ADÓKONFERENCIA 2019. A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2019. évi változások Készítette: Greskóné Koller Krisztina Kissné Horváth Marianna www.saldo.hu www.adozasitanacsadas.hu 2018. november 1
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. évi LXXXI törvény (Tny.) 1997. évi LXXX törvény (Tbj.) 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) 1998. évi LXVI. törvény (eho tv.) 2018. évi LII. törvény (új szocho tv.) 2011. évi CLVI. törvény (régi szocho tv.) 2
Módosító jogszabályok Nyári törvény módosítás 117. MK 2018. évi XLI. tv Külügyi tárgyú tv. módostás 183. MK 2018. évi LXXVII. tv. Őszi törvény módosítás 184. MK 2018. évi LXXXII. tv. 3
Tny. illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával: Öregségi nyugellátásban részesülő (nők 40 éves jogosultsági idejével megállapított öregségi nyugdíjas is) Saját jogú nyugdíjasok (Tbj. 4. f)) Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülő, Egyházi jogi személytől nyugdíjban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülő, 4
Saját jogú nyugdíjasok (Tbj. 4. f)) Szociális biztonsági rendszere koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló (883/2004. EK, 987/2009. EK) rendeletek illetve az EGT állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú nyugellátásban részesül A egyéni és társas vállalkozó álló akkor is, ha nyugellátásának folyósítása szünetel. Mt. szerint munkaviszonyban álló akkor is, ha nyugellátásának folyósítása szünetel (új szabály 2019.01.01-től) 5
Biztosítottak körének változása Nem biztosított az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas 2019. 01.01-től 19T1041 2018. december 31-én munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállalókat 8 napon belül változásbejelentésen ki kell jelenteni a biztosítottak köréből (2019. január 8-ig) Bérszámfejtés beállítások módosítása (nem fizet a munkáltató szochót (19,5 %), szakképzést (1,5%) nem vonunk egészségbiztosítási (4+3 %) munkaerőpiaci (1,5 %) és nyugdíjjárulékot (10%) csak szja-t (15 %) vonunk! Ellátási jogosultság változása: betegszabadság jár, baleseti ellátás (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék nem jár) ellátás nyugdíjas státusza alapján illeti meg! 6
Saját jogú nyugdíjas Mt. szerint foglalkoztatott munkabére 2018. 2019. Bruttó munkabér 200.000 Ft 200.000 Ft Szociális hozzájárulási adó (19,5 %) 39.000 Ft - Szakképzési hozzájárulás (1,5 %) 3.000 Ft - Munkáltató költsége összesen 242.000 Ft 200.000 Ft Természetbeni egészségbiztosítási járulék 8.000 Ft - Pénzbeli egészségbiztosítási járulék - - Munkaerőpiaci járulék - - Nyugdíjjárulék (10 %) 20.000 Ft - Személyi jövedelemadó (15 %) 30.000 Ft 30.000 Ft Munkavállaló terhe összesens 58.000 Ft 30.000 Ft Nettó munkabér 142.000 Ft 170.000 Ft Nettó munkabér változás + 19,72 % 7
Biztosítottak körének változása Biztosított a vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban álló személy (2019.01.01-től) 2ő 333/2017. Korm. rendelet szerint minisztérium által létrehozott és finanszírozott, a vendégoktatók által megszervezett és lebonyolított programsorozatban résztvevő ösztöndíjas lektor illetve vendégtanár. A program célja a magyar kultúra külföldi népszerűsítése. A feladatukat a külföldi felsőoktatási intézményben vagy a külföldi magyar intézetben látják el intézményi megállapodás alapján. 8
Biztosítottak körének változása Biztosított (Tbj. 5. (2) bek. szerinti tisztségviselők, vezető tisztségviselők, fb tagok stb... Ha díjazásuk eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári naponként annak harmincad részét. További feltétel (2019.01.01-től), hogy a munkáját Magyarországon, Közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban, Kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező másik állam területén végzi. 9
Ország Kihirdetés Alkalmazás Albánia 2015. évi XVIII. tv. 2016. július 1. Ausztrália 2011. évi CXVII. tv. 2012. október 1. Bosznia és Hercegovina 2009. évi II. tv. 2009. augusztus 1. Kétoldalú szociálpolitikai egyezmények 2018. India 2010. évi XXIX. tv. 2013. április 1. Japán 2013. évi CLII. tv. 2014. január 1. Kanada 2003. évi LXIX. tv. 2003. október 1. Koreai Köztársaság 2006. évi LXXIX. tv. 2007. március 1. Macedónia 2015. évi XXIII. tv. 2015. szeptember 1. Moldova 2013. évi CCXXXIII. tv. 2014. november 1. Mongólia 2011. évi CXVIII. tv. 2012. június 1. Montenegró 2008. évi LXXII. tv. 2009. április 1. Québec 2006. évi XVII. tv. 2006. július 1. Szerbia 2013. évi CCXXXIV. tv. 2014. december 1. USA 2015. évi XXIX. tv. 2016. szeptember 1. Török 2015. évi XXX. tv. 2018. április 1. 10
Biztosítottak körének változása Tbj. 5. (3) Biztosított az a személy is, aki a munkált külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj. hatálya alá tartozik. 11
