SZAKNYELV ÉS SZAKFORDÍTÁS

SZAKNYELV ÉS SZAKFORDÍTÁS Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról 2013 Szerkesztette: Dróth Júlia Lektorálta: Fata Ildikó és Heltai Pál ISSN 1587-4389 Szent István Egyetem, Gödöllő, Nyelvi Központ 2013. szeptember

Tartalom ELŐSZÓ 5 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 7 Mudriczki Judit AZ ÜZLETI ÉLET SZERZŐDÉSTÍPUSAINAK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSKÉPZÉSBEN 7 Pusztai-Varga Ildikó MŰFAJI SOKSZÍNŰSÉG A MINŐSÉG TÜKRÉBEN A TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓKÉPZÉSBEN 13 Zachar Viktor VALÓS FORDÍTÁSI FELADATOK, VALÓS FORDÍTÁSI PROBLÉMÁK MŰFAJOK ÉS FELADATTÍPUSOK AZ ELTE FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSÉN 23 Kovalik Deák Szilvia FORDÍTÓKÉPZÉS: SOKASODÓ KOMPETENCIAMODELLEK ÉS VÁLTOZÓ PIACI IGÉNYEK KÖZÖTT 31 Ábrányi Henrietta ÚJ TECHNOLÓGIÁK A FORDÍTÁSOKTATÁSBAN: VIRTUÁLIS VAGY ONLINE TANULÁS 46 Dróth Júlia A SZAKFORDÍTÁS ELSŐDLEGES KÖVETELMÉNYE: A TARTALMI PONTOSSÁG ÚTMUTATÓ A 2013. ÉVI KÉPESÍTŐFORDÍTÁSOKBÓL VETT PÉLDÁK ALAPJÁN 60 II. A TOLMÁCSOLÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 82 Bendik József A GYAKORLATTAN MŰFAJA A NYELVI KÖZVETÍTÉSBEN AVAGY CSAK FÚJOM A MAGAMÉT... 82 Fata Ildikó Veresné Valentinyi Klára FELADATTÍPUSOK A SZAKFORDÍTÓKÉPZŐS HALLGATÓK SZÁMÁRA OKTATOTT TOLMÁCSOLÁSI GYAKORLAT CÍMŰ TANTÁRGYBAN 94 Horváth Ildikó GÉPI TOLMÁCSOLÁS 106 III. TERMINOLÓGIA 114 Tóth Zsuzsanna TERMINOLÓGIA A FORDÍTÁSBAN, A FORDÍTÓKÉPZÉSBEN ÉS EGYÉB OKTATÁSI PROGRAMOKBAN 114 IV. A FORDÍTÓK KIVÁLASZTÁSA A MUNKAERŐPIACON 126 Babos Gábor PRÓBAFORDÍTÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNÁL 126 Veresné Valentinyi Klára A FELVÉTELI ELJÁRÁS A FORDÍTÓIRODÁK GYAKORLATÁBAN: A PRÓBAFORDÍTÁSOK TRÓNFOSZTÁSA 129

Előszó Folyóiratunk fő célkitűzése 2013-ban is az, hogy elősegítsük a fordítóképzés, a fordítószakma és a fordításkutatás párbeszédét. Idén a fordítóképzés képviselői a fordítástechnika-órákon alkalmazott feladatfajtákat, valamint ezen belül a fordítandó szövegtípusokat, műfajokat mutatják be. A fordítóirodákat pedig arról kérdeztük, milyen fordítási feladat, milyen műfajú szöveg várja a munkapiacra lépő fordítókat, és ezeket a próbafordításokat konkrétan hogyan értékelik a cégek. A tanulmányok egy részét a Szent István Egyetem gödöllői szakfordító szakmai napján, 2013. január 24-én, csütörtökön hallhattuk előadás formájában, illetve egyik írásunk a rendezvényen elhangzott információkat összegzi. A többi a fordításkutatás egyik műhelyéből, az ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Programja hallgatóinak, illetve oktatóinak tollából származik. A szerkesztő

I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA AZ ÜZLETI ÉLET SZERZŐDÉSTÍPUSAINAK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSKÉPZÉSBEN Mudriczki Judit Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Jelen tanulmány témája a fordítástudomány elmélete, illetve a szakfordítóképzés gyakorlatorientált területe metszéspontjában áll, s olyan kérdéssel foglalkozik, amelyről szakmai fórumokon ritkán esik szó. Ezt egyrészt tárgyának multidiszciplináris volta indokolja, hiszen az üzleti életben tevékenykedő fordítónak, illetve tolmácsnak jogi, közgazdasági és alkalmazott nyelvészeti háttérismeretekre egyaránt szüksége van. Ez az összetettség viszont a szakmai fórumokon nehezebben körvonalazható, mint egy szűkebb és egyértelműen behatárolható fordítástudományi terület. Másrészt az érintett forrás-, illetve célnyelvi szövegek tartalma jogi értelemben üzleti titoknak minősül, amely egyúttal meglehetősen biztos és hatékony védelmet jelent a tudományos igényű vizsgálódással szemben is. Jelen összefoglalóban arra teszek kísérletet, hogy felvázoljam, oktatásmódszertani szempontból miként lehet ezt a területet feltárni a képzésben részt vevő hallgatók minél eredményesebb felkészítése érdekében. Először azt ismertetem, hogy a szakfordítók az üzleti élet különböző dokumentumai közül mely szövegtípusokkal dolgoznak leginkább; majd arról igyekszem képet adni, hogy a szakfordító- és tolmácsképzésben részt vevő hallgatókat erre a feladatra milyen tantárgyi modulok készítik fel a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán, illetve milyen formában kell az elsajátított ismeretekről számot adniuk a szakfordítói minősítővizsgán. Végül a napjainkban egyik leggyakoribb szövegtípusnak számító, magyarról angolra fordítandó, munkaviszonyra, illetve adásvételre irányuló szerződések fordításának oktatási szempontjairól esik szó. Az üzleti élet leggyakrabban fordított szövegtípusai A fordítástudomány terén a szövegtipológiai osztályozás főként a német szövegnyelvészeti kutatások eredményein alapul. A szövegtípusok alkalmazásának elsősorban az a célja, hogy elősegítse a fordítások optimalizálását (Vincze 2004: 29 30). Beaugrande és Dressler (2000) definíciója alapján a szövegtípus mércehalmaz a szövegbeli jelentések előállításához, megjósolásához és megmunkálásához, ennélfogva elsőrendű meghatározója a szöveg hatékonyságának, hatásosságának és helyénvalóságának (Vincze 2004: 31). Annak érdekében, hogy teljesen reális és átfogó képet kapjunk az üzleti életben előforduló leggyakoribb szövegtípusokról, kétségtelenül a fordítóirodák, illetve I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 7

