Igazságügyi Szakértõi a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája XIV. évfolyam 2014/2. szám A TARTALOMBÓL Az új Etikai Kódex - Elkészült szakmai névjegyzékünk Három jelölt a MISZK elnöki posztjáért (programok) - Elhunyt szakértõnk - Jogszabályok KISZK Hírlevél 1 XIV. évf. 2014/2. szám
Tisztelt Szakértõtársaim! ELÕSZÓ A fák sárgás, barnás köntösbe öltöznek, az idõ is hûvösebbre fordul, ismét elérkezett az õsz, kamaránk pedig újabb hírlevéllel jelentkezik. A nyár, a nyaralás emlékei távolodnak, a pihenéssel töltött napok után, feltöltõdve, újult erõvel veti bele a munkába magát mindenki. Hírlevelünk jelenlegi száma rövidebb híreink mellett mindannyiunkat érintõ két fõ témára oszlik. Elsõ fõ témánk az új Etikai Kódex lesz, melyet a 2014. évi MISZK küldöttgyûklése fogadott el jelenlegi formájában. Az Etikai Kódexet teljes terjedelmében közöljük, hiszen jó ha mindannyian ismerjük a ránk vonatkozó új szabályzatot. A második fõ téma a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökválasztása. Elõzõ számunkból megtudhatta tagságunk, hogy Dr. Lovász Zoltán, a MISZK Elnöke egészségügyi okokból a lemondás mellett döntött. A MISZK elnöki pozicíójának betöltésére 2014. október 18-án, a küldöttgyûlés ad majd felhatalmazást valakinek. Ki lehet az elnök? Ebben a számunkban bemutatjuk a lehetséges elnököket, hiszen három jelölt is indul a posztért. Mindhármuk programját közöljük, hogy tagságunk megismerhesse céljaikat, hogy az egyes jelöltek esetleges megválasztása milyen arculatot szab majd a MISZK-nek. Örömmel számolunk be arról, hogy mint azt közgyûlésünkön megígértük, elkészült szakmai névjegyzékünk, melyet mindenki megtekinthet a honlapunkon is és megindult a postázása a kirendelõ hatóságok felé is, reméljük minden szakértõ számára segítjük ezzel a kirendelést. Sajnos ezen lapszámunkban is be kell számolnunk egy szakértõtársunk haláláról, Dr. Laczkó Tibor mezõgazdasággal foglalkozó szakértõnk hunyt el, rá emlékszünk pár sorban. Három új szakértõ is jelentkezett rövid idõn belül a kamarába, õket az alábbiakban be is mutatjuk, hogy a tagság is megismerhesse õket. Nekik is, mint minden szakértõnknek eredményes munkát kívánok! ÚJ SZAKÉRTÕINK 2014. június 10-én került az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe Kaló Jenõ Sándor igazságügyi szakértõnk, akinek szakterületei a pénzpiac, könyvszakértés, illetve az adó- és járulék. 2014. július 31-én kapta meg az igazságügyi szakértõi felvételét Szikora Piroska szakértõnk, aki könyvszakértés területén gazdagítja szakértõink sorát kamaránkban. 2014. augusztus 11-én nyert felvételt Aladzsity István igazságügyi szakértõnk, aki a kamarában eddig még nem szereplõ szakterületen, igazságügyi genetika területén fogja a kirendeléseket ellátni. Mindhárom újonnan felvett szakértõnknek - mint ahogy többi tagjainknak is - eredményes szakértõi munkát kívánunk! KISZK Hírlevél 2 Dr. Poczkodi Sándor elnök XIV. évf. 2014/2. szám
ELKÉSZÜLT AZ ÚJ ETIKAI KÓDEX A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara 2014. május 24-én megtartott küldöttgyûlése elfogadta a MISZK új Etikai Kódexét. Az Etikai Kódex letölthetõ a MISZK honlapjáról és a mi honlapunkról is. A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamra Etikai Kódexe Az Etikai Kódex az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértõi tevékenység etikai normáira vonatkozó, szabályokat tartalmazza. Az Etikai Kódexbe foglalt szabályok betartása minden igazságügyi szakértõre kötelezõ, függetlenül attól, hogy kirendelés vagy megbízás alapján jár el. Etikai vétséget követ el az igazságügyi szakértõ ha jogszabályban, alapszabályban vagy a kódexben meghatározott magatartási szabályokat vétkesen megszegi. 1995. évi CXIV törvény 26. (1) "Etikai vétséget követ el az a szakértõ aki vétkesen megszegi a szakértõi tevékenység gyakorlásából eredõ jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét, vagy a szakértõk etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat. Etikai vétséget követ el az a szakértõ is aki szakértõi tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértõi kar tekintélyét csorbítja. Az etikai eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerõs ítéletének meghozatala során elfogadott." I. Fejezet - Magatartási szabályok a kirendelés (megbízás) elfogadása elõtt 1. 