AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1
A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb 1 műnem, amely a legnagyobb szabadságot biztosítja az alkotónak saját személyisége, érzései kifejezésére. Megjelenési formája a vers, szövege többnyire rímes, ritmikus beszéd. A versben megszólaló személyt lírai énnek nevezzük, aki lehet azonos a költővel, de lehet fiktív (kitalált) személy is. Ha a versben a hangsúly a lírai én érzésein, gondolatain van, ezt lírai költészetnek nevezzük. Témája sokféle lehet, többek között megkülönböztetünk szerelmi, gondolati, tájfestő lírát. Klasszikus műfajai pl. a dal, az óda, az elégia, az epigramma. A versszöveg expresszivitását sokféle eszköz adhatja: a nyelv festői és zenei eszközei, pl. a szóképek: a hasonlat, a metafora, a szimbólum, az allegória stb. zenei eszközök, pl. a rím, a ritmus, a hangszimbolika a mondatok hosszúsága vagy rövidsége a stílus díszítettsége vagy tudatos szegénysége azaz bármilyen tudatosan alkalmazott, erős érzelmeket vagy gondolatokat kiváltó nyelvi eszköz A lírai művek osztályozása Téma szerint gondolati vers: Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet szerelmes vers: Petőfi Sándor: Reszket a bokor hangulati vers: Petőfi Sándor: Szeptember végén tájfestő vers: Petőfi Sándor: Az alföld ars poetica 2 : Petőfi Sándor: A XIX. század költői patrióta 3 vers: Petőfi Sándor: Nemzeti dal istenes vers: József Attila: Nem emel föl 1 szubjektív : személyes, az egyénre jellemző 2 ars poetica : a költészet mestersége, ma költői hitvallást értünk alatta 3 patrióta: hazafi 2
családi vers: politikai vers: Műfaj szerint Vass Judit: Irodalom 9 Petőfi Sándor: István öcsémhez Petőfi Sándor: Nemzeti dal dal: Petőfi Sándor: Reszket a bokor epigramma: Kölcsey Ferenc: Huszt óda: Vörösmarty Mihály: Szózat elégia: Petőfi Sándor: Szeptember végén episztola 4 : Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz rapszódia: Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet himnusz: Kölcsey Ferenc: Hymnus Poétika szerint poétika: költői eszközök, stílus metaforikus versbeszéd képes beszéd, a költő képekben rejti el gondolatait, a szövegben a költői képek dominálnak: hasonlat, metafora, szimbólum, allegória stb. Petőfi Sándor: Szeptember végén retorikus versbeszéd szónoki stílus jellemzi: költői kérdés, megszólítás, Prozódia szerint ellentét, párhuzam, ismétlés, halmozás stb. Vörösmarty Mihály: Szózat prozódia: verselés időmértékes: Petőfi Sándor: Szeptember végén ütemhangsúlyos: Petőfi Sándor: Reszket a bokor gondolatritmusos: Petőfi Sándor: Az apostol 4 episztola: költői levél 3
A görög líra A görög líra az epika után született meg, amikor a költők figyelme a magánélet kérdései felé fordult. Verseikben az individuum (egyén) személyes élményei szólaltak meg. A görög költészet még szoros kapcsolatban állt a zenével, a vers valójában dal volt, amit hangszeres kísérettel, lanttal adtak elő. A legkedveltebb műfajok a dal, az epigramma, a ditirambus és a himnusz voltak. Az elégiát még nem sorolták a lírába, mert fuvolán kísérték. Az eredeti görög versekből kevés maradt fent, latin fordításokból ismerjük őket. A dal egynemű érzést (örömöt, bánatot) közvetít, általában rövid, szabályos versszakokból áll. a jambosz jambikus (U ) verselésű, népi eredetű, csipkelődő gúnyvers Az epigramma eredetileg sírfelirat volt, később vált bölcseleti verssé, amely valamilyen filozófiai vagy morális (erkölcsi) kérdést feszeget. Az epigramma rövid, általában csattanóra épül. Formája a disztichon, amely egy hexameterből és egy pentameterből áll. A ditirambus eredetileg Dionüszoszt dicsérő kardal volt, ma mindenféle dicsőítő költeményt értünk alatta. A himnusz patetikus (fennkölt) hangnemben megírt, az istenekhez szóló költemény, amely vagy dicsőít valamely istent, vagy kéréssel fordul hozzá. 4
SZAPPHÓ (i.e. 628-568) Szapphó Leszbosz szigetén élt, az első európai költőnő, ő teremtette meg a lírai költészetet, azon belül a szerelmi lírát. Verseiben a legfontosabb érték a testi-lelki szerelem, amely számára az egyéni boldogság legfőbb forrása. Új versszakot teremtett, a szapphói strófát. FELADAT: Olvassátok el a szöveggyűjteményben Szapphó Úgy tünik nékem c. versét Devecseri Gábor fordításában! Milyen kínzó érzést fejez ki a költőnő? A lelki szenvedésnek milyen külső jelei vannak? Milyen más érzések váltanak ki hasonló testbeszédet belőlünk? Szerintetek milyen kapcsolatban van test és lélek az emberben? A dal szapphói strófában íródott, amely 3 szapphói és egy rövid, adoniszi sorból áll: U UU U U UU U U UU U U U FELADAT: Próbáljatok meg írni egy szapphói strófát valamelyik osztálytársatokról vagy önmagatokról! FELADAT 5
Olvassátok el Babits Mihály 5 versrészletét, majd válaszoljatok a kérdésekre! Babits Mihály: Régen elzengtek Sappho napjai (részlet) ( ) Kinek szólsz, lélek? Mondják, milliók nyögését nyögd ma, testvérek vagyunk s mit ér a szó, amely csupán tiéd? De istenem, hát testvér az, aki nem hallja meg testvére panaszát, ha nem övé is? Önző a világ: csak közös inség, közös láz, közös zavar dadog, - a többi csönd s magány. A líra meghal, és a szerelem, mint a galambok csókja, hangtalan. Óh kedvesem! magunknak szól a dal. Régen elzengtek Sappho napjai. Csókolj! A líra meghal, és a bús élet a kettes csöndbe menekül. Az ember hajdan ember volt, s szive itta az embert, testvérszív; - ma nyáj, megúnt baján kérődző. Légy sziget s várj napot a mocsárból! Különös gubók szülhetnek pillét. Mit tudod? Az istenek halnak, az ember él. Szapphó idejében a költészet a közösségi élet része volt, hiszen a dalt közönség előtt, zenekísérettel adták elő. Babits Mihály ebben a versében a líra halálát jósolja. Vajon miért? 1. Babits szerint hogyan változott meg a világ, hogyan változtak meg az emberi kapcsolatok Szapphó ideje óta? 2. Vajon miért nevezi a 20. század embereit Babits nyáj -nak? 3. Vajon mit ért kettes csönd alatt? 4. Egyetértetek-e Babitscsal? Kihal-e a költészet? 5 Babits Mihály (1883-1941) költő, műfordító, prózaíró 6
FELADAT: Korunk új költői mozgalma a SLAM POETRY, amit főleg fiatalok művelnek. Nézzetek utána az interneten, mi jellemzi ezt a fajta költészetet, mit nevezünk slamnek. Hallgassatok meg slameket, válasszatok ki egy nektek tetsző alkotót, és játsszátok le órán a többieknek! ANAKREÓN (i.e. 572-487) Anakreón az életöröm költője. Tudatosan fordul el a politikától, a magánélet örömérőlbánatáról ír verseket. FELADAT: Olvassátok el Anakreón Gyűlölöm. c versét Radnóti Miklós fordításában! Ez a rövid epigramma híven tükrözi Anakreón értékrendjét, melyben a szerelem és a költészet áll az első helyen. Erre utal Aphrodité, a szerelem istennőjének neve is. A vers első két sora az elvetendő magatartást rajzolja meg, a háborút dicsőítő iszogatást. A költemény második fele már ars poetica (költői hitvallás) arról, hogy a szeretet a legfőbb érték, s erre a szerelem és a költészet tanít. Disztichonban íródott, azaz a páratlan sorok hexameterek, a párosak pentameterek. A pentametert könnyű megjegyezni, csak ezt a tréfás Weöres Sándor 6 -sort kell skandálva megtanulni: U U U U U U U U Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő 6 Weöres Sándor (1913-1989) költő, műfordító 7
Anakreón új lírai műfajt teremtett a bordal költészetéből, amit anakreóni dalnak hívunk az ő nyomán. Az anakreóni dal témája a bor, az életöröm, a szerelem, formája pedig az anakreóni sor, pl.: U U U. Ez az anakreóni sor jambusokra és és egy fél lábra épül ( ). FELADAT Az anakreóni dal visszatérő versforma a magyar költészetben. Ezt példázza az alábbi klasszikus és modern vers. Olvassátok el a két verset, majd válaszoljatok a kérdésekre! Csokonai Vitéz Mihály 7 A boldogság Most jázminos lugasban, E nyári hűvös estvén, Lillámmal űlök együtt: Lillám velem danolgat És csókolódva tréfál, Míg barna szép hajával Zefir susogva játszik. Itt egy üveg borocskát A zőld gyepágyra tettem És gyenge rózsaszállal Száját be is csináltam, Amott Anakreonnak Kellő danái vannak Kaskámba friss eperrel. Egy öszveséggel íly sok Gyönyörűt, becsest ki látott? S ki boldogabb Vitéznél? Kovács András Ferenc 8 Anakreóni dallam Hová ütődöm az habokba? Haj! melly szörnyű hányattatás! (Csokonai, 1804) Nem értem én a tengert: Miért is hánykolódik, Vergődik mély magányban A habtaraj s a mennybolt, Az éji Óceánum? Ne mérd a mérhetetlent! Szólnék magamhoz olykor. De nézd, hogy száll a porszem: Szélben kering parányul, Pedig szeretni kéne S nem értem én magam sem, Szegény, bolond poéta, Hová, miért, mivégre Hányódni út szelében Röpülni, mint a porszem, S eltűnni észrevétlen, Elérhetetlen égben? 7 Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) felvilágosodás kori költőnk 8 Kovács András Ferenc (1959- ) mai, kortárs magyar költő, aki verseivel gyakran idézi költő elődeit. 8
1. Mit tudtok Csokonai Vitéz Mihályról? Tudtok-e verset idézni tőle? 2. A két vers megszületése között közel 200 év telt el. Mi bennük a közös? (Figyeljétek a verselést!) Milyen különbséget fedeztek fel első olvasás után? 3. Csokonai verse az életörömről szól, vidám, játékos szöveg. Kovács András Ferenc (KAF) verse egészen más hangulatú. Miért? 4. Csokonai verse az anakreóni dal kellékeivel él: bor, szerelem anakreóni sorokban. Mitől játékos a szöveg? 5. KAF versének ugyanaz a verselése, mint Csokonaié, de a témája egészen más. Szomorkás, borongós, filozofikus vers. A tenger és a porszem szavak toposzok, azaz ősi jelképek a költészetben. A tenger az élet, a porszem az ember szimbóluma. Mit sugallnak ezek a toposzok az ember és a világegyetem kapcsolatáról? 6. KAF versének mottója egy Csokonai-idézet a Tüdőgyulladásomról c. költeményből. Csokonai tüdőbeteg volt, ez a verse a haláltudat élményéből fakadt. Egy lázálmokkal teli rohamát írja le, amelyben úgy érzi, hogy egy csónakon hányódik az élet és halál partjai között. Hol találsz a KAF-szövegben hasonló elemeket? 7. A KAF-vers úgynevezett utánérzés. Így hívjuk azokat a műveket, amelyeket egy korábbi műalkotás ihletett, s ez meglátszik a stílusukon. Melyek a vers azon szavai, amelyek régiesnek tűnnek, mert a mai magyar szóhasználatból már kikoptak vagy kihalóban vannak? 8. A KAF-versnek kettős a lírai énje, mert egyszerre halljuk Csokonait és a mai költőt. Erre utal a bolond poéta kifejezés, amely Csokonai szállóigévé vált mondatára hajaz: Avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon. Miért tartja bolond - nak magát a költő a KAF-versben? Miről beszél az utolsó hét sorban? Milyen kérdés izgatja? Fogalmak: líra, lírai én, dal, epigramma, morális, disztichon, hexameter, pentameter, himnusz, ditirambus, patetikus, szapphói strófa, anakreóni sor, utánérzés 9
ÖSSZEFOGLALÁS A görög líra 1. Melyek a lírai műnem jellemzői? 2. Ki a lírai én? 3. Milyen verseket különböztetünk meg a) téma szerint? b) műfaj szerint? c) poétika szerint (poétika : költői eszközök)? d) prozódia szerint (prozódia: verselés)? 4. Milyen verselési rendszerek vannak Európában? 5. Melyek az időmértékes verselés szabályai? 6. Mit értünk rövid, ill. hosszú szótag alatt? 7. Mi a hexameter szabálya? 8. Mi a pentameter? 9. Mi a disztichon? 10. Sorolj fel görög költőket! 11. Mi Szapphó jelentősége? 12. Mi jellemzi Anakreón költészetét? Mit értünk anakreóni dal alatt? 10