Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Zöldfelülettervező: Közlekedéstervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04 Bogár Zsolt K-2-1/080102

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények... 5 2 Vizsgálat... 6 2.1 Módszertan... 6 2.2 Külső környezet... 6 2.2.1 A település elhelyezkedése... 6 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása 8 2.2.3 Rábacsanak rövid története... 8 2.3 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások... 9 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat... 9 2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség... 9 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás... 10 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis... 12 2.4 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika... 13 2.4.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények... 13 2.4.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság... 14 2.4.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság... 14 2.4.4 Továbbtanulási szokások... 15 2.4.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete... 16 2.5 Kommunikáció... 16 2.5.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok... 16 2.5.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban... 17 2.6 Gazdasági bázis... 17 2.6.1 Gazdasági szervezetek... 17 2.6.2 A települési önkormányzat gazdálkodása... 19 2.6.3 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte... 19 Környezeti adottságaok... 21 2.6.4 Elhelyezkedés... 21 2.6.5 Domborzati, földtani adottságok... 21 2.6.6 Éghajlat... 21 2.6.7 Vízrajz... 22 2.6.8 Természetes élővilág, talaj... 22 2.6.9 Tájalakulás... 22 2.6.10 Természeti környezet... 23 2.6.11 Természetvédelem... 23 2.6.12 Települési zöldfelületek... 23 2.7 Környezetvédelem... 24 2.7.1 Levegőtisztaság... 24 2.7.2 Zaj és rengéshullámok... 24 2.7.3 Hulladékgazdálkodás... 24 2.7.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata... 24 2.8 Településszerkezet... 26 2.9 Infrastruktúra... 27 2.9.1 Lakásviszonyok... 27 2.9.2 Épületállomány... 27 2.10 Vonalas infrastruktúra... 28

3 2.10.1 Közúthálózat... 28 2.10.2 Közúti kapcsolatok... 28 2.10.3 Tömegközlekedés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.4 Kerékpáros közlekedés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.5 Személygépkocsik... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.6 Közüzemi hálózatok... 29 2.11 Térkapcsolatok... 32 2.12 A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei Rábacsanak fejlesztéséről... 32 2.12.1 Általános jövőkép... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.2 Elvárások a településsel szemben... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.3 Gazdasági jövőkép... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.4 Vándorlás és megítélése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.5 Rábacsanak fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.13 Rábacsanak SWOT analízise... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.14 II. Nemzeti Fejlesztési Terv... 35 4 A vizsgálatok értékelése... 40 4.1 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők... 40 településszerkezeti terv... 42 4.2 Határozat tervezet... 42 4.3 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése... 44 4.3.1 Országos területrendezési terv... 44 4.3.2 Megyei területrendezési terv... 46 4.4 A település elhelyezkedése... 47 4.5 A településszerkezeti terv leírása... 47 4.5.1 Beépítésre szánt területek... 48 4.5.2 Beépítésre nem szánt területek... 50 4.6 A település biológiai aktivitásértéke... 51 4.6.1 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:... 52 4.6.2 A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:... 53 4.7 Közlekedésfejlesztési javaslat... 54 4.7.1 Közúti kapcsolatok... 54 4.7.2 Tömegközlekedés... 54 4.7.3 Kerékpárutak... 54 4.7.4 Turistautak, gyalogutak... 54 4.7.5 A közlekedési helyzet áttekintése... 54 4.7.6 A közúti közlekedés fejlesztése... 54 4.8 Közművesítési javaslat... 55 4.9 Elektronikus Hírközlési javaslat... 55 4.10 Tájrendezési javaslat... 55 4.10.1 Konfliktusok... 56 4.10.2 Fejlesztési javaslat... 57 4.11 Környezetalakítási javaslat... 58 4.11.1 Környezetvédelem... 58 4.11.2 Klíma... 60 4.11.3 Élővilág... 60 4.11.4 Táj- és természetvédelem... 61 4.12 Örökségvédelem... 61 4.12.1 A művi értékvédelem kiterjesztése... 61 5 Szabályozási terv... 62

4 5.1 Jóváhagyandó munkarészek... 62 5.2 Leírás... 91 5.2.1 A szabályozás alapelvei... 91 5.2.2 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása... 91 5.2.3 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásaihiba! A könyvjelző nem létezik. 5.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 91 5.4 Örökségvédelmi hatástanulmány A régészeti örökség védelme Művi értékvédelem... 91 6 Mellékletek... 92 RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 40 000 É-1 Településszerkezeti terv M 1: 8 000 T-1 Tájrendezési- és környezetalakítási terv M 1: 8 000 K-1 Közlekedés átnézeti helyszínrajz M 1: 30 000 K-2 Közmű átnézeti helyszínrajz M 1: 30 000 SZ-1 Szabályozási terv belterület M 1: 2 000 SZ-2 Szabályozási terv- Rábacsanak-Kishegy M 1: 2 000 SZ-3 Szabályozási terv- külterület M 1: 8 000

5 1 EL Ő ZMÉNYEK Rábacsanak Község Önkormányzata 2008-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepció készítette elő. A település településfejlesztési koncepciója 2009 év folyamán elkészült. A koncepciót, annak véleményezési eljárásának lezárulta után a község képviselőtestülete a 4/2010.(I.28.) számú határozattal jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján jelen dokumentáció a település rendezési terv Étv. 9 3. szerinti véleményezési dokumentációja. A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. (KSH kistérség a Rábacsanakot is magába foglaló térség településeinek száma) A harmadik csoport az Rábacsanakkal azonos lakónépességű községek csoportja (500-999 közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport, az ötszáz-ezer fő lakosszámú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Csornai kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1997 óta tudjuk figyelembe venni. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 1 alapján végeztük el A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Településrendezési Terv (OTrT). Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv. Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001. Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja 1 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt.

