B. P. r.zls. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette

1 / 47 A 14. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.03.31-04.04. 2014.03.31. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. L. Emberölés bűntette 2014.03.31. 09:00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 januárjában Cs. L. vádlottat emberölés kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2008-ban ismerkedett meg élettársával, aki apjával, Id. V. J. sértettel élt egy lakásban Hajdúnánáson. Cs. L. vádlott és a sértett 2008 és 2011 között közösen italoztak. Időközben Cs. L. vádlott elveszítette munkahelyét, így jövedelemmel nem rendelkezett, akárcsak az élettársa. A közüzemi költségeket nem tudták fizetni, ezért 2012 januárjában kikapcsolták a villanyt a házban. 2012 márciusában a sértett újra kapott munkát. A rendszerint ittas állapotban lévő vádlott és id. V. J. sértett között napi szinten szóváltás, veszekedés alakult ki. 2012 nyarán a vádlott és élettársa újra dolgozni kezdtek. 2012 júniusában munka után a vádlott már közepesen ittas állapotban ért haza. Újra szóváltásba keveredett a sértettel, aki nem akarta beengedni a ház udvarára. A vádlott visszament a kocsmába és az esti órákban tért haza, ahol veszekedni kezdtek a sértettel, akit a vádlott a nála lévő rugós késsel gyorsan, négy alkalommal megszúrt. A sértett sérülései 8 napon túl gyógyulóak, életét a gyors, szakszerű orvosi segítségnyújtás mentette meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla B. P. r.zls. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette 2014.03.31. 11:00 Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 decemberében B. P. r.zls. vádlottat az ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlott védője a felmentés jogcímének megváltoztatásáért, bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1999-től a Záhony

2 / 47 Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedési Osztályán dolgozott, majd 2009-től körzeti megbízott a Tuzséri Körzeti Megbízotti Csoport tagjaként. 2012 februárjában a vádlott és társa Tuzsér községben teljesített szolgálatot. Délelőtt észlelték, hogy I. A. gépkocsijával úgy közlekedik, hogy kanyarodás közben nem használja az irányjelzőt. A rendőrök megállították a férfit, ekkor látták, hogy az autóban gyermek is utazik, aki semmilyen biztonsági eszközzel nem volt ellátva. Az intézkedés közben I. A. észrevette, hogy közmunkás rokonai közelednek, akik kiabálva felelősségre vonták a rendőröket. Ezen felbátorodva I. A. a helyszínt el akarta hagyni, kezét felemelte, ezért az intézkedés akadályozása miatt a vádlott és társa megbilincselte, majd a rendőrautóba ültette. A közmunkások közül B. M. sértett közeledett a rendőrök felé és felszólításra sem állt meg. Mivel olyan közel ért B. P. vádlotthoz, hogy az intézkedést akadályozta, ezért őt a vádlott kis erővel magától eltaszította. B. M. ettől hanyatt esett a háta mögött lévő hókupacon, majd felugrott és elszaladt. B. M. sérülést nem szenvedett. B. M. a törvényes határidőn belül magánindítványt terjesztett elő. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK 2014. március 31. hétfő 08.30 2014. április 02. szerda 08.30 Emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények B. 86/2013 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/100. 2014. március 31. 13.00 szakértő meghallgatása 2014. április 02. bizonyítási eljárás befejezése, perbeszédek, 13.00 ítélethirdetés várható! Vádlottak: I. r B. Attila, II. r. D. János, III.r. Sz. Józsefné A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szerint a vádlottak jól ismerik egymást, évek óta szomszédok, közeli ismerősök voltak Hajdúsámson Sámsonkertben. Mindhárman ugyanannak a kocsmának voltak a törzsvendégei, az ital mindhármuk életének rendszeres szereplője volt. A vádirati tényállás szerint a bűncselekmény sértettje az I.r. vádlott házában szemben lévő elhanyagolt, romos házban lakott, egyedül. Több évet töltött börtönben, ahonnan 2012 júliusában szabadult. A bevonulása előtti időszakban úgy 4 évvel korábban terjedt el az a hír, hogy a II.r. vádlott akkor 7 éves kislányát az egyik környékbeli férfi szexuálisan molesztálta. A gyermek barátnőjével hazafelé tartott, amikor az illető mutogatta nekik a nemi szervét. Akkor a kislány a későbbi - sértett házához vezette édesanyját, mondván, ő volt a mutogató. Az anya igyekezett az apa elől egy ideig elhallgatni a történteket, majd csak akkor mesélte el, miután a L.I. börtönbe vonult. Az asszony ugyanis attól tartott, hogy a férfi elégtételt vesz, ha korábban értesül az esetről. Négy évvel később tehát, 2012. augusztus 10-én munka után a sámsonkerti kocsmában futott össze az I.r. B. Attila, a II.r. D. János és a III.r. Sz. Józsefné. Italozás közben szóba került, hogy L.I. vagy ahogyan ők egymás között emlegették: a pedofil - letöltötte büntetését és újra itthon van. Miután mindenki meglehetősen ittas volt, hazafelé indultak. A III. rendű vádlott azonban egy ismerősével visszafordult és folytatta a kocsmázást, majd fél 12-kor indult ismét haza. Ekkor találkozott össze a II.r. vádlottal, aki egy családi vita után a háza közelében az utcán üldögélt.