szabadúszó fordítók körében végzett részletes vélemény felmérésre lenne szükség. Ilyen irányú kutatásokra néhány kivételtől eltekintve (Dróth 2001: 21 39) ritkán volt példa, és talán éppen a terület üzleti titkokat is érintő volta miatt nem is valószínű, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet. Így az alábbi felsorolás sem számadatokkal igazolható kutatás alapján jött létre, hanem a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán folyó Társadalomtudományi és Gazdasági Szakfordító- és Tolmács Szakirányú Továbbképzésben 2012-ben részt vevő, valamint már végzett hallgatók visszajelzésein, illetve az ott tanító oktatók tapasztalatain, informális adatközlésén alapul. 1 Az üzleti élet fordításra szánt dokumentumait alkalmazási területük szerinti felosztásban a következő négy csoportba sorolhatjuk: (1) A marketingtevékenységek elősegítése érdekében főként termékismertetők és közvélemény-kutatási kérdőívek fordítására van szükség; (2) a PR területén viszont a hivatalos levelek, illetve a cégek honlapjainak fordítása, továbbá lokalizálása miatt keresik meg a fordítókat. (3) A cégek pénzügyi és számviteli részlegében létrehozott dokumentumok közül a különböző üzleti jelentések (például mérlegek, eredménykimutatások, pénzügyi beszámolók), illetve a nemzetközi pályázatok benyújtásához szükséges ajánlati vagy más néven tenderdokumentáció anyagai jutnak el az egyéni fordítókhoz, illetve a fordítóirodákhoz; (4) a jogi vonatkozású szakszövegek közül pedig leginkább a gazdasági és üzleti tevékenység szabályozására irányuló törvényi szövegek, valamint szabadalmi leírások, illetve különféle szerződések fordítására tartanak igényt a megrendelők. A fordító- és tolmácsképzés gyakorlata a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelemi Karán A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán folyó társadalomtudományi és gazdasági szakfordító- és tolmácsképzés jelenleg másoddiplomás szakirányú továbbképzés keretein belül zajlik levelező munkarendben, költségtérítéses formában. A 2012 2013-as tanévben a hallgatók többsége bölcsész alapképzettséggel rendelkezik, és három féléven át, félévenként 12 alkalommal vesz részt kontaktórán, amelyek száma a képzés időtartama alatt összesen 360 óra. A gyakorlatorientált képzés célja az, hogy a végzett hallgatók a verseny- és a non-profit szférában, valamint a közigazgatásban egyaránt alkalmassá váljanak az ún. nyelvigényes munkakörök ellátására. A képzés erősen gyakorlati jellegét az is jól mutatja, hogy az óráknak mindössze 10%-át teszik ki a hallgatók tájékozottságának és gazdasági, valamint üzleti ismereteinek bővítését célzó, elméleti tudást közvetítő szaktárgyak, amelyek alapvető közgazdasági, európai uniós, jogi és közigazgatási, világgazdasági és nemzetközi politikai ismeretek elsajátítását teszik lehetővé. A nyelvi, fordítási, illetve tolmácsolási készségének fejlesztését célzó tárgyak között három olyan tanegység található, amelynek keretén belül nagy hangsúlyt kap a különböző szövegtípusok sajátosságainak felismerése, illetve a célnyelven való megfelelő visszaadása. A Fordítástechnika tantárgy 80, a Szövegtípusok elemzése, illetve a Tárgyalási szituációban való tolmácsolás 1 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Tömöry Annának, Pozsár Katalinnak és Kónyi Juditnak, hogy megosztották velem többéves, a szakfordítás és tolmácsolás órákon szerzett oktatói tapasztalatukat. 8 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA

gyakorlata pedig 44-44 kontaktórában szerepel a tanmenetben, ezzel a három legnagyobb óraszámot jelentő tanegység a többi tantárgyi modulhoz képest, és a szakdolgozati konzultációval együtt az összóraszám 50%-át fedi le. A Fordítástechnika tantárgy kiemelten magas óraszáma egyébként jól tükrözi a szakma és a fordítói piac által támasztott igényeket, hiszen a Fordítópiaci körkép című 2011-es felmérés alapján a megkérdezettek 92%-a ezt a tárgyat tartotta az oktatásban igényelt ismeretek kategóriában a legfontosabbnak (Pásztor 2011: 22). Az elsajátított szövegtani ismeretekről és azok alkalmazásáról a szakfordítói minősítővizsgán egyrészt az előre elkészített szakdolgozatuk megvédésével, másrészt egy zárhelyi fordítási vizsgafeladat megoldásával tesznek bizonyságot a hallgatók. A szakdolgozat esetében szabadon választják ki mind az idegen nyelvről magyarra, mind a magyarról idegen nyelvre fordítandó szövegeket, amely lehet akár egy hosszabb szöveg részlete is. A kétirányú fordítás elkészítésén túl elemzést is kell írniuk egyrészt a forrásnyelvi szövegek sajátosságairól, másrészt a fordítás során elvégzett átváltási műveletekről. Az objektív adatgyűjtés érdekében megvizsgáltam az utóbbi három félévben benyújtott és sikeresen megvédett szakdolgozatokat. Fontos azonban kiemelni, hogy az összesített eredmény természetesen nem a piaci megrendelők igényeit, hanem a szakdolgozatokat készítő 34 hallgató és gyakran szakdolgozati konzulenseik preferenciáit tükrözi. Annak ellenére, hogy a felmérés korántsem tekinthető reprezentatívnak és mindenre kiterjedőnek, azt jól tükrözi, hogy elsősorban mely szövegtípusok fordításában szereznek gyakorlatot a hallgatók a szakfordító- és tolmácsképzés során. Szövegtípus Magyarra Idegen nyelvre Összesen Újság- vagy folyóiratcikk 9 17 26 Tudományos igénnyel készült tanulmány (könyvben vagy folyóiratban publikált) Honlap (cég vagy szervezet tevékenységének ismertetője) 7 6 13 5 3 8 Szakmai szabályzat/tájékoztató 4 3 7 Pénzügyi jelentés 3 2 5 Hivatalos szerv kommunikációja 3 1 4 Szerződés 1 2 3 Projektdokumentáció 2-2 A minősítővizsga másik része, a zárthelyi fordítás esetében a hallgatóknak négy óra alatt kell lefordítaniuk egy-egy konkrét, koherens és teljes szöveget angolról magyarra 3000 leütés, magyarról angolra pedig 1500 leütés terjedelemben; a feladat elvégzéséhez bármilyen segédeszközt felhasználhatnak. A terjedelmi, illetve időbeli korlátok miatt az itt meglehetősen kevés szövegtípus alkalmazható: általában egy-egy szakfolyó- I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 9