1 Az igazságügyi szakértõ a 2 bekezdésben foglalt kivételekkel a bíróság vagy más hatóság kirendelése alapján köteles eljárni. (2) Az igazságügyi szakértõ köteles a írásban közölni szakértõi intézmény, társaság vagy a szervezet kirendelése esetén, annak vezetõje útján a kirendelõ hatósággal, ha a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn, b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik a szakértõi kijelölésének megfelelõ szakterületek körébe, vagy oda tartozik ugyan, de a szakterületen belül általa nem gyakorolt részterületre tartozik, c) a szakértõi tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelõ hatóság kirendelésének kell eleget tennie, d) a vizsgálat elvégzéséhez társszakértõ igénybevétele is szükséges, továbbá e) feladatának a hatóság által megadott határidõre történõ teljesítésében, a szakértõnek fel nem róható ok miatt akadályozva van. f) a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni. Összeférhetetlenség 2. (1) Összeférhetetlenség esetén a szakértõ köteles a kirendelést, illetõleg a megbízást visszautasítani. (2) Amennyiben a szakértõ a kirendelés vagy megbízás ellátása (teljesítése) során válik összeférhetetlenné, ezt a körülményt köteles kirendelõjével, megbízójával haladéktalanul közölni, és a kirendelés vagy megbízás teljesítését a továbbiakban megtagadni. (3) Összeférhetetlen, és az ügyben, mint szakértõ nem járhat el: KISZK Hírlevél 3 XIV. évf. 2014/2. szám
a) polgári peres eljárásban aa) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá aki a per tárgyát egészen vagy 1 részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; ab) az aa) pont alá esõ személy képviselõje vagy olyan volt képviselõje aki az ügyben eljárt; ac) az aa) vagy az ab) pont alá esõ személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa; ad) ha tárgyilagos szakvélemény adása egyéb okból nem várható. b) büntetõ eljárásban: ba) aki az ügyben mint terhelt, védõ, továbbá mint sértett, feljelentõ vagy mint ezek képviselõje vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója, bb) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozóhatóság tagja járt vagy jár el, ezek hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévõ személy, bc) aki az ügyben tanúként vesz, vagy vett részt, (kivéve, ha a meghallgatás szakértõi kérdésekre irányul) bd) a halál oka és körülményei vizsgálatánál továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála elõtt gyógykezelte, illetve aki megállapította a halál beálltát, be) a szakértõi intézmény és a szervezet szakértõje, valamint a szakértõi testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértõi intézmény, a szervezet vagy a szakértõi testület vezetõjével szemben áll fenn, bf) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetõjével, vezetõ tisztségviselõjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt, bg) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe, bh) akitõl elfogulatlan szakvélemény adása egyéb okból nem várható. c) közigazgatási eljárásban: ca) az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; cb) akitõl nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése d) szabálysértési ügyekben: da) aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt vagy jár el, illetõleg ezek hozzátartozója; db) aki az ügyben mint eljárás alá vont személy vagy védõ, továbbá mint sértett, feljelentõ vagy ezek képviselõje, továbbá ezek hozzátartozója vesz vagy vett részt; dc) ha tárgyilagos szakvélemény adása egyéb okból nem várható e) megbízási ügyekben: ea) ha a megbízás korábbi, még folyamatban levõ ügyben végzett szakértõi tevékenységével összefügg, eb) megbízójával munkaviszonyban (szolgálati, alkalmazotti jogviszonyban) állt, és munkavállalóként az ügy intézésében részt vett Válaszadás megtagadásának kötelezettsége 3. Köteles a szakértõ a válaszadást megtagadni olyan kérdésre, melyre vonatkozóan rendelkezésére álló adattal összefüggésben bármely okból titoktartási kötelezettség terheli, és erre köteles felhívni a kirendelõ hatóság, vagy a megbízója figyelmét. Szakterületen kívüli eljárás tilalma 4. (1) A szakértõ köteles minden a szakértõi kijelölésében meghatározott (a névjegyzékbe és a szakértõi igazolványába bejegyzett) szakterületén (kompetenciáján) kívüli területre vonatkozó kirendelésre és a KISZK Hírlevél 4 XIV. évf. 2014/2. szám
