Az Év Európai Adótanácsadó Cége 2017/18 Az Év Adótanácsadó Cége Magyarországon 2017/18 International Tax Review - European Tax Awards Az év adójogi csapata 2016/17 Wolters Kluwer Jogászdíj IFRS a biztosításban 2019. május 15.
Bevezetés 2
IFRS a biztosításban Bevezetés, köszöntő 1 IFRS átállás eddigi tapasztalatai 2 IFRS 9 implementációs kérdések 3 OCI opció Szünet 4 IFRS 15 alá tartozó szerződések 5 IFRS átállás adózási vonatkozásai 6 Költségallokáció 7 VFA alkalmazása 8 Főkönyvi megoldások Q&A 3
Mérföldkő Kulcsdátumok Az IFRS 17 standard bevezetése 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Végleges standard 1/2019 Korábbi bevezetés lehetséges 1/2022 Hatályba lépés időpontja IFRS 17 1/2018 IFRS 9 Hatályba lépés időpontja Biztosítási tevékenység esetén feltételesen eltolható IFRS 9 Előzetes tervezés, budget összeállítása Részletes tervezés és budget felülvizsgálat Bevezetés Ellenőrzés / UAT/ tréningek Áttérés Összehasonlító adatok Nyitó mérleg Párhuzamos futás Go live Elemzési és tervezési fázis 4
IFRS átállás eddigi tapasztalatai 5
Történeti áttekintés IFRS a világban 2019 2011 2008 144 országban lehetséges vagy kötelező az IFRS használata Közös IFRS-USGAAP standardok. Kanada elkezdi az IFRS használatát. Több mint 100 országban lehet vagy kötelező az IFRS. Nem USA cégekre az USA tőzsdén is lehet IFRS. 1973 1989 2000-2001 1990 2005 Europában 25 ország és 7,000 tőzsdei Cég bevezeti az IFRS-t, miközben Kína, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Dél-Afrika is bevezeti. IFRS 4 hatályba lép IFRS foundation és IASB létrejötte, US-GAAP konvergencia Első 31 IAS standard csomag kibocsátása Első Framework for presentation and preparation of financial statements International Accounting Standard Committee létrejötte 6
Történeti áttekintés IFRS bevezetése Magyarországon 2019.01. Nem várható jelentősebb IFRS-el kapcsolatos tv módosítás 2018.01. Új IFRS standardok miatti törvénymódosítás 2017.01. 2016.11. Tőzsdei cégek és FSI szektor egyes szereplőinek áttérése Őszi törvénymódosítások 2016.02-04. 2016.01. Big4 és NGM egyeztetések javasolt törvénymódosításokról Egyedi könyvvezetésben lehetőség IFRS áttérésre 2015.06-11. Törvény előkészítés és törvénykezés 2015.01-05. Munkacsoporti megbeszélések, hatásvizsgálat IFRS bevezetésről 2005.01.01. Tőzsdei cégek esetében kötelező az IFRS konszolidált beszámoló 7
IFRS-ekre áttért adózók köre Adóév Alkalmazók száma (db)* * NAV statisztikák 2016 9 2017 140 2018 197 Nagy adóteljesítménnyel rendelkező társaságok tértek át (elsősorban tőzsdei kibocsátók, hitelintézetek) Kevés társaság tért át az IFRS-ekre 8
Referenciák IFRS bevezetéshez kapcsolódó referenciák A Deloitte néhány, az IFRS-hez kapcsolódó referencia munkája: Szakértői támogatás a kötelező IFRS átállás előkészületeiben: - Átfogó GAP elemzés a következő stream-ek szerint: Számviteli és kockázati, IT - Hatástanulmány: Riporting, számviteli és adóvonzat - Bevezetés Ügyfélre szabott IFRS oktatás Helpdesk-szerű támogatás nyújtása a projekt bevezetése során IFRS szerinti pénzügyi beszámolók készítése Kockázatmodellezéssel kapcsolatos támogatás Számviteli politikák írása 9
IFRS áttérés eddigi tapasztalatai IFRS áttérés előnyei és kihívásai 10
IFRS áttérés előnyei 1. Közös, egységesen szabályozott számviteli nyelv Elvek mentén szabályozott számviteli elszámolások, számok ország számos iparágának tapasztalatait integrálva 2. Beszámolók összehasonlíthatósága megnő A Társaságok valós teljesítménye és helyzete jobban összehasonlíthatóvá válik az elemzőknek, versenytársaknak, üzleti partnereknek 3. Befektetők bizalma növekszik A transzparencia és összehasonlíthatóság miatt a potenciális befektetők száma nő Meglévő befektetők bizalma nő 4. Megnöveli a tőkebevonás lehetőségét A külföldi befektetők felé javítja a tőkéhez jutás lehetőségét 11