irat cikkét vagy ismertetőjét, illetve szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek jelentését választjuk ki erre a célra. A leggyakoribb szerződéstípusok oktatásának módszertani szempontjai Annak ellenére, hogy arányait tekintve kevés hallgató választ szerződésszöveget szakdolgozati témájául, az üzleti életben, különösen a vállalati kultúrában ennek a szövegtípusnak a fordítására van leginkább szükség (Dróth 2001: 25). Az informális felmérés alapján a szerződések közül elsősorban a magyarról angolra fordítandó, munkaviszonyra, illetve adásvételre irányuló, az EU belső piacán részt vevő partnerek között kötött szerződések a leggyakoribbak. A továbbiakban ennek a szövegtípusnak a fordításával kapcsolatos oktatás-módszertani szempontokat igyekszem számba venni. A fordító szerepe és felelőssége Egy 2007-es felmérés alapján a jogi szövegek fordítói között egyaránt találunk jogász, illetve nem jogász végzettséggel rendelkező fordítókat, és Magyarországon inkább az utóbbi kategória képviselői végzik az ilyen típusú szövegek főként magyarról idegen nyelvre történő fordítását (Várnai 2007). Ez a gyakorlat azért tűnik szakmailag is elfogadhatónak, mert ahogyan a Magyar Fordítóirodák Egyesületének meghatározásából is kiderül, a szerződésszövegeket fordító feladata abban rejlik, hogy a forrásszöveget egy másik nyelvre és nem egy másik jogrendszerre fordítsa. Vagyis a szakfordító feladata, hogy nyelvi átváltási műveletek segítségével koherens szöveget hozzon létre az adott célnyelven a forrásnyelvi szöveg tartalmi elemeinek és kommunikatív funkciójának megőrzésével, az egyértelmű beazonosítás miatt tükörszerű elrendezésben. A szöveg funkciója és a fordítás célja A szerződések szövegének van néhány olyan sajátossága, amely más szövegtípusokhoz képest nagyfokú eltérést mutat. Egyrészt a szövegezőjük nem feltétlenül nyelvész, és különösen a nemzetközi érdekeltségű vállalatoknál nem feltétlenül anyanyelvi beszélő. Gyakran előfordul az is, hogy időhiány miatt a forrásnyelvi szöveg hiányos vagy pontatlanul megfogalmazott mondatokat is tartalmaz, és ez megnehezítheti a fordító munkáját (Várnai 2007). További nehézséget jelenthet, hogy a fordító rendelkezésére bocsátott referenciaanyagban nem feltétlenül konzisztens a terminológiahasználat. A fordítások egy jelentős részére az üzleti egyeztetések és tárgyalások során elsősorban tájékoztatási okokból van szükség. Mivel ezen esetekben az írásbeli szerződés legtöbbször a szóbeli megállapodás eredményét rögzíti, a szöveg fordításának pontossága elsősorban az esetlegesen felmerülő jogi viták rendezése során válik jelentőssé. Amennyiben üzleti konfliktusra, illetve jogvitára nem kerül sor, a szöveg pontos tartalma és a fordítás nyelvi igényessége elsősorban az üzleti attitűdöt jelzi a szerződő felek számára. A forrásnyelvi szöveg sajátosságainak és tartalmi elemeinek felismerése A fordítónak azonban a fordítás elkészítése érdekében fel kell ismernie a forrásszöveg elemzése során a szöveg azon elemeit, amelyek a szövegtípus sajátosságainak számí- 10 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA

tanak. Ez jelenti azt a szaktudást, amelyet a hallgatók a szakfordító- és tolmácsképzésen könnyen és biztosan elsajátíthatnak. Ilyen sajátosság például a szerződés állandó tartalmi elemeinek számító szerződő felek azonosító adatai, a szerződés tárgya, az ellenszolgáltatás teljesítésének módja és a fizetésnek feltételei, vitarendezés, irányadó jog és fórum, szerződés hatálybalépése, időtartama. A tartalmi elemeken túl vannak a szövegnek olyan jellemzői is, amelyek elsősorban a szerződések nyelvezetét határozzák meg. Az egyes szófordulatok (például mint akaratukkal mindenben megegyezőt vagy jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a rendelkezései az irányadók ) célnyelvi megfelelői szintén megtanulhatóak a szakfordító- és tolmácsképzés keretein belül. Az interneten rendelkezésre álló fordítási segédeszközök Napjainkban már több olyan, az internet révén rendelkezésre álló segédeszköz is létezik, például online adatbázisok, szótárak és glosszáriumok, amelyek oktatás-módszertani szempontból fontos segédletet jelentenek a szakfordító- és tolmácsképzésben a jogi szakterminológia és a szerződések nyelvezetének oktatásában. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabb ilyen honlapokat és azok elérhetőségét: 1. EurLex az EU joganyagának többnyelvű adatbázis, illetve N-Lex a nemzeti jogszabályok portálja: http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm, illetve http:// eur-lex.europa.eu/n-lex/ 2. EuroTermBank többnyelvű szótár és glosszárium: http://www.eurotermbank. com/ 3. IATE (InteractiveTerminology for Europe) terminológiai adatbázis: http://iate. europa.eu/ 4. Hunglish Korpusz a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kétnyelvű mondattára, amely a jogi szövegekhez külön szűrőfunkcióval rendelkezik: http://szotar.mokk.bme.hu/hunglish/search/corpus 5. itranslate4.eu ingyenes, online gépi fordítást nyújtó szolgáltatás: http://itranslate4.eu/en/ 6. GoogleTranslate ingyenes, online szolgáltatás, amely főként a transzkripciót és transzliterációt érintő kérdések esetébe jelent hasznos segítséget: http:// translate.google.com/ Irodalom Beaugrande, R. Dressler, W. (2000): Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest: Corvina Kiadó. Dróth Júlia (2001): Igényfelmérés a fordítási szokásokról és elvárásokról az angolról magyarra fordított szakszövegek tekintetében. Fordítástudomány III. 2. sz., 21 39. Pásztor Tamás (2011): Fordítópiaci körkép 2011. espell Fordítás és Lokalizáció Zrt., fordit.hu Fordító és Tolmács Közösség. Budapest: espell. Várnai Judit Szilvia (2007): Jogi szövegek fordítása és fordítója. (Konferenciaelőadás.) Elhangzott: Szent Jeromos-napi találkozások. Fordítók és Tolmácsok I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 11

Őszi Konferenciája. 2007. szeptember 28. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Magyar Fordítók Egyesülete. Vincze Katalin (2004): Szövegtípusok és fordítás. Fordítástudomány VI. 1. sz., 28 35. 12 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA

MŰFAJI SOKSZÍNŰSÉG A MINŐSÉG TÜKRÉBEN A TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓKÉPZÉSBEN Pusztai-Varga Ildikó Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézet Bevezetés Gyakorlati képzés soha nem létezett, ma sem létezhet elméleti oktatás nélkül. Ugyanez igaz az alapvetően gyakorlatorientált szakfordítóképzésekre is (Pusztai-Varga 2010). Természettudományi szakfordítóképzésünk 2 jellegéből adódóan még hangsúlyosabban kívánja meg, hogy hallgatóink előzetes ismereteire, tapasztalataira építve tervezzük meg az egyes kurzusok tartalmát, és válasszuk ki az alkalmazott oktatási módszereket. Képzésünkre kizárólag természettudományi végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek. A korábbi években, amikor még kétszakos rendszerben tanultak az egyetemi hallgatók, előfordult, hogy olyan hallgatók is részt vettek szakfordítóképzésünkben, akik a természettudományi szakjuk mellett angol szakot is végeztek. Ma ilyennel már nem találkozunk. Féléves tanmeneteink megtervezésekor tehát figyelembe kell vennünk, hogy hallgatóink nem rendelkeznek kellő nyelvészeti, anyanyelvi, idegen nyelvi, illetve filológiai ismeretekkel. Gondosan kell tehát kiválasztanunk, milyen mélységgel közelítjük meg az adott terület legfontosabb tudnivalóit. Így a magyarnyelv-órán, a szövegértésórán és a fordításelmélet-órán az alapoktól kell elindulnunk. Hasonlóképpen a Bevezetés a fordítás gyakorlatába általános fordításgyakorlat szemináriumon már az első alkalommal tisztázni kell a legfontosabb alapfogalmakat, és meg kell határozni a fordítási tevékenység tárgyát: a szöveg mibenlétét. A fordítástudomány az elmúlt évtizedekben jelentős elméleti következtetéssekkel járult hozzá a fordítási folyamat és a fordítói gyakorlat megismeréséhez. A Bevezetés a fordítás elméletébe kurzus során ezek közül a legfontosabbakkal ismertetjük meg a hallgatókat. Ezek azok az ismeretek, amelyek véleményem szerint közvetlenül alkalmazhatóak, kamatoztathatóak a gyakorlati fordítói munka során. Szövegtan és fordításkutatás Első lépésként fontosnak tartom, hogy meghatározzuk a szöveg kritériumait. Sorra vesszük a belső szerveződés elemeit: jellemezzük az információs és tematikus struk- 2 A cikk szerzője a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézete és Természettudományi és Informatikai Kara által közösen indított Angol magyar Természettudományi Szakfordító Szakirányú Továbbképzés oktatója. I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 13

túrát, definiáljuk a kohéziót és a koherenciát (Klaudy 2006: 53 71, Halliday 1985). Tapasztalatom szerint a hallgatók számára szinte teljesen ismeretlenek ezek a fogalmak. Nélkülük azonban a fordításról sem tudunk érdemben beszélni. Beaugrande és Dressler (1983) szövegkritériumait áttekintve olyan szélsőséges példákat is érdemes bemutatni a hallgatóknak, amikor egy mondat- vagy szóhalmaz csak azért tekinthető szövegnek, mert az adó, azaz a szöveg írója annak szánja; illetve a vevő, azaz a diskurzusközösség, akinek az adó a szövegét szánja, szövegként fogadja el azt. Ezekben az esetekben a szándékoltság és az elfogadhatóság szövegkritériumai a hangsúlyosak. A fentieket követően a szövegtípus és a műfaj felől is meghatározzuk a szövegtani kritériumokat. Ez utóbbihoz kapcsolódva Katharina Reiss (2004) szövegtipológiáját ismertetjük meg a hallgatókkal, mivel ez kézzelfoghatóan világít rá a szövegtípus és a nyelv funkciójának kapcsolatára, illetve egészen konkrétan határozza meg a fordító feladatát az általa felállított négy alapvető szövegtípus esetében. Reiss a nyelv leíró funkciójához rendeli az ún. tartalomközpontú szövegeket, amelyek elsődleges funkciója az információátadás. Ilyen szövegek fordításakor a fordítónak arra kell elsődlegesen figyelnie, hogy miről szól a szöveg, azaz hogy mit fordít. A nyelv kifejező funkciójához az ún. formaközpontú szövegeket rendeli, amelyek elsődleges célja valamilyen esztétikai hatás kiváltása. Főként irodalmi műfajok tartoznak ide. Ilyen szövegek fordításakor a fordítónak arra kell elsődlegesen figyelnie, hogy hogyan fordít. A nyelv felhívó funkciójához Reiss a felhívásközpontú szövegek kategóriáját rendeli, amelyek elsődleges funkciója, hogy meggyőzzék és cselekvésre késztessék a vevőt. Idesorolhatók a reklámszövegek, a politikai propagandaszövegek és a vallási térítő szövegek. Ilyen szövegek fordításakor a fordítónak arra kell elsődlegesen figyelnie, hogy miért fordít. Reiss negyedik, az előzőektől elkülönülő kategóriaként határozza meg az ún. audiomediális szövegeket, mert véleménye szerint ezek a szövegek a sajátos közvetítő csatorna jellege miatt eltérő fordítói hozzáállást kívánnak meg. A fordításoktatásban jól használható ez a könnyen felidézhető elmélet a fordítói prioritások kiemelésével. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a hallgatókat megismertessük a műfaj kommunikációalapú definíciójával, amely Swales nevéhez fűződik. Ez a definíció a résztvevők közös kommunikációs célját emeli ki, illetve azt, hogy az egyes műfajpéldányok szerkezete, stílusa, tartalma és célközönsége is hasonlóságot mutat (Swales 1990: 58). A fordítónak nincs más feladata, mint a célnyelvi szöveg műfaji identitásának megőrzése. Ha erre képes, akkor műfajtranszfer-kompetenciáról beszélünk. Tapasztalatom szerint ez a műfajszempontú megközelítés adja a fordításelméletek közül a legkonkrétabb, a gyakorlatban legközvetlenebbül alkalmazható tudást. Hiszen a szakfordító munkája során az általa jól ismert szakmai műfajokkal dolgozik, és munkája akkor lesz sikeres és magas színvonalú, ha jól ismeri mind a forrás-, mind a célnyelvi műfajokra jellemző stílust és szerkezetet. Ez az a terület, ahol a hallgatók mozgósíthatják természettudományos képzésük és tapasztalataik során szerzett szakmai ismereteiket, eddigre már kiegészülve a képzés során elsajátított nyelvészeti, szövegtani ismereteikkel. Károly Krisztina kiemeli, hogy a fordító a műfajátviteli kompetenciája révén konkrét stratégiákat használ a műfaji identitás megőrzése érdekében. E lehetséges műfajátviteli stratégiák részletes ábráját mutatja be Szövegtan és fordítás című munkájában, amely újfent 14 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA

rávilágít a fordítási folyamat összetettségére, a fordító előtt álló lehetséges stratégiák sokféleségére, ismételten aláhúzva a tényt: nem adható kontextustól független, általánosan érvényes tanács, útmutatás a fordítás gyakorlatában (Károly 2007: 128 152). Tapasztalatom szerint ennek az ábrának a bemutatása, az egyes stratégiák példákkal illusztrált részletes megvitatása, illetve alkalmazásuk lehetséges következményeinek tisztázása fejleszti a szakfordító hallgatók tudatosságát és értékelési készségeit. Ekkor szembesülnek azzal, hogy fordítóként mekkora felelősségük van az egyes fordítói megoldások során alkalmazott stratégiák kiválasztásában, és ezáltal milyen mértékben befolyásolják magát a fordítási folyamatot és annak végtermékét, azaz a célnyelvi szöveget. Ezen elméleti megközelítés után a konkrét gyakorlati munkához, valamint a fent vázolt szövegtani kiinduláshoz szorosan kapcsolódva érdemes megismertetni a hallgatókat a fordításszempontú szövegelemzés szempontjaival. Ezen szempontrendszerek végül is konkrét receptet nyújtanak a hallgatók számára arra vonatkozóan, hogyan fogjanak egy szöveg fordításához, lépésről lépésre sorra véve a forrásszöveg elemzésének szempontjait. Ha elegendő idő áll rendelkezésünkre, Christiane Nord (1991) hárompólusú, igen részletes szempontrendszerét is ismertethetjük. Nord elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a szövegen kívüli tényezők adó, adó szándéka, címzett, médium, hely, idő, a kommunikáció oka, szövegfunkció nemcsak befolyással vannak egy szöveg fordítási folyamatára, hanem prioritásukban megelőzik a szövegen belüli tényezők a szöveg tematikája, tartalom, előfeltevések, a szöveg felépítése, nonverbális elemek, lexika, szintaxis, szupraszegmentális elemek befolyásoló erejét, hiszen a forrásnyelvi szöveg funkciója, illetve a kommunikáció oka elsődlegesen határozzák meg a fordító stratégiáit. Harmadik pólusként Nord a szöveg hatását említi, amely szintén befolyásoló tényező a fordítói munka során. Tapasztalatom szerint jó szembesíteni a fordítójelölteket a döntéseiket befolyásoló tényezők nagy számával. Kevesebb szempontot sorol fel, ugyanakkor a gyakorlatban haszonnal alkalmazható Bart Klaudy Szöllősy (2003) négy szempontú megközelítése. Elsőként vizsgáljuk meg a szöveg tág kontextusát (Kinek szól a szöveg? Mi a célja?), majd nézzük meg a szöveg tartalmát (Miről szól?), illetve elemezzük a szöveg szerveződését (például: Milyen a bekezdések felépítése, a bekezdések viszonya? Hogyan kapcsolódnak a mondatok egymáshoz?). Végül fontos a lexikai előkészítés, amely magában foglalja a terminusok megfeleltetésének kérdését is. Ezt a négylépcsős előkészítő folyamatot minden egyes fordításgyakorlat-órán elvégezzük a házi feladatként adott szövegek kapcsán. Így, amikor a hallgatók otthon leülnek elvégezni a fordítási feladatot, már tisztában vannak mind a forrásnyelvi, mind a célnyelvi szöveg funkciójával, célközönségével, a kettő közötti időbeli, térbeli és kulturális távolsággal; a szöveg tartalmával és információs struktúrájával; a szöveg felépítésével, az átszervezés lehetőségeivel és a forrásnyelvi szövegben szereplő terminusok fogalmi definícióival, megfeleltetési lehetőségeivel. Azt viszont, hogy ezekhez igazodva milyen konkrét fordítási megoldásokat választanak, már maguk döntik el. Tapasztalatom szerint ezeknek a szempontoknak a következetes és rendszeres áttekintése növeli a fordítói tudatosságot, és abban segíti a hallgatókat, hogy majd fordítóként valódi fordítási szituációkban tudatosan tudják vállalni döntéseiket, és professzionálisan tudjanak válaszolni az esetleges megrendelői kritikákra, számonkérésekre. I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 15

