Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája KOLLÉGIUMI HÁZIREND

Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája KOLLÉGIUMI HÁZIREND 2013

2 1. BEVEZETŐ... 3 1. 1. A HÁZIREND KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT RENDELKEZÉSEK, DOKUMENTUMOK... 3 1.2 A KOLLÉGIUM ADATAI:... 4 2. KOLLÉGIUMI VISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE... 4 2. 1. A FELVÉTEL RENDJE... 4 2. 2. A KOLLÉGIUMI TAGSÁG LÉTESÍTÉSE:... 4 2. 3. KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS MEGSZŰNÉSE... 5 3. TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI... 6 3. 1. A TANULÓK JOGAI... 6 3. 1. 1. Minden tanulónak joga, hogy:... 6 3. 1. 2. Tanulói jogok gyakorlása... 7 3. 2. A TANULÓK KÖTELESSÉGE, HOGY:... 7 4. DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 8 4. 1. A KOLLÉGIUM NAGYOBB TANULÓKÖZÖSSÉGEI:... 8 4. 2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 9 5. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK... 9 5. 1. MUNKAREND... 9 5. 2. FOGLALKOZÁSOK... 9 5. 2. 1. Kötelező foglalkozások... 9 5. 2. 2. Választható foglalkozások... 10 5. 3. TÉRITÉSI DÍJAK MÉRTÉKE, BEFIZETÉSE... 10 5.3.2. Étkezési díjak... 11 5. 4. TANULÓK NYILVÁNTARTÁSA... 11 5. 5. EGÉSZSÉGVÉDELEM... 11 5. 6. BALESET ÉS TŰZVÉDELEM... 11 5. 7. VAGYONVÉDELEM, KÁRTÉRÍTÉS... 12 5. 8. VENDÉGEKRŐL... 12 5.9. EGYÉB ELŐÍRÁSOK... 12 5. 10. HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK... 12 5. 11. A FEGYELMI ELJÁRÁS... 13 5. 12. A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG... 14 5. 13. KÁROS SZENVEDÉLYEK... 14 5. 14. A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE... 14 6. KOLLÉGIUMI HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 15 FÜGGELÉKEK:... 16 A KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS NAPIRENDJE... 17 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT... 18 JUTALMAZÁS... 18 TANULÓI VÉTSÉGEK... 22 ETIKAI KÓDEX... 28 KÖZÖS HASZNÁLATÚ HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE... 30 LAKÓSZOBÁK HASZNÁLATI RENDJE... 30 A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁRSZOBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 31 AZ EDZŐTEREM HASZNÁLATA... 33 A MELEGÍTŐKONYHA HASZNÁLATI SZABÁLYAI... 33 A KONYHA HASZNÁLATÁHOZ ELŐZETES TANÁRI ENGEDÉLY SZÜKSÉGES.... 33 SZÁMÍTÓGÉPTERMI REND... 34 TANTERMEK RENDJE... 35 A VIZESBLOKK HASZNÁLATA... 35 TEENDŐK TŰZ ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN... 36

3 1. BEVEZETŐ A 2011. évi CXC.törvény a Nemzeti köznevelésről 25. (2) (3), valamint 20/2012.EMMI rendelet 5. előírása értelmében a kollégium életével kapcsolatos egyes kérdéseket a Házirendben kell szabályozni. A dokumentum rögzíti a jogokat és kötelezettségeket, valamint a kollégium munkarendjét. Előírásai a kollégium tanulóira, a tanulók szüleire és a kollégiumban dolgozó alkalmazottakra vonatkoznak. Betartása a kollégium minden tanulójának és dolgozójának kötelessége. Előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanulók a kollégium felügyelete alatt állnak. Az önálló szabályozáshoz való jog egyidejűleg kötelezettségeket is jelent, hiszen a tanulóktól elvárható magatartás normába öntése egyaránt érdeke a tanulóknak, a velük foglalkozó pedagógusoknak és más alkalmazottaknak. A házirendet a tanulók a tanév elején áttanulmányozzák, csoportfoglalkozásokon feldolgozzák, tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. A kollégiumok előterében kifüggesztésre kerül, a könyvtárszobában megtalálható. Olvasható a kollégium honlapján, egy példányát minden belépő kollégista megkapja. A kollégiumban, a házirendben foglaltak megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. A házirend megsértésével kapcsolatban hozott döntés ellen a szülő, illetve a tanuló jogorvoslattal élhet. A Házirendet a kollégiumvezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 1. 1. A Házirend készítésekor figyelembe vett rendelkezések, dokumentumok Kollégium Pedagógiai Programja A 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről ; A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról A 2011. CLXXXVII. Törvény a szakképzésről Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII.törvény A 46/2001.(XII:22.OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A kollégium a különböző környezetből érkező, eltérő iskolatípusokban tanuló gyermekek tanulását biztosítva, otthon-és családpótló szerepet tölt be. Az együttélés feltételeit kialakítva, ezen normákat elfogadtatva segítjük kollégistáink személyiségfejlődését. Segítünk hátrányaik kompenzációjának leküzdésében, az életre való felkészülésükben, társadalomba való beilleszkedésükben. Minden kollégista alapvető kötelessége a kollégium munkarendjében foglaltak betartása, foglalkozásokon, programokon való pontos, fegyelmezett és aktív részvétel, valamint környezetének, személyes tárgyainak rendben tartása. Elvárjuk, hogy tanulóink

