1 ~11~11111 11~ 11111111~ 111~ fii~ lli 111 11 lll i 11 ~1 ~I~ 1 11~ 11111111 *10000824 10644* Városfejlesztési Főpolgármester-helyettes, valamint Pénzügyi Főpolgármester-helyettes F Kgy 2017 APR 0 5. 1 ikt. szám: FPH028 /50-13 /2017 tárgy: Javaslat a Csillaghegyi-öblözet 1 árvizvédelmével kapcsolatos döntések meghozatalára elökészítö: Beruházási és Projektmenedzsment Főosztály 0 egyeztetésre megküldve: 000 8 cím: 1052 Budapest, Városház utca 9-11. l levélcim: 1840 Budapest 1 / 19 oldal A beruházás célja tehát a főváros egyetlen árvíz ellen védtelen területének, a Csillaghegyi öblözetnek a védelme, a terület változatlan funkciója (üdülöpart és sportcélú használat) és a vonatkozó fővárosi településrendezési eszközökben foglalt területfelhasználási kategóriák változatlanul hagyása mellett oly módon, hogy a partfalvédelem és partrendezés is megtörténjen. Jelen előterjesztés célja, hogy a Budapest Ill. kerület, Csillaghegyi öblözet árvlzvédelmének megteremtése érdekében tett előkészítés eredményeit bemutassa, egyben ismertesse a megvalósításra javasolt műszaki megoldást, annak érdekében hogy a szakemberek álláspontja alapján tudjon a Fővárosi KözgyOlés dönteni. A római-parti védmű épitésének szükségessége több évtized óta fennálló megoldatlan probléma, mely nagyon összetett, de mivel árvizvédelmi műtárgyról van szó, a műszaki szempontok a meghatározók. Természetesen a part teljes rendbetétele, rekultivációja, új közösségi terek kialakítása mind-mind a beruházás részét képezik, és megvalósításuk egyidöben történik a védmü kiépítésével. főváros árvlzvédelmi szempontból legkitettebb területe. A Csillaghegyi öblözet - beleértve a Római-part - területén közvetlenül hozzávetőlegesen 55 ezer fö árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt feladat. Budapest Föváros Ill. kerületének az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a Tisztelt Közgy ű lés! a Közgyűlés részére Előte rj esz tés 0 a Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságai és a Tanácsnok részére ~~ ~BUDAPEST Budapest F őváros 1 Önkormányzata
Az öblözet árvizvédelmét szolgáló, jelenleg a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon húzódó földmű a 1953- as dunai árvízkor homokzsákokból felépített 'ideiglenes védmű eredményeként jött létre. A helysz!nen maradt homokzsákokból álló védmű az 1965-ös árvíz során megerősftésre került, magasságát és szélességét megemelték. Az árvíz levonul.3sát követően az ideiglenes jelleggel épített védmű nem került elbontásra, a későbbi dunai árvizek idején a védekezés ezen a nyomvonalon történt és történik a mai napig. Az 1965-ös árvíz levonulását követően a nyúlgátról készftett állapotfelmérés megállapította, hogy a védmű gyenge védképességű és kiemelt veszélyforrást jelent az öblözet területén élő mintegy 11.000 emberre. 2119oldal Az előző pont alapján a meglévő védmö véd képessége önmagában nem elégséges. Ennek figyelembe vételével - a hivatkozott vfzjogi üzemeltetési engedély indokolása szerint is-, MASZ- körüli vfzál/ások esetén a védekezés komoly erőfeszftéseket követel; illetve bizonyos szakaszokon, helyszíni védekezés keretében a töltés erősítése, megtámasztása is szükséges.. védmű egy 1978. évi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, mely H.3814-2/1978. számú vízjogi üzemeltetési engedély a szakasz védműveit védvonalként nevesíti. Ugyanakkor egy, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vizügyi Felügyelőség KTVF: 1314-1/2013. számon kiadott Tájékoztatója szerint A Nánási út - Királyok útján húzódó védmü a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek e/hárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 3012008. (Xfl. 31.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében megadott paramétereknek (koronaszélesség és rézsühajlás tekintetében) nem felel meg. Ezen kfvoi az MASZ+1,30 m magassági kiépítés sem biztosított. Az árvízvédelmi töltés a kapubejárók és az utcák miatt több helyen megszakad, ún. kulisszanyílások kerültek kialakftásra, amelyeket az árvfzvédekezéskor le kefl zárni. A Nánási út- Királyok útja nyomvonalon húzódó védmű jogi státuszát tekintve nem teljes körűen tisztázott. A mértékű visszaduzzasztást jelent a folyam felvizi szakaszain. A tervezett beruházás forráshiány miatt csak részben valósult meg, a Barát patak - Pünkösdfürdő utca közötti ún. 1. szakasz üzembe helyezése 1981-ben történt A Pünkösdfürdő u. -Aranyhegyi patak közötti II. szakaszra tervezettekből 1968 óta a mai napig semmi sem épült meg. szennyező szennyvízcsatorna kivezetéseket is. A program tartalmazta még a terület parkosítását, különös figyelmet ford!tva az evezősök vízreszállási lehetőségeinek megfelelő biztosítására. A kiviteli tervek készitése során igen gondos tudományos vizsgálatoknak vetették alá a feltöltés mederhidraulikai hatásait Az 1972-ben - a Budapesti Műszaki Egyetem által - készített kisminta kfsérlet szerint, a középvízi szabályozás vonalában készített feltöltés javítja az elfajultnak tekinthető Szentendrei Dunaág áramlási viszonyait, és elhanyagolható építendő L rendű árvízvédelmi mű megépítését, kellő mértékű árvízi biztonságot nyújtva ezzel a!akóövezetnek és a nagyértékű üdülöövezetnek egyaránt. A feltöltéssel nyert közterület-sávon sétány alakítható ki, amely alatt elhelyezhetők a terület csatornázásához szükséges gerincvezetékek, megszüntetve ezzel a partot Budapest Főváros Tanácsa mindezekre figyelemmel - valamint tervezett lakótelepek árvízi biztonsága érdekében - 1968. évben beruházási programot készlttetett a FÖMTERV-vel (tervszám:73048). A program tartalmazta a Duna medrébe - a Barát és Aranyhegyi patakok torkolata közötti szakaszon - feltöltésre Előzmények
