Az Év Adótanácsadó Cége Közép-Európában International Tax Review European Tax Awards 2012, 2013, 2014, HírAdó Extra szeptember 2.

Átírás

1 Az Év Adótanácsadó Cége Közép-Európában International Tax Review European Tax Awards 2012, 2013, 2014, 2015 HírAdó Extra szeptember 2.

2 HírAdó Extra Jelen, havi rendszerességgel megjelenő hírlevelünkben tájékoztatni szeretnénk Ügyfeleinket az elmúlt időszak jelentősebb adózást érintő történéseiről, jogszabályváltozásairól, a számviteli szabályok legutóbbi módosulásáról. A családi adókedvezményt érintő változások Az Országgyűléshez benyújtásra került a családi adókedvezmény érvényesítésének feltételeit érintő törvénymódosító javaslat. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a családi adókedvezmény érvényesítéséhez a január 1. után megtett adóelőleg nyilatkozatokon, valamint a január 1 után beadandó először a évet érintő - éves adóbevalláson fel kell tűntetni a gyermek(ek) adóazonosító jelét. Tekintettel arra, hogy a január 1-e előtt született gyermekek nem kaptak automatikusan adóazonosító jelet, ez az előírás bizonyos esetekben jelentős adminisztrációs terhet rótt azokra az adózókra, akiknek a gyermeke ezen időpont előtt született, és akikre tekintettel családi adókedvezményt kívántak érvényesíteni. Ilyen esetben a gyermek gondviselőjének kellett gondoskodni az adóazonosító jel igényléséről. A benyújtott törvényjavaslat alapján az adóazonosító kötelező alkalmazása 1 évvel későbbre tolódik, azaz: A évi adóbevallásban még elegendő lesz feltűntetni az adóazonosító jellel nem rendelkező gyermek természetes azonosító adatait. A január 1. után megtett adóelőlegnyilatkozatok is elfogadhatóak, ha azon az adóazonosítóval nem rendelkező gyermek természetes azonosító adatai szerepelnek, viszont a évi adóbevalláson már fel kell majd tüntetni a gyermek adóazonosítóját. A gyermek(ek) adóazonosító jelét 2017-től az adóelőleg-nyilatkozatokon is kötelezően fel kell majd tűntetni. Az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a Törvényjavaslat szerint az Adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján július 1-ig automatikusan kiállítja az adóazonosító jelet annak a magyar állampolgárnak, aki december 31-ig nem tölti be a 25. életévét és még nem rendelkezik adóazonosító jellel. Az adóazonosító megképzéséhez szükséges adatokat az Adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímnyilvántartásából március 31-ig beszerzi egy, a hatóságok közötti adatszolgáltatási folyamat keretében, így az adózóknak ezzel kapcsolatban nem kell külön megkeresniük az Adóhatóságot. A megképzett adóazonosító jelről az Adóhatóság 45 napon belül értesítést küld a gyermeknek az adatszolgáltatásban megjelölt lakcímére és legkésőbb november 30-ig az adókártyát is postázza. Ezért különösen figyelnie kell a gondviselőnek, ha a gyermek lakcíme 2016-ban megváltozik. A Törvényjavaslat nem tér ki a külföldi állampolgársággal rendelkező gyermekek adóazonosító jelének automatikus kiállítására, ezért az ő esetükben továbbra is a gondviselőnek kell gondoskodni az adóazonosító jel beszerzéséről, ha a gyermek után családi adókedvezményt kíván érvényesíteni. Az EKÁER kötelezettségek tekintetében megjelent adóhatósági iránymutatások A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több adózási kérdésre adott válasza is megjelent az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet ( Rendelet ) által előírt EKÁER bejelentési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban. Ugyanakkor, a Rendelet előírásaival, a bejelentések teljesítésével kapcsolatban számos kérdés továbbra is nyitott, ezért javasoljuk az

3 adóhatósággal, illetve tanácsadó céggel történő konzultációt. A megjelent adóhatósági iránymutatások közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. Adóraktárba történő be- és kitárolás Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény ( Áfa tv. ) 4. számú melléklete szerinti adóraktárba két esetben lehet terméket betárolni: Közösségen belüli beszerzéssel, illetve belföldi termékértékesítéssel. Belföldi betárolás esetén a termékértékesítés nem minősül adóköteles értékesítésnek (az adómentes), így azt EKÁER bejelentési kötelezettség nem terheli. Azonban, a Rendelet értelmében a termékek Közösségen belüli beszerzése EKÁER köteles, amelyet nem befolyásol az, hogy a beszerzés eredményeképpen a termék adóraktárba kerül betárolásra, és emiatt a beszerzés áfamentes. A kiraktározás kapcsán az adóhatóság megerősítette, hogy amennyiben a termék belföldön kerül értékesítésre, azt EKÁER bejelentési kötelezettség terhelheti, amennyiben azzal nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés valósul meg. Továbbá az is megerősítésre került, hogy a termékexporttal megvalósuló kiraktározás nem EKÁER köteles. Gépjárművek saját lábon történő mozgatása Az adózási kérdésekre adott válaszok megerősítették azt is, hogy a gépjárművek úgynevezett saját lábon történő fuvarozása (amikor a gépjárművet nem külön szállítóeszközzel fuvarozzák, hanem az saját maga teszi meg a távolságot) nem keletkeztet EKÁER bejelentési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy az ily módon megvalósuló helyzetváltoztatás nem tekinthető fuvarozásnak. Intermodális fuvarok Egyes intermodális fuvarozásokhoz kapcsolódó EKÁER bejelentések tekintetében is ismertetésre került az adóhatóság álláspontja. Ennek értelmében, amennyiben a termék légi úton kerül Magyarország területére az Európai Unió más tagállamából, majd a terméket a repülőtérről közúti fuvarozás keretében útdíjköteles gépjárművel szállítják el, akkor a beszerzőt EKÁER bejelentési kötelezettség terheli a repülőtér és a szállítási cím közötti közúti szakasza tekintetében. Termékimport Az adózási kérdések a termékimport tekintetében felmerülő bejelentési kötelezettséget is érintették. Az adóhatóság válasza szerint attól függően keletkezik EKÁER kötelezettség termékek importja esetén, hogy hol kerül sor a termékek szabad forgalomba bocsátására. Ha a termék szabad forgalomba helyezése Magyarországon történik, akkor az Áfa tv. szerinti termékimport valósul meg, amely nem EKÁER köteles. Azonban, ha a termék úgy érkezik az Európai Unió területén kívülről Magyarország területére, hogy annak szabad forgalomba helyezése már egy másik tagállamban megtörtént, akkor az az Áfa tv. szerinti Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül és főszabályként azt EKÁER bejelentési kötelezettség terheli. Új támogatási lehetőség feldolgozóipari nagyvállalatok részére Az elmúlt napokban megjelent egy új vissza nem térítendő támogatási lehetőség az uniós forrásból támogatásban nem részesülő feldolgozóipari nagyvállalatok foglalkoztatást bővítő beruházásai ösztönzésére a évre 3 milliárd Ft keretösszeggel és az alábbi főbb feltételekkel: támogatás az egész ország területén nyújtható, a közép-magyarországi régió támogatható településein azonban kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló beruházás támogatható (Budapest nem minősül támogatható településnek); a megvalósítandó beruházás elszámolható költsége minimum 100 M Ft, a minimum elnyerhető támogatási összeg min. 50 M Ft; a támogatás feltétele az új munkahelyek teremtése legkésőbb a projekt fizikai befejezését követő 60 napon belül, azonban az új munkavállalók létszámának vonatkozásában nincs minimumfeltétel a magasabb létszám azonban az értékelésnél előnyt jelent; a beruházáshoz kapcsolódó új eszközök beszerzési költsége, infrastrukturális beruházások költségei és immateriális javak költségei képezik az elszámolható költségek alapját; a támogatás nyújtója a Nemzetgazdasági Minisztérium.

4 Lépjen velünk kapcsolatba! Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen észrevétele, hozzáfűzni valója van, kérjük, vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel az alábbi elérhetőségeken: Dr. Kövesdy Attila Vezető partner Tel: akovesdy@deloittece.com Gerendási Péter Tel: pgerendasi@deloittece.com Dr. Kóka Gábor Tel: gkoka@deloittece.com Dr. Márkus Csaba Tel: csmarkus@deloittece.com Veszprémi István Tel: iveszpremi@deloittece.com Dr. Winkler László Tel: lwinkler@deloittece.com Dr. Falcsik István Szenior menedzser Vám, jövedéki és termékdíjjal kapcsolatos szolgáltatások Tel: ifalcsik@deloittece.com Gémesi Péter Transzferárak Tel: pgemesi@deloittece.com Dr. Gyuricsku Eszter Munkavállalói juttatások adótervezése Tel: egyuricsku@deloittece.com Horváthné Szabó Beáta Munkavállalói juttatások adótervezése Tel: bhorvathne@deloittece.com Póczak Ferenc Tel: lpoczak@deloittece.com Sándor Zsolt Deloitte CRS Kft. Üzleti folyamatok kiszervezése Tel: zsandor@deloittece.com Dr. Erdős Gábor Associate Tel: gerdos@deloittece.com Dr. Szarvas Júlia Associate Tel: jszarvas@deloittece.com Dr. Göndöcz Péter Associate Tel: pgondocz@deloittece.com

5 Az Év Adótanácsadó Cége Közép-Európában International Tax Review European Tax Awards 2012, 2013, 2014, 2015 A Deloitte név az Egyesült Királyságban company limited by guarantee formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited ( DTTL ) társaságra, tagvállalatainak hálózatára és kapcsolt vállalkozásaira utal. A DTTL és valamennyi tagvállalata önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A DTTL (vagy Deloitte Global ) nem nyújt szolgáltatásokat ügyfelek számára. A DTTL és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. () és a Deloitte CRS Kft. nyújtja (melyek közös neve "Deloitte Magyarország"). Mindhárom társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország négy szakmai területen - könyvvizsgálat, tanácsadás, adó- és jogi valamint kockázati tanácsadási területeken - tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 400 hazai és külföldi szakértője segítségével. (Ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat.) A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntésnek megfelelő magatartás tanúsítása előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. Jelen anyagok és a bennük foglalt információk tájékoztató jellegűek és esetlegesen hibákat is tartalmaznak, amelyekért a Deloitte Magyarország sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem vállal felelősséget, és amelyek nem minősülnek a Deloitte Magyarország állásfoglalásának. Az előzőek érintése nélkül a Deloitte Magyarország nem garantálja az anyagoknak és / vagy a bennük foglalt információknak a hibamentességét, továbbá a teljesítés vagy a minőség valamennyi egyedi kritériumának való megfelelőséget sem. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen anyagot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen, közvetett, járulékos, következményes, büntető jellegű vagy bármilyen egyéb kárért, valamint egyéb veszteségért sem, legyen az szerződéses, jogszabály szerinti vagy magánjogi (például gondatlanságból fakadó). Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó Deloitte Magyarország