3 / 47 Beszélgetésbe elegyedtek és megint szóba került a többéves történet, a két vádlott azt taglalta, hogy valamilyen módon csak számon kellene kérni a II.r. vádlott gyermekét ért régi sérelmet, így eldöntötték, hogy felkeltik az I.r. vádlottat és hárman elmennek L.I.-hez. Ekkor már hajnali egykét órára járt az idő, az elsőrendű vádlottat azonban a vád szerint nem kellett sokáig győzködni. Miután megtudta, hogy a II.r. vádlott már kereste a férfit, aki elbújt előle, felháborodott és nekivágtak az éjszakának. A sértett házán ajtó sem volt, világítás híján öngyújtóval tájékozódtak, végül elbújva találták meg odabent. B. Attila ugyanis egy öntözőcső darabbal folyamatosan ütögette az ablakkereteket, hogy jól megijessze a férfit. Gyere ki te rohadt k..csög, pedofil ordított a vádirat szerint a kislánya miatt felbőszült apa, és ezzel a lendülettel ököllel megütötte és le is fejelte a sértettet. Ruhájánál fogva kihúzták az udvarra, fejét ütötték-rúgták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a III.r. vádlott ekkor ment be az udvarra és ő is bántalmazta a magatehetetlen embert. Mivel azonban észrevette, hogy a férfi eszméletlen, abbahagyta, vízzel fellocsolta, majd a másik két vádlottal együtt távozott. Másnap reggel az I.r. vádlott vette észre, hogy a sértett még mindig az udvaron fekszik, a II.r. vádlotthoz szaladt, de csak annak élettársát találta otthon. A nő felmérve a sértett súlyos állapotát, azonnal riasztotta a mentőt és a rendőrséget. L.I. életveszélyes állapotban került kórházba, az agysérülések és a koponyán belüli vérzések miatt azonban maradandó egészségkárosodást szenvedett. A férfi több hónapot töltött egy ápolási otthonban, ahol tavaly ősszel elhunyt. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/52 526 755 2014. március 31. hétfő 09.00 Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette Fk. 438/2013. Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/126. Ítélethirdetés Vádlottak: I. r fk. R. Dávid, II. r. R. Tamás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség az I. r. fk. vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, míg a II. r. vádlottat emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolja. A vádirati tényállás szerint az I. r. fk. vádlottnak II. r. vádlott a sógora. Fk. R. Dávidot lakóhelyén agresszív, kötekedő személynek ismerik, aki gyakran beleköt a gyengébbekbe. A bűncselekmény elkövetésének napján 2012. szeptember 8-án az I. r. fk. vádlott körülbelül este nyolc órakor érkezett meg a település sörözőjébe, ahol ismerőseivel italozott. Ezt megelőzően a nap folyamán marihuánás cigarettát szívott. A fiatalember innen záráskor -21 óra 55 perc körül - távozott. A sértett fél nyolc tájékán érkezett meg a község másik vendéglátóhelyére, ahol biliárdozott és szeszes italt fogyasztott. Zárórakor 21 óra 55 perc körül az italbolt üzemeltetője felajánlotta neki, hogy gépkocsijával a sörözőig elviszi. A sértett tíz óra körül szállt ki az autóból, s elindult hazafelé. Eközben a vádlott lakása irányába tartott. Az I. r. fk. vádlott és a sértett a település tejcsarnoka környékén találkozott össze negyed tizenegy körül. Fk. R. Dávid meglátva a sértettet, tüzet és cigarettát kért tőle, s mivel a férfi ezt megtagadta, indulatos lett. Az árok és a járda közötti szakaszon nekiment a sértettnek és elkezdte bántalmazni: egy ízben ököllel a fején megütötte, a földre került sértett fejét ököllel több ízben nagy erővel megütötte, végül a közeli árokba fordította és távozott a helyszínről. Hazaérve fk. R. Dávid felébresztette testvérét, akivel még X- boksz-oztak, végül mindketten lefeküdtek aludni. Másnap, miután a faluban a sértett halálának híre ment, az I. r. fk. vádlott átment sógora, a II. r. vádlott

4 / 47 házába, akinek elmesélte a történteket. Egy csíkos szatyorban magával vitte a bűncselekmény elkövetése során viselt ruházatát, melyet a vád szerint előzetes megbeszélésüknek megfelelően a II r. vádlott házához közeli nádasban rejtettek el. Miután tartottak attól, hogy a rendőrök a szatyrot megtalálják, két nappal később elhozták a nádasból, a II. r. vádlott házának udvarára vitték, és a ház mögötti gazos területen elégették. A vádirat azt tartalmazza, hogy az 59 éves sértett halála erőszakos úton, traumás shock miatt következett be, melyet bántalmazás okozott. A férfi sérüléseit rövid idő alatt, gyors egymásutánban szenvedte el. Az I. r. fk. vádlott a sértettet legalább négy ízben, nagy erővel, ököllel megütötte a fején, oly módon, hogy eközben a sértett hanyatt feküdt a földön. A bántalmazás és a halál között közvetlen ok-okozati összefüggés van, az áldozat sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét az idejekorán érkező, szakszerű orvosi segítségnyújtással sem lehetett volna megmenteni. Az ügyészség álláspontja szerint az elkövetett bűncselekmény az átlagot lényegesen meghaladóan gátlástalan, durva és brutális volt. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/52 526 755 2014. március 31. hétfő 10.00 Felügyelete alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére erőszakkal elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette B. 590/2013 Debreceni Törvényszék tárgyalás helyszíne: Debreceni Ítélőtábla (Széchenyi u. 24.) fszt.4. Ítélethirdetés Vádlott: T. András A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a 10 éves sértett még 2004 nyarán a vakációból két hetet a vádlott családjánál töltött. A nyaralás harmadik napján, a család szokásainak megfelelően ebéd után aludni tért mindenki. A vádlott a nagyágy egyik szélén feküdt, középen saját, 5 éves lánya, az ágy másik szélén pedig a sértett. Miután a sértett elaludt, T. András az ágy fölött átnyúlva a sértett alsóneműjébe nyúlt és simogatni kezdte. B. felébredt a mozdulatra, de a férfi befogta a száját és még mintegy 10 percen át simogatta a kislányt, száján tartva a másik kezét áll a vádiratban. A kislány félt a vádlottól, ezért sem ellenkezni nem mert, sem szólni bárkinek is a történtekről. A vádlott feleségének csak annyit mondott, hogy szeretne hazautazni, mivel azonban a vádlott eljátszotta az útiköltségre szánt pénzt, a kislány nem tudott hazamenni. A férfi nem állt le. Másnap este, miután a családtagok elaludtak, újra a kislány alsóneműjébe nyúlt, sőt szájon is csókolta. A molesztálás még két este megismétlődött, utolsó alkalommal azonban a vádlott már nem elégedett meg a kislány intim zónájának simogatásával, kezébe vette a gyermek kezét és 5-10 percen át arra kényszerítette, hogy kezében a gyermek kezét tartva merev nemi szervét simogassa. Olyan erővel tartotta a gyermek kezét áll a vádiratban -, hogy a kislány nem tudott szabadulni a szorításból. Rákövetkező nap a sértett hazautazott, de továbbra sem mert beavatni senkit a történtekbe. Évekkel később még általános iskolásként lelki traumája miatt az iskolai pszichológushoz fordult, neki mondta el az esetet. 2012 őszén szülei előtt véletlenül szólta el magát, az ő hatásukra aztán ekkor feljelentést is tett. A vádhatóság kitér arra, hogy a sértett még most is érzi a cselekmény hatásait: az emlékek felidézése jelenleg is felzaklatja, szégyenérzettel tölti el, a szexualitással kapcsolatban szorong, szexuális élete kiegyensúlyozatlan, az átélt eseményekhez kapcsolódóan rémálmai vannak. A sértett most 20 éves. T. Andrásnak nem ez az első ilyen esete. A Debreceni Járásbíróság 2014 februárjában bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, ezért - nem jogerősen -

5 / 47 halmazati büntetésül 9 év 10 hónap fegyházbüntetésre ítélte. A férfi feleségének unokáját molesztálta, aki testvéreivel együtt került hozzájuk a gyámhivatal döntése nyomán. 2012 őszén a vádlott a nemi szervét az alvó gyermek szájába tette és beleélvezett a - közben felébredő - 12 éves kislány szájába. Ezt követően a latex nadrágját a kislány tiltakozása ellenére lerángatta és a nemi szervét nyalni kezdte. Néhány héttel később közösülni is próbált a kislánnyal. A gyermek félt a vádlottól, így csak 2013 januárjában mert beszélni a történtekről. Ekkor édesapja számon kérte T. Andrást, aki közölte: Pisti, igen, szerelmes vagyok a lányodba, nem tudom, mit csináljak, össze vagyok zavarodva. A családi szembesítés után a vádlott törni-zúzni kezdett a házban, úgyhogy kihívták rá a rendőrséget. A vádlott mindvégig tagadott. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.944/2011 terrorcselekmény bűntette 2014.03.31. 9:00 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2007 februárjától 2009 novemberéig 6 pénzintézetet rabolt ki és több millió forintot zsákmányolt. A rablások helyszínére legtöbbször taxival érkezett, de volt, hogy a II. r. vádlott fuvarozta. Az egyik bankrablás közben, mely a budapesti Flórián téren történt, dulakodni kezdett a biztonsági őrrel, majd kiérkeztek a rendőrök is. Az egyik bankban tartózkodó személyt túszként használva azonban sikerült elmenekülnie. Az ügyészség az I. r. vádlottat, mint visszaesőt 1 rb. állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével, 1 rb. jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 5 rb. jelentős értékre jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 3 rb. jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettével, 3 rb. engedély nélküli megszerzéssel elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette elkövetésével vádolja. A II. r. vádlottat pedig, mint visszaesőt 1 rb. jelentős értékre fegyveresen bűnsegédként elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. jelentős értékre fegyveresen bűnsegédként elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. engedély nélküli megszerzéssel elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolja. A márciusi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik, de perbeszédek is várhatók. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu

6 / 47 GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék I. Gábor és társai Hivatali vesztegetés bűntette 2014. március 31. 10.00 nagyterem Folytatólagos tárgyalás: 04.14. 10.00 kezdéssel! A pécsi egyetemmel összefüggő vesztegetési ügyben folytatódik a bizonyítási eljárás. Folytatólagos tárgyalás. dr. Máté Kinga sajtószóvivő +36-30-86-44-303 matek@gyorvb.birosag.hu sajto_gyor@gyorit.birosag.hu