.A jelenlegi állapot magában rejti a havária lehetőségét. A H.3814-211978. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Buda-Észak/. á1vízvédelmi szakaszhoz tartozó Nánási út- Királyok útján húzódó földtöltés a fővédvonal szerepét tölti be. Szükséges lenne azonban a védmű megerősítése, illetve új nyomvonalra történő áthelyezése, vagy a közművek áthelyezése annak érdekében, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és a véd képessége is megfelelő legyen." Hivatkozva a fenti, KTVF: 1314-1/2013. számú Tájékoztatóban foglaltakra is, egyértelmű, hogy a jelenlegi védmű keresztmetszet- és magassághiányos. Mindezek következményeként a 2013. évi dunai árhullám levonulása során havária-közeli állapot alakult ki nem csak a Római parton, hanem az Aranyhegyi-patak töltésén is. A patakok töltése sem szerkezetileg, sem magassági1ag nem felelnek meg a 2014 augusztusában hatályba lépett jogszabályi előírásoknak. Mindezek figyelembevételével született döntés - a Fővárosi Közgyűlés 59/2015.(01.28.) Föv. Kgy. sz. határozatában foglalt tudomásul vétel mellett - a Csillaghegyi öblözet teljes területének árvfzvédelmi biztonségát megteremetö megoldás előkészítéséről, vfzjogi engedélyezési tervezéséről és az engedélyeztetés lefolytatásáról. A beruházást érintően meghozott korábbi testületi döntések A Fővárosi Közgyűlés 1395/2004.(06.24.) Főv. Kgy. sz. határozatával egyhangúlag döntött arról, hogy Óbuda Békásmegyer Önkormányzatával (a továbbiakban: Kerület) közösen, 50-50 /o költségmegosztás mellett tanulmánytervet készíttet a Római-parti árvízvédelmi mo megvalósítására. Az együttműködés célja az árvízvédelml mü legkedvezőbb müszaki megoldásának kivélasztása volt. Az együttműködés eredményeként 2005. júniusban készült el a Thesis Kft és a Konstruktőr Kft., tanulmányterve, melyet az előterjesztés a későbbiekben ismertet. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2007. augusztus 29-i ülésén határozott a Thesis-Konstruktör tanulmányterv alapján arról, hogy a Római-parti védművet a parté!en javasolja megvalósítani. A Kerület a javaslata kialakításánál figyelembe vette a kerületfejlesztési koncepcióját, amely célként jelöli meg a terület árvfzvédelmének megoldását; a Római-part területén megfelelő lehetőség biztosításét az idegenforgalom, a szabadidő üdülőpart eltöltés, az üdülés, a sportolás, a rekreáció számára; továbbá kiemelt, budapesti jelentőségű létrehozását, amely a vízi sport, vízi turizmus, valamint kerékpár turizmus fejlesztésére épül, és színvonalas vendéglátás mellett a természet közelségére épít. A kerületi képviselő testület a 425/ÖK/2007.(Vlll.29.) sz határozatát egyhangúlag hozta meg. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2009. április 29-én egyhangúlag fogadta e! 232/ÖK/2009.(IV.29.) határozatát, melyben megerösftette a parti nyomvonatvezetéssel kialakítandó árvlzvédelmi mü megvalósftésát, és ennek érdekében közös pályázaton való indulás gondolatát 3119oldat
A Fővárosi Közgyűlés - figyelemmel a Kerület 2007. augusztus 29-i és 2009. április 29-i határozataira - 700/2009.(05.14.) Föv. Kgy. sz. határozatával egyhangúlag döntött arról, hogy a Római-parti védművet a mértékadó érvízszintre a partélen kívánja megvalósítani. A Közgyűlés határozott arról is, hogy a beruházás támogatására pályázati kérelem kerüljön benyújtásra a Nemzeti Fejlesztési ügynökség KEOP-2009-2.1.2 Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések" címen meghirdetett felhívásának első fordulójára. A Fővárosi Közgyűlés 2385/2011.(Vtll.31.) Főv. Kgy. sz. határozatával, nagy többséggel döntött arról, hogy a parti nyomvonal változat továbbtervezése során a parti területen az árvízvédelmi mű mobil gátként valósuljon meg, a terület részleges feltöltése mellett. A döntés végrehajtása érdekében került sor szerződéskötésre a Római-parti ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése tárgyában (2012. augusztus 27., tervező: Erbo-Plan Kft.). A 2013. évi dunai árhullám levonulása során havária-közeli állapot alakult ki az Aranyhegyi-patak töltésén és a Barát-patak torkolatánál is. A patakok töltése sem szerkezetileg, sem magasságilag nem feleltek meg a 2014 augusztusában hatályba lépett jogszabályi előfrásoknak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével zajlott a mértékadó árvfzszint számítások alkalmazásával történő hidrológiai felülvizsgálata, amelynek eredményeképpen a 74/2014. {Xl!.23.) BM rendelettel módosításra került a folyók mértékadó árvízszintjének meghatározása. A jogszabály módosításának értelmében az eredetlleg tervezettekhez képest átlagosan 110 cm-es magasítás lenne szükséges a Rómaiparti védmű megvalósítását célzó beruházás során. Mindezek eredményeképpen a Fővárosi Közgyűlés 59/2015.(01.28.) Föv. Kgy. sz. határozatával, ellenszavazat nélkül döntött az új jogszabálynak megfelelő, a teljes öblözet védelmére, és az öblözetet körülvevő patakok vizsgálatára kiterjedő, új terveken alapuló engedélyezési eljárás indításáról, a korábban indult engedélyezési eljárás egyidejű megszüntetése mellett. Nyomvonalváltozatok szakértői vizsgálata A Római-part majd később a Csillaghegyi öblözet árvlzvédefmét célzó tervezések egyaránt két fő nyomvonal alternatívát vesznek számltásba, különböző műszaki megoldások, kiépítési magasságok mellett a jelenlegi védmű nyomvonalán, azaz a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon történő védekezést, valamint a parti nyomvonalon történő védekezést. Az elmúlt évek vizsgálatai az alábbi megállapításokat szülték a két változat tekintetében. Thesis-Konstruktőr tanulmány A Fővárosi Önkormányzat megrendelésében - a Fővárosi Önkormányzat és a 111. Kerület 50-50 százalékos finanszírozásában - 2005 júniusában készült el az öblőzet arvfzvéde!mét részletesebben elemző tanulmányterv (Thesis Kft, Konstruktőr Kft., 2005. június}. A tanulmányterv 2 fő nyomvonal változatot von vizsgálat alá, ezek: - Nánási út - Királyok útja és - partéli nyomvonalon történő védekezést. 4119 oldal
torkolatáig, azonban annak jelentős környezeti hatasa és költségigénye miatt két fő változatot javasol tovabbtervezésre: a Nélnási út - Királyok útja nyomvonalon megvalósitandó mobil gatat, valamint a partélen megvalósítandó mobilgátat. A tanulmány a két változat előnyeit és hátrányait az alélbbiak szerint összegzi: Nánási út- Királyok útja előnyei - partmenti tájkép változatlansaga, - változatlan vfzparti rekreációs feltételek, - az arv!z- és jéglevezetési viszonyok nem módosulnak, - minimális a védvonal menti védekezés ráfordítás igénye. 5f19 oldal Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2009. április 29-én egyhangúlag fogadta el 232/ÖK/2009.(IV.29.) határozatát, melyben megerösitette a parti nyomvonalvezetéssel kialakítandó árvízvédelmi mű megvalósítását, és ennek érdekében közös pályázaton való indulás gondolatát. KEOP Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány - 2009. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2007. augusztus 29-i ülésén határozott a Thesis-Konstruktőr tanulmányterv alapján arról, hogy a Római-parti védművet a partélen javasolja megvalósítani (425/0K/2007.