6 2 VIZSGÁLAT 2.1 MÓDSZERTAN A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. Település db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 173 173 173 173 175 175 173 182 182 182 182 GYMSM. községei 167 167 167 167 169 168 167 174 174 173 173 Rábacsanak 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 500-999 fős tel. 50 50 50 47 48 50 48 47 48 46 47 KSH kistérség 35 37 37 37 37 37 37 34 34 34 34 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2006 A megye településeinek szám folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport, az 500-999 lakosságszám közötti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek.szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Csornai kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma először stagnált, majd 2002-ben lecsökkent. A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 2 alapján végeztük el. 2.2 KÜLSŐ KÖRNYEZET 2.2.1 A település elhelyezkedése Rábacsanak Északnyugat-Dunántúlon, Magyarország öt regionális központja egyikének, Győrnek a távolabbi vonzáskörzetében illetve a vonzáskörzet peremvidékén, a Mosonmagyaróvárt Szombathellyel összekötő 86-es számú főútvonalhoz közel, a Rábaközben fekszik. A település fejlődésére a térszerkezeti adottság jelentős mértékben hatással van. A tágabb területi egység jelen pillanatban több szempontból különleges helyzetben található: A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, Kö- 2 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2003. évi adato kat tartalmazó kiadvány volt.

7 zép-európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Győr és térsége ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik. A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében meghatározó a Bécs-Pozsony-Budapest térszerkezeti háromszög, amely háromszög egyik oldalán fekszik Győr és térsége. A harmadik térszerkezeti egység, amely meghatározó a település szempontjából, a győri agglomeráció. Természetesen az agglomerálódás folyamata nem mérhető össze az európai nagy agglomerációkkal (pl.: Budapest, Párizs stb), azonban a vidéki magyarországi települések közül meghatározó jelentőségű a település-együttes gazdasági funkciómegosztásának kialakulása Győr Csorna Rábacsanak A település a győri agglomerációs egységhez, annak pannonhalmi alközpontjához csatlakozik. Rábacsanak

8 2.2.2 A település fejlő désére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közelében fekszik. A település konkrét helyzete azonban pillanatnyilag korántsem ilyen kedvező. A település az agglomerálódó övezetektől jelentős távolságra fekszik, így jelentős népességgyarapodásra nem számíthat. A településen a lakófunkciók jók, a fent említett távolság miatt azonban a bevándorlási folyamat csak korlátozott léptékű lehet. A település eltartóképessége elsősorban a mezőgazdasághoz köthető gazdasági tevékenységek fellendítésével növelhető, az elmúlt 20 év e téren megfigyelhető koncepciótlansága azonban jelentősen csökkentette a hasonló helyzetű települések esélyeit a hosszútávú sikeres fejlődésre. Amennyiben sikerülne a településnek jelentősebb számú új lakót vonzania, a bevándorlási folyamatnak köszönhetően javulna a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak, az új házaknak, a meglévő épületállomány felújításának köszönhetően javulhat a településkép. A településnek - mivel a győri agglomeráció távolabbi részén fekszik - népesség-megtartó ereje alacsony, ennek ellenére népességszám-csökkenést nem szenvedett el az utóbbi bő egy évtizedben. Mivel a településen a lakófunkciók egyébként jók, a távolabbi jövőben megfelelő telekkínálattal elindítható egy olyan bevándorlási folyamat, amely legalábbis stabilizálja a népességszámot. Ennek köszönhetően javulhat a település korszerkezete, a közintézmények (bár számuk csekély) fenntarthatóbbakká válnak. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó problémákkal. Ennek hatása egyrészt szociális: az emberek munkahelyre jutása jelentős időráfordítást és többletköltséget igényel, a település pedig alvó településsé válik. Közlekedési és környezetvédelmi szempontból a napi ingázás jelentősen növeli a forgalmat az utakon, és a károsanyag kibocsátás is megnő. Mivel a település a gazdaságilag gyorsabban növekvő agglomerációs térség peremén fekszik, a saját gazdasági bázis növelése nem könnyű feladat. Itt elsősorban kisebb mikrovállalkozás jellegű cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat. 2.2.3 Rábacsanak rövid története Első írásos említése 1351-ben történik. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az 1594. évi török pusztítás következtében kipusztult. 1619-ben már újra benépesült. A napóleoni hadak 1809-ben Medárd napján vonultak át. Kolerajárvány többször is pusztított: 1832-ben, és 1855-ben. 1873-ban tűzvész semmisítette meg a falu nagy részét. Az 1848-49-es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreformkor 221-en kaptak földet, és 65-en házhelyet. A falu lakossága enyhén nőtt 1930- ig. Ekkor meghaladta az 1 300 főt. A 2. világháború után 1948-ban kezdődött el a termelőszövetkezetesítés. A termelőszövetkezetek megszűnése után, a második hullámban 1958-ban 6 fő kivételével ismét beszerveztek mindenkit. A kezdeti nehézségek után a gyarapodás látható lett. Hat tantermes általános iskola épült, orvosi rendelőt hoztak létre és a tanácsházát is korszerűsítették. Később épült meg a posta, illetve az idősek otthona is megfelelő elhelyezést kapott.az egykori falusi hagyományok megszűntek a karéj (népi tánc) kivételével, amit időnként felelevenítenek. A falu alapvetően római katolikus vallású. A szocializmus idején a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet egyesítették rábacsanaki központtal [1]. A rendszerváltás után a tsz-ek ismét önállóak lettek. A hajdani állattenyész-

9 tési hagyomány megszűnőben van. A földtulajdon nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság fő megélhetési forrása a növénytermesztés és az állattartás. A rendszerváltáskor ismét önálló önkormányzata lett, de a hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el. 2.3 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, HUMÁN ERŐ FORRÁSOK 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 Megye összesen 258 345 274 686 289 308 315 431 330 643 350 040 366 608 Községek, nagyközségek 179 192 189 153 195 416 203 562 206 676 214 404 223 815 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2000 Megye összesen 383 764 369 336 396 401 409 609 433 551 428 153 434 706 Községek, nagyközségek 223 762 221 156 222 343 207 819 196 480 185 316 190 029 Rábacsanak - - - - - - 608 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Megye összesen 435 256 435 088 440 138 439 922 441 606 442 667 Községek, nagyközségek 190 769 186 879 191 804 192 203 186 625 187 138 Rábacsanak 602 580 581 569 557 537 KSH 36 592 36 320 35 330 35 299 35 119 34 904 2. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2006. A 2. táblázat. szemlélteti a népesség alakulását. A KSH kistérség és Rábacsanak estében is 2000-től folyamatos népességcsökkenés figyelhető meg. A megye lakónépessége ezzel szemben növekedést mutat. A kistérség és Rábacsanak lakosság csökkenése a közeli vonzást jelentő központoktól való jelentősebb távolsággal magyarázható. 2.3.2 Lakónépesség, Népsű r ű ség Lakónépesség az év végén fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 424 836 424 205 423 684 434 706 435 256 435 088 440 138 439 922 441 606 441 606 GYMSM. köz. 189 500 189 317 189 206 190 001 190 769 186 879 191 804 192 203 186 625 186 625 Rábacsanak 585 576 578 578 602 580 581 569 557 537 500-999 tel. 36 985 36 668 34 449 35 010 35497 34 237 34 305 34 253 32 640 33 999 KSH kistérség 36 484 36 183 35 929 35 929 36 592 36 320 35 330 35 299 35 119 34 904 Népsűrűség fő/km2

10 GYMS megye 105,0 104,0 104,0 103,5 106,5 106,4 104,6 104,5 104,9 105 GYMSM. köz. 55,8 55,7 55,7 55,4 56,2 56,0 55,5 55,6 56,4 56 Rábacsanak 42,24 41,85 41,73 41,85 43,46 41,87 41,94 41,08 40,21 38,77 500-999 tel. 42,6 42,24 40,86 40,7 40,75 41,85 41,33 42,18 42 41,3 KSH kistérség 58 57 57 57 58 57 59 59 59 59 3. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1997-2006 A település lakónépessége a vizsgált időszakban 48 fővel csökkent. Látható, hogy a lakónépesség a 2001-es évben volt a legtöbb (602 fő). Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma jelentősen növekedett (16 000 fő). Ez a növekmény elsősorban az agglomerációs központokban jelentkezett, a községek és a kistérség népessége csökkent. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 38,77 fő jutott. A népességszám csökkenése 1997 és 2006 között közel 4 fővel csökkentette a népsűrűséget. Ugyanenynyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag 0,2 fővel nőtt. A kistérség népsűrűsége nem mutat nagy ingadozást a vizsgált időszakban, mindössze 1 fővel növekedett. 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rábacsanak 5 6 4 6 3 1 3 3 4 3 Élveszületés/1000 fő GYMS megye 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,2 9,0 9,2 9,9 9,8 GYMSM. köz. 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 8,4 8,7 9,2 9,2 Rábacsanak 8,5 10,41 6,92 10,38 4,98 1,72 581 5,16 7,18 5,58 500-999 tel 9,4 9,1 8,3 7,6 9 8,1 8,2 7,4 7,7 7,9 KSH kistérség 8,1 8,9 7,6 8,7 8,2 8,7 8,8 8,3 7,4 8,4 4. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1997-2006. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 3,5 gyermek született az elmúlt években. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Rábacsanak az 1998-as és 2000-es évben kedvező értéket mutat, a többi évben pedig a megyei átlag alatti értékekkel rendelkezik. Halálozás fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rábacsanak 7 10 10 10 6 12 7 10 7 8 Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4 12,1 12,3 11,9 GYMSM. köz. 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,5 12,8 13,9 13 Rábacsanak 11,96 17,36 17,30 17,30 9,96 20,68 12,04 17,57 12,56 14,89 500-999 tel 15,5 17,6 18,3 15,6 14,8 14,5 15,1 15,4 18,3 15,5 KSH kistérség 12,2 13,3 13,4 12,8 11,9 13,3 13,7 13,1 13,8 13,1

11 5. táblázat: Halálozások száma és aránya 1997-2006. A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Rábacsanak esetében 8,7 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató nagyobb, mint a vizsgált csoportoké. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám csökkenése és lakosság korösszetétele miatt várhatóan még a továbbiakban is emelkedni fognak. Természetes szaporodás illetve fogyás 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rábacsanak -2-4 -6-4 -3-11 -4-7 -3-5 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-2,8-3,4-2,9-2,5-2,1 GYMSM. köz. -4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-3,9-5,1-4,2-4,7-3,8 Rábacsanak -6,5-1,9-0,7-2,2-0,7-4,2-2,8-0,7-5 500-999 tel. -6,1-8,5-10 -8-5,9-6,4-6,9-8,1-10,7-7,6 KSH kistérség -2,6-3,0-3,5-2,0-1,3-1,4-1,8-2,2-0,9-4,7* 6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1997-2006. *2000-2006 évi átlag ezer lakosra A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, szinte minden vizsgált év esetében. Rábacsanak átlagosan évente mintegy 5 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége nem kiugró. A vizsgált csoportok közül az 500-999 fős települések rendelkeznek a legrosszabb adatokkal. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Rábacsanak az utolsó vizsgált 3 évben egyre növekedő negatív érékekkel rendelkezik. Átlagosan 2,5 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rábacsanak -4-5 8 10 3-9 3-7 -9-15 Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7-2,8 4,55 3,2 3,2 2,9 GYMSM. köz. 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8-3,9 4,93 5,5 4,1 4,2 Rábacsanak -6,83-8,68 13,84 17,3 4,98-15,51 5,16-12,3-16,15-27,93 500-999 tel. 2,9-0,1 3,9 9,2 2,9-0,6 5,0 6,2 3,8 1,9 KSH kistérség -1,6-3,9-1,2 2,8 0,7-3,0-0,6 3,5 0-2,1 7. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1997-2006. A falu vándorlási vesztesége1997-től összesen 25 fő volt. Az ezrelékes adatokat nézve - ezer főre vetítve - 2006-ban -27,93 fő a veszteség. Ez az adat jelentősen meghaladja a többi településcsoport értékét. Ez az érték a már említett korösszetételre és térségi hierarchiára vezethető vissza. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. A település jelentős távolsága miatt azonban jelentős bevándorlásra a jelenleg látható gazdasági folyamatokat is figyelembe véve nem lehet számítani.

12 Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 10-15 éves időtávlatban maximum 600 fős lakosságszámmal számolunk. 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis év fő év fő 0-4 23 50-54 42 5-9 22 55-59 72 10-14 23 60-64 68 15-19 23 65-69 43 20-24 19 70-74 36 30-34 26 75-79 11 35-39 38 80-84 10 40-44 41 85-x 6 45-49 48 Rábacsanak lakosságának korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 2006 A jelenlegi lakosszám a településen 551 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 68 fő, a lakosság 12,34 %-a. 15-54 évesek korcsoportja: Összesen 237 fő, a lakosság 42,46 %-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a Ratkó gyerekek és azok gyermekei. 55-59 évesek korcsoportja: Összesen 72 fő, a lakosság 13,06 %-a. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 174 fő, a lakosság 31,57 %-a. A két legnagyobb korcsoport az 55-59 és a 60-64 éveseké. A vándorlási adatokból látható, hogy inkább az elköltözés a jellemző. A legtöbben 2000-ben költöztek Rábacsanakra (10 fő a vándorlási egyenleg pozitívuma). A település öregedési indexe jelenleg nem kedvező. A hatvan év felettiek korcsoportja majdnem háromszor (18,66%-kal) több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 174 fő Y= 14 év alattiak száma: 68fő 68 = 0,39 = Öregedési index: = X Y =174 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog romlani, amennyiben folytatódik a vándorlási egyenleg negatív irányú növekedése, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat.

13 Várható halálozás 20 év alatt: (8,7 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1997-2006) halálozása húsz évre vetítve ~174 fő Szülőképes korú nők: ~93 fő Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: ~121 fő 1,5 gyermek esetén: ~139 fő 2,0 gyermek esetén: ~186 fő 2,3 gyermek esetén: ~214 fő Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~498 fő ~ -53 fő 1,5 gyermek esetén: ~516 fő ~ -35 fő 2,0 gyermek esetén: ~563 fő ~ +12 fő 2,3 gyermek esetén: ~ 591 fő ~ +40 fő Várható bevándorlás 20 év alatt: (-2,5 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1996-2005) halálozása húsz évre vetítve ~ -50 fő A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 2-es átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Rábacsanak esetében azonban a vándorlási index jelenleg negatív, az elköltözések száma nagyobb, amely erősen befolyásolhatja a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi elvándorlási létszám (-2,5 fő/év) figyelhető meg továbbra is, akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 25 fővel fog csökkenni a település lakosságának száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 450-500 fős lakosságszámmal számolhatunk. 2.4 HUMÁN I NFRASTRUKTÚRA - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SZOCIÁLPOLITIKA 2.4.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik egy klub, idősek otthona, posta, tűzoltóság és tagóvoda, valamint az háziorvosi rendelő.

14 2.4.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság A település egészségügyi ellátása megosztottan működik. Rábacsanakon a háziorvos a Rábacsanak, Hunyadi u. 68. szám alatti háziorvosi rendelőben heti két alkalommal (kedd, csütörtök - délelőtt) tart rendelést. A háziorvos székhelye Egyed Önkormányzat, Rábacsanakon az alapellátást társulás alapján látja el. A háziorvos feladatait vállalkozásban végzi. Az épületben kapott helyet a védőnő. A védőnői szolgálatot szintén Egyed központtal társulás formájában látja el. A védőnő a községben keddi napokon végzi az alapellátást. Az épület korábban felújításra került, a közeljövőben a tetőszerkezet felújítása aktuálissá válik. A fogorvosi szakellátást Szilban látják el szintén társulás formájában. A községben gyógyszertár nem működik. A gyógyszereket az arra rászorulók számára a falugondnok Csornáról szerzi be. Egyéb szakrendelők Csornán illetve Győrben érhetők el a település lakossága számára. 2.4.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság A községben az alapfokú oktatás az alacsony gyermeklétszámra való tekintettel 2007. augusztus 31.-el megszűnt. Az alapfokú oktatást társulás keretében a Szent István Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szil látja el. A felső tagozatosok Szil községbe járnak (18 fő) az alsósok a központi intézmény tagiskolájába Egyedre (13 fő). Az általános iskola épületében jelenleg a községi mozgókönyvtár működik, különben az épület kihasználatlan. 2.4.3.1 2.4.3.2 Óvoda Napközi otthonos óvoda működik a településen, melynek férőhelye 20 fő. Jelenleg 16 óvodás gyermek van és 2 óvoda-pedagógus látja el a felügyeletet. Jelenleg a kihasználtsága 60%. Fejlesztése és korszerűsítése tervezett. Óvodás gyermekek száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 15 925 15 644 15 266 15 301 14 133 13577 13569 13563 13610 13827 GYMSM. köz 7 271 7 132 7 034 7 069 6 251 5778 5753 5705 5453 5 492 Rábacsanak 29 25 21 * 15 18 19 17 19 15 Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye 37,5 36,9 36,0 36,1 32,5 31,2 30,8 30,83 30,82 31,24 GYMSM. köz 38,4 37,7 37,2 37,4 32,8 30,9 30,0 29,68 29,22 29,35 Rábacsanak 49,57 43,4 36,33 * 24,91 31,03 32,70 29,87 34,11 27,93 8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1997-2006. * nincs adat Az óvodába beíratott gyermekek száma 1997 és 2006 között csökkent. 2001-ben 14 gyermekkel kevesebb volt az óvodás korúak száma. Ezután ismét növekedett ez az adat és 2006-ban szintén csak 15 volt az óvodás gyermekek száma. Az ingadozást az ezer főre levetített értékek is mutatják. A megyei és községi adatok csökkenő tendenciája jól szemlélteti a születések, a gyermekvállalási kedv csökkenését.

15 Az óvodai ellátást intézményi szempontból társulás keretében a Kerekerdő Körzeti Óvoda Szany látja el. Helyben a központi intézmény tagóvodája működik jelenleg 16 gyermekkel. A tagóvodában két óvónő dolgozik. Az épület közel 100 éve épült, a tetőzet felújítása a közeljövőben indokolt. A jövőben hasonló létszámadatokkal számolunk az intézményben. Az intézmény felszereltsége közepesnek mondható. Az intézményben működik az önkormányzat működtetésében a főző konyha, amely 70 adagra főz. 2.4.3.3 Általános Iskola A település 6 tantermes általános iskolája, mely a rábacsanaki és egyedi felsős tanulóknak adott helyet 2007-ig működött. A felső tagozatosok jelenleg Szil községbe járnak (18 fő), az alsósok a központi intézmény tagiskolájába Egyedre (13 fő). Általános iskolai tanulók száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 40 477 40 238 40 059 4 096 38 282 38082 37688 36953 35328 34 476 GYMSM. köz. 16 984 16 746 16 463 16 500 15 998 15305 15418 14991 13810 13 464 Rábacsanak 52 53 45 * 41 40 43 38 42 35 Általános iskolai tanuló 1000 lakosra GYMS megye 95,0 88,0 95,0 94,0 88,0 88 85,6 84 80 78 GYMSM. köz. 90,0 95,0 87,0 87,0 84,0 76 80,4 78 74 72 Rábacsanak 88,88 92,01 77,85 * 68,10 68,96 74,81 66,78 75,40 65,17 9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1997-2006. * nincs adat 2006-ban a településen 35 általános iskolás tanuló volt. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenő. A 2006-os adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma alacsonyabb a megyei és a községi átlagnál is. 2.4.4 Továbbtanulási szokások Az általános iskolások döntő többsége Csornán vagy Győrben tanul tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása a következőképpen alakul: Intézménytípus Arány Gimnázium 30 % Szakközépiskola 60 % Szakmunkásképző 10 % 27. táblázat: Továbbtanulási helyek Az általános iskola elvégzése után a diákok legnagyobb része Győrben tanul tovább. Középiskolába helyi diákok járnak ezen kívül Csornára és Sopronba is. A középiskolások zöme szakközépiskolába jár, de jelentős a gimnáziumi tanulók száma. A továbbtanulók mintegy 10%-a a szakmunkás képzésben vesz részt. A diákoknak sportolási lehetőségük van a településen működő sportegyesületben.

16 2.4.5 Közbiztonság, rendő rség, tű zoltósághelyzete 2.4.5.1 Közbiztonság: Rábacsanakon nincs körzeti rendőrőrs. Mindezen feladatokat két körzeti megbízott teljesíti. Rábacsanak település közbiztonsági helyzete átlagosnak mondható. A községben nem jelentős az átmenő forgalom. A település a Szili Körzeti Rendőrőrshöz tartozik. Az utóbbi évek bűnügyi statisztikáit nem ismerjük, az a Csornai Rendőrkapitányságon elérhető. Közlekedési baleset az utóbbi években a községben nem történt. 2.4.5.2 Önkéntes tűzoltóság: Tűzvédelmi szempontból a község a Csornai Önkormányzati Hivatásos Tűzoltósághoz tartozik. Csorna a községtől 14 km-re van. A községben tűzoltó egyesület működik, amely ellátja az önkéntes tűzoltósági feladatokat. Az önkéntes tűzoltó egyesület létszáma 25 fő. Az önkéntes tűzoltóság 2008. évben ünnepelte 120 éves fennállását. A tűzoltó egyesület csapatai (felnőtt, ifjúsági, női, gyermek) évről évre kiválóan szerepelnek az előzetes jó felkészülés eredményeként a körzeti tűzoltó versenyeken. A tűzoltó szertár a kultúrházhoz kapcsolódik, felszereltsége jónak mondható. 2.4.5.3 Kultúra, művészet, sport Rábacsanakon a kultúrház (Hunyadi u. 20.) állaga nagyon megromlott, sürgősen felújításra szorul. Jelenleg benyújtásra került a LEADER program keretében pályázati támogatási igény a munkák elvégzésére. A felújítás során az épület szinte teljes átalakítását (tetőzet, helyiségek kialakítása, nyílászárók cseréje stb.) el kellene végezni. A kultúrházban bérleményként működik a posta. A község kulturális élete nem jelentős, ezt még jobban rontotta az iskola bezárása, pedagógusok hiánya. A helyi művészeti élet területén megemlítendők Varga Miklós nyugalmazott iskola igazgató fafaragásai. A községben jelenleg szervezés alatt áll a nyugdíjas klub. A sport területén a községben a rábacsanaki községi sportegyesület működik, labdarugó szakosztállyal. A labdarugó csapat a megyei III. osztályú bajnokság Csornai körzeti csoportjában szerepel, itt a felnőtt csapat mellett tartalék csapat is szerepel. A labdarugó csapat az utóbbi időben mindig az élmezőnyben szerepelt. 2.5 KOMMUNIKÁCIÓ 2.5.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok Rábacsanakon a kábel tv rendszer kiépítésre került. Az üzemeltető Káldy Péter csornai vállalkozó. A kábel tv. üzemeltetésénél a szolgáltató 24 csatornát biztosít. A rendszerre a lakosság 65%-a kötött rá. A könyvtárba működik az T-Hom internetes rendszer. A község önálló internetes honlappal jelenleg nem rendelkezik, annak létrehozását a közeljövőben tervezik.

17 2.5.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehető ség a döntéshozatalban A településen önálló önkormányzat működik, amely jegyzőségen keresztül irányítja a települést. A községben minden munkanap fogadja az ügyfeleket a Polgármesteri Hivatal, így helyben intézhetik ügyeiket. A testületi ülések nyilvánosak, a lakosság a hirdetőkön elhelyezett meghívókból értesül ezekről, és évente közmeghallgatást tartunk. 2.6 GAZDASÁGI BÁZIS 2.6.1 Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. Az Rábacsanakon található vállalkozások száma 2006-ben 31 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1998) számítva 10 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 33 324 34 723 37 428 38 150 38 684 39 940 50 904 51 917 51 023 GYMSM. köz. 9 908 10 244 10 997 11 031 11 255 11 972 14 783 14 751 14 491 Rábacsanak 21 23 25 33 36 31 31 33 31 500-999 tel. 1398 1637 1791 1849 1843 1858 2258 2212 2247 KSH kistérség 2098 2169 2284 2308 2351 2423 2869 2959 2857 Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye 100% 104% 112% 114% 116% 120% 153% 156% 153% GYMSM. köz. 100% 103% 111% 111% 114% 121% 149% 149% 146% Rábacsanak 100% 109% 119% 157% 171% 148% 148% 157% 148% 500-999 tel. 100% 117% 128% 132% 132% 133% 162% 158% 161% KSH kistérség 100% 103% 109% 110% 112% 115% 137% 141% 136% Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 78,6 82,0 88,4 87,6 88,9 90,7 115,7 117,5 115,26 GYMSM. köz. 52,3 54,1 58,0 57,8 60,2 62,4 76,9 79,0 77,43 Rábacsanak 36,45 44,40 43,25 54,81 62,07 53,35 54,48 59,24 57,72 500-999 tel. 46,6 47,51 51,15 52,09 53,83 54,26 65,82 64,57 68,84 KSH kistérség 11 60 64 63 65 69 81 84 82 10. táblázat: Működő vállalkozások 1998-2006. A százalékos adatokat figyelembe véve látható, hogy a vállalkozások száma a 2002-s évben volt a legnagyobb. 2002-ig növekedett, majd utána csökkent a vállalkozások száma. Összevetve a többi településcsoporttal: Rábacsanakon a vállalkozások száma alacsonyabb intenzitással növekedett a vizsgált időszakban. Társas vállalkozások 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

18 GYMS megye 11 458 12 130 13 096 13 733 14252 15 242 17 359 18 030 18845 GYMSM. köz. 2 186 2 437 2 725 2 865 3034 3 389 3 923 4 047 4287 Rábacsanak 3 5 7 10 11 10 10 10 8 500-999 tel. 362 316 353 377 394 408 483 498 557 KSH kistérség 382 435 476 512 522 550 625 644 683 Társas vállalkozások számának változása (1998 100%) GYMS megye 100% 106% 114% 120% 124% 133% 151% 157% 164% GYMSM. köz. 100% 111% 125% 131% 138% 155% 179% 185% 196% Rábacsanak 100% 166% 233% 333% 366% 333% 333% 333% 266% 500-999 tel. 100% 87% 98% 104% 109% 113% 133% 138% 154% KSH kistérség 100% 114% 125% 134% 137% 144% 164% 169% 179% Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 27,0 28,6 30,9 31,6 32,8 34,6 39,5 40,8 42,58 GYMSM. köz. 11,5 12,9 14,4 15,0 16,2 17,7 20,4 21,7 22,9 Rábacsanak 576 578 578 602 580 581 569 557 537 500-999 tel. 9,87 9,17 10,08 10,62 11,50 11,89 14,10 15,25 16,38 KSH kistérség 10,55 15,10 13,24 13,99 14,37 15,56 17,70 18,33 19,57 11. táblázat: Társas vállalkozások 1998-2006. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban növekedett. 1998-hoz képest 2006-ban öttel több társas vállalkozás működött a településen. A vizsgált időszak ugyan növekedést mutat, de itt is kiugrik a 2002- es év amikor 11 társas vállalkozás működött a 2006-os 8-cal szemben. Egyéni vállalkozók 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 21 866 22 593 24 332 24 417 24 432 24 698 33 545 33 887 32 178 GYMSM. köz. 7 722 7 807 8 272 8 166 8 221 8 583 10 860 10 704 10 204 Rábacsanak 18 18 22 23 25 21 21 23 23 500-999 tel. 1398 1321 1438 1472 1449 1450 1775 1714 1690 KSH kistérség 1716 1743 1808 1796 1829 1873 2244 2315 2174 Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye 100% 103% 111% 112% 112% 113% 153% 155% 147% GYMSM. köz. 100% 101% 107% 106% 106% 111% 140% 138% 132% Rábacsanak 100% 100% 122% 128% 139% 117% 117% 128% 128% 500-999 tel. 100% 94% 102,86% 105% 104% 104% 127% 123% 121% KSH kistérség 100% 102% 105% 105% 107% 109% 131% 135% 127% Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 51,5 53,3 57,4 56,1 56,2 56,1 76,2 76,7 72,6 GYMSM. köz. 40,8 41,3 43,7 42,8 44,0 44,7 56,5 57,3 54,5 Rábacsanak 31,25 31,14 38,06 38,20 43,10 36,14 36,90 41,29 42,83 500-999 tel. 38,12 37,73 41,07 41,46 42,32 42,26 51,82 52,51 49,70 KSH kistérség 47,42 48,21 51,23 49,08 50,35 53,01 50,28 65,91 62,28

19 12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1998-2006. Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában is ugyanúgy a növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban, de a 2002-es maximum érték itt is jelentkezik, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. A növekedés százalékos aránya Rábacsanak esetében a megyei értékek alatt van. Az ezer főre jutó egyéni vállalkozó Rábacsanakon a legkevesebb. 2.6.2 A települési önkormányzat gazdálkodása 2.6.2.1 2.6.2.2 Az Önkormányzat gazdálkodói tevékenysége, vagyongazdálkodás: Rábacsanakon a hivatali teendőket Szany Nagyközség Polgármesteri Hivatala látja el körjegyzőségi megállapodás alapján. Helyben a hivatalban állandó ügyfélfogadással állnak az ügyfelek rendelkezésére. A hivatal informatikai rendszerrel való ellátottsága megfelelőnek mondható. Korábban a település igényelhetett Önhibáján Kívüli Hátrányos Helyzetű településeknek folyósítható támogatást, amely a meglevő intézmények működését biztosította. Az általános iskola bezárása után és az átszervezésekkel ez a lehetőség megszűnt. 2009. évben pályázati támogatás segítségével az önkormányzat falubuszt vásárolt, ezzel megnyílt a falugondnoki szolgálat működtetésének lehetősége. Ezen szolgáltatásra főként az idősebb lakosság körében van jelentős igény. A házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres segítségnyújtást társulás alapján a Beledi Egyesített Szociális központ látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat konyhájáról biztosítják. Az önkormányzat működési kiadásainak több mint felét a személyi juttatások és járulékaik teszik ki. A felhalmozási bevételek jelentős részét a helyi iparűzési adó és a magánszemélyek kommunális adója képezi. Az önkormányzat fejlesztésre éves költségvetésének kb. 5%-át tudja fordítani. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. Jelenleg esetlegesen értékesíthető ingatlan a bezárt általános iskola épülete lenne. 2.6.2.3 2.6.2.4 Adójövedelem Az önkormányzat 2008. évi adóbevételei az alábbiak szerint alakultak: - helyi iparűzési adó 3.330 e Ft - gépjárműadó 2.791 e Ft - magányszemélyek kommunális adója 933 e Ft 2.6.3 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei.

20 2006-ban 10 kiskereskedelmi egység működött Rábacsanakon. A kiskereskedelmi boltok száma változott, a legtöbb 2001-ben volt (11 db). A vizsgált idő intervallumon növekedés tapasztalható. Az ezrelékes mutató esetében Rábacsanak a megyei összesített értéket meghaladja. A saját település kategóriájához képest a település több mint kétszeres értékkel rendelkezik. Kiskereskedelmi boltok összesen 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 6 258 6 937 7 308 7 511 7 576 7 670 7768 7 771 7 793 7819 GYMSM. köz. 2 194 2 238 2 231 2 172 2 063 1 968 1 972 1 960 1 846 1787 Rábacsanak 8 8 7 * 11 6 9 10 10 10 500-999 tel. 395 403 373 372 366 344 324 315 301 302 KSH kistérség 491 521 528 467 546 537 538 547 554 548 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 17,6 17,6 17,6 17,6 17,6 GYMSM. köz. 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 10,5 10,3 10,2 9,9 9,5 Rábacsanak 13,67 13,8 12,11 * 18,27 10,34 15,49 17,57 17,95 18,62 500-999 tel. 10,68 10,99 10,82 10,62 10,31 10,04 9,44 9,19 9,22 8,65 KSH kistérség 13,47 14,39 14,69 12,99 14,92 14,78 15,22 15,49 15,77 15,70 13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1997-2006 Élelmiszerboltok száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 1 954 2 185 1 765 1 732 1 706 1 661 1 649 1 590 1 573 2034 GYMSM. köz. 909 965 850 843 797 770 758 732 693 776 Rábacsanak 3 3 2 * 4 2 2 2 2 2 500-999 tel. 160 167 142 149 147 139 125 120 114 132 KSH kistérség 172 182 151 * 151 147 142 137 137 162 GYMS megye Élelmiszerboltok 1000 lakosra 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 4,5 GYMSM. köz. 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 4,1 4,0 3,8 3,7 4,14 Rábacsanak 5,12 5,20 3,46 * 6,64 3,44 3,44 3,51 3,59 3,72 500-999 tel. 4,32 4,55 4,12 4,25 4,14 4,05 3,64 3,50 3,49 3,88 KSH kistérség 4,71 5,02 4,02 * 4,12 4,04 4,02 3,88 3,90 4,64 14. táblázat: Élelmiszerboltok 1997-2006 * nincs adat Rábacsanakon 2006-ban 2 db élelmiszerbolt működött és jelenleg is 2 db működik. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok száma Rábacsanakon a legkevesebb. Az elmúlt pár évben a számuk nem változott. Vendéglátóhelyek száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 2 072 2 275 2 405 2 478 2 565 2 641 2 792 2 810 2 876 2905 GYMSM. köz. 898 934 962 967 974 969 1 035 1 039 1 011 1015 Rábacsanak 2 2 1-2 2 2 2 2 2 500-999 tel. 154 160 141 148 141 129 133 139 141 137 KSH kistérség 155 161 165 169 174 181 185 189 192 195

21 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 6,1 6,3 6,3 6,5 6,5 GYMSM. köz. 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 5,4 5,4 5,4 5,4 Rábacsanak 3,4 3,5 1,7-3,3 3,4 3,4 3,5 3,6 5,6 500-999 tel. 4,2 4,4 4,1 4,2 4,0 3,8 3,9 4,1 4,3 4,0 KSH kistérség 4,2 4,4 4,6 4,7 4,8 5,0 5,2 5,4 5,5 5,6 15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003. A vendéglátóhelyek száma a vizsgált időszakban nem változott. Az egyéb vizsgált kategóriák esetében növekedés figyelhető meg, kivéve az 500-999 fős települések esetében. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Rábacsanak a kistérséghez és a megyei községekhez képest 2006-ban átlagos mutatóval rendelkezett. A településen jelenleg 2 db vendéglátóhely működik: egy melegkonyhás vendéglő és egy presszó. K ÖRNYEZETI ADOTTSÁGAOK 2.6.4 Elhelyezkedés Rábacsanak Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik. Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a volt járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A 86-os főút a településtől 1 km-es távolságban húzódik. A községet közúton, és régebben vasúton is meg lehetett közelíteni. A községnek Egyeddel közös vasútállomása volt a Pápa Csorna-vasútvonalon, de itt 2007. március 3-án megszűnt a személyforgalom. A falu belterülete kelet-nyugati irányban helyezkedik el. A korábbi útifalu jellegű hosszútelkes településen a későbbi beépítések folyamán a főutcára hat keresztirányú mellékutca került kialakításra. A falu belterületét nyugatról a Linkó-patak határolja. 2.6.5 Domborzati, földtani adottságok A Rábaköz földrajzilag jól behatárolható terület, a Kisalföld egyik kistája, amelyet a Győri-medence süllyedését követően a folyók, főként a Rába és a Répce által lerakott kavics és homok hordalék hozott létre. A Rábaközt határoló folyók délen és keleten a Rába, nyugaton a Kis-Rába és Répce, északon a Rábca. Felszíne nagyrészt sík, észak felé lejt, a Hanság déli nyúlványain vizenyős mélyedések találhatók: a Király-tó, a Barbacsi-tó a Fehér-tó, amelyek természetvédelem alatt állnak. 2.6.6 Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 185-190 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 16,5 C - + 33,5 C között várható. A csapadék évi összege 590 és 640 mm, amely a vegetációs időszakban 340-370 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma maximum 35 nap, maximális hóvastagság 24 cm. A hóval való borítottság az utóbbi években az éghajlatváltozással párhuzamosan csökkent. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,5-5,5 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék, kapások és kertészeti növények.

22 2.6.7 Vízrajz Vízrajzilag a község a Rába vízgyűjtő területéhez tartozik. A felszíni vizek lefolyását több kisebb csatorna biztosítja. A Rábaközt apró patakok, erek hálózzák be. Rábacsanak határát a Linkó-patak szeli keresztül. 2.6.8 Természetes élő világ, talaj A Rába-völgy élővilágát délnyugatról a mediterrán, keletről és északról főként a kontinentális hatások befolyásolják. Ennek tulajdonítható a rendkívül változatos növény-és állatvilág kialakulása. Harasztok, zsurlók és páfrányok nagy számban fordulnak elő. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották. A terület vadállományából az őz, a nyúl és a fácán a számottevő. Felületét a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja. 2.6.9 Tájalakulás Első katonai felmérés (1782-1785) Második katonai felmérés (1819-1869) A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a jobb minőségű területeken azonban tovább folytatódott a szántóföldi művelés.

23 2.6.10 Természeti környezet Rábacsanak község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és minimális erdő és rét-legelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Terület (ha) Arány (%) Erdőterület 77,86 ha 91,09 % Szántóterület 1240,22 ha 5,71% Rét, legelő területek 37,58 ha 2,76% Nádas 1,19 ha 0,34% Vizállásos terület 4,627 ha 0,087% Összesen 1361,48 ha 100 % A település külterületének nagysága kb. 1361 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó, kisebb részben rét, legelő, nádas és vízgazdálkodási területekkel rendelkezik. Öszszefüggő jelentős nagyságú külterületi erdőterület nem található a községben. A szántók nagy része SZ1-SZ4 közötti minőségi osztályokba tartozik. 2.6.11 Természetvédelem A település területén több helyen található természeti terület, de nem védett. A település D-Ny-i részén található Linkó-patak az ökológiai hálózat része. Rábacsanak a Rábaközhöz tartozik. A Rábaköz Natura 2000-es terület az erdők és az ún. rábaközi kisvízfolyások miatt. A Rábaközi kiemelt természetmegőrzési terület 5.987 ha. 2.6.12 Települési zöldfelületek Rábacsanak zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg a település közigazgatási területén nem találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálható egy-két a tájat változatossá, mozaikossá tévő elem. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település nyugati részén lévő Linkópatakot kísérő zöldsáv. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Jelentős közpark a település területén nincs. A legjelentősebb faluképet is meghatározó zöldfelület a templom körüli orsós tér, amelynek fejlesztése, igényes burkolatokkal, zöldfelületekkel, köztéri elemekkel való felújítása javasolt. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi terület (sportpálya területe), amely területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. A sportpálya területét többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként is funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.