C 351 Hivatalos Lapja

Az Európai Unió C 351 Hivatalos Lapja 61. évfolyam Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 2018. október 1. Tartalom II Közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK Európai Bizottság 2018/C 351/01 Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9052 Kirin/Mitsui/Thorne) ( 1 )... 1 IV Tájékoztatások AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK Tanács 2018/C 351/02 Értesítés a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2018/1465 tanácsi határozattal módosított (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó bizonyos személyek részére... 2 2018/C 351/03 Értesítés a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére... 3 Európai Bizottság 2018/C 351/04 Euroátváltási árfolyamok... 4 HU ( 1 ) EGT-vonatkozású szöveg.

2018/C 351/05 Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. május 2-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.8444 ArcelorMittal/Ilva ügyre vonatkozó határozattervezetről Előadó: Bulgária... 5 2018/C 351/06 A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (Ügyszám: M.8444 ArcelorMittal/Ilva)... 7 2018/C 351/07 A Bizottság határozatának összefoglalója (2018. május 7.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (M.8444. ügy ArcelorMittal/Ilva) (az értesítés a C(2018) 2858. számú dokumentummal történt) ( 1 )... 9 ( 1 ) EGT-vonatkozású szöveg.

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9052 Kirin/Mitsui/Thorne) (EGT-vonatkozású szöveg) (2018/C 351/01) 2018. szeptember 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/ mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek, elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M9052 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz. ( 1 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

C 351/2 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. IV (Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS Értesítés a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2018/1465 tanácsi határozattal ( 1 ) módosított (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó bizonyos személyek részére (2018/C 351/02) Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információkat hozza a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat ( 2 ) 17. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett, a (KKBP) 2015/1333 határozat II. és IV. mellékletében és a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendelet ( 3 ) III. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő személyek tudomására. Az Európai Unió Tanácsa a szóban forgó személyek jegyzékbe vételének felülvizsgálatát követően megállapította, hogy a 2011/137/KKBP tanácsi határozatban ( 4 ), illetve a 204/2011/EU tanácsi rendeletben ( 5 ) előírt korlátozó intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell ezekre a személyekre. A Tanács felhívja az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy kérvényezhetik az érintett tagállam(ok)nak az (EU) 2016/44 rendelet IV. mellékletében szereplő honlapokon feltüntetett illetékes hatóságainál, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatát (vö. a rendelet 8. cikkével). Az érintett személyek 2019. január 15-ig kérvényezhetik igazoló dokumentumokkal együtt a Tanácsnál a jegyzékbe vételükről szóló határozat felülvizsgálatát. A kérvényt az alábbi címre kell küldeni: Council of the European Union General Secretariat DG RELEX 1C Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË E-mail: sanctions@consilium.europa.eu A Tanács a (KKBP) 2015/1333 határozat 17. cikkével összhangban végzett időszakos felülvizsgálat során figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket. Felhívjuk továbbá az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez. ( 1 ) HL L 245., 2018.10.1., 16. o. ( 2 ) HL L 206., 2015.8.1., 34. o. ( 3 ) HL L 12., 2016.1.19., 1. o. ( 4 ) HL L 58., 2011.3.3., 53. o. ( 5 ) HL L 58., 2011.3.3., 1. o.

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/3 Értesítés a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére (2018/C 351/03) Az Európai Unió Tanácsa a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 12. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására: Ennek az adatkezelési műveletnek a jogalapja az (EU) 2016/44 tanácsi rendelet ( 2 ). Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsa, melynek képviseletét a Tanács Főtitkársága DG RELEX Főigazgatóságának (Külügyek, Bővítés és Polgári Védelem) főigazgatója látja el, az adatkezelési művelet végrehajtásával megbízott szolgálat pedig a DG RELEX Főigazgatóság 1C egysége, melynek elérhetősége a következő: Council of the European Union General Secretariat DG RELEX 1C Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË E-mail: sanctions@consilium.europa.eu Az adatkezelési művelet célja az (EU) 2016/44 rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének összeállítása és naprakésszé tétele. Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek az említett rendeletben meghatározott kritériumait. Az összegyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot. Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal. A 45/2001/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott korlátozások sérelme nélkül a hozzáférésre irányuló kérelmek, valamint a helyesbítésre irányuló, illetve a kifogást tartalmazó kérelmek a 2004/644/EK tanácsi határozat ( 3 ) 5. szakaszának megfelelően kerülnek megválaszolásra. A személyes adatokat az érintettnek a vagyonieszköz-befagyasztás által érintett személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, illetve amennyiben bírósági eljárás indult a bírósági eljárás időtartama alatt tárolják. Az érintettek a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően az európai adatvédelmi biztoshoz fordulhatnak. ( 1 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o. ( 2 ) HL L 12., 2016.1.19., 1. o. ( 3 ) HL L 296., 2004.9.21., 16. o.