(Vlll.29.) sz határozat). A tanulmány 2005-ben a Nánási út- Királyok útja nyomvonalon történő megvalósítás költségét 2,7 mrd Ft-ra, a parti változat költségét 4,8 mrd Ft-ra becsülte. A part menti nyomvonal héltrányai - az árvíz- és jég levezetési viszonyok csekély mértékben módosulnak, - pontosabb árvízi előrejelzési igény, - parti fák érintettsége, - parti területek fejleszthetősége, - kommunális szennyvizek Dunába vezetésének megszűnése. - elöntésekből származó károk, költségek megszűnnek, - változatlan rekreációs feltételek a parton, A part menti nyomvonal előnyei ~ hullámtér fejleszthetősége minimél!is. Nánási út - Királyok útja hátrányai - a beépitett ártér részlegesen 5-6 év, teljes mértékben 8-12 év gyakorisággal elöntésre kerül, - elöntések utani helyreállítás költségei, - közművek érintettsége magas, A tanulmélnyterv vizsgalta a Pünkösdfürdői meglévő földmű meghosszabbítását az Aranyhegyi-patak
700/2009.(05.14.) Főv. Kgy. sz. határozatával egyhangúlag döntött arról, hogy a Római-parti védművet a mértékadó árvizszintre a partélen klvánja megvalósítani. A Közgyűlés határozott arról is, hogy a beruházás támogatására pályázati kérelem kerüljön benyújtásra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP-2009-2.1.2 Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések" címen meghirdetett felhívásénak első fordulójára. A Fővárosi Önkormányzat KEOP-7.2.1.2/09-2009-0008 számon nyújtott be projekt-előkészítésre vonatkozó támogatási kérelmet és annak részeként Előzetes Megvalósfthatósági Tanulmányt (továbbiakban: EMT). Az EMT 3 fö változatot vizsgált: - meglévő nyomvonalon MÁSZ + 1,30 méter magasságú mobil gát; 6119 oldal Nánási út- Királvok útia nvomvonal Békásmegyeri földgát folvtatása A földgát elviekben a Duna medrében vezetve, azt részlegesen feltöltve megépíthető volna. Ez a változat elvágná a Római-partot a Dunától, megszüntetné a parti fövenyt, jelentős területet venne el a Dunából. Ezen megoldás mind környezeti, mind társadalmi szempontból elfogadhatatlan. A BME a szakvéleményében az alábbi változatokkal kapcsolatban fejtette ki álláspontját. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a továbbiakban: BME) 2013. március 31wén kelt szakvéleményében foglalt állást a Római-parti mobil árvízvédelmi fal tervezése kapcsán készült döntés-előkész!tő tanulmányban {tervező: Erbo-Plan Kft.) felvázolt nyomvonal változatokról és a tervezett műszaki megoldásokról. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 2013. Az EMT megállapításai szerint mindkét nyomvonalváltozat esetében mobil gátas megoldás vehető számításba, mindkét nyomvonal esetében azonos mértékű idegen terület érintettséggel. A meglévő nyomvonalon történő védekezés esetén ugyanakkor számolni kell a hullámtérnek tekintett területen az árvízi elöntések által okozott intézményi- és környezeti károkra, az elöntés utáni helyreé!lítás költségeire és környezet erodájódására. Ezzel szembeállítva a parti nyomvonalat, az EMT megállapításai szerint az elöntések okozta károk gyakorlatilag eliminálhatóak a teljes terület vonatkozásában, ami a terület rekreációs fejlesztését is lehetővé teszi. Az EMT a fenti szempontok mentén a parti nyomvonalon történő védekezésre, a parti védmű megép[tésére tesz javaslatot. Fentiekkel összefüggésben a Fővárosi Közgyűlés 2385/2011. (08.31.) Föv. Kgy. sz. határozatával döntött arról, hogy a megépftendö árvízvédelmi létesítmény a Pók utca és Pünkösdfürdő utca közötti szakaszon a parton, a meglévő feltöltéseket felhasználva, és a nyomvonalat részben feltöltve valósuljon meg. - parton megépülö MÁSZ + 1,30 méter magasságú mobil gát; - parton megépülő MÁSZ + 0,30 méter magasságú mobil gát. A Fővárosi Közgyűlés - figyelemmel a Kerület 2007. augusztus 29-i és 2009. április 29-i határozataira -
további közművek kiváltása. A vonatkozó védőtávolságok betartásával a kiváltott közművek nagy biztonsággal csak a Szentendrei úton volnának elhelyezhetőek. További problémát jelent a területen megépült közmű bekötések kiváltása, a közmű keresztezések Elrvfzbiztos megvalósítása. A Nánási útról és a Királyok útjáról a Római-part 90 db-nál több kulisszanyfláson érhető el, melyeket a part elérhetősége miatt az új védmű esetében is biztosítani kellene. A kulisszanyflások védekezési időszakban az árvízi biztonságot veszélyeztetik. További hátránya a nyomvonalnak, hogy árvízi időszakban az elárasztott ingatlanok szennyvizeit a víz a Dunába mossa, így az árhullám után jelentős feladatot- egyben költséget - képez a terület megtisztítása, fertőtlenítése. összefoglalóan a szakvélemény ezen nyomvonal legnagyobb hátrányaként azt emeli ki, hogy a 7l19oldal A Munkabizottság főbb megállapltésai: -A védműnek a mértékadó árvízszint és a szükséges biztonság figyelembevételével a parton kell megépülnie (indokolhatatlan a parti területek kihagyása az árvízvédelemből, kizárólag lgy biztosítható a Duna-part jelentette értékek - vízhasználati lehetőségek, kikapcsolódási lehetőségek - növelése, szenny~ és csapadékvíz elvezetés megoldésa, a Nánási úton, Királyok útján történő védekezés jelentette korlátozások kiküszöbölése); A Fővárosi önkorményzat felkérésére az Országos Vízügyí Föigazgatóség Tudományos Tanácsának Rómaiparti gát Munkabizottsága 2014. június 10-én kelt szakmai állásfoglalásában adott véleményt a tervezett árvízvédelmi beruházásról, a Római-partra tervezett mobil árvízvédelmi fal vízjogi engedélyezési tervei tartalmáról és a beruhézást érintően korábban elkészített - fentebb mér ismertetett - tervekről, szakmai álléspontokról. OVF Tudományos Tanács állásfoglalása- 2014. Tarlós tstvén főpolgármester felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottséga 2013. júniusban foglalt állést az öblözet árv!zvédelmi megoldásának műszaki-környezetvédelmi aspektusairól. A szakvélemény elsődleges megáltapltésa, hogy a Fővárosi önkormányzat és a Ill. Kerület korábbi döntéseinek figyelembevételével elfogadja a part menti árvízvédelmi fal koncepcióját. A rendelkezésre bocsátott tervek alapján elfogadja az alkalmazott alapozási és szivárgó rendszereket, egyetértve, hogy a szivárgés gétló fal és a mögötte elhelyezett szlvérgó kombinációjával megelőzhető a mentett oldalon káros vizek keletkezése. MTA szakvélemény- 2013 Parti nvomvonaf A tervezett védmü nyomvonalának a Duna-parti kihelyezését - figyelemmel a két alternatív nyomvonal hátrányaira is - műszaki-mélyépítési szempontból a szakvélemény támogathatónak és költséghatékonynak ítéli. közműkiváltások okán magasabb beruházási költség ellenére ezen változat esetében a parti 'ingatlanok védelme megoldatlan marad. Elsőrendű védmü megvalósításának előfeltétele az ott húzódó víznyomócső, a nagynyomású gázvezeték és