7 / 47 2014.04.01. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. B. + 197 fő Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette 2014.04.01. 10:00 HATÁROZAT HIRDETÉS! Az ügyben elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2012 áprilisában a mintegy 200 vádlottat hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság a vádlottak egy részére jelentős tartamú / I.r. vádlott 10 év / szabadságvesztés büntetést szabott ki, többüket pedig bizonyítottság és bűncselekmény hiánya miatt felmentette. Az ügyész minden vádlottra kiterjedően fellebbezett az ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása érdekében. A bíróság által megállapított 44 tényállást tartalmazó, 1015 oldalas irat szerint a vádlottak lakásépítési kedvezményeket igényeltek 2005 és 2008 között. Ennek azonban kizárólagos célja a családonként maximálisan folyósítható összeg megszerzése volt, nem pedig az állam által támogatni kívánt lakhatási körülmények javítása. A lakásépítési kedvezményből finanszírozták a telkek vételárát, az ügyvédi munkadíjakat, a hatósági eljárásokat, a valótlan tartalmú költségszámlákat, az ügyintézőknek juttatott összegeket, az építtetőknek a beköltözésről való lemondásért átadott összegeket. A magukat építési vállalkozónak tartó III., IV., V. és VI.r. vádlott felkutatta a megyében, mélyszegénységben élő, elsősorban roma származású sokgyermekes családokat és szóban megállapodtak az új lakás felépítéséről. Az építtető személyek 100.000.- Ft-ért eladták a kedvezményt, illetve a lakással való rendelkezési jogot az építési vállalkozónak. A cselekménysorozatban jelentős szerepet töltött be Sz. J. III.r. vádlott, aki kisebbségi önkormányzati képviselőként széleskörű ismeretségi körrel rendelkezett és jártasságot szerzett a hivatalos ügyek intézésében is. Elsősorban ő vette fel a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak. Pl. Cs. B. I.r. vádlottal, aki a vádbeli cselekmények időpontjában Szerencs Város Polgármesteri Hivatala Építésügyi és Városfejlesztési Osztályának vezetője volt 2008 szeptemberének végéig, és aki épületenként 50.000.- Ft-ot kapott az építési engedély soron kívüli és törvényi feltételek hiányában történő kiadásáért. Ugyanígy járt el a használatbavételi engedélyek kiadása során is, ott a tényállás egyes eseteiben lakásonként 200.000.- Ft jogtalan vagyoni előnyt fogadott el. L. Zs. II.r. vádlott Tokaj város közigazgatási területén építésügyi igazgatási ügyintézőként segítette a csalások elkövetését. A vádlottak közül többen a lakásépítők felhajtásában nyújtottak segítséget a vállalkozóknak. B. D. VII. és B. Dné VIII.r. vádlottak tudták, hogy a vállalkozóknak nem az a szándéka, hogy az arra jogosultak megfelelő lakóházhoz jussanak, hanem az elsődleges cél, hogy ők kapjanak jogosulatlanul minél több pénzt. K. L. XX.r. és B-B. I. XXI. r vádlottak több esetben olyan lakóépületeket terveztek, amelyek tervezésére nem voltak jogosultak, ezzel megtévesztették megbízóikat. D. Iné XXII., L. G. XXIII., K. L. XXIV. és az időközben elhunyt D. J. vádlott valótlan tartalmú felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat állított ki. K. Gné XXXVII., G. Dné XXXI., Pné B. P.

8 / 47 XXIX., Sz. K. XXX., N. Gy. XXXII., XXXIII., Tné K. Á. XXXIV. J. B. XXXV., Z. Jné XXXVI. r. vádlottak az egyik pénzintézet szerencsi illetve tiszaújvárosi fiókjában dolgoztak és segítették a lakásépítési támogatások igénylését oly módon, hogy az építtetők által alacsony összegben megjelölt adatokat szabálytalanul korrigálták, míg az önerőre vonatkozóan kitöltetlen adatokat valótlanul olyan összegben tüntették fel, hogy az építkezés látszólag ne legyen forráshiányos, és az igényelt kedvezmény engedélyezhető legyen. Sz. J. III.r., Ifj. L. J. IV.r., Ifj L. Jné V.r., R Zs. VI.r., B. D. VII.r., B. Dné VIII.r., R. S. IX.r., K. Z. X.r., T. Á. XI.r. vádlottak részben egymás tevékenységéről tudva, egymás között a részfeladatokat felosztva, bűnszövetségben, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a cselekményeiket, melynek során 43 db ház / 107 db lakás és egy toldalék épület / építésével jogtalanul összesen 497.300.000.-Ft lakásépítési kedvezményt vettek fel. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla fszt. 10-es tárgyaló K. Ede közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti pere 2014.04.01. 10.00 A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádjával először elítélt, majd jogerősen felmentett K, Ede - aki fegyveres rablások és más bűncselekmények miatt jelenleg jogerősen kiszabott 16 év fegyházbüntetését tölti - pert indított a Nemzeti Nyomozó Irodával, a Legfőbb Ügyészséggel, a Fővárosi Törvényszékkel és a Fővárosi Ítélőtáblával szemben, és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követel. 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indult kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította K. Ede keresetét, a döntést a Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte, ezért meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást. A megismételt eljárás során A Szegedi Törvényszék ismételten elutasította felperes keresetét, aki a döntés ellen fellebbezett, így került az ügy újból a Szegedi Ítélőtáblára. Az előzményekről 2002. május 9-én kirabolták az Erste Bank móri fiókját, amelynek során nyolc embert öltek meg. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében K. Edét mondta ki bűnösnek. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése a Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben jogerőre emelkedett. K. Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem W. Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, N. László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem K. Ede a móri gyilkos.