C 351/4 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Euroátváltási árfolyamok ( 1 ) 2018. szeptember 28. (2018/C 351/04) 1 euro = Pénznem Átváltási árfolyam USD USA dollár 1,1576 JPY Japán yen 131,23 DKK Dán korona 7,4564 GBP Angol font 0,88730 SEK Svéd korona 10,3090 CHF Svájci frank 1,1316 ISK Izlandi korona 128,70 NOK Norvég korona 9,4665 BGN Bulgár leva 1,9558 CZK Cseh korona 25,731 HUF Magyar forint 324,37 PLN Lengyel zloty 4,2774 RON Román lej 4,6638 TRY Török líra 6,9650 AUD Ausztrál dollár 1,6048 Pénznem Átváltási árfolyam CAD Kanadai dollár 1,5064 HKD Hongkongi dollár 9,0579 NZD Új-zélandi dollár 1,7505 SGD Szingapúri dollár 1,5839 KRW Dél-Koreai won 1 285,75 ZAR Dél-Afrikai rand 16,4447 CNY Kínai renminbi 7,9662 HRK Horvát kuna 7,4346 IDR Indonéz rúpia 17 249,98 MYR Maláj ringgit 4,7890 PHP Fülöp-szigeteki peso 62,648 RUB Orosz rubel 76,1422 THB Thaiföldi baht 37,448 BRL Brazil real 4,6535 MXN Mexikói peso 21,7800 INR Indiai rúpia 83,9160 ( 1 ) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/5 Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. május 2-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.8444 ArcelorMittal/Ilva ügyre vonatkozó határozattervezetről Előadó: Bulgária (2018/C 351/05) Művelet 1. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül. Uniós lépték 2. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében uniós léptékű. Termékpiacok 3. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért Bizottsággal abban, hogy a félkész síkhengerelt szénacél termékek (laposbugák) gyártásának és szállításának érintett termékpiaca nyitva hagyható kérdés. 4. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a kész síkhengerelt szénacél termékek gyártásának és szállításának érintett termékpiacaira vonatkozó, a Bizottság által adott meghatározással, nevezetesen a következőkkel: 4.1. a melegen síkhengerelt szénacél termékek (a négy oldalán hengerelt lemezek kivételével) és a hidegen síkhengerelt szénacél termékek elkülönült termékpiacokat alkotnak; valamint 4.2. a horganyzott acél, a csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél és a szerves bevonatú acéltermékek kapcsán a termékpiac pontos meghatározása nyitva hagyható. 5. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy ennek az ügynek az esetében a tömegcikkek és felsőkategóriás termékek nem alkotnak különálló piacokat, de a kész síkhengerelt szénacél termékek gyártásához és szállításához kapcsolódó piacok esetében megkülönböztetendők a tömegcikkek és a felsőkategóriás termékek. 6. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért Bizottsággal abban, hogy a kész síkhengerelt szénacél termékek gyártása és szállítása utáni továbbfeldolgozott (downstream) termékek esetében (pl. acélforgalmazás és hegesztett csövek) a termékpiac pontos meghatározása nyitva hagyható. Földrajzi piacok 7. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért Bizottsággal abban, hogy a félkész síkhengerelt szénacél termékek (laposbugák) gyártásának és szállításának érintett földrajzi piaca nyitva hagyható kérdés. 8. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a kész síkhengerelt szénacél termékek gyártásának és szállításának érintett földrajzi piacaira vonatkozó, a Bizottság által adott meghatározással, nevezetesen a következőkkel: 8.1. a melegen hengerelt, hidegen hengerelt és horganyzott acél piacai (a termékpiac pontos meghatározásától függetlenül) az EGT egészére kiterjednek, de az EGT különböző régióiban földrajzilag differenciáltak; 8.2. nyitott maradhat az a kérdés, hogy az északi országok részét képezik-e ugyanezen érintett földrajzi piacoknak; valamint 8.3. a csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél és a szerves bevonatú acél kapcsán a földrajzi piac pontos meghatározásai nyitva hagyhatók. 9. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a kész síkhengerelt szénacél termékek gyártásának és szállításának érintett földrajzi piacaira vonatkozó, a Bizottság által adott meghatározásaival, nevezetesen a következőkkel: 9.1. a síkhengerelt szénacél termékek forgalmazásának piacai ebben az ügyben nemzeti szintűek; valamint 9.2. az egyéb downstream piacok esetében a földrajzi piac pontos meghatározása nyitva hagyható.

C 351/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. A verseny értékelése 10. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy az ügylet horizontális, nem koordinatív hatásai következtében a belső piac számottevő részén jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt a következők gyártása és szállítása kapcsán: 10.1. melegen síkhengerelt szénacél (a négy oldalán hengerelt lemezek kivételével); 10.2. hidegen síkhengerelt szénacél; valamint 10.3. horganyzott síkhengerelt szénacél, tekintet nélkül a termékpiac pontos meghatározására. 11. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy az ügylet a termékpiac pontos meghatározásától függetlenül horizontális, nem koordinatív hatásai következtében nem akadályozná jelentős mértékben a hatékony versenyt a következők kapcsán: 11.1. csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél gyártása és szállítása; 11.2. hegesztett szénacél csövek gyártása és szállítása; valamint 11.3. síkhengerelt szénacél termékek forgalmazása. 12. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy az ügylet horizontális egyeztetett hatásokat válthat ki a melegen síkhengerelt, hidegen síkhengerelt és horganyzott síkhengerelt szénacél termékek gyártásának és szállításának EGT-beli piacain, de tekintettel a végleges kötelezettségvállalásokra e kérdést nem szükséges lezárni. 13. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottság vertikális kapcsolatokra/nem horizontális hatásokra vonatkozó értékelésével. Kötelezettségvállalások 14. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy a végleges kötelezettségvállalások eloszlatják a versennyel kapcsolatos aggályokat a következők gyártása és szállítása kapcsán: 14.1. melegen síkhengerelt szénacél; 14.2. hidegen síkhengerelt szénacél; valamint 14.3. horganyzott síkhengerelt szénacél, tekintet nélkül a termékpiac pontos meghatározására. 15. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy a végleges kötelezettségvállalások megfelelően biztosítják az elidegenített üzleti tevékenységek életképességét. 16. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy a végleges kötelezettségvállalások maradéktalan betartása esetén az ügylet nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak egy jelentős részén. Összeegyeztethetőség a belső piaccal 17. A tanácsadó bizottság (10 tagállam) egyetért a Bizottsággal abban, hogy ezért az ügyletet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás 57. cikke értelmében összeegyeztethetőnek kell minősíteni a belső piaccal és az EGT-megállapodással.

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/7 A meghallgatási tisztviselő zárójelentése ( 1 ) (Ügyszám: M.8444 ArcelorMittal/Ilva) (2018/C 351/06) Bevezetés 1. 2017. szeptember 21-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet ( 2 ) 4. cikke szerinti bejelentést kapott, amely szerint az ArcelorMittal S.A. (a továbbiakban: ArcelorMittal vagy a bejelentő fél) kizárólagos irányítást szerez a fizetésképtelenségi eljárás (Amministrazione Straordinaria) hatálya alá került Ilva Csoport (a továbbiakban: Ilva) bizonyos eszközei fölött (a továbbiakban: az ügylet). Az eljárás 2. A Bizottság első fázisú vizsgálata komoly kétségeket vetett fel az ügylet belső piaccal és az EGT-piac működésével való összeegyeztethetősége tekintetében. A Bizottság 2017. november 8-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról szóló határozatot hozott, amelyre az ArcelorMittal 2017. november 18-án válaszolt ( 3 ). 3. 2017. december 15-én, 2018. február 22-én és 2018. március 12-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időszakot az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében szereplő harmadik mondat értelmében összesen 20 munkanappal meghosszabbították. Kifogásközlés 4. 2018. január 18-án a Bizottság kifogásközlést fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke szerint, amelyről a bejelentő felet ugyanazon a napon értesítette. 2018. január 25-én az Ilva a 802/2004/EK bizottsági rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint megkapta a kifogásközlés bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát ( 4 ). A kifogásközlésben a Bizottság azt az előzetes véleményt fogalmazta meg, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a hatékony versenyt a belső piac egy jelentős részén az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke értelmében a következők okok miatt: i. a melegen síkhengerelt szénacél termékek, a hidegen síkhengerelt acél, a tűzihorganyzott acél és az elektrongalvanizált acél EGT-beli piacainak horizontális, nem koordinatív hatása; és ii. a síkhengerelt szénacél EGT-beli piacain megmutatkozó horizontális koordinatív hatások. 5. Az ArcelorMittal 2018. február 2-ig kapott lehetőséget arra, hogy a kifogásközlésre válaszoljon; válaszát végül 2018. február 3-án reggel nyújtotta be. Az Ilva 2018. február 1-jén nyújtotta be a kifogásközléssel kapcsolatos észrevételeit. Az ArcelorMittal és az Ilva egyaránt szóbeli meghallgatást kért. Iratbetekintés 6. A bejelentő fél az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (1) bekezdése szerint 2018. január 19-én CD-ROM-on betekinthetett az iratokba. Az adatszoba kialakítására 2018. január 19. és január 29. között került sor. Ennek során az ArcelorMittal gazdasági tanácsadói megerősíthették a Bizottság iratainak részét képező mennyiségi jellegű bizalmas információkat. További iratok megküldésére került sor 2018. január 24-én, február 1-jén, március 2-án, március 26-án, március 28-án és április 26-án. A második adatszoba kialakítására 2018. március 1. és 2. között került sor. 7. A megbízatásról szóló határozat 7. cikke alapján történő iratbetekintésre irányuló kérést nem kaptam. Érdekelt harmadik személyek 8. Kérésükre három vállalkozást (ThyssenKrupp AG, Tata Steel Limited és Marcegaglia) fogadtam el érdekelt harmadik személyekként a folyamatban lévő eljárásban. E vállalkozások az ArcelorMittal és az Ilva versenytársai és/vagy ügyfelei, és hozzájárultak a Bizottság általi vizsgálatokhoz. ( 1 ) Az Európai Bizottság elnökének a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU határozatának 16. és 17. cikkével összhangban (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a megbízatásról szóló határozat). ( 2 ) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az összefonódásellenőrzési rendelet) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.). ( 3 ) Az ArcelorMittal 2017. november 19-én küldte meg írásbeli észrevételeinek felülvizsgált változatát. ( 4 ) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 802/2004/EK bizottsági rendelet (az összefonódás-ellenőrzési végrehajtási rendelet (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.).

C 351/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. 9. Valamennyi érdekelt harmadik személy megkapta a kifogásközlés bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát, valamint határidőt kaptak válaszuk benyújtására. Az eljárás sürgősségére tekintettel az érdekelt harmadik személyek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket szóbeli meghallgatáson ismertessék még azelőtt, hogy írásbeli észrevételeiket az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének 16. cikke (2) bekezdése szerint benyújtották volna. Szóbeli meghallgatás 10. A hivatalos szóbeli meghallgatásra 2018. február 8-án került sor, az ArcelorMittal és az Ilva, valamint külső jogi és gazdasági tanácsadóik, a három érdekelt harmadik személy, a Bizottság érintett szervezeti egységei, hét tagállam (Belgium, Finnország, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország és Spanyolország) versenyhatósága és az EFTA Felügyeleti Hatóság részvételével. Tényállást közlő levél 11. 2018. február 28-án a Bizottság tényállást közlő levelet küldött a bejelentő félnek, amely tartalmazta azon további ténybeli elemeket, amelyeket a Bizottság az iratok és a kifogásközlésre adott válasz további elemzése során az ügylet végső értékelése szempontjából relevánsnak talált. Az ArcelorMittal 2018. március 9-én nyújtotta be írásbeli észrevételeit erre a tényállást közlő levélre. Kötelezettségvállalások 12. A bejelentő fél 2018. március 15-én benyújtotta hivatalos kötelezettségvállalásai első csoportját. Ennek következtében az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében a felülvizsgálati időszak ismételt meghosszabbítására került sor. E kötelezettségvállalások piaci tesztje során nyert visszajelzések alapján a bejelentő fél 2018. április 11-én benyújtotta végleges kötelezettségvállalásai csoportját (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások). 13. A határozattervezetben a Bizottság megállapítja, hogy a végleges kötelezettségvállalások megfelelőek és elégségesek ahhoz, hogy a hatékony verseny ügylet által esetlegesen kiváltott jelentős akadályozását kiküszöböljék. A végleges kötelezettségvállalások tehát az ügyletet a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetővé teszik. Határozattervezet 14. A határozattervezetet a 2011/695/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgáltam, és arra a következtetésre jutottam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére. Következtetés 15. Megállapítom, hogy ebben az eljárásban a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni. Brüsszel, 2018. május 3. Joos STRAGIER

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/9 A Bizottság határozatának összefoglalója (2018. május 7.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (M.8444. ügy ArcelorMittal/Ilva) (az értesítés a C(2018) 2858. számú dokumentummal történt) (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg) (2018/C 351/07) A Bizottság 2018. május 7-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) ( 1 ) és különösen annak 8. cikkének (2) bekezdése értelmében határozatot hozott egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html 1. A MŰVELET ÉS AZ ELJÁRÁS (1) 2017. szeptember 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerinti bejelentést kapott, amely szerint az ArcelorMittal S.A. (a továbbiakban: ArcelorMittal vagy a bejelentő fél) kizárólagos irányítást szerez az Amministrazione Straordinaria eljárás során konszolidált Ilva S.p.A. (a továbbiakban: Ilva Csoport) (a továbbiakban: Ilva) (a továbbiakban együttesen: a felek) bizonyos eszközei fölött (a továbbiakban: az ügylet). (2) Az ügylet a fenti rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összefonódásnak minősül. (3) Az ügylet uniós léptékű, mivel az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott forgalmi küszöbérték teljesül. (4) 2018. január 18-án a Bizottság kifogásközlést fogadott el, amelyben előzetes aggályokat fogalmazott meg a melegen síkhengerelt, a hidegen síkhengerelt és a horganyzott síkhengerelt szénacél termékek gyártására és szállítására gyakorolt unilaterális, valamint koordinatív hatások kapcsán. Az ArcelorMittal 2018. február 3-án nyújtotta be a kifogásközlésre vonatkozó válaszát. A szóbeli meghallgatásra 2018. február 8-án került sor. (5) 2018. március 15-én az ArcelorMittal hivatalosan benyújtotta a Bizottság aggályaira reagáló korrekciós intézkedéscsomagját. A piaci teszt nyomán a bejelentő fél 2018. április 11-én benyújtotta végleges kötelezettségvállalásai csoportját (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások). 2. A FELEK (6) Az ArcelorMittal a világon a legnagyobb acélgyártó. Luxembourgi székhelyű acélgyártó és bányászati multinacionális vállalat, amelynek fő tevékenysége acéltermékek gyártása, forgalmazása, piaci értékesítése és eladása. Többféle félkész és kész acélterméket gyárt, többek között síkhengerelt szénacél termékeket. Többféle felhasználásra gyárt termékeket, többek között az autóipar, az építőipar, a háztartási készülékek ágazata és a csomagolóipar számára. (7) Az olaszországi székhelyű Ilva az egyik legnagyobb európai acélgyártó, amely szénacél előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik. Az Ilva Olaszországban működtet acélműveket (többek között Tarantóban, Genovában és Novi Ligurében) és több acélipari szolgáltató központot a termékek forgalmazása céljából. 3. ÖSSZEFOGLALÓ (8) A piaci vizsgálat II. szakasza kimutatta, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a belső piacon a melegen hengerelt, hidegen hengerelt és horganyzott acél előállítása és szállítása vonatkozásában. (9) A Bizottság a melegen síkhengerelt, a hidegen síkhengerelt és a horganyzott síkhengerelt acéltermékek piacát érintő versenyjogi aggályaira reagálva a bejelentő fél kötelezettségvállalásokat nyújtott be. A végleges kötelezettségvállalások eloszlatják a Bizottság aggályait. ( 1 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