- A beruházásnak a teljes Csillaghegyi öblözet védelmét kelt megteremtenie, szükséges az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmének fejlesztése, a megemelt MÁSZ figyelembevételével; - A méretezés során a MÁSZ + 1,3 m magassági biztonság figyelembevétele indokolt, 50-100 évre elöre tekintve a várható árvízi terhelés növekedésére; - A tervezés során kiemelt szempont kell legyen a parthasznáfati funkciók fejlesztése, az árvízvédelmi mű tervezésével egyidejűleg kell sort keríteni a kertépftészeti-tájrendezési tervezésre. A parti nyomvonal tervei A Fővérosi Közgyűlés 1649/2016.(12.07.) Föv. Kgy. sz. határozatával döntött arról, hogy a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme tervezése feladat 374.650 ezer Ft bruttó összköltséggel a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-vel (a továbbiakban: FCSM Zrt.) 1997. november 3-án létrejött ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos megbízási szerződés keretein belül kerüljön megvalósításra. Az FCSM Zrt. feladata elődlegesen egy olyan mobil árvízvédelmi fal rendszer tervezése, ami: - árvízvédelmi szempontból az előírt biztonságú, - szerkezeteinek alkalmasnak kell lenniük a keresztirányú áramlások oly mértékű csökkentésére, hogy azok a mű állékonyságát ne veszélyeztessék, illetve a mű mentett oldalán káros vizek ne keletkezzenek. - a természetvédelem szempontjainak figyelembevételét- a biztonság elsődlegességének megtartása mellett - maximalizálja, - a nyomvonalnak elő kell segítenie a part minél teljesebb körű használatát, különös tekintettel a parti rézsűhöz, valamint a folyóhoz történő hozzáférés feltételeire. Fenti szempontok figyelembevételével az FCSM Zrt. feladata az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmi fejlesztése a műszaki változatok vizsgálatával és elemzésével, továbbá a két patak között a partélen húzódó védmű megtervezése, a pünkösdfürdői földmű megerősítésével, illetve parapetfal és mobil érvízvédelmi fal kombinéciójával. Az árvízvédelmi tervezéssel pérhuzamosan a Főkert NZrt. gondozásában zajlik a közterek és a csatlakozó közterületi funkciók, valamint a kapcsolódó zöldfelület fejlesztés társtervezése. A parti nyomvonalon megvalósítani javasolt műszaki változat ismertetése A tervezési területen belül a Római-parti védvonalszakasz a Pünkösdfürdől~töltés déli végétől, a töltésszelvényezés szerinti 1+776 tkm szelvénytöl halad a Duna partján az Aranyhegyi patak bal parti töltéséig. A Római-part védvonalszakasz tervezési szempontból továbbí szakaszokra osztható, a terület beépítésétől, a parti terület szélességétől és a talajfizikai adottsagoktól függően. A tervezett kiépítés, a terepszint felett megjelenő szerkezeti elemek szempontjából alapvetően három típus különböztethető meg: - 0,5 m magas fix vasbeton ülöfal + 2,8 m magas mobil árvízvédelmi fal (2+100 2+ 792, 3+040-4+800) - 1, 1 m magas fix vasbeton árvizvédelmi fal + 2,8 m magas mobil árvízvédelmi fal (1 +776-2+100) 8/19oldal
- 1, 1-1,2 m fix magas vasbeton fal + 1,8 m magas mobilfal (2+904-3-030) - teljes magasságra kiépített fix árvízvédelmi fal (2+792-2+904). Az árvízvédelmi rendszer tervezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően a 74/2014. (Xll.23.) BM rendeletben meghatározott mértékadó árvízszintek és a Budapest belterületi fövédvonalaira, így jelen tervezési területre is elöirt 1,30 m magassági biztonság figyelembevételével történik. A teljes védmű és mélyszivárgó és a közmű kiváltások kizárólag közterületen történő megvalósíthatósága érdekében a védmű nyomvonala legalább 8 m-rel a víz felé helyezkedik el a létesftést követően mentett oldalra kerülő, döntően magán tulajdonban lévő ingatlanok földrészlet-határától. A 2+800 és 3+030 szelvények közötti szakasz ( sajtház"), amelynél a jelenlegi sétány vizoldalán még magán tulajdonban lévő ingatlanok találhatók. Ezen a szakaszon a sétány vízoldali telekhatára mentén létesül a védmű, vagyis az itt lévő négy ingatlan nem kerül bevédésre, továbbra is árvízvédelem nélkül marad. Alépítményként és a védmű alatti szivárgás csökkentése érdekében acél szádfal készül. A vízvezető réteg vastagságának 80-90o/o-os lezárásával és megfelelő kapacitású és mélységben elhelyezett szivárgó csatorna kiépítésével megvalósftható az árvízvédelmi létesítmény. A tervezett keresztszelvények: - A Római-part jelentős részére tervezett keresztszelvény esetében a mentett oldali telekhatároktól 8 m-re a terepszintet, amennyiben a jelenlegi terep nem éri el a Vfgadó téri vízmérce szerinti 727 cm vízállásnak megfelelő szintre kell feltölteni. Ez a legtöbb esetben (szakasznál) csupán 30-40 cm feltöltést jelent. Jelentős, 1 m-t meghaladó feltöltésre csak a szakasz északi végén van szükség, ahol a legmélyebb terepszint. A rendezett terepszint fölött 50 cm látszómagassággal vasbeton ülöfal készül. A vasbeton fal felső síkjába kerülnek beépítésre 3,00 m-ként (előzetes adat) a mobil arvrzvédelmi fal tartóoszlopainak fogadóelemei, ta!plemezei. A mobilfal szükséges magassága a MÁSZ+1,3 m szint eléréséhez 2,80 m. A teljes hosszon mobilfal felállítására így csak 777 cm-es vízállást meghaladó árhullám esetén van szükség. - A védvonalszakasz első részén a feltöltési szint a többi szakasztól eltérően a Vígadó téri vízmércén mért 667 vízállásnak megfelelő szintre kerül magasításra, a meglévő terepadottságokhoz igazodva. Ezen a szakaszon a feltöltési szint fölött 1, 1 m magasságú fix könyöklőfal (vasbeton árvízvédelmi fal) készül, amelyre beépítésre kerülnek a 2,8 m magasságú mobi!fal elemek talplemezel - A 2+904 és 3+030 szelvények között a vízoldalon meglévő ingatlanok kerítései, épltményei jó állapotban vannak. A meglévő kerítésektöl a szárazföld irányába kialakítható könyöklő magasságú fal 877-es Vigadó téri vízállásnak megfelelő szintre. Erre 1,80 m magas mobilfal telepítése szükséges a MÁSZ+1,30 m védelmi szint elérésére. - A terepszinttől teljes magasságban kiépltett fix árvfzvédelmi fal azon a 112 m hosszú szakaszon tervezett, ahol a sétány vrzoldalán rossz állapotú ingatlanok, épületek találhatók ( sajtház" környezete). A bizonytalan, rossz statikai állapotban lévö sajtház" és a telken belüli rendezetlen állapotok a mobilfal épségét veszélyeztetné, ezért fix fal épül, aminek magassága 3,30 m. Fák érintettsége: 9/19oldal