szakterületein kívülre, vagy oda tartozik ugyan, de a szakterületen belül általa nem gyakorolt részterületre esõ kérdésekre a kirendelõ, illetõleg megbízó figyelmét felhívni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a jogszabályba ütközõ megbízásra is, azzal a többlet kitétellel, hogy azon esetekben mindenképpen köteles meg is tagadni annak végrehajtást. II. fejezet - Magatartási szabályok a szakértõi tevékenység során Titoktartási kötelezettség 5. (1) A szakértõt a szakértõi tevékenysége során tudomására jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a szakértõi tevékenység befejezését követõen, a kirendelõvel, illetõleg a megbízóval fennállt jogviszony megszûnte után is megmarad. (2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a bármely okból visszautasított kirendelés, megbízás során megismert adatokra is. (3) A titoktartási kötelezettség alól felmentést a kirendelõ, a megbízó, és eljárásában a kamara Etikai Tanács elnöke adhat. Tájékoztatási kötelezettség 6. (1) A szakértõ köteles a tevékenysége során feltárt, és a kirendelõ, megbízó által rendelkezésre bocsátott anyagból megismert tényektõl eltérõ, az érdemi szakértõi megállapításokra kiható körülményekrõl a kirendelõt, illetõleg a megbízót a szakvélemény adását megelõzõen tájékoztatni. (2) A szakértõ köteles a kirendelõt vagy megbízóját a kirendelés vagy megbízás jogszabálysértõ jellegérõl tájékoztatni, és ezzel egy idõben a kirendelést vagy megbízást elutasítani. 7. (1) A szakértõ köteles a tevékenysége ellátásával kapcsolatos valamennyi lényeges körülményrõl a kirendelõt illetõleg a megbízót tájékoztatni, így különösen köteles tájékoztatást adni arról, ha a) szakértõi tevékenységétõl eltiltották, vagy ha az ügyész közvádra üldözendõ buncselekmény miatt vádat emelt ellene, b) a szakértõi tevékenysége során vele szemben összeférhetetlenség, illetve kizáró ok merül fel, c) olyan elõre nem látott akadály merül fel, amely miatt a határidõre való teljesítés lehetetlenné válik, az ok megjelölésével. (2) A szakértõ az 1 bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének olyan módon és idõben köteles eleget tenni, hogy kirendelõjét, megbízóját a lehetõ legkisebb érdeksérelem érje. Pártatlanság követelménye 8. (1) A szakértõ a tevékenységét kirendelés vagy megbízás alapján a tevékenységgel érintett felek érdekeitõl függetlenül, pártatlanul köteles végezni. (2) A szakértõ tevékenysége során köteles valamennyi általa ismert, és megismerhetõ a tevékenységével érintett ügy szempontjából lényeges adat felhasználásával teljes köroen, tárgyilagosan eljárni. 9. (1) A szakértõ köteles kirendelõjét, vagy megbízóját értesíteni, amennyiben a szakértõt tevékenysége ellátása során a tevékenységével érintett felek, bármilyen módon az érdekeiknek megfelelõen befolyásolják, vagy befolyásolni igyekeznek. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a kirendelõ vagy megbízó követi el, a szakértõ köteles a kirendelést vagy megbízást visszautasítani, és KISZK Hírlevél 5 XIV. évf. 2014/2. szám
a) a kirendelõhatóság felettes szervét értesíteni, bírósági kirendelés esetén a bíróság elnökét, b) amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott cselekménnyel kapcsolatosan közvádra üldözendõ bûncselekmény alapos gyanúja merül fel, büntetõfeljelentést tenni. Kapcsolattartás az érintett felekkel a szakértõ tevékenysége és egyéb eljárás során 10. (1) A szakértõ köteles magát a tevékenysége során a tevékenységével érintett felek érzelemnyilvánításaitól elhatárolni, az udvariasság szabályait megtartva a hasonló érzelemnyilvánításoktól szóban és írásban egyaránt tartózkodni. (2) A szakértõ a tevékenységével érintett felekkel szóban vagy írásban kizárólag a tevékenységével kapcsolatban tarthat kapcsolatot olyan módon, hogy a felek bármelyikének megkeresése nyomán tanúsított eljárásáról tájékoztatás, válaszadás stb. valamennyi érintett fél hitelt érdemlõ módon értesüljön. 11. (1) A szakértõ tevékenysége során amennyiben szükséges - hang- vagy képfelvételt kizárólag a szakértõi megállapítások dokumentálásához szükséges tények rögzítése céljából, az érintett felek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával készíthet. (2) Hozzájárulás kérés esetén az érintett személy hozzájárulását a felvételen rögzíteni kell. (3) Személyiségi jogot nem érintõ kép- és hangfelvétel készítéséhez a felek hozzájárulása nem szükséges. 12. A szakértõ köteles minden olyan magatartástól tartózkodni, amely a tevékenységével érintett személyek esetleges járatlanságára, illetõleg a tevékenységgel összefüggõ eljárásban tanúsított magatartásuk indokolatlan és felesleges minõsítésére utal. Visszaélés tilalma 13. Tilos minden olyan magatartás tanúsítása, amely arra irányul, hogy a szakértõi tevékenységgel érintett felekben az a téves feltevés alakuljon ki, miszerint a szakértõ a tevékenységgel érintett ügyben döntésre jogosult személlyel bármilyen kapcsolatban áll, továbbá, hogy a tevékenységgel érintett ügy kimenetelére bármilyen, szakértõi tevékenységen kívüli ráhatással bír. Rendelkezésre állás kötelezettsége 14. A szakértõ köteles a kirendelõjének, vagy megbízójának a szakértõi tevékenységével kapcsolatosmegkeresésére a megkeresésnek megfelelõen szóban vagy írásban válaszolni, vagy azzal kapcsolatban megfelelõ módon intézkedni. III. fejezet - Magatartási szabályok a szakértõi vélemény vonatkozásában A korszeru szakmai ismeretek alkalmazásának követelménye 15. (1) A szakértõ szakvéleménye elkészítése során, szakmai mérlegelése alapján köteles mindenkor, a szakértõi feladat elvégzéséhez szükséges mértékben, az adott szakterületre vonatkozó, a szakértõi feladat által indokolt és a megalapozott elvégzéséhez alkalmas, korszeru szakmai ismereteket, eszközöket és módszereket alkalmazni. (2) Másik szakértõ szakvéleményétõl eltérõ szakmai álláspont megfelelõ indoklás esetén önmagában nem ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott etikai követelménnyel. Ha megállapítható, hogy az eltérõ szakmai vélemény kialakítása a 8. (1) bekezdésébe ütközik - az eset egyéb körülményeit is figyelembe véve - a szakértõ magatartása a 8. (1) és ezen. (1) bekezdésébe ütközõ etikai vétséget KISZK Hírlevél 6 XIV. évf. 2014/2. szám
valósíthatja meg. Egyértelmûség követelménye 16. (1) A szakértõ köteles szakvéleményét a magyar nyelv szabályai szerint olyan tartalmi egyértelmõséggel megfogalmazni, hogy az a szakmai ismeretekkel nem rendelkezõ felek számára is érthetõ legyen. 2 Amennyiben a szakértõ a egyértelmu megállapításra nem jut, vagy b) a megállapítása bizonytalan, nehezen értelmezhetõ az (1) bekezdésben foglaltak betartása mellett köteles a szakértõi véleményben erre a körülményre felhívni a figyelmet, és ezzel egy idõben megjelölni az a) pont esetén annak okát, és a kimunkált megállapítások pontossági méri számait, vagy a vélelmezhetõ valószínoség mértékét; valamint a további lehetséges megoldásokat, illetõleg a pontosítás lehetõségét. Ellenõrizhetõség követelménye 17. A szakértõ a szakvéleményében köteles rögzíteni a) hogy a szakvélemény hatósági kirendelés vagy megbízás alapján készült, b) a kirendelõ végzésben (határozatban), illetve a megbízásban meghatározott szakkérdéseket, c) a szakértõi megállapítások kimunkálásához felhasznált adatokat, és egyéb dokumentumokat, d) a szakértõi vizsgálat során alkalmazott eszközöket és módszereket, valamint, e) a szakértõ szakmai kompetenciájába tartozó megállapításokat, és az ügy megítélése szem pontjából releváns egyéb szakmai tényeket. Indoklás követelménye 18. (1) A szakértõ köteles a szakértõi megállapításait olyan módon megindokolni, hogy a vélemény alapjául szolgáló adatok értékelése, illetõleg az azokból levont következtetések megismerhetõk legyenek 2 A szakértõi vélemény elkészítése után, új tény, körülmény, illetve egyéb bizonyíték felmerülése esetén a szakértõ felhívásra és a tevékenység díjának megadása esetén köteles szakvéleményét felülvizsgálni, és indokolt esetben módosítani, vagy kiegészíteni. (3) A szakértõi vélemény elkészítése után a szakértõ köteles az egyéb úton tudomására jutó, és a szakértõi megállapításokat érdemben érintõ új tényt, körülményt, vagy egyéb bizonyítékot a kirendelõ hatóságnak bejelenteni, és a szakvélemény esetleges módosítását kezdeményezni. A tárgyilagosság követelménye 19. (1) A szakértõ szakvéleményét a rendelkezésre álló, illetve feltárt tények és vizsgálati eredmények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani. (2) Nem ellentétes a tárgyilagos véleményalkotás elvével az adott szakma által elfogadott becslési eljárás alkalmazása, valamint a tények és körülmények tudományos elveken alapuló szakértõi mérlegelése. (3) Nem sérti meg a szakértõ a tárgyilagosság követelményét, ha szakvéleményében a saját, szakterületének megfelelõ tudományos tapasztalatait közli. Idegen szakvélemény alkalmazása 20. (1) A szakértõ szakértõtársának szakvéleményérõl annak megállapításairól csak akkor nyilatkozzék, ha a szakértõi vélemény birtokába jogszeroen jutott. (2) Ha szakértõi véleményében olyan megállapításra jut, amelyet ismeretei szerint más szakértõi írásban, vagy a nyilvánosság elõtt korábban már közölt, úgy erre utaljon. KISZK Hírlevél 7 XIV. évf. 2014/2. szám
(3) Adott ügyben - szakmai mérlegelése alapján - korábbi szakértõi vélemény készítõjével konzultáljon. IV. fejezet - Általános magatartási szabályok 21. (1) A szakértõ mind szakértõi tevékenysége során, mind közszerepléseiben, mind magánéletében köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy azzal a saját és a szakértõi kar tekintélyét ne csorbítsa. (2) A szakértõ az eljárásban hivatalból résztvevõkkel köteles olyan kapcsolatot kialakítani, amely a kölcsönös megbecsülésen alapul, és az együttmuködés eredményességét szolgálja. Záró rendelkezések 22. (1) Az etikai vétséget a panaszolt cselekmény elkövetésekor hatályban lévõ EK szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévõ EK rendelkezései szerint a cselekmény nem etikai vétség, vagy lehetõséget biztosít az enyhébb elbírálásra, akkor a hatályos EK rendelkezéseit kell alkalmazni, egyébként az EK-nak nincs visszaható hatálya. (2) Jelen Etikai Kódexet a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara küldöttgyulése a 2014. május hó 24. napján tartott ülésén elfogadta, és az elfogadásával lép hatályba. A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara küldöttgyulése a jelen Etikai Kódex elfogadásával egyidejuleg a 2009. december 19. napján módosított Etikai Kódexet hatályon kívül helyezi. Budapest, 2014. május 24. ELKÉSZÜLT SZAKMAI NÉVJEGYZÉKÜNK Mint ahogyan arról a 2014. június 27-i közgyûlésünkön és elõzõ hírlevelünkben beszámoltunk, szakmai névjegyzéket készítettünk kamaránk tagjainak nyilvános adataiból. A névjegyzékben az igazolványszám, a név, az elérhetõségi adatok és a szakterületek szerepelnek. A névjegyzék a honlapunkra korábban feltöltött névjegyzéktõl abban különbözik, hogy itt tagjaink nem ABC sorrendben szerepelnek, hanem szakterületenkénti bontásban (pl. mezõgazdaság, kriminalisztika, közgazdaság, orvosi területek, építészettel kapcsolatos területek, ipar, stb.). Erre azért volt szükség, hogy a kirendelõ hatóságok munkáját megkönnyítsük, hiszen a telefonon történt megkeresésekbõl leszûrt tapasztalat az, hogy nem név szerint fognak szakértõt keresni, hanem az egyes szakterületekre. Másrészt azért is jó ez az adatbázis, hogy azon szakértõinket is megismerjék, akiket esetleg ritkábban vagy eddig nem rendeltek ki. A névjegyzéket igényesen lefûzve, postai úton megküldtük a kirendelõk felé, illetve közzétettük honlapunkon (www.kiszk.hu) is. A névjegyzék frisseségét azzal igyekszünk garantálni, hogy félévente új névjegyzéket bocsátunk ki. Kérjük tagjainkat, ha adataikban változás történik, jelentsék be azt kamaránknál, hiszen mindenkinek érdeke az, hogy a kirendelõk elérhessék szakértõinket. ELHUNYT SZAKÉRTÕNK 2014. június 28-án, életének 79. évében elhunyt szakértõtársunk, Dr. Laczkó Tibor Szakértõ Úr. Szakértõnk 27 éve, 1987 óta volt tagja a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamarának. Szakterületei az állattenyésztés; kertészeti növénytermesztés; mezõgazdasági és élelmiszeripari vállalati gazdálkodás; mezõgazdasági termények, termékek tárolása; öntözéses gazdálkodás; szántóföldi növénytermesztés voltak. Szakértõtársunk nyugodjon békében! KISZK Hírlevél 8 XIV. évf. 2014/2. szám
HÁROM JELÖLT A MISZK ELNÖKI POSZTJÁÉRT Mint arról elõzõ lapszámunkban beszámoltunk Dr. Lovász Zoltán lemondása után a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara 2014. október 18-án tisztújító küldöttgyûlést tart, melyen megválasztják a kamara új elnökét. Az elnöki pozíció betöltésére három jelentkezõ fogadta el jelölését, programjaikat a MISZK honlapján is közzétették. Dr. Agárdi Tamás (BISZK) a MISZK alelnöke, jelenleg megbízott elnökként vezeti a kamarát. Az elnökhelyettes klinikai és mentálhigiéniai felnõtt- és gyermek szakpszichológia szakterületen tevékenykedik. Programja: Az elõzõ évek kamarai mûködésének, hatékonyságának az elemzése egyértelmûvé tette, hogy a korábban alkalmazott szakértõi érdekérvényesítés átalakításra szorul. Erõteljesebb módszerekre, korszerûbb kommunikációra, és intenzív, folyamatos kapcsolattartásra van szükség az igazságszolgáltatás résztvevõivel. Bebizonyosodott, hogy nem járható az az út, miszerint a kamara vezetése évente jó esetben egy alkalommal elmondja a döntéshozóknak, hogy: több pénzt kérnek a szakértõk. Eredményesen csak úgy lehet lobbizni, ha folyamatos, két-sokoldalú partneri kapcsolatokat építünk ki a törvényhozók mellett az ügyvédi karral, az ORFKval, ügyészségekkel, és mindazokkal a körökkel, ahol szükség van, vagy lehet a szakértõk munkájára. Néhány hónapja vettem át megbízottként a MISZK elnöki feladatkörét. E hirtelen és váratlan beugrással járó gondokat tovább növelte egy kamarai költözködés, az iroda, a kamarai adminisztráció felépítése, és igen hamar észleltem azt is, hogy megváltozott az a környezet, amelyben a szakértõknek, a kamarának most mûködni, létezni kell. Mert mára egyértelmûvé vált, hogy a kamarai lét, a szakértõi tevékenység alapjai is megremeghetnek. A sajtó egymást követõen közölte azokat az eseteket, amelyek mind alkalmasak voltak arra, hogy az utca emberén túl a döntéshozókban is olyan gondolat szülessen: Na most már tényleg rendet kell csinálni a szakértés területén! És pontosan ez az a helyzet, amikor új lehetõségek nyíltak meg; Hiába mondtuk korábban, hogy nem lehet úgy mûködtetni egy szervezetet, hogy a törvényalkotó feladatot ad, de hozzá pénzügyi, gazdasági hátteret nem biztosít, - szavaink pusztába kiáltott szavak maradtak. Ám most a döntéshozóktól kiszivárgott információk alapján már felelõs helyen is pontosan látják, át kell gondolni a szakértõkkel kapcsolatos teendõket, a reformokra szükség van! A változások lehetnek jók, és visszavethetnek bennünket, de éppen ezért szükséges a korábban is sokszor megfogalmazott taktikaváltás: Nem utólag, a már kész rendelettervezetekhez kell a kamarának asszisztálni, véleményt mondani egy-két nap alatt, hanem elébe menni az eseményeknek. Kész koncepcióval, elemzéseken alapuló reformjavaslatokkal kell nekünk a döntéshozókhoz fordulni, akik most úgy tûnik - fogékonyak a szakértõi tapasztalatokra, igénylik a kamarában felhalmozódott szellemi tõke elõnyeit. Mindezek alapján a MISZK Elnöksége által felállított Stratégiai Bizottság irányokat jelölt ki, mely irányok részletes kidolgozása az év második felétõl kezdõdtek el. Az alapvetõ céljaink változatlanok, a kamarai múlt értékeit továbbra is meg kell õrizni. Törekvéseink középpontjában továbbra is a szakértõi érdekkérvényesítés, a szakértõi presztízs, megbecsülés állnak. Nem szabad eltérni olyan céloktól, mint hogy a méltatlan és megalázó óradíjon, a megdolgozott díj kifizetéséért való kuncsorgáson változtatni kell,hogy a felvételre kerülõ szakértõknél kerüljön döntési helyzetbe a kamara a szakmai alkalmasság megítélésénél, hogy a kamara felelõsséggel dönthessen saját ügyeiben, és ne íróasztalok szülte szabályok mentén végezhessük munkánkat Éppen ezért a tavasz, nyár folyamán megtett lépéseken túl ez év második felében kamaránknak az alábbi irányokban kell további erõteljes lépéseket tenni: Az állami költségvetés járuljon a MISZK költségeihez, biztosítsa a hatékony mûködés feltételeit; elengedhetetlen az állam szerepvállalása a kamara mûködtetésében, nem lehet aztkizárólag a szakértõk tagdíjára alapozni! A szakértõi névjegyzék vezetése, a szakértõk felvétele, minõsítése a szakértõi alkalmasság megítélése kerüljön a MISZK-hez! Kerüljön korrekcióra a szakértõi óradíj, legalább olyan mértékben, mint ahogy a társterületeken (mérnök, ügyvéd óradíj, stb.) tapasztalható! Szûnjön meg az a diszkrimináció, amely a büntetõ és polgári ügyek között (bizonyítás hivatalból vagy sem) van, amely az egyes szakterületeket (orvos, pszichológus) hátrányosan sújtja! KISZK Hírlevél 9 XIV. évf. 2014/2. szám
A MISZK a jövõben igényt tart rá és egyben vállalja, hogy elvégzi a szakterületi kompetenciák rendszerének reformját, folyamatos felülvizsgálatát, valamint egy új rendszerben vállalja a kompetenciák meglétének a mindenkori vizsgálatát. Amennyiben a tisztelt küldöttek bizalmukat belém helyezik, a fentiek alapján szeretnék tevékenykedni. Több cikluson keresztül szereztem kamarai, több évtizeden át vezetõi tapasztalatokat, melyeket most szeretném elnökként az Önök, a mi érdekeinek a szolgálatába állítani. Huszonöt évvel ezelõtt, egy olyan területen indítottam el vállalkozást, amelyre akkor - és sokszor még most is azt mondták, hogy ott nem lehet eredményeket elérni. És mostanra a cégem ha sokszor göröngyös utakon is, de sikeresen halad, prosperál, és bizonyítjuk újból és újból: nincs elveszett helyzet. Azt gondolom, jelentõs tapasztalatot szereztem azon a téren, hogy hogyan lehet kilátástalannak tûnõ helyzetekbõl eredményeket elérve továbblépni. Dr. Melegh Gábor (BISZK) a MISZK elnökeként tevékenykedett 12 évig, jelenleg a MISZK tiszteletbeli elnöke. Szakterülete gépjármû-közlekedési mûszaki (javítás, karbantartás, jármûértékelés); közúti közlekedésbiztonsági mûszaki (balesetelemzés). Programja: Kamarai vezetõként négy év elnökhelyettesi, majd 12 év elnöki munka után, a lehetõségekhez képest tiszteletbeli elnökként is végig kísérve a kamara munkáját, kiegyensúlyozott, diplomatikus, probléma-érzékeny vezetést ígérhetek, melyhez közel 40 éves egyetemi oktatói munkám, 35 éve végzett aktív szakértõi tevékenységem, 10 éves tanszékvezetési és bizottság irányítási gyakorlatom ad további támogatást. Feltétlenül cél a kamara életében a nehezebb mûködési és együttmûködési feltételek mellett a kamara mûködésének folyamatos biztosítása, az egyre jobban látogatott kamarai honlap információval ellátása, a kamarai tagok információhoz juttatása. Elérendõ a kamarát és szakértést érintõ jogszabályok