IFRS áttérés előnyei 5. Hatékonyság Számos társaság készít az anyavállalat számára IFRS jelentéscsomagot és párhuzamosan vezeti a magyar szabályok szerint a könyveit. A duplikált könyvvezetés és beszámolókészítés kiküszöbölhető Egyszerre a helyi és IFRS szabályoknak nehéz és költséges megfelelni, főként a tervezés, visszamérés, teljesítménymérés, kontrolling, önköltségszámítás, adózás terén lehetnek kihívások és kockázatok a duplikált adminisztráció miatt 6. Egyszerűség, költséghatékonyság Multinacionális cégeknek nem kell lokalizálniuk a nemzetközi logikára felépített ERP rendszereiket, hogy a speciális helyi szabályoknak megfeleljenek. A központ szempontjából egy IFRS áttérés standardizált és megbízhatóbb (csökkenő hibaszámú) működést eredményezhet 12
IFRS áttérés kihívásai 1. Kezdeti költségek Az áttérés megfelelő előkészítése átgondolt felkészülést igényel, a folyamatok zártságától függően IT fejlesztés is szükséges lehet 2. Képzések Magyar számviteli szabályok helyett az IFRS változásait kell a szakértőknek folyamatosan követnie 3. Áttérési különbözetek A korábbi gyakorlat során felmerült egyszerűsítések vagy az IFRS áttérés miatti hatásoknak lehet egyszeri hatása 13
IFRS áttérés eddigi tapasztalatai Deloitte felmérés az IFRS áttérésről 14
Áttekintés Deloitte felmérései az IFRS-ekre áttérő adózók körében Mi motiválja/motiválta az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolásra történő áttérésben? Anyavállalati döntés, elvárás 45% 56% Jogszabályi előírás 13% 20% Üzleti partnerek elvárásainak való megfelelés 10% 10% Kedvezőbb adóterhelés 3% 6% Nyitás a külföldi, pénzügyi piacok felé 2% 8% Kedvezőbb pénzügyi helyzet 2% 2% Egyéb 19% 24% 2018 2017 15
Áttekintés Deloitte felmérései az IFRS-ekre áttérő adózók körében Az alábbi pontok közül mely két terület képviseli a legnagyobb problémakört a Társaság esetében az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolásra való áttérés kapcsán? (több válasz lehetséges) Egyéb 3% 3% Munkavállalók IFRS képzése 12% 15% Adózással összefüggő kérdések 24% 30% Könyvvezetés kialakítása, átalakítása 23% 27% Magyar számvitel - IFRS közötti eltérések feltárása és IFRS szabályoknak megfelelő beszámolási séma 29% 34% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 2018 2017 16
Áttekintés Deloitte felmérései az IFRS-ekre áttérő adózók körében Az Ön megítélése alapján a Társaságnál rendelkezésre áll-e a megfelelő IFRS szaktudás az áttéréshez? Nem, egyáltalán nem 6% 6% Megfelelő mértékű a felkészültség 15% 14% Egyes területeken vannak hiányosságok, de alapjaiban véve megfelelő a felkészültség, jártasság 32% 50% Több területen van hiányosság 29% 48% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 2017 2018 17
Áttekintés Deloitte felmérései az IFRS-ekre áttérő adózók körében Az Ön megítélése alapján a Társaságnál rendelkezésre áll-e megfelelő IFRS specifikus ADÓZÁSI szaktudás az áttéréshez? Megfelelő mértékű a felkészültség 4% 8% Nem, egyáltalán nem 20% 19% Egyes területeken vannak hiányosságok, de alapjaiban véve megfelelő a felkészültség, jártasság 28% 38% Több területen van hiányosság 35% 48% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 2018 2017 18
IFRS áttérés eddigi tapasztalatai Az IFRS áttérésének folyamata 19
Az IFRS áttérés feltételei Technikai-tartalmi feltételek Anyavállalata IFRS szerint készít konszolidált beszámolót, MNB felügyelet alatt áll, árbevétele 300 mft felett van Döntés megfelelő időben az áttérésről Számviteli döntések IFRS számlatükör, elsődleges könyvelés alapja az IFRS (nem átforgatás ) Az áttérés formai feltételei (könyvvizsgálói igazolás) IFRS Számviteli szabályzatok kialakítása IFRS regisztrált mérlegképes és kibocsátói végzettség megléte a könyviteli szolgáltatást végzők között IFRS Nyitó mérleg összeállítása, az áttérést megelőző üzleti év első napjára. Nem feltétel Nem kell IT megoldás minden IFRS specialitásra Nem kell IFRS mérlegképes könyvelőnek alkalmazottnak lennie 20
Az áttérés lépései 4 1 2 3 Számviteli politikai döntések meghozatala Esetleges IT fejlesztések körének kijelölése Nyitó mérleg összeállítása Folyamatok újra kalibrálása Különböző hatáselemzések elvégzése Akcióterv kialakítása Adózási Gap elemzés Számviteli Gap elemzés 21