balesetveszélyes (tehát már most kivégásra ítélt, a védmű építésétől függetlenül), ugyanakkor a megépült védműre dőlés-veszélyes fák darabszáma. Becsült költség: A teljes költség bruttó 18 949 millió forintra becsülhető. A korább\ tervezés során a parti nyomvonalat érintően készült elöntési és havaria tervek Ill. fokot meghaladó vízállást meghaladó tetőzés esetén a Királyok útja - Nánási úti védmű kulisszanyflásainak zárásával és a 10t19 oldal A Nánási út - Királyok útia nyomvonal tervei A TSZT2015 Szerkezeti tervének területfelhasználási tervlapján a Duna-part- Nánási út- Királyok útja közötti területet, amely a Különleges terület K-Rek jelű Nagykiterjedésü rekreációs és szabadidős terület területfelhasználási kategóriába sorolt, két kisebb Különleges terület K-Vke jelű vízkezelési terület területfelhasználási kategóriába tartozó területtől eltekintve, illetve a parti sáv a Kalász utca magasságáig Z kp jelű közpark, közkert területfelhasználási kategóriában van. A Duna-part és a Nánási út- Királyok útja között fekvő terület a Óbuda-Békásmegyer hatályos városrendezési és építési szabályzata alapján döntően üdülőterületnek minősül, így a területen üdülök, valamint az idegenforgalmat, a szabadidő-eltöltést, a sportolást és rekreációt szolgáló ingatlanok építhetőek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fővárosi önkormányzat az országos településrendezési és építési követelményeknek megfelelően a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek - így a Római-parti területek - felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket Duna-parti építési szabályzatban állapítja meg. A DÉSZ elfogadásáig, de legkésőbb 3 évig - az Étv. felhatalmazása alapján - a JIL Kerületi Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a Római-partra, 2016. október 15-töl kezdődően. A Fővárosi Önkormányzat a kerületi döntéssel egyidőben szintén megalkotta a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 34/2016. (Xl. 3.) rendeletét, valamint 1390/2016. (X. 26.) Föv. Kgy. határozatával úgy döntött, hogy a Duna-parti építési szabályzat V. ütem készítése során a változtatási tilalommal érintett területen a római-parti védmű építésének, valamint a szintterület növekedéssel nem járó meglévő épület tömegén belüli átépltés, felújltás lehetőségének kivételével az elfogadásra kerülő épitési szabályzat ne teremtsen építési lehetőséget. Figyelemmel arra, hogy az árvízvédelmi tervezés során is kiemelt szempont a terület rekreációs funkcióinak megőrzése és fejlesztése, a Fővárosi Önkormányzat elkötelezett amellett, hogy az árvízvédelmi mű megvalósítását követően se változzon a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását. élők evakuálásával történjen meg. első két árvízi védekezés a Királyok útja - Nánási úti védmű kulisszanyllásainak zárásával és a hullámtérben hullámtérben élők evakuálásával számoltak. Az elsőrendű védműként megvalósuló mobilfal esetén a h ullémtérben élök maximális biztonsága, illetve biztonságérzetük megteremtése érdekében célszerű, hogy az Az eltávolítandó fák száma 600-900, amiben nincs benne az építési ill. a fenntartási sávon kívüli, jelenleg is
Az Enviroduna Kft. megrendelésében a BME készítette el a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon húzódó árvízvédelmi mű terveit, döntés-elökészítő tanulmány formájában. A tanulmány részeként a BME feladata volt a műszaki alternatívák feltárása és vizsgálata, a megvalósltásra alkalmas változat kiválasztása, majd a kiválasztott nyomvonalon az árvízvédelmi létesítmény műszaki megoldásainak kidolgozása (továbbiakban N+K változat). A BME munkájához az Envlroduna Kft. részletes geotechnika és hidrogeológia alap adatokat szolgáltatott. Az N-K változat műszaki tartalmának ismertetése A Nánási út és a Királyok útja nyomvonalon a védelmi rendszer kialakítása szempontjából három megoldási változatot azonosított a BME: - földgát építése az út Duna felőli oldalára, - vasbeton gát építése az út Duna felőli oldalára (mobil fallal kombinálva vagy anélkül), - mobil árvízvédelmi fal kialakítása az út Duna felőli oldalára. 11119oldal
Árvízvédelmi gát koronája legalább 4 m széles kell Jegyen a védekezés során a megközelítés biztosltására, rézsű hajlása pedig legfeljebb 1 :3 lehet. Továbbá a töltés lábától számított 10 m-es biztonsági sávon belül nem helyezhető el pi3rhuzamos közmű vagy egyéb, a gát állékonyságát veszélyeztető építmény. Mivel a jelenlegi gát ismeretlen anyagú,!gy annak teljes elbontása szükséges. Mindezekre tekintettel az előírás szerinti méretü töltés talpszé!essége az északi szakaszon közel 20 m, míg a déli szakaszon 12 m. Ez szélesség nemcsak eléri, de a védvonal jelentős részén meg is haladja a rendelkezésre álló közterületet, így szükségessé válik 55 db magántulajdonú ingatlan teljes vagy részleges kisajátítása. A földhivatali térkép alapján mintegy 14 db olyan épület van az érintett ingatlanokon, melyeket el kell bontani, így azok kisajátítása mindenképpen szükséges lesz. 12/19oldal Az út és a közművek átépítése és az árvízvédelmi fal kiépítése várhatóan a Királyok ütja - Nánási út menti fasorok {-530 db) teljes kivágását szükségessé fogja tenni. Ezenfelül szükséges még minden olyan fa megvizsgálása, amely veszélyeztetheti az árvízvédelmi falat (további -130 fa). Ezeket vagy ki kell majd vágni vagy más módon (pl. vissza metszéssel) megszüntetni az árvízvédelmi falra jelentett esetleges veszélyt. A fák pótlását a szük rendelkezésre álló hely miatt a nyomvonalon nem lehet megoldani. A vasbeton fal okozta negatív településképi és pszichológiai hatások csökkentése érdekében lehetséges megoldás, hogy alacsonyabb vasbeton fal épüljön. Ebben az esetben a MÁSZ szintjével megegyező vasbeton falat építve, a szükséges magassági biztonságot mobil árvízvédelmi fal ráépítésével lehet megoldani. A MÁSZ + 1,30 m magasságra kiépülő vasbeton falon a v!zoldali ingatlanok és a vízpartra vezető utcák megközelítésére, valamint egyéb - pl. buszmegállók - kialakítására kulisszanyílások építése szükséges. Tekintette! arra, hogy a mostani, Emőd utcától északra lévő szakaszon mintegy 55 db kulisszany!lás található, az új vasbeton falon, amely az Aranyhegyi-patak bal parti töltésig fog húzódni, várhatóan 80 db kulisszanyílásra lesz szükség. szolgálja, a vízoldalon található ingatlanok közmű ellátását a vasbeton fal vízoldalan elhelyezett párhuzamos közmüvek biztosítják. A vasbeton fal mentett oldalán közvetlenül egy 2x1 sávos közút került elhelyezésre a túloldalon egy széles járdával. Ezen oldali járda biztosít lehetőséget a közvilágítás oszlopainak elhelyezésére is. A vasbeton árvízvédelmi falhoz semmilyen tábla, világító berendezés, stb. nem rögzíthetö. A mentett oldalon történik a szivárgásszámitással meghatározott szivárgó elhelyezése, majd ezt követően a Királyok útja - Nánási úti ingatlanok ellátását szolgáló közművek elhelyezése. Ez csupán a mentett oldali ingatlanok közmű ellátását attól délre azonban átkerül az út másik oldalára Ue!enleg ezen a szakaszon a Nánási út nyugati oldalán húzódik a védvonal). A jelenlegi nyomvonalon, a Királyok útja - Nánási út keleti oldalán, a telekhatártól 3-5 m-re elhelyezett, 35 cm vastag, vasbeton fal is biztosítani tudja az árvízvédelmet. Ez az Emőd utcáig azonos a jelenlegi védvonallal, Vasbeton árvízvédelmi fal utcától délre és a Sinkovits Imre utcától északra van elegendő terület egy forgalmi sáv kialakítására a töltés mentett oldalán. A gát építéséhez nemcsak a Királyok útja - Nánási úton a közterületi fasorokat (-530 db fa), hanem az új gát lábától számított 10 m-es sávon belül a magánterületen lévő fákat is ki kell vágni. Mivel már a töltés eleve elfoglalja a közterületet, így elkerülhetetlen a közút megszüntetése. Csupán az Emöd Földgát
Figyelemmel a földgát és a vasbeton fal esetében ismertetett hátrányokra, a területet érintő korlátozásokra, a döntés-előkészítő tanulmány mobil árvízvédelmi fal kialakítását tekinti megvalósítható változatnak, az út Duna felőli oldalára kiépítve. Az N-K nyomvonal változat csak a Duna-parti 1+729 tkm és az Aranyhegyi-patak bal parti védvonal -0+200 szelvénye között tér el az úgynevezett parti változattól. Tehát a Barát-patak jobb part, a Duna menti védvonal 0+000-1 +729 szelvények közötti része valamint az Aranyhegyi-patak bal parti -0+200 sze!vényétöl fölfelé esö rész megegyezik a parti változat nyomvonalazásával. 1. szakasz: Az Emőd utcától délre 0+000-1 +150 szelvények között, csatlakozva az Aranyhegyi-patak bal 13119 oldal útja - Nánási úton található 25 bar nagynyomású és 15 bar nagyközépnyomású gázvezeték, valamint további A meglévő közműhelyzet figyelembevételével a Budai 1. NA800 vízvezeték funkciójára szükség van, ezért a vezetéket át kell helyezni a Nánási út- Királyok útjának közmű zsúfoltsága miatt. Szintén szükséges a Királyok - a mentett oldalon, a vízvezető rétegben mélyszivárgó készül, melyben a nyomásmagasság 102 mbf. A szémítási eredmények alapján megállapítható, hogy a vízzáró fal és a mentett oldali mélyszivárgó kombinációjával a mentett oldal védelme megoldható, ugyanakkor a szivárgókban jelentős v!zhozamra kell számítani. - a védmű alatt vfzzáró fal készül, mely tökéletesen vfzzáró, és a v!zvezetö teraszkavics réteget 90o/o-ban zárja le; kialakítás került figyelembevételre: Az előzetes tervek alapján a szivárgásszámftáshoz készített végeselemes modellekben az alábbi védmű építése magántelken a meglévő vasbeton árvízvédelmi fal. annak bontasa után 217 fm hosszban a parti gát (Kossuth II. kapu) és a Királyok útja közötti szakaszon. A beton fal alá a geotechnikai feltárás alapján vasbeton résfalat (vagy acél szádfalat) kell elhelyezni a szivárgásszámítás indokolta 14 m mélységig {90o/o-os lezárás). A szakaszon szivárgóra szükség van, melyet a résfal mögött 6 m-rel, a kavics rétegben kell elhelyezni. A résfalat és a mobil árvízvédelmi falat a Duna-parton a Kossuth 11. kapuhoz ke!i csatlakoztatni, míg Királyok útján az új védmű résfafához illetve felépítményéhez. járda elhelyezése) függően. Ehhez a szükséges biztonsági távolságot betartva kapcsolódhat a közút pályaszerkezete. 3. szakasz: A Dunától merőlegesen eltávolodva a 3+080-3+297 szelvények között. Mobil árvízvédelmi fal elhelyezni, majd a területen található ingatlanok kiszolgálását szolgáló közműveket. A mobil árvízvédelmi falnak a megfelelő helye a kerítéstől mintegy 3-5 méterre van, a keresztmetszeti kialakítástól (kerékpárút és között. Nánási út - Királyok útja közművekkel zsúfolt. Ezért nem kerülhető el a közművek kiváltása és áthelyezése. A keresztmetszetbe először az árvlzvédelmet biztosító létesítményeket kell az optimálisan partl védvonalának 0+200 szelvényéhez. Ezen a szakaszon a tervezett nyomvonal eltér a jelenlegi árvízvédekezési nyomvonaltól. A tervezett nyomvonal a Nánási út keleti oldalára kerül át a nyugatiról. Így könnyen megoldható, a mobil árvízvédelmi fal mentett oldalán a közlekedési lehetőség, vagyis nem kell külön utat erre a célra építeni. 2. szakasz: A Nánási út- Királyok útján az Emőd utcáig az út Duna felőli oldalán az 1+150-3+080 szelvények Mobil árvízvédelmi fal
erös- és gyengeáramú vezetékek kiváltása. A terület szenny- és csapadékvíz elvezetésének megoldására a mentett és az árvízi oldalon párhuzamosan megépftendö hálózat szükséges. Fák helvzete A nyomvonalon mintegy 586 fa került felmérésre közterületen, ezek mindegyike érintett a mobil árvízvédelmi fal építése során. Magántulajdonú ingatlanokon további 130 olyan fa került felmérésre melyek magasságukból és a védmütöl mért távolsagukból adódóan veszélyeztethetik a tervezett mobil árvízvédelmi falat. A fák átlagos életkora 20-30 év, néhány újabb telepítésü egyed 2-10 év közötti. A felmért fák átlagos egészségügyi állapota kifejezetten jónak mondható, azonban már most javasolt 17 fa (675 cm összesített törzsátmérő) kivágása rossz egészségügyi állapot miatt. Költségek A Nánási üt - Királyok útja vonal becsült bruttó bekerülési költsége 25 546 millió forint. Mobil árvízvédelmi fal keresztmetszete a Királyok útja - Nánási út nyomvonalon H MÁSZ + 1,30 n1106.521nbf T! ~----:-:.~.~--:--- MÁSZ 105,22 1n8f,_,_., 14/ 19oldal
A parti nyomvonal és az N+K változat összehasonlító elemzése A fent ismertetett elözmény tanulmányok és tervek ismeretében, a Fővárosi Közgyűlés 59/2015. (01.28.) Föv. Kgy. sz. határozatával döntött arról, hogy a mértékadó 8.rvízszintek emelkedése, továbbá a 2013. évi rekord árvíz tapasztalatainak figyelembevételével nem elegendő a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon húzódó védmű felülvizsgálata, fejlesztése, hanem a Csillaghegyi-öblözet érvlzvédelmének megteremtése érdekében komplex szemlélettel kell kezelní a létesítmény fejlesztést. Ekként vizsgálandó a parti és az N-K nyomvonalon létesülő védmű mellett az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmének kérdése. A beruházás célja tehát egy olyan védelmi rendszer, mely a teljes Csíllaghegyi-öblözet árvízvédelmét biztosítja. A több éves előkészítési munka folyományaként, továbbá a 2014. évben megemelkedett mértékadó árvízszintek következményeinek figyelembevételével 2017-re készültek el a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló fejlsztések tervei. Az. elkészült tervek alapján jelentős műszaki alternatíva az N+K nyomvonal változat és a parti védmű megvalósítása kapcsán merül fel. A megvalósításra javasolt változat kiválasztása érdekében a Budapesti Müszaki Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke - mint a területet és a tervezési feladatot jót ismerő független szakmai szervezet - került felkérésre az elkészült tervek összevetésére és megvalós!tásra javasolt változat esetében döntési javaslat megfogalmazására. A 2017. március 9-én kézhez vett összehasonlító elemzés 60 szemponton alapszik. Az összehasonlftáson alapuló összefoglaló táblázat nem arra épül, hogy melyik nyomvonal változat hány helyen lett erősebb" vagy gyengébb" - hiszen a szempontok más és más jelentőségűek -, hanem egy kialakult összképen nyugszik. Az. összehasonlítás alapját a parti nyomvonal tekintetében az FCSM Zrt. tervei és adatszolgáltatása, az N+K nyomvonal változat esetében a fentebb ismertetett tanulmányok és kiemelten a BME 2017. évi döntéselökészftö tanulmánya képezte. Az összehasonlító elemzés az előterjesztés mellékletét képezi, annak a közérdeklődésre is számot tartó főbb szempontjai és megállapításai az alábbiak: 1. Tervezési vízszint a Vigadó téri vízmércén: A tervezési vízszint mind a két tervnél ugyanaz, értéke a mértékadó árvízszint, illetve a mértékadó árvízszintnek a magassági biztonsággal növelt értéke. MÁSZ értéke a Vigadó téri vízmércén 10,57 m (105,54 mbf); A Duna esése: -6 cm/km. Az 1000 éves visszatérési valószínűségű árvizszint miatt a magassági biztonság 1,3 m. 2. Védett terület: A parti gát az egész Csillaghegyi-öblözetet védi. A MÁSZ értékének emelése előtt az öblözet területe 356 ha volt. A MÁSZ -0,9 méteres emelése óta az öblözet területe nem lett újra meghatározva, az öblözet területe jelenleg 430 ha körülire becsülhető. Az N+K változat a parti nyomvonalra meghatározott területnél 70 ha-ral kevesebb, vagyis 360 ha körüli. 3. Műszaki megoldás: A topografikus viszonyok, az altalaj rétegrendje valamint a vízállások azonossága miatt a tervezett műszaki megoldás mindkét összehasonlításra kerülő nyomvonalná! hasonló. A tervezett 15/19 oldal
árvízvédelmi rendszer fő eleme a terepszint feletti mobil árvízvédelmi fal. A fal szerkezete alap vagy talpgerendára támaszkodik, ami nyomatékot is felvenni képes vlzzáró falhoz van betonozva. A vízzáró fal ezek alapján vasbeton résfal vagy megfelelő acél szádfal lehet. A résfal vagy az acél szádfal képes a víznyomás okozta terheket biztonsággal átadni az altalajra. A víztelenftést mélyszivárgó rendszer biztosítja, a fal alatt átszivárgó vizeket összegyűjtve a Dunába kell visszavezetni, ami szivattyúk segítségével történik. A tervezett műszaki megoldás mindkét nyomvonalon ugyanaz, csak méretekben tér el egymástól. 4. Érintett fák: A parti nyomvonal esetében az eltávolltandó fák száma 600 900, amiben nincs benne az építési ill. a fenntartási sávon kívüli, jelenleg is balesetveszélyes (tehát már most kivágásra ítélt, a védmű építésétől függetlenül), ugyanakkor a megépült védműre dőlésveszélyes fák darabszáma. Az N K változat esetében az eltávolítandó fák száma 716. A vizsgált fák helye: 586 a közút mentén és magánterületen 130. Már most kivágandó 17db elöregedett platánfa. Az invaziv fák száma 76 db. A 716 fából mintegy 500 kivágása szükséges az építési munkálatok miatt, további -200 fa további vizsgálata szükséges. 5. Közművek: Kevés közmű van a parton, de azok átépítése helyenként szükséges, illetve új közművek kiépítése is igényként jelentkezik: ivóvízvezeték, egyesített szennyvízcsatorna, elektromos földkébel, gázvezeték. Az N+K változat esetében A túlzsúfolt közmű ellátottság miatt az utca teljes újra tervezése és átépítése szükséges. Jelenlegi közművek közül más nyomvonalon kiváltásra kerülne az NA800 vízvezeték és a nagynyomású gázcső. Az új nyomvonalon a közművezetékek számára - a szükséges védőtávolságok betartásával - csak a 11 es számú (Szentendrei út) vonalában áll rendelkezésre elegendő hely. Átépülő meglévő közművek a Nánási út Királyok útja nyomvonalon: lakossági gáz és vízvezeték, elektromos kábelek, csatornázás. A vfzoldalon meg kell ismételni a legfontosabb lakossági közműveket, mert az árvízvédelmi fal alépítményét nem lehet állandö áttörésekkel gyengíteni. 6. Bekerülési költség. A parti beruházásnál a legnagyobb költség tétel a mobil árvízvédelmi fal a hozzá tartozó mélyszivérgóval és vfzzáró fallal. Ez jelenti a teljes építési költség 71 o/o t. A teljes költség bruttó 18949 millió forintra becsülhető. Az N+K változat esetében A legnagyobb tétel az árvízvédelmi gát a hozzá tartozó mélyszivárgóval és vízzáró fallal. Ez a teljes költség 54 o/o-a. Második legnagyobb tétel a közművek áthelyezése a hozzá tartozó bontási munkákkal. A teljes költség bruttó 25546 millió forintra becsülhető a jelenlegi tanulmány szintjén. 7. Mentett oldali talajvízszint emelkedés: Mindkét változat esetében a mobil árvlzvédelmi fal folyamatos vasbeton résfalas (vagy acél szádfalas) alapozással képes a víznyomás okozta terheket biztonságosan átadni az altalajra. A szivárgási viszonyok miatt van szükség a vízzáró fal kialakftására, a mentett oldalon pedig mélyszivárgó beépítésére, amely a fal alatt átszivárgó vizeket összegyűjti és átvezeti a Dunába. Tervezési peremfeltétel, hogy a védmű mentett oldalán nem jelenhet meg a talajvíz. Korábbi vizsgálatok szerint a talajvízfelszín izohipszái párhuzamosak a Dunával. A Duna talajvízre rátöltö hatása a folyótól legfeljebb 700 800 m ig volt mérhető az árvfz időszakában. Az 1-2 deciméteres változás távolba hatása mintegy 500 m. Az összehasonlítás konklúziója, hogy az árvízvédelem mind a parton, mind a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon műszakilag megvalósítható. A megvalósítandó változatnál olyan kialakításra kell 16 f 19 oldal