4 aktívan vegyenek részt a kollégium diákönkormányzati és közéleti munkájában, házon kívül is a kollégium jó híréhez méltóan viselkedjenek. 1.2 A kollégium adatai: Neve: Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája Székhelye: 9025 Győr, Kossuth Lajos u.7. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győr Tankerülete. Telephelye: Fiúkollégium 9025 Győr, Dr. Róth Emil u. 1. Lánykollégium 9025 Győr Kossuth Lajos u.22/a. 2. KOLLÉGIUMI VISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE 2. 1. A felvétel rendje A Kossuth Lajos Kollégium tagja lehet minden olyan tanuló, aki a kollégiummal azonos székhelyen működő középiskolába beírt, tanulói jogviszonnyal rendelkezik, nem helyben lakik. Amennyiben többen kérik felvételüket, előnyben kell részesíteni, aki: tömegközlekedés nélküli településen lakik, bejárása tömegközlekedési eszközökön átszállás nélkül nem oldható meg, családja szociális helyzete indokolttá teszi, közösségi tevékenység, viselkedés, magatartás tanulmányi eredmény a kollégium rendjének elfogadása 2. 2. A kollégiumi tagság létesítése: Az elhelyezési kérelmet a tanév rendjében meghatározott írásban benyújtani beiratkozáskor kell Felvételről a kollégiumvezető dönt a nevelői munkaközösség véleményének figyelembe vételével A felvételről vagy elutasításról a szülőket írásban kell értesíteni. A megüresedett férőhelyek betöltéséről a kollégiumvezető dönt. A tanuló az iskola útján, vagy közvetlenül kérheti felvételét szülői kérés alapján. Erről a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével. Figyelembe veszi a diákönkormányzat véleményét. A kollégiumi tagság feltétele a Házirend és a vonatkozó jogszabályok betartása.

5 A kilencedik osztályba jelentkező tanuló felvételét az iskolai felvétellel egy időben kell lebonyolítani. Felsőbb évesek felvételi kérelmét, a tanévkezdést megelőző május15 - ig kell elbírálni. A felvétel - a jogszabályban meghatározott kivétellel - egy tanévre szól. A jogszabályoknak megfelelően az iskolai tandíjra kötelezett tanulók kollégiumi tandíjat kötelesek fizetni. Ennek mértékét a fenntartó rendelkezésének figyelembevételével évente kell megállapítani. A kollégium étkezési térítési díját az érintett minisztérium rendelete és a szülők által kitöltött nyilatkozat alapján a kollégiumvezető állapítja meg. A tanulók a havi étkezési térítési díjat éves befizetési ütemterv alapján fizetik. A felvett tanuló köteles magával hozni mindazokat a felszerelési tárgyakat, amelyeket az előzetes írásos tájékoztatóban szerepeltek. A kollégiumi tagság a beköltözéssel kezdődik. Ekkor minden tanuló megkapja kimenőkönyvét, melyet kollégiumban való tartózkodása alatt rendeltetésszerűen használ. Leltári felelőséget vállal az átvett tárgyakért, melyeket kiköltözéskor nevelőtanárának visszaad. Írásban tudomásul veszi a tűzvédelmi és baleset megelőzési oktatást, felel ennek betartásáért. A szükséges orvosi igazolásokat leadja. Köteles a lakcímnyilvántartónál ideiglenes lakcímét bejelenteni, majd meghosszabbítani. Férőhely hiányában elsősorban a 13 14. évfolyamos tanulók kerülnek várólistára. Helyi lakos gyermeke akkor vehető fel, ha a küldő iskola vezetője a gyermek személyiségfejlődése érdekében írásban kezdeményezi a kollégiumi elhelyezését. A Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet, illetve a Gyámügyi Hivatal támogatja, a fenntartó pedig írásban engedélyezi. 2. 3. Kollégiumi elhelyezés megszűnése a tanulói jogviszony megszűnésével (szakmunkás-vagy érettségi vizsgát tett a tanuló); a tanév végén; a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével; ha a tanuló a kollégiumi tagságáról írásban a szülő egyetértésével lemond, a kollégiumból történt leszerelés napján; ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján; ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik; ha a tanuló viselkedése, pszichikai állapota önmagára és társaira veszélyessé válik a kollégiumi viszonyt fel kell függeszteni a megfelelő szakhatósági vélemények begyűjtéséig; a kollégiumi tagság tanév közben is megszüntethető, ha szülő írásban kéri a megszüntetést, vagy a kollégium szünteti meg megfelelő eljárás és indoklás alapján; amennyiben az étkezési hozzájárulást a befizetés napján nem fizeti be, a következő hónaptól kollégiumi elhelyezése megszűnik; a kollégiumi tandíj befizetésének elmaradása esetén;

6 3. TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanulóknak a jogaikat felelősséggel, a kötelességek teljesítésével összhangban kell gyakorolnia köznevelési törvény alapján.. 3. 1. A tanulók jogai A jogosultság a tanulói jogviszony alapján minden tanulót megillet. 3. 1. 1. Minden tanulónak joga, hogy: kollégiumi ellátásban részesüljön, joga a lakhatáson túl, a tanuláshoz, a nyugodt pihenéshez való jog biztonságban és egészséges környezetben neveljék, személyiségjogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, magánélethez való jogát a kollégium tiszteletben tartsa. E jogainak gyakorlása azonban nem korlátozhatja másokat jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti saját és társai, a kollégium alkalmazottai egészségét, testi épségét valamint a kollégium biztonságos működését. a levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogát, képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, részt vegyen a kollégiumi foglalkozásokon, térítés mentesen igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, a kollégium létesítményeit, részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, kollégiumvezetői engedéllyel - szülői kérvény előzetes bemutatásával - intézményen kívül sport- és kulturális tevékenységet folytathasson, a szabadidejével önállóan rendelkezhessen, a hálószobáját esztétikusan dekorálhatja, előzetesen a csoportvezető tanárral egyeztetve, a közízlést nem sértő képekkel, írásokkal (Tilos a törvényben tiltott reklámokat és politikai szimbólumokat használni, továbbá ragasztani), a faliújságra hirdetményt, felhívást a kollégiumvezetővel egyeztetve kitenni válasszon a választható foglalkozások közül, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen a kollégium életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon,

7 a személyüket érintő kérdésekről csoportvezető nevelőtanáruktól tájékoztatást kapjanak, diák- és önképző kör létrehozását kezdeményezze, ha annak célja, működése nem ellentétes a kollégium Pedagógiai Programjában megfogalmazottakkal, igénybe veheti a könyvtár, a számítógép-, a torna- és a konditerem szolgáltatásait, távollétükben szobájuk zárásával védeni személyes dolgaikat, tulajdonukat, kérhetik értékeik megőrzését, saját ágyneműt használni, étkezést indokolt esetben lemondani, saját eszköz behozatalára, előzetes engedély alapján /pl.: lap-top, stb. / 3. 1. 2. Tanulói jogok gyakorlása A jogok gyakorlásához szükséges információk a csoportvezető nevelőtanártól, szülőktől (tanév eleji szülői értekezletet követően), valamint a diákönkormányzattól szerezhetők be. A kollégiumban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő tanár. Sérelem esetén elsősorban a csoportvezető tanárhoz, másodsorban a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, harmadsorban a kollégiumvezetőhöz, ezután az igazgatóhoz lehet fordulni. A felvetett kérdésekre a jogszabályokban biztosított időn belül választ kell kapni. Sérelem esetén a kollégium tanulója a törvényben előírt módon kérhet jogorvoslatot. Véleménynyilvánítás módjai:- kollégiumvezetői tájékoztatás -nevelőtanári tájékoztatás -diákmozgalom képviselői A Kollégiumi Diákönkormányzat megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. A kollégiumi közösségek életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik jogaikat. 3. 2. A tanulók kötelessége, hogy: részt vegyen a kötelező és a választott kollégiumi foglalkozásokon. eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek. életkorához és fejlettségéhez, továbbá kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete és irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a kollégiumi programok előkészítésében. betartsa a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait. óvja saját és társai testi - lelki épségét, egészségét, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel. megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott és használt eszközöket, óvja a kollégium felszereléseit.

8 tartsa tiszteletben a kollégium vezetőit, tanárait, alkalmazottait, tanulótársait, emberi méltóságágukat és jogaikat ne sértse. tartsa be a kollégium Házirendjét, a kollégium szabályzatainak rendelkezéseit; a kollégiumi ünnepségeken az alkalomhoz illő ünnepi ruhában jelenjen meg. megjelenésével, munkájával, fegyelmezettségével öregbíteni a kollégium jó hírnevét, tanulótársait figyelmeztesse, segítse a gyengébb képességűeket, a közösségbe nehezen beilleszkedőket. a közösségi és személyi tulajdon védelme, a kollégium felszerelési és berendezési tárgyainak gondos és rendeltetésszerű használata, a rongálások megakadályozása. A meghibásodásokat be kell jelenteni, a szándékos vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni. A kártérítés módja a kollégium által kijavított vagy pótolt kártétel költségének kifizetése. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot vagy mások testi épségét veszélyeztető, sérüléseket okozó tárgyakat a kollégiumba behozni tilos! Nem tárolhat a kollégiumban gyorsan romló élelmiszert, a fogyasztásra alkalmatlan ételeket a hűtőből el kell távolítani. Megfelelő eseti házipatikával rendelkezni, rendszeres gyógyszerek fogyasztását a nevelőtanárának bejelenteni. Amennyiben hivatalos hétvégi elfoglaltsága miatt a kollégiumban marad, azt hétfőig jelezze a nevelőtanárának / szülők írásos kérvénye is kell /. A kollégiumi és étkezési díjat az előre megadott ütemezés alapján befizetni. 4. DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A diákönkormányzati munka célja, hogy a diákok, részt vehessenek önmaguk és társaik nevelésében, illetve az életmódjuk kialakításában. A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, a munkájukat a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, akit az igazgató öt évre bíz meg a feladat ellátásával. 4. 1. A kollégium nagyobb tanulóközösségei: A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám 50 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt a kollégiumvezető kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú munkaközösségi értekezleteken való részvételüket. Évente - október 15-ig - közgyűlést kell tartani, ahol a küldöttértekezlet elfogadja az előző év beszámolóját, az előző időszakban megválasztott vezetőséget megerősíti, és megvitatják az adott év rendezvénytervezetét. Rendkívüli közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy a kollégiumvezetője kezdeményezheti. Minden közgyűlés egyben diákfórum is. A DT képviselői a kollégiumvezetőjét bármikor felkereshetik, vagy akadályoztatása esetén időpontot kérhetnek. A diákönkormányzat működését, felépítését a saját Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

9 4. 2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A feltételek biztosítása a kollégiumvezetés feladata. A kollégium a következő eszközökkel segíti munkájukat: könyvtárszoba használata megbeszélésekre fénymásolás számítógép és internet hozzáférés Saját felhasználás alapján dönt az év elején beszedett pénzeszközök felhasználásáról. Erről előzetesen a szülőket tájékoztatni kell, be kell szerezni írásos egyetértésüket. 5. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 5. 1. Munkarend A kollégiumunk munkarendjét az 1. számú függelék tartalmazza. 5. 2. Foglalkozások A tanulók kompetencia fejlesztését szolgálják a kollégiumi foglalkozások, különösen a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. Tanév elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása a tanév folyamán kötelező.. A szilenciumi foglalkozásokon való részvételre is ezek a szabályok érvényesek. A foglalkozásokról való távolmaradásra engedélyt előzetes bejelentés alapján a kollégiumvezető adhat. 5. 2. 1. Kötelező foglalkozások A kollégiumi foglalkozások rendjét a Pedagógiai Programban szabályozzuk.. Ezek lehetnek: felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házibajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozás. A tanulmányokat segítő foglalkozásokon való részvétel alól, a diákok tanulmányi eredményétől függően nevelőtanára felmentést adhat, az alábbiak szerint: Szabad tanórások azok a tanulók, akik tanulmányi átlaga az értékelési időszakban meghaladja a 4. 51 átlagot. Ők a nevelőtanár tudtával, szabadon gazdálkodhatnak idejükkel a tanulmányokat segítő foglalkozások alatt.

