A FIZIKAI SZERTÁR Városunkban az 1600-as évek végére nyúlnak vissza az iskolai oktatás kezdetei. A jezsuita rend által 1754-ben emelt gimnáziumi épületünk falai közt, a fizikai szertárban őrizzük a múlt tárgyi emlékeinek egy részét. Az üveges szekrények polcain böngészve évszázados kincsek idézik fel régi fizikaórák hangulatát. Ennek az oldalnak a működtetésével az a célunk, hogy mindenki számára ízelítőt nyújtsuk ebből a hangulatból. Az ide látogató érdeklődők olvashatnak egy rövid TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉST a szertárunk sorsának alakulásáról, megtekinthetik a RÉGI ESZKÖZEINK folyamatosan bővülő listáját, melyet képekkel, leírásokkal egészítünk ki, belenézhetnek a fizikával kapcsolatos RÉGI KÖNYVEINK oldalaiba, videofelvételek segítségével részesei lehetnek a muzeális értékű eszközökkel végzett KÍSÉRLETEK elvégzésének, körbesétálhatnak az 57. FIZIKATANÁRI ANKÉT résztvevőinek rendezett kiállításon az ott készült képek segítségével.
Rozsda nem fog aranyat. Az Egri Dobó István Gimnázium fizikai szertárának eszközei TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Egerben az iskolai oktatás alapjainak lerakását a jezsuitákhoz köthetjük, akik 1689-ben kezdték meg ilyen irányú tevékenységüket Egerben. Az iskolánknak ma is helyet adó épületük 1754-ben készült el, amelyet a jezsuita rend feloszlatása után egy rövid időre a ciszterciek kaptak meg, majd királyi gimnáziumként működött 1802-ig. Ekkor a birtokaiba visszahelyezett ciszterciek újra átvették a gimnázium irányítását, s az 1827-es tűzvészig itt folytatták az ifjúság nevelését. A leégett épületet végül a város állítatta helyre, és egy ideig kaszárnyaként használták. A kísérleti eszközök javarésze az 1890-ben Állami Reálgimnáziumként újra indított iskolánk rendszeres beszerzéseiből maradt ránk. A XX. század első felében a készlet oly mértékben gyarapodott, hogy a két világháború közötti időszakra már, az állami gimnáziumok szintjén, a szertár felszereltsége kiválónak volt mondható. Az ébenfából, elefántcsontból faragott, sárgarézből mesterien kimunkált darabok ma is a szertár díszei. Pontos, megbízhatóan működő eszközök beszerzését ebben az időben megkönnyítette, hogy számos bel- és külföldi tanszergyártó cég kínálatából, mint például CALDERONI, MARX ÉS MÉREI, MAX KOHL A.G. CHEMNITZ, E. LEYBOLD S lehetett válogatni. Közülük többnek ma is Európa-szerte vásárolják gyártmányait.
A II. világháborút követően, az iskolák államosításakor előbb a ciszterci rend, majd az angolkisasszonyok gimnáziumát szüntették meg. Ezekből az intézményekből az iskolánkhoz áthelyezett kollégák szakmai tudásuk mellett sok eszközt és fizikai témájú könyvet hoztak át magukkal. Ekkor kerülhetett hozzánk több olyan eszköz és szakkönyv is, amelyeknek kora meghaladja a 200 évet. Birtokunka jutott többek között Molnár János jezsuita szerzetes 1777-ben kiadott könyve (A fisikának eleji), amely az első magyar nyelvű fizika tankönyv. Az iskolában tanító fizika szakos tanárok közül Lengyel Gábor volt az, aki technikai készségével, lelkesedésével kimagaslott a többiek közül. Vezetésével a munkaközösség házilag előállított eszközökkel is gyarapította a szertárat. Középiskolai szinten elvégezhető mérési gyakorlatokhoz szükséges tárgyakkal is bővült a készlet (Pl. lencsék, kaloriméterek, Kund-csövek, ellenállásmérők). Ahogy a fizika tanításában a számolásos feladatok megoldása lépett előtérbe, csökkent az órán bemutatott demonstrációs kísérletek mennyisége, és elmaradtak a mérési gyakorlatok. A II. világháború után az eszközök utánpótlása is nehezebbé vált. Meg kellett elégedni az egyetlen magyar tanszergyártó cég kínálatával, mely főleg saját gyártású, teljes anyagrészek demonstrációjára alkalmas eszközcsomagokból (pl. rádiópad, mechanikai készlet, optikai pad) állt. A hatvanas évek elején újra a kísérletezés került előtérbe. Iskolánk is a többi középiskolához hasonlóan a Tanért erre alkalmas egységcsomagjait vásárolta meg ekkor. Ezek a Magyarországon, vagy más szocialista országok valamelyikében gyártott eszközök közös jellemzője, hogy működésük nem mindig megbízható, kevésbé igényes és tartós kivitelűek. Nem állják ki az összehasonlítást a múlt század elejéről származókkal.
A rendszerváltás után újra kinyílt a világ. Hozzáférhetővé vált az évszázados tapasztalattal rendelkező és az újonnan piacra lépő tanszergyártó cégek gazdag kínálata. Az anyagi lehetőségeink viszont ezzel párhuzamosan jelentősen beszűkültek. Szerencsére régi eszközeink közül sok még mindig működőképes, továbbra is számíthatunk rájuk. Bár olyan, a fizikai demonstráció történetét bemutató anyaggal rendelkezünk, amellyel az országban kevesen, ezen eszközök javarésze számunkra nem kiállítási tárgy, hanem munkaeszköz. Pecsenye Pál
RÉGI ESZKÖZEINK A szertár kísérleti eszközeinek rendszerezése, javítása, dokumentálása jelenleg is folyik. A már lajstromba vett eszközök képét, leírását folyamatosan közzétesszük. Elektromos harangjáték Az elektromos harangjáték az elektromos megosztás, illetve az elektrosztatikus vonzásának és taszításának kimutatására alkalmas eszköz. Egy vízszintes fémrúd két végén egy-egy harang lóg. A rúd közepén a szélsőkkel egy magasságban, tőlük elszigetelten van felfüggesztve a harmadik harang, amelyet a működtetés közben le kell földelni. A harangok közé szigetelő fonálon egy-egy rézgolyó lóg be. Ha a két szélső harangot többlet elektromos töltéssel látjuk el, akkor a mellettük lévő rézgolyókat (a golyókon bekövetkező elektromos megosztás miatt) magukhoz vonzzák majd az érintkezés után (mikor azok a haranggal azonos töltést nyernek) eltaszítják őket a leföldelt középső haranghoz. Utóbbival érintkezve, a golyók elveszítik elektromos töltésüket, s az előbb leírt jelenség újra és újra megismétlődik. Közben a harangok a hozzájuk ütődő golyók miatt folyamatosan csilingelő hangot adnak.
Folyó szénsav Ahogyan a fázisdiagramból látszik a CO2 normál légköri nyomás (1 bar) alatt -78,5 C-on a folyékony halmazállapot kihagyásával fagy meg. 5 bar feletti nyomáson viszont előállítható folyékony széndioxid is. A szertárunkban lévő zárt üvegcsőben szobahőmérsékleten kb. 50-60 bar nyomáson található a saját gőzével egyensúlyban lévő folyékony széndioxid. A hőmérséklet lassú emelése közben szilárd folyékony hármaspont szuperkritikus kritikus pont légnemű (gáz, gőz) megfigyelhető a két fázis közötti határ eltolódása. Miközben a folyékony rész sűrűsége egyre csökken, vele párhuzamosan a légnemű rész sűrűsége egyre növekszik. A kritikus pontot elérve, amely a CO2 esetén +31 C, megszűnik a folyékony és a légnemű fázis közötti határ. Ekkor a csőben kb. 70 bar nyomás uralkodik. videó
RÉGI KÖNYVEINK A kísérleti eszközök mellett bemutatunk néhány könyvritkaságot is, amelyek szintén a szertár polcain sorakoznak. Molnár János: A fisikának eleji (1777) Az első magyar nyelven írt fizikakönyv Molnár János (1728 Csécsény - 1804 Szepesváralja) jezsuita tanár, polihisztor, a magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalom kiemelkedő egyéniségének tollából. A szerző ebben e könyvben a fizika népszerűsítésén túl a fizikai szaknyelv alapjainak megteremtője is. A magyar műszavak, kifejezések jelentős részét ő maga alkotta meg (pl. egyközarányú = párhuzamos, apadt karika = ellipszis, dörgölődzés = súrlódás). Mindezt logikusan felépített, egyszerű, közérthető formában. A fejezetek elején először röviden megfogalmazza a kezdő tételt, majd egy ma már érdekes módon, kérdésfelelet formájában, lát neki a részletes elemzésnek. A mű két szakaszra osztott hat fejezetben (saját megnevezése szerint hat könyvben) keresztül tárgyalja a fizika általános, illetve speciálisabb témáit. Newton taítványait követve tartalmazza saját korának legmodernebb tudományos ismereteit a mechanika, statika, hőtan, fénytan, csillagászat területéről.
Különösen szép és érdekes részét képezik a könyvnek a függelékként hozzákapcsolt rajzos táblák, amelyet a XVIII. század végén számos iskolában nézegethettek a diákok.
KÍSÉRLETEK Terveink szerint a RÉGI ESZKÖZEINK oldalon közzétett eszközökkel elvégzett kísérletekről felvételeket készítünk. A legérdekesebb, illetve leglátványosabb videókat itt lehet megtekinteni. Folyó szénsav
DOBÓS KIÁLLÍTÁS AZ ORSZÁG FIZIKATANÁRAINAK Ebben az évben március 13-tól 16-ig Egerben zajlott az 57. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató. A rendezvénynek, melyen iskolánk is képviseltette magát, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium adott otthont. Itt készült el az iskolánk fizikai szertárának muzeális értékű kísérleti eszközeiből az az interaktív kiállítás, melyet négy napon keresztül nagy érdeklődéssel látogattak az ankét résztvevői. A szervezők tetszését is elnyerte az összegyűjtött anyag, s az utolsó napi értékelések során 3. díjjal jutalmazták.