Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása
|
|
- Árpád Vincze
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Készítette: Dr. Schubert Félix Tethys Delta Bt. 2009
2 2 MINTAELŐKÉSZÍTÉS Jelen munka keretében a megrendelőtől kapott minták petrográfiai elemzését, a jellemző kőzettani, szöveti bélyegek alapján a minták tipizálását és a szükséges vékony csiszolatok elkészítést végeztük el. A vékony csiszolatokhoz kiválasztott fúrómagokból elsőként Struers Discoplan TS vágógéppel kb. 45x25 mm-es téglatesteket vágtunk ki. A kiválasztásnál - ahol arra lehetőség nyílt - különös figyelmet szenteltünk a megfelelő orientáció kiválasztására, azaz a foliációra merőleges, lineációval párhuzamos irányú metszet kivágására. A téglatestek megfelelő oldalát 600-as szemcsenagyságú Struers Piano gyémánt csiszolótárcsával egyenletesre csiszoltuk, majd Araldite exopy műgyantával a tárgylemezhez rögzítettük. Alacsony kohéziójú minták esetében, ott a csiszolás előtt a kőzetet Araldite exopy műgyantával, LP-402 vákuum szárítószekrényben impregnáltuk. A felragasztott mintákat Struers Discoplan TS vágó- és vékonyítógéppel kb. 200 mikrométer vastagságig vékonyítottuk, majd Struers DP-U2 félautomata csiszológéppel, Struers Piano szemcsenagyságú csiszolótárcsákkal 30 mikrométer vastagságig vékonyítottuk. Az így elkészített csiszolatokat - kanadabalzsam felhasználásával - fedőlemezzel fedtük. KŐZETTANI ÉRTÉKELÉS A részletes kőzettani vizsgálatok a Mezősas, Mezősas-Ny és Furta kutatási területek teljes mélyfúrási anyagára kiterjedtek. A korábbi eredményeket megerősítve a teljes vizsgált területet hasonló kőzettípusok, elsősorban gneiszek és amfibolitok építik fel. Ezek részletes petrográfiai tulajdonságai ugyanakkor számos ponton eltérnek a korábban publikáltaktól.
3 3 I. ORTOGNEISZ Az ortogneisz a Békési-medence északi peremét alkotó kristályos aljzat felépítésében az egyik leggyakoribb kőzettípus az vizsgált kutatási területen. Kőzetalkotó ásványai között a kétféle földpát mellett uralkodik a kvarc és a biotit, néhány mintában előfordul a muszkovit is. Fontos járulékos ásványai a cirkon, az apatit, a turmalin és az allanit. Intruzív magmás eredetére számos szöveti bélyeg utal, melyek alapján a többi gneisz típustól egyértelműen megkülönböztethető. A rendszerint granoblasztos szövetű kőzetekben igen gyakoriak a poligonális szövetű kvarc K-földpát, ritkábban a plagioklász földpát halmazok. A szemcsék közel egyenes szemcsehatára, a 120º körüli szemcseilleszkedés egyensúlyi, mélységi magmás szövetre utal. Mások mellett VERNON & COLLINS (1988) az ortogneiszek legfontosabb megkülönböztető jegyének a poligonális szemcsehalmazok megjelenését tartják. A kőzet akcesszórikus ásványai, elsősorban a cirkon és az apatit rendszerint sajátalakú szemcséket alkotnak, ami valószínűtlenné teszi a szemcsék szállítás általi koptatását, s így a protolit üledékes eredetét. Monacitot a részletes műszeres vizsgálatok sem mutattak ki. A cirkon gyakran jelentős mennyiségű apatit és kvarc zárványt tartalmaz. A K-földpátok sokszor pertites szerkezetűek, gyakran tartalmaznak mirmekites földpát zárványokat. A mirmekit relikt helyzetét mutatja, hogy a gazdaásvány apofízái rendszerint mélyen benyomulnak a mirmekites szemcsékbe, aminek eredményeként a zárvány azonos optikai orientációjú szemcsék halmazára esik szét. Esetenként az átkristályosodás olyan mértékű, hogy csak kvarc