10 Szobai tanulósok lehetnek azok a tanulók akik tanulmányi átlaga az értékelési időszakban : 3,76-4,5 között van. Ők a tanulmányi foglalkozások ideje alatt kötelezően tanulnak, de ennek helyét az épületen belül maguk választhatják meg. Kötelező tanulószobások azok a tanulók, akiknek tanulmányi átlaga az értékelési időszakban 3,75 alatt van. Az új középiskolai tanulók az első félévben kötelező tanulószobai kategóriába tartoznak. Ez alól indokolt esetben felmentés adható /pl. hangos tanulás/ bukott vagy bukásra álló tanulók részére póttanóra szervezése csoportvezető feladata. A tanulás ideje alatt a tanuló köteles a csoportvezető tanár által kijelölt helyen tölteni. Amennyiben felmentést kap, ennek tényét írásban rögzíteni kell. Érettségi utáni képzés esetén 3,51 feletti átlag esetén a tanulónak szabad tanóra adható. 5. 2. 2. Választható foglalkozások A tanév elején felmért tanulói igényekre alapozva a kollégium a diákság számára tartalmas, változatos és hasznos ismereteket, élményeket adó foglalkozásokat és programokat szervez. A közösségi lét kialakításában fontos szerepe van a hagyományoknak, ezt a tanévet átfogó hagyományápoló programokkal segítjük elő. Ilyenek: megemlékezések nemzeti ünnepeinkről elsősök fogadása, gólyatábor egészségnevelési napok karácsonyi ünnepség-adventi népszokások farsang végzősök búcsúztatása, ballagás helyi és városi sportversenyek Kollégiumi programokon való részvételt minden tanulónktól elvárjuk. A kollégiumi tartózkodás ideje alatt, a kollégiumon kívüli programon tanúsított tanulói magatartás nem sértheti a tartózkodási helyre vonatkozó előírásokat, szabályokat, valamint nem szegheti meg a Házirendben megfogalmazott normákat sem. 5. 3. Téritési díjak mértéke, befizetése A középfokú oktatásban valamint az első szakmai képzésben résztvevő diákok számára a törvényi előírásoknak megfelelően- a kollégiumi férőhely igénybevétele ingyenes. Térítési díjat kell fizetni a törvényi előírások alapján, a külföldi állampolgársággal rendelkezőknek, valamint a középfokon másod ill. további szakmáért tanuló diákoknak.

11 5.3.2. Étkezési díjak A kollégiumban a napi háromszori étkezést a nevelőtanár ellenőrzi. Az étkezésért a mindenkori jogszabályoknak alapján térítési díjat kell fizetni, előre meghatározott ütemezés szerint., Az étkeztetéssel kapcsolatos szabályokat a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. 5. 4. Tanulók nyilvántartása A tanulók személyes adatait a kollégium a beköltözéssel rögzíti a nyilvántartókönyvben, valamint a nevelői naplóban. A nyilvántartott adatok törlését, helyesbítését a tanuló nevelőtanárán keresztül kérheti a kollégiumvezetőtől. Beköltözéskor a tanulók kötelesek a kollégiumba ideiglenesen bejelentkezni. Külföldi állampolgárságú tanulók esetén beköltözés előtt a tartózkodási engedélyt be kell mutatni. 5. 5. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva iskolaorvosi rendelés van abban a középiskolákban, ahova jár. Beteg tanuló a körzetileg illetékes iskolaorvos, vagy az orvosi ügyelet ellátását veheti igénybe a meghatározott rendelési időben. A kollégium területén/belső és külső/ tilos a dohányzás, szeszes ital vagy a jogszabályok szerint kábítószernek minősülő szer behozatala, fogyasztása. Az alkoholos vagy kábítószeres állapot fegyelmi eljárást von maga után. Tilos szúró, vágó és egyéb veszélyes eszközök behozatala a kollégium területére. Beteg tanuló köteles jelentkezni az ügyeletes tanárnál, aki gondoskodik ellátásáról. Betegállományban csak nevelőtanári engedéllyel lehet hazautazni. A megérkezés tényét a tanuló köteles telefonon jelezni. 5. 6. Baleset és tűzvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első csoportfoglalkozáson kerül sor a kollégium munkavédelmi felelősének irányításával. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni a kollégium valamely felnőtt dolgozójának. Tűzveszélyes, tüzet, okozó anyagot vagy a mások testi épségét veszélyeztető, sérülést, okozó tárgyakat a kollégiumba behozni tilos! Iskolába menet és jövet a KRESZ szabályait be kell tartani. A kollégiumban a közlekedési utakat és a vészkijáratokat eltorlaszolni átmenetileg is tilos! Csak a csoportvezetőnek bemutatott és a kollégiumvezető által engedélyezett elektromos berendezést lehet behozni a kollégiumba.

