T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2 3.2. Előirányzott árvízi fejlesztések...3 3.3. Fontosabb előírások...5 4. VÍZRENDEZÉS...6 5. VÍZBÁZIS VÉDELEM, VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ ELHELYEZÉS...9 5.1. Vízbázis...9 5.1.1. Földtani, vízföldtani viszonyok...9 5.1.2. Talajvízviszonyok... 10 5.2. Vízellátás... 10 5.3. Szennyvízelhelyezés... 11 5.3.1. Ipari üzemek... 11 5.3.2. Mezőgazdasági üzemek... 11 6. VÍZ KERETIRÁNYELV... 11 Melléklet: 1. melléklet: Tarpa Községi Vízmű becsült hidrogeológiai védőterülete 2. melléklet: Tervezési alegységek (VGT)
1. Előzmények Tarpa Nagyközség településrendezési tervét a NYÍRSÉGTERV Kft. a nagyközség Polgármesteri Hivatala megbízása alapján készíti, melyhez vízügyi szakvéleményt kért Igaz gatóságunktól. Szakvéleményünk fő fejezeteiben a természeti adottságokból, az infrastruktúra fejlesztéséből adódó lehetőségekre, feltételekre és meglévő kapacitásokra hivatkozunk. A hidrometeorológiai hálózatunk több évtizedes megfigyelési adataiból feldolgozott adatállományát használtuk szakvéleményünk összeállításához. A belvíz veszélyes időszakok állapotát M = 1:10.000 méretarányú térképen az elöntés időszakában rögzítjük, és a mértékadó állapotokat folyamatosan feldolgozzuk. 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről intézkedik. Az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok védőterületével, a településre vonatkozó hatással is foglalkozunk. 2. Hidrometeorológia 2.1. Napfénytartam A léghőmérsékletet jelentős mértékben befolyásoló napfényes órák száma működési területünkön, éves szinten átlagosan 1700-1900 óra. Ebből a tenyészidőszakban (IV.-IX. hónap) 1300-1400 óra, a téli félévben (X.-III. hónapban), pedig 400-500 óra az átlagos napfénytartam. A napsütéses órák száma országos tekintetben átlagosnak mondható, ha azonban csak az Alföldet vesszük figyelembe, ez az érték átlag alattinak tekinthető. A legnapfényesebb hónapok a július és az augusztus, a legkevésbé napfényes hónapok a november és a december. 2.2. Léghőmérséklet Tarpa nagyközség a Beregi öblözet területére esik, ahol az éves középhőmérséklet 10,2 o C. Ez azt jelenti, hogy a település az Alföld viszonylag hűvösebb klímájú területén található, az éves középhőmérséklet az Alföld melegebb, déli területein eléri a 11-12 o C ot is. Az öblözetre jellemző eddig mért legmagasabb hőmérséklet 39,5 o C, amelyet 2002-ben mértünk. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, pedig -20,6 o C, melyet 1986-ban észleltünk. A fagyos napok száma az öblözet területén sokéves átlagban 90 nap, maximum és minimumértékei pedig 129 nap, illetve 58 nap. 2.3. Csapadék- és hóviszonyok A csapadékos napok száma Tarpa környékén (Tarpa Beregsurányi állomás adatai alapján), sokéves átlagban 155 nap, szélső értékei 211 nap, melyet 2009-ben mértünk, illetve 97 nap, amelyet 1973-ban észleltünk. A csapadékmennyiség sokéves átlaga 633 mm. A maximum értéke 863 mm (1974) és a minimum értéke 416 mm (1971). 1
A hótakarós napok száma sokéves átlagban 45 nap, a szélső értékei 4 nap, illetve 102 nap. Az eddig mért legnagyobb hóvastagság 84 cm (1999). 2.4. Párolgás A kádpárolgás, ami azonosnak tekinthető a potenciális párolgással, a folyamatosan rendelkezésre álló vízkészlet miatt több mint a területi párolgás. A párolgás sokéves átlaga az öblözet területén 707 mm, maximum értéke 899 mm, minimum értéke 481mm. 3. Árvízvédelem Tarpa község közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik. 3.1. Alapadatok: A település közigazgatásilag a 2.01.sz. beregi öblözethez tartozik. A település külterületét a Tisza bal parti védtöltés 9.445 m hosszúságban, a 53+367-62+812 tkm szelvények között érinti. A mértékadó árvízszint a Tisza folyó bal parti töltés 53+367 tkm szelvényben 114,85 mbf, a 62+812 tkm szelvényben 116,56 mbf. Az árvízvédelmi töltések a teljes szakaszon - magassági és keresztmetszeti kiépítettsége megfelelő. A töltések a mértékadó árvízszint fölött vannak kiépítve, az OVSZ előírásai szerinti 1,0 m-es magassági biztonság biztosított. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 705,90-719,14 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. Fenti szelvények között a folyószakasz hajózásra nem alkalmas. Az árvízvédelmi töltést keresztező létesítmények: Tisza bp. 54+697 tkm MOL gázvezeték keresztezés 57+690 tkm szennyvíz nyomóvezeték A töltés anyagára és az altalajra vonatkozó adatok ismertetése: A töltéseket a felszín környezetében a sávosan található homokos talaj és kötött talaj keverékéből építették. A talajviszonyokra általában az agyag valamilyen formájának, és a homokos iszap felszíni megjelenése a jellemző. Ez a fedőréteg olykor 4-6 m vastagságot is elért. Egyes helyeken az agyag rendkívül kötött. A fedőréteg alatt helyenként 1-3 m vastag átmeneti réteg - finom homok, iszapos homok - található. A vízvezető réteget homok, kavicsos homok képviseli. Ennek vastagsága 8-10 m-re tehető. Védekezési tapasztalatok: A védelmi szakaszt az 1947. évi jeges árvíz és az 1970. évi májusi árhullám, az 1993, l995 és 1998. évi téli, továbbá a 2001. márciusi árhullám egyaránt nagymértékben próbára tette. Az 1947-48. évi jeges árhullám idején Tivadarnál, 2001-ben Tarpánál töltésszakadások következtek be. A Tisza árhullámára a meredek áradó ág és a laposabb apadó ág a jellemző. A védvonal alsó részein a vízállások nagysága nagyban függ a Szamos árhullámok egybeesésétől. 2
A folyó árhullámai a védelmi szakaszt - a kiindulástól számítva - átlagosan - 1,5-2,5 nap alatt érik el. Az árhullámok a szakasz védtöltésein 1 %-os valószínűséggel 3,6 napig okoznak III. fokú árvízvédelmi készültséget meghaladó elöntéseket. A leggyakrabban előforduló szivárgási jelenségek: Az altalaj talajfizikai jellemzőitől, a gát anyagától magassági és keresztmetszeti méreteitől, a fedőrétegek vastagságától függően az egyes szakaszok védőképessége változik. Ezt bizonyítják az elmúlt árvizek alkalmával előfordult - a gátak védőképességét csökkentő tényezők - csurgások, buzgárok, átázások, fakadóvizek. Megfigyelés alatt tartandó. Tisza bal part 52+620-53+550 tkm szelvények között szivárgás, fakadóvíz. 55+000-55+300 tkm szelvények között szivárgás, fakadóvíz. 55+300-56+000 tkm szelvények között talajvízszivárgás. Hullámverésre veszélyes helyek: Az uralkodó szélirány Ék-i-Ény-i, így a szakasz hullámverés szempontjából igen kedvező helyzetű. A kis gyakoriságú D-i szél esetén a véderdők megfelelő védelmet nyújtanak. Töltést megközelítő szakadó partok: Az árvízi biztonságot veszélyeztető, töltést megközelítő szakadópart a védelmi szakasz gátjai mentén nincs. Holt-meder keresztezés: Tisza bp. Jégtorlódásra hajlamos szakaszok: 53+300-53+440 tkm között 140 m 59+500-59+600 tkm között 100 m 59+840-59+940 tkm között 100 m 340 m Jég szempontjából az árvízvédelmi szakasz nem veszélyes. Hajózási lehetőségek: A védvonalhoz tartozó Tisza szakasz, hajózási szempontból a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet nem sorolja víziút osztályba. 3.2. Előirányzott árvízi fejlesztések: Beregi árapasztó tározó: A tervezett tározó a FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa főcsatorna víz gyűjtőterületén vizsgált tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhoz tartozik), Jánd, Gulács, Tarpa, Hetefejércse és Tákos közötti térségben fekszik. 3
Az árvízi tározó főbb adatai: - A vízkivétel helye: Tivadar felett, Tisza 707 fkm - Vízkivétel kapacitása: 400-600 m 3 /s - MÁSZ: 114,90 mbf - Maximális tározási szint: 109,60 mbf - Körtöltések koronaszintje: 110,60 mbf - Térfogat: 60 millió m 3 - Vízfelület: 61,0 km 2 - Átlagos vízmélység: 1,00 m Tározó kialakítása: Az érintett települések védelmére körtöltések épülnek, a tározó körülvevő töltések helyett. Az árapasztó tározó úgy kerül kialakításra, hogy nem a tározóteret veszik körül körtöltéssel, hanem az egyes települések (vagy egyéb védendő objektumok) kapnak körtöltést. Az így kialakított 60 millió m 3 térfogatú tározó, melyhez valamivel alacsonyabb, 109,5 mbf szintű tározási szint, és egyben nagyobb elöntött terület tartozik, mint az A illetve B változat esetén. A tározóterület kibővül elsősorban Csaroda és Márokpapi irányában, elöntve a Hetefejércsét a 41. sz. főúttal összekötő utat, valamint a Gulács Jánd közút elöntésével, attól délre eső területekre is. A Tivadar feletti beeresztési változat esetén a vizet be kell terelni a tározótérbe különben Tarpa és a tőle keletre eső területek is elöntésre kerülnek, tehát hasonló árapasztó sávot kell építeni a Tivadar Tarpa közútig 200 m nyílású híddal. Tározó töltései: A tározó tervezett töltései, előzetes vizsgálatok szerint, mindkét esetben füvesített földművek, 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as kétoldali rézsűhajlással és mindkét oldalon 10-10 m széles fenntartási sávval rendelkeznek. A földmű magassága a maximális tározási fölött 1,0 m-es biztonsággal kerül kialakításra. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére az uralkodó széliránytól függően 40-80 m szélességben hullámvédő erdősáv kerül kialakításra. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. A tározótöltést keresztező csatornák átvezetésére 8 helyen zsilip épül. Vízbeeresztő és leeresztő műtárgyak: A tározó feltöltése a Tiszát és a tározót összekötő ~4,0 km hosszú, kezdetben 400 m széles, majd a kőris erdőnél kiszélesedő, és mintegy 2,5 m magas töltések között húzódó árapasztó sávon át történik. A Tivadar Tarpa és a Gulács Tarpa összekötő utak keresztezésénél egy-egy 200 m nyílású híd építése és az utak kiemelése szükséges. A tározó leürítésének lehetőségei: - A tározó részleges leürítése a Tiszát és a tározót összekötő 600 m hosszú, 50 m széles és mintegy 3 m magas töltések között húzódó csatornán át egy új létesítmény megépítésével történhet. - Ezen kívül a tározó vizét észak felé is tovább kell vezetni egészen az Eszenyi zsilipig, közben feltölthető a terület csatornahálózata és mélyebben fekvő területek, szolgálva ezzel akár természetvédelmi, akár tájgazdálkodási érdeket. - Vízkivezetésre van lehetőség, továbbá a Tiszaszalkai szivattyútelepen illetve zsilipen keresztül. 4
3.3. Fontosabb előírások: 1. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet 7. (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. - ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. 2. 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. (6) A nagyvízi meder hasznosításának korlátozásáért és a vizek által ott okozott károkért, ideértve a nyári gátak megszüntetésével vagy védőképessége mérséklésével összefüggő károkat is, kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a nagyvízi meder hasznosítása, beépítése, betelepítése, nem volt jogellenes, és a kártalanítást jogszabály nem korlátozta, vagy nem zárta ki. 5
3. A térszín felett történő keresztezés esetében az árvízvédelmi töltést, a töltés koronája felett (figyelembe véve a tervezett kiépítési szintet) 8 m-es magasság és a légvezetékre előírt biztonsági távolság együttes számbavételével szabad keresztezni. A légvezeték tartóoszlopát a part menti és a töltés menti (10 m-es) sávon belülre elhelyezni tilos. Az elsőrendű árvízvédelmi töltést közművekkel csak a mértékadó árvízszint fölött szabad keresztezni (figyelembe véve a töltésfejlesztés mértékét is). 4. Elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10-10 m széles területsávot, valamint az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. 5. Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni! A földfelszín alatt elhelyezett árvízvédelmi töltést keresztező vezetékeket a 10 m-es előtér (védősáv) széléig védőcsőben kell elhelyezni és a védőcső végeit vízzáróan le kell zárni. Nyomóvezeték átvezetése esetén annak mindkét oldalát árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezettel és törésjelzővel kell ellátni. A töltéstestbe a nyomóvezetéket tilos átsajtolással, átfúrással vagy öblítéssel elhelyezni. Az átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. Hullámtéren kábelt a térszín alatt, a kábelre előírt takarás betartásával, vagy a mértékadó árvízszint felett a légvezetékre vonatkozó előírás betartásával szabad fektetni. A hullámtéren való átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. 4. Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvízveszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület 50-60 %-át. A település felszíne kellően tagolt, jól elhatárolható víz gyűjtőkre bontható. A jellemző terepmagasság a nagyközség közigazgatási területén 110,00 112,00 mbf. között változik. Egyetlen kiemelkedő pontja a település ÉK-i részén a Szipa-főcsatornától délre elhelyezkedő Tarpai hegy, amely 140,80 mbf-i magasságú. A terület esése D-É irányú. Talaj A terület talajai genetikai osztályozás szerint 2/3-ad részben nyers öntéstalaj, 1/3-ad részben réti öntéstalaj, talajfizikai osztályozás szerint nagyobbrészt agyag és agyagos vályog talajok, vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok. Csapadékvíz elvezetés A belterület domborzata jól meghatározza az elvezetési irányokat, ennek következtében a csapadékelvezetés lehetőségei meghatározottak. 6
A település jelentős részén még az 1970-es években épültek meg a csapadékelvezetés létesítményei. Kisebb részben zárt vezetékek, döntő részben lapburkolt medrek vannak (~15 km). A lapburkolt csatornák állaga változó, helyenként a lapok összecsúsztak, a fejgerendák összetörtek. A zárt csatornaszakaszok (1340 m), valamint a nyílt földmedrű csatornák (1630 m) felújítandók. Feliszapolódásuk mértéke 10-20 cm. A meglévő zárt vezetékek, út alatti csőátereszek feliszapolódtak, eltömődtek. A település belvízelvezetési problémáinak megoldására 2002. évben fejlesztési-beruházási koncepció készült, ami akkor nem valósult meg. A Beregi árapasztó tározóval kapcsolatos községi csapadékvíz elvezető csatornarendszer felújítása című pályázat keretében várhatóan idén kerül megvalósításra a belterületi csatornahálózat felújítása, valamint a befogadó társulati csatornák (Derenyő, Diáksánc) kotrása. Összesen 6000 m belterületi csatornahálózat felújítására kerül sor, melyből 2000 m-t még idén, 4000 m-t pedig 2011-ben végeznek el. Túlnyomórészt a földmedrű csatornák burkolása, mélyítése, összetört átereszek cseréje, rendbetétele, kitisztítása és a már kiburkolt szakaszok felújítása, lefedése történik. A Kossuth utcán egy szakasz lefedésre kerül, mert itt parkolót alakítanak ki. Ugyancsak fedett lesz a Ganyolai csatorna és a Diáksánc csatorna közötti belterületi csatornaszakasz. Összességében elmondható, hogy a beruházás megvalósulása után a település csatornahálózata alkalmas lesz a károkozás nélküli csapadékelvezetésre. Mélyfekvésű területek Mélyfekvésű terület a település nyugati részén a Derenyő csatorna közelében az Árpád utca Kossuth út felé eső oldalában volt. Ezt a korábbi években feltöltötték. Az Árpád utcán csak szivattyús átemeléssel lehet a károkozás nélküli belterületi vízrendezést megoldani. A pályázat megvalósításának I. ütemében 2010. őszén építik meg az átemelőt. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél ezeken a helyeken gondolni kell a felszíni vizek elvezetésén kívül esetlegesen a talajvízszint süllyesztésére is. Általánosságban elmondható, hogy a terület vízrendezésével, illetve víztelenítésével a belterület beépíthetővé válik. Belvízbetörés A külterületen a társulati és önkormányzati kezelésű csatornák rossz fenntartási állapotban vannak. Eddig az árvédelmi töltés és a község közötti területről, valamint K-ről a legelő és erdő felől külvizek is terhelték a belterületet. Az 1999. évi belvízvédekezéskor a település északi részén a Diáksánc csatorna melletti területekre torkolati elzárás hiányában a csatornákon keresztül visszafolyt a külvíz a belterületre. A Beregi árapasztó tározó kivitelezési tervében szerepel a Diáksánc csatorna vizét befogadó Szipa-főcsatorna kotrása és két fenékküszöb beépítése is. Ez várhatóan megoldja a Diáksánc csatorna vízelvezetési problémáját. (Lásd Árvízvédelem). 7
Belvízvédelmi létesítmények A főművi és a társulati csatornákkal szoros egységet képeznek a belterületi önkormányzati kezelésben lévő csapadékvíz-elvezető csatornák. A belterületi belvizek befogadói az üzemi, önkormányzati csatornák, valamint az Új Beregi Víz gazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák, amelyek a főbefogadó FETIKÖVIZIG kezelésű Makócsa és Szipa főcsatornákba szállítják a vizet. A település bel- illetve külterületén az alábbi csatornák találhatóak: Sorszám Csatorna neve Csatorna kezelője 21. sz. Beregi belvízrendszer 1 Makócsa-főcsatorna FETIKÖVIZIG 2 Szipa-főcsatorna FETIKÖVIZIG 3 Kovács patak FETIKÖVIZIG 4 Csalogány Új Beregi VGT 5 Csepleszi ág Új Beregi VGT 6 Csinos Új Beregi VGT 7 Derenyő Új Beregi VGT 8 Diáksánc Új Beregi VGT 9 Diáksánc II. Új Beregi VGT 10 Diáksánc III. Új Beregi VGT 11 Diáksánc IV. Új Beregi VGT 12 Duzsa-Dobra Új Beregi VGT 13 Ganyolai 1. Új Beregi VGT 14 Közúti Új Beregi VGT 15 Közúti 4-es Új Beregi VGT 16 Közúti 5-ös Új Beregi VGT A mellékelt térképen az Igazgatóság kezelésében lévő csatornákat kék színnel, a társulati kezelésben lévő csatornákat zöld színnel, az 1999. évi eddigi maximális belvízelöntést kék átlós sraffozással, a természetvédelmi területeket piros átlós sraffozással, a talajvíz-kutakat piros teli körrel jelöltük. Öntözés, halászat A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező felszín alatti öntözési és halászati célú vízhasználatok az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Lekötés Érvényes szám (vksz) Engedélyszám cél m 3 /év 17/40-2001 14933-4/2006 Felszín alatti Öntözés 1800 2016.11.30 17/49-2003 831-2//2005 Felszín alatti Öntözés 1688 2015.03.31 17/39-2001 H-4877-4/2004 Felszín alatti Öntözés 3126 2019.07.31 17/36-2000 3159-4/2005 Felszín alatti Öntözés 3300 2015.05.31 17/44-2002 9801-4/2006 Felszín alatti Öntözés 1680 2013.03.02 17/51-2005 1247-2/2006 Felszín alatti Öntözés 13187 2015.06.30 17/35-2000 2801-31/2002 Felszín alatti Öntözés 948 2016.07.31 17/50-2004 1078-4/2010 Felszín alatti Öntözés 480 2020.02.28 A vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező öntözési és halászati célú vízhasználatok az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Lekötés Érvényes szám (vksz) Engedélyszám cél m 3 /év - - - - - - 8
A vízjogilag rendezetlen telepek az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Rendezetlenség Régi engedélyes szám (vksz) Engedélyszám cél oka 17/34-2000 2746-38/2001 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán 17/42-2001 2746-45/2002 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán 17/48-2003 3298-5/2005 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán A területen található kutakat és telepeket vízjogilag rendezni szükséges. A használaton kívüli kutak szakszerű engedélyezett eltömedékeléséről gondoskodni kell. Tilalmi terület A parti sávok használatával és hasznosításával kapcsolatban a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2 (3) b) és c) pontja rendelkezik, ami alapján a parti sáv szélessége az állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 m-ig, az egyéb csatornák mentén 3 m-ig terjed. Ebből következik, hogy a település területén lévő csatornáknál a kezelési sávot szabadon kell hagyni a karbantartó gépek közlekedésének biztosítása céljából, a kezelési sávon legelő művelés folytatható, azon épületet, kerítést, egyéb létesítményt építeni, fát ültetni nem szabad. 5. Vízbázis védelem, vízellátás, szennyvíz elhelyezés 5.1. Vízbázis Tarpa település rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag a Tiszahát tájegységhez tartozik. A település vízellátása a Tarpa Községi Vízműből történik. A Tarpa Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelkezik. 5.1.1. Földtani, vízföldtani viszonyok Tarpa település földtanilag a Szatmár-Beregi síkság, ezen belül pedig a Tiszahát elnevezésű kistáj része. A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévízkutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található. Az erre települő medenceüledékek vastagsága a több km-t is elérheti. Az alaphegységre kréta-paleogén flis, 1500 m vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet, 900 m vastagságú pliocén (ebből 100 m levantei), végül 125 m pleisztocén összlet települ. M agát az összletet négy részre osztjuk. Alsó-pannóniai félig tengeri félig tavi, felsőpannóniai tavi, levantei átmeneti szárazföldi és negyedidőszaki folyóvízi üledékekre. Az alsó-pannóniai üledékek főleg márgák és kemény homokkövek, bennük enyhén sós víz található. A felső-pannóniai rétegek lazábbak, homok és agyag rétegek váltakozásából állnak. A levantei (felső-pliocén) agyagrétegek vízben szegények, vastagságuk a területen 125 m. A negyedidőszaki rétegsor folyóvízi eredetű. Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti 9
vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még sem gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezetőképessége gyenge és csak nagyon mérsékelt utánpótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés pedig a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az utánpótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az 1000 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, sóés gáztartalom miatt ivóvízként nem használható. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 125 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből történik. A vízadó szintek apró, közép és durvaszemű homok, valamint kavicsos homok váltakozásából állnak. A kiemelt homokterületeken beszivárgó víz, a vízvezető rétegek segítségével a mélybe nyomul, ahonnan azután a nagy nyomás és a hőmérsékleti fajsúlycsökkenés hatására, a vízvezető és féligáteresztő (semipermeábilis) rétegeken át, lépcsőről lépcsőre haladva felfelé szivárog és a talajvizen át egy hosszú körforgás eredményeként visszajut az atmoszférába a peremi területeken. A felfelé mozgás vezérlője egyfelől a talajvíz evapotranspirációja, másfelől a mélység felé növekvő nyomás és a csökkenő fajsúly révén fellépő felhajtó erő. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti, az alsó-pleisztocén (65-125 m) rétegvíztartó képződmények vízszintes irányú transzmisszibilitása 1400 m 2 /d, a kompresszibilitás 23,333 m/d. A középső-pleisztocén rétegek (35-65 m) transzmisszibilitása 460 m 2 /d a kompresszibilitás 15,333 m/d, míg a felső-pleisztocén (0-35 m) esetében ezek a paraméterek 310 m 2 /d illetve 8,857 m/d körüli értékeket mutatnak. 5.1.2. Talajvízviszonyok A térségben a talajvízszint viszonylag magas. Az észlelések óta a Beregben 1999-ben volt a legnagyobb belvíz. 1999. március 29-31. között a maximális talajvízszintek rögzítve lettek a település belterületén lévő alábbi 3 db ásott kútban. Ssz. Ásott kút helye Terepszint a kútnál (mbf.) Max. talajvízszint 1999-ben (mbf.) Max. talajvízszint terep alatti mélysége 1999-ben (m) 1 Hunyadi u. 9. 111,35 110,68 0,67 2 Esze Tamás u. 55. 110,27 109,78 0,49 3 Csokonai u. 7. 110,31 109,66 0,65 Látható, hogy nagyobb belvizek idején a talajvíz a térszín alatt 50-100 cm-re helyezkedik el, különösen a 111,50-112,00 mbf-nél mélyebb területeken. A fentiekből következően a felszíni elöntések gyorsan kialakulnak a település belterületén is. 5.2. Vízellátás A település vízellátását a BEREGVÍZ zrt. látja el. A község vízellátása saját vízművéről történik, melynek építési éve 1974. A 2 db kútból kitermelt víz tisztítás nélkül jut a magastárolóba. A vízbázis mértékadó kapacitása 2000 m 3 /d. 10
Tarpa településen az összlakásszám 964. Ebből a bekötés révén ellátott lakás 964 db. Ellátott területen lévő bekötés nélküli lakások száma: 0 db. Közműves ivóvízzel ellátott lakások száma 964. A vízelosztó hálózatra 964 db ingatlan kötött rá, ez 100%-os rákötöttségi arányt jelent. Tarpa község települési elosztó hálózata NA 150 és NA 100 azbesztcement és műanyag valamint NA 80 azbesztcement csövekből készült, hossza bekötővezeték nélkül: 15,8 km. Tarpa vízigénye átlagosan 193 m 3 /d. A közműves ivóvízellátásról kijelenthető, hogy a mennyiségi igények a településen kielégíthetők. 5.3. Szennyvízelhelyezés Tarpa település szennyvízgyűjtő hálózatának üzemeltetését szintén a BEREGVÍZ zrt látja el. A megépült szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, anyaga, mérete, NA, 200 KG PVC, NA 100 és NA 80 KM PVC; a bekötővezetékeké, NA 150 KG PVC. A csatornahálózat hossza: 11,9 km. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások közül 672 db ingatlan kötött rá a szennyvízgyűjtő hálózatra, ez 70 %-os rákötöttségi arányt jelent. A Tarpán keletkező szennyvíz napi átlagos mennyisége 107 m 3 /d. A keletkező szennyvíz a saját tarpai szennyvíz tisztítótelepre kerül. A szennyvíztisztítás EGALAIR 95 tip. eleveniszapos technológiával történik. A tisztítási technológia kapacitása: 100 m 3 /d. A szennyvíztisztító telep tisztított víz befogadója a Holt-Tisza. 5.3.1. Ipari üzemek Tarpai Manufaktura (Hungaro Team Kft) 5.3.2. Mezőgazdasági üzemek Szennyví z- elhelyezés 11 Telep megnevezése Vízhasználat (m 3 /év) Engedély érvényessége 1040-4/1995 Saját kút szikkasztás Szeszfőzde 900 2014.07.31 Vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemek: Megnevezés Vízjogi üzemeltetési engedély Vízjogi engedéllyel rendelkező ipari üzemek: Vízjogi Vízbeszerzés Megnevezés üzemeltetési engedély Vízbeszerzé s Szennyví z- elhelyezés Telep megnevezése Vízhasználat (m 3 /év) Engedély érvényessége Tranzit-Ker zrt. 391-5/2008 Saját kút Almos tartás Tehenészeti 1000 2015.05.15 telep Huszti Sándor 3583-20/2003 Saját kút Almos tartás Állattartó telep 639 2011.10.31. 6. Víz Keretirányelv Az Európai Unió új vízpolitikája, a Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.
A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A vizek védelmében kitűzött célok és feladatok megvalósítása érdekében megalkotott 221/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, összhangban van a Víz Keretirányelvvel. Minden Uniós tagállamnak, így Magyarországnak is vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a www.euvki.hu oldalon. Tarpa nagyközség vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos összefoglaló táblázata: Érintett KÖVIZIG működési terület Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (kódja, neve) Felszíni víztest vízgyűjtő (kódja, neve) Felszíni víztest Felszín alatti víztest (kódja, neve) Belterület tekintetében Külterület tekintetében 7. FETIKÖVIZIG 7. FETIKÖVIZIG 2-1 Felső-Tisza 2-1 Felső-Tisza AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője pt. 2.4. Északkelet-Alföld p. 2.2.2 Beregi-sík sp. 2.2.2 Beregi-sík AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ054 Tisza Túrtól Szipáig AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ054 Tisza Túrtól AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője pt. 2.4. Északkelet-Alföld p. 2.2.2 Beregi-sík sp. 2.2.2 Beregi-sík Tarpa nagyközségre vonatkozó adatok a 2-1 Felső-Tisza tervezési alegység Vízgyűjtőgazdálkodási Tervében találhatók. A település külterületén a víz gyűjtő-gazdálkodás keretében kijelölt Tisza Túrtól-Szipáig, Makócsa-főcsatorna és Szipa-főcsatorna és kivezetője nevű víztestek haladnak keresztül. Kérjük a végleges rendezési tervet benyújtani véleményezésre Igazgatóságunknak. Nyíregyháza, 2010. október 7. Összeállította: /Molnár Erzsébet/ ügyintéző 12