Egészségügyi szolgáltatási járulék 2019. január 1-től 7.320 Ft-ról 7.500 Ft-ra, napi összege 244 Ft-ról 250 Ft-ra változik. A központi költségvetés által fizetendő járulék maradt 7320 Ft / fő. (foglalkoztatottak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő személyek csedben, gyedben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, gyermek gondozást segítő ellátásban, egyéb járadékokban, jövedelempótlékban stb.. részesülők után. 12
PIROS LÁMPÁS eljárás Piros láma az orvosnál / egészségügyi szolgáltatónál: a TAJ érvényes, azonban a beteg jogviszonya rendezetlen A jogviszony rendezési eljárásban az adóhatóság felszólítására a természetes személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell hitelt érdemlő módon bizonyítani egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. (eddig 8 nap volt). Kérelemre indokolt esetben a rendelkezésre álló 15 nap további 15 nappal meghosszabbítható. (Tbj. 45/A. ) 13
Egészségügyi szolgáltatási járulék alóli mentesülés Nem kell megfizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató (egyéni vagy társas) vállalkozó foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. Szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség alól, ha az Mt. szerinti munkaviszonyban áll. 14
Megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértékének változása Belföldi nagykorú természetes személy nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából és a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén a korábbi 34 % helyett 2019.01.01-től 24 %. 15
Új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2018/123 MK. 07.31) 1998. évi LXVI. törvény (eho tv.) 2011. évi CLVI. törvény (Eat. Tv) (régi szocho tv.) 2018. évi LII. törvény (új szocho tv.) 16
Átmeneti szabály A régi Szocho (Eat tv. IX. fejezete) valamint az Eho tv. alapján 2019. január 1. előtt keletkezett adó, illetve hozzájárulási kötelezettségeket az említett törvények 2018. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell teljesíteni. 17
Más jogszabályok alkalmazása Az adóval összefüggő adókötelezettségei teljesítése során az Art. Rendelkezéseit e törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell alkalmazni. Az Ekho, az Eva, valamint a Katv. törvény hatálya alá tartozó adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az érintett törvények rendelkezései szerint teljesítik. Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő jogi aktus, nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő rendelkezést tartalmaz. 18
Adóköteles jövedelmek Minden olyan jövedelem, amelyet jelenleg szocho, vagy eho terhel: Minden összevont szja adóalapba tartozó jövedelem Tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatott kifizetett ösztöndíja, szakszervezet részére levont tagdíj Szja tv. szerinti önálló és nemönálló tevékenység jövedelme, ami nem képezi szja alapját, de a Tbj alapján járulékalapot képez (munkaszerződésben meghatározott alapbér, külföldi munkaszerződésben meghatározott díj) Szja külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások (Szja 71. ) az adóalap 100 %-a után, egyes meghatározott juttatások (Szja 70. ) adóalap 1,18-szerese után, kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja 72. ) adóalap 1,18 szerese után. 19
Adóköteles jövedelmek Vállalkozásból kivont jövedelem Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem Osztalék, vállalkozói osztalékalap, Árfolyamnyereségből származó jövedelem Szja tv. 1/B. hatálya alá tartozó külföldi előadóművész, stáb tag adóköteles jövedelme után Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő a jövedelmének 75 százaléka A tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő a bevételének 4 százaléka Magyarországon adóztatható része után. 20
Adóalapot képező jövedelem Adóalapot képez az a jövedelem is, melynek kifizetése, juttatása olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. Alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. 21
Adó mértéke 19,5 % Fontos! Ha év közben változik az adó mértéke, arra a hónapra már azt kell alkalmazni, amely hónapban a megváltozott adómérték hatályba lép! 22
Adófizetési felső határ A minimálbér 24 szereséig kell az adót megfizetni Vállalkozásból kivont jövedelem Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem Osztalék, vállalkozói osztalékalap, Árfolyamnyereségből származó jövedelem Szja tv. 1/B. hatálya alá tartozó külföldi előadóművész, stáb tag adóköteles jövedelme után 23
Adófizetési felső határba tartozó jövedelmek Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem A Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott jövedelem amely a Tbj. 4. k) 2. pont alapján járulékalapot képez Tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, munkavállalói érdekképviseletnek befizetett tagdíj 24
Nyilatkozat A vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír kölcsönzéséből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a szocho fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. Nyilatkozhat arról is, hogy az adófizetési felső határ számítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Téves nyilatkozat szankciója: a természetes személyt terhelő adót 6 százalékkal növelten a tárgyévi szja bevallásban kell bevallani, és 2020. május 20-ig befizetni. 25
Példa adófizetési felső határ számítására 2018. 2019. Munkabér 250.000 Ft / hó Eb járulék 7% 210.000 Ft 3.000.000 Ft Árfolyamnyereség 1.000.000 Ft Eho 14 % 140.000 Ft 1.000.000 Ft Ingatlan bérbeadás 1.200.000 Ft 0 Ft 1.200.000 Ft Összes szja alapot képező jövedelem EHO felső határ (2018.) Eho 14 % 450.000 Ft 5.800.000 Ft Osztalék 2.000.000 Ft Eho 100.000 Ft Adófizetési felső határ (24* (kb) 150.000 Ft) 2019. Szocho 19,5 % 3.600.000 Osztalék 2.000.000 Ft Szocho 0 Ft 26
Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés tevékenység jogállás alapján 5. (1) bekezdése a) h ) pont Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak Társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel Iskolaszövetkezetnek a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjára tekinettel (25 éves korig a szünetelés alatt sem kell) Szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel Kifizetőnek a szakmai gyakorlatra kötött hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony alapján Kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel, Közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja közt fennálló jogviszonyára tekintettel Tbj szerinti külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel 27
Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés tevékenység jogállás alapján 5. (2) bekezdése a) l ) pont Például: - külföldi állam magyarországi diplomáciai, konzuli képviseletének külföldi tagjának, a tag külföldi háztartási alkalmazottjának juttatott bevétel, - Nemzetközi szervezet mentességet élvező tisztviselőjének, családtagjának jutatott bevétel, - Külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatott harmadik állam polgára meghatározott feltételek szerint, - Kifizető által folyósított tb ellátás, táppénz, baleseti táppénz, csed, gyermeknevelési támogatás, gyed, - Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem 28
Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés A szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adó-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. (A1) 29
Adó fizetésére kötelezett személy A nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén: ha juttató kifizető, külföldi kifizető, akkor a kifizető ha külföldi kifizetőtől származik, de nem képezi Tbj. szerinti járulék alapját, akkor a természetes személy Önálló tevékenységből származó jövedelem esetén: ha a juttató kifizető, akkor a kifizető (külföldi is!) ha nem kifizetőtől származik, akkor a természetes személy ha külföldi kifizetőtől származik, de nem képezi Tbj. szerinti járulék alapját, akkor a természetes személy Egyéb jövedelem ha a juttató kifizető, akkor a kifizető Ha nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető nem köteles az adóelőleget megállapítani, akkor a természetes személy 30
Adófizetésre kötelezett személy Béren kívüli, egyes meghatározott juttatások, kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a kifizető Vállalkozásból kivont, értékpapír kölcsönzés, osztalék, árfolyam nyereség, külföldi előadóművészet (Szja tv. 1/B) esetén - Természetes személy (kivéve a külföldinek minősülő személyt) Nem esik az adófizetési kötelezettség alá az EGT bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerin osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. 31
Speciális esetek Kirendelés esetén : fő szabály szerint a kirendelő, megállapodás alapján a kirendelés alapján foglalkoztató Munkaerőkölcsönzés esetén: a kölcsönbe adó, külföldi kifizető kölcsönbe adó esetén a kölcsönbe vevő Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén: a kijelölt munkáltató 32
Vállalkozók, vállalkozások adófizetési kötelezettsége 33
Egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok Főfoglalkozású: Szja tv. rendelkezései szerint vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapja a vállalkozói kivét, Átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelem Gyes, ápolási díj mellett személyesen folytatott tevékenység estén a kivét, de havonta legalább a minimálbér / garantált bérminimum 112,5 százaléka. 34
Egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok Tényleges kivét alapján kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót: - többes jogviszonyú vállalkozó (más társas vállalkozásban megfizeti a minimálbér / garantált bérminimum után - heti 36 órás munkaviszony mellett - GYED, GYET mellett folytatott tevékenység esetén, - Magyarországon, EGT tagállamban vagy Svájcban közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett 35
Egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok Nem fizet szociális hozzájárulási adót: EGT más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik Kiegészítő tevékenységű 36
EVA adózó egyéni vállalkozó Főfoglalkozású: A minimálbér / garantált bérminimum 112,5 százaléka, magasabb járulékalap választása esetén a választott alap Nem főfoglalkozású: az eva alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, a nemzeti köznevelési, felsőoktatási törvény szerinti közép vagy felsőfokú oktatási intézményben, EGT államban vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat folytat Tagként a kifizetővel az adóalap különös szabályai alá tartozik (pl Bt-ben megfizeti a minimum járulék alap (minimálbér/ garantált bérminimum 112,5 %- a után) 37
Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége Társas vállalkozó státusza Főfoglalkozású társas vállalkozó Kivét, de legalább a minimálbér / garantált bérminimum 112,5 százaléka X Tényleges kivét vagy nulla Társas vállalkozó egyéni vállalkozás mellett Választása szerint Választása szerint Társas vállalkozó több társaságban Választása szerint Választása szerint Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett Heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett CSED mellett GYED mellett, ha a tevékenységet személyesen folytatja X Nem dolgozhat, nincs járulékfizetési kötelezettsége X X GYES mellett, ha a tevékenységet személyesen folytatja X GYET mellett, ha a tevékenységet személyesen folytatja X 38
Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége Társas vállalkozó státusza Nappali tagozatos belföldi tanulmányok mellett Nappali tagozatos EU és Svájci tanulmányok mellett Nappali tagozatos harmadik országbeli tanulmányok mellett Esti, levelező és egyéb tagozaton belföldi és külföldi tanulmányok mellett Katás egyéni vállalkozás mellett Kivét, de legalább a minimálbér / garantált bérminimum 112,5 százaléka X X X Tényleges kivét vagy nulla X X 39
Biztosított mezőgazdasági őstermelő Tevékenységet kezdő, és a 8 MFt bevételi határt meghaladó biztosított őstermelő a minimálbér, vagy a vállalt magasabb összeg Mezőgazdasági kistermelő szocho alapja a vállalt összeg, ennek hiányában az összevont adóalapba tartozó adólelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem, átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka, csökkentve a Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel. 40
Nem biztosított mezőgazdasági őstermelő Szociális hozzájárulási adó alapja: - Összevont adóalapba tartozó adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem - Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka - A tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka 41
Szociális hozzájárulás adó bevallás Változatlanul: a kifizető a tárgyhót követő hónap 12-ig vallja be és fizeti meg. Speciális szabályok is megmaradtak, az egyes jogviszonyok, jövedelmek vonatkozásában (egyéni vállalkozó, őstermelő, kamatkedvezmény stb..) Természetes személy az éves adóbevallásában (adóbevallási tervezet felhasználásával, vagy saját maga által készített bevallásban 19SZJA) 42
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 43
Megszűnő kedvezmények 1 2 3 4 5 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmény Karrier Híd program megvalósítását célzó kedvezmény Szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások kedvezménye Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatás kedvezménye Részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
Átmeneti rendelkezések A legfeljebb 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető 2 éves időtartamú kedvezmény A tartósan álláskereső után érvényesíthető 2+1 éves időtartamú kedvezmény Az anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után igénybe vehető 2+1 illetve 3+2 éves kedvezmény Szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye az érvényesítésre nyitva álló időtartamig az Eat. Tv. 2018.12.31-ig hatályos szabályai szerint még igénybe vehető, amennyiben azok érvényesítése 2018. december 31-én folyamatban van. 45
Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás (régi Pftv-ben rögzített változatlan tartalommal) Kedvezmény mértéke: A közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka utána az általános adómérték (19,5 %) 50 százalékával megállapított összeg. A közfoglalkoztatott után más kedvezményt érvényesíteni nem lehet. 46
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók FEOR 08 Kedvezmény mértéke: 9 főcsoportjába tartozó munkakörben 6. főcsoport 61. csoportjába, 7333 és a 8421 feor szerinti munkakörben A munkavállalót megilleti, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeg 47
Munkaerőpiacra lépők Munkaerőpiacra lépő az, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogiszonnyal. A számítás során csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. 48
Munkaerőpiacra lépők Kedvezmény mértéke: A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében. Az érvényesítés feltétele a NAV által (hivatalból) kiállított igazolás, melyet a foglalkoztatás kezdetét követő hó 10. napjáig a NAV elektronikusan megküld a foglalkoztató részére. 49
Hivatalból induló eljárás ( T1041) Legfeljebb 92 nap NAV Munkáltató
három vagy több gyermeket nevelő Munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény A kedvezmény mértéke: A kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első három évében, és legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. 51
három vagy több gyermeket nevelő Munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény A kedvezményt a kifizető az előírt feltétel fennállásáról szóló NAV igazoláson túl a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesítheti. A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve munkaerőpiacra lépésre vonatkozóan előírt feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott, és a NAV által továbbított kérelmére a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére. 52
Megváltozott munkaképességű személyek kedvezménye Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az Mmtv. alapján rokkantsági ellátásban, vagy rehabilitációs ellátásban részesül. 53
Megváltozott munkaképességű személyek kedvezménye A kedvezmény igénybevétele: munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból, az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a társas vállalkozást a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból. Kedvezmény mértéke: A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel. A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti 54
Kutatók foglalkoztatásának kedvezménye A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Kedvezmény mértéke: a tudományos fokozattal rendelkező munkavállaló esetében a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után a 19,5 százalékos adómértékkel megállapított összeggel, a hallgató, vagy doktorjelölt munkavállaló esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel. 55
Új típusú K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény Az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutatófejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Kedvezmény mértéke: A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeg. 56
Új típusú K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény A kedvezmény érvényesítése esetén a Tao tv. 7. (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körbe végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költségeként nem vonható le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre a kedvezményt érvényesít. 57
Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető kedvezmény A védett korban elbocsátott köztisztviselő után az őt munkaviszonyban foglalkoztató költségvetési szervnek nem minősülő munkáltató szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás kedvezményre jogosult. Feltétele, hogy a természetes személy rendelkezzen az elbocsátó munkáltató által kiállított igazolással, és hogy annak egy eredeti példányát a kifizető részére bemutassa Az igazolás annak a természetes személynek adható ki, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte. 58
Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető kedvezmény A munkavállalót a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabére de legfeljebb a minimálbér négyszerese után a szociális hozzájárulási adó tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel. Legfeljebb arra az időre, amíg a munkavállaló Tny. szerint nem minősül a saját jogú nyugdíjasnak. 59
Az adókedvezményre vonatkozó közös szabályok A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult Az adókedvezményeket (ide nem értve a közfoglalkoztatás kedvezményét) a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti. A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére Az adókedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létesített munkaviszony során. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe. Az adókedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg 60
Köszönöm a figyelmet! 61