés feltételei 6.Lehetőségeink

MEGÚJULÓ ENRGIA HORDOZÓK Biomassza Szél Geotermikus Nap Vízerő Hullám

Budapesten vízszintes felületre naponta és havonta érkező átlagos napsugárzás Forrás: Kaboldy (1999) Hónap Napi átlagos besugárzás kwh/m 2 Havi átlagos besugárzás kwh/m 2 Január 0,7756 24 Február 1,468 41 Március 2,733 85 Április 4,13 124 Május 5,171 160 Június 5,75 172 Július 5,807 180 Augusztus 4,988 155 Szeptember 3,82 115 Október 2,184 68 November 0,826 25 December 0,533 15 Évi összes: 1164

A termikus vizes napkollektor rendszer 1 - Hőtermelés (napkollektor), 2 - Szabályozó, működtető berendezések, 3 - Hidegvíz hálózat, 4 - Hőtárolás, 5 - Hőfogyasztás

Termikus napkollektor (HMV)

A termikus vizes napkollektor rendszerek Sík vákuumcsöves KONDENZÁCIÓ HŐÁTADÁS MELEGVÍZ HIDEGVÍZ ELPÁROLGÁS, HŐFELVÉTEL

Forrás: Kapros, 2012)

A FOTO VILLAMOS RENDSZER FELÉPÍTÉSE CELLA MODUL, PANEL Polikristályos és monokristályos PV cellák TÖMB

Foto-villamos (PV) rendszer (Saját célra és eladásra) PV panel Inverter Hálózat részére Saját célra Mérőegység

A fotovillamos napenergiahasznosítás sémája

Táblás (tömbös) forgatható elrendezés (A) Újszilvás

Egyszintes, soros elrendezés (B) É

Elrendezési lehetőségek

Koncentrátoros rendszer Parabolatükör (lözéppontban az elnyelő csö az áramoltatott hőhordozó folyadékkal Nap/szél 1-tükör, 2 abszorber cső, 3 állvány, 4 csövezeték a turbinához

Gázturbinás erőrőművel kombinált koncentrátoros rendszer

Hőenergia a vákuumcsöv es napkollektor okból az abszorciós hűtőgép részére Abszorciós hűtőgép Vákuumcsöves napkollektorok

Napkollektorokhoz csatlakoztatható abszorciós hűtőgép (kisebb háztar Napkollektorokhoz csatlakoztatható töltőállomás

Hidrogén előállítása Hidrogén üzemanyag Hagyományos lúgos tüzelőanyag-cella

Hidrogén a háztartásban

A nyert villamos energia felhasználása Vízbontáshoz ~70% hatásfokkal). A termelt oxigén leválasztható, értékesíthető, a hidrogén tovább kezelhető. Tisztítás és szárítás után egyrészt bekeverhető a földgáz vezetékébe, másrészt szén-dioxiddal metán állítható elő vele CCS rendszer mellett. *GDRM = gáznyomás-szabályozó és mérő

A primer, a hasznos és a végenergia fogalma

Az EU célkitűzések 2020-ra 20 %-kal csökkenteni az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növelni a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást javítja az energiahatékonyságot 10% bio-üzemanyag EU 27 tagok bejelentései alapján: 20,7% várható 2020-ra a megújulókból A villamos megújuló részaránya 34 % Dr. Tóth L.

A megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés és tervezett ütemterv a fűtés és hűtés, a villamos energia és a közlekedés vonatkozásában

Magyar megújuló energia trend Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (MCST) 2010-2020 között és a Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES) alapján PJ Tény Megújulós Cselekvési Terv (MCST) NES B 7,4% 14,65% Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve, 2010-2020. 25

TERV A MEGÚJULÓK FELOSZTÁSÁRA PJ 120,5 PJ 1PJ=277,7GWh =0,277TWh 1PJ=23,88ktoe 56,2 PJ 2010 2020 GWh GWh KÖZLEKEDÉS 1750 6220 VILLANY 2833 5598 HŐ 11025 21883 ÖSSZESEN 15607 33685 Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve, 2010-2020.

A MULT: ÖSSZES KIADOTT MEGÚJULÓS VILLANY részarány a hazai nettó villamosenergia-termelésből 6,1% 2259 7,9% 2628 7,9% 2730 7,2% 2441 5,0% 1646 4,1% 4,5% 1669 3,6% 2,8% 868 1371 0,8% 261 1,0% 326

bruttó villamosenergia-termelés, TWh A JÖVŐ, TERV: MEGÚJULÓS VILLANY AZ NCST SZERINT 6 5 4 3 2 1 szilárd bio biogáz szél víz nap földhő 5,11 2,84 2,86 0,19 0,19 0,69 0,69 0,09 0,10 3,13 3,48 0,19 0,19 1,15 0,93 0,13 0,16 4,07 0,19 1,30 0,20 3,88 0,2 3,45 4,26 5,41 0,41 0,24 0,22 0,22 1,55 1,50 1,48 1,38 0,21 1,45 0,60 0,64 0,50 1,40 0,26 0,45 0,39 2,33 1,87 1,87 1,87 1,94 1,99 2,04 2,43 2,60 2,69 1,36 0,41 5,60 0,41 0,24 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Kapcsolt 0,11 0,13 0,14 0,26 0,44 0,72 1,31 1,95 2,61 2,86 2,99 TWh 28 Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítás 28 Cselekvési Terve 2010-2020, p. 201-202. 5x ~36 PJ hő

ÖSSZES VILLANY MEGÚJULÓK SZERINT Forrás: NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2010-2030

Teljesítmény (MW) Villamos energia kapacitás 2020-ban megújulókból (NCST szerint) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Biógáz Biomassza és hulladék Szélenergia Napenergia Geotermikus energia Vízenergia MW 100 500 750 68 52 66 Σ = 1536MW

Év A különféle megújulókból a villamos energiatermelés és az 2020-as terv teljesítéséhez szükséges kapacitás Megnevezés 2011 2020 tény GWh/év VÍZ 212 220 BIOMASSZA 1300 2088 BIOGÁZ 85 700 HULLADÉK 13 70 SZÉL 616 2400 NAP 0,5 120 ÖSSZESEN 2226,5* 5598 *2010 = 2843GWh/év. Csökkenés a biomassza erőműi tüzelés visszaesése miatt következett be.

A villamos rendszer szabályozhatósága >9000 MW Maradó MW Felhaszn. MW

A megújuló energiaforrások elterjedéséhez kiszámítható, átlátható szabályozás és finanszírozás szükséges! MAI FELTÉTELEK AZ ERŐTELJESEBB FEJLŐDÉS ÉRDEKÉBEN: konkrét szabályozás (csak egyet: pl. METÁR), hosszú távon kiszámítható beruházás, társadalmi konszenzus. A kommunikációban, oktatásban tudatosítani kell, hogy a megújuló energiák felhasználása, energiatakarékosság és az energiarendszerek ésszerűsítése nélkül nem járható út. Kutatási feladata meghatározni mekkora az ökológiailag felhasználható mennyiség a biomasszákból a fenntarthatóság érdekében.

ÖSSZEFOGLALVA Elérhető-e a 14.6% a megújulókból a végső energiafelhasználásban? Igen, ha lesznek anyagi források, s a szükséges feltételek teljesülnek! Köszönjük a figyelmüket!