Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban Törvény) egyik jelentős eredménye a források ex lege védelme. A Törvény megfogalmazása szerint egy forrás külön védetté nyilvánítási határozat nélkül védett, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (23. 2. és 3. b)). A védett források a védett természeti területek típusai közül a természeti emlékek közé tartoznak. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (a továbbiakban Alapterv) egyik feladat-meghatározása szerint el kell készíteni a védett források kataszterét. Jegyzéküket a környezetvédelmi miniszter rendeletben fogja közzétenni. Az ország nagyobb részén jelenleg még hiányzik a védett források pontos listája, amely lehetővé tenné a törvényi rendelkezések betartatását. A lista alapjául a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (a továbbiakban VITUKI) által az 1950-60-as években megkezdett forráskataszteri munka adatai szolgálhatnak. Sok forrás vízhozama azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott (Barkó O., ; Havassy A. - Barkó O., 2000), ezért feltétlenül szükséges egy új méréssorozat elvégzése. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a megváltozott célnak (kommunális vízellátásba való bekapcsolás megőrzés) megfelelően a hagyományos forráskataszter (helymegjelölés, vízhozam adatok) helyett, egy természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, komplex felmérés történjen. Ez utóbbi szempontból fontos a források természetvédelmi szempontú értékelését lehetővé tevő kataszteri lap kidolgozása. Az ezzel elvégzett felméréssorozat képezheti a források gyakorlati védelmének alapját. A fenti szempontok figyelembevételével megkezdtük a mintaterületként kiválasztott Hercegkúti-patak (Tokaj-Zempléni-hegyvidék) vízgyűjtőterületén lévő források felmérését. A kutatások célja az országos felmérés módszertani elveinek kidolgozása, valamint a mintaterület természetvédelmi szempontú forráskataszterének összeállítása. Jelen tanulmányunkban a természetvédelmi szempontú forráskataszteri felmérés szempontjait és a mintaterületen végzett kutatások eddigi eredményeit ismertetjük. Emellett a mintaterület egyik forrásának példáján bemutatjuk az általunk összeállított forráskataszteri lap tervezetet. A természetvédelmi célú forráskataszterezés szempontjai A források természetvédelmi célú vizsgálata során a következő szempontok felmérését, értékelését tartjuk szükségesnek (Havassy A. - Kiss G., 2000): kataszteri adatok, tudományos jelentőség, természetvédelmi jelentőség és veszélyeztetettség. Jelen tanulmányunkban a 1 Havassy András, doktorandusz, Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék, havassy@budairfg.sulinet.hu 2 Dr. Kiss Gábor, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék (Budapest), kiss_g@omega.kee.hu 1
Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi módszertani szempontból új elemekkel, a természetvédelmi jelentőséggel és a veszélyeztetettséggel foglalkozunk részletesen. A természetvédelmi értéktípusok rendszerében a források a víztani értékek közé tartoznak. Természetvédelmi jelentőségüket a következő szempontok alapján határozhatjuk meg: (Havassy A. - Barkó O., 2000): vízhozam, egyediség, típusosság, földtani jelentőség, élőhelyi jelentőség, kultúrtörténeti jelentőség, a források, mint víznyerési helyek. A természetvédelmi jelentőség meghatározása mellett szükséges a források veszélyeztetettségének felmérése is, mert a veszélyeztető tényezők megszüntetése hosszú távú megőrzésük alapja. A források természetvédelmi jelentősége Vízhozam. A Törvény alapján a vízhozam a források jogi védelmének alapja. Védettek azok a források, amelyek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/perc értéket. A törvényalkotók feltételezése szerint ezek állandó forrásnak tekinthetők, így egyrészt tartósan életteret biztosítanak az élőlények számára, másrészt a víznyerés szempontjából is kedvezőbbek. A VITUKI adatbázisából (Izápy G. - Maucha L. et. al., 1996) 3, valamint az 1:10.000-es, az 1:25.000-es és a turistatérképekről összeírt forrásokat terepen azonosítottuk (1. ábra). Terepen vízhozamot, elektromos vezetőképességet és hőmérsékletet mértünk. Tíz kiemelt forrásnak az előzőekben említett paraméterek mellett rendszeresen mértük az oldott oxigéntartalmát, ph-ját, lúgosságát. Ezekből a forrásokból a fontosabb fő- és nyomelemek meghatározása céljából vízmintákat is vettünk, amelyek a MÁFI laboratóriumában kerültek elemezésre. A terepi mérésekhez a Hegyvidéki Tavainkért Környezetvédelmi Egyesület MULTILINE-4 vízminőség mérő műszercsomagját használtuk. A VITUKI és a saját felmérés néhány jellemzőjét és eredményét az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat. A mintaterületen végzett VITUKI és saját felmérés néhány jellemzőjének és eredményének összehasonlítása Források száma (db) Mérések száma (db) Mintaterület összesen Egy forrásra eső átlag Védett források száma (db) Védett források aránya (%) VITUKI felmérés (1958-1980) 21 87 4,1 14 66,7 Saját felmérés (1998-2001) 52 310 6,0 16 (+ 4) * 30,8 (38,5) * 4 forrás átlagos vízhozama meghaladta ugyan az 5 l/perc értéket, de az átlag meghatározásához kevés mérési adat állt rendelkezésünkre, ezért csak feltételesen kerültek a védett források közé. Összesen 52 forrást azonosítottunk (1. ábra és 2. táblázat), amelyből a VITUKI nyilvántartásában 21 szerepelt. Méréseink és terepi tapasztalataink alapján 16 forrást határoztunk meg védettként. A VITUKI adatai alapján a források 66,7%-a minősül védettnek. A viszonylag nagy arány oka az, hogy a felmérések kezdetén a hasznosítható vízkészletek meghatározása volt a cél, ezért elsősorban azokat a forrásokat mérték, amelyektől nagy hozamot vártak (Kessler H., 1959; Izápy G. - Maucha L. et al., 1996). A VITUKI mérései alapján az 5 liter/perces határértéket 14 forrás átlagos vízhozama éri el, míg saját méréseink 3 A munka kezdetén még nem állt rendelkezésünkre a VITUKI. decemberében lezárt forráskatasztere (Izápy G., ), amelyben felmérésünk eredményei részben helyet kaptak. 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. szerint csak 9 tekinthető védettnek. Ennek oka részben a vízhozamok megváltozása, részben pedig a nagyobb adatmennyiség miatti nagyobb pontosság (2. táblázat lásd a végén). 1. ábra. A mintaterület forrásai 3
Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi Felmérésünk eddigi eredménye alapján a védett források meghatározása céljából feltétlenül szükségesnek tartjuk egy új méréssorozat elvégzését, melyet a következőkkel indokolunk: 8 vannak olyan források köztük nagy hozamúak is, amelyek a kataszterben nem szerepelnek, 8 rendszeres méréseket csak nagyobb hozamú forrásokon végeztek, a kisebbeket csak alkalmanként mérték, így az ezekre számított vízhozam átlagértékek közelítő jellegűek (Izápy G. - Maucha L. et al. 1996), 8 a felmérés kezdete óta eltelt több évtized alatt sok forrás vízhozama jelentősen megváltozott (Barkó O., ). A mérések szükséges időpontjainak és számának meghatározásáról a törvény nem rendelkezik, és egyelőre tudományos vizsgálatok sem készültek erről. Ezek elvégzését további feladatunknak tekintjük. Egyediség. Az egyediség a természetvédelem legelfogadottabb kritériuma. Az egyedi források tudományos jelentőségét az adja, hogy tanulmányozásukra csak egyetlen előfordulási helyen nyílik lehetőség, ahol kialakulásukra, valamint az adott terület földtani felépítésére vonatkozóan általában fontos tudományos információkat szolgáltatnak (Kiss G., ). Másrészt kiemelt védelmük azért is szükséges, mert esetleges pusztulásuk pótolhatatlan veszteséget okoz. Mintaterületünkön egyedisége révén értékes forrást nem találtunk. Példaként a telkibányai Veresvizi-forrást említjük, amely nevét a kőzetekből kioldott nagy vasoxid-tartalom miatt kapta. Típusos források. Víztani szempontból értéket képviselnek az egyes forrástípusok jellegzetes (típusos) előfordulásai is. Ezek egyrészt tudományos, másrészt oktatási-nevelési szempontból jelentősek, mivel jól szemléltetik az adott forrástípus általános jellegzetességeit, valamint a jellemző formai jegyek által a forrást létrehozó folyamatokat és a kialakulásukban szerepet játszó környezeti feltételeket (Kiss G., ). A mintaterületen típusossága következtében értékesnek tartjuk a Lengyelvályú-forráscsoportot, amely jellegzetes rétegforrás. A mélyre vágódott völgyfőben az erózió feltárta a vízadó andezitet, a völgytalp pedig a riolittufa agyagos mállástermékén van. Földtani jelentőség. A források földtani szempontból is képviselhetnek értéket, mivel egyes tulajdonságaik vízgyűjtőterületük földtani felépítését jellemzik. Az oldott ásványi anyag- vagy gáztartalom amely a víz ízében, vagy színében is megmutatkozhat utal a víztároló kőzet összetételére. Egy forrás működése következtében jellegzetes, illetve az adott földtani környezetben ritka képződmény is keletkezhet. A forrás vizének, az adott terület évi átlagos léghőmérsékleténél kisebb vagy nagyobb hőmérséklete is figyelemre méltó. A források értékét növeli, ha hőmérsékletük, ásványi anyag tartalmuk, vagy radioaktivitásuk révén gyógyhatásúak. A mintaterületen ilyen forrás nincs, de a közeli Komlóskai-medencében jelentős vízföldtani értéket képvisel a Bánya-forrás, melynek fakadásánál édesvízi mészkő válik ki. A mész a több ezer méter mélyen lévő mészkő alaphegység felszínközeli roncsaiból oldódik ki. A mélyszerkezet összetételének egyik bizonyítékaként, tudományos jelentősége kiemelkedő. 4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A források, mint élőhelyek. A források, forráslefolyók és az általuk táplált csermelyek, patakok sok élőlény számára állandó, vagy a fejlődés meghatározott szakaszában nélkülözhetetlen életteret biztosítanak (Barkó O., és 2000). A forrásokban általában állandó hőmérséklet igényű, kis termetű állatok (férgek, csigák, ízeltlábúak, kétéltűek stb.), valamint különböző alga és moha fajok élnek. Az igazi forráslakók (krenobionták) kizárólag csak a forrásokban élnek. A mintaterületen több, élőhelyi szempontból jelentős forrás van. Ilyen például a Kádas-forrás, amely védett fajok, tarajos gőték és foltos szalamandrák élőhelye. Kultúrtörténeti jelentőség. Sok forráshoz kapcsolódik valamilyen hiedelem, valós történelmi esemény, vers vagy legenda, melyet gyakran nevükben is őriznek. A mintaterületen ilyen forrás nincs. Példaként a hercegkúti Pogány-kutat említjük, amely mellett gazdag kőkorszaki emberlakta telepeket találtak, míg a forrás török időkből származó legendáját Tompa Mihály versben örökítette meg (Barkó O., és 2000). A források, mint víznyerési helyek. Azok a források is értéket képviselnek, amelyek az ember (erdei munkások, kirándulók stb.) számára biztosítanak tiszta, egészséges ivóvizet. A mintaterületen sok forrás szolgál víznyerési helyként. Ilyen az összes jó állapotú, foglalt forrás, mint például a Kádas-forrás, a Nyúl-kút és a Csorgó-forrás. 1.2. A FORRÁSOKAT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A forrásokat számos emberi tevékenység veszélyezteteti. Ezek közül a legfontosabbak a kommunális célú vízhasznosítás, a turisztikai célú foglalás, a különböző szennyezések, a bányászat és a vadászati célú dagonya készítés (Barkó O., és 2000). Ezen tevékenységeknek a hatásai megnyilvánulhatnak a víz minőségének romlásában, a víz zavarossá válásában, a forrás elapadásában, vagy környezetének leromlásában. Az egyik legfontosabb és legáltalánosabb veszélyeztető tényező a források foglalása (Barkó O., és 2000). Természetvédelmi szempontból legkedvezőbbek a természetes állapotú (foglalatlan), valamint a természetes anyagok (helyből származó kő és fa) felhasználásával, természetközeli módon foglalt források. Legkevésbé elfogadható az aknás foglalás, mivel az így foglalt források élőhelyi szerepe minimálisra csökken és a forrás felszínre lépésének földtani-földrajzi viszonyai sem azonosíthatók, tehát a forrásnak nem csak természetvédelmi, hanem tudományos jelentősége is csökken. A mintaterület 52 forrása közül 14 (az összes forrás 27%-a) természetközeli módon foglalt, a többi foglalatlan, természetes állapotú. Forráskataszteri lap tervezete A fenti elvek és egyéb tudományos szempontok figyelembe vételével készítettük el a források természetvédelmi kataszteri lapját (2. ábra. 1-5.), amely az Alaptervben feladatként megfogalmazott felméréssorozat alapjául szolgálhat. A kataszteri lap tervezetet a mintaterület egyik forrása, a Kádas-forrás példáján mutatjuk be. A választott forrás jellemző példája a Törvény egyoldalúságából fakadó hátrányoknak: évi átlagos vízhozama nem éri el az 5 l/perc értéket, így nem minősül védett forrásnak, viszont kiemelkedő élőhelyi jelentősége miatt mindenképpen védelemre érdemesnek tartjuk. 5
Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi A kataszteri lap javasolt tartalmi és formai szempontjait egy korábbi tanulmányukban ismertettük (Havassy A. - Kiss G., 2000). A közeljövőben remélhetőleg megtörténik hazánk forrásainak minden természetvédelmi szempontból fontos kritériumra kiterjedő felmérése, elősegítve ezeknek a különleges természeti értékeknek a megőrzését. 2. ábra. Forráskataszteri lap 6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. 7
Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi 8
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. Irodalom Barkó O. (): A források természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-zempléni-hegyvidéki példák alapján. DATE Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Állattani és Vadbiológiai Tanszék. Debrecen. 48 p. Barkó O. (2000): Források természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-zempléni-hegyvidéki példák alapján. KTDK-dolgozat. Debreceni Egyetem. Debrecen. 50 p. Barkó O. - Kiss G. (): Sárospatak környéki források természetvédelmi szempontú értékelése. Dolgozat a KTM A nem védett területek természeti értékeinek feltárása című témájára. 45 p. Havassy A. - Barkó O. (2000): Források természetvédelmi jelentősége és védelmük lehetőségei tokajihegységi példákon. Hidrológiai Közlöny 4.sz. pp. 260-264. Havassy András - Barkó Orsolya: Természetvédelmi szempontú forráskataszterezés a Radvány-patak (Tokaji-hegység) vízgyűjtőterületén. Földtudományi Szemle. (megjelenés alatt) Havassy A. - Kiss G. (2000): Források természetvédelmi szempontú kataszteri nyilvántartása. Hidrológiai Tájékoztató. pp. 26-31. Ivóvíz minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján. MSZ 450/1:1989 Magyar Szabványügyi Hivatal 8 p. Izápy G. (szerk.) (): Magyarország forrásainak katasztere IV. Zempléni-hg. VITUKI Rt. Izápy G. - Maucha L. et. al. (1996): Magyarország nemkarsztos hegyvidéki területeinek felszín alatti vizeivel kapcsolatos problémák megoldását megalapozó vizsgálatok. VITUKI Hidrológiai Intézet Zárójelentés. Budapest. 36 p. Juhász J. (1976): Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 766 p. Kessler H. (1959): Országos forrásnyilvántartás. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények 7. szám. Budapest. 117 p. Kiss G. (1996): A földtudományi értékekről és védelmük lehetséges módjairól. Földrajzi Közlemények. 1996 1. szám. pp. 3-14 Kiss G. (): Morfológiai formák és talajok természetvédelmi értékének meghatározása Tokajzempléni-hegyvidéki példákon. PhD-értekezés. Debrecen. 150 p. 9
Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi Kozák M. - Lakatos Gy. (1991): Vízi környezetvédelem I. Egyetemi Jegyzet. KLTE Kiadó, Debrecen. 179 p. Léczfalvy S. (1965): Vízbeszerzés, vízellátás forrásokból. 182 p. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. Papp F. (1943): A források foglalása. Különlenyomat a Balneológiai Egyesület 1942. évi évkönyvéből. Budapest. 18 p. Papp F. (1954): A források rendszere. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 7-8. sz. pp. 295-302 Pécsi M. et al. (szerk.) (1989): Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfia Vállalat. Budapest. 395 p. Szabó M. (1979): Forrásészlelési jegyzőkönyvek. Kézirat. Spányi I. (1952): A magyarországi források kutatásának és nyilvántartásának jelentősége a földrajztudomány számára. Földrajzi Értesítő 1. évf. 4. füzet 732-737 pp. VITUKI (1955): Magyarország Hidrológiai Atlasza: Folyóink vízgyűjtője. Budapest. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. Magyar Közlöny. 53. pp. 3325-3346 10
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. 2. táblázat. A Hercegkúti-patak forrásainak vízhozam adatai (1992, 1998-2001) (A méréseket végezte: Havassy A., Kiss G., Barkó O.) Jelmagyarázat: félkövér betű: A vízhozam átlaga alapján védett forrás. A kevés mérési eredmény miatt további mérések szükségesek. félkövér betű szürke háttérrel: A mérési eredmények alapján védett forrás. Név EOV Y EOV X Bszf (m) Település 1992 02. 1998 09. 01. 03. 04. 06. 07. 08. 10. 11. 2000 03. 2000 04. 2001 02. 2001 04. 2001 07. Max Min Mérések száma Átlagos hozam 1 Bányabérciforráscsoport 835270 344205 270 Vágáshuta 10 1 8 15 15 1 4 8,5 2 Bodnár-forrás 833735 338745 160 Makkoshotyka 15 50 2 12 2 50 2 5 16,2 3 Bonc-kút 833480 340180 295 Sárospatak 11 0,5 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 11 0,5 15 1,4 4 Csorgó-forrás 833540 339350 190 Sárospatak 10 21 22 16 13 17 16 17 27 25 20 21 20 27 10 13 18,8 5 Dagonya-forrás 833970 341400 349 Sárospatak 0 5 2 0,5 0,5 0,5 5 0 6 1,4 6 Deák-kút 836030 342200 175 Sárospatak 5 7 30 70 120 25 25 30 120 5 8 39,0 7 Fa alatti-forrás 835690 343815 220 Mikóháza 1 1 1 1 1,0 8 Fenék-forrás 835785 343825 210 Mikóháza - - 0 9 Fürkész-forrás 835530 343035 187 Alsóregmec 38 3 80 150 30 30 35 150 3 7 52,3 