Az IFRS áttérés főbb tanulságai számvitel 01 Az áttérési projektet megfelelően meg kell tervezni és rászánni a szükséges időt implementáció során kifizetődik 02 Alapos GAP elemzés szükséges a korábbi gyakorlat nem biztos, hogy adózási szempontból is megfelelő 03 A könyvviteli, zárlati folyamatokat is célszerű átnézni 04 Tipikus fókuszpontok: tárgyi eszközök hasznos élettartama, nullára leírt tárgyi eszközök, csoporton belüli követelések, kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók, nem jelentős részesedések, bérleti szerződések, árbevétel-elszámolás 05 Anyavállalati know-how importálása, riportolási folyamatok automatizálása 22
IFRS 9 implementációs kérdések Várható veszteség alapú értékvesztésképzés értékpapírportfoliókra IFRS 9 alatt 23
Az IFRS 9 bevezetésének hatásai Áttekintés IFRS 9 bevezetés legfontosabb változások Valós érték/könyv szerinti érték Effektív kamat számítás Értékvesztés Értékpapírok besorolása és értékelése Hitelek besorolása és értékelése Értékvesztési szakaszok modellezése 1 éves vs teljes futamidő alatti várható hitelezési veszteség 24
IFRS 9 általános értékvesztési modell A hitelkockázat változása a bekerülés óta Jelentősen nőtt a hitelkockázat? Van objektív bizonyíték az értékvesztésre? Bekerülés 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Veszteség-leírás 12 havi várható hitelezési veszteség Teljes élettartamra vonatkozó várható hitelezési veszteség Teljes élettartamra vonatkozó várható hitelezési veszteség Mi alapján számítandó az effektív kamat Bruttó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték Nettó könyv szerinti érték 25
A kötvényportfoliókra ha alacsony kockázatúak jellemzően elegendő a 12 havi várható hitelezési veszteséget kiszámolni Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-számítás kötvényportfoliók számára legfontosabb elemei Értékvesztés Stage1-es kitettségekre Értékvesztés Stage2-es kitettségekre Mi kerül Stage2-be 5.5.5. Amennyiben valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítéstől a beszámoló fordulónapjáig nem nőtt jelentősen, a gazdálkodó egységnek ( ) a 12 havi várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen kell értékelnie az adott pénzügyi eszköz elszámolt veszteségét. 5.5.3. ( ) minden beszámolási fordulónapon az élettartami várható hitelezési veszteséggel megegyező összegen kell értékelnie a pénzügyi eszköz elszámolt veszteségét, ha az érintett pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt a kezdeti megjelenítés óta. 5.5.9. A gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon értékelnie kell, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen nőtt-e a kezdeti megjelenítés óta. ECL t = PD t,i LGD t,i EAD t EIR t ECL t = PD t,i LGD t,i EAD t EIR t PD w i w i Alacsony kockázatú portfoliók mentesítése Stage2 alól 5.5.10. A gazdálkodó egység feltételezheti, hogy valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, amennyiben megállapításra kerül, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata alacsony a beszámoló fordulónapján. Pl. investment grade 26
A várható veszteség számításához szükséges inputparamétereket (PD, LGD, EAD, makrokorrekció) szatellitmodellek állítják elő PD-modell: PD = probability of default Through-the-cycle, TTC PD Point-in-time, PiT PD Makrokorrekció Makroszcenáriók az előretekintő információk figyelembe vételére: min. 3 szcenárió, makropályák szcenárió-súlyok TTC PD PiT PD PiT PD t Makrokorrekció LGD-modell: LGD = loss given default TTC és PiT LGD PiT LGD t Szcenárió súly: w t EIR: EIR = effektív interest rate ECL t = PD t,i LGD t,i EAD t EIR t w i EIR t EAD / CCF-modell: EAD = exposure at default EAD t 27
IFRS 9 modellek elvárásai Az IFRS9 alatt használt modellekkel szembeni fő elvárások a Global Public Policy Committee (GPPC) ajánlásai alapján: Tartalmi elvárások: Előretekintő információk figyelembe vétele Minden elérhető információ figyelembe vétele ( no cherry-picking ) Nincs konzervatív add-on (valós képet kell közvetítenie) Folyamati kontrollpontok: A felhasznált modellek, azok kockázatainak és limitációinak megfelelő mértékű megértése a szervezet egyes szintjein Dokumentáció minősége: mind a folyamatot, mind a modellspecifikációt tekintve Feltételezések, szakértői becslések dokumentálása és tudatos kezelése Adatfelhasználás minősége: teljesség, konzisztencia, relevancia, megbízhatóság és pontosság Torzításmentesség, és különösen a menedzsmenti elvárásoktól (management bias) való mentesség biztosítása Modellváltozatok kezelése és érzékenységvizsgálat 28