törekedni, amely magasabb környezeti 1 táj és élhetőségi értékkel bír, mint a jelenlegi állapot. A műszaki tervezésnek ez irányú finomítását kell a további terveknek tartalmaznia. A későbbi tervfokozatokban a különböző hatástanulmányokkal és tervekkel (mint pl. a területrendezési terv) be kell mutatni, hogyan épül ki a jelenlegi műszaki - biztonsági terv alapján a város élhető vízparti rekreációs területe." A Csillaghegyi öblözet ármentesítésének a parton történő megoldása a feltétele annak, hogy a tájépítészet eszközeivel a használati érték fokozható legyen. Maga a fejlesztés teremti meg a jobb parthasználati feltételeket, így - a közvélekedéssel szemben - az árvízvédelmi mű nem cél, hanem eszköz a jobb parthasználati és területhasználati feltételek megteremtéséhez. Ennek során a kavicsos part használatának, a növényzet megőrzésének, a közlekedés és szórakoztató, vagy szabadidős létesítmények építésének a fejlesztésben prioritást kell élveznie." Semmilyen ésszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól a Nánási út- Királyok útja és a part közötti területnek az árvizvéde/emből való kizárása mellett. A fent bemutatott, rendelkezésre állá információk alapján a parti védvonal építése javasolható a megismert műszaki paraméterek mellett." összegezve az egyes nyomvonal változatokkal kapcsolatos szakmai álláspontokat, egybehangzóak a vélemények arról, hogy a Római-part - mint a föváros rekreációs szempontból és közösségi térként funkcionáló kiemelt területe - fejlesztésre és területrendezésre szorul. Mind a Csillaghegyi öblözet területén élök számára, mind a fejlesztésekhez alapvető fontosságú a területrendezés előfeltételeként az árvlzvédelmi biztonság megléte. Nem indokolható a Nánási út - Királyok útja és a part közötti területnek az árvízvédelembö! történő kizárása amiatt sem, hogy ebben az esetben a parti területek nagyvízi mederben hagyásával az egyes árvlzi elöntésekkor a meglévő épületek vagy a későbbiekben megépítendő, a terület rekreációs funkciói! szolgáló infrastruktúra kárt szenvednének, az árvíz levonulása után pedig jelentős forrast kellene biztosltani a terület fertötlen itésére. A parti nyomvonal megvalósításával egyidejüleg kerülhet sor a part menti sáv rendezésére,!gy többek között a közlekedés, közösségi terek, vendéglátó egységek, játszóterek megteremtésére; a séta, futás, kerékpározás jelenleg összekeveredő funkcióinak szétválasztására; szenny~ és csapadékvíz-elvezetés megoldására. A Csillaghegyi öblözet ármentesítésének a parton történő megoldása a feltétele annak, hogy a tájépítészet eszközeivel a használati érték fokozható legyen, maga a fejlesztés teremtheti meg a jobb parthasználati feltételeket. Fentiek alapján kérjük a t. Közgyűlést az alábbi határozati javaslatok elfogadására. 17!19 oldal
Döntési javaslatok: A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy: 1. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának 425/ÖK/2007.{Vlll.29.) és 232/ÖK/2009. (IV.29.) sz. hatarozatai, a Fővárosi Közgyűlés 700/2009.(05.14.) Főv. Kgy. és 2385/2011.(Vlll.31.) Főv. Kgy. sz. hatarozatai, továbba a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye és az Országos Vlzügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának Római-parti gát Munkabizottsága szakmai állásfoglalásának figyelembevételével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről" tárgyú összehasonlító szakértői értékelés alapján a Csillaghegyi öblözet árv!zvédelmét szolgáló árvízvédelmi!étesitmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra. határidő: felelős: azonnal Tarlós István föpolgérmester 2. Felkéri a főpolgármestert, hogy Közgyűlés soron következő ülésére gondoskodjon a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvlzvédelmi tétes!tmény vízjogi engedélyezési- és partrendezési terveínek előterjesztéséről és a Közgyűlés részére történő ismertetéséről. határidő: 2017. méjus 31. felelős: Tarlós István főpolgármester 3. az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény elkészültét követően az első két-1!1. fokot elérő vagy azt meghaladó - árvízi védekezés alkalmával a parton felállítandó mobil árvízvédelmi fal mellett a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű kulisszanyflásainak lezárása történjen meg. határidő: felelős: a védmű elkészültét követően folyamatos Tarlós István főpolgármester 18f19 oldal
4. kinyilvánítja elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sport funkciójának megőrzésében és e jelleg erősítésében és egyúttal úgy dönt, hogy az árvízvédelmi mű megvalósítását követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását. Felkéri a főpolgármestert, hogy a Főváros i Önkormányzat hatáskörébe tartozó településrendezési eszközök megalkotása és módosítása során, valamint a nem Főváros i Önkormányzat hatáskörébe tartozó településrendezési eszközök véleményezésekor is gondoskodjon e szempontok érvényesítéséről. határidő: amikor a területre vonatkozó településrendezési eszköz megalkotása vagy módosítása folyamatban van felelős: Tarlós István főpolgármester Határozathozatal módja: A határozati javaslatok elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel...,_... t..j Budapest, 2017. máfcius 9. l íri~;'-; főpolgármester-helyettes d. zeneazey Balázs l főpolgármester-helyettes Láttam: 2017 MÁRC 3 1. ~~~ Sárádi Kálmánnel!'P'o_,,,,,_ főjegyző mellékletek: 1. Csillaghegyi-öblö~ze~... ~ értéf(etés 2017-03- 3 1 19/19 oldal
:ori üt.,, 110MA 2017. március a Csillaghegyi-öblözet árvlzvédefomi fejlesztésének kérdéseiről..,, OSSZEHASONLITO,,,,,, SZAKERTOIERTEKELES
OM azonosító: Fl23344 Témaszám: Terjedelem: 22 oldal Megbízó: Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. A szakvélemény készítésében részt vettek:. '//--/:-;-, Dr. habitcas JJsef okl. építőmérnök, Ph.D. Professor Emerttus (BME) a műszaki tudományok doktora geotechnikai tervező és szakértő MMK:01-2273 Témavezető, tanszékvezetö-helyettes: JZ,~~ Dr. Móczár Balázs okl. épftömémök, egy, docens geotechnikai tervező és szakértő MMK:13-7317 BUDAPEST, Ill. CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET NÁNÁSI ÚT - KIRÁLYOK ÚTJA VÁLTOZAT DÖNTÉSELÖKÉSZÍTÖ TANULMÁNY Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék