FÉNY ÉS ANYAG Fotografikus látásmód a kortárs építészetben Bujdosó Ildikó Hiroshi Sugimoto képe Tadao Ando japán építész Fény templomáról Az építészet egyrészrl humán és természettudomány, másrészrl ipar- és képzmvészeti ág, mely az embert körülölel fizikai tér egy részét alakítja. E sajátosságából adódik összetett feladata is: az építészeti terek emberekre és környezetre gyakorolt pszichofizikai és mszaki, funkcionális és esztétikai hatásainak vagy ellenhatásainak elérése. Vizuális és taktilis érzékelési minták. A fotogramm-kísérletek módszerei fénnyel és anyaggal, az építészet alapeszközeivel manipulálnak Mivel az építész olyan mvész, aki alapveten járható gyakran lakható tárgyakat alkot; a tervezés során a tér érzékelésének hangsúlyozására törekszik. A fenti transzdiszciplinaritásból is ered, hogy az építészeti m érzékelési módjai lehetnek immateriálisak és materiálisak. Építészeti szempontból a látás, hallás, szaglás immateriális; a tapintás materiális érzékelési mód.
A világ els fényképét 1826-ban készítette Niépce Az si, gyermeki, illetve népi felfogásban ezek az érzékelési módok egyenrangúak voltak és nem különültek el egymástól. A történelem folyamán mszaki fejlesztések mindig forradalmasították az építészetet, melyek általában anyagi-szerkezeti jellegek voltak (k boltozatok a középkorban, acél rácsszerkezet az újkorban, vasbeton héj a legújabb korban). A legújabb kor technikai újításai közül a fotográfia feltalálása azonban közvetetten az egész világképet korábban nem tapasztalható módon módosította. Peter Zumthor szerkezeti makettje a tervezett kölni Diocesan-múzeum áttört falát modellezi. Hasonló hatást kíván elérni egy svájci építészcsoport terve, ahol a bels fényviszonyok megértése érdekében igen nagy lépték modelleket készítenek. E vizuális leképezés iránti igény kifejezetten kortárs sajátosság Az álló-, majd nem sokkal késbb a mozgókép-rögzítés elterjedésével a vizuális érzékelési mód a többi hátrányára egyre nagyobb szerepet kapott. Az embert ér immateriális hatások szimulálhatókká váltak. Ezzel párhuzamosan a történeti építészetet mindig determináló materiális feltételek a kialakuló interregionalitás miatt egyre kevésbé lettek meghatározóak. A fejlett országokban a népi spontaneitást is a tervezett építészet váltotta fel. Ezt a jelenséget csak fokozta a XX. század végi digitális és virtuális technika feltalálása és elterjedése. Losonczi Áron építész szabadalma, a fényátereszt beton üvegszál-optikát használ a beton adalékanyagaként; ezáltal a tömör képzet falon átszrdik a fény
A manufakturális korok természetes taktilis érzékét mind jobban kiszorította egyfajta elvont képszerség, melyet a fotográfia totális elterjedése idézett el. Ráadásul a képszerség forrásává a közvetett fotográfiai élmények váltak a közvetlen módon átélt térélmények mellett vagy helyett. A hollandiai Delft egyetemén végzett kortárs anyagkísérlet egyesíti az üveg átlátszóságát a beton szilárdságával és monolitikusságával A XX. századi ember élményei néha természetellenesen fotografikus eredetek. Az anyagok felületi textúrájának és faktúrájának tapinthatóságára gyakran csak következtetünk egy kép különböz tónusaiból összeálló vizuális érzékelésbl. Talán ezzel magyarázható, hogy a fekete-fehér fényképezés hskorában épp a fény-árnyék kontrasztra épít modern építészet fénykorát élte, mely építészet Corbusier szerint: formák okos játéka a fényben. A nagyítás technikája világított rá, hogy egy kép valójában képpontokból áll ez homlokzati struktúrákon is leképezhet Moholy-Nagy László revolúciós munkássága máig érezteti hatását. Szerinte a fekete-fehér fotográfia fejldése révén fedeztük fel elször igazán a fényt és árnyékot, mely így a látás új eszközévé, objektív formájává vált. A fotográfia egy fokozott, illetve érzékenyebb látással ajándékozott meg bennünket a szemünk számára adott idben és térben.
A svájci Herzog & de Meuron építésziroda Tenerife szigetére tervezett hajókikötje a digitális fényképtechnika pixeleivel operál A színes fotográfia története a posztmodern építészet történetének is megfeleltethet. A színek és az anyagok materiális jelentségének megnövekedése azonban a látványorientáltság veszélyét is eltérbe hozta. Herzog & de Meuron bázeli múzeumépületénél a homlokzat hasítékai az optikai hatáson túl a plasztikus anyagszerséget is fokozzák Ez a fotografikus látásmód a sokféle különböz mai irányzathoz tartozó kortárs építészekre is szinte kivétel nélkül igaz. Ez a kulturális háttér képes korstílust formálni, melybe a historizmus utáni összes irányzat a moderntl a posztmodernig beleillik. A Prada üzletház idén átadott tokiói épületének munkamodelljei a tervezési folyamat lépéseit szemléltetik: az egyszer monolit - makettektl a homlokzat raszterszer felbontásán át eljutnak a valós méret modellezésig Az ezredfordulón a modern és a posztmodern szintéziseként egyfajta egyensúly kezd beállni az immateriális és a materiális értékek között. A formai-fénytani okos játékokat egyre inkább kiegészítik az anyagi-szerkezeti kísérletek. Ennek az experimentális építészetnek egyegy radikális példája képes fotografikus élményképként hatni. A történeti és kísérleti élményképekbl megteremtett építészetben pedig az immateriális és a materiális elem, azaz gyakran a fény és az anyag, újra letisztulva, egy egységben tud megjelenni.
Térbeli kísérlet fotográfiai módszerek beemelésére - egy épülethomlokzat nyílásait a belsbl értelmezhetjük képkivágásként, melyek összképe kívülrl nézve kollázsként hat Ez visszautal az építészet diszciplináris kettsségére, mely jó esetben képes az ellentéteket egybeforrasztani: immateriális és materiális, irracionális és racionális, ösztönös és szerkesztett, absztrakt és reális, mvészi és mérnöki együtt harmóniát tud létrehozni. Fény- és anyagkísérletek eredményeként Leerdamban megvalósult egy újszer üvegház, ahol a faltesteket lapjával egymáshoz ragasztott üvegtáblák ezrei alkotják. A küls környezet a fal üvegszrjén keresztül impresszionista képpé transzformálódik