9 / 47 Az I. fokú ítéletről A felperes, K. Ede keresetében számos pontban sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket szerinte a rendőrség, illetve az ügyészség, és a bíróságok követtek el az eljárásban. Keresetében többek között azt hangsúlyozta, hogy elfogása után 2002 októberében a Gyorskocsi utcában embertelen körülmények között tartották fogva, és csak 2003 januárjában, jogi képviselőjének panaszára helyezték emberibb körülmények közé. A Venyige utcai bv-intézetben az őrök úgy bántak vele, mintha tényleg ő lett volna a "móri mészáros", ami súlyosan sértette emberi méltóságát. Hivatkozott arra, hogy az I. és a II. fokú ítélet kihirdetése olyan fokú traumát okozott számára, mely egész életére kihat. A büntetőeljárást - álláspontja szerint - az alperesek "koncepciózus" eljárása jellemezte és "eredmény felmutatási kényszer" motiválta. Az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a kártérítési igény akkor lett volna megalapozott, ha a büntetőeljárásban az alperesek olyan kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy alkalmazási hibát követtek volna el, amellyel összefüggésben a felpresnek kára keletkezett. Az ehhez szükséges tényállási elemeket azonban az I., fokú bíróság nem találta bizonyítottnak FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette 2014.04.01., 03. 9:00 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel,

10 / 47 különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak

11 / 47 a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök

12 / 47 kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10-2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu

13 / 47 Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., II. tárgyaló 41.B.2158/2013 emberölés 2014.04.01. 9:00 A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés közöttük a vádlott ugyanis 1956. december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács 1956. december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. vörös-zászlós tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az 1954. évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a

14 / 47 polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. február 3-tól hatályos nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., II. tárgyaló 41.B.2158/2013 emberölés 2014.04.01. 9:00 A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés közöttük a vádlott ugyanis 1956. december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a

15 / 47 munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács 1956. december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. vörös-zászlós tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az 1954. évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. február 3-tól hatályos nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel.

16 / 47 A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, I. 97. 5.B.1501/2013 csalás 2014.04.01. 8:30 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. és a II. r. vádlottak a vádbeli cselekmények elkövetésekor filmproducerként tevékenykedtek. A vádirat szerint a vádlottak elhatározták, hogy 2008-tól angol nyelvű 3D animációs filmek megvalósítására helyezik át filmproduceri tevékenységüket. A vádlottak a filmek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adófizetési kötelezettség csökkentése végett elhatározták azt is, hogy filmgyártásra saját belföldi céget létesítenek, melyhez a saját tulajdonosi érdekeltségükbe tartozó, külföldi székhellyel bejegyzett off-shore cégeken keresztül juttatják a gyártáshoz szükséges forrásokat, majd a filmek forgalmazását és értékesítését is ezen cégeken keresztül végzik. A filmgyártási költségek belföldi elszámolhatósága és így a közvetett filmtámogatás igénybevétele, valamint a fiktív filmgyártási költségekhez kapcsolódóan a filmelőállító cégek ÁFA-fizetési kötelezettségének csökkentése, illetve az ÁFA jogtalan visszaigénylése végett 2008-ban az I. és II. r. vádlottak F. D. és a III. r. vádlott közreműködésével fiktív gyártási láncolatot szerveztek. Az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek a ténylegesen szintén a vádlottak érdekeltségi körébe tartozó Kft. által gyártott 3D animációs filmek előállítására fiktív vállalkozási szerződéseket kötöttek az F. D. irányítása alatt álló Kft-vel, amely további színlelt szerződéssel a III. r. vádlott által képviselt Kft-t vonta be a gyártásba alvállalkozóként. A filmelőállító cégek az I. r. és II. r. vádlottak révén a túlszámlázott fiktív bizonylatokon felszámolt pénzösszegeket F. D. Kft-jének átutalták, majd azokat F. D. továbbutalta a III. r. vádlott Kft-je részére. Ezeket az összegeket a III. r. vádlott készpénzben felvette és F. D-n keresztül visszajuttatta az I. r. és II. r. vádlottak részére, vagy az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó Kft. bankszámlájára a V. r. vádlott ügyvezetőnek utalta tovább. Az I. r. és II. r. vádlottak 2009-től a filmgyártási költségek fiktív cégláncolaton keresztül történő elszámolását a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúllyal a közvetett támogatások szerzésére használta fel, melyre a forrásszerzésben is áthelyezték a hangsúlyt. A fiktív költségelszámolást a közvetett filmtámogatás minél nagyobb mérvű igénybevétele végett az I. r. vádlottal rokoni viszonyban álló a IV. r. vádlott által képviselt Kft-re alapozták. A filmtámogatók által nyújtandó támogatások igénybe vétele végett a IV. r. vádlott túlszámlázott, fiktív filmgyártási költségeket igazoló számlákat bocsátott ki az általa képviselt Kft. nevében az I. r. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek felé. A fiktív számlák a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál az I. r. és II. r. vádlottak által indított közigazgatási eljárásokban a közvetett

17 / 47 támogatás alapjaként elismerendő közvetlen filmgyártási költségek igazolására szolgáltak. A túlszámlázott fiktív bizonylatokkal igazolt ráfordításokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közvetlen filmgyártási költségként ismerte el, majd az erről kiállított mozgóképszakmai hatósági támogatási igazolások alapján a filmtámogatók folyósították a filmelőállító cégekkel kötött szerződésekben vállalt támogatást. A filmtámogatók a támogatással egyező összegű adókedvezményt három adóéven belül a fizetendő társasági adó összegéből való levonással érvényesíthettek. Az I. r. és a II. r. vádlottak által létrehozott céghálózat működése során az egyes filmekhez kapcsolódóan jogátruházási szerződéseket kötöttek, melyek nem bírtak érdemi tartalommal, azok ténylegesen a vádlottak érdekeltségébe tartozó off-shore cégek felé történő forráskivonáshoz, illetőleg az azoktól történő forrásbevonáshoz teremtették meg a jogcímet, valamint lehetőséget nyújtottak a filmgyártási költségek igazolására kibocsátott fiktív számlákhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség ellenszámlázás révén történő elkerüléséhez. A vád szerint a vádlottak cselekményeikkel hozzávetőlegesen 5 milliárd Ft kárt okoztak a központi költségvetésnek. Az ügyészség különböző mértékben és minőségben elkövetett, különböző bűncselekményeket ró az egyes vádlottak terhére. A vád többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette. A következő tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz. 8. 39.P. 25644/2008 kártérítés 2014.04.01. 8:30 Az I. r. felperes és szülei az I. r. felperes 2007. szeptember 16-i balesete kapcsán indítottak kártérítési pert a H2O Team Kft. I. r. és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet II. r. alperesek ellen. A kereset szerint a felperes 2007. szeptember 16-án éjjel súlyos-életveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett, mikor a Császár-Komjádi Uszoda napozó teraszán lévő - a II. r alperes vagyonkezelésében álló, és az I. r. alperes által üzemeltetett - Fecske terasz nevű szórakozóhelyen az alacsony korláton ülve - annak megtévesztő kialakítása miatt - kb. 6 méteres magasságból hátrazuhant az alatta lévő területre. Az esés következtében kerekesszékbe kényszerült. Az I. r. felperes a baleset idején nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, és alkoholt is alig fogyasztott. A kereset szerint a baleset annak a következménye, hogy a helyszínt megtévesztően alakították ki, és az alapvető balesetvédelmi előírásokat sem tartották be. A korlát túl alacsony volt, és nem lehetett látni, hogy a mögötte felfüggesztett ponyvák 6 méteres mélységet takarnak. A kereset szerint amennyiben a korlát magassága az előírásoknak megfelelő lett volna, és a hangfogóleplet megfelelően rögzítik, úgy a baleset elkerülhető lett

18 / 47 volna. (A felperesek az ügyben 2007. október 4-én feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, azonban a nyomozóhatóság azt 2008. május 8-án bűncselekmény hiányában megszüntette. Később az ügyészség elutasította a megszüntető határozat elleni panaszt, mondván a beszerzett adatok alapján baleset történt, az eset nem emberi mulasztás vagy gondatlanság eredményeként következett be, így a sérülések tekintetében senkit nem terhel büntetőjogi felelősség. A felperesek úgy döntöttek, hogy nem élnek a pótmagánvád lehetőségével, annál is inkább, mert céljuk elsődlegesen a felpereseket ért károk érvényesítése.) A felperesek több millió forint vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítését kérik, melyek egy részét havonta fizetendő járadék formájában igénylik. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 19. K.Gy. és társa állatkínzás bűntette április 1. 10.00 A 44 éves I. r. vádlott és a 39 éves II. r. vádlott házastársak. Közösen tartottak Kaposváron egy kutyát, melynek gondozását teljes mértékben elhanyagolták. A kutya hónapokon át hallójárat-gyulladásban, illetve más ökölnyi méretű daganatokkal járó betegségtől szenvedett, felkelni is alig tudott. Az állatvédők értesítésére helyszínre érkező állatorvos a már mozogni sem tudó kutyát kénytelen volt elaltatni. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 vadocza@kaposvarit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. számú tárgyalóterem M. S. I. vádlott és társa Kiskorú veszélyeztetésének bűntette 2014. április 01. 8.00 óra Az ügy lényege: A vádlottak M. S. I. I. r. és M.-né Sz. B. II. r. vádlott saját háztartásukban nevelték kilenc kiskorú gyermeküket. A vádlottak házassága első gyermekük megszületését követően megromlott, majd 2009. évtől kezdődően rendszeresek voltak közöttük a veszekedések, melyek döntő részben a gyermekek jelenlétében

19 / 47 zajlottak. Ennek során a vádlottak ittas állapotban trágár módon szidalmazták egymást, illetve M. S. I. I. r. vádlott ugyancsak a gyermekek jelenlétében rendszeresen tettleg bántalmazta feleségét. Az ittas állapotban lévő M. S. I. I. r. vádlott 2012. április 22. napján a délutáni órákban otthonában megragadta egyik az akkor 10 éves kislánya haját, majd pedig a fejét beleverte a falba, melynek következtében a falból kiálló szög felsértette a gyermek fejbőrét. A bántalmazásra amiatt került sor, mert a gyermek enni kért apjától. Az I. rendű vádlott 2012. szeptember 14. napján a délelőtti órákban érkezett haza otthonába, ahol ugyancsak ittas állapotban hangosan kiabálni kezdett, a lakás berendezési tárgyait összetörte, megfenyegette feleségét azzal, hogy megöli őt, majd pedig több kiskorú gyermeke jelenlétében a szobában kiürítette vizeletét. A vádlottak 2012. december 10. napján élelem és fűtés nélkül huzamosabb időre felügyelet nélkül hagyták otthonukban nyolc kiskorú gyermeküket oly módon, hogy a gyermekek számára nem biztosították az évszaknak megfelelő öltözéket, a gyermekek koszosak és ápolatlanok voltak, a fűtetlen lakásban pedig kosz, emberi vizelet és ürülék volt. Az iskolaköteles gyermekek közül többen nem jártak rendszeresen iskolába, egyik gyermeküknek 247 óra, míg másikuknak 94 óra igazolatlan hiányzása volt a 2011/2012. tanévben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék E. J. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2014. április 1. 9.00

20 / 47 A vádlott és a sértett közel 20 éve házastársak, amely kapcsolat az utóbbi néhány évben megromlott. Ennek oka részben abban állt, hogy mindketten rendszeresen fogyasztottak alkoholt és a veszekedések egyre gyakoribbá váltak, amelyek többször is kölcsönös tettlegességig fajultak. 2013. június 9.-én a délelőtti órákban a vádlott és a sértett baráti társasággal ebédet főztek csibráki albérletükben, majd annak elfogyasztása után a vendégek távoztak. A vádlott a nap folyamán alkoholt fogyasztott és 22 óra körüli időben a már közepes fokban ittas férfi és a sértett között szóváltás alakult ki a konyhában. A vádlott és a sértett kölcsönösen bántalmazták egymást, melynek során a vádlott két alkalommal pofon ütötte a sértettet, míg az asszony többször seprűnyéllel rávágott a férje bal alkarjára. A sértett ezt követően kiment a teraszra és rágyújtott, majd a vádlott követte őt és ott a neki háttal álló sértettet egy 9 cm pengehosszúságú késsel egy alkalommal, közepes erővel deréktájon szúrta. A vádlott a történtek után a szobába bement és elaludt. A sértett akkor éjszaka megmutatta a sérülését az ingatlantulajdonos élettársának, aki először segíteni próbált, majd értesítette a rendőrséget. A sértett sérülése 8 napon belül gyógyuló szúrt sérülés volt, azonban ezen a testtájékon, közepes erejű erőbehatás esetén a kialakultnál súlyosabb, azaz 8 napon túl gyógyuló sérülés is létrejöhetett volna. Első tárgyalás. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő hauszmanner@szekszardit.birosag.hu 06-20/619-2570