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a fordítás szövegszempontú megközelítése, az egyes szövegtípusok és műfajok áttekintése, a lehetséges műfajtranszfer-stratégiák számbavétele közvetlenül alkalmazható a gyakorlati fordítói munkában, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a fordító akkor tud jól fordítani, ha jól tud fogalmazni, azaz jó szövegalkotási kompetenciával rendelkezik a célnyelven, és képes a műfaji identitás megőrzésére. Műfajok a fordításgyakorlat-órákon hármas megközelítés Természettudományi szakfordító képzési programunkat intézetünk, a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézete a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karával közösen viszi oly módon, hogy a kétéves képzés során az első két félévben kizárólag intézetünk tanárai oktatják a hallgatóknak a magyar és angol nyelvet, a fordításelméletet és az általános fordításgyakorlatot, valamint a szövegértést és az EU-s ismereteket. A harmadik és negyedik félévben a különböző természettudományi intézetek oktatói tartanak a hallgatóknak szaknyelvi és terminológiai kurzusokat. Ezenkívül képzésünk szoros együttműködésben dolgozik a szegedi Hunnect Kft.-vel, melynek munkatársai a fordítástámogató szoftverek használatát, a projektmenedzsmentet oktatják, illetve a praxisukban leggyakrabban előforduló biológiai szakmai ismereteket feltételező műfajok fordítási kérdéseit mutatják be. Ez a hármas irányultság jellemzi tehát képzésünket, és ezen belül is azokat a konkrét műfajokat, amelyekkel a hallgatók a két év során találkoznak akár fordítási, akár lektorálási, akár kommunikációs feladatok keretében. Eltérő fordítói stratégiákat vár el, és különböző minőségi követelményeket támaszt a nyelvész-fordító oktató, a természettudományi tanszéken oktató tanár és a piaci szereplő. A következőkben erről szólok részletesen. Nyelvészeti-fordításelméleti megközelítés A képzés első két félévében a Bevezetés a fordítás gyakorlatába kurzus során heti 1 2 órában általános fordításgyakorlat órákat adunk. Mivel az órák heti rendszerességűek, és fontosnak tartjuk a személyes visszajelzést minden egyes hallgató számára, a hallgatók praktikus okokból rövid szövegeket kapnak házi fordításra. A feladat elvégzésére pár nap áll rendelkezésükre, majd legkésőbb a következő óra előtti napon visszakapják az általuk beküldött, majd (általam) korrektúraprogrammal javított és kommentált szövegeiket. Nem osztályozzuk, nem pontozzuk a munkát különösen fontos ez az első félévben, amikor még nem éreznek rá a fordítás ízére, hanem javítjuk a hibákat, és kommentárablakban magyarázzuk el minden egyes hibánál, hogy a választott megoldás miért nem működik. Rendkívül fontos emellett a pozitív visszajelzés is: nemcsak a hibás részeket, hanem a kiemelkedően jó megoldásokat is jelölöm és kommentálom. Ez viszont munkaigényes folyamat, ezért csak rövid szövegeket alkalmazunk. A terjedelem egyúttal behatárolja a választható műfajok skáláját is, hiszen a forrásnyelvi szövegek kiválasztásánál fontos szempont az is, hogy egységes 16 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA

szöveg legyen, ne pedig csak egy szövegrészlet vagy rövidített, összevágott szöveg. Olyan műfajú szövegeket választunk, amelyekkel a hallgatók majd fordítóként is találkozhatnak pályájuk során. A szövegeket legtöbbször valós fordítói megbízásokból válogatjuk, vagy valós megbízásokhoz hasonló fordítási kontextusokat adunk meg. Ez azért nagyon fontos szempont, mert csak egy valós, vagy azt imitáló fordítási szituációban van értelme a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg funkciójáról, a célnyelvi olvasóközönségről vagy az időbeli, térbeli és kulturális különbségekről beszélni. Ezekre a paraméterekre már az oktatás során fel kell hívni a hallgatók figyelmét. Képzésünk angol magyar szakfordító képzés, ahol a hallgatók A nyelve a magyar, B nyelve az angol. Az első félévet éppen ezért angolról magyarra fordítási feladatokkal kezdjük. Ebben magabiztosabbak és felszabadultabbak a hallgatók: B nyelvről A nyelvre fordítani viszonylag könnyebb, akár kreatívabb fordítási feladat esetén is. Ennek megfelelően úgy építjük fel a kurzus első felét, hogy négy különböző műfajt fordítanak a hallgatók angolról magyarra. A műfajok egy elképzelt skálán úgy helyezkednek el, hogy először olyan szöveget fordítunk, amelyhez nagyfokú kreativitás szükséges, és fontos a szép és gördülékeny magyar megfogalmazás. A skála másik végéhez közel olyan szövegek helyezkednek el, amelyek fordításánál nem a kreativitás a legfontosabb készség, hanem a műfaji konvenciók a tipikus szófordulatok, a megfelelő regiszter, szakmai lexika stb. alapos ismerete, azaz kötöttebb műfajokról van szó. Ennek megfelelően kezdünk egy turistabrosúrával, ahol a gördülékeny fogalmazásnak fontos szerepe van egy-egy tájegység, múzeum vagy látogatóközpont bemutatásakor. Ezután könyvajánlót fordítunk, ahol már erősebbek a konvenciók, és ügyelni kell ezek megtartására. Az ajánlónak a könyvet bemutató részei viszont teret engednek a kreativitásnak, és fontos az igényes, gördülékeny fogalmazás. Mivel minden esetben olyan könyvajánlót választunk, amely a hallgatók szakmai ismereteihez közel áll például az állatvilágot vagy természeti értékeket bemutató kiadványok, a terminológiai pontosság, illetve a szakmai tartalom pontos megértése és átvitele a célnyelvi szövegbe szintén fontos paraméter a fordítás során. Ennyiben tehát már kötöttebb műfajról van szó. Ugyanakkor mind a brosúra, mind a könyvajánló a tájékoztatáson túl felhívó jellegű szöveg is, hiszen látogatókat, illetve olvasókat szeretne megnyerni. Tehát a szövegek marketing jellegűek is, ami fordítói kreativitást kíván meg. Harmadikként rövid újságcikket, illetve újsághírt fordítunk. Ez minden esetben szakmai jellegű szöveg, a hallgatók szakterületéhez tartozó, a szakmai és a laikus érdeklődő közönségnek egyaránt szóló színes folyóirat rövid, tájékoztató jellegű írása. Itt elsősorban a tartalom pontos átvitele a fordítói feladat, és bár a szép megfogalmazás is szerepet kap, a kreativitásnak nincs akkora tere, mint az előző két műfaj esetében. Utolsóként tudományos tartalmi összefoglalót fordítunk. Az absztraktok szigorú konvenciók betartásával alkotott szövegek, pontos tartalmi és szerkezeti, információelrendezési elvárásokkal. Emellett sajátos regiszterük van, bevett szófordulatokkal, pontos terminushasználatot követelnek meg. Az ehhez hasonló kötött műfajok előnye a szakfordító számára az, hogy amennyiben mind a forrás-, mind a célnyelven jártas a tudományos írás konvencióiban, illetve magát az absztrakt műfaját jól ismeri, I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 17

rövid idő alatt és pontosan fogja tudni elvégezni a fordítási munkát. Valójában nem is fordít, hanem a műfaji elvárásokat követve megfogalmazza a forrásnyelvi absztrakt tartalmát a célnyelven. Így olyan szöveget alkot, amely a célnyelvi diskurzusközösség számára ismerősen hat, talán észre sem veszi, hogy fordítást tart a kezében. Tapasztalatom szerint hallgatóink jól ismerik szakterületük tudományos írásmódját, így ezt a kötött műfajt érzik magukhoz a legközelebb, és a brosúra vagy a könyvajánló fordításával több gondjuk akad. Ugyanakkor azt is tapasztalom a gyakorlatban, hogy azok a hallgatók, akik még fiatalok, tanulmányaik elején járnak, és egyébként is kevésbé elemző, töprengő alkatúak, az absztrakttal is nehezen birkóznak meg, hiszen még a szakmai tapasztalatuk is hiányzik, vagy legalábbis nem elég elmélyült. Számukra az újságcikkfordítás a legkönnyebben megoldható feladat, mert annak a nyelvezete áll a legközelebb a hétköznapi nyelvhasználathoz, és nem is igényel különösebb kreativitást. Ezek a tapasztalatok egybeesnek a fordítói kompetencia kutatóinak következtetéseivel, amelyek szerint távolról sem elég egy idegen nyelv felsőfokú ismerete ahhoz, hogy valaki egyáltalán fordítani tudjon, hiszen széles enciklopédikus tudás, kulturális érzékenység és bizonyos személyiségjegyek is szükségeltetnek hozzá (PACTE 2005). Ezek természetesen a gyakorlattal megszerezhetőek, és a fordítás is rutinfeladattá fejleszthető. A rövid képzési idő miatt nem tudunk külön órákat szentelni az egyes fordítási problémák tárgyalásának, így a felsorolt műfajok fordítása kapcsán mindig a konkrét fordítási szituációban beszélünk a kulturálisan kötött elemek fordításáról, illetve a lokalizációról vagy a terminusok megfeleltetési lehetőségeiről, illetve a fordítás pragmatikai aspektusairól. Olyan műfajú szövegeket választunk, amelyekben ezekkel a feladatokkal is szembesülnek a hallgatók. A magyarról angolra fordítási feladatokat a fent vázolt menetrend tükörképeként végezzük. Mivel B nyelvre hallgatóink általában nehezebben fordítanak, mint anyanyelvükre, ezért az angolra fordítást a legkötöttebb műfajjal, az absztrakttal kezdjük. Ehhez éppen a műfaji kötöttség miatt nem feltétlenül szükséges az angol nyelv bravúros, kreatív használata, inkább arra van szükség, hogy ismerjék az angolul írt tartalmi összefoglalók nyelvezetét, tipikus szófordulatait, regiszterét, és a szóban forgó magyar forrásnyelvi terminusok angol megfelelőit. Ebben az esetben az angol megfogalmazásnak világosnak, egyértelműnek, érthetőnek kell lennie, a tartalmat kell a lehető legpontosabban átadni. Akkor a leglátványosabb ez a tükrözési feladat, ha sikerül olyan magyar forrásnyelvi absztraktot találnunk, amelyben pontosan azok a szófordulatok szerepelnek, amelyek angol megfelelői a (korábban) angolról magyarra fordított tartalmi összefoglaló szövegében is előfordultak. Ilyen esetben látszik a legvilágosabban, hogy ezeket a fordulatokat nem is igazán fordítjuk, hanem átvesszük a diskurzusközösség azonos funkcióra használt tipikus fordulatait. Ezekből a gyakran előforduló, tudományos írásra jellemző szófordulatokból külön glosszáriumot is készíthetnek a hallgatók, amelyet kiválóan tudnak alkalmazni a következő absztraktfordításnál. A tükrözés módszerénél maradva következőként egy magyar újsághírt kell angolra fordítaniuk a hallgatóknak, szintén szakmai témában. Itt továbbra is az információ átadása az elsődleges funkció, tehát kevésbé kell az angol nyelv kreatív használa- 18 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA

tára törekedniük, annál inkább fontos viszont az érthetőség és egyértelműség, az angol mondatszerkesztés szabályainak betartása. Harmadikként egy könyvajánlót fordítanak a hallgatók, ahol az absztrakthoz hasonlóan a könyvészeti adatok megadásának konvencióit visszakereshetik a korábban forrásnyelvi szövegként szereplő angol könyvajánlóban, viszont egyúttal a kreatív, meggyőző nyelvhasználatra is törekedniük kell. Csakúgy, mint az utolsóként fordított turistabrosúra esetében. Mindkét műfajnál fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben nem uralja a fordító a B nyelvet olyan szinten, hogy bátran vállaljon bonyolultabb, cizelláltabb, kreatívabb nyelvi szerkezeteket, akkor inkább ne próbálkozzon ezzel, és törekedjen arra, hogy olyan célnyelvi szöveget alkosson, amely világos, egyértelmű, és az angol anyanyelvi lektor számára megfelelő alapul szolgál (Szöllősy 2007). Ő majd ebből a célnyelvi szövegből készíthet egy kreatívabb nyelvhasználatot tükröző, a marketinges funkciót is jobban betöltő angol fordítást. A nyelvi tudás fejlesztésével, illetve a fordítói gyakorlat során a hallgatók egyre könnyebben tudják majd megoldani a hasonlóképpen kreatívabb nyelvhasználatot igénylő fordítási feladatokat is. Mind a könyvajánlónál, mind a turistabrosúránál fontos a párhuzamos szövegek használata. Minél több, eredetileg angol nyelven íródott műfajpéldányt olvasnak el a hallgatók, annál hamarabb feltérképezik, milyen regiszter és nyelvi fordulatok jellemzik az ilyen műfajú szövegeket. A harmadik és negyedik félévben a hallgatókkal a Szakfordítás gyakorlat órák keretében már olyan műfajú és tematikájú szövegeket fordíttatunk, amelyek a szakterületükhöz kapcsolódnak, lehetőség szerint aktuálisak az adott időszakban, és valós fordítási szituációban is elképzelhetőek. Absztraktokat, tanulmányokat, posztereket, előadások diáit, terepi határozók bevezetőit és meghatározásait, folyóiratcikkeket, műszerek használati utasításait, turistabrosúrákat és különböző témájú honlapszövegeket fordítanak. Egyéni fordítási feladatokon kívül csoportos fordítási munkát is végeznek. Egy hosszabb, körülbelül 14-15 oldalas tudományos folyóiratcikket felosztunk részekre, majd a terminológiai és a stílus összehangolása után a hallgatók lefordítják a megfelelő részeket. Fontosnak tartom, hogy ők is aktívan részt vegyenek a terminuslista kialakításában, egymással is konzultálva a célnyelvi megfelelők kiválasztásáról. A forrásnyelvi és célnyelvi szöveg funkciója, célközönsége, időbeli, térbeli és kulturális távolságának figyelembevételével a fordítás egységességének biztosítása érdekében együtt hozzuk létre a stílusmutatót. A beküldött fordításokat értékelem, javítom, majd mindenki megkapja a javaslatok alapján javított, átírt teljes szöveget. Ezek után együtt értékeljük az elkészült közös fordítás egységességét, minőségét. Ez a feladat nemcsak a műfaji jellemzőkre és a terminológiai pontosságra hívja fel a hallgatók figyelmét, hanem a csapatmunka, az együttműködés, az érvelés és a meggyőzés fontosságára is. Természettudományi megközelítés Képzésünk második évében a Természettudományi Kar oktatói szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációs és szakmai terminológiai kurzusokat tartanak. A szakfordító hallgatók végzettségük és szakmai tapasztalatuk szerint hallgatják a különböző intézetek kurzusait, ahol a szaknyelv minél alaposabb elsajátítása a cél. Elsősorban I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 19

tankönyvrészletekkel, ismeretterjesztő filmsorozatok szövegével, műszerleírásokkal, pályázati-kutatási összefoglalókkal, szakkönyvrészletekkel, szakmai cikkekkel ismerkednek meg. Előadásokat tartanak, fogalmazásokat és absztraktokat írnak, glosszáriumokat készítenek, és fordítási feladatokat is végeznek. Az oktatók azonban a fordítási feladatokban a nyelvészeti-fordításelméleti megközelítéstől eltérő szempontokat követnek: a gördülékenység, a kreatív fordítás háttérbe szorul, és a tartalmi pontosságra, a szószerinti fordításra és a terminológiai megfelelésre kerül a fő hangsúlyt. Így van ez még azokban a műfajokban is, ahol megengedhető lenne az explicitálás, és a fordítói értelmezésnek, kreativitásnak nagyobb tere lehetne. Ezekben a feladatokban a fentebb taglalt műfajátviteli stratégiákból csak néhányat alkalmaznak a fordítójelöltek. Elsajátítják viszont az adott szakterület terminológiáját, nyelvezetét és regiszterét, amelyeket szakfordító munkájuk során kamatoztathatnak. Fordítópiaci megközelítés Képzésünk szoros együttműködésben dolgozik a szegedi székhelyű Hunnect Kft.-vel. Ennek keretében az iroda projektmenedzsere hatórás kurzust tart hallgatóinknak a cégüknél leggyakrabban előforduló műfajok fordítási kérdéseiről. Ezeknek a műfajoknak a fordításához biológusi szakmai ismeretek szükségesek, illetve hasznosak. A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a műszerek használati utasítása, a betegnapló, a medical study (klinikai vizsgálatok, spontán, nemkívánatos reakciók és események, szabályozó beadványok, szabályozott termékinformáció) és a zárójelentés műfajának, illetve a gyógyszertörzskönyvezés során előforduló műfajok (alkalmassági előirat, betegtájékoztató, címkeszöveg) jellemzőivel, célközönségével, funkciójával, valamint speciális fordítási kérdéseivel. Nemcsak a műfajok sokszínűsége és jellege fontos itt, hanem a hozzájuk kapcsolódó, eltérő feladattípusok is, amelyeket a hallgatóknak házi feladatképpen el kell végezniük. Olyan feladatokról van szó, amelyekkel a hallgatók az általános és szakfordítás-órákon nem, vagy csak ritkán találkoznak, viszont egy fordítóiroda kínálatában szolgáltatásként szerepelnek, így gyakorlásukra nagy szükség van. Ilyen feladattípus többek között a visszafordítás, amely a fordítói piacon bevált minőségellenőrzési gyakorlat. A hallgatók egy angolról magyarra korábban lefordított szöveget kapnak visszafordításra: angolra kell (vissza)fordítaniuk a magyar szöveget. A visszafordítással tudjuk leellenőrizni, hogy a fordítás elsősorban tartalmi szempontból megfelelő minőségű-e. Célja a fordítói hiba és figyelmetlenség kiküszöbölése, a félreértelmezések és félrefordítások feltárása. Az eredeti forrásfájlt összehasonlítjuk a visszafordított fájllal, és akkor mondhatjuk, hogy a fordítás megfelelő minőségű, ha a két fájl tartalmában megegyezik. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy tökéletes egyezés nem valószínű, illetve a visszafordítás is lehet hibás. Egy másik feladat során a hallgatóknak rövid frissítést kell elvégezniük. Kapnak egy magyar nyelvű és egy angol nyelvű sablont (template-et), és ezek felhasználásával kell egy magyar nyelvű betegtájékoztató szövegét korrektúrázva átírniuk, aktualizálniuk egy javított, korrektúrázott angol nyelvű fájl alapján. 20 I. A FORDÍTÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA