A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel

A Föld különböző elemekből áll A kéreg 98 % nyolc elemből áll (O, Si, Al, Fe, Ca, Na, K, Mg) A maradék 2 %-t Ti, H, P, Mn, S, C, Ni, stb. alkotja Az elemek a kéregben rikán fordulnak elő terméselemként, inkább más elemekkel alkotnak ásványokat

A kéregben és a teljes Földben előforduló lényeges elemek

Ásványok a Földkéregben Ásvány: természetes eredetű, szervetlen és szerves anyag, amelynek rendezett belső szerkezete, meghatározott kémiai összetétele és fizikai tulajdonsága van, Két vagy több elemből áll; ritkán egy elemből: S, Cu, Ag, Au, C (grafit, gyémánt), Az ásványok főleg forró magmából keletkeznek a Föld felszíne alatt, A magma hülésével az ásványok kristályai egy meghatározott sorrendben keletkeznek, amit kőzetképződésnek (kristályosodás/megszilárdulás) nevezünk, A fámtartalmú ásványok fémes ásványok (pl. hematit, galenit), amelyek gazdaságilag hasznosíthatók és bányászhatók: ércásványok, A kéreg >2000 ásványból áll, azonban a következők a lényeges kőzetalkotó ásványok: földpát, kvarc, piroxén, amfibol, csillám és olivine.

A kőzetalkotó ásványok jellemzői Földpát: Si és O mindig, Na, K és Ca a változataiban, a kéreg 50 %-át alkotják (plagioklász: 39 %), K-földpát 12 %), világos színű, kerámia és üveggyártás, Kvarc: Si és O, kemény ásvány, vízben oldhatatlan, homok és gránit legfontosabb ásványa, színtelen vagy fehér, rádió, radar és optikai berendezések gyártása, Piroxén: Si és O mellett Al, Ca, Mg és Fe, a kéreg 10 %-át alkotják, zöld és fekete színű, meteoritban is gyakori, Almfibol: Si és O mellett Al, Ca, Mg és Fe, a kéreg 7 %-át alkotják, zöld és fekete színű, azbeszt változata ipari alkalmazása, Csillám: Si és O mellett K, Al, Mg és Fe, a kéreg 4 %-át alkotják, barna, fekete és ezüst színű, magmás és metamorf kőzetben gyakori, elektronikai eszközök gyártására, Olivin: Si és O mellett Mg és Fe, bazaltban gyakori, zöld színű, ékszeripar.

A Földkéreg kőzetei Egy kőzet nem más, mint ásványasszociáció, Tehát a kőzet aggregátum, egy vagy több ásvány fizikai keveréke, A kőzet lehet kemény, vagy puha/lágy, változatos színnel, Földpát és kvarc a két leggyakoribb kőzetalkotó ásvány, A kőzetekkel foglalkozó tudományt kőzettannak nevezik.

Kőzetek osztályozása A kőzetek tulajdonsága, az alkotó ásványok mérete és a keletkezés módja kölönbözik, A keletkezés szerint három kőzetcsoport különíthető el: 1) Magmás kőzetek 2) Üledékes kőzetek 3) Metamorf kőzetek

Magmás kőzetek A magmás kőzetek forró szilikát olvadék (magma) hűlésével keletkeznek, A magmák fő forrása az asztenoszféra, A magmás kőzetek közvetlenül keletkezhetnek a magma hűlésével a Föld belsejében vagy hűlő lávából a felszínen, Ezek a kőzetek alkották a Föld első kérgét, így minden további kőzettípus ezekből származik, ezért szülő vagy primer kőzeteknek is nevezik, Ezek a kéreg leggyakoribb kőzetei, Az előfordulási módjuk szerint a intrúzív (mélységi) és extrúzív (kiömlési) magmás kőzetek különíthetők el.

Mélységi magmás kőzetek A magma felszín alatti megszilárdulásával keletkeznek, A hűlés sebessége a felszín alatt nagyon lassú, ezért nagy kristályok keletkeznek, Az ásványok mérete a mélységi magmás kőzetekben nagy, A mély intrúzív kőzeteket plutoni kőzeteknek (pl. gránit), a sekély intrúzív kőzeteket hipabisszikus kőzeteknek (pl. dolerit) nevezik.

Mélységi és kiömlési kőzetek

Kiömlési magmás kőzetek A Föld felszínén a láva hűlésével keletkeznek, Mivel a láva gyorsan hűl a felsznínen, a kiömlési magmás kőzetek ásványianak mérete döntően nagyon kicsi, Ezeket a kőzeteket vulkáni kőzeteknek nevezik, Ilyen pl. a bazalt vagy a riolit. Hegyestűi felhagyott bazaltbánya

Mélységi és kiömlési kőzetek

Üledékes kőzetek Az üledékes kőzetek az üledékek folyamatos (egymást követő) lerakódásával keletkeznek, A lerakodó üledékek korábban létező, bármilyen kőzet (magmás, metamorf és idősebb üldedékes) lepusztulásából származhat, A folyamatos leülepedés és az üledékes kőzet keletkezési folyamatát litifikációnak (kőzettéválás) nevezik, Az egymást követő leülepedés következményeként az üledékes kőzeteknek réteges (vagy rétegzett) szerkezete van, ezért réteges kőzeteknek is hívják, A képződési mechanizmus (mód) függvényében az üledékes kőzetek tovább osztályozhatók:

Üledékes kőzetek

Az üledékes kőzetek csoportosítása Mechanikai /törmelékes/ üledékes kőzetek: - az üledékek konszolidációjával (megszilárdulás) keletkeznek nyomás alatt - cementáció során, - pl. konglomerátum, breccsa, homokkő. Szerves /biológiai/ eredetű üledékes kőzetek: - a megszilárduló szerves eredetű anyag növényi és állati eredetű, - pl. kőszén, kréta, tűzkő, mészkő. Kémiai üledékes kőzetek: - különböző kémiai rekaciókkal keletkeznek tóban, tengerben, óceánban - pl. gipsz, kősó, mészkő.

Metamorf kőzetek A metamorfózis jelentése átváltozás, átalakulás, Tehát a a metamorf kőzetek az eredeti (kiindulási) kőzet különböző nyomáson és hőmérsékleten történő átalakulásával keletkeznek - változó térfogat mellett, Az átalakulás következtében megvátozik az erdeti kőzet színe, keménysége, szerkezete és kémiai összetététele, A kiindulási kőzet anyagának (ásványainak) átkristályosodását és szöveti átrendeződését metamorfózisnak nevezik, A kémiai változás nélküli metamorfózist dinamikus metamorfózisnak nevezik, A hő hatására bekövetkező metamorfózist termális metamorfózisnak nevezik, aminek kontakt és regionális változata ismert: - kontakt metamorfózis: az átalakulás forró magma közvetlen hatásara (kontaktusára) alakul ki, - regionális metamorfózis: az átalakulás kiterjedt hő és nyomás hatására (tektonika nyírás eredményeként) játszódik le, A metamorf kőzetek szerkezete lehet palás vagy tömeges/masszív az ásvány szemcsék sávjainak/együtteseinek/fűzérjeinek/kötegeinek/ jelenléte vagy hiánya függvényében.

Metamorf kőzetek