zárvány csoportok emlékeztetnek az egykori mirmekit jelenlétére. Bár mirmekites földpát képződésének számos modellje ismert (összefoglalva ZACHAR & M. TÓTH, 2001), általánosan gránitban és gránit gneiszben fordul elő (pl. SHELLEY, 1993). A mikroklinok mirmekit zárványai mellett az ortogneisz nagyszámú további, a feltételezhető granitoid anyagú protolittal nehezen összeegyeztethető relikt ásványszemcsét tartalmaz. Igen gyakori a nagyméretű, rezorbeált szegélyű, gyakran rutil zárványos, részben klorittal és karbonát ásványokkal helyettesített, helyenként jellegzetes atoll szerkezetű gránát megjelenése. Általános a klinopiroxén, mely rendszerint amfibollal összenövésben jelentkezik, szemcséit esetenként zöld amfibol szegélyezi. Előfordul gránát és piroxén szemcsék együttes, szórt megjelenése az ortogneisz szövetében. Rendkívül gyakori az amfibol, ami minden esetben elszeparált, rezorbeált szemcsék, gyakran optikailag folytonos
4 4 szemcsehalmazok formájában jelenik meg. A gneiszben ezek mellett előfordulnak a kőzet jellemző szemcseméretét nagyságrendekkel meghaladó méretű rezorbeált, nagyszámú rutil, amfibol, kvarc, gránát és ilmenit zárványt tartalmazó plagioklász szemcsék is. A zárványsorok a földpát szemcsékben irányítottan helyezkednek el, de a különböző szemcsék zárványsorai sem egymással, sem a gneisz irányítottságával nem párhuzamosak. Mindezek a relikt szemcsék és szöveti elemek a gneisz összetételétől markánsan különböző kémiai összetételű doméneket definiálnak, ami arra utal, hogy nem tekinthetők a kőzet megelőző metamorf fejlődését megőrzött tartományoknak. Ez, és a későbbiekben részletesen tárgyalandó további indokok alapján a gneiszben megjelenő idegen szemcséket az egykori granitoid kőzet xenokristályainak tekinthetjük. A vizsgált ortogneisz így egyértelműen metamorf eredetűnek ítélhető relikt ásvány szemcsét, megőrződött szöveti domént nem tartalmaz. A kőzetben csak egy foliációs irány ismerhető fel, így monometamorf képződmény; a D1 esemény a nagyon primitív ásványparagenezis alapján közepes fokú metamorfózis lehetett. A felső hőmérsékleti határt a fehér, rendszerint a biotittal párhuzamos összenövésben jelentkező Mg-klorit jelenléte definiálja, másrészt jellemző, hogy szillimanit még a muszkovitban gazdag mintákban sem keletkezett. Az amfibol xenokristályokat tartalmazó mintákban a Tmax paragenezist amph + pl + bio+ chl + epi + tit jellemzi. A palásságot a biotit mellett megnyúlt, plasztikusan deformált kvarc szalagok, hossztengely szerint rendezett földpát szemcsék, esetenként muszkovit dús sávok definiálják. II. XENOLITOK Az ortogneisz a fent bemutatott xenokristályok mellett különböző, elsősorban bázikus és ultrabázikus összetételű xenolitot is tartalmaz, kőzetzárványként. Mindezek között a leggyakoribb a gránátos amfibolit, mely önmagában is több altípusra osztható. Az általánosan előforduló amfibolit túlnyomórészt amfibolból áll, benne a plagioklász részaránya elhanyagolható. A szoros illeszkedésű, nagyméretű amfibolok esetenként gránát szemcséket zárnak körbe, illetve tartalmaznak zárványként. A gránát mellett, esetenként azzal együtt megjelenve az amfibol rendszeresen tartalmaz klinopiroxén zárványokat is. Az amfibol szemcsék és a piroxén zárványok orientációja egymástól eltér utalva arra, hogy az amfibol metamorf reakció során és nem pl. késői magmás továbbnövekedés során nőtt. Mind az
5 5 amfibolban, mind a gránátban gyakori zárvány a rutil. A plagioklászban gazdag amfibolit zárványok nagyméretű földpát szemcséi rendszerint kvarc, rutil és gránát zárványsorokat tartalmaznak. A gránátos amfibolit xenolitok esetében az amph + pl ± cpx ± gar ± rt paragenezis rekonstruálható. Néhány intenzíven karbonátosodott xenolitban átalakult olivin pszeudomorfózák halmaza, illetve olivin utáni, szerpentinit és magnetit által definiált jellegzetes mesh szerkezet is megőrződött. Mindezek mellett néhány aktinolit pala, antofillit pala, szerpentinit anyagú kőzetzárványt is felszínre hoztak a fúrások. Bár a szakaszos magvétel és a zárványok viszonylag nagy mérete miatt az ortogneisz és a bázikus, ultrabázikus kőzetlencsék térbeli viszonya nehezen tanulmányozható, néhány minta esetén folyamatos átmenet mutatható ki a zárványok és a befoglaló ortogneisz között. A határ nem tektonikus, az érintkezés zónájától távolodva a nagyméretű amfibol, piroxén, gránát, zárványos földpát szemcsék mennyisége lecsökken, szemcsehatáruk zegzugossá válik, a szemcse fragmentumok közötti teret poligonális földpát-kvarc mátrix tölti ki. A gránát zárványos plagioklász porfiroblasztok mellet dominánssá válik a zárványmentes földpátok poligonális szövete, megjelenik a biotit. Ennek alapján a gránátos amfibolit számos litológiai variánsa az ortogneisz protolitját jelentő egykori granitoid intrúzió által szelektíven beolvasztott xenolitokként értelmezhető. Gyakran azonos fúrásban több, markánsan eltérő petrográfiai jellegű xenolit is előfordul az ortogneisz mellett (pl. Fu-3, -8, -11). III. GRÁNIT A fent ismertetett kőzettípusok mellett alárendelt szerepe van a rendszerint az ortogneisz tömeget átszelő, teléres megjelenésű, finom-, középszemcsés mikrogránitnak. Teléres megjelenésének megfelelően főleg világos kőzetalkotókból (albit, ortoklász, kvarc) áll, színes ásványt alig tartalmaz. Genetikai szempontból fontos járulékos ásvány jelenlétét a vizsgálatok nem mutatták. Rendszerint középszemcsés, ekvigranuláris szövet jellemzi, melyben a kvarc intenzív plasztikus deformációt szenvedett. Mindezek alapján a kőzettípus a közepesfokú ortogneisz migmatitosodásával nem származtatható, posztkinematikus intruzív gránitnak tekintjük.
6 6 IV. SZILLIMANITOS BIOTITGNEISZ A Békési-medencét északról határoló metamorf aljzat kiemelkedések központi részén a fenti képződmények lényegében hiányoznak; a terület jellemző gneisz típusában az ortogneisz karakterisztikus szöveti kritériumait nem találjuk meg. A lepidoblasztos, helyenként granoblasztos szövetű kőzetet kvarc, kétféle földpát, biotit alkotja, a minták jelentős része tartalmaz gránátot és szillimanitot, míg a muszkovit az összes mintából hiányzik. Gyakori akcesszóriák a cirkon, a monacit és az apatit. Jellegzetesen polimetamorf kőzet. A biotit és szillimanit kötegek által kijelölt S2 fő palássági irány mellett a mátrixban megőrződött egy korábbi, elsősorban a biotit és kianit szemcsék által definiált S1 irány is. Ez közelítőleg megegyezik a helyenként rezorbeált gránátokban található kvarc, rutil és kianit alkotta zárványsorok irányával. A szillimanitos biotitgneisz fejlődését tehát két markáns paragenezis, a D1 bio + gar + ky + rt utáni D2 bio + sill + ilm ± gar események egymásutánja jellemzi. A szillimanit, mint fontos indexásvány megjelenése esetén a képződmény azonosítása egyértelmű. Nem megfelelő ásványos, s ebből adódóan kémiai összetétel (Al, Fe/ Mg arány) esetén a kőzet elkülönítése az ortogneisztől problémás, elsősorban az ott határozásra használt pozitív kritériumok hiánya alapján történhet. V. GRÁNÁTOS AMFIBOLIT A masszív, durvaszemcsés amfibolit változat számos mezősasi fúrásban előfordul (pl. Sas-DNy-1). Az esetek egy részében igazolható hogy mind alatta, mind fölötte szillimanitos biotitgneisz található. Feltűnő jellegzetessége, hogy amfibol és plagioklász mellett nagyméretű, rezorbeált gránátokat tartalmaz, melyeket helyenként teljes mértékben finomszemcsés pl ± amph aggregátum helyettesít. A gránátban, illetve a helyettesítő földpátban megőrződött rutil és ilmenit zárványsorok orientációja (S1) szignifikánsan eltér a mátrix amfibolok által definiálttól (S2). A relikt paragenezis alapján felmerül a gyanú, hogy a gránátos amfibolit amfibolit fácies körülményei között átkristályosodott eklogit lehet. Ezért lényeges megjegyezni, hogy a kőzet a relikt eklogit xenolitok egyéb szöveti jellemzőit, mindenekelőtt az amph + pl szimplektitek jelenlétét nem mutatja.
7 7 VI. AMFIBOLOS BIOTITGNEISZ A kőzet térbeli megjelenése a korábbiaknál jóval korlátozottabb. A szillimanitos gneisz fedőjében a központi SzD kiemelkedés északnyugati és déli peremén, valamint az MFD területén tárták fel a fúrások (pl. Sas-4, Fu-9). Helyzete a végig maggal fúrt Szh-180 fúrásban egyértelmű, ahol a szillimanitos biotitgneisz zóna fölött ~ 10 méter vastagságú kataklázit zónát követően települ (M. TÓTH & TSAI., 2000). A kőzet eltérő vastagságú, homogén biotitgneisz, amfibolos biotitgneisz és amfibolit egységekből épül fel. Az azonos litológiájú szakaszok vastagsága általában több 10 cm, de nem ritka a csiszolat méretben felismerhető sávozottság sem. Bár összetételük szintenként eltérő protolitra utal, együttes megjelenésük indokolja közös tárgyalásukat. A maximális hőmérsékleten stabil ásványtársaság az amfibolitokban közepes metamorf fokot mutat; a rendszerint apró szemcsés, halványzöld amfibol és a plagioklász mellett gyakori akcesszória az epidot is. A stabil Ti-fázis az ilmenit, néhány biotit-dús mintában apró, üde gránátok is megjelennek. Néhány amfibolit minta feltehetően magmás eredetű, középszemcsés, zónás plagioklász táblákat, esetenként nagyméretű relikt amfibol szemcséket is tartalmaz. A gneisz szakaszokon kőzetalkotó ásványként jelenik meg a kvarc, a kétféle földpát és a biotit, mely utóbbiban közberétegzett fehér klorit lencsék ismerhetők fel. Az amfibolit minták egy részén intenzív második metamorf esemény (D2) nyoma látszik. A jól fejlett palássági síkokat titanit, prehnit, esetenént pumpellyit megjelenése jelzi; a D1 amfibolok körül aktinolit nőtt. Az ortogneisztől, illetve annak bázikus xenolitjaitól a legtöbb esetben szöveti alapon elkülöníthető. Az ortogneisz esetében tárgyalt szöveti bélyegek teljes hiánya mellet határozási bélyeg az apró rekrisztallizálódott amfibolok, valamint a szinkinematikus gránátok megjelenése csakúgy, mint a jellemzően irányított, lepidoblasztos, nematoblasztos szövet. A két gneisz típust ugyanakkor nagyfokú ásványos összetételbeli egyezés jellemzi, így intenzíven deformált minták esetén az elkülönítés esetenként problémás. Hasonló gondok a kőzetkémiai okokból szillimanitot nem tartalmazó szillimanitos biotit gneisszel történő összevetésben is felmerülnek. A vizsgált csiszolatokról készült mikroszkópos felvételek a jelentés CD mellékletében találhatók.
Metamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Részletesebben13. elıadás METAMORF KİZETEK
13. elıadás METAMORF KİZETEK A METAMORFÓZIS JELENSÉGE Oka: hımérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerık jelenléte. 1. Megváltozik a kızet ásványos összetétele Látszólag szilárd
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenA JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KŐZETTANI FELÉPÍTÉSE,
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék Földtudományi Doktori Iskola A JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KŐZETTANI FELÉPÍTÉSE, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS KORRELÁCIÓS
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 5. Metamorf kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenMagmás kőzetek szerkezete és szövete
Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat
Részletesebben1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet
minta alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet nem plasztikus elegyrészek mennyisége osztályozottság szemcseméret-eloszlás b1933 1 N fekete + N fekete erős hiátuszos 30 % (ásvány- és kőzettöredékek)
RészletesebbenDIPLOMAMUNKA. Újabb adatok a Görcsöny hátság metamorf fejlődéstörténetéhez
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR ÁSVÁNYTANI, GEOKÉMIAI ÉS KŐZETTANI TANSZÉK Geográfus szak DIPLOMAMUNKA Újabb adatok a Görcsöny hátság metamorf fejlődéstörténetéhez KÉSZÍTETTE:
RészletesebbenAlkalmazott földtan és kőzettan
Alkalmazott földtan és kőzettan MFFAT710004 Olaj- és gázmérnöki mérnöki mesterszak 2017/18 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani Intézet
RészletesebbenA JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KİZETTANI FELÉPÍTÉSE,
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék Földtudományi Doktori Iskola A JÁNOSHALMA ORTOGNEISZ BLOKK KİZETTANI FELÉPÍTÉSE, FEJLİDÉSTÖRTÉNETE ÉS KORRELÁCIÓS
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
RészletesebbenKzetek csoportosítása
Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf) Átalakult (metamorf) kzetek A metamorfózis az a folyamat, amelynek során a kzetek ásványos összetétele és/vagy
RészletesebbenKutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.
Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009
RészletesebbenREPEDEZETT, METAMORF KŐZETTESTEK KOMPLEX VIZSGÁLATA A TISZAI EGYSÉG ALJZATÁBAN Zárójelentés
REPEDEZETT, METAMORF KŐZETTESTEK KOMPLEX VIZSGÁLATA A TISZAI EGYSÉG ALJZATÁBAN Zárójelentés A KUTATÁSOK CÉLJA A kutatási projekt négy mintaterületen a Tiszai Egység döntően metamorf képződményekből álló
RészletesebbenGeokémia
Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
Részletesebben12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
Részletesebbenhelyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás
minta CS45/32B alapaag 1 N világos sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapaag izotropitása szövet szeriális nem plasztikus elegyrészek menisége 2,3% osztályozottság jó szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret:
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
Részletesebbenuralkodó szemcseméret: µm (grog); µm (ásványtöredékek); maximális szemcseméret: 2500 µm (grog)
minta 62/01 1 N barna színe + N sötét sárgásbarna izotropitása közepes szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége 10% (ásványtöredékek) + 10% (grog) osztályozottság rossz (grog nélkül: jó)
RészletesebbenAlkalmazott kőzettan
Alkalmazott kőzettan MFFAT6304 Műszaki Földtudományi alapszak földtudományi specializáció 2017/18 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenTeleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok
Teleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok 1. előadás: tematika, bevezetés, alapfogalmak Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A félév során tárgyalt témakörök Bevezetés
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu
RészletesebbenA vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok
RészletesebbenFolyadékzárvány vizsgálatok és földtani alkalmazásaik. II. előadás: A fluidzárvány petrográfia és bevezetés a zárványfluidumok fázisdiagramjaiba
Folyadékzárvány vizsgálatok és földtani alkalmazásaik II. előadás: A fluidzárvány petrográfia és bevezetés a zárványfluidumok fázisdiagramjaiba Terepi/laboratóriumi mintaválogatás A földtani kérdés megválaszolására
RészletesebbenA MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA
A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA Készítette: Mészáros Marianna Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd Egyetemi docens Mik a meteoritok, és
RészletesebbenMetaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * Metaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység Szabó Ábel Geológus M.Sc. I. évfolyam Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D. (ELTE TTK,
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenA Mórágyi Gránit magmás fejlődéstörténete
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2009 57 A Mórágyi Gránit magmás fejlődéstörténete Magyar Állami Földtani Intézet, H 1143 Budapest, Stefánia út 14. Tárgyszavak: mafikus mikrogranuláris zárványok,
RészletesebbenAZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
RészletesebbenSegédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 2008. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok megjelenése
RészletesebbenA FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
Részletesebbenuralkodó szemcseméret: μm (ásványtöredékek); μm (grog); maximális szemcseméret: 8000 μm (grog)
mintaszám 94.16.42 alapanyag 1 N barnássárga színe + N sárgásszürke alapanyag izotropitása szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 5% (ásványtöredék) + 15% (grog) osztályozottság rossz
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
RészletesebbenLabradorit. Fegyvári Tamás Ásvány- és Kőzettár
Labradorit Fegyvári Tamás Ásvány- és Kőzettár Labradorit A labradorit kétarcú ásvány. A plagioklász- földpátok közé tartozó anortit változata. Mint kőzetalkotó ásvány nagy mennyiségben fordul elő például
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenBabeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak Ércteleptan záróvizsga, 2009-2010 tanév, I. szemeszter Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez NÉV:... A vizsga időpontja:... Az elméleti jegyre kapott pontszám
Részletesebben5. A METAMORF KŐZETEK SZERKEZETI SZÖVETI TÍPUSAI
34 MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK XII. KÖTET 1989/1. 5. A METAMORF KŐZETEK SZERKEZETI SZÖVETI TÍPUSAI Mezoszkópos kőzetelemzés alatt a kőzet szabad szemmel megfigyelhető szerkezeti jegyeinek összességét értjük,
RészletesebbenVarga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenPetrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis
RészletesebbenA megismerés módszerei
A megismerés módszerei Terepi Vékonycsiszolat Kézipéldány Teljes szilikát elemzés A megismerés módszerei Terep: tájékozódó besorolás, stuktúra, homogenitás Kézipéldány: közelítı ásványos összetétel, típus
RészletesebbenFöldrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló
Részletesebbenuralkodó szemcseméret: µm (monokristályos kvarc) maximális szemcseméret: 1750 µm (karbonátos héjtöredék)
mintaszám xx/1/3/a alapanyag 1 N sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 8% (ásvány- és kőzettörmelék) + 3% (grog) osztályozottság
Részletesebben7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)
7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:
RészletesebbenA metamorf kőzetek szöveti meghatározása
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány és MSc geológus szak metamorf kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György, 2008. A metamorf kőzetek szöveti meghatározása A szövet pontos meghatározásához a
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenGeokémia Kedd 10:20 Ortvay-terem
Geológia és Környezettudományok tagozatok. Kedd 10:20 Ortvay-terem 1. Árgyelán József Tibor (ELTE TTK) 2. Badenszki Eszter (ELTE TTK) 3. Guzmics Tibor (ELTE TTK) 4. Horváth Hajnalka (VE MK) 5. Pető Mária
RészletesebbenMikropillárok plasztikus deformációja 3.
Mikropillárok plasztikus deformációja 3. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 projekt Visegrád 2012 Mikropillárok plasztikus deformációja 3.: Ultra-finomszemcsés Al-30Zn ötvözet plasztikus deformációjának
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenA nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenA K sz. Fluidumok a Bakony-Balaton-felvidék litoszférájában c. OTKA pályázat zárójelentése. Témavezető: Dr. Török Kálmán.
A K61182. sz. Fluidumok a Bakony-Balaton-felvidék litoszférájában c. OTKA pályázat zárójelentése. Témavezető: Dr. Török Kálmán Bevezetés A négy éves kutatás során a Balaton-felvidéki bazaltokból származó
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenCirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár
Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Tudományos és múzeumi Állandó kiállításunkon megtekinthetők az egyik legidősebb földi ásvány, egy cirkonkristály Nyugat- Ausztráliából származó kortársai.
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
RészletesebbenTáblázatmagyarázó 1. táblázat
Táblázatmagyarázó Az 1. táblázat a vizsgált kerámiák részletes petrográfiai leírása során meghatározott adatokat tartalmazza, azaz az egyes minták mikroszkópikus i tulajdonságait, valamint a nem plasztikus
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
RészletesebbenA JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton
A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton Litoszféra Fluidum Kutató Labor, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem Témavezetők:
RészletesebbenGeokémiai összefoglaló
Geokémiai összefoglaló Főelem geokémia A földkéreg leggyakoribb elemei A Föld összetétele/ (Winter, 2001) leggyakoribb (Ringwood, 1975) Elem/Oxid Atom% Tömeg% Elem Atom% O 60,8 Si/SiO 2 21,2 59,3 Al/Al
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenRingwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban
Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Bérczi Sz.*, Nagy Sz.*, Gyollai I.*, Józsa S.**, Havancsák K.*, Varga G.*, Dankházi Z.*, Ratter K.* *ELTE TTK Fizika Intézet,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével
RészletesebbenElső Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony
Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony PROGRAM 1. nap (2010. június 11.) 9:00-10:00 Érkezés, regisztráció, kávé 10:00-10:10 Harangi Sz. és Lukács R.: Bevezető 10:10-10:35
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenIngenia Hungarica I. H u nga r i c a. I ng e n i a. ELTE Eötvös József Collegium
Ingenia Hungarica I. I ng e n i a H u nga r i c a ELTE Eötvös József Collegium Ingenia Hungarica Főszerkesztő: Horváth László ELTE Eötvös József Collegium 2015 Ingenia Hungarica I. Tanulmányok az I. Kárpát-medencei
RészletesebbenCsiszolt kőeszközök. Szakmány György. Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája - 2015. október 16.
Csiszolt kőeszközök Szakmány György Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája - 2015. október 16. Kőeszközök, idő, funkció Kőeszközök Pattintott kovás vagy üveges Csiszolt változatos kőzettípusok Szerszámkövek
RészletesebbenÉrcteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.
4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)
RészletesebbenÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI
2. kiadás 1982. 04. Magyar Népköztársasági Országos Szabvány ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI 691.21:552.21 MSZ 18281 79 Az MSZ 14602 58 helyett A 43 Building rock materials Terminology
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
Részletesebbenminta 14 alapanyag 1 N barna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége
minta 14 1 N barna + N sárgásbarna a 15% (ásvány- és kőzettöredék) + 5% (grog) rossz szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret: 50 250 µm (ásványtöredékek); 500 2000 µm (vulkáni kőzettöredékek, grog)
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2016. 11. 21. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis léptékű,
RészletesebbenSegédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése
Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához Szakmány György, 1997-2008. Az üledékes kőzetek képződése Az üledékes kőzetek képződése az alábbi négy egymást követő,
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenA SOPRONI-HEGYSÉG TURMALINBAN
A SOPRONI-HEGYSÉG TURMALINBAN GAZDAG METAMORF KŐZETEINEK PETROGRÁFIAI ELEMZÉSE ÉS GENETIKAI ÉRTELMEZÉSE DIPLOMAMUNKA GEOLÓGUS MSC. ÁSVÁNYTAN-GEOKÉMIA-ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK- ARCHEOMETRIA SZAKIRÁNY Készítette:
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
Részletesebben