A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Készítette: Csobán Ildikó Budapest, 2003. május. 5. - 3 -

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 1.1 A KÖRNYEZETVÉDELEM FEJLŐDÉSE, A KÖRNYEZETI TUDATOSSÁG KIALAKULÁSA 8 1.1.1. A környezetvédelem intézményesülése és hivatalos elismerése 9 1.1.2. A fenntartható fejlődés, a XX. század végének új koncepciója 10 1.2. AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA 11 1.2.1. Az EU környezetvédelmi politikájának gyökerei és fejlődésének mérföldkövei 12 1.2.2. Az EU környezeti politikája napjainkban 15 1.3. MAGYARORSZÁG, MINT CSATLAKOZÓ ORSZÁG KÖRNYEZETPOLITIKÁJA 17 1.3.1. Hazánk nemzetközi együttműködése a környezetvédelem területén 18 1.3.2. Magyarország környezetvédelmi szabályozása és EU csatlakozásunkkal kapcsolatos változtatások 19 1.3.3. A hazai környezetvédelmi törvénykezés hiányosságai 21 1.3.4. A hazai szervezetek környezetvédelmi tevékenysége 22 1.4. A LEGFONTOSABB KÖRNYEZETI PROGRAMOK HAZÁNKBAN 25 1.4.1. Az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) 25 1.4.2. Hazánk Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogramja (NEKAP) 26 1.5. HAZÁNK EU CSATLAKOZÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI HASZNA 27 2.1. A LÉGSZENNYEZETTSÉG 28 2.1.1. A légkör sajátossága 29 2.1.2. A légkör szennyezettsége 31 2.2. A LEVEGŐSZENNYEZŐDÉS FORRÁSAI ÉS KÁROS HATÁSA 32 2.2.1. A légszennyezést okozó emberi tevékenységek 33-4 -

2.2.2. A levegőszennyezés hatása a bioszférára 36 2.2.3. A légszennyezettség káros hatása az élővilágra, az emberi egészségre 37 2.2.4. A légszennyezettség okozta gazdasági károk 38 2.3. MAGYARORSZÁG LÉGSZENNYEZETTSÉGE 39 2.3.1. Magyarország értékelése a légszennyezettség szempontjából 40 2.3.2. A levegőminőség ellenőrzése hazánkban 41 2.4. A LEGFONTOSABB LÉGSZENNYEZŐ SZEKTOROK HAZÁNKBAN 42 2.4.1. Az energetika, mint légszennyező szektor 43 2.4.2. Az ipar, mint légszennyező szektor 43 2.4.3. A közlekedés, mint légszennyező szektor 44 2.5. AZ EU ÉS A LÉGSZENNYEZETTSÉG 45 2.5.1. EU szabályozások a levegőszennyezéssel kapcsolatban 46 2.6. A MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOZÁS 47 2.6.1. A levegőminőség szabályozása hazánkban 47 2.6.2. Magyarország EU csatlakozással kapcsolatos jogszabály-változásai 50 3.1. DOROG, MINT IPARVÁROS 53 3.1.1. Dorog földrajzi elhelyezkedése és éghajlati jellemzői 53 3.1.2. Dorog levegőminőségét befolyásoló regionális tényezők 54 3.1.3. Dorog levegőminőségét befolyásoló lokális tényezők 55 3.1.4. Dorogon megtalálható ipari pont- és diffúz szennyező források 57 3.2. DOROG IMISSZIÓS HELYZETKÉPE 57 3.2.1. Dorog kén-dioxid szennyezettsége a 90-es évektől napjainkig 58 3.2.2. Dorog nitrogén-dioxid szennyezettsége a 90-es évektől napjainkig 60 3.2.3. Dorog porszennyezettségének alakulása a 90-es évektől napjainkig 61 3.3. DOROG LEVEGŐMINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK 62-5 -

3.3.1. A dorogi hulladékégető története, tevékenysége 62 3.3.2. Az égetőmű légszennyezettséget okozó tevékenysége 63 3.3.3. A Hulladékégető EU csatlakozással kapcsolatos teendői 65 3.3.4. A gyógyszergyár története 65 3.3.5. A gyógyszergyár levegőszennyezést okozó tevékenysége 66 3.3.6. Az EU csatlakozással kapcsolatos változások 67 3.3.7. A Baumit Kft. (volt Dorogi Mészművek) története 68 3.3.8. A Baumit légszennyezettséget okozó tevékenysége 69 3.3.9. A jövő nagy feladatai a légszennyezettséggel kapcsolatban 69 3.3.10. A hőerőmű, mint a légszennyezés egyik okozója 70 3.3.12. Az EU csatlakozással kapcsolatos teendők az erőműnél 71 4.1. A DOROGIAK VÉLEMÉNYE A VÁROS KÖRNYEZETI GONDJAIRÓL 72 4.1.1 Dorog legfontosabb környezeti problémái a lakosság véleménye alapján 74 4.1.2. A közlekedésből származó légszennyezettség, a lakosság véleménye szerint 81 4.2. DOROG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 82 4.2.1. A lakosság véleménye a dorogi önkormányzat környezetvédelmi tevékenységéről 83 4.2.2. A lakosság véleménye a készülő környezetvédelmi rendeletről 84 4.3. DOROG VÁROS FELADATA A TISZTÁBB LEVEGŐÉRT 86 4.3.1. A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) 87 4.3.2. A dorogi önkormányzat 88 BEFEJEZÉS 89 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 90 DIAGRAMOK JEGYZÉKE 90 IRODALOMJEGYZÉK 91-6 -

Bevezetés A környezetvédelem jelentősége a XXI. század küszöbére teljes mértékben felértékelődött. Már az elmúlt néhány évtizedben is érezhető volt, mennyire megnőtt az emberiség környezeti érzékenysége. Évről évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, a termőtalaj egyre fogy. Környezeti katasztrófák sora pusztítja a Föld népességét. Egészen a XX. század közepéig nem vált köztudottá, hogy az intenzív gazdasági növekedés milyen káros hatással van a környezetünkre. A civilizáció, a gazdasági fejlettség áldásai és átka között nehéz különbséget tennünk. Az emberek gyakran egyszerűen fogyasztásuk mennyiségével mérik saját jólétüket. A gazdasági, társadalmi jóléthez azonban hozzájárul az életminőség is, amelyet nagymértékben befolyásol a környezet minősége. Sajnos számos katasztrófának kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy komolyan vegyük azt a tényt, hogy csak egy Földünk van, és annak megóvásáért közösen felelünk. Szakdolgozatomat azért szeretném e témának szentelni, mert úgy érzem, a környezetvédelem még mindig nem kap elég hangsúlyt sem politikai, sem egyéni szinten. Az embereknek meg kell még tanulniuk, hogyan tudnának környezetükkel harmonikusabban együtt élni, hogy annak egyensúlyát a lehető legkisebb mértékben befolyásolják csak. Vigyáznunk kell tehát a bennünket körülvevő környezeti és természeti értékekre és ezt a célt csak gyökeres szemléletváltozással érhetjük el. A környezetvédelemre való nagyobb odafigyelés mellett szakdolgozatom másik mozgatórugója az a tény, hogy olyan térségben élek, mely különösen ki van téve az ipari tevékenységek által okozott környezeti ártalmaknak. Dorogon és környékén számos olyan ipari nagyvállalat működik, mely levegőnk minőségét károsítja. Ugyanakkor több ezer városinak és környékbelinek adnak munkát és jelentős mértékben hozzájárulnak térségünk gazdasági növekedéséhez, így az emberek jólétéhez is. Környezetvédelmi ügyekben azonban az átlagdorogiak aggodalomra hajlamosak, saját bőrükön érzik, hogy környezetük rossz állapotban van. Annak ellenére gondolják így, hogy az utóbbi másfél évtizedben többek - 7 -

között a környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően -, jelentősen javult a város levegőminősége. Elég azonban csak beszippantani egy adag levegőt vagy kinézni az ablakon és érezni, látni a sok gőzölgő, füstölgő gyárkéményt, máris érthető, miért van ez a félelem. 1.1 A környezetvédelem fejlődése, a környezeti tudatosság kialakulása A mai értelemben vett környezetvédelemről igazából csak az 1960-as évektől beszélhetünk. Történelmi szempontból ez a közel fél évszázad, túl rövid, ennek ellenére mély változásokat eredményezett. Sajnos azonban sokan még mindig nem tulajdonítanak kellő figyelmet a védelemre. A huszadik század elején sem a civilizáció, sem a technika nem állt a fejlődés olyan magas fokán, hogy radikális változásokat okozhasson a globális ökoszisztémában. Századunk végére azonban szándékunktól függetlenül bár, de olyan mértékben beavatkozunk környezetünkbe, melynek hatására hatalmas változások történtek mind a légkörben, mind a bio- és a hidroszférában. E változásokkal egyre nehezebben birkózik meg az emberiség. A környezetszennyezés mely által életkörülményeink romlanak -, azon emberi tevékenység, mely hatására a környezeti elemek természetes tulajdonsága valamilyen mértékben hátrányosan megváltozik. Közismert, hogy a környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, nem lehet nemzeti államok keretein belül kezelni, így napjainkban olyan globális feladattá nőtte ki magát, mely a fejlett ipari országokat arra készteti, hogy harmonizálják a környezetvédelmi törvényeiket, valamint ellenőrzési eszköztáraikat. A problémát tehát csak nemzetközi összefogással lehet orvosolni, nem elegendő a környezetvédelem ügyét belpolitikai feladatként kezelni. Ma már nincs a Földnek olyan része, ahol ne lenne kimutatható a környezetbe jutott szennyeződés valamilyen formában. Az emberi társadalom és a természeti környezet harmóniájáról ma már nem beszélhetünk. A természet sokáig rugalmasan reagált a társadalmi, gazdasági változásokra, azonban a XX. század második felétől kezdte elveszíteni alkalmazkodó képességét és készségét. E romlási folyamatot tetézte a Föld népességének rohamos növekedése, mely olyan lendületet vett, mint még korábban soha. Növekedik a városok száma és átlagos mérete, melyek köztudottan a környezetszennyezés fő forrásai. A - 8 -

mezőgazdaságban nőtt a vegyszerek alkalmazása, melyek következtében a talaj degradálódik. A meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások kimerülőben vannak, mert legtöbbjét az emberiség exponenciális ütemben aknázza ki. A közlekedés kapacitása is megnőtt. Az új társadalmak kialakulása, a szabadversenyes kapitalizmus térhódítása, a fogyasztási igényszint bővülése semmiképpen sem mehetett végbe a természeti környezet károsodása nélkül (www.kornyezetunk.hu). 1.1.1. A környezetvédelem intézményesülése és hivatalos elismerése A globális veszély felismerése először az 1960-as években jelent meg. 1968-ban megalakult a Római Klub, Aurelio Peccei, olasz közgazdász ösztönzésére 10 tagországgal. Jelenleg 25 ország 70 tudósa és közéleti személyisége vesz részt a klub munkájában. Tevékenységük rendkívül nagy hatást gyakorolt a 70-es évek tudományos és közgondolkodására, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait. Kezdeményezésükre átfogó vizsgálatok indultak a világ fejlődésének és az ezzel kapcsolatos környezeti problémáknak a feltárására. Tanulmányokat készítettek, melyeket a Római Klub jelentései címmel adtak közzé. Ezen kutatások politikai hatalmaktól, államoktól független kutatások eredményei voltak, a globális problémák és válságok feltárására, megoldására irányultak (Környezetgazdálkodás - Sántha Attila 1993.). A kilencvenes évek közepéig összesen nyolc jelentést készítettek, melyek közül az első kettő forradalmian új tudományos eredményt hozott. Kísérletet tettek ugyanis olyan világmodellek felállítására, melyek feltárták az emberiség globális problémáinak struktúráját. 1969-ben U Thant ENSZ főtitkár azzal a felhívással fordult a tagállamokhoz, miszerint az emberiség a története során először került olyan helyzetbe, hogy létét válság fenyegeti, amely alól egyetlen nemzet sem vonhatja ki magát. E felhívás hatására 1972-ben Stockholmban összehívták az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciát. Ettől kezdve a környezetvédelem a világpolitika szerves részévé vált (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem - Dr. Hubai József. 2000.; www.mindentudasegyetem.hu). A Stockholmi Konferencia mérföldkő a környezetvédelem történetében. Határozatai alapján a következő eredmények könyvelhetőek el: A környezetvédelem az érdeklődés középpontjába került és hivatalos elismerést nyert. - 9 -

A tiszta környezethez való jog sok ország alkotmányának részévé vált (hazánkban: 1972-ben). Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, megalkotta az ezzel kapcsolatos törvényeit (hazánkban: 1976. évi II. törvény, illetve 1977-ben megalakult a Környezet-és Természetvédelmi Hivatal). Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek jöttek létre: pl. UNEP az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek célja a szakosított szervezeteken belül végrehajtandó környezetvédelmi programok koordinálása, a világ környezetvédelmi helyzetének figyelemmel kísérése, tagállamok információkkal történő ellátása. Több nemzetközi megállapodás is született: Londoni Egyezmény a tengerek szennyezésének korlátozását szolgálja, Washingtoni Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény-és állatfajok nemzetközi kereskedelméről. A romlási folyamatot megállítaniuk nem sikerült és a globális problémákra vonatkozó előrejelzéseik is sajnos folyamatosan igazolást nyertek és nyernek. Savasodás, üvegházhatás, ózonlyuk, mind olyan az egész emberiséget érintő problémák, melyek társadalmunk nem kívánatos melléktermékei (Környezetünk védelmében Jócsik Lajos 1976). 1.1.2. A fenntartható fejlődés, a XX. század végének új koncepciója A 80-as éveket az ember által okozott környezeti katasztrófák sora jellemzi. Több olyan súlyos tragédia következett be, melyek számos emberéletet követeltek és a környezetben is jóvátehetetlen károkat okoztak. A sorozatok betetőzése a csernobili katasztrófa volt. A robbanás következtében keletkező radioaktív felhő a légköri áramlásoknak köszönhetően eljutott Észak-és Kelet Európa jelentős területére. A későbbiek során a nukleáris csapadék nyomait azonosították az USA, Japán, sőt Brazília egyes területein is. Mindezek szükségessé tették a környezetvédelmi kutatások fokozását. 1983-ban az ENSZ közgyűlésén megalakult a Környezet és Fejlesztés Világbizottsága, mely független testületként, szoros kapcsolatban áll - 10 -

a tagállamok kormányaival és egyéb ENSZ szervezetekkel, de nem tartozik az irányításuk alá. A Bizottság megbízatása három célt jelölt meg: meg kell vizsgálni a környezetvédelem és a fejlesztés kérdéseit, és javaslatot kell tenni együttes kezelésükre, javaslatokat kell kidolgozni új nemzetközi együttműködési formákra, erősíteni kell a magánszemélyek, önkéntes, civil szervezetek, vállalatok, intézetek és kormányok megértését akciókészségét a környezetvédelem ügye iránt. A Bizottság Közös Jövőnk címmel összefoglaló jelentést készítetett munkájának legfontosabb eredményeiről, mely nem más, mint a Fenntartható és harmonikus fejlődés stratégiája. E környezetbarát fejlődési modellt Bruntland asszony, volt norvég miniszterelnöknő készíttette. 1987-ben publikálták jelentésüket. A fenntartható fejlődés lényege, hogy a jelen igények kielégítése mellett nem szabad megfosztani a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Új erkölcs-és értékrendet kell teremteni és nyilvánvalóan változtatni kell az eddigi magatartásunkon is (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem Dr. Hubai József 2000.). 1.2. Az EU környezetvédelmi szabályozása Az ötvenes években az Európai Közösséget alkotó tagállamok sem tartották szükségesnek, hogy közösségi szintű környezetvédelmi politikát alakítsanak ki. A Római Szerződés még csak általános elveket fogalmazott meg a környezetvédelemről, a gazdasági fejlődés szerepelt fő prioritásként. A globális szinten zajló intenzív gazdasági növekedés, a növekvő energiafelhasználás azonban a környezet állapotának folyamatos romlását vonta maga után. A 60-as évek végére egyértelművé vált, a Közösség számára is, hogy környezetünk állapotának megóvása, védelme is azon területek közé tartozik, ahol szükséges a közösségi együttműködés. Világszerte, mind az USA-ban, mind Európában, mind az ENSZ keretein belül megindultak a törvényalkotások, a közös környezetvédelmi politikát célzó intézkedések (www.kornyezetunk.hu). - 11 -

1.2.1. Az EU környezetvédelmi politikájának gyökerei és fejlődésének mérföldkövei Az európai környezetvédelmi törvény gyökerei 1972-be nyúlnak vissza. Ez év októberében, Párizsban megtartott csúcstalálkozón született meg az a döntés, mely alapja lett a közös környezetvédelmi politikának. 1973 júliusában gyűlt össze először a közös környezetvédelmi politika elveit elfogadó Környezetvédelmi Tanács. Még a 70-es évek elején a Környezetvédelmi Tanács beindította első, 5 éves időtartamra szóló I. Környezetvédelmi Akcióprogramját (1973-77). E programot érdemes részletesebben bemutatni, mert az Európai Közösség környezetvédelmi politikájában mérföldkőnek tekinthető. Ekkor határozták meg ugyanis a demokratikus piacgazdaságban élő társadalom játékszabályait, e program elfogadásától eredeztetik hagyományosan az EK környezeti politikáját (Környezetpolitika és uniós csatlakozás Glatz Ferenc 1998.). Az 1973-ban elfogadott Nyilatkozat kiemelkedő jelentőségű volt a Közösségi Környezeti Politika szükségességének elismerésében. A Nyilatkozat utal a Párizsi csúcsértekezlet felhívására, valamint a Római Szerződés 2. cikkejére. Kijelenti, hogy az "életminőség javítása és a természetes környezet védelme a Közösség alapvető feladatai közé tartozik, és ezért szükséges a közösségi környezeti politika végrehajtása". Tehát a Közösség céljainak eléréséhez szükségesnek tartja a környezetvédelmet. A Tanács és a tagállamok a Római Szerződés értelmezésével tágították az Európai Közösség céljait, és feladatait oly módon, hogy abba a környezetvédelem beleérthető legyen. Az akcióprogram alapelvei a következők: 1. Megelőzés elve, mely értelmében a legjobb megoldás a szennyezés vagy károsodás létrejöttének megelőzése a keletkezés forrásánál. 2. Szennyező fizet elve, mely szerint a környezeti károsodások megelőzésének és felszámolásának költségei a szennyezőt terhelik. 3. Kerülni kell a természeti erőforrások túlzott mértékű kiaknázását. 4. A tudományos és technológiai ismeretek szintjét javítani kell, hogy az megfelelő hatással legyen a környezet védelmére és a természet megőrzésére. - 12 -

5. A környezeti hatásokat már a műszaki tervezés során figyelembe kell venni. 6. Gondoskodni kell arról, hogy az egyik országban folytatott tevékenységek semmiféle környezeti kárt ne okozzanak egy másik ország fennhatósága alá eső területen sem. 7. A környezetpolitika kialakításakor figyelembe kell venni a fejlődő országok érdekeit. 8. A globális környezetpolitikában való részvételt hosszú távú koncepcióban kell rögzíteni, mely tükrözi a tagországok felelősségét és elkötelezettségét. 9. A közvéleményt és a környezeti tudatosságot prioritásként kell kezelni. 10. A különféle szennyezések hatékony kezelésére az intézkedések megfelelő területi szintjét (helyi, regionális, nemzeti...stb.) kell hozzárendelni. 11. A nemzeti politikákat harmonizálni kell az Európai Közösségen belül. E tizenegy parancsolat a mai napig meghatározza az Európai Unió környezetpolitikáját (Környezetpolitika és uniós csatlakozás Glatz Ferenc 1998.). Az első akcióprogram a Közösség környezeti politikájának alapjait rakta le azáltal, hogy első ízben adott e területen átfogó programot, megfogalmazva a Közösség által követendő környezeti politika napjainkban is érvényes céljait és alapelveit. Az Egységes Európai Okmány új célként emelte rendelkezési sorába: Az emberi egészség védelméhez való hozzájárulást. A Maastrichti Szerződés pedig: A regionális és világméretű környezeti problémák megoldására vonatkozó nemzetközi intézkedések elősegítését. Természetesen az első akcióprogramot továbbiak követték. Az 1977-ben megszületett II. Környezetvédelmi Akcióprogram. A programot elfogadó határozat az első program nyomán elindult projektek folyamatosságát kívánta biztosítani, továbbá új feladatokat jelölt ki az 1977-1981 közötti ötéves periódusra. A program elsőbbséget biztosít a víz, a levegő és a zajvédelem számára, valamint különös figyelmet szentel a terület, a környezet, és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Megjelenik a Közösségen kívüli államokkal való együttműködés szükségessége, így egyre több nemzetközi egyezmény részesévé vált. A II. Környezetvédelmi Akcióprogram érvényessége alatt fogadták el az ipar szennyezés- - 13 -

ellenőrzési költségeivel foglalkozó szabályozást, valamint ez idő alatt (1980-ban) hozták létre az első jelentős levegőminőséggel foglalkozó direktívát. A III. Környezetvédelmi Akcióprogramot a Tanács és a tagállamok kormányfői, 1983-ban fogadták el. Az előzőekkel összehasonlítva lényegesen rövidebb terjedelmű, s sokkal inkább általános politikai jellegű, mintsem konkrét területekre részletes feladatokat kijelölő. Megfogalmazás viszont jelzi a környezeti politika prioritásában bekövetkezett változást, hangsúlyozván a környezeti politika saját jogán való érvényesülését. Újdonságként jelenik meg a programban a környezetvédelmi szempontok fejlesztésbe való integrálásának követelménye is. 1987-ben lépett életbe az Egységes Európai Okmány, melyben számos más kérdéskör mellett kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem is. Nevezhetnénk úgy, hogy hatalmas lépés volt az EK környezetpolitikájának felnőtté válásában. A legfontosabb intézkedések, melyek az Egységes Európai Okmányban fektettek le: megteremtette a jogi alapot a környezetpolitika kidolgozásához, megváltoztatta a közösségi intézmények döntéshozatali rendszerét, megakadályozva az egyes döntések blokkolását, megváltoztatta a környezetpolitikát, mivel azt egy nyitott belső piac körülményei közt kell megvalósítani. Az okmány elfogadásának alapvető jelentősége abban rejlett, hogy a környezetpolitikát a többi politikával egy szintre emelte. A cél a környezet megóvása, minőségének megőrzése, javítása, hozzájárulva ez által az emberi egészség megóvásához és a természeti erőforrások ésszerű hasznosításához (Környezetpolitika és uniós csatlakozás Glatz Ferenc 1998.). Ezen kívül kedvező klímát teremtett a környezetpolitika továbbfejlődéséhez. Ekkor született meg a IV. Környezetvédelmi Akcióprogram, mely az alábbi prioritásokat jelölte meg: a közösségi jog alkalmazása és érvényre juttatása, - 14 -

a környezettel kapcsolatos információhoz történő szabad hozzájutás, a környezetvédelem és a munkahelyteremtés kapcsolatrendszere, a létező jogi szabályozás kiegészítése új típusú közgazdasági és kommunikatív eszközökkel. Az 1987-ben elfogadott program a közös környezeti politikának új szakaszát indította el. A program bevezető része hangsúlyozza a környezeti politika központi szerepét, és kijelenti, hogy "a környezetvédelmet, mint alapvető faktort szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában." Kiemeli, hogy a környezetvédelmi beruházásokat akkor is eszközölni kell, ha csak hosszabb idő alatt térülnek meg, illetve az elért hasznok között az általa elkerült károk helyreállításának költségeit is figyelembe kell venni. Integrált szennyezés-ellenőrzési módszerek kimunkálását tartja szükségesnek minden szektorban szigorú szabványokat alkalmazva. Az EK környezetpolitikájának fejlődésében jelentős momentumnak tekinthető az Európai Környezeti Ügynökség felállítása, melynek székhelye Koppenhága lett. Az intézmény legfőbb feladatai közé tartozik a környezet állapotával kapcsolatos adatok folyamatos gyűjtése, elemzése és rendszeres környezeti állapotjelentések készítése. 1992-ben újabb intézményi reformra került sor: ekkor írták alá a tagországok állam-és kormányfői az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződést. A szubszidiaritás elvét jogilag is kiterjesztették az Unió valamennyi politikájára, és két olyan környezetpolitikai elvet foglaltak bele az egyezménybe, mint a korábban már említett szennyező fizet elve és az elővigyázatosság elve. Ennek támogatására is szolgált az Európai Környezeti Ügynökség, mely kiemelten hangsúlyozza a közvélemény környezeti tájékozottsági, képzettségi szintje emelésének fontosságát, a környezeti tudatosság megerősítését. Feladatai közé tartozott még az Unió, a tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti informálása, megfelelő adatáramlás biztosítása. 1.2.2. Az EU környezeti politikája napjainkban - 15 -

A 90-es éveket leginkább az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja határozta meg, melyet a Tanács és a tagállamok 1993 februárjában fogadtak el. Az előző programhoz hasonlóan az európai integráció fejlődésének igen jelentős szakaszához kötődik, az EU létrehozásához. Az EU létrejötte a közösség környezeti politikája számára óriási kihívást jelentett. E kihívásoknak való megfelelés csak a környezeti politika új irányainak kijelölésével, szemléletmódjának és eszközeinek reformjával érhető el. A program javasolja adózási vagy egyéb ösztönzők nyújtását, az ökológiai szempontokat jobban figyelembe vevő termelők, valamint környezetbarát termékek számára. Az akcióprogram célja alapvetően az volt, hogy a környezeti szempontokat ágazati politikákba integrálja, melyek közül az ipart, az energetikát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat emelte ki, mivel e szektoroknak különösen nagy hatásuk van a környezetre, esetükben ezért komoly közösségi szintű fellépésre van szükség. A programot elfogadó határozat utal a kidolgozásának meghatározó körülményeire, egyrészről a már említett EU létrehozására, másrészről pedig az ENSZ által 1992 júniusában Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott nyilatkozatra, az "Agenda 21." programra, és a globális környezeti problémák megoldását célzó, s az éghajlatváltozásról illetve a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezményekre. Az Agenda 21. (Feladatok a XXI. Századra). Ezek alapján az akcióprogram " A Fenntarthatóság felé " címet kapta, hiszen egyben a Riói Agenda 21 végrehajtásának része. A Riói Konferencia fődokumentuma, négy fő részből tevődik össze: a társadalom és a gazdaság dimenziói, erőforrások és környezet, a társadalom egyes csoportjainak szerepe és felelőssége, a végrehajtás módja. A fenntartható fejlődés az EU környezetpolitikájának alapjává az 1997-es Amszterdami Szerződéssel vált, amikor is előírták, hogy a környezetvédelem szempontjait integrálni kell az egyes ágazati politikákba. A Fenntartható Fejlődés Stratégiáját azonban csak 2001-ben fogadták el az EU göteborgi csúcstalálkozóján. Az utóbbi években a környezetpolitika már egyre nagyobb szerepet kapott az Unió működésében, ehhez a felértékelődéshez nagymértékben hozzájárultak az új tagországok is, mint Ausztria, Finnország, Svédország. - 16 -

Az eurozöldek elsődleges célja a közös környezetpolitika szigorítása. Ezen országok lakosságát egy lényegesen magasabb szintű környezeti kultúra, egy erősebb öko-tudat jellemzi. (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem - Dr. Hubai József 2000.). Mára jelentős számú, közel 200 rendelkezéssel gyarapodott az Európai Unió jogtára, melyek már konkrét szabályozást nyújtanak a problémás területekre. Az EU környezetvédelmi politikája a nemzeti politikáktól független sajátosságokkal rendelkezik, a tagországok egymás közti folyamatos együttműködésén és konszenzuskeresésén alapul. Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik (www.mtvsz.hu). Idén februárban tették közzé az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramját, mely kiemelten foglalkozik a levegőtisztaság védelmével. CAFE (Európai Levegőtisztasági Program) néven az Európai Bizottság által előterjesztett új program feltett szándéka, hogy 2004-re a már meglévő direktívákat felülvizsgálja, hozzájárulva ezzel a XXI. század levegőtisztaság- védelmi szabályozásának megalapozásához. Az EU környezetvédelmi szabályozása és követelményrendszere tehát a gazdaság valamennyi ágazatát érinti, azonban kezdetektől fogva nagyon sebezhető éppen a gazdasági problémák miatt (www.hetivalasz.hu). 1.3. Magyarország, mint csatlakozó ország környezetpolitikája Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára, így Magyarország számára is az egyik legösszetettebb problémát a környezetvédelemmel összefüggő feladatok jelentik. A fejlett országok, így a legtöbb EU ország polgárainak értékrendjében az egészséges, tiszta környezet igénye jelentősen felértékelődött. A csatlakozni kívánó országokra viszont inkább az a jellemző, hogy a gazdaság napi gondjai (infláció, munkanélküliség) mellett a környezetvédelem nem tartozik a legfontosabb problémák közé. A nemzetközi piacon azonban működési zavarokat okoz, ha a piaci szereplők nagyon eltérő környezetvédelmi követelmények között működnek (Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 2002). A szabályozás szigorúságában meglévő különbségek nemkívánatos tőkeáramlást gerjeszthetnének, ami ellenkezik az EU érdekeivel. Egyrészt tehát hazánk integrációja miatt kell a környezetvédelmi szabályozásunkat szigorítani, másoldalról azonban a saját és - 17 -

gyerekeink érdekei miatt is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelemre (Környezetvédelem Magazin 2001. március). 1.3.1. Hazánk nemzetközi együttműködése a környezetvédelem területén Hazánk természetesen nem csak az EU elvárásainak próbál megfelelni, hanem részt vesz ezen kívül nemzetközi megállapodásokban, regionális együttműködésekben is. A Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi együttműködésének főbb irányelvei: A nemzetközi együttműködés segítse elő Magyarország euro-atlanti integrációját. Nagy hangsúlyt kell helyezni a szomszédos országokkal való együttműködésre a környezet- és természetvédelem területén a határokon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése érdekében. Az ország földrajzi helyzetét is tekintetbe véve erősíteni kell a regionális és különösen a szubregionális együttműködést. Az információ és tapasztalatszerzést szolgáló nemzetközi együttműködést fel kell használni a szakmai kapacitások bővítésére. Érvényesíteni kell érdekeinket, mind a regionális, mind a globális nemzetközi együttműködési folyamatokban, aktív szerepet vállalva a jogalkotási folyamatokban, sokoldalú egyezmények kidolgozásában, programok kialakításában. Az ország környezetpolitikai és környezet-diplomáciai presztízsének növelése érdekében szerepet kell vállalni a nemzetközi környezetvédelmi folyamatokban, szervezetekben. Érvényesíteni kell az ország komparatív előnyeit kedvező adottságaink, elért eredményeink bemutatásával (www.maf.hu a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja). - 18 -

1.3.2. Magyarország környezetvédelmi szabályozása és EU csatlakozásunkkal kapcsolatos változtatások Hazánkban a környezetvédelemmel kapcsolatos törvénykezés gyökerei a 70-es évek elejéig nyúlnak vissza. Ekkor került Magyarország alkotmányába a tiszta környezethez való jog. Majd az emberi környezet védelméről szóló, 1976-os II. törvény alapján 1977-ben megalakult a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Ugyan az 1976-os törvények már egészen átfogóan érintik a környezetvédelmi szabályozást, igazi áttörésre azonban csak a rendszerváltás után került sor. 1990-ben és 1995-ben születettek meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvények. Szakdolgozatom korlátolt terjedelme miatt, a teljesség igénye nélkül, néhány dolgot szeretnék csak kiemelni a törvénnyel kapcsolatban. A tíz fejezetből álló szabályzat első része tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat. Kiemelten foglalkozik a környezet védelmének alapelveivel, melyek az EU politikájának is alappilléreit képezik. A további fejezetek részletezik az egyes környezeti elemeket (víz, levegő, föld, élővilág stb.) veszélyeztető tényezőket. A harmadik fejezet az egyes állami szervezetek tevékenységeiről, feladatairól szól. Külön fejezetet szenteltek az önkormányzatok környezetvédelmi szerepének. Hangsúlyozza a környezetvédelmi szabályozásban is érvényesülő szubszidiaritás elvét, melynek lényege a megfelelő döntések megfelelő szinten történő meghozatala. Célja tehát az, hogy növekedjék az önkormányzatok szerepvállalása (Környezetvédelmi kézikönyv Bándi Gyula 1998.). A törvény meghatározza ezen felül a környezet védelmét elősegítő, támogató gazdasági alapokat, a környezethasználat feltételeit, a hatósági engedélyeket. Hosszan részletezi a környezetvédelmi információs rendszer létrehozásának fontosságát, a környezetterhelő ipari üzemek tájékoztatási kötelezettségét, a környezeti nevelést és képzést. Természetesen a törvénysértés következményeit is említi a szabályozás, a kártérítési felelősségtől a környezetvédelmi bírságon át (www.bevonet.hu). Az EU-hoz való csatlakozásunk igényli a jogi szabályozás harmonizálását amely napjainkra lényegében lezajlott -, illetve az intézményrendszer kompatibilitásának megteremtését, amely sajnos még gyerekcipőben jár. A jogharmonizáció során minden - 19 -

olyan előnyt igyekeztünk megtartani, mellyel hazánk a környezetvédelem terén rendelkezik, másrészt ahol szükség volt változtatásokra, ott ezt a lehető leggyorsabb ütemben próbáltuk megtenni. A környezetvédelem szervezeti rendszere azonban hazánkban olyan jellegű problémákkal küzd, melyek bizonyos jogkörök hiányára, korlátozottságára vezethető vissza. Szükség van tehát ezek erősítésére, mind országos, mind regionális szinten. Követelményrendszerünk tehát megegyezik a tagállamokéval, de a vonatkozó jogszabályok betartatásához, végrehajtásához még további erőfeszítésekre van szükség. Az EU csatlakozással kapcsolatban természetesen szükség volt bizonyos részek finomítására. Az EU szabályozása számunkra iránymutató, nemsokára azonban kötelezőek lesz. 2000-ben elég súlyosan elmarasztaltak bennünket e terület jogharmonizációját érintően. Az országjelentés három elmaradott területet említett, nevezetesen a levegőminőségvédelmet, a vízminőség-védelmet és a hulladékgazdálkodást. További erőfeszítéseket kértek még a területi környezetvédelmi szervezetek megerősítésében. 2001-re végül sikeresen lezárult a környezetvédelmi fejezet tárgyalása. Négy olyan területet neveztek meg, ahol átmeneti haladékot kaptunk az EU-s követelmények elérésére, melyek a következők: Települési szennyvíztisztítás: hazánknak mintegy 800 milliárd Ft-ba fog várhatóan kerülni, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen az EU normáinak megfelelően szennyvízelvezető rendszert építsenek ki az önkormányzatok. E tekintetben 2015-ig kaptunk haladékot. Erőművek légszennyezése: megszületett hazánkban az erőművek által kibocsátott kéndioxidra és nitrogénoxidra vonatkozó rendelet. E két mutató tekintetében a hazai nagy tüzelőberendezések 2004-ig illetve 2008-ig kaptak haladékot. Veszélyes hulladékok égetése: 2005 közepéig kaptunk haladékot a veszélyes hulladékok EU-konform ártalmatlanítására vonatkozóan. Hazánk legnagyobb hulladékégetője a dorogi már ma is megfelel az EU-s elvárásoknak. Csomagolóanyag-hulladékok újrahasznosítása: EU előírások szerint a csomagolási hulladék legalább felét. Magyarországon ez az arány nem éri el a 30%-ot sem. 2005 végéig kaptunk átmeneti mentességet e mutató tekintetében (www. szabinet.hu). - 20 -

A 2002. évi országjelentés alapján komoly előrehaladást állapítottak meg a jogharmonizáció terén, és amiatt is dicséretben részesültünk, hogy fejlesztettük a környezetvédelem közigazgatási létszámát. 1.3.3. A hazai környezetvédelmi törvénykezés hiányosságai Szeretném a hazai környezetvédelmi törvénykezéssel kapcsolatban két, civil szervezetek által is több alkalommal kritizált hiányosságra felhívni a figyelmet. Az első az önkormányzatokra vonatkozó, azokat környezetvédelmi rendelet létrehozására kötelező törvény. E törvény azonban nem helyez kilátásba szankciót az önkormányzatok felé, amennyiben azok nem készítik el saját szabályozásukat. Ezért nem is igazán érdekeltek az ügyben. Mindezt bizonyítja egy 2001-ben végzett felmérés, mely szerint a települések 10%-ában készült el a rendelkezés. Dorog, tradicionális iparváros létére szintén nem rendelkezik még környezetvédelmi rendelettel, bár várhatóan már az idén életbe lép a szabályzat. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy e rendelkezések anyagi háttere sem volt biztosítva. Az önkormányzatoknak saját, amúgy is szegényes költségvetésükből kellett volna kigazdálkodniuk a szabályzatot, melyre állami támogatást nem kaptak A másik gyenge pontja a hazai környezetvédelmi szabályozásnak a vállalatok tájékoztatási kötelezettségével van összefüggésben. Az 1995-ös törvény kimondja, hogy a környezethasználót a törvény rendelkezései szerint tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés igénybevételével, valamint a környezet veszélyeztetése tekintetében. A kiskapu abban rejlik, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy azok a környezetszennyező cégek, amelyek egyébként a helyi, lokális viszonyok között nincsenek kapcsolatban civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, vajon a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tesznek-e? Számos bizonyíték van azonban arra, hogy a vállalatok nagy része nem így cselekszik. Szeretnék itt is Doroggal példálózni, a helyi környezetterhelő üzemek közül egyedül a gyógyszergyár tesz eleget a fenti kötelezettségnek. Másoldalról, hogyan lehet elvárni a környezetszennyező cégek tájékoztatását, ha maga az önkormányzat sem teszi olyan szintre a mércét, amikor maga is mulasztásos törvénysértésben van?! - 21 -

Az utóbbi néhány évben, már több ízben felvetődött az a gondolat mind a zöldek, mind a hatóságok részéről, hogy módosítani kellene a fenti rendelkezéseken. Nagyon fontos lenne olyan változtatásokat eszközölni, hogy a vállalatok ne csak a hatóságok felé, hanem a civilek irányába is kommunikáljanak. Nemrég tárgyaltak az Aahusi egyezményről, mely szigorúan előírja a környezetvédelmi adatszolgáltatás kötelezettségét. E tervezet megvalósítása nehéz feladat, hiszen ki kell építeni hozzá azt a struktúrát a felügyelőségeken belül és minden más államigazgatási szervnél, mely révén, az információáramlás hatékonyabbá válik a környezetvédelem területén. A helyi környezetvédelmi szabályozás problémájára megoldást nyújthat talán az a gyakorlat, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium újabban a pályázatoknál alkalmaz. Nevezetesen azon helyi szervezetek pályázhatnak csak bizonyos támogatások megszerzéséért, melyek rendelkeznek saját környezetvédelmi programmal (Környezetvédelmi Bizottság kihelyezett üléséről készült jegyzőkönyv 2001. május). 1.3.4. A hazai szervezetek környezetvédelmi tevékenysége A szubszidiaritás a demokratikus társadalmak egyik általános szervezőelve. Ez az EU-ban is deklarált alapelv, a gazdasági területeken kívül a környezetvédelmet is érinti. Az elv alkalmazására hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény célja az volt, hogy az állami szervek erősen túlzott szerepét megszüntessék és nagyobb önállóságot adjanak a regionális szervezeteknek. Tehát azokat a döntéseket szabad csak magasabb szintre vinni, amelyek feltétlenül szükségesek. A helyi közösségek ugyanis közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a regionális problémákról és jobban is érdekeltek ezek megoldásában. A piramis csúcsán természetesen Magyarországon is a központi irányítás áll, mint fő döntéshozó. Ezen állami szervek a Kormány, az Országgyűlés. Alapvető feladata a környezet védelmének tervezése, irányítása és nem utolsó sorban jogi szabályozása. Ezen felül a kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és az alárendelt szervek tevékenységét. Az éves - 22 -

költségvetés előkészítésekor javaslatot tesz a Környezetvédelmi Programok által kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre. A Kormány legfontosabb tanácsadó testülete az Országos Környezetvédelmi Tanács, mely egy szakértőkből álló független testület (Környezetvédelmi Kézikönyv Bándi Gyula 1998.). Legfontosabb feladatuk: 1. A nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettsége teljesítése és jogok érvényesítése. 2. A környezetvédelem követelményeinek megfelelő, környezetkímélő és környezetbarát termékek előállításának, technológiák megvalósításának, elterjedésének elősegítése. 3. A jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható. 4. Az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, a kötelezettségek teljesítése. A következő szint a Környezetvédelmi Minisztérium, amely irányítja a kormány által feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket, környezetvédelmi igazgatást, valamint egyéb ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ezen kívül folyamatos elemzéseket is készíttet, a környezet állapotáról, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatairól. A Minisztérium dolgozza ki és terjeszti elő a program tervezeteket a Kormány felé. A Minisztérium alá tartoznak a környezetvédelmi hatóságok, felügyelőségek. Legfontosabb feladataik közé tartoznak a következők: A környezet védelme érdekében együttműködnek a helyi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel, folyamatosan adatokat gyűjtenek a környezet állapotáról, és azokat hozzáférhetővé is teszik, közreműködnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítését szolgáló nemzetközi feladatok elvégzésében, véleményezik az önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendeleteit, tervezetei (Környezetvédelmi Kézikönyv Bándi Gyula 1998.). - 23 -

Az állami szervezeteken kívül regionális szinten a települések önkormányzatai számára is fontos feladatokat jelentenek a környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek. A környezetvédelem intézményi rendszerét mint már említettem, a decentralizáció irányába kell továbbfejleszteni. Azaz erősíteni kell a helyi intézmények önállóságát, szervezeti és anyagi lehetőségeit. Az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény is ezt szolgálja. Az önkormányzat együttműködik más hatósági szervekkel, elemzi, értékeli környezete állapotát, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A környezeti feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, sőt önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki. A különböző környezetvédelmi beruházások megvalósítására társulásokat is hozhatnak létre az önkormányzatok. Végül, de nem utolsó sorban az állampolgárok részvételéről szeretnék beszélni a környezetvédelem ügyét illetően. Az állampolgárok ugyanúgy jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. Mindenkinek joga van környezetkárosítás esetén a hatóságok figyelmét erre felhívni. Ezen felül az állampolgároknak joguk van szervezetekbe tömörülni és a szervezet érdekeit képviselni. Manapság egyre több zöld szervezet tevékenykedik. Segítik az önkormányzatok munkáját, véleményüket egyre több állami szerv is kikéri a különböző szabályozások tervezésénél. Természetesen az állampolgároknak nem csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Az egyéni szinten is sokat tehetünk a környezet megóvásáért. Környezettudatos magatartásra, a túlzott fogyasztás visszafogására van szükség. Ezért nagyon fontos a környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet kialakítása. A tájékoztatás jelentősége igen nagy, hiszen világossá kell tenni az emberek számára, hogy tevékenységeik milyen környezeti következményekkel járhatnak (www.bevonet.hu). - 24 -

1.4. A legfontosabb környezeti programok hazánkban Hazánkban is megfigyelhető az a tendencia, mely a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan jelentkezett, nevezetesen a környezeti elemek folyamatosan romló állapota. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtása mellett hazánk környezetvédelmi problémáit is orvosolni kell. A 90-es évek közepén az Országgyűlés mindezeket felismerve úgy határozott, hogy az átfogó környezeti tervezés megvalósítása érdekében törvényben szabályozott módon Nemzeti Környezetvédelmi Programot fog készíteni. 1.4.1. Az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) Az első program egy hat évre szóló tervrendszert jelentett, fő feladatként a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi érdekek összehangolását tűzte ki célul, azaz, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés ne járjon a környezet állapotának romlásával. Az NKP elkészítését és végrehajtását az 1995. évi környezetvédelmi törvény írja elő. A program nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy felkészítse hazánkat az EU csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi feladatok megoldására. Összhangban van a legfontosabb nemzetközi dokumentumokkal, mint pl. 1993-ban Luzernben elfogadott Közép-és Kelet Európai Intézkedési tervvel, az EU V. Akcióprogramjával, valamint az ENSZ keretein belül kihirdetett Feladatok a XXI. századra című dokumentummal. A program kiindulási alapja a megoldandó környezetvédelmi problémák azonosítása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek azok okai is. Mindezt azzal a célzattal, hogy mihamarabb meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat. A program megvalósítása nemzeti ügy, nem lehet egyetlen szakterület vagy tárca feladata, a társadalom különböző szereplőivel történő folyamatos együttműködésére kell alapozni. Vonatkozik ez a környezeti hatások elszenvedőire éppúgy, mint a környezetállapot alakulásáért felelősökre, az önkormányzatokra, a vállalatokra, az érintett szakmai és tudományos közösségekre vagy a környezetpolitikai mozgalmakra (Környezetvédelmi Kézikönyv Bándi Gyula 1998.). - 25 -

A múlt évben a Minisztérium megkezdte a II. NKP kidolgozását. Úgy tervezik, hogy az idei első félévben beindítják a második környezetvédelmi programot, függetlenül attól, hogy az első program csak ősszel jár le. A tervezéskor igyekeznek figyelembe venni a várható EU csatlakozás miatt nemrégiben elfogadott VI. Környezeti Akcióprogramot és a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját. Az első évek tapasztalatain túlmenően nagyobb hangsúlyt helyeznek az EU csatlakozás miatt vállalt feladatokra, sőt az új program konkrét terveket és azok pénzügyi hátterét is tartalmazza (www.maf.hu a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja). 1.4.2. Hazánk Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogramja (NEKAP) Az Országos Népegészségügyi Bizottság égisze alatt, az 1994-ben megtartott helsinki konferencia alapján beindították a NEKAP-ot. A NKP keretében, de önálló programként fogadta el a kormány 1996-ban és hagyta jóvá a parlament 1997-ben. Kidolgozásában elsősorban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca munkatársai játszottak vezető szerepet. A vizsgálatok és kutatások azon témákat ölelték fel elsősorban, amelyek a környezet- egészségügy legfontosabb területei hazánkban. Ide tartozik a levegőminőség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, az oktatás. A NEKAP vizsgálatainak fő célja: a legfontosabb környezet- egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása, konkrét akciók, projektek kidolgozása az egészség megőrzése érdekében, az egészségügyi- és környezetvédelmi tárcák szoros együttműködésének fejlesztése, helyi környezet- egészségügyi kezdeményezések felkarolása, nemzetközi együttműködés fejlesztése. A tevékenységek egy része kapcsolódott a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladataihoz. A program finanszírozása központi költségvetésből történik. Igazi pozitívuma tevékenységüknek az, hogy az átfogó programszerű megközelítés lehetővé tette olyan területek, témák kidolgozását, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Ezen felül a program nemzetközileg is ismertté, sőt elismertté vált, tudományos konferenciákon és egyéb - 26 -

fórumokon is publikálták, ami a magyar környezet-egészségügyi szakemberek és azok eredményeinek elismerését is tükrözi (www.maf.hu). 1.5. Hazánk EU csatlakozásának környezetvédelmi haszna Az uniós tagság várhatóan kölcsönösen kedvező eredményeket hoz a környezetvédelem és az életminőség tekintetében is. Magyarország saját érdeke, hogy a környezetvédelem kérdéskörét kiemelten kezelje. Ezért is fontos hazánk elkötelezettsége a magas nemzetközi követelmények érvényre juttatása mellett. Az EU környezeti állapota hazánk belépésével a legtöbb környezeti mutatót tekintve nem romlik, sőt néhány területen még javul is. Magyarország természeti értékei, biológiai sokfélesége mindenképpen gazdagítják az Uniót. Sok területen, mint a levegőszennyezés, a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés, a beruházások jelentős terhet rónak a magyar gazdaságra és társadalomra. Természetesen mindehhez támogatásokat és átmeneti mentességet is kapunk az EU-tól. Mostanáig évi kb.11 milliárd Ft-os környezeti támogatásban részesültünk az EU-tól. Azonban az EU csatlakozásunkat követően az eddig működő ISPA Alap helyébe a Kohéziós Alap lép, mely révén mintegy négyszeresére emelkedik az EU-tól kapott támogatások összege. Ezen támogatások nagy része pályázatok útján szerezhető meg. Egyes becslések szerint akár 2500 milliárd Ft-ra is tehető az az összeg, amelyet Magyarországnak áldoznia kell ahhoz, hogy az EU szabályozásoknak megfeleljen környezetvédelmi szempontból. Beleértve természetesen a derogációt, azaz az átmeneti mentességet is. Tudni kell, hogy ez az összeg a köz-és magánszféra beruházásait egyaránt magába foglalja. Azonban számos tanulmányból kiderül, hogy a szakemberek szerint a környezetvédelmi kiadások bőven megtérülnek, legkésőbb 2020-ig. Nem beszélve azokról az előnyökről, melyek nehezen számszerűsíthetők, pl. az egészségügyi hasznok, a megbetegedések számának mérséklődése, ezáltal az egészségügyi kiadások csökkenése. Ezen költségek nem kizárólag a környezetvédelmi célok megvalósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, az innovációt, illetve ezeken keresztül a magyar gazdaság versenyképességét. A mennyiben Magyarország az EU csatlakozást követő 6 éven belül megvalósítja a legnagyobb ráfordításokat igénylő beruházásokat, teljesíti a levegőtisztasági, víminőség-védelmi és a hulladék-gazdalkodási követelményeket, akkor az azt követő 10-27 -

évben, az ECO tanácsadó cég eredményei szerint melyet az Európai Bizottság megbízására készített -, kb. 2700 milliárd Ft haszonra számíthat. A haszon egyrészt közvetlenül, másrészt más ágazati tevékenységgel összefüggésben jelentkezik majd (www.dunantulinaplo.hu). 2.1. A légszennyezettség A levegő szennyeződése mára világméretű, globális problémává vált. Mindenki számára nagyon fontos a légszennyezés létének tudatosulása, hatásainak megismerése, legfőképp azért, hogy cselekvései során törekedjen annak csökkentésére. Mára a nagyvárosokban a levegő minősége sokszor alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs, pusztulnak az állatok és a növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, ennek következtében a légszennyezés hatása az egész élővilágot - beleértve az emberiséget - károsan érinti. A környezetszennyezés egyik legkorábban felismert formája a légszennyezés volt. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme, amelynek a szükséges mennyiségben és minőségben való jelenlétéről feltétlenül gondoskodnunk kell. A levegőtisztaság védelem alapvető célja az ember és az emberiség megóvása a levegőszennyezés indokolatlanul súlyos következményeitől, de nem tűzhetjük magunk elé a levegőszennyezés teljes megszüntetését sem. Az emberi élet elképzelhetetlen ipari, mezőgazdasági termelés és szolgáltatások igénybevétele nélkül, ezek a tevékenységek viszont elkerülhetetlenül együtt járnak valamilyen mértékű levegőszennyezéssel. A reálisan megvalósítható cél tehát a légszennyezések lehető legnagyobb mértékű korlátozása. E cél megvalósításához alkalmazható jogszabályi előírásokra, ezek gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő műszaki megoldásokra és tervezési módszerekre van szükség. Nagyon fontos a környezetvédelmet, beleértve a levegő minőségének megóvását globális feladatként kezelni. A szennyezések - főképp az ipari tevékenység által okozottak - nem ismerik az országhatárokat, a levegő áramlásával rendszerint túlnyúlnak azokon. Tehát az egyik államban eredő szennyezés gyakran más országokban is komoly következményekkel jár. Éppen ezért nem is érdemes olyan fogalmak jelentésének feltétlen megértésére, jogi definiálására törekednünk, mint az atmoszféra, vagy adott ország levegővagyona. Egyrészt - 28 -