A BARANYA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

A BARANYA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 3 1. A pedagógiai program jogszabályi alapjai 3 2. A táncművészeti oktatás cél- és feladatrendszere 4 3. Az iskola rövid bemutatása 4 4. Alaptevékenysége 5 II. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 5 1. Személyi feltételek (1.sz. melléklet) 5 2. Tárgyi feltételek (2.sz. melléklet) 5 3. Az iskola nevelési alapelvei 5 4. Az alapfeladatok prioritási rendje kiemelt célok 6 III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA 6 1. Szervezeti irányítási felépítés 6 1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. 6 1.2. Vezetési séma 6 1.3. A vezetők és a diákönkormányzat valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 7 1.4. Szakmai (tanszaki) munkaközösség 7 2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei 7 3. Általános munkarend 8 4. Alap és többletszolgáltatások rendje és feltételei 8 4.1. Tehetséggondozás 8 4.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje 8 5. A tanulók értékelésének rendje 9 IV. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI 11 1. Az iskolahasználókkal (szülők, diákok) kialakítandó kapcsolatok 11 2. A település iskolái, egyéb társintézményekkel kialakítandó kapcsolatok 11 V. FEJLESZTÉSEK 12 VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK 12 1. Érvényességi rendelkezések 12 2. A program módosításának módja 12 3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa 12 4. Nyilvánosságra hozatal módja 13 I. számú HELYI TANTERV 15 II. számú HELYI TANTERV 35 2

NEVELÉSI PROGRAM I. BEVEZETŐ Szerte a világon tapasztalható az az érdeklődés, törekvés, melynek célja a hagyományos kultúrák megőrzése, védelme. A néptánc, népzene, népművészetek - általában a hagyományos kultúrák fontos információt hordoznak a ma embere számára. Egyrészt ellenpontot jelenthet (úgyis, mint választási lehetőséget) a könnyen befogadható effektusokkal dolgozó multikultúrával szemben, másrészt természet-közelisége, természetessége, az örök emberi értékekhez való ragaszkodása révén része a világkultúrának, illetve visszahat arra. A tudományos kutatómunka - a néptánc, a népzene és általában a néphagyományok területén, melynek kiemelkedő bázisává vált Magyarország -, a néptánc oktatásában az elmúlt évtizedektől kezdve kiépült pedagógiai tapasztalatok és az ebből kialakult módszerek jelentik azt az elméleti alapot, mely lehetővé teszi a tánc, illetve a néptánc oktatását az alapfokú művészetoktatásban. Az iskola 2002 szeptemberétől végez művészetoktatási feladatot. A működés megerősítette azt a tényt, hogy a város kulturális oktatási életéből hiányzó ezen oktatási forma egyben hiánypótló feladatot is betölt. A művészeti iskola olyan pécsi és Baranya megyei iskolákban végzi tevékenységét, ahol már eddig is komolyan, önerőből foglalkoztak néptáncoktatással, illetve, ahol még csak a lehetőség sem volt meg erre. 2002-ben a Baranya Kulturális Egyesület megalapította a Művészeti Iskoláját, majd 2015-től a Kökényi Horváth Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásába került az iskola. 1. A pedagógiai program jogszabályi alapjai Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról Az 1/1998. OM rendelet 7. sz. melléklete: Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998. (VI.10.)MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja. 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3

2. A táncművészeti oktatás cél- és feladatrendszere A nevelési célrendszer közelebbi és távolabbi perspektíváit mutató, a nevelési folyamat egészét irányító és meghatározó feladatok összessége. A célrendszer a feladatrendszert is magába foglalja. Az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 3. Az iskola rövid bemutatása Az iskola neve: Baranya Alapfokú Művészeti Iskola 7621 Pécs, Lyceum u. 7. Fenntartója: Kökényi Horváth Nemzetiségi Önkormányzat 7639 Kökény, Petőfi u. 2. Hatósugara: Somogy és Baranya megye A művészeti iskola olyan Baranya és Somogy megyei iskolákban végzi tevékenységét, ahol már eddig is komolyan, önerőből foglalkoztak néptáncoktatással, illetve, ahol még csak a lehetőség sem volt meg erre. Így azon túl, hogy a már több éve folyó néptáncoktatást, annak anyagi vonzataival vállalja át, egyben biztosítja a szakszerű oktatást olyan iskolákban, ahol a tehetséges, érdeklődő tanulóknak eddig nem volt módjuk (utaztatás, anyagi okok, stb.) szakszerű, művészeti oktatásban részesülni. 4. Hagyományrendszer: Az iskola megpróbál minél szorosabb kapcsolatot kialakítani a helyi, és a környező települések önkormányzataival, ezért is szívesen vállaljuk el a településeken, rendezvényeken való közreműködést (pl.: farsangi, nőnapi, anyák napi, szülői bemutatók, nyugdíjas műsorok, falunapok, gyereknapok, búcsúi bál stb.). Ez évente 5-6 előadást jelent telephelyenként. Emellett minden tanévben félévekor és évvégén nyilvános szülői vizsgát rendeztünk. A 2006-2007- es tanév végén először majd a következő tanévekben ismét Év végi Vizsgaelőadást szerveztünk, melyet ezen túl minden tanév végén szeretnénk megrendezni. 4