12 5. 7. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles a kollégium vagyontárgyainak, a rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén felelőssége korlátozott, míg szándékosság esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a nevelőtanár javaslatára a Köznevelési törvény alapján kollégiumvezető dönt. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kollégium területére csak tanulást segítő eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Személyes felszerelés védelme: - nagyobb értéket a kollégiumba csak előzetes írásbeli kérelem alapján lehet behozni. Értékes személyes tárgyakat be kell zárni a szekrényekbe. A hálószobák ajtaja 20.50 óráig bezárható abban az esetben, ha a tanulók nem tartózkodnak a szobában. Ezt követően a kulcsot le kell vinni a portára, - a kollégiumba hozott, engedélyezett és megőrzésre le nem adott értékekért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. 5. 8. Vendégekről A tanuló vendéget a nevelőtanára, vagy az ügyeletes nevelő engedélyével az általa megbeszélt helyen fogadhat. Az engedélyezés tényét a portanaplóban rögzíteni kell. A kollégisták felelősséggel tartoznak a hozzájuk érkező vendégek magatartásáért. A vendégek is kötelesek a kollégiumi házirendet betartani. A látogatók a kollégium területén egyedül nem járhatnak, értük a vendéglátójuk teljes felelősséggel tartozik. Ha a tanuló vagy a vendége a kulturált társalgási normákat megszegi, az ügyeletes nevelő megszakíthatja a társalgást és kitilthatja az illetőt a kollégiumból. 5.9. Egyéb előírások Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, azt az óra alatt bekapcsolni TILOS! Szilenciumokon a multimédiás eszközök használatához nevelőtanári engedélye szükséges. 5. 10. Hiányzások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kollégiumi foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását jeleznie és igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást a nevelőtanárnak be kell mutatni. A

13 távolmaradás igazolásának elfogadására a csoportvezető, annak távollétében az ügyeletes tanár jogosult. A hiányzás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A hiányzásról már az első napon értesítsék a tanuló nevelőjét, vagy távol létében az ügyeletes nevelőt. Amennyiben a tanuló a kollégiumban tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás - igazolatlanságán felül is -fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés is fegyelmi vétség.. A tanuló által vállalt órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A kollégiumból való távolmaradást a szülőknek igazolniuk kell az alábbiak szerint: ha az előre bejelentett visszaérkezés megváltozik, ha hét közben valamilyen okból haza kell utazni, ha tanóra idején más elfoglaltságot kér. A kollégium nevelőtestülete megtilthatja a hazautazást a következő esetekben: közegészségügyi okból, egészségügyi okból, rendészeti okból. A hazautazás megtiltását a kollégiumvezető következő formában rendelheti el: rendkívüli esetben a hazautazás megtiltását az esemény súlyossága szabja meg, ebben az esetben a szülőket azonnal értesítjük. Hétköznap hazautazás csak indokolt esetben, a szülő írásos kérelme, vagy személyes megjelenése esetén lehetséges.térítési díj visszafizetésére az érvényes jegy leadását követően kerülhet sor. 5. 11. A fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárásról akkor beszélünk, ha egy diák kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi és ezért fegyelmi bizottság dönt sorsáról. A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a diák egyéni és életkori sajátosságait, a terhére rótt vétség súlyát. A fegyelmi felelősségre vonás lehetséges pedagógiai hatását az adott közösségre, a vétkes tanulóra. Fegyelmi eljárás akkor indítható, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte. Kötelességei azok az írott szabályok, amelyeket a jogszabályok megfogalmaznak számára. Vétkes elkövetésről akkor beszélünk, ha kötelességének megszegését súlyos gondatlansággal vagy szándékosan követi el. Súlyos a tett

14 akkor, ha a tanuló a körülmények alapján mással szemben lényegesen hátrányos dolgot követett el. A fegyelmi eljárás menetét, elveit, a 2. számú függelék - értékelési szabályzata - tartalmazza. 5. 12. A fegyelmi és kártérítési felelősség A kollégiumi tagsági viszonnyal rendelkező tanuló az általa okozott kárért teljes mértékben felel.. Ha a kollégiumnak a tanuló kárt okozott, a csoportvezető nevelőtanár köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani a köznevelési törvény 58 és 59 alapján az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét, vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat. Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, mely részletezve van az.2.2..-es számú függelékben. 5. 13. Káros szenvedélyek A kollégium épületében és valamennyi helyiségében dohányozni tilos. A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanulót fegyelmi felelősség terheli. A kollégium által a kollégiumban és a kollégiumon kívül szervezett programokon, valamint a kollégiumi tartózkodás idején szeszesitalt fogyasztani tilos! A kollégiumban és a kollégiumon kívül a tanulók részére szervezett programokon tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A tanév elején a tanulók szüleit tájékoztatjuk a házirend káros szenvedélyekre vonatkozó szabályainak megsértésből fakadó jogkövetkezményekről. Aláírásukkal felhatalmazzák a kollégiumot az esetleges intézkedések megtételére. /pl. szondázás/ 5. 14. A tanuló munkájának elismerése A tanulók munkájának elismerésére kidolgoztuk a kollégium Jutalmazási és Értékelési Szabályzatát, amely a Házirend 2. 1. -es számú függelékében található.

15 6. KOLLÉGIUMI HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A kollégiumi Házirendet minden évben felül lehet vizsgálni, melynek ütemezése a következő. A javaslatok leadása minden év május 15-e. Az egyeztetés, javaslatok véglegesítése június 10-ig történik. A módosítások elfogadásának határideje június 15. A bevezetés a következő tanév első napján történik meg. 2. A Házirend ismertetése, nyilvánosságra hozatala a tanévek első hetében történjen meg. A Házirend nyilvánosságához tartozik az is, hogy a kollégium vezetője, vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a Házirendről. Győr, 2013. március 19... Kovács Péter kollégiumvezető A kollégiumi Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Győr, 2013. március 19... Kelemen Erik diákönkormányzat elnöke Varga Nikolett diákönkormányzat képviselője A házirendet a kollégium nevelőtestülete 2013. március 21-án elfogadta. Győr, 2013. március 21... Csonka Zsolt Kustos Judit tanár ( hitelesítő ) tanár ( hitelesítő )

16 FÜGGELÉKEK: 1. sz. függelék A kollégium általános napirendje 2. sz. függelék Értékelés 2.1. függelék Jutalmazás 2.2. függelék Tanulói vétségek 3. sz. függelék Etikai kódex 3.1. függelék Elvárt öltözködési normák 4. sz. függelék Közös használatú helységek használati rendje: 5. sz. függelék Teendők tűz- és bombariadó esetén

17 A KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS NAPIRENDJE 1. sz. függelék 06.45 - Általános ébresztő 6.45-7.00 A nevelőtanár ébreszt. 07.00-07.45 Takarítás, szobarend. 07.50-08.15 Szobarendek ellenőrzése, értékelése és a szobák zárása. 13.30 15.45 Fakultatív programok, szabad kimenők. 15.45 16.00 Felkészülés a tanórákra, szekrényrend ellenőrzése. Tanórák: I. tanóra 16.00-16.45 II. tanóra 16.55 17.40 III. tanóra 17.50 18.35 19.00 20.50 Fakultatív programok és póttanórák. 21.00 21.30 Tisztálkodás, felkészülés a takarodóra. Szobarend. 21.45 - tól Takarodó, villanyoltás. Étkezési idők a kollégiumban: 06.00-07.30 Reggeli (a reggelit 7.45- ig lehet elfogyasztani). 12.15-15.15 Ebéd. 18.35-19.30 Vacsora. Megjegyzés: -A kollégiumokban 08.00-13.00 a szobák takarítása történik. -A korai ébresztést előzetes kérés alapján a porta végzi

18 2. sz. függelék ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2.1. függelék JUTALMAZÁS A tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint a kollégiumhoz való kötődését kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a jelen Értékelési Szabályzat alapján végezzük a tanulók minősítését. Az Értékelési Szabályzatunk két részterületre terjed ki. Az első a jutalmazások és jutalmak, míg a második a büntetés és fegyelmi eljárások. A kollégiumunk Értékelési Szabályzatát szükség szerint tanévenként módosítjuk, vagy kiegészítjük. Tanulók jutalmazása Jutalom a kötelességek szinten felüli teljesítése, a közösségre gyakorolt pozitív hatása és tartóssága alapján adható a kollégium lakóinak. Figyelembe kell venni a magatartási és a közösségi munkában kiemelkedő eredményeket. Valamennyi jutalom egységes formanyomtatványon kerül kiadásra és a kollégisták kimenőkönyvébe is bevezetésre kerül. Jutalmat adhat: nevelőtestület kollégiumvezető nevelőtanár Jutalom lehet: szóbeli és írásbeli dicséret oklevél és ajándékkönyv DICSÉRETEK CSOPORTOSÍTÁSA Nevelőtanári dicséret Szóbeli és írásbeli dicséret adható a tanév során annak, aki a csoport közösségéért sokat tesz, vagy a kollégium munkájába aktívan bekapcsolódik. Kollégiumvezetői dicséret Szóbeli és írásbeli dicséret adható azoknak a tanulóknak, akik kiemelkedő szorgalmúak, eredményes közösségi munkát végeznek, versenyeken, vetélkedőkön jó eredményt érnek el. Az időszakos értékeléskor a tanulónak 26-33 pontot kell elérnie, és a tanulmányi eredménye 4,20 felett kell, hogy legyen. Jutalma: oklevél + könyv

19 Példamutató kollégista" cím Aki az előbbi feltételeknek megfelel és az időszakos (félévi és év végi) eredménye (pontozás a minősítő lap szerint) eléri a 34-40 pontot, és tanulmányi átlaga 4,20 felett van. Jutalma: oklevél + könyv A tanuló a Kiváló kollégista és a Példamutató kollégista címet a tanulmányok befejezéséig viselheti. Fegyelmi büntetés esetén a címeket vissza kell vonni. Kiváló kollégista" cím A fenti címet az a tanuló kaphatja, aki Példamutató kollégista volt. Jutalma: oklevél + könyv Nevelőtestületi dicséret A nevelőtestület írásbeli dicséretet adhat tartósan kiemelkedő kollégiumi közösségi munkáért, szorgalomért és példás magatartásért, nevelői és kollégiumvezetői javaslatra. Elsősorban végzős diákok kaphatják. Jutalma: oklevél + könyv

20 MINŐSÉGI LAP Az értékelési szabályzat melléklete ----------------------- ----- név osztály I. Tanulás I. félév II. félév a. Tanulmányi munka eredménye elégtelen 0, elégséges 1,. közepes 3,. jó 4, jeles 5, kitűnő 6. 6 pont----- ----- b. Tanuláshoz való viszonya (szorgalma, önképzése, tanulmányi versenyek, szakmai versenyek) 6 pont----- ----- II. Közösségi magatartás (felnőttekhez, társaikhoz, csoporthoz való viszonya - társadalmi munkavégzés - rendezvényeken való részvétel) 6 pont----- ------ III. Általános viselkedés (beszédstílusa - felnőttekhez, társaihoz, megnyilatkozása - olvasottság - házirend, heti és napirend betartása) 6 pont----- ----- IV. Egészséges életmód (sportolás, kirándulás, dohányzás, étkezés, italozás) 6pont----- ----- V. Személyi és környezet higiéniája (tisztálkodás, ápoltság, szekrényrend, szobarend) 6pont------ ------ VI. Nevelőtanár, diáktanács adhat +, - 4 pontot 4pont----- ------- Okai: Összesen: 40pont----- ----- --------------------------------------------- --------------------------------- csoporttitkár nevelőtanár

21 KIVONAT AZ ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATBÓL Nevelőtestületi dicséret cím A nevelőtestület írásbeli dicséretet adhat tartósan kiemelkedő kollégiumi közösségi munkáért, szorgalomért és példás magatartásért diákönkormányzati, nevelői és a kollégiumvezetői javaslatra. Elsősorban végzős diákok kaphatják. Jutalma: oklevél + könyv "Kiváló kollégista" cím az a tanuló aki két alkalommal elnyerte a "Példamutató Kollégista" címet és több alkalommal részesült igazgatói, kollégiumvezetői dicséretben. Jutalma: oklevél + könyv, szabad tanóra, szabad kimenő. PÉLDAMUTATÓ KOLLÉGISTA CÍM 34-40 pontot szerzett tanulmányi átlaga 4,2 felett van Jutalma: szabad tanóra oklevél + könyv hetente 1 szabad kimenő Kollégiumvezetői dicséret aki 26-33 pontot szerzett tanulmányi átlaga 4,2 felett van Jutalma: oklevél + könyv NEVELŐTANÁRI DICSÉRET aki 18-25 pontot szerzett tanulmányi átlaga 3,2 felett van DIÁKÖNKORMÁNYZAT közösségi munkáért adható, illetve az általa alapított címnek odaítéléséről és feltételeiről a Diákelnökség dönt. A Diákönkormányzati dicséretek elbírálását a diákelnökség végzi a DÖK Működési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően. Ballagási emléklap Minden végzős tanuló a kollégiumi ballagás alkalmából emléklapot és ajándékkönyvet kap.

22 2.2. függelék Tanulói Vétségek 1. Fegyelmi vétségek Fegyelmi vétségnek minősül a kollégium Házirendjében megállapított viselkedési normák, kötelességek megszegése. Azt a tanulót, aki a tanulóviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, rontja a kollégium jó hírnevét, illetve a kollégium Házirendet megsérti, figyelmeztetésben, intésben, fegyelmező, ill. fegyelmi büntetésben kell részesíteni. 2. Súlyos fegyelmi vétségek 2.1. Súlyos fegyelmi vétségnek számít a közösségellenes, agresszív, társait megalázó magatartás, a felnőttekkel szembeni tiszteletlen, sértő viselkedés, a társadalmi és közösségi normák megsértése, a rendszeres igazolatlan hiányzás, a lopás kísérlete, ill. lopás, a tanuló saját vagy társai testi épségének veszélyeztetése, alkoholfogyasztás valamint a dohányzás! 2.2. Súlyos fegyelmi vétség esetén fegyelmi eljárás indítható. A kollégiumban súlyos vétségnek minősül 1. a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés; 2. a kollégiumi tartózkodás alatt szeszesital fogyasztás; 3. a tanítási időben az kollégium épületének engedély nélküli elhagyása; 4. kábítószerrel vagy kábítószer hatású egyéb pszichotróp anyaggal való bármiféle tudatos kapcsolat (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása), 5. dohánytermék intézmény területére behozása, fogyasztása, terjesztése; 6. 20 igazolatlan óra, amely fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után, 7. az kollégiumban és a kollégiumon kívüli intézményi szervezésű rendezvényeken tanúsított, mások jó ízlését zavaró viselkedés. 8. a szilenciumról vagy kimenőről való engedély nélküli késedelem 9. szilencium rendjének megzavarása 10. a kollégium rendjének és nyugalmának bármilyen megzavarása 11. engedély nélküli hazautazás 12. pirotechnikai eszközök tartása, terjesztése, felhasználása, 3. Anyagi károkozás (2011. évi CXC. tv. 59. ; 11/1994. (VI. 8.) MKM r.33. ) Anyagi károkozásnak minősül, az intézmény bármely létesítményében, berendezésében elkövetett szándékos vagy gondatlan rongálás, amely miatt a tanuló anyagi, ill. fegyelmi felelősségre vonható. A Ptk. szabályai szerint kell eljárni.

23 II.A TANULÓI JOGVISZONYBÓL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSÉNEK BÜNTETÉSEI (2011. ÉVI CXC. TV. 58. ) 4. Fegyelmező intézkedések 4.1. Figyelmeztetések Figyelmeztetés A kollégista tanulót helytelen magatartása vagy a kollégium Házirendjének megsértése esetén figyelmeztetésben kell részesíteni. Formái: 4.1.1 Szóbeli figyelmeztetés Adhatja a kollégium valamennyi pedagógusa 4.1.2. Írásbeli figyelmeztetés Az írásbeli figyelmeztetőt nevelőtanári büntetés esetén a kimenőkönyvbe kell beírni, kollégiumvezetői büntetés esetén a szülőket és az osztályfőnököt levélben kell értesíteni. 4.2. Intés Intés büntetésben részesül az a kollégiumi tanuló, aki a kollégiumi rendszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti. Intést adhat: Kollégiumvezető Nevelőtanár A büntetés mértéke legyen arányos az elkövetett vétséggel. Az intéshez társulni kell az alábbi következményeknek, amelyek eldöntése az intést adó egyén dolga. 5. Fegyelmi büntetések (2011. évi CXC. tv. 58. ) 5.1. Fegyelmi eljárás Kollégiumi fegyelmi eljárás kell indítani akkor, ha a feltárt fegyelmi vétségsúlya meghaladja a figyelmeztető intézkedés kereteit, vagy feltételezett veszélyessége nevelési szempontból indokolja a fegyelmi eljárás megindítást. A fegyelmi eljárás indítását a kollégium bármely pedagógusának javaslatára, vagy saját döntés alapján a csoportvezető nevelőtanár kezdeményezi. Köznevelési törvény 58. : (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

24 A fegyelmi eljárás rendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-61 szabályozza 5.1.1. A fegyelmi eljárás alapelvei A fegyelmi eljárás során a személyes felelősséget kell vizsgálni. A tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell számára a védekezés lehetőségét, továbbá azt, hogy elmondhassa véleményét, és őt a megbízottja védje az eljárás folyamán. Ha a tanuló kijelenti, hogy vitatja a vétséget, amiért büntetni kívánják, vagyis nem ismeri el a tettét, vagy a tényállás tisztázását indokolja, akkor fegyelmi tárgyalást kell összehívni. A fegyelmi eljárás során bizonyítani kell azt, hogy a diák vétkezett. A tanulót a fegyelmi eljárás keretében csak egy alkalommal, egy intézetben lehet büntetni, és csak egy büntetést lehet kiszabni. A fegyelmi eljárás minden lényeges mozzanatát írásba kell foglalni, és azt írásban a tanulónak meg kell küldeni, a tárgyalás menetét pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A diákot megilleti az ártatlanság vélelme. A fegyelmi intézkedés nem lehet megtorló vagy megalázó. Testi fenyítés alkalmazása tilos. Járandóságot a tanulótól fegyelmi intézkedésként megvonni nem lehet. A diák által elkövetett vétségnek és a kiszabott fegyelmi büntetésnek egyensúlyban kell lennie. A fegyelmi eljárás során csak olyan büntetést lehet kiszabni, amelyet a köznevelési törvény leír. A büntetési nemek közül pedig csak egyet lehet az eljárás keretében kiróni a tanulóra. A fegyelmi büntetésnek az elkövető nevelését kell szolgálnia, nem pedig a tett megtorlását. Nem lehet fegyelmi büntetést kiszabni, ha: nem lehet bizonyítani a tanuló vétkességét; a tanuló nem volt vétkes, vagy tette nem volt súlyos; nem követett el kötelezettségszegést; a kötelezettségszegéstől számítva már 3 hónap eltelt ekkor eljárás nem indítható. 5.1.2. A fegyelmi eljárás menete A tanuló és a szülő értesítése: itt meg kell jelölni a vétséget, az eljárás pontos helyét, idejét. Ha a tanuló vitatja a vétséget vagy a körülményeit, fegyelmi tárgyalást kell összehívni, a fegyelmi eljárásról szóló értesítést úgy kell megküldeni a tanulónak és a szülőnek, hogy külön is megkapják legalább egy héttel a fegyelmi tárgyalás előtt. Ha a tanuló vagy képviselője a fegyelmi tárgyaláson második értesítésre sem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy nem él a védekezés lehetőségével, és az eljárás nélküle is lefolytatható. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület megbízottja vezeti, aki tisztázza a tényállást, ismerteti a tanulóval a vádat és a bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalásra a diákönkormányzat képviselőjét is meg kell hívni. A bizonyítékokat egyenként értékelik, minden apró részletre kitérve, ami a tanuló mellett vagy ellene szól.

25 A felsorakoztatott bizonyítékok, és az elhangzottak alapján a testület dönt a büntetésről, a határozatot szóban közli a tanulóval, majd egy héten belül írásban is megküldi azt. Az elsőfokú határozat kézhezvételétől 15 napig másodfokú eljárást lehet indíttatni. A kérelmet az elsőfokú döntéshozóhoz kell benyújtani, aki továbbítja a másodfokú szervhez (fenntartó); ez a fellebbezési szakasz. A másodfokú döntést az államigazgatási eljárásra vonatkozó határidők figyelembevételével hozza meg az illetékes. 5.1.3. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést és a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő öt munkanapon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és meghatalmazott képviselőjüknek, ha egy gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, akkor a gazdálkodó szervezetnek. A fegyelmező intézkedést általában a nevelőtanár vagy a kollégiumvezető, fegyelmi büntetést a kollégiumvezető és a nevelőtestület hoz a fegyelmi eljárás során. 5.2. Fegyelmi büntetés lehet Köznevelési törvény 58. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az kollégiumból. 5.3. Felfüggesztés A fegyelmi büntetések végrehajtása felfüggeszthető. A felfüggesztés hat hónapig terjedhet. Ha a tanuló a felfüggesztés tartama alatt újabb fegyelmi büntetésben részesül, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

26 6. Az anyagi felelősség (2011. évi CXC. tv. 59. ; 11/1994. MKM r. 33. ) 6.1. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési oktatási intézménynek, jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (IV/1959. PTK XXIX. fejezet 339-345. ). 6.2. Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, - ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. 6.3. A tanuló kártérítési felelőssége: A közoktatásról szóló törvény kártérítési szabályai csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a kár bekövetkezése a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével függ össze. Minden olyan esetben, amikor bekövetkezik a kár a kollégiumban azonban az nem vezethető vissza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére, a tanuló a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint köteles helyet állni. A Polgári Törvénykönyv 229. -ának (1) bekezdése fogalmazza meg a kártérítési felelősség általános szabályait: "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható." A kártérítés felelősség-megállapításának rendje (11/1994. MKM r. 33. ): - Ha a kollégiumnak a tanuló kárt okozott, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. - Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt, a kollégium tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. 7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53 (1-5) alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és ha valaki más sérelmére követte el a tettét, akkor a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 7.1. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

27 a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban a kollégium a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény vezetője tűzi ki, időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló csoportközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni