Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20.
Tartalom Helyi tanterv... 4 1 A választott kerettanterv megnevezése... 4 2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 5 2.1 A kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma... 6 2.2 A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga... 7 3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 11 4 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 12 4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 12 4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 13 4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 14 4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 16 5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 20 6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül történő választás szabályai... 20 7 A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módjai (írásban, szóban vagy gyakorlatban)... 21 7.1 Az ellenőrzés és értékelés módjai... 21 7.2 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 21 7.3 Az ellenőrzés és értékelés formái... 24 8 A tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai... 24 9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 25 10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 25 10.1 Kötelező felmérések kondicionális képességek... 25 10.2 Választható felmérések kondicionális képességek... 26 10.3 Készség- képesség felmérések... 26 11 Az iskola egészségnevelési elvei... 26 12 Az iskolai környezeti nevelési elvei... 26 13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 27 14 Egész napos iskolai nevelés és oktatás... 28 15 A tanuló átvételének szabályai... 29 16 Az iskolában alkalmazott tipikus módszerek... 29 17 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének formái és rendje... 29 18 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjai... 31 2
18.1 A feladat kijelölése... 31 18.2 Az otthoni munkához nyújtott segítség... 31 18.3 Az elvégzett feladatok ellenőrzése... 31 19 Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenység... 32 20 A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program... 32 20.1 A tanulásban akadályozott, tanköteles korú tanulók alapozó nevelése az általános műveltség megalapozása.... 32 20.2 2. Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolája (1-10.) évfolyam... 33 3
HELYI TANTERV 1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 1. sz. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára; 2. sz. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára. A kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és 1 4
népismeret Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat A változat MOZAIK MOZAIK A változat.változat..változat 2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervhez 1 4. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 + 0,5 7+ 0,5 6+1 6 Angol nyelv 0+1 0+1 0+1 2+1 Matematika 4+0,5 4+0,5 4+1 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel- és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika - - - 0+1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Összes óraszám 25 25 25 27 5
Óraterv a kerettantervhez 5 8. évfolyam Kötelező tantárgyak 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+0,5 4 Angol nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3+0,5 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1+0,5 Kémia 1+0,5 2 Biológia-egészségtan 2 1+0,5 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 Dráma és tánc 0+0,5 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 0+1 1+1 1 1+0,5 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Pályaorientáció 0+0,5 0+0,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Kötelezően választandó tantárgyak Angol nyelv Tanulásmódszertan / Német nyelv Rendelkezésre álló órakeret 1 28 1 28 1 31 1 31 Összes óraszám 28 28 31 31 Ezen óratervek és a hozzájuk illeszkedő tananyag először a 2013/2014. tanévben, az 1. és az 5. évfolyamon lépnek hatályba, majd azt követően felmenő rendszerben. 2.1 A KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA Tanulóink számára kötelezően választandó tantárgy: 5. és 6. évfolyamon az angol nyelv VAGY a tanulásmódszertan, 7. és 8. évfolyamon az angol nyelv VAGY a német nyelv. Valamennyi esetben heti 1 órában kötelező a választás a megjelölt tantárgyak közül. 6
2.2 A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA Alsó tagozaton, magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tantárgyból, a szabadon tervezhető órakeret terhére a kötelező tantárgyak tanítási óráin a kerettantervben meghatározottakon felüli tananyag nem került beépítésre. A plusz órákat a tananyag elmélyítésére, gyakorlásra, kommunikációs gyakorlatokra használjuk fel. Felső tagozaton is a kerettantervben meghatározott tantárgyak többlet óráit a tananyag elmélyítésére, gyakorlásra, kommunikációs gyakorlatokra, önálló szövegalkotásra használjuk fel. Plusz tantárgyként jelenik meg alsó tagozaton: o az Angol nyelv 1-3. évfolyamon heti 1 órában, o az Informatika 4. évfolyamon heti 1 órában; felső tagozaton: o az Informatika 5. évfolyamon heti 1 órában, o a Tanulásmódszertan 5. és 6. évfolyamon heti 1 órában, o a Dráma és tánc 6. évfolyamon heti 0,5 órában, o a Pályaorientáció 7. és 8. évfolyamon heti 0,5 órában, o a Német nyelv 7. és 8. évfolyamon heti 1 órában. 2.2.1.1 ANGOL N YELV 1-3. É V FOLYAM Angol nyelv 1. évfolyam Óraszám: heti 1 óra Ismerkedés egymással, a tanárral, bemutatkozás; egyéni és a csoportra vonatkozó szabályok, stratégiák megalkotása, ismerkedés a tankönyvvel, csoportépítés. Köszönés, bemutatkozás,egymás bemutatása, egymás üdvözlése, színek megnevezése, a természetben található színek, beszélgetés meséről, Országok: Egyesült Királyság, Németország, Magyarország. Iskola, tanszerek, számok 10-ig, játszótéri játékok, a ház részeinek bemutatása, helymeghatározás, bútorok megnevezése. Állatok ás lakhelyeinek nevei, saját szoba bemutatása. Ünnepek: Karácsony. Angol nyelv 2. évfolyam Óraszám: heti 1 óra Az arc részeinek megnevezése, tisztálkodás, kedvenc ételek bemutatása, utasítások, színezés az utasítások alapján, saját kedvenc rajzfilmfigura bemutatása. Kedvenc ételek bemutatása, fogakra ártalmas ennivalók; milyen ennivalót nyerünk a fákból, kapunk a tehenektől és tyúkoktól, ételek és italok neve, teázás az Egyesült 7
Királyságban, Kínában és Oroszországban, Kínában, Törökországban. Egészséges ételek, melyik étel honnan származik. Mesék, bábok. Állatok neveinek tanulása; beszélgetés arról, melyik ad nekünk táplálékot,állatok, képességek, állatok nevei, cselekvések, amit állatok tudnak, végeznek, beszélgetés Ausztráliából, Peruból, Chiléből való állatokról.mit tudnak az állatok? Simon says játék, Mother s Day Anyák Napja, MyAnimals történet elmondása, Vadállatok, házi állatok, éjszakai állatok, saját farmbemutatása. Az öt érzék. Beszélgetés az Egyesült Királyságban és Olaszországban látható, hallható és ízlelhető dolgokról. Égitestek és napszakok Angol nyelv 3. évfolyam Óraszám: heti 1 óra Köszönés különböző napszakokban, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, telefonszám megadása, telefonálás, gratuláció, jókívánság, köszönet. Az ábécé betűzés, dicséret (welldone) Osztálytermi utasítások - cselekvésre való felszólítás, az osztályteremben dolgok megnevezése, ételnevek - dolgok megnevezése, megszámolása, tárgyak, játékok dolgok megnevezése, színek. My World Me and Myschool, projektfeladatok Ünnepek: születésnap, karácsony, család 2.2.1.2 INFORMATIKA 4. ÉVF O LYAM Óraszám: heti 1 óra Tananyag,a kerettantervben meghatározott tananyag. 2.2.1.3 INFORMATIKA 5. ÉVF O LYAM Óraszám: heti 1 óra Tananyag, a kerettantervben meghatározott tananyag. 2.2.1.4 TAN UL ÁSMÓDSZE RTAN 5-6. ÉVF OLY AM Óraszám: heti 1 óra Tananyag, a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés, alapozó szakaszán (5 6. évfolyam) folyó nem szakrendszerű oktatás számára, Gondolkodás- és tanulásfejlesztés című fejezete. 2.2.1.5 DRÁMA ÉS TÁN C 6. ÉVFOLYAM 8