Fontosnak tartjuk a helyi hagyományok ápolását, felelevenítését is ezért eddig 2005, 2006, 2007 és 2008, 2009, 2010 májusában, Kátolyban Kraljice-járást (Pünkösdi királynéválasztás) mutattak be a gyerekek a falut végig járva. Ezt a hagyományt pedagógusaink gyűjtötték fel és tanították vissza a gyerekeknek. Asszonyfarsang szokásait (tűzgyújtás, tűzugrás, megtisztulás) szintén a pedagógusok vezetésével tartják meg újból a falusi emberek. 2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010-es évek nyarán Országos Gyermek és Ifjúsági Kolotábort szerveztünk. 2007 nyarán, mint társszervező vettünk részt az Országos Horvát Önkormányzat által szervezett Horvátországban megrendezett néptánc táborban. Célunk: a telephelyek iskolái között (elsősorban kulturális) kapcsolatnak kialakítása. Kezdetben ezt közös nyilvános bemutatókkal szeretnénk elindítani. 5. Alaptevékenysége Az iskola a Kökényi Horváth Nemzetiségi Önkormányzat, mint fenntartó által kiadott alapító okiratban foglaltak szerint működik. (lásd: ALAPÍTÓ OKIRAT) II. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Személyi feltételek (1.sz. melléklet) 2. Tárgyi feltételek (2.sz. melléklet) 3. Az iskola nevelési alapelvei A pedagógiai rendszer figyel a személyiségre és az emberi közösségre is. Ezen belül megtalálja, s megfelelően hangsúlyozza a nemzeti, az etnikai, a területi és a helyi értékeket. Minden egyes ember hozzájárulhat az egész emberi nem, a nemzet, és szűkebb hazája, közössége értékeinek gazdagításához azáltal, hogy saját magát, mint individuumot megformálja. Olyan tevékenység láncolatot kell az iskolának biztosítania, mely által az értékek elsajátítása, interiorizálása megtörténik. Ez a reprezentatív érték objektivációkkal való megismerkedést, a velük való szembesülést jelenti. Az iskolában folyó nevelő oktató munka végső célja az un. erkölcsi jellem kialakítása. Ennek elvi alapja az ember méltóságának elve. A nevelődés nevelés a szépnek, a jónak és az igaznak követése, az igazságosságra való törekvés. Az ember méltóságán alapuló érték a humanizmus, melynek értelmében minden egyes cselekvés olyan, hogy az egyben mások cselekedeteinek normájává is válhat. Ez a cselekvőt, a tanulót és a pedagógust életörömmel, a jól végzett munka fölötti örömmel tölti el. A nevelődés / nevelést a másikban való önmegértésre és önmegismerésre való törekvés. A nevelés a fentiek szerint nem más, mint a természet, a nemzeti kultúra, az egyetemes emberi kultúra és művelődés értékeinek megbecsülése révén a család, a másik ember, a kisebb nagyobb közösség tagjai iránti szeretetben kit - kit önmagára nevelni. A leginkább követendő nevelési stílus a szeretet, melynek lényege szerint törődés, gondoskodás, felelősségtudat és tisztelet egymás iránti kapcsolatában. A nevelődés / nevelés a szépnek, a jónak és az igaznak követése, az igazságosságra való törekvés. Ezért fontos olyan erények jellembeli tulajdonsággá való formálása, mint a becsület, a kezdeményező- és együttműködő készség, az akaraterő, az önfegyelem, a mások iránti tisztelet, az egészséges életmódra való törekvés, a környezet védelme. A fentiek megvalósulásának / megvalósításának kereteit a helyi tantervek foglalják magukba. A nevelési célok megvalósítása csak olyan tanítványokkal lehetséges, akik nyitottak. 5

4. Az alapfeladatok prioritási rendje kiemelt célok 1. Az iskola mindenki számára nyitott. 2. Az iskola meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. 3. Felelős az iskola a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért, ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, végzi nevelő oktató munkáját. 4. Az oktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okkal. III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA 1. Szervezeti irányítási felépítés 1.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. - A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. - A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - igazgató helyettes (amennyiben releváns) - munkaközösség vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség vezetők az ellenőrzést a saját feladatukkal összefüggő területükön látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. Az ellenőrzés módszerei. - A tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások (beszámolók, előadások) látogatása. - A tanulói munkák vizsgálata. - Írásos dokumentumok vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség vezetőkkel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 1.2.Vezetési séma Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes (amennyiben releváns), valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. 6

Igazgatóhelyettes (amennyiben releváns) Vezető beosztású pedagógus. Közvetlen felettese az igazgató. Részletes feladatait a munkaköri leírása állapítja meg. Az iskolavezetőség A szakmai vezetőség tagjai: - az igazgató - igazgató helyettes - főállású szaktanár Kiegészített szakmai vezetőség tagjai: - a fentieken kívül a telephelyek főtárgy oktatói, szakmai munkaközösség vezetők Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre a napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a gazdasági vezető, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői, valamint a fenntartó képviselője. 1.3.A vezetők és a diákönkormányzat valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Az iskolában a nevelő- és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására diákönkormányzatot kell létrehozni. 1.4. Szakmai (tanszaki) munkaközösség A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítására, a módszertani kultúra fejlesztésére, az egységes követelményrendszer kialakítása és az önképzés elősegítése érdekében az iskolákban szakmai (tanszaki) munkaközösségek működhetnek. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható tanszakok oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetői irányítják. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat (néptánc, népi ének). 2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei A beiratkozás a szülő beleegyezésével, jelentkezési lap, nyilatkozat kitöltésével és aláírásával válik hatályossá. Általában május közepén kell megtartani, de szeptember első hetében az esetleg üres helyek betöltésére pótjelenezést lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve dönt. 7