10 Gábor-forrás 836280 343340 230 Alsóregmec 1 18 40 35 9 4 3 3 48 70 15 5 12 70 1 13 20,2 v.csontos-kút 11 Gyökeres-forrás 834340 343385 193 Kovácsvágás 1,5 1,5 1,5 1 1,5 12 Gyökér-forrás 833510 339435 207 Sárospatak 20 20 20 20 2 20,0 13 Gyökér-kút 835985 342450 185 Alsóregmec 8 7 8 13 50 16 15 7 50 7 8 15,5 14 Iker-forráscsoport 833295 342470 300 Kovácsvágás 4,5 2,5 6 10 10 15 15 2,5 6 8,0 15 Ispitály-forrás 835650 338730 138 Sárospatak 0,5 7 1 1 1 0,5 1 0,5 0,5 2 7 0,5 10 1,5 16 Kádas-forrás 834330 339580 177 Sárospatak 1 1 1 2 4 2 1,5 1 1,5 1 4 7 1,5 2 6 7 1 15 2,4 17 Kanyar-forrás 835855 341930 174 Sárospatak 0,5 0,5 0 0,5 0,5 0 4 0,4 18 Kavicsos-forrás 835650 344190 255 Mikóháza 0,5 2 0,5 1,5 2 2 0,5 5 1,3 19 Kis-Pál-forrás 833860 342150 320 Kovácsvágás 1 1 10 2 10 5 10 1 6 4,8 20 Kiss-forrás 836225 343255 230 Alsóregmec 2 4,5 2,5 10 15 0 1,5 1,5 15 0 8 4,6 21 Kocsis-forrás 834670 339070 148 Sárospatak 5 7 6 2 2 1 1 1 5 2 1 7 1 11 3,0 22 Kőtömbös-forrás 833880 342020 325 Kovácsvágás 0,5 2 0,5 0,5 0,5 2 0,5 5 0,8 23 Kunyhós-forrás 832780 342670 300 Nagyhuta 12 15 50 15 15 25 50 12 6 22,0 24 Lengyelvályúforráscsoport 24/A Lengyelvályúforrás 833063 342225 326 Nagyhuta 300 71 50 26 0,5 80 15 100 26 300 0,5 9 74,3 833063 342225 326 Nagyhuta 69 25 12 10 7 4 2 0,5 11 1,5 15 6 69 0,5 12 13,6 11
Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi 25 Luca-forrás 833740 342370 309 Kovácsvágás 1 10 0,5 1 0,5 10 0,5 5 2,6 26 Luca alatti-forrás 833735 342495 290 Kovácsvágás 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5 27 Mocsár-feletti-forrás 834335 343345 193 Kovácsvágás 1,5 1,5 1,5 1 1,5 28 Nagysomi 832190 343410 300 Nagyhuta 2,5 4 3 2,5 3 2 1 1 1,5 2 1,5 4 1 11 2,2 erdészházi-forrás 29 Névtelen 1 832980 342270 330 Nagyhuta 0,5 1,5 2 2 0,5 3 1,3 30 Névtelen 2 835795 343355 195 Alsóregmec 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5 31 Névtelen 3 835645 344110 244 Mikóháza 2 30 0,5 4 4 30 0,5 5 8,1 32 Névtelen 5 836255 344390 310 Alsóregmec 20 0 0 20 0 3 6,7 33 Névtelen 6 836375 343975 310 Alsóregmec 0,5 0,5 1,5 1,5 0,5 3 0,8 34 Névtelen 7 836345 344185 307 Alsóregmec 0,5 1 1 1 0,5 3 0,8 35 Névtelen 8 835485 343070 187 Mikóháza 1,5 1,5 1,5 1 1,5 36 Nyugati-forrás 831520 343560 390 Nagyhuta 1 1 1 1 1,0 37 Nyúl-kút 835530 342120 163 Sárospatak 26 30 85 80 50 12 15 30 50 50 110 50 80 60 110 12 14 52,0 38 Óriás-bükk-forrás 833265 342285 315 Kovácsvágás 1 0,5 1 1 0,5 3 0,8 39 Páfrányos-felettiforrás 832455 343115 293 Nagyhuta 4,5 25 20 15 25 4,5 4 16,1 40 Páfrányos-forrás 832490 343140 285 Nagyhuta 3 15 10 15 3 3 9,3 41 Pépérit-forrás 836305 344510 329 Alsóregmec 5 0,5 0,5 3,5 5 0,5 4 2,4 42 P. mosó-forrás 835230 335800 122 Sárospatak - - 0 43 Rókás-kút 835220 341265 155 Sárospatak 6 10 0,5 2 5 10 0,5 5 4,7 44 Sinka-alatti-forrás 834005 341855 325 Sárospatak 0,5 1 3 0,5 1,5 3 3 0,5 6 1,6 45 Sinka-kút 833830 341870 335 Kovácsvágás 4 6 46 6 12 6 9 6 3 0,5 35 3 15 12 46 0,5 14 11,7 46 Sinka-melletti-forrás 833880 341855 335 Sárospatak 3,5 4 0,5 13 0 1 1 13 0 7 3,3 47 Szádeczky-forrás 835555 342535 167 Alsóregmec 10 40 0,5 70 100 35 50 60 100 0,5 8 45,7 48 Szappanos-forrás 834490 344045 245 Kovácsvágás 1 1 1 1 1,0 49 Tavas-forrás 833225 342130 335 Kovácsvágás 37 0,5 1,5 3 20 1 6 5 37 0,5 8 9,3 50 Tinorúforráscsoport 836370 342615 205 Alsóregmec 8 13 1,5 2,5 5 13 1,5 5 6,0 51 Vaditató-forrás 833980 341560 350 Sárospatak 0,5 1 1 0,5 1 1,5 1,5 0,5 6 0,9 52 Völgyközi-forrás 835045 343845 251 Kovácsvágás 0 0,5 0,5 0 2 0,3 12