Óraszám: heti 0,5 óra Tananyag, a kerettantervben meghatározott tananyag alapján: A kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztése. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata; Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából Aktív, alkotó részvétel a mozgásos improvizációkban, improvizációs képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az együttműködés erősítése. Örömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése; a tartós, intenzív figyelem erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlása; a társak munkájának megértése, tisztelete.alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. Alkotó és tevékeny részvétel támogatása, fejlesztése különböző drámajátékos tevékenységekben, történetek megjelenítésében. Fogalmak: Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, lazítás, együttműködés, egyensúly, bizalom, indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, testtartás, gesztus, mimika, maszk, karakter. Szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét, párhuzam, fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés, ritmus, tér, dramatikus tevékenységformák, feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus, díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok. 2.2.1.6 PÁLY AO RIEN TÁCI Ó 7. ÉVFOLY AM Önismeret Óraszám: heti 0,5 óra A tanuló tisztább képet kapjon a kérdőívek, tesztek, játékok és beszélgetések segítségével önmagáról. A cél az, hogy gondolkodásra késztessük önmagával kapcsolatban.önmagát meg tudja határozni és be tudja mutatni. Fogalmak: extrovertált, introvertált, személyiség, képesség, érdeklődés, ego, társas kapcsolatok, személyiségtípusok Érdeklődés Felismerje, hogy a személyisége és az érdeklődése összefügg. Ezt felismerve elgondolkozzon a kérdőívek segítségével, azon, hogy valójában mi is érdekli, mivel szereti a szabadidejét tölteni Képesség Kérdőívek, játékok segítségével az alapvető képességek feltérképezése: nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, térbeli gondolkodás képessége, fizikai teherbírás, 9
kapcsolatteremtő képesség, kézügyesség. Tisztában legyen ezekkel a képességekkel és önmagára vonatkozólag is használni tudja a kategóriákat. Fogalmak: képesség, készség, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, térbeli gondolkodás képessége, fizikai teherbírás, kapcsolatteremtő képesség, kézügyesség. Üzemlátogatás A munkahelyek, valós körülmények megismerése. Előzetes feladatok, megfigyelési szempontok alapján a látottak feldolgozása, megbeszélése. Fogalmak: képesség, készség, munkamód, munkaeszköz, munkakörülmény, életpálya, pályaorientáció. Stratégiaalkotás A tanuló a foglakozás során szerzett ismeretek felhasználásával el tudja készíteni saját tervét a következő évre vonatkozólag, amely azokat a teendőket tartalmazza, amely az eredményes és felkészült iskolaválasztáshoz szükséges. Fejlesztendő terület: Önállóság igénye, kíváncsiság, okkeresés igénye Fogalmak: cél, stratégia, adat, információ 2.2.1.7 PÁLY AO RIEN TÁCIÓ 8. ÉVFOLY AM Képesség, érdeklődés, stratégiamegvalósítás Óraszám: heti 0,5 óra Az előző év eredményeinek áttekintése, új mérés elvégzése. Az esetleges különbségek megbeszélése. Fogalmak: céltudatosság, kontroll, időérzék, elemzés, értékelés, terv Munkamód, munkakörnyezet A tanuló megismerje a szakmákhoz tartozó munkakörnyezetet és munka végzésének a módját. Fogalmak: munkamód, munkakörnyezet, munkaidő, munkamegosztás, munkanorma, munkabér, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott. Oktatásrendszer bemutatása A tanuló felismerje azt, hogy ugyanazt az életcélt többféleképpen is elérheti és élete folyamán módosíthatja a szakmaválasztást. Fogalmak: Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, OKJ, life-longlearning Pályaismeret Az eddigi eredmények (önismeret, érdeklődés, képesség) összevetése a választott vagy az áhított szakmával. Szakmacsoportok ismerete.kérdőívek segítségével kiválasztja a tanuló, azt a szakmacsoportot, amely képességeinek, érdeklődésének megfelelő. Ebben a szakmacsoportban ismerkedik a lehető legtöbb szakmával pályáról készült bemutató filmek, pályaleírások alapján. Fogalmak: ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, termelés, termék, szolgáltatás, foglalkozás, alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, 10
szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény. Üzemlátogatás A munkahelyek, valós körülmények megismerése. Előzetes feladatok, megfigyelési szempontok alapján a látottak feldolgozása, megbeszélése. Fogalmak: fizikai munka, kétkezi munka, szellemi munka.ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, termelés, termék, szolgáltatás.foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér. 2.2.1.8 NÉME T NYELV 7. É VFOLYAM Óraszám: heti 1 óra 2.2.1.9 NÉME T NYELV 8. É VFOLYAM Óraszám: heti 1 óra 3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁS ÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak hivatalosan tankönyvvé nyilvánított nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Újszerűség: digitális tananyagok, melyek felkeltik tanulóink érdeklődését. 11
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A nyomtatott eszközökön túl egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk digitális tananyag beszerzésére, mivel iskolánk technikai felszereltsége lehetőséget nyújt ezek használatához. 4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 4.1 AZ 1-2. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának o biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. 12
o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. o A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. o Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. o Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. o A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. o A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). o A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. o o Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. 4.2 A 3-4. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése. A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. 13
A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig az érettségi vizsga idejére a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. 4.3 AZ 5-6. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA 14
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú.ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákelsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciák természettudományos és technikai kompetenciák digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás A kritikus készségek,így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); 15
o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 4.4 A 7-8. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már 1-6. évfolyamon megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaróés tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése. 16
A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adóképességekkel,készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel,és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent újtársadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés Célja: tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért ésazok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Helyi megvalósítása: az önálló Erkölcstan tantárgy keretében 1-8. évfolyamon osztályfőnöki órák keretében a tanórán kívüli foglalkozások egyik meghatározó célja iskolánk közösség élete, tanáraink példamutatása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célja:A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukatmegőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Helyi megvalósítása: a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy tananyagán keresztül a tanulók szemléletmódjának alakításával az Ének-zene tantárgy keretében a népzenei értékek megismertetése a Hon- és népismeret tantárgy célja a nemzeti hagyományok ápolása mellett a szűkebb környezet kultúrájának megismertetése a Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül a magyar nyelv ápolása, irodalmi kultúránk megismertetése Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célja:A cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélésszabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság elsajátíttatása. Megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. 17
Helyi megvalósítása: - az állampolgári ismeretek oktatásával a Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyon belül osztályfőnöki órák keretében, osztályközösség alakításában a demokratikus együttélés szabályainak kialakításával iskolánk közösségében Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Célja:Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, tudatosuljon, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat éséletpályájukat maguk tudják alakítani. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Helyi megvalósítása: az iskolába lépés pillanatától be kell építenünk a nevelés folyamatába az osztályfőnöki órákon az önismeret és a közösségi élet folyamatos fejlesztésével tehetséggondozás keretében a képességek felismertetése,és fejlesztése /pl.: szakköri foglalkozásokon/ A családi életre nevelés Célja:A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek testi és lelki egészségének alakításában. Kiemelkedő feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése, felkészítés a családi életre, felelős párkapcsolatok kialakítása, a családi életben felmerülő konfliktusok kezelése, szexuális kultúra kialakítása. Helyi megvalósítása: személyes, jó példák megismertetése osztályfőnöki óra keretében a család szerepének erősítése biológia órán a szexuális kultúra alapjainak megismertetése az önálló Erkölcstan tantárgy keretein belül A testi és lelki egészségre nevelés Célja:Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyestáplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Helyi megvalósítása: az Egészségnevelési programunk megvalósításával a mindennapos testnevelés tanórai és szabadidős tevékenységével a Biológia és egészségtan tantárgy keretein belül az osztályfőnöki órák keretében a tanulók szemléletének alakításával személyes, jó példák megismertetésével Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 18
Célja:a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Helyi megvalósítása: - az osztályfőnöki órák keretében a tanulók szemléletének alakításával szabadidős programjaink keretében Fenntarthatóság, környezettudatosság Célja: Meg kell tanítani, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják tanulóink. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Helyi megvalósítása: a Környezeti nevelési programunk megvalósításával ökoiskolai programjainkban a természettudományos tantárgyak keretein belül következetes neveléssel az iskolába lépés pillanatától személyes példamutatással Pályaorientáció Célja:Átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Helyi megvalósítása: a Pályaorientáció tantárgy bevezetésével a 7. és 8. évfolyamonaz osztályfőnöki órák keretében folyamatként a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy keretein belül Gazdasági és pénzügyi nevelés Célja:A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. A fogyasztóvédelmi jogok tanítása. Helyi megvalósítása: a Fogyasztóvédelmi program megvalósításávalaz osztályfőnöki órák keretében a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgykeretein belül Médiatudatosságra nevelés Célja: Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A tanulók megismerkednek a média működésével és valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés 19
megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Helyi megvalósítása: a Vizuális kultúra tantárgy keretein belül az osztályfőnöki órák keretében a 8. évfolyam helyi vizsgájának részeként A tanulás tanítása Célja:Meg kell tanítani, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabotttanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Helyi megvalósítása: minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban a Tanulásmódszertan tantárgy bevezetésével az 5. és 6. évfolyamon az osztályfőnöki órák keretében a csoportmunka alkalmazásával és a differenciált óravezetéssel felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások keretében 5 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 3. és 4. évfolyamon heti 2 órában lovaglás keretében felmenő rendszerben. 5. évfolyamon úszásoktatás keretében heti 1 órában, a fennmaradó órákban tantárgyi jellegű testnevelés órák keretében. Ezek mellett a napi testmozgást kiegészítjük reggeli tornával az alsó tagozaton, illetve az óraközi szünetekben lehetőség szerint friss levegőre visszük a gyerekeket. Napköziben kiemelt figyelmet szentelünk a délutáni mozgásnak, sportolásnak, lehetőség szerint napi rendszerességgel. 6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ PEDAGÓGUSOK KÖZÜL TÖ RTÉNŐ VÁLASZTÁS SZABÁLYAI Választható foglalkozások iskolánkban, meghirdetett szakkörök, korrepetálások, napközis és tanulószobai foglalkozások, melyekre jelentkezési lap kitöltésével jelentkeznek a tanulók. A jelentkezési lapot aláírja a tanuló szülője, ezzel vállalva, hogy a választott foglalkozásra tanév végéig járatja gyermekét. 20
A kötelezően választandó tantárgyak közötti átjárásra 5. és 7. évfolyamon van lehetőség. E tantárgyakra is jelentkezési lap kitöltésével jelentkeznek a tanulók, melyet a szülők is aláírnak. Pedagógusválasztásra akkor van lehetőség, ha erre a tantárgyfelosztás lehetőséget nyújt, ilyenkor igyekszünk a tanulók kérését teljesíteni. 7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJAI (ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Iskolai értékelésünkben a következő szempontok dominálnak: Önmagához viszonyítva mennyit fejlődött a tanuló. Objektíven mi az adott teljesítmény értéke. A helyi tanterv előírásaihoz képest hol tart a tanuló. Az értékelés célja, feladata: A tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel és/vagy szövegesen Visszajelzés a szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára. Az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez. Az értékelés legyen: Motiváló, serkentő, ösztönző hatású Folyamatos és rendszeres Differenciált, személyre szóló (az eltérő adottságú gyerekeknek eltérő sikert biztosító) Tárgyilagos és objektív, feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak Preferálja a tehetséget, szorgalmat. 7.1 AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS MÓDJAI Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére, ezért az értékelésnél figyelembe veendők a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, vizsga, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek. 7.2 A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A magatartás és szorgalom értékelését az egy osztályban tanító nevelők közössége az osztályfőnök irányításával havonta végzik, s erről a szülőket tájékoztatják. Vitás esetben, az osztályban tanító tanárok konszenzussal döntenek az osztályzatról. 21
7.2.1.1 A MAG ATARTÁS É R TÉKELÉSÉNEK KÖ VE TELM É NYEI 1-4. ÉVF OLY AMO N Példás (5) a magatartása a tanulónak, ha tanítási órákon aktívan részt vesz a munkában, beszélgetésével nem zavarja társait, nevelőit, véleménye közlése előtt jelentkezik. Szívesen vállal közösségi munkát, a rábízott vagy önként vállalt feladatot maradéktalanul elvégzi. Az ügyeletesi munkában aktívan részt vesz, az ügyeletesi rendben vétséget nem követ el. A házirend szabályait betartja. Igazságos és jó szándékú véleménnyel, példamutatással segíti osztálytársait abban, hogy hibáikat kijavítsák. A folyosón és az udvaron is kulturáltan viselkedik, vigyáz társai testi épségére, a közösség tulajdonára, környezete tisztaságára. Jó (4) a tanuló magatartása, ha órák alatt fegyelmezetten vesz részt a munkában. Fegyelmezettsége ellen csak néha van kifogás. Tisztelettudó, társait nem bántalmazza. Segít az osztály közösségi munkájában és a hibák kijavításában. Nem beszél csúnyán. A házirend szabályait betartja. A rábízott feladatokat megoldja, de nem elég öntevékeny. Kisebb hiányosságokkal dolgozik a közösségben. Változó (3) a tanuló magatartása, ha fegyelmezetlenségével gyakran zavarja a tanórán társait, nevelőit, a közösségi munkát. Ha durván viselkedik társaival és a felnőttekkel tiszteletlen magatartást tanúsít. A házirend szabályait gyakran megsérti. Munkájára nem lehet biztosan számítani. A közösségi munkában vállalt feladatait pontatlanul végzi el, a közösséggel szemben közömbös. Rossz (2) a magatartása annak a tanulónak, aki az osztályban a visszahúzó erő, trágárul beszél, szemtelen társaival és a felnőttekkel szemben. Az utcán iskolánkat megszégyenítő módon viselkedik. Igazgatói, vagy tantestületi intőt kapott. A közösségi munkát gátolja, tanulmányi munkájával egyáltalán nem törődik. 7.2.1.2 MAG ATARTÁS ÉRTÉ KE LÉSÉ NEK KÖ VE TELMÉN YEI 5-8. ÉVFOL Y AMON A magatartás jegyben mindazt értékelni kell, amiről a nevelőtestületnek tudomása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. Példás (5) a tanuló magatartása, ha beszélgetésével nem zavarja társait, tanárát, az óra menetét. Az órai munkában aktívan részt vesz. Szívesen vállal közösségi munkát. Igyekszik tudása javát adni az órákon. A házirend szabályait betartja, sőt társaival is betartatja, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő. Magatartásával elősegíti a jó osztályközösség kialakulását. Tanulmányi munkáját a rendszeresség jellemzi. A magatartás érvényesül szünetekben és az iskolán kívül is. Jó (4) a tanuló magatartása, ha tanítási órákon nem beszélget, képességeinek megfelelően segíti az óra menetét a rábízott feladatokat elvégzi, de nem elég öntevékeny, kisebb hiányosságokkal dolgozik a közösségben. A házirend szabályait betartja. Az osztályközösség pozitív magjához tartozik. Legfeljebb csak egy szaktanári figyelmeztetése van. Változó (3) a tanuló magatartása, ha beszélgetésével gyakran zavarja az órát. A közösségi munkából kihúzza magát, társaira is negatív hatással van. Több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetést is összegyűjt. Gyakran elkésik, esetleg van igazolatlan napja, órái. Tanulmányi munkája sem rendszeres. Rossz (2)/ a magatartása annak a tanulónak, aki az osztályban a visszahúzó erő, trágárul beszél, szemtelen társaival és a felnőttekkel szemben. Az utcán iskolánkat megszégyenítő módon viselkedik. Igazgatói, vagy tantestületi intőt kapott. A közösségi munkát gátolja, tanulmányi munkájával egyáltalán nem törődik. 7.2.1.3 SZORG AL OM É RTÉKELÉ SÉN EK KÖ VE TELMÉNYE I 1-4. É VFOLY AMON 22
Példás (5) a tanuló szorgalma, ha képességei szerint, kitartóan tanul. Az óra, a napközi otthon, esetleg valamely szakkör munkájában tevékenyen részt vesz, pontos, megbízható. Házi feladatait maradéktalanul elvégzi, füzetvezetése gondos, pontos. Szívesen, önként vállal többletmunkát, gyűjtőmunkát, a tananyaghoz hozzáolvas. Képességei szerint a legjobb teljesítményre törekszik. Felszerelése mindig tiszta, rendes. Jó (4) a szorgalma, ha a tanuló iskolai kötelességét teljesíti, de nem vesz részt tevékenyen az iskolai munkában. Házi feladatai csak néha hiányosak. Kötelességeit becsületesen teljesíti, néha azonban valamit elfelejt. Nem törekszik folyamatosan képességeinek kibontakoztatására, megfelelő eredmények elérésére. Felszerelése rendes, és általában hiánytalan. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha a tanulásban nem kitartó és ezért tudása, munkái nem kielégítők. Az iskolai kötelezettségeinek csak biztatásra, ismételt figyelmeztetésre tesz eleget. Munkájában pontatlan, rendszertelen, felületes. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos. Hanyag (2) az a tanuló, aki a tanulásra szinte semmi időt nem fordít, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, így a tanulás és a gyakorlás hiánya miatt 1 vagy több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendetlen, hiányos. 7.2.1.4 SZORG AL OM É RTÉKELÉ SÉN EK KÖ VE TELMÉNYE I 5-8. É VFOLY AMON Az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a tanulók életkörülményeit, közvetlen környezetét, azt, hogy mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját elvégezhesse. Példás (5) a szorgalma annak a tanulónak, aki képességeinek megfelelően tanul és vesz részt az órákon. Valamilyen szakkörben képzi magát. Rendszeresen kész a házi feladat, szívesen vállal többletmunkát, gyűjtőmunkát, kiselőadást, részt vesz tanulmányi versenyeken. Jó (4) a szorgalma annak a tanulónak, aki teljesíti iskolai kötelezettségeit, de nem vesz részt tevékenyen az iskolai munkában. A házi feladatát csak ritkán felejti el. Felszerelése rendes és általában hiánytalan. Változó (3)a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanulásban nem elég kitartó, ezért időnként képességein alul teljesít. Iskolai kötelezettségeinek csak biztatásra tesz eleget, munkája pontatlan, felületes. Házi feladata és felszerelése gyakran hiányos. Nem áll bukásra egyetlen tantárgyból sem. Hanyag (2)az a tanuló, aki a tanulásra szinte semmi időt nem fordít, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, így a tanulás és a gyakorlás hiánya miatt 1 vagy több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendetlen, hiányos. 7.2.1.5 A TAN ULÓ TELJESÍ TMÉ N YE, M AG ATARTÁS A ÉS SZORG AL M A ÉRTÉKELÉSÉNE K, MIN ŐSÍTÉSÉ NEK FORM ÁI Intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük az első évfolyamon félévkor és év végen, valamint a második évfolyamon félévkor. A második évfolyamon, év végén és minden évfolyamon félévkor és év végén minden tantárgyból osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét. A 2-8. évfolyamon tanítási év közben az értékelés ötfokú skála alkalmazásával történik. Az osztályfőnöki órák tematikája lehetővé teszi, hogy a tantárgy értékelése és minősítése alól eltekintsünk. Iskolánkban a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az alábbi szempontok szerint történik: 23