aktívabb elõkészítése, a szakértõi díjak kifizetésének rendjét szabályozó jogszabályok és ehhez kapcsolódó garanciák megteremtése, a szakértõi kompetenciarendelet átdolgozásának elõkészítése. Feladat a szakértõi szakmai továbbképzés, oktatási rendelet megjelentetése, a szakértõi nyilvántartás és a szakértõk jobb elérhetõségének biztosítása azzal, hogy az igazságügyi szakértõre igényt támasztó felhasználó tudja kiválasztani a számára legalkalmasabb szakértõt. Az elért eredményekre támaszkodva célom a kamarai érdekérvényesítés erõsítése és a tárgyalások során annak hangsúlyozása, hogy a szakértõi tevékenységet folytatók tudják leginkább megítélni azt, hogy mire van és mire nincs szükségük, hogy a szakértõket érintõ jogszabályok véleményezésekor arra idõt hagyva, a kamara véleményét kiemelten kezeljék. A munkám során korrekt munkakapcsolat tartására törekszem az igazságügyért felelõs minisztérium illetékes vezetõivel, lényeges a szakbizottságok mûködésének hatékonyabbá tétele, kerüljön napirendre a személyi minõsítés lehetõsége. Az egyes szakmai kamarákkal megkezdett (kreditpont beszámítási) egyezményrendszert ki kell építeni. Cél a megfelelõ és képzett szakértõi utánpótlás biztosítása, az egységes szakmai követelményrendszer képviselete, a szakértõi hivatás vonzóbbá tétele. Igen lényeges az, hogy a kamarai vezetés a szakmai elõírások, ajánlások, a szakértõi díjazás, a szakértõket érintõ lényeges kérdések képviseletében feltétlenül egységes szemlélettel mûködjön, az elnökség munkája átlátható legyen, alakuljon ki és erõsödjön a bizalom légköre, egymás véleményének tiszteletben tartása, támogatása a közös és reális célok kialakításában, elérésében. További cél a szakértõjelölt rendszer kamarai felügyelet alá helyezése, a megfelelõbb együttmûködés kialakítása a többi kamarával, a Módszertani levelek, ajánlások megjelenítése a szakbizottságok aktív közremûködésével, a szakosztályokon belüli szakcsoportok segítségével a szakmai problémák megvitatása, megoldása. Elérendõ cél a szakértõi szakmaiság megerõsítése, a szakértõi munka minõségének garantálása, ezzel összefüggésben a kompetenciarendeletben levõ szakterületek tartalmi értelmezése, a kamarai szakmai minõsítés megteremtése, a felvételi eljárás visszaállíttatása. Az együttmûködés és a szakértõi kapcsolat segítése érdekében megvalósítandó kétévente egy szakértõi konferencia KISZK Hírlevél 10 XIV. évf. 2014/2. szám
és a szakértõk báljának megrendezése, kormányzati, jogalkalmazói és média részvétellel és átgondolandó a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A jelölést követõ választás során az indulatok nélkül, megfontolt és felelõs döntést és az elnökség munkájának támogatását kérve: Dr. Turán Zsolt (BISZK) a Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke és a MISZK Elnökségének tagja. Szakterületei az építési beruházás, geotechnika, mélyépítés, építéstechnológia, épületszerkezet, tartószerkezet, statika, ingatlan értékbecslés. Programja: A MISZK vezetõségén belüli, a BISZK-kel kapcsolatos személyeskedõ viták, tárgyukat vesztvén, immár két éve megszûntek, lehet az érdemi közös feladatokra koncentrálni. Amennyiben a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöki tisztének betöltése az idõközi tisztújítás eredményeként rám hárulna, úgy az igazságügyi szakértõi kar egésze szempontjából a legsürgõsebb súlyponti feladataimnak az alábbiakat tartom: - a szakértõi kar társadalmi tekintélyének rehabilitálása, az utóbbi idõben egyes ügyek kapcsán kialakult vegyes társadalmi megítélés kedvezõre fordítása, - a szakértõi díjak megállapítása körüli jogszabályi ellentmondások felszámoltatása, az óradíjak és tételes díjak összegének karbantartása (emelése), - a díj kifizetések átfutási idejének lerövidítésére irányuló szabályozás megalkotása. A társadalom és az igazságügyi szakértõi kar egésze érdekében szükséges további tennivalók: - a szakmaiság megerõsítése, a szakértõi munka megbízható minõségének garantálása, ezeknek az érdekében - a törvény és a kompetenciarendelet hatásvizsgálata, - a kompetenciarendelet szerinti szakterületek értelmezései, tartalmi meghatározásai, - a kamarai szakmai minõsítés lehetõségének megteremtése, - a felvételi eljárásban való kamarai véleményadás rendjének visszaállítása, illetve a kamara önálló felvételi hatáskörének bevezetése, - kétévente országos iü. szakértõi konferencia megrendezése, a 2013. novemberi BISZK konferencia tapasztalatai alapján, kormányzati, bírósági, ügyészségi és nemzetközi megjelenéssel, sajtóval, - a MISZK szakbizottságainak útján kétévente szakterületi konferenciák szervezése, a szakértõk szerint jellemzõen felmerülõ szakmai problémák felmérése alapján a szakmai ajánlások, vizsgálati sztenderdek kidolgozásához is, - az iü. kamarai szakmai továbbképzési rendszer felállítása és beindítása, - a szakmai kamarákkal megkezdett egyezményrendszer további kiépítése, - a hosszú évek munkájával kialakított, de a távozó MISZK vezetés részérõl felmondott nemzetközi kapcsolatok visszaállítása, aktív részvétel az európai szintû munkában, A fenti felsorolás nem teljes, ezeken kívül is még számos napi és alkalmi tennivaló merül fel. Ezek közé tartozik, egyebek között, szabályzataink folyamatos karbantartása, és a szakértõk elleni alaptalan támadások elhárítása. A célok érdemi kitûzése és megvalósítása a célok szintjétõl függõen a MISZK küldött- gyûlésének, illetve minden egyes területi kamarának az egyetértésével történne. Ez a mû- ködési demokrácia új, korszerû, európai szintjét jelentené, amelyben a területi kamarák súlyát célszerû visszaállítani. Egyben korrigálni kell a távozó vezetés részérõl a szakértõi intézetek terhére elkövetett hibákat. A fenti program biztosítja azt, hogy - a MISZK az utóbbi idõkben kialakult passzív állapotából kitörjön, - társadalmi tekintélye megnövekedjék, - dinamikus vezetõ erõvé váljék, és hogy ebbõl minden egyes kamarai tagunk a maga mûködési területén profitáljon. Reméljük bármely elnökjelölt kerül megválasztásra a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöki posztjára, a szakértõk érdekeit képviselve sikeres programot hajt végre. 2014. október 18-án meglátjuk, hogy ki képviseli az országos kamarát az elkövetkezendõ idõben. KISZK Hírlevél 11 XIV. évf. 2014/2. szám
A SZAKÉRTÕKET ÉRINTÕ JOGSZABÁLYOK A 2007. január 01. óta hatályos jogszabályok és a hatályos magyar joganyag a következõ címrõl tölthetõ le: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso I.: 2005. évi XLVII. tv. az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl II.: 2005. évi XLVIII. tv. Az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról III.: 1995. évi CXIV. tv. Az igazságügyi szakértõi kamaráról IV.: 210/2005. (X. 5.) Korm. r. Az igazságügyi szakértõi névjegyzék vezetésérõl V.: 9/2006. (II. 27.) IM r. Az igazságügyi szakértõi szakterületekrõl, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekrõl VI.: 10/2006. (III. 7.) IM r. Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról VII.: 3/1986. (II. 21.) IM r. Az igazságügyi szakértõk díjazásáról VIII.: 19/2006. (IV. 24.) IM r. az igazságügyi szakértõi igazolványról IX.: 4/2006. (I. 26.) IM r. Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe történõ felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló X.: 4/2006. (III. 27.) FMM r. az igazságügyi munkabiztonsági szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól XI.: 5/2006. (V. 9.) IHM r. -> GKM az igazságügyi informatikai és hírközlési szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XII.: 26/2006. (X. 30.) PM r. a közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területeken ellátható igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XIII.: 35/2006. (VIII.11.)KvVM r. az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól XIV.: 69/2006. (IX. 27.) GKM r. a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XV.: 73/2006. (X. 17.) FVM r. a mezõ- és erdõgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakterületeken az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XVI.: 30/2006. (XII. 21.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó igazságügyi szakértõi szakterületeken //kriminalisták//az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XVII.: 27/2006. (X. 5.) IRM r. az igazságügyi szakértõi alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról XVIII.: 8/2006. (XI. 23.) ÖTM r. az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XIX.: 2003/111. Adózási kérdés az igazságügyi szakértõk, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában XX.: 1998. évi XIX. törvény a büntetõeljárásról XXI.: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról XXII.: 1978. évi IV. törvény a büntetõ törvénykönyvrõl XXIII.: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól XXIV: 8/2006. (II. 22.) IM rendelet az egészségügyi területen mûködõ igazságügyi szakértõi testület szervezetérõl és mûködésérõl XXV.: 31/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi mûködésrõl XXVI.: 32/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi tevékenységgel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról. KISZK Hírlevél 12 XIV. évf. 2014/2. szám