C 351/10 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. (10) A végleges kötelezettségvállalásban foglalt feltételek és kötelezettségek maradéktalan teljesülésének függvényében az ügyletet a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánították, ezért 2018. május 7-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és az EGT-megállapodás 57. cikke szerinti határozat elfogadására került sor. 4.1. Az érintett termékpiacok 4. INDOKOLÁS (11) Az ügylet síkhengerelt szénacél termékek gyártását és szállítását érinti. E termékeket hengerművekben állítják elő félkész acéltermékekből (laposbugák), és további feldolgozásuk is lehetséges. A melegen hengerelt termékeket meleghengerléssel állítják elő különböző formákban: tekercsben (olajozva vagy nem olajozva, pácolva vagy nem pácolva), méretre vágva (lemez) vagy keskeny szalagként. A melegen hengerelt tekercsek hideghengerléssel vékonyabb fóliákká, hidegen hengerelt termékekké alakíthatók. A tekercsek végül vékony fém- vagy festékréteggel bevonhatók; ezzel az eljárással készül a horganyzott acél, a szerves bevonatú acél és a csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél (ónozott lemez/krómacél). (12) A piac vizsgálat nyomán a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt acél (a négy oldalán hengerelt lemezek kivételével) és a hidegen hengerelt acél gyártásához és szállításához kapcsolódóan megállapított piacmeghatározások a jelen ügylet esetében is érvényesek. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a korlátozott kereslet és a kínálat helyettesíthetősége következtében a horganyzott acél piaca tovább osztható a tűzihorganyzott és az elektrogalvanizált kategóriára. Azonban mivel ez a versenyjogi értékelés eredményén nem változtat, és a bejelentő fél által benyújtott végleges kötelezettségvállalások valamennyi alternatív piacmeghatározás esetében eloszlatják a Bizottság aggályait, a horganyzott acél gyártásának és szállításának vonatkozásában a termékpiac pontos meghatározásának kérdése nyitva hagyható. Ugyanígy nyitva marad a csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél érintett termékpiacának pontos meghatározása, mivel az ügylet semmilyen piacmeghatározás esetén nem vet fel versenyjogi aggályokat. (13) A továbbfeldolgozott szénacél termékek (hegesztett csövek) és az acél forgalmazása tekintetében a Bizottság piaci vizsgálata azt mutatja, hogy a csövek és az acélforgalmazás pontos meghatározása nyitva hagyható, mivel nincs hatással az ügylet versenyjogi értékelésére. 4.2. Az érintett földrajzi piacok (14) A Bizottság megállapította, hogy azon kész síkhengerelt szénacél termékek gyártásának és szállításának érintett piacai, amelyek kapcsán az ügylet versenyjogi aggályokat vet fel (melegen hengerelt acél, hidegen hengerelt acél, tűzihorganyzott acél és elektrogalvanizált acél) az EGT egészére kiterjednek, azonban a földrajzi differenciáltság határozott jeleit mutatják. A földrajzi differenciáltság különösen erőteljes az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő termékek, például a melegen hengerelt acél esetében, és kevésbé hangsúlyos a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek, például a tűzihorganyzott acél esetében. E differenciáltság többek között a következő tényezőkkel szemléltethető: a) a szállítók és piaci részesedéseik az egyes európai régiókban eltérőek; különösen az északi (ThyssenKrupp, Salzgitter, Tata Steel) és a déli régió (Ilva, Arvedi, Marcegaglia) között vannak különbségek. Az ArcelorMittal az egyetlen vállalat, amely egész Európában működtet acélműveket; b) az európai szállítók termékeik jelentős részét abban az országban adják el, ahol létesítményeik találhatók, valamint a szomszédos országokban; c) a kereslet és az ügyfélbázis struktúrája Észak- és Dél-Európában eltérő: az északi piacokra jellemző, hogy az acélgyártók hangsúlyosabban vannak jelen a forgalmazásban, és fokozottabb mértékben értékesítenek speciális minőségű acélt, akár szerződéses értékesítés formájában is; a déli piacokra jellemzők az azonnali eladások, a tömegcikkek és a fragmentáltabb értékesítési rendszer; d) a behozatal értékesítési részesedése fontosabb szerepet játszik Dél-Európában; e) a főbb termékek (melegen hengerelt acél, hidegen hengerelt acél és tűzihorganyzott acél) esetében alapindex-árak eltérőek északon és délen: a dél-európai árak alacsonyabbak és a kettő közötti árkülönbözet időben változó; f) ArcelorMittal [vállalati stratégia]; g) a piaci résztvevők megerősítik, hogy az északi és a déli régióban eltérőek a versenyfeltételek, amit a leggyakrabban a kereslet és a kínálat egyensúlya közti különbségeknek és a különböző mértékű behozatalnak tulajdonítanak.

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/11 (15) A csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél (ónozott lemez/krómacél) és a hegesztett szénacél csövek gyártásának és szállításának vonatkozásában a földrajzi piac meghatározása nyitva marad, mivel nincs hatással az ügylet versenyjogi értékelésére. A jelen ügylet vonatkozásában a síkhengerelt szénacél termékek acélipari szolgáltató központokon keresztül történő forgalmazásának piaca nemzeti léptékűnek tekintendő. 4.3. A verseny értékelése 4.3.1. Egyoldalú hatások (16) Az ügylet következtében átfedések jönnek létre a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél, a tűzihorganyzott acél, az elektrogalvanizált acél, a csomagolás céljára szánt fémbevonatú acél és a hegesztett acélcsövek gyártásában és szállításában, valamint a forgalmazásban, emiatt a Bizottságnak versenyjogi aggályai merültek fel a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél, a tűzihorganyzott acél és az elektrogalvanizált acél vonatkozásában. Ezek az aggályok különösen Dél-Európa esetében hangsúlyosak. (17) A Bizottság melegen hengerelt acéllal, hidegen hengerelt acéllal, tűzihorganyzott acéllal és elektrogalvanizált acéllal kapcsolatos aggályai több megfontoláson és megállapításon alapulnak, többek között a következőkön. 4.3.1.1. Kapacitás és piaci részesedés (18) A Bizottság megítélése szerint az ArcelorMittal már az ügylet előtt is a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél, a tűzihorganyzott acél és az elektrogalvanizált acél legnagyobb gyártójának és szállítójának minősül az EGT-n belül. Az ügylet tovább erősítené az ArcelorMittal piaci pozícióját. (19) Termelési kapacitás vonatkozásában a felek együttesen az EGT termelési kapacitásának összesen 40 50 %-ával rendelkeznek a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél és a tűzihorganyzott acél tekintetében, valamint 50 60 %-ával az elektrogalvanizált acél tekintetében, amennyiben a felek és versenytársaik könnyen rendelkezésre álló kapacitása is beszámításra kerül (2016). Amennyiben a jelenleg rendelkezésre nem álló, de a piacon korlátozott beruházással, korlátozott időn belül megjeleníthető kapacitás is beszámításra kerül, akkor a felek együttes részesedése 40-50 % valamennyi termék vonatkozásában (2016). A Bizottság megítélése szerint ez kapacitásmegosztás piaci erővel ruházná fel az összefonódással létrejövő vállalkozást. (20) A felek a jelentős kapacitásmegosztás mellett jelentős részesedéssel rendelkeznek az értékesítési piacon is. A felek együttes részesedése az EGT-piacon 20-30 % lenne a melegen hengerelt acél tekintetében, 30 40 % a hidegen hengerelt acél, 30 40 % a tűzihorganyzott acél és 30 40 % az elektrogalvanizált acél tekintetében (2016). A felek közötti interakciók többsége Dél-Európában (különösen Olaszországban) történik, ahol együttes piaci részesedésük még magasabb lenne. Összességében elmondható, hogy a felek együttes piaci részesedése körülbelül háromszor akkora, mint a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél és a tűzihorganyzott acél terén őket követő versenytársé, és hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás az elektrogalvanizált acél messze legnagyobb szállítója lenne az EGT területén. (21) A Bizottság a kapacitás és az értékesítési piaci részesedés mellett vizsgálta a felek és versenytársaik fogyasztási részesedését is a melegen hengerelt acél és a hidegen hengerelt acél tekintetében. A fogyasztási részesedések megközelítik az egy adott vállalkozás által kielégített aggregált kereslet részesedését, beleértve a kereskedelmi piac keresletét és a kötött keresletet is. Ez a mérőszám mutatja a különböző gyártók termelési kapacitáshoz kapcsolódó jelentőségét, ugyanakkor az importról is információt ad, valamint hasznos a további feldolgozóipari gyártás számára jelentős termékek (például a melegen hengerelt acél és a hidegen hengerelt acél) piaci pozíciójának értékelésében. (22) A felek együttesen a fogyasztási részesedés mérőszáma szerint is messze a legjelentősebb szereplőnek minősülnek az EGT területén: fogyasztási részesedésük 30 40 % melegen hengerelt acél és 40 50 % a hidegen hengerelt acél tekintetében. Dél-Európa esetében (ahol a felek közti interakciók többsége zajlik) e részesedés még nagyobb. 4.3.1.2. Versenyhelyzet a verseny szorossága (23) A Bizottság megítélése szerint az ArcelorMittal és az Ilva között szoros verseny van a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél, a tűzihorganyzott acél és az elektrogalvanizált acél vonatkozásában. Ez a megítélés a következő elemeken alapul: a) az Ilva termékkínálata és az ArcelorMittal termékkínálata között közvetlen verseny van; b) a felek földrajzi jelenléte az EGT-ben jelentős átfedést mutat; c) a felek integrált acélgyártók, aminek következtében a nem integrált gyártókhoz képest jobban tudnak reagálni a versenykihívásokra, valamint mindketten konvertertechnológiát alkalmaznak; d) a felek vevői közötti átfedések azokon a területeken jelentkeznek, amelyeken a felek egymással versenyeznek;

C 351/12 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. e) az ArcelorMittal belső dokumentumai [az ArcelorMittal belső dokumentumainak tárgyalása]; f) a Bizottság mennyiségi elemzése azt mutatja, hogy az ArcelorMittal számára jelentős előnnyel jár az Ilva esetében érvényesített kapacitáskorlátozás; g) a piaci résztvevők visszajelzése megerősíti, hogy a felek között szoros a verseny. 4.3.1.3. Az Ilva mint jelentős versenytényező (24) A következő okok miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ilva jelentős versenytényező az EGT-ben, különösen Dél-Európában: a) az Ilva jelentős kapacitással rendelkezik, amely hatással lehet az EGT-piacokra (a tűzihorganyzott acél tekintetében az Ilva az utóbbi években még növelte is kapacitását); b) az Ilva hagyományosan agresszív árpolitikát alkalmaz; c) az Ilva képes hatást gyakorolni versenytársai üzletpolitikájára; d) az Ilva árakra gyakorolt hatása túlmutat a nyersanyagpiacon. 4.3.1.4. Az E G T - b e l i b e s z á l l í t ó k n e m lennének képesek vagy n em ösztönzné őket s e m m i a r r a, h o g y a z ö s s z e f o n ó d á s s al létrejövő vállalkozást korlátozzák (25) A Bizottság megítélése szerint az EGT-beli versenytársak a következő okok miatt valószínűleg nem ellensúlyoznák az ügyletből eredő versenyellenes hatásokat: a) az EGT-ben a síkhengerelt szénacél főbb gyártói elsősorban Észak-Európában aktívak, míg Dél-Európában korlátozott a jelenlétük; b) az EGT-beli versenytársak láthatólag csak korlátozottan rendelkeznek könnyen mozgósítható szabad kapacitásokkal, emiatt eladásaikat korlátozott mértékben tudják csak bővíteni, és nem valószínű, hogy további befektetésekkel növelnék kapacitásaikat; c) nincs ok azt feltételezni, hogy EGT-beli versenytársak általi export visszairányulna az EGT-be; d) az Észak-Európában működő EGT-beli versenytársak viszonylag magasabb árrést tudnak elérni azon a területen, ahol elsősorban aktívak. Amennyiben az összefonódással létrejövő vállalkozás által végrehajtott áremelés elsősorban Dél-Európát érintené, e versenytársak valószínűleg nem irányítanának át Dél-Európába az áremelés megakadályozásához elegendő mennyiséget. 4.3.1.5. Az i m port n e m k é p e s m e g felelő m értékű akadályozó hatást k i fejteni a hhoz, h o g y ellensúlyozza az ügylet nem koordinatív hatásait (26) A Bizottság megítélése szerint az import nem képes megfelelő mértékben akadályozó hatást kifejteni ahhoz, hogy ellensúlyozza az ügylet versenyellenes hatásait, amelyek az Ilva által gyakorolt versenynyomás megszűnéséből fakadnának. Ez a következő főbb okokra vezethető vissza: a) a jelentős importvolumen nem feltétlenül azt jelzi, hogy az importból megfelelő mértékű árnyomás következik; b) az EGT-n kívüli gyártók kicsik, és opportunista módon járnak el; az EGT-ben stratégiai jelenléttel nem rendelkeznek; egyenként csak korlátozott hatással vannak az EGT-n belüli árakra; nem képviselnek stabil, tartós, megbízható ellátási forrást az EGT-beli vevők számára; c) empirikus bizonyítékok mutatják, hogy az EGT-n kívül gyártók nem képesek arra és nem is érdekeltek abban, hogy az EGT-n belül kontrollálják az áremelkedést; d) Jóllehet az utóbbi években az EGT-piacokra hatással voltak az alacsony árú, nagy volumenű importok, ez a piacot megzavaró dömpinggyakorlat következménye volt, és a dömpingellenes intézkedések kezelték. A nagyobb acélexportáló országokkal szemben bevezetett kereskedelmi intézkedések láthatólag véget vetettek a piaci zavaroknak, és ezzel enyhítették azt az indokolatlan nyomást, amelyet az import gyakorolt az utóbbi években, amikor a dömpingárak torzították a piacot; e) az import a síkhengerelt szénacél termékek EGT-beli ellátását csak bizonyos mértékben válthatja ki (még a tömegcikkek esetében is);

2018.10.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 351/13 f) bár az import a kereskedelmi piacon nagyobb részesedést tehet ki, összesített részesedése a melegen hengerelt acél összfelhasználásában már jóval korlátozottabb; g) az EGT-beli szállítók bizonyos mértékben kapuőri szerepet töltenek be az import tekintetében. 4.3.2. Vertikális hatások (27) A Bizottság nem tett megállapítást azzal kapcsolatban, hogy az ügylet felvet-e az inputkizárással kapcsolatos aggályokat a különböző síkhengerelt szénacél (melegen hengerelt acél, hidegen hengerelt acél, tűzihorganyzott acél és elektrogalvanizált acél) termékek upstream gyártásával és szállításával kapcsolatban, mivel a végleges kötelezettségvállalások mindenképpen orvosolják az ügylet által kiváltott ilyen jellegű lehetséges aggályokat. (28) Az ügylet nem vet fel egyéb aggályokat a vertikális hatásokat illetően. 4.3.3. Egyeztetett hatások (29) A piaci vizsgálat nyomán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet egyeztetett hatásokat válthat ki, többek között a következő megállapításokra tekintettel: i. az átláthatóság megfelelő mértékű ahhoz, hogy az egyeztetésben részes vállalkozások nyomon kövessék az esetlegesen összehangolt árszinttől való eltéréseket; ii. a piaci résztvevők szerint az ArcelorMittal piacvezető helyzetben van; iii. az alapárak az egyeztetés fókuszpontjaként működhetnek; iv. bizonyítékok utalnak az eltérésekhez kapcsolódó elrettentő mechanizmusok létezésére; v. kívülállók feltehetőleg nem zavarják meg az egyeztetést; és vi. több olyan, az összefonódáshoz köthető hatás van, amely az árak összehangolását könnyebbé, stabilabbá vagy hatékonyabbá tenné. (30) A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy e kérdést nem szükséges lezárni, tekintettel a végleges kötelezettségvállalásokra, amelyek mindenképpen orvosolnák az ügylet által kiváltott ilyen jellegű lehetséges horizontális koordinatív hatásokat. 4.3.4. Az ügylet hatásaival kapcsolatos bizonyítékok (31) A vevők és más harmadik felek véleményei alátámasztják Bizottság azon értékelését, miszerint az ügylet az EGT-n belül a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél, a tűzihorganyzott acél és az elektrogalvanizált acél gyártásának és szállításának a piacán (vagy a kombinált horganyzottacél-piacon) versenyellenes nem koordinatív hatásokat váltana ki. Ez az értékelés továbbá láthatólag összhangban áll a következőkkel: [az ArcelorMittal-tól származó bizonyíték a Bizottság aktája kapcsán.] 4.4. Kötelezettségvállalások (32) Az ArcelorMittal felajánlotta egy Belgiumban (Liège), a Cseh Köztársaságban (Ostrava), Luxemburgban (Dudelange), Olaszországban (Piombino), Romániában (Galati) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban (Skopje) működő termelőeszközeiből álló csomag elidegenítését. Az ArcelorMittal emellett felajánlotta azt, hogy Franciaországban és Olaszországban több forgalmazási eszközt elidegenít. Az ArcelorMittal amellett is elkötelezte magát, hogy eltávolítja a Marcegagliát az AM Invest konzorciumából, és megszüntet minden egyéb strukturális kapcsolatot, amely az ügylet következtében a Marcegagliához fűzi. Az ArcelorMittal emellett további kötelezettségeket is vállalt például a tárgyi eszközök, az immateriális javak és a személyzet tekintetében. (33) A Bizottság az üggyel kapcsolatos bizonyítékok saját maga által végzett elemzése, valamint a piaci szereplőktől kapott visszajelzés alapján megállapította, hogy a bejelentő fél által benyújtott, az alábbiakban ismertetett kötelezettségvállalások a következő főbb okok miatt teljes mértékben eloszlatják a Bizottságnak azon aggályait, amelyek a melegen hengerelt acél, a hidegen hengerelt acél, a tűzihorganyzott acél és az elektrogalvanizált acél gyártásával és szállításával kapcsolatosak: a) a kötelezettségvállalások megfelelően reagálnak az ügylet érintett termékeinek mindegyike tekintetében előálló kapacitásátfedésekre; b) a kötelezettségvállalások olyan eszközökből állnak, amelyek képesek eloszlatni a versenyjogi aggályokat azokon a területeken, ahol ezek az aggályok a legsúlyosabbak; c) az elidegenített eszközökkel lehetséges a jelenleg az Ilva által gyártott termékekhez hasonló termék gyártása; d) a kötelezettségvállalások képesek ellensúlyozni az Ilva mint független versenytárs eltűnését azzal, hogy új belépést vagy jelentős bővítést tesznek lehetővé az EGT-n belül minden olyan termék esetében, amely kapcsán aggályok merültek fel; e) a kötelezettségvállalások megszüntetik az ArcelorMittal és a Marcegaglia között kirajzolódó strukturális kapcsolatokat; f) a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a csomagban található downstream eszközök a vertikális integrációból eredő előnyöknek köszönhetően életképes módon működtethetők; g) a kötelezettségvállalások az egész értékláncot lefedik, valamint forgalmazási eszközöket is magukban foglalnak; h) a kötelezettségvállalások nyílt és megkülönböztetéstől mentes értékesítési folyamatokat tesznek lehetővé.

C 351/14 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018.10.1. 5. KÖVETKEZTETÉS (34) A fent említett okoknál fogva a határozat megállapítja, hogy a végleges kötelezettségvállalásban foglalt feltételek és kötelezettségek maradéktalan teljesülésének függvényében a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén. (35) Következésképpen az összefonódást az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

ISSN 1977-0979 (elektronikus kiadás) ISSN 1725-518X (nyomtatott kiadás) HU