Jellemző megközelítések bankoknál A szuverén / vállalati kötvényportfoliókra használt megközelítések IFRS9 alatt: PD: Globálisan is alacsony számú default-esemény a szuverének esetében, főleg a fejlett országokban Nincsen bank, amelyik (kizárólag) saját adatokon képes modellezni akár szuverén, akár corporate kötvényportfoliók teljesítményét Jellemző megközelítések: - Külső hitelminősítők PD statisztikái - Piaci információkból (CDS, szuverén szpread) visszaszámolt default valószínűségek Makrokorrekció: ha van, akkor többnyire a többi portfolióelemre alkalmazott makrokorrekciós mechanizmus LGD Hasonlóan kevés (saját és külső) adat, Jellemző megközelítések: - Külső hitelminősítők recovery statisztikái - Szabályozói paraméterek (pl. Bázel II.) 29
Szuverén portfolióra jellemző stage1-es értékvesztés-szintek A Stage1 szuverén (jellemzően értékpapír) portfolióban egyes hazai hitelintézeteknél megfigyelt várható veszteség (ECL) alapú értékvesztés szintek 0.60% Átlag és sáv, ECL / EAD, szuverén portfoliók 0.50% 0.40% 0.30% 0.20% 0.10% 0.00% 30
OCI opció 31
OCI megoldás Pénzügyi eszközök csoportosítása Üzleti modell vizsgálat Tartási cél Az üzleti cél a szerződéses cash-flow-k beszedésére irányul. Tartás vagy eladás Az üzleti cél vagy a szerződéses cash flow-k beszedésére vagy az eszköz értékesítésére irányul (még nem eldöntött). Egyéb Az üzleti cél például a valós érték változásból adódó nyereség realizálása. SPPI teszt SPPI teszt A cash flow-k beszedése kizárólag a szerződött tőke és kamatkövetelésekre irányul. igen nem A cash flow-k beszedése kizárólag a szerződött tőke és kamatkövetelésekre irányul. igen nem Számviteli kategória Amortizált bekerülési érték (AC) OCI opció Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt (FVOCI) Eredménnyel szemben valósan értékelt (FVTPL) 32
OCI megoldás Számviteli elszámolások illesztése PAA Pénzügyi eszközök értékelése Amortizált bekerülési érték (AC) és egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt (FVOCI) PAA Biztosítási kötelezettség értékelése Rövid lejáratú kötelezettségek nincs diszkontálás BBA Pénzügyi eszközök értékelése Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt (FVOCI) Eredménnyel szemben valósan értékelt (FVTPL) Amortizált bekerülési érték (AC) és egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt (FVOCI) BBA Biztosítási kötelezettség értékelése OCI-ban elszámolt diszkontálás, majd eredménybe átvezetés, vagy Eredményben elszámolt diszkontálás Rövid lejáratú kötelezettségek nincs diszkontálás VFA Pénzügyi eszközök értékelése Eredménnyel szemben valósan értékelt (FVTPL) VFA Biztosítási kötelezettség értékelése Eredménnyel szemben valósan értékelt (FVTPL) / CSM OCI megoldás megvalósítása portfolió szintű, számviteli politikai döntés: Rögzített és aktuális hozamgörbékkel is kell tudni kalkulálnia a rendszernek Megfelelő helyen (eredményben vagy egyéb átfogó eredményben) kell elszámolni Később, a károk elszámolásával az egyéb átfogó eredményben elszámolt tételeket át kell vezetni az eredménybe 33
Szünet 34
IFRS 15 alá tartozó szerződések 35
Az alapelv 5 lépéses bevétel elszámolási modell 36
Áttekintés az alapelv - A gazdálkodó egység csak akkor számolhat el bevételt, ha az alábbi feltételek mind teljesülnek Öt lépéses modell az alapelv alkalmazására: A szerződés azonosítása (1 lépés) Teljesítési kötelmek azonosítása (2 lépés) A tranzakciós ár meghatározása (3 lépés) A tranzakciós ár teljesítési kötelmekhez allokálása (4 lépés) Bevétel elszámolása minden egyes teljesítési kötelem kielégítésekor (5 lépés) Irányítás alapú megközelítés (eltér az IAS 18 kockázatok és hasznok megközelítéstől) 37
1. lépés: A szerződés azonosítása Step 1 Step 2 Step 3 Step 4 Step 5 Hatókör Ha Ha az IFRS 15-öt minden vevői szerződésre alkalmaznia kell kivéve a Biztosítási szerződések standard hatókörébe eső biztosítási szerződések. Előfordulhat, hogy a vevői szerződés részben IFRS 15, részben pedig egyéb standardok hatókörébe esik: az egyéb standardok meghatározzák a szerződésrészek elkülönítésének és/vagy kezdeti értékelésének mikéntjét, akkor először az említett standardok elkülönítési és/vagy értékelési követelményeit kell alkalmazni. az egyéb standardok nem határozzák meg a szerződésrészek elkülönítésének és/vagy kezdeti értékelésének mikéntjét, akkor az IFRS 15 standardot kell alkalmaznia a szerződésrész (vagy szerződésrészek) elkülönítésére és/vagy értékelésére. 38
2. lépés: A teljesítési kötelmek azonosítása Step 1 Step 2 Step 3 Step 4 Step 5 Az új árbevétel standard (IFRS 15) Korábbi árbevétel standard (IAS 18) Teljesítési kötelmek azonosítása majd a tranzakciós ár meghatározása és teljesítési kötelmekre való allokálása A teljesítési kötelem magában foglalja a szerződés szerinti jogi valamint vélelmezett kötelmet (pl.: szokásos üzleti gyakorlat) A szerződés szerinti tranzakciókra allokálta a bevételt. A vélelmezett kötelem nem használt fogalom. Meglevő szerződéses kötelmeket és jogokat módosít vagy újakat teremt Az azonosított teljesítési kötelmek dokumentálása. 39
3. lépés: Az ügyleti ár meghatározása Változó ellenérték kezelése Step 1 Step 2 Step 3 Step 4 Step 5 Az új árbevétel standard (IFRS 15) Korábbi árbevétel standard (IAS 18) 2. Becslés a változó ellenértékösszeg várható mértékére 1. a bevételek összege megbízhatóan mérhető valószínű, hogy az ügylethez kapcsolódó gazdasági hasznok be fognak folyni a gazdálkodó egységhez Az ellenérték változékonysága Pl. kárkezelési szolgáltatások teljesítmény alapú díjai, befektetési szerződésekhez kapcsolódó vagyonkezelési szolgáltatások, diszkont, kedvezmény, árengedmény, kötbér, visszatérítés, jóváírás, stb. Változó ellenértékösszeg becslése: várható érték vagy legvalószínűbb érték módszerek 40
4-5. lépés: Tranzakciós ár allokáció és bevétel elszámolás időzítése Step 1 Step 2 Step 3 Step 4 Step 5 Előzetes díjak (Upfront fee) Jövőbeni szolgáltatás előlege, mely árbevételként történő elszámolás a kapcsolódó szolgáltatás teljesítése során valósul meg. Ennek elszámolására az IFRS 15 további útmutatást nyújt. Nem valószínű, hogy a nyereségen vagy az alapkezelői díjakon alapuló elszámolás megfelel az IFRS 15 követelményeinek Folyamatos díjak pl.: vagyonkezelési vagy teljesítmény díjak (ongoing fees) Tranzakciós ár allokálása az önálló eladási árak arányában pl.: egy szerződés keretében csomagban nem piaci áron, ingyenesen vagy kedvezményesen adott szolgáltatás/termék estén kihívást jelenthet Megbízó-ügynök kapcsolat fogalmi módosulás IFRS 15-ben Megbízó bruttó elszámolás Ügynök díj, jutalék elszámolás Jelentős finanszírozási komponens Azonosítása az ügyleti ár módosítását vonja magával Gyakorlati megoldás lehetséges (12 hónapon belül nem szükséges diszkontálni) Vagyonkezelési díjak vagy a becsült teljesítmény alapján elszámolt teljesítménydíjak bevételét, csak annyiban szabad elszámolni, ha nagyon valószínű, hogy az elismert halmozott bevétel összegének jelentős visszaírása nem fordul elő. Amennyiben a függő teljesítmény díjbevételek csak akkor kerültek elszámolásra, amikor a díj megbízhatóan mérhetővé vált, a gazdálkodó egységnek meg kell vizsgálnia, hogy az adott bevételt korábban kell-e elismerni, mert nagyon valószínű, hogy nem következik be jelentős visszafordítás az elszámolt bevételben Egyéb téma pl.:szerződéskötési költségek Szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása Visszavásárlási büntetések (surrender penalty) IFRS 9 szerinti kezelés kötelezettség valós értékének része kezdeti megjelenítéskor, Vagy bizonyos esetekben IFRS 15 szerinti kezelése 41
IFRS átállás adózási vonatkozásai 42
Adózási kihívások 1) Az adózási területért felelős személyek képzése Az IFRS-ekben kevésbé jártas adózási szakemberek képzése elengedhetetlen Korábbiakban alkalmazott, bevett gyakorlat felülvizsgálatra szorul 2) Egyszeri hatások felmérése Társasági adó-, helyi iparűzési adó-, innovációs járulék áttérési különbözetek beazonosítása Az adó szabályok célja, hogy az áttérés adósemleges legyen - Nem minden esetben valósul meg - Nem cash flow semleges Minimumadó kötelezettség Egyes választási lehetőségek (számviteli politika, adótörvény) hatásainak felmérése 3) Az áttérést követő hatások, feladatok felmérése A folyamatosan alkalmazandó, speciális adóalap korrekciós tételek beazonosítása Adóanalitikák elkészítése Pénzügyminisztériummal történő egyeztetés (feltételes adómegállapítás, állásfoglalás iránti kérelem) 43
IFRS beszámolásra átállás Egyéb adózási megfontolások ÁFA arányosítás Korábbi struktúrákra vonatkozó feltételes adómegállapítások, APA határozatok érvényességének felülvizsgálata, módosítása Transzferárazási megközelítések, költségalapok felülvizsgálata Halasztott adó stratégia 44
NAV, PM tapasztalatok 1 IFRS tréningek, szakosodott csoport a NAV-on belül 2 NAV előzetes adatgyűjtés céljából több áttért cégnél folytattak vizsgálatot lezárt adóévet nem keletkeztet 3 NAV tájékoztatása alapján 2019-től indulnak az első vizsgálatok 4 NAV-hoz kevés állásfoglalás iránti kérelem érkezett 5 PM több IFRS kérdés tekintetében adott ki állásfoglalást, folyamatos egyeztetés a Deloitte és a PM között 45
Költségallokáció 46
Költségallokáció IFRS 17 szerint figyelembe veendő költségek IFRS 17 előírás A kötelezettségek értékelése során a biztosítási szerződések egy csoportjához tartozó minden, a szerződés határain belül felmerülő jövőbeni cash flow-t szükséges figyelembe venni. A biztosítási szerződés határain belüli cash flow-k azok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szerződés teljesítéséhez, ideértve azokat a cash flow-kat, amelyekre vonatkozóan a gazdálkodó egység mérlegelési jogkörrel rendelkezik az összeg vagy az időzítés tekintetében. Portfolióhoz kapcsolódó szerzési költségek A szerződések egy csoportjának értékesítési, elbírálási és kötvényesítési költségei. Olyan cash-flow-k is, amelyek nem közvetlenül rendelhetők a szerződésekhez vagy szerződéscsoportokhoz: azok a költségek is, amelyek nem sikeres értékesítéshez kapcsolódnak (de a portfolióhoz köthetők) Rendellenes mennyiségű, elpazarolt erőforrás NEM! Kötvényadminisztrációs és fenntartási költségek Éves adminisztrációs díjak, kezelési költségek Kárkezelési költségek Speratív jutalékok Felosztott költségek A biztosítási szerződések teljesítésével közvetlenül összefüggő fix és változó általános költségek. A felosztás a szerződések csoportjára történik, szisztematikus és racionális módszerek segítségével. Számviteli, HR, IT, épület értékcsökkenés, bérleti díj, karbantartási és fenntartási költségek, közműdíjak Bizonyos termékfejlesztési és oktatási költségek NEM! 47
Költségallokáció IFRS 17 szerint figyelembe veendő költségek Szerződéses határok Évente megújuló szerződések szerzési jutalékok Eredetileg: szerződés határain kívül esik. Javasolt módosítás: a várhatóan megújított szerződésekre is allokálható szerzési jutalék (eszközként kimutatandó és rendszeresen értékelendő) Következmény: Jutaléksémák felülvizsgálata Veszteségessé vagy potenciálisan veszteségessé váló szerződések csoportját befolyásolja 48
Költségallokáció Vitatémák Profitra gyakorolt hatás 1 Termékfüggő: CSM részét képező vagy egy összegben elszámolandó / elszámolható (PAA) Jutaléksémák átalakítása Allokálandó költség 2 Allokálandó és nem allokálandó költségek pontos meghatározása és a definíció következetes alkalmazása Megfelelő cost centerek kialakítása Módszertan 3 Megfelelő driverek azonosítása az egyes költségtípusokhoz Információ összegyűjtésének idő- és költségszükséglete Megvalósítás 4 Különböző költségbázis: IFRS vs HAS (pl. lízingek elszámolása) Allokálandó költségek eltérő köre: IFRS vs SII vs HAS (?) Allokáció gyakorisága, időzítése, alátámaszthatósága: tervezéskor, záráskor 49
VFA alkalmazása 50
VFA Alkalmazási feltételek A közvetlen nyereségrészesedéses szerződésekre alkalmazható a VFA. Közvetlen nyereségrészesedéses szerződésnek minősül a szerződés, ha: a) b) c) A szerződéses feltételek meghatározzák, hogy a kötvénytulajdonos részesül egy egyértelműen meghatározott mögöttes eszköz hozamából. Az entitás várakozása szerint a mögöttes eszközök valós értéken számított hozamának jelentős részét a kötvénytulajdonos számára fogja kifizetni, és Az entitás várakozása szerint a kötvénytulajdonosnak fizetendő összegek bármilyen változásának jelentős része a mögöttes eszközök valós értékének változásával módosul. Viszontbiztosítási szerződést nem lehet VFA alapján értékelni. A közvetlen nyereségrészesedéses szerződések olyan szerződések, melyek keretében az entitás befektetéshez kapcsolódó szolgáltatást nyújt, amiért a díjazása szintén a mögöttes eszközökhöz kapcsolódva kerül meghatározásra. 51