A főtárgy, a kötelező tárgy, és a válaszható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Az iskola mindenki számára nyitott. A csoportok összeállításakor elsősorban nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó szempont. Korrekciós és terápiás feladatok ellátására az iskola nem vállalkozhat. A szakmai alkalmassági vizsgán a szaktanárok vesznek részt. 3. Általános munkarend A művészeti iskola éves munkarendje szorosan kötődik a telephelyek munkarendjéhez (évkezdés, évközi szünetek, tanévzárás). 4. Alap és többletszolgáltatások rendje és feltételei 4.1 Tehetséggondozás A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkoznia a művészeti pályákra készülő tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartania a tanszékvezetőkkel, a szaktanácsadókkal, az illetékes művészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Az utolsó éves, művészeti pályára ill. továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülők segítségét is figyelembe véve. Az iskola igazgatójának kérésére a pedagógus készítse el e továbbtanulásra jelentkezett tanulók jellemzését. A főtárgy tanára kísérje állandó figyelemmel növendékei iskolai (közismereti) előmenetelét. 4.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje. Tanulmányi kirándulások, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, előadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulások esetében a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola, ill. az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 2 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulások költségeit a szülők meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. Törekedni kell arra, hogy a tanulók anya- 8

gi okból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyerekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. Iskolai szünetekben (nyári, téli, tavaszi) az alapfokú művészetoktatási intézmény önállóan vagy más szervezetekkel közösen zenei, művészeti alkotó, felkészítő táborokat szervezhet. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményes szerepléséről az egész iskolaközösség értesüljön. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízás alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli. 5. A tanulók értékelésének rendje A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen szóban, havonként érdemjeggyel értékeli. A középiskolás és a felnőtt tanulók értékelésénél a havi osztályzattól el lehet tekinteni. A tanév folyamán a tanulók munkáját úgynevezett részjegyekkel értékelhetjük. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen, azonban nevelési és pedagógiai szempontból nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi átlagjegy között nagy az eltérés. Az osztályozás a tanrendi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: - A főtárgy és a többi tantárgy esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - Az előképző: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelt, nem felelt meg. Az érdemjegyekről a tanulók szüleit tájékoztatni kell. A félévi és tanév végi osztályozás A tanulók munkáját kivéve az előképző tanulóit félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, ill. a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, ill. a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi ill. egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolókon mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi és az évvégi osztályzatot a tanár állapítja meg az I. és II. félév érdemjegyei alapján. Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról népi játék, néptánc, népi ének színpadi előadás keretében lehet számot adni. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben 9

az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, ill. nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. Az osztályzatokat félévkor, év végén a naplóban, a törzslapra és a bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, ill. előképzés esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. Szorgalom A tanulók tanúsított szorgalmát havonként értékelni kell. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor és tanév végén szám- és szómegjelöléssel, a naplóba, törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén változó minősítésnél jobb nem adható. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga időpontját írásban kell a szülőkkel kellő időben közölni. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a szaktanár és még egy, azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg vagy az igazgató által megadott időben kell tartani. Felsőbb osztályba lépés Az alapfokú művészetoktatási intézmény felsőbb osztályában az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba sorolása a tantárgyaknál eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványba és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a főtárgy osztályt kell figyelembe venni. 10

Az alapfokot eredményesen elvégzett tanuló felvételi vizsga nélkül továbbképző osztályba léphet. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki az osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Az osztályát folytatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az óraszám egyharmadát. IV. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI 1. Az iskolahasználókkal (szülők, diákok) kialakítandó kapcsolatok Mivel még új iskoláról lehet beszélni, a szülőkkel és a diákokkal a kapcsolat a kölcsönös, megelőlegezett bizalomból áll. Célunk, hogy ezt a bizalmat továbberősítve, avval egyik fél részéről sem visszaélve, a napi feladatokat és célokat segítve alakítsuk ki egy működő, s továbbra is kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot. Fontos, hogy a szülők és a gyermekek is folyamatosan tájékoztatva legyenek a szakmai előmenetelt, szorgalmat és magatartást illetően. Ugyanakkor a szülői visszajelzéseket, észrevételeket és véleményeket is maximálisan figyelembe kell venni, adott esetben orvosolni a felmerült problémákat. Ennek egyetlen garanciája, hogy a szaktanárok folyamatosan személyes kapcsolatot tartsanak fenn a szülőkkel, a tanulókkal pedig a szakórán és szakórán kívül is odafigyeléssel, pedagógiai érzéssel tartják a kapcsolatot. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy az iskola vezetése rendszeresen konzultáljon a szaktanárokkal, személyesen tájékozódjon a tanulók szakmai előmeneteléről, valamint a szülők felé az elérhetőséget, problémákkal szembeni fogékonyságot, tárgyalókészséget megteremtse, megvalósítsa. Ezen körülmények és kapcsolatok kialakítása egyben (a jövőre nézve) garanciája a majdan jól működő iskolaszék, szülői munkaközösség, diákközgyűlés, valamint a tanórán kívüli foglalkozások (tanulmányi kirándulások, versenyek, fesztiválok, stb.) eredményességét. 2. A település iskolái, egyéb társintézményekkel kialakítandó kapcsolatok Az iskola telephelyeivel, a kölcsönös együttműködés reményében írásos megállapodást köt, mely megállapodás az alapvető feltételeket és vállalásokat tartalmazza. Mindezen túl fontos, hogy a két intézmény vezetői rendszeresen tájékoztassák egymást minden érintő, vagy érintőleges kérdésről, s a lehető legjobb személyes és munkaviszonyt teremtsék meg, mely a közös cél (a gyermek oktatása, nevelése) érdekében is rendkívül fontos. A társintézményekkel való jó kapcsolat több szempontból is kiemelt feladat. Egyrészt a tanulók továbbtanulási szándékát erősíti, megteremti számukra a választás lehetőségét, tájékoztatást, valamint a pedagógiai célokkal megfogalmazottak is gyakorlati érvényt szereznek. (A társművészetek megismerése, tisztelete stb.) 11

Az országos szakmai szervezetekkel az iskola, mint az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, Somogy Megyei Néptáncszövetség tagja tartja a szakmai kapcsolatot. Az iskola működése során a szövetség munkájához való kapcsolódást elengedhetetlennek tartjuk. A szakmai továbbképzések, kurzusok a jövőben nagy hangsúlyt kell hogy kapjanak. A nyitottság, a pedagógusok folyamatos tájékozottsága, a szakmát, a művészetek más területeit érintő programok, fórumok figyelemmel kisérése a pedagógusok számára lényegi dologgá kell hogy váljon. V. FEJLESZTÉSEK A művészeti iskola működése során törekszik arra, hogy a kötelező eszközökön és feladatain túl lehetőségeihez mérten fejlesztéseket hajt végre, amelyek az iskola működésének jobbítását, színvonalának emelését szolgálják. Távolabbi célunk, hogy a telephelyek számát és a gyermekek létszámát bővítsük (más Karád környéki telephelyek bevonása az oktatásba). Ezzel a tárgyi és személyi feltételeket is bővíteni kell. A kisebb létszámú iskolák bevonása egyben azt is jelenti, hogy a hátrányos, vagy kevésbé jó helyzetben lévő, tehetséges tanulók is lehetőséghez juthatnak. VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK 1. Érvényességi rendelkezések: - A pedagógiai program alapján az iskola 2002. szeptember 1. napjától szervezi meg oktató és nevelő munkáját - A pedagógiai programban található I. számú Helyi tanterv a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján kifutó rendszerben a 2026/2027-es tanévig II. számú Helyi tanterv a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján felmenő rendszerben a 2011/2012-es tanévtől kerül bevezetésre. - Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 tanévre azaz 2016. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig szól. 2. A program módosításának módja - A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközössége az iskola fenntartója tehet javaslatot. - A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember hó 1. napjától kell bevezetni 3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa 12

- A pedagógiai program felülvizsgálatára amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik három évente kerül sor. - A pedagógiai program módosításának indoka pl.: a körülmények (személyi, tárgyi feltételek) megváltozása lehet. - A pedagógiai program módosításának szükségességéről a nevelőtestület határoz. - A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. - A pedagógiai programban foglaltak betartása az intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottaknak kötelező. 4. Nyilvánosságra hozatal módja - Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. - A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve az intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyettesénél 13

A BARANYA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA I. számú HELYI TANTERV a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján a 2026/2027-es tanévig kifutó rendszerben 14

Néptánc tanszak A magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A hazai nemzetiségek népi kultúrája iránti érdeklődés felkeltése, táncaik, zenéjük megismertetése, a másság elfogadása, tisztelete. A nevelés és oktatás célja (egyben feladata) még A tanulókkal megismertetni: - a hagyományos népi játékokat, - a három dialektus tánctípusait, táncrendjeit, - a nemzetiségek tánctípusait, táncrendjeit, - a mozgásanyag variációs lehetőségeit, - a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, - a néptánctudomány sajátos megközelítési módját - a folklórkutatás sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában - a tánc művészi és közhasznú formáit - a társasági táncélet alkalmait, - a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait, korszakait, legjelentősebb képviselőinek munkásságát, - a táncirodalom különböző stílusait. A tanulókban kialakítani: - a rendszeres munka természetes igényét, - a megfelelő munkafegyelmet, - a munkájuk tudatos kontrollálását, - a művészi előadásmód kivitelezését, - az esztétikai érzéket, - a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, - fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására, - az olyan általános szemléletmódot, mely a népi kultúra jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi. Fejleszteni a tanulók: - mozgáskultúráját - fizikai állóképességét, - ritmusérzékét, - hallását, - zenéhez való alkalmazkodását, - tér-, forma-, stílusérzékét, - mozgásmemóriáját, - koncentráló képességét, 15

Ösztönözni a tanulókat: - improvizációs készségét, - ízlését, kritikai érzékét, - a társművészetek iránti érzékenységet, - vizuális memóriáját, - a képzelőerejét. - a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, - ismereteinek rendszeres gyarapítására, - a rendszeres színházi események, múzeumok látogatására, - a táncos élet figyelemmel kísérésére (televízió, rádió stb.) - az adódó lehetőségek kihasználására (iskolán kívüli alkalmakon való részvétel, gyűjtések, stb.) Tudatosítani a tanulókban: - hogy ismeretei fejlesztik személyiségét, ízlését és fogékonyságát a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. A tanulók személyiségét (különös tekintettel a folklór iránt) nyitottá tenni, a tehetséges tanulókat az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, a továbbképző folytatására, szakirányú továbbtanulásra ösztönözni. Teljes tantárgyszerkezet Főtárgy: Népi játék (előképző heti 2 óra/csoport) Néptánc (alapfok továbbképző heti 3 óra/csoport) Kötelező tantárgyak: Folklórismeret (Alapfok és továbbképző heti 1 óra/csoport) Tánctörtének (Továbbképző heti 1 óra/csoport) Kötelezően választható tantárgyak: Népi ének (Alapfok és továbbképző heti 1 óra/csoport) Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Népi játék 2 2 Néptánc - 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Folklórismeret 1 1 1 1 Tánctörténet 1 1 Népi ének - - 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Összesen 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 16

Az előképző elvégzése nem kötelező, illetve egy év alatt elvégezhető amennyiben már részt vett a tanuló néptánc képzésben. A képzés szerkezeti, pedagógiai szakaszolása, az egyes szakaszok képzési céljai Az oktatás ELŐKÉPZŐ (1-2 évfolyam) ALAPFOK (1-6 évfolyam) TOVÁBBKÉPZŐ (7-10 évfolyam) szinten történik. ELŐKÉPZŐ szakasz képzési céljai: - Népi játék, néptánc: a tanuló ismerjen legalább 10 kiszámolót, különböző típusú játékot illetve 10 népdalt. Legyen képes a játékokhoz fűződő lépéseket szépen előadni, egyszerű ritmusképleteket visszaadni. ALAPFOK szakasz képzési céljai: - Népi játék, néptánc: a tanuló ismerje a tanult táncrendeket és legalább kettőt magabiztosan improvizáljon. - Folklórismeret: a tanuló legyen képes felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és ritmusrendjét. - Népi ének: a tanulók általános zenei műveltségének általános fejlesztése, társművészetek tisztelete, a népi éneklés elsajátítása (tánc közben is). TOVÁBBKÉPZŐ szakasz képzési céljai: - Néptánc: A tanuló ismerje a különböző táncrendek zenéjét, népdalait. A technikai gyakorlatokat legyen képes biztosan végrehajtani, összekötni. - Folklórismeret: A tanuló ismerje a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit, a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit, a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történelmi momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit. - Tánctörténet: A tanuló legyen képes: elemezni a táncművészet különböző stílusait, a társművészetek iránti érdeklődésre, a múlt és a jelen értékeinek befogadására. - Népi ének: A tanulók az elméleti anyag elsajátításával általános zenei műveltségüket fejlesszék, a zenehallgatás keretén belül a népi és magas kultúra jelenségeit felismerni, megkülönböztetni, megszeretni. A daltanítás során a minél nagyobb repertoárra való törekvés. 17

NÉPTÁNC TANANYAG Alapfok 1. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika: - Járás lábujjon, sarkon, külső és belső láb élen - Futások különböző kartartásokkal, lábemeléssel - Törzs -, kar -, és fejgyakorlatok Speciális gyakorlatok: - Helyes testtartás - Pozíciók fogalma ( I.II. ), pozícióváltások - Térdhajlítás ( demi plié ) - Féltalpra emelkedés ( relevé ) - Lábcsúsztatás ( battement tendu ) Ritmika: - Hangjegyérték gyakorlatok: nyolcad negyed félértékű járás tapssal - Visszhang gyakorlatok - Futótűz ritmus továbbadása tapssal Táncos nyelv: - Irány fogalma: jobb bal, előre hátra, rézsút irányok - Alakzatok: kör, félkör, sor, oszlop, cikk cakk Játék: - Különböző típusú játékok (párválasztó, párcserélő, fogyó gyarapodó, vonulós, kapuzó, sport) - Kiolvasók Néptánc: Dél dunántúli ugrós motívumok - Háromlépés/háromugrás, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi, vonulós dudálós motívumok Eszközös táncok - Fiúknak kanásztánc, lányoknak üveges Koreográfia: a tanult eredeti anyag és játékok alapján Minimum követelményszint az első évfolyam végén A Dél-dunántúli, különös figyelemmel a somogyi táncok jellegzetes háromugró/háromlépő motívumait, lengetőit különféle irányokban eltáncolni, zenére és énekre. Egyszerű, és jellemző ritmusok visszatapsolása illetve kitáncolása lábbal. ( aa,tt,ta ) 18

Alapfok 2. évfolyam Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok - Az eddig tanultak ismétlése, kombinációja - Újabb pozíció ( V. ) - Térdhajlítás ( grand plié ) - Lábkörzések a földön - Lábemelések ( relevé lent ) - Karpozíciók ( I. II. III. ) - Ugrások: két lábon paralell ( saute ), ¼ és ½ fordulattal Ritmika: - Egyenletes járás közben hosszabb ritmusképletek visszatapsolása, dobogása - Kétszólamú mozgás gyakorlása Táncos nyelv: - Térirányok (1-8) - Karakter (stílus) hasonlóság, azonosság, különbözőség Játék: - Szerepjátszó és sportos játékok tanulása Néptánc: Rábaközi táncok - Dús motívumok Rábaközből (kopogó, ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó) - Lassú és friss csárdás alapjai (kétlépéses csárdás, forgó irányváltó és figurázó motívumok) A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése: - Dél- dunántúli, különös tekintettel somogyi ugrós ismétlése, motívikai kiegészítése (lassú és friss csárdás lippentős, mártogatós, berzencei verbung) Koreográfia : a tanult táncanyagból Minimum követelmény a második évfolyam végén A tanuló ismerje a rábaközi aldialektus dús motívumai közül a háromugrókat, légbokázót, sarkazó, kopogót, a [ba,aa,tatt, csapásokat. Lábfigurákat lánnyal párban, térben mozogva is táncolni tudjon, a friss csárdás motívumokból a pihenő, kiperdítő, valamint mindezeket körben táncolt formában is képes legyen eltáncolni. 19

Alapfok 3. évfolyam Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok - Az eddig tanultak ismétlése, kombinációja - Lábdobások - Fejkapás technika - Forgás Ritmika: - Kontrás taps gyakorlása - Járás, futás változó tempójú zenére Táncos nyelv: - Tempó: lassú, közepes, gyors (tánctípushoz kötve) - Szimmetria, aszimmetria Néptánc: Sárközi ugrós, lassú és friss csárdás vagy Kalocsai mars, lassú és friss csárdás (választható) - Háromugró változatok összetett motívumokként, lengetők, bokázók - Lassú csárdás egy és kétlépéses formái térben mozogva és variálva, friss csárdás pihenő, forgós, bukós és mártogatós motívumai, csalogatós motívumok - Karikázó motívumok előkészítése körjátékokkal - Utalás a sárközi verbunk létezésére és motívum kincsére Ismétlés, a korábban tanultak kiegészítése - Somogyi ugrós, kanász, páros kanász, csárdások - Rábaközi dús motívumok (lábfigurák és csapások), lassú és friss csárdás - Motívumok ismétlése a korábban tanultak kibővítése Koreográfia: a tanított táncanyagból Minimum követelmény az harmadik évfolyam végén A tanuló legalább három összetett sárközi vagy kalocsai ugrós motívumot tudjon táncolni, és azokat variálni. (Tudja az egyszerűbb ritmus-variácókat pl. [baaataaa ) A sárközi és kalocsai lassú és friss csárdás motívumokkal képes legyen saját és konstans térben is improvizatív módon mozogni, tudjon a karikázó, és a verbunk létezéséről 20

Alapfok 4. évfolyam Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok - Alapgyakorlatok, lábkörzések, ugrások fordulva is, forgások Ritmika: - Hosszabb ritmusképletek memorizálása - Nehezebb koordinációs gyakorlatok - A régi és az új stílusú zene felismerése Néptánc: Dél alföldi oláhos, lassú és friss csárdás - Egyes csárdás, kirúgós háromugró, oldalazó, hátrafonó, kopogó, légbokázó, csapások, bokázó, földcsapó, szökellő dobogó - Séta, séta ugró, séta lengető, páros forgó, forgóváltó, páros bokázó, oldalt dobbantós, félfordulós, figyelemmel a röszketős stílusra Ismétlés, a korábban tanultak kiegészítése - A már tanult somogyi táncok felelevenítése ismételt stíluspróbája - Rábaközi dús, lassú és friss csárdások motivikai pontosítása - Körverbunk motívumok tanulása - Sárközi ugrós összetett motívumai, újabb ritmikai variánsok, csárdásoknál a páros viszony tökéletesítése, sárközi verbunk motívumok (új) Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Követelmények az alapfok negyedik évfolyama elvégzése után A tanulók ismerjék a dél-alföldi oláhos szólóban és párban táncolt formáit (csalogatás, kézfogással táncolás), képesek legyenek a háromugrás motívumok különféle variációival a térben rögtönzött tánccal mozogni, a lassú és friss csárdások térváltoztató formáinál, a fiú irányító szerepe erősödjön. Az egyszerűbb csapásokat (aa,as, ta,[ba) a stiláris jellemzőkre figyelemmel tudják táncolni. 21

Alapfok 5. évfolyam Tánctechnika: Ritmika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok, az eddig tanultak, nehezített változatai, kombinációja, ugró gyakorlatok, forgás diagonálban - Nehezebb visszhang gyakorlatok - Koordinációs gyakorlatok (mást táncolnak, és mást tapsolnak) Néptánc: Szatmári verbunk, lassú és friss csárdás - Hangsúlyváltós térdhajlítók, csárdáslépések, bokázók, háromlépések, - Háromugrások, egyszerűbb csapások, nyolcadoló lábcsapó - Egyes és kettes csárdások (figyelemmel a fenthangsúlyra), forgás, - Félfordulók, irányváltó lépések, körcsárdás, lányoknak hajlikázó Ismétlés, a korábban tanultak kiegészítése - A tanult somogyi táncok, kiegészítve a már tanult falvakon kívüli páros táncokkal - A tanult rábaközi táncok, kiegészítve a verbunkkal - A tanult sárközi táncok, újabb motívum variációkkal Koreográfia: a tanult tájegység táncaiból Követelmények a ötödik évfolyam elvégzése után A tanulók ismerjék a verbunk és a korábban tanult ugrós táncok közti ritmikai eltéréseket ( a,b ), képesek legyenek a rábaközi körverbunk motívumainak (tapsbemérő, csattantó, bokázó és körben haladó motívumok, csapások) és ezek variációinak, eltáncolására. A szatmári lassú és friss csárdás alap lépéseivel forgáslépésével és legalább kettő irányváltó lépésével, térben mozogva tudjanak improvizálni. 22

Alapfok 6. évfolyam Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok - Az eddig tanultak ismétlése Ritmika: Néptánc: - Összetettebb koordinációs gyakorlatok - Különféle tájegység zenéinek felismerése Palóc karikázó, verbunk lassú és friss csárdás Karikázó (lányoknak) - Egyes-, kettes-, tovahaladó csárdások, bukósok, ridaforgó váltásokkal Verbunk (fiúknak) - Lépő, bokázók, lengetők, cifrák, hegyező, csapók, zárók Lassú és friss csárdás - Egylépés, aprózó, hegyező-cifra, mártogatós, bokázók A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése - Somogyi táncok ismétlése, stílustisztázás - Rábaközi dús, lassú és friss, valamint verbunk - Sárközi ugrós, lassú friss, verbunk, új anyagként: a karikázó - Dél-alföldi oláhos, lassú és frisses - Szatmári verbunk, lassú és friss csárdás Koreográfia: a tanult táncanyagból Követelmények a hatodik évfolyam elvégzése után A tanulók ismerjék a verbunk és a korábban tanult ugrós táncok közti ritmikai eltéréseket A palóc verbunk, lassú és friss csárdás alaplépéseivel forgáslépésével térben mozogva tudjanak improvizálni. 23

Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok Néptánc: Somogyi táncrend Továbbképző 7.évfolyam - Karikázó tanulása - Ugrós ismétlése és kiegészítése - Lassú és friss csárdás ismétlése, kiegészítése - Eszközös táncok: kanásztánc (fiúknak) üveges (lányoknak) Követelmények a hetedik évfolyam elvégzése után a tanuló ismerjen legalább két falu táncát (ugrós, lassú és friss csárdás) és a jellemző stílusjegyeket ismerje fel és tudja eltáncolni szabadon improvizálva Továbbképző 8. évfolyam Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok Néptánc: Széki táncrend - Négyes és csárdás: bekezdő, lépő, váltó, pihenő - Lassú - Porka és hétlépés: bekezdő és forgás keringés - Fiúk: sűrű és ritka tempó alapjai A korábban tanultak ismétlése, kiegészítése - Somogyi táncok ismétlése (falunkénti bontásban), stílustisztázás - Rábaközi dús, lassú és friss, valamint verbunk - Sárközi ugrós, lassú friss, verbunk, új anyagként: a karikázó - Dél-alföldi oláhos, lassú és frisses - Szatmári verbunk, lassú és friss csárdás Koreográfia: a tanult táncanyagból Követelmények a nyolcadik évfolyam elvégzése után A tanulók ismerjék a táncrend fogalmát, felépítését, minimálisan kötelező hogy tudják a négyes, és forgó (csárdás), motivikai elemeit. Ismerjék a pont és zárlat fogalmát és felépítését. 24

A sűrű tempó egy pihenő és figurázó pontját, a ritka tempó egy haladó és egy csapás periódusát. Továbbképző 9. évfolyam Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok - Néptánc: Mezőségi szóló és páros táncok - Lassú cigány, szászka, - ritka szökős, - sűrű csárdás - Sűrű magyar (lábfigurák, cspások, zárlat) Somogyi táncrend kiegészítése, ismétlése - Ugrós ismétlése, kiegészítése (páros kanász, és üveges, és polgári táncok) - Lassú és friss csárdás ( kettes csárdás, keresztező csárdás, mártogató, csalogató, rezgő ) - Új anyagként: karikázó Széki táncrend ismétlése, kiegészítése - Fiúknak sűrű és ritka tempó, kiegészítve újabb pihenő és csapás pontokkal - Négyes, pihenők alatti figurák fiúknak - Csárdás, porka és hétlépés - Új anyagként: lassú Korábbi évek koreográfiái táncanyagának motívum, valamint stílus elemzése és pontosítása. Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Követelmények a kilencedik évfolyam elvégzése után A tanulók képesek legyenek legalább a mezőségi ritka csárdás és ritka szökős zenékre szabad improvizácival táncolni minimálisan, a félforduló, mögévető, páros forgás, jobb és bal kezes kar alatti forgatás egy-egy jellemző motívumát felhasználva. Ismerjék a táncos pont és zárlat fogalmát, és motivikai variánsai közül legalább hetet. Tánctechnika: - Gimnasztika - Speciális gyakorlatok Továbbképző 10. évfolyam 25

Néptánc: Székelyföldi táncok - Verbunk: bokázó, kopogó, koppantó, csapásolás, zsuka - Forgatós (és lassú csárdás): összerázó, átvető, forgás, kar alatt forgatás, csalogatás, bokázó - Szökő: lábfigurák, zepper A korábban megtanult táncok ismétlése - Az alapfok hat, és a továbbképző három tanéve alatt tanított táncok, minden típusának újra ismétlése - A színpadias viselkedés és a színpadi, esetlegesen dramaturgiai koreográfiákhoz szükséges attitűd fejlesztése - Moldvai öves, szerba, kecskés, buriliánka, zdrobuliánka, hoina, keresel, stica, botosánka, kettős Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Minimum követelmény szint a továbbképző tizedik évfolyamának elvégzése után A tanulók képesek legyenek a Székelyföld, mint erdélyi aldialektus táncainak falunként tanított motívumkincsei megkülönböztetésére. A tanult faluk verbunk motívumaiból legalább öt motívummal, képesek legyenek sorozatok és szabad improvitáció eltáncolására is. A páros táncok csárdás, félforduló és kar alatti forgatásaiból annyi motívumot ismerjen, hogy azokkal szabad improvizációban, valamint rövid, motívikai építkezésben kötött etűdöket alkotva, táncolni legyen képes. Valósuljon meg, és erősödjön a páros táncok tanítása alkalmával a fiú irányító szerepe. NÉPI ÉNEK TANANYAG A néptánc, mint tananyag szerves részeként működő népi ének elengedhetetlen összetevője a komplex művészeti képzésnek, amit az alapfokú művészeti oktatás keretében művészeti iskolánk tanulóinak nyújt. Az előképző első és második évfolyamában mellérendelve a néptánc tantárgyhoz, a gyermekjátékok ritmikai és akusztikai velejárójaként segíti a mozgást, valamint megalapozza a tánc-ének egységét, mely jelen van minden táncdialektus területen. A művészeti oktatás néptánc tananyaga képzésében a későbbi évfolyamokban már nélkülözhetetlen velejárója a leány körtáncoknak, páros táncoknak, dramatikus táncoknak, de jelen van a folklór azon egyéb területein is, mint például a népszokások, és népi játékok. 26

Látható tehát, hogy az énektanulás és énekelni tudás hiánya, kevesebbé teszi a minden irányra kiterjedő művészeti képzést mely csak egységben képes jól működni. A pedagógus kiválaszthatja, hogy melyik énekeket tanítja meg, ezért a tanagyagban leírt dalok csak irányadóak. Alapfok 1. évfolyam A két alapfokban eltöltött év, egyfelől a népi gyermekjátékok anyagához, másfelől a néptánc tananyagban előírt tánctípusokhoz kapcsolódik. Mindezek, és a helyes éneklés-technika pedagógusok által koordinált módszereinek figyelembevételével, a következő táncdalok kerülhetnek oktatásra: Táncokhoz kapcsolódó népdalok - Hol jártál az éjjel - Apró murok, petrezselyem - Két tikom - Borsót vittem a malomba - Hallod pajtás.. - Meghalt a béres.. - A buzsáki malom árok - Járjad borzas.. - Hopp kincsem, galambom - Kukorica csumája - Ej, haj Subri pajtás - Száraz dió - Leesett a makk a fáról Minimum követelmény az első év elvégzése után A tanulók az előképzőben tanult játékok népi ének anyagán kívül ismerjenek legalább öt, a tanév néptánc anyagához kapcsolódó táncdalt, és tudjon a tánc közben is előadni. A tanév néptánc tananyaga Dél-Dunántúl, különös tekintettel Somogyra. Alapfok 2. évfolyam A tanév új táncanyaga Rábaköz, így ehhez a tájegységhez kapcsolódó népdalok az elsődlegesen tanítandók. A néptánc tananyag ismétlésében az előző évben tanult somogyi táncok, illetve a hozzájuk kapcsolódó táncdalok ismétlése és kiegészítése a feladat. Tánchoz kapcsolódó dalok - Töltsd tele pajtás - Sej a szanyi híd alatt.. - Piros bor a kezembe - Nagygazda volt az apám 27

- Hoppodáré hoppoda. - Ez a kislány barna kislány - Sej a szanyi de Ignác gödrébe - Azért adtam hatvan pengőt - Egy sem rózsa - A csornai koronára süt a nap Követelmény a második tanév végén A tanulók, a korábbi tanévek gyerekjáték és táncanyagaihoz kapcsolódó népdalainak ismétlése, és kiegészítése mellett, legalább hét, rábaközi dús, lassú és friss csárdás táncdalt ismerjenek. A dalokat képesek legyenek önállóan és tánc közben is énekelni, valamint tudják, hogy a tánc melyik típusához tartozik. További követelmények Az alapfok további évfolyamai alatt, a táncos tananyaghoz kapcsolódó táncdalokból annyit kell a tanulóknak elsajátítani, hogy a hatodik év végén, minimálisan negyven táncdalt ismerjen. Mind emellett ismerjék a dalok területi hovatartozását, melyik dal milyen tánchoz tartozik. FOLKLÓRISMERET TANANYAG A folklórismeret tananyag az alapfok harmadik-hatodik, és a továbbképző hetedik-nyolcadik évfolyamaiban kerül oktatásra. A tananyag kidolgozott tanterve, a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet (3) bekezdése alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja Táncművészet (ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely Mogyoród, 1998) című kiadványa alapján került elfogadásra. Követelmények a ötödik évfolyam elvégzése után A tanulók előtt legyenek világosak a téli ünnepkör kezdő és záró időpontjai, Ádvent ideje és a hozzá kapcsolódó egyházi szokások, Luca-nap, Karácsony, Betlehemezés, Regölés és Szilveszter pontos időpontjai, és a hozzájuk fűződő szokás-elemek. Követelmények a hatodik évfolyam elvégzése után A tanulók tudják a farsang idejét, a nagyböjt kezdő és záró időpontjait, húsvét vasárnap számításának menetét, Pünkösd időpontját, és mindezek egyházi vonatkozásait. Egészében is lássák az év jeles napjait a téli ünnepkörtől számítva egy éven át. Követelmények a hetedik évfolyam elvégzése után A tanulók az emberi élet fordulói közül ismerjék a keresztelő jelentőségét, a legény és leányélet avatási szokásait, párválasztási szokásokat, lakodalmi szokásokat, a halállal és az elmúlással összefüggő főbb népi elemeket. 28

Követelmények a nyolcadik évfolyam elvégzése után A tanulók tudják és ismerjék a magyar ősvallást és annak képviselőit, az ősi magyar világkép legjellemzőbb elemeit, természetfeletti lényeit, természetfeletti démonokat (kísértet, ördög), és a hiedelemvilág természetfeletti erővel rendelkező emberei közül a táltost, boszorkányt. Követelmények a kilencedik évfolyam elvégzése után A tanulók legyenek tisztában a hagyományos szóbeliséggel, a népdal jellemző formáival (szerelmi, pásztor, betyár, katonadal stb.), a ballada fogalmával és kutatásával, a népmesével és előadásával, a népmondával. Követelmények a tízedik évfolyam elvégzése után A tanulók tudjanak képet alkotni a földrajzi viszonyokkal párhuzamosan a három nagy táncdialektusról. Tudják az egyes dialektusok aldialektusait, földrajzi és etnikai csoportonkénti eltéréseit és tagozódásait. Ismerjék a táji tagozódásokhoz kapcsolódó egyes történeti népcsoportokat (palócok, jászok, kunok, tirpákok, hajdúk, székelyek csángók), és megfelelő ismeretük legyen az erdélyi magyarság etnikai helyzetéről. TÁNCTÖRTÉNET TANANYAG A tantárgy fő feladata az, hogy a tanulók ismerjék meg a néptánc, mint kulturális örökség kialakulásának történeti előzményeit, végigkövethessék annak fejlődési vonalát, mely még napjainkban is tart. Fontos, hogy megismerhessék a magyar néptáncművészet kimagasló alkotóit, koreográfusait, és munkájukon keresztül világossá váljék számukra, mely állomásai voltak és vannak a magyarországi koreográfusok, és néprajzkutatók hagyományőrző és hagyományokat feldolgozó munkásságuknak. Mivel tánc, komplex művészeti ág, nem rendelkezik önállóan, hanem mindig valamely egyéb művészeti ággal együtt vizsgálható (zene, képzőművészet). Így a tanulóknak lehetőségük nyílik meglátni, milyen sokoldalú, mint valamely más művészeti ág mellérendeltje, illetve milyen művészeti ágakat használva teszik, tették érdekessé napjainkban, és korábban egyaránt. Tanulóink számára néptánc, szintén nem ismerhető meg igazán anélkül, hogy ne tudjanak egyéb mozgásművészeti stílusokról is, melyek ismerete szélesebb látókörűvé tehet, és egységében képes láttatni a mozgásművészet sokoldalúságát. A tánctörténet tantárgy képzése az alapfok hatodik évfolyamától a továbbképző tizedik évfolyamáig tart, öt tanéven keresztül. A tantárgy, a képzés első négy évfolyama alatt a magyar néptánc művészet és néprajzkutatás élő és egykori kimagasló alkotóinak munkásságán keresztül kerül megvilágításra. A tanórák alatta az elméleti részek átadása után, a filmtári anyagok videón keresztül történő illusztrálása következik, mely során a tanulók vizuálisan is érzékelhetik az elmondottakat. 29