VFA GMM vs. VFA Cash-flowk Diszkont ráta Kockázati kiigazítás (RA) CSM bekerüléskor CSM amortizációja CSM későbbi értékelésekkor: Pénzügyi változások Nem-pénzügyi változások Általános értékelési modell (GMM) Minden pénzügyi feltételezésben bekövetkező változás P&L-ben vagy OCI-ban Nincs különbség Nincs különbség Nincs különbség Nincs különbség Nincs különbség Nincs különbség Változó díjas modell (VFA) A garanciákban és a biztosító részesedésében bekövetkező változások CSM-ben (kivéve a hedgelt kockázatok) Felkamatolás Felkamatolás rögzített (locked-in) rátával Effektív felkamatolás aktuális rátával 52
VFA Alkalmazási feltételek értelmezése a) Egyértelműen meghatározott mögöttes eszköz: Diszkrecionális fizetmények nem zárják ki a VFA alkalmazhatóságát; A mögöttes eszközökhöz való kapcsolat érvényesíthető kell legyen; Bármilyen eszköz lehet, de egyértelműen azonosítható kell legyen a szerződéses/érvényesíthető feltételek szerint; Nem kell az entitásnak tartania az eszközöket, például lehet egy index. A feltétel nem teljesül az alábbi esetekben: Az entitás kötelezettségét meghatározó mögöttes elemek visszamenőleges hatállyal módosíthatók; A szerződéses feltételek nem határozzák meg a mögöttes eszközök körét pl. az hogy a múltbéli gyakorlat alapján a kötvénytulajdonosok részesednek az entitás vagy egy részportfolió teljesítményéből, nem elegendő. b+c) b+c) Valós értéken számított hozam jelentős részének kifizetése + Együttmozgása a mögöttes eszközökkel A következő tulajdonságokkal bíró szerződések nincsenek kizárva a VFA alkalmazásából: Minimális hozamgarancia, Nyereségrészesedés mögöttes eszközök amortizált költségen elszámolt hozamán alapul. 53
Főkönyvi megoldások 54
Főkönyvi megoldások Kihívások Jelentős közzétételi követelmények Megnövekedett adatigény Anyavállalati riporting Tervezés, visszamérés, menedzsment riportok ADATMINŐSÉG Közzétételi követelmények Költségallokáció ADATÁRAMLÁS Helyi beszámoló, adózás SII, felügyeleti riporting Eltérő eredményszámítási logika 55
Főkönyvi megoldások Megvalósítási lehetőségek Helyi főkönyv korrekciós entitással Egy főkönyv vezetése, az IFRS kiigazítások egy külön entitásban kerülnek elszámolásra. Jelenleg a leggyakrabban alkalmazott módszer. 1 Elkülönült főkönyvek Elsődleges főkönyv vezetése, majd ennek zárása után miden egyenleg átvezetése a másik főkönyvbe. 2 Párhuzamos főkönyvek vezetése Elkülönült főkönyvek párhuzamos vezetése, ahol az egyes tranzakciók több külön főkönyvben is elszámolásra kerülnek. Az utóbbi időben ez egyre népszerűbb megoldás. 3 56
Főkönyvi megoldások Döntési szempontok 1 2 3 4 5 Tevékenység komplexitása és földrajzi elhelyezkedés Egy csoport esetében döntő szempont lehet a tranzakciók feldolgozásának centralizációs szintje, a tranzakciós volumen, illetve a helyi előírások szigorúsága. A számviteli kezelés különbözőségének mértéke A döntést jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen mértékben térnek el a helyi és az IFRS (valamint egyéb jelentéstételi) elvárások, és az eltérések kezelése mennyire összetett. Korrekciók száma Ha a különböző jelentési követelmények közötti korrekciók száma kisebb, a szervezetek inkább a helyi főkönyv korrekciós entitással módszert részesítik előnyben. Historikus adatok Azon historikus adatok mennyisége, amelyet a szervezetnek még jelentenie kell, és az új beszámolási rendszerébe integrálni szeretne. Meglévő rendszer funkcionalitásai Bár a beszállítók folyamatosan dolgoznak a teljesítményjavításon, korábban jellemzően a helyi főkönyv korrekciós entitással módszer volt dominánsan támogatott. 57
Főkönyvi megoldások Előnyök és hátrányok Helyi főkönyv korrekciós entitással Előnyök: Kevesebb főkönyv karbantartására van szükség (nincsenek redundáns információk) Kevesebb erőforrást igényel Az egyes könyvelési tételek jobban hozzáférhetőek és jobban átláthatók Ez különösen igaz a korrekciók ellenőrzésére Hátrányok: Nem teljes főkönyvek készülnek Csak a korrekciók kerülnek nyilvántartásra Előnyök: Elkülönült főkönyvek Teljes főkönyvek kerülnek összeállításra Adatbiztonság és jóváhagyási kontroll egyszerűbb nemzetközi környezetben Riportálás és allokáció egyszerűbb és biztonságosabb. Egyes országokban kötelező külön főkönyvet vezet a helyi előírások szerint. Hátrányok: Sok főkönyv karbantartására van szükség Időigényes a főkönyvek külön nyitása / zárása Jelentéskészítés nehézkesebb, különösen nagy mennyiségű redundás információ tárolása esetén A megnövekedett adatmennyiség magasabb költséget eredményez. Párhuzamos főkönyvek vezetése Előnyök: Ld. Elkülönült főkönyvek, teljesen külön számlatükörrel A tranzakciók egyidejű posztolására is képes, nem csak egymást követő lépésekben. Hátrányok: Ld. Elkülönült főkönyvek 58
Szakértőink elérhetősége Molnár Gábor partner Audit & Audit Assurance gmolnar@deloittece.com Hauer Judit igazgató Aktuáriusi és biztosítási szolgáltatások jhauer@deloittece.com Szigel Gábor szenior menedzser Audit & Audit Assurance gszigel@deloittece.com Mester Melinda szenior menedzser Audit & Audit Assurance mmester@deloittece.com Jenei Mónika menedzser Audit & Audit Assurance mjenei@deloittece.com Ádám Endre menedzser Adó- jogi tanácsadás eadam@deloittece.com 59
Köszönjük a figyelmet! 60
Az Év Adótanácsadó Cége Közép-Európában 2012-2016 Az Év Transzferár-tanácsadó Cége Európában 2016 International Tax Review European Tax Awards Az év adójogi csapata 2016/17 Wolters Kluwer Jogászdíj A Deloitte név az Egyesült Királyságban company limited by guarantee formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited ( DTTL ) társaságra, tagvállalatainak hálózatára és kapcsolt vállalkozásaira utal. A DTTL és valamennyi tagvállalata önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A DTTL (vagy Deloitte Global ) nem nyújt szolgáltatásokat ügyfelek számára. A DTTL és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.hu/magunkrol. Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. (Deloitte Zrt.) és a Deloitte CRS Kft. nyújtja (melyek közös neve "Deloitte Magyarország"). Mindhárom társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország négy szakmai területen - könyvvizsgálat, tanácsadás, adó- és jogi, valamint kockázati tanácsadási területeken - tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 500 hazai és külföldi szakértője segítségével. (Ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat.) A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási, illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntésnek megfelelő magatartás tanúsítása előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. Jelen anyagok és a bennük foglalt információk tájékoztató jellegűek és esetlegesen hibákat is tartalmaznak, amelyekért a Deloitte Magyarország sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem vállal felelősséget, és amelyek nem minősülnek a Deloitte Magyarország állásfoglalásának. Az előzőek érintése nélkül a Deloitte Magyarország nem garantálja az anyagoknak és / vagy a bennük foglalt információknak a hibamentességét, továbbá a teljesítés vagy a minőség valamennyi egyedi kritériumának való megfelelőséget sem. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen anyagot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen, közvetett, járulékos, következményes, büntető jellegű vagy bármilyen egyéb kárért, valamint egyéb veszteségért sem, legyen az szerződéses, jogszabály szerinti vagy magánjogi (például gondatlanságból fakadó). A fent írtaktól eltérően amennyiben az információk és az anyagok kifejezetten az Ügyfél és a Deloitte Magyarország között létrejött szerződés végleges teljesítéseként kerülnek átadásra, a Deloitte Magyarország felelősséget vállal azért, hogy a szolgáltatásnyújtás és - amennyiben van - az elkészült termék szerződésszerű. A Deloitte Magyarország rögzíti, hogy az anyagok és az információk kizárólag a szerződésben meghatározott személyek / szervezetek számára készülnek és célokra alkalmasak. A Deloitte Magyarország minden felelősséget kizár az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott dokumentumokból, anyagokból, információkból és adatokból fakadó vagy azokkal összefüggő károk vonatkozásában. Minden itt nem szabályozott kérdésre a vonatkozó szerződés irányadó. Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó.