Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Hollanday Andrea Dr. Nagy Tibor Ócsai András Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya Széll Gábor Szerkesztette: Hollanday Andrea Informatikai háttér: Juhász József Légrádi Attila Tartalomjegyzék
Bevezetés... 4 Légszennyezés... 7 Légszennyező anyagok kibocsátása... 12 Mérőhálózat... 17 Zajterhelés... 37 Mezőgazdasági zajkibocsátás... 37 Ipari zajkibocsátás... 38 Közlekedési zajok... 39 Közúti közlekedés... 39 Vasúti közlekedés... 45 Repülési zaj... 45 Egyéb zajok... 45 Vizek védelme... 48 Vízellátás... 48 Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés... 49 Kibocsátott szennyvíz- szennyezőanyag mennyiségek... 51 A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként... 54 Felszíni vizeink minősége... 57 Meteorológiai adatok értékelése... 57 Betározott vízmennyiség a vízgyűjtőn... 57 Vízhozamok a Tisza folyón... 59 Vízfolyásaink vízminősége... 59 A Tisza folyó vízminősége... 60 A Zagyva folyó vízminősége... 62 Belvízcsatornák vízminősége... 64 A Tisza-tó vízminősége... 65 Holtágak vízminősége... 66 Talajállapot... 67 A felszín alatti vizek állapota... 67 A talajvizek környezeti állapota... 67 A rétegvizek környezeti állapota... 68 A termálvizek állapota... 69 A felszín alatti vízbázisok védettsége... 70 Hulladékgazdálkodás...78 Alapadatok... 78 Hulladékok keletkezése, kezelése... 78 Veszélyes és nem veszélyes nem települési hulladékok... 78 Veszélyes hulladékok... 81 Nem veszélyes hulladékok... 82 Nem veszélyes települési hulladékok... 84 Kiemelt hulladékáramok... 88 Összegzés... 95 2
Természet- és Tájvédelem... 97 A Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése... 97 A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése... 102 A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése... 104 A Bükki Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése109 A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése... 114 A Tisza-tó... 128 3
BEVEZETÉS Jelen dokumentáció a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006 évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel. Az 1995 évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg, mely 7492 km 2 -re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely időközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-Nagykun- Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyéből 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km 2 -es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát a 276/2005. (XII. 20.) Kormány rendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: LÉGSZENNYEZÉS ZAJTERHELÉS VIZEK VÉDELME HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM 4
5
LÉGSZENNYEZÉS 6
LÉGSZENNYEZÉS A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-oxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Kén-dioxid, SO 2 A SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO 2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. 7
2. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban 10 000 mg/m 3, 8 órás átlag: 5000 µg/m 3, éves átlag: 3000 µg/m 3 II. fokozottan veszélyes 8
3. táblázat A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 mg/m 3 24 órás és 40 µg/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatásfokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek. 9
4. táblázat A ülepedő por élettani és ökológiai hatásai Rövidítések, jellemzés Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM 10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra TSPM - összes lebegő portartalom PM 10-10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m 3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m 3, 24 órás: 100 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 5. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Benzol, C 6 H 6 Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. 10
Élettani hatásai Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m 3, éves átlag: 5 mg/m 3 I. különösen veszélyes 6. táblázat A ózon élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek Ózon, O 3 Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O 3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O 3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. 11
Légszennyező anyagok kibocsátása A KÖTI-KTVF területén 678 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. Területünkön több mint 2300 légszennyező pontforrás üzemel. 2005-ben a 2004-ről benyújtott légszennyezés mértéke (LM) jelentések száma 586. A kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét településenként foglalja össze a 7. táblázat. 7. táblázat Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén Település Telephely Pont-forrás SO 2 CO NO x SZI- LÁRD SZERVES OLDÓ- SZEREK EGYÉB db db kg/év ezer t/év Abádszalók 3 16 0 2 7 76 0 0 0.024 Abony 13 42 1921 445784 25595 2479 5753 66 7.594 Albertirsa 8 13 2 1648 387 8 95 90 0.235 Átány 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Berekfürdő 3 10 4 105 141 0 0 6 0.784 Besenyszög 6 10 0 5 51 700 0 0 0.135 Cegléd 43 138 1038 16286 20056 10750 3948 1372 30.078 Ceglédbercel 6 8 1 6 16 27 0 0 0.048 Cibakháza 5 9 0 81 157 74 347 0 0.251 Csataszög 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Csemő 2 4 0 0 0 302 0 0 0.000 Csépa 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Cserkeszőlő 1 2 0 1 1 0 97 0 0.000 Dánszentmiklós 1 1 0 0 0 0 0 0 0.000 Doba 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Erdőtelek 1 2 1 1 35 23 727 0 0.000 Fegyvernek 7 20 1 2323 2939 730 487 0 0.106 Heves 11 45 2 1393 229 3055 1031 0 0.608 Hevesvezekény 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Hunyadfalva 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Jánoshida 1 1 0 0 0 0 0 0 0.000 Jászalsószentgyörgy 3 8 3 2872 118 128 400 0 0.179 Jászapáti 14 35 103 401 668 391 352 0 1.210 Jászberény 71 320 9024 15935 48734 5924 53970 498 41.637 Jászboldogháza 2 7 0 3 7 0 5 560 0.000 Jászfelsőszentgyörgy 1 1 0 0 0 0 0 0 0.000 Jászfényszaru 6 22 0 1874 2308 3075 15531 19 4.081 Jászivány 1 1 0 0 0 42 5024 0 0.000 Jászjákóhalma 5 19 54 638 433 995 955 0 0.654 Jászkarajenő 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Jászkisér 7 17 437 85 155 1008 711 0 0.435 Jászladány 10 27 5 49 172 334 3 120 0.275 Jászszentandrás 2 7 0 131 77 388 0 0 0.136 Jásztelek 2 2 0 0 0 46 132 0 0.000 Karcag 38 124 61 1207 3253 13863 7950 43 5.669 Kenderes 6 21 5 327 1256 3563 0 7 2.331 Kengyel 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Kétpó 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Kisköre 1 2 4 21 13 1 0 0 0.088 CO2 12
Település Telephely Pont-forrás SO 2 CO NO x SZI- LÁRD SZERVES OLDÓ- SZEREK EGYÉB CO2 db db kg/év ezer t/év Kisújszállás 22 80 10262 70038 4961 16844 16797 18 1.226 Kocsér 2 2 0 0 0 0 0 0 0.000 Kömlő 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Köröstetétlen 1 3 0 319 536 0 0 0 0.873 Kőtelek 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Kuncsorba 1 2 0 0 0 81 0 0 0.001 Kunhegyes 9 38 0 614 649 2436 4386 0 1.114 Kunmadaras 2 2 0 0 52 203 0 0 0.001 Kunszentmárton 16 51 7 4954 16604 2104 16876 0 7.218 Martfű 22 214 43 40524 120677 18233 75063 781 76.217 Mesterszállás 2 6 42 51 165 61 0 0 0.343 Mezőhék 4 17 3 626 2170 930 0 0 1.782 Mezőtúr 24 85 1579 188631 44330 3852 5591 26 12.726 Mikebuda 3 6 0 0 0 256 0 0 0.000 Nagyiván 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Nagykőrös 22 74 1615 17813 15822 5322 11539 15 20.978 Nagykörű 2 6 0 0 0 0 0 0 0.000 Öcsöd 1 2 0 0 0 0 0 0 0.000 Örményes 3 7 0 4 71 211 1546 12 0.135 Pély 1 1 0 0 0 0 0 0 0.000 Pilis 3 5 0 1 1 1 32 0 0.003 Pusztamonostor 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Rákóczifalva 2 2 7 18 63 0 0 0 0.041 Rákócziújfalu 2 3 0 0 0 19 0 0 0.000 Sarud 1 1 0 0 0 0 0 0 0.000 Szajol 6 12 0 23 31 0 342 0 0.239 Szászberek 2 3 0 0 0 0 0 0 0.000 Szelevény 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Szolnok 150 499 413464 359652 260809 20169 18119 1971 183.461 Tápiószőlős 0 0 0 0 1 0 0 0 0.000 Tarnaszentmiklós 1 1 92 46 10 0 0 0 0.028 Tenk 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszabő 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszabura 1 4 0 13 10 98 0 0 0.018 Tiszaderzs 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszaföldvár 8 10 27996 39299 2126 1775 312 16 1.691 Tiszafüred 18 33 1471 25822 4557 3459 0 0 2.089 Tiszagyenda 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszaigar 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszainoka 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszajenő 1 1 0 1 2 0 0 0 0.013 Tiszakürt 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszanána 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszaörs 1 1 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszapüspöki 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszaroff 1 7 0 14 26 0 0 0 0.000 Tiszasas 1 2 0 3 2 14 0 0 0.000 Tiszasüly 2 2 0 0 0 941 0 0 0.000 13
Település Telephely Pont-forrás SO 2 CO NO x SZI- LÁRD SZERVES OLDÓ- SZEREK EGYÉB CO2 db db kg/év ezer t/év Tiszaszentimre 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszatenyő 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszaug 1 2 0 0 0 0 0 0 0.000 Tiszavárkony 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tomajmonostora 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Tószeg 3 25 0 61 644 15 1767 0 0.756 Törökszentmiklós 32 128 19350 23957 2811 9655 48672 1267 3.702 Törtel 3 6 118 39 80 401 5 0 0.141 Túrkeve 14 30 18 545 121 2001 36 0 0.985 Újszász 3 11 299 664 911 0 0 0 1.604 Újszilvás 1 1 0 0 0 80 0 0 0.000 Vezseny 0 0 0 0 0 0 0 0 0.000 Zagyvarékas 4 7 0 653 4355 211 176 0 0.000 ÖSSZESEN 678 2326 489035 1265566 589404 137354 298777 6887 414 Megj.: A 0 értékek azt jelentik, hogy a településen nem üzemel légszennyező pontforrás, vagy nem érkezett a felügyelőségre éves jelentés (LM). A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. A légszennyező telephelyek közel fele továbbra is Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós és Cegléd térségében található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KTVF területén lévő összes pontforrás közel 60 %-a. (Ld. térképmellékletek.) Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőmű kéménye. Területünkön a légszennyező pontforrások több mint 90%-a 20 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyező anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsősorban lokálisan befolyásolják egy adott település levegőkörnyezeti állapotát. (1. ábra) 14
Pontforrások száma az adott magassági kategóriában (db) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 A KÖTI-KTVF területén üzemelő légszennyező pontforrások magasság szerinti gyakorisága 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 MAGASSÁG (méter) 1. ábra Magasabb források üzemelnek a szolnoki déli iparterületen, Martfűn és főleg a régi téglagyárakban. Országos összehasonlításban régiónk a kibocsátásokat tekintve kissé szennyezettnek tekinthető, kivéve a porterhelést, ami jelentős mértékűnek mondható. (2-4. ábra) 2. ábra 1 1 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=1114 15
3. ábra 2 4. ábra 3 A térképek jól illusztrálják, hogy az uralkodó szélirányok elsősorban a Szolnoktól Délre lévő térség felé szállítják a légszennyező anyagokat. 2 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=1114 3 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=1114 16
Mérőhálózat 2005-ben illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden működtetett a Felügyelőség. Összesen 9 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással mérjük a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációkat (8. táblázat). Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett: a szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-ánál, por esetében 30%-ánál hosszabb időtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett: a szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-ánál rövidebb, por esetében 10-30 % közötti időtartamban meghaladja. Megfelelő: határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az előfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentős talajeredetű por szennyezettség miatt. 8. táblázat A 2001-2005. évek légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján Kén-dioxid (SO 2 ) Cegléd Jászberény Szolnok Határérték µg/m 3 2001.téli 1.3 8.1 9.5 2002.nyári 1 0.8 0.8 2002.téli 1.8 1.9 2.4 2003.nyári 1.5 1.2 1.4 2003.téli 1.5 2.3 2.3 50 2004.nyári 1.1 1 1.1 2004.téli 2 4.6 2.4 2005.nyári 2.9 3.3 1.1 2005.téli 2.6 2.4 1.3 Nitrogén-dioxid Cegléd Jászberény Szolnok Határérték (NO 2 ) µg/m 3 2001.téli 21.3 10 17.4 2002.nyári 9 4.3 7.7 2002.téli 15.3 13.1 19.6 2003.nyári 8.9 7.3 11.3 2003.téli 10.3 10.7 14.1 40 2004.nyári 6.8 6.5 11.7 2004.téli 14 13.2 19.2 2005.nyári 10.4 6.8 12.2 2005.téli 11.7 10.2 13.7 Ülepedő por átlagok Cegléd Jászberény Szolnok Határérték (g/m 2 30 nap) g/m 2 30 nap 2001.téli 6.8 2.8 4.1 2002.nyári 8.7 11.3 11.8 2002.téli 9.9 5 6.1 2003.nyári 11.8 9.4 10.3 2003.téli 3.6 3.6 3 16 2004.nyári 7.1 10.5 7.2 2004.téli 3.8 4.7 4.3 2005.nyári 7.1 11.7 10.1 2005.téli 2.9 4 7.2 17
A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak az éves határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 50 µg/m 3, ülepedő porra 16 g/m 2 hónap). 1996. január óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTI- KVF üzemeltetésében. A monitor állomás folyamatosan regisztrálja a belváros NO, NO 2, NO x és szálló por szennyezettségét a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. 4 E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. 1 2 3 4 5 kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett órás átlag 0-100 100-200 200-250* 250-500 500- Kén-dioxid 24 órás átlag 0-50 50-100 100-125 125-200 200- (µg/m3) éves átlag 0-20 20-40 40-50 50-100 100- órás átlag 0-40 40-80 80-100* 100-400 400- Nitrogén-dioxid 24 órás átlag 0-34 34-68 68-85 85-130 130- (µg/m3) éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80- Nitrogén-oxidok órás átlag 0-80 80-160 160-200 200-500 500- (mint NO2) 24 órás átlag 0-60 60-120 120-150 150-300 300- (µg/m3) éves átlag 0-28 28-56 56-70 70-140 140- Szén-monoxid (µg/m3) órás átlag 0-4000 4000-8000 8000-10000 10000-20000 20000-24 órás átlag** 0-2000 2000-4000 4000-5000 5000-10000 10000- éves átlag 0-1200 1200-2400 2400-3000 3000-6000 6000- órás átlag 0-72 72-144 144-180 180-240 240- Ózon 24 órás átlag** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- (µg/m3) éves átlag*** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- Szálló por órás átlag 0-30 30-50 50-70 70-100 100- (PM10) 24 órás átlag 0-20 20-40 40-50* 50-90 90- (µg/m3) éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80- Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) 0-40 40-80 80-100 100-200 200- * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplő szennyező komponensek esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció intervallumokat. A levegőminőség a kén-dioxid mérések alapján 2005-ben kiváló volt (5. ábra) 4 KvVM OLM, http://www.kvvm.hu/olm/info.php 18
60 A kén-dioxid szenny ezettség év es menete 50 SO 2 (ug/m 3 ) 40 30 20 10 0 2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31 5. ábra A kén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 250 µg/m 3 A nitrogén-oxidok tekintetében az év nagy részében kiváló, időnként jó és megfelelő, ami elsősorban a közlekedési eredetre hívja fel a figyelmet, de nem elhanyagolható a fűtés (elsősorban a gázfűtés) ilyen jellegű szennyezése sem, amit jól jeleznek a fűtési idényekben előforduló magasabb értékek (6. ábra). A nitrogén-dioxid szenny ezettség év es menete 100 80 NO 2 (ug/m 3 ) 60 40 20 0 2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31 6. ábra A nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 100 µg/m 3 A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége 2005-ben kiválónak mondható (7. ábra). 19
10 A szén-monoxid szenny ezettség év es menete 8 CO (ug/m 3 ) 6 4 2 0 2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31 7. ábra A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 10 mg/m 3 A levegő ózon tartalmát figyelembe véve a belváros levegője tavasszal és nyáron csak megfelelőnek mondható (8. ábra). 120 A talajközeli ózon szenny ezettség év es menete a 8 órás mozgó átlagok alapján (határérték 110 ug/m3) 100 O 3 (ug/m 3 ) 80 60 40 20 0 2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31 8. ábra A talajközeli ózon szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az ún. 8 órás mozgó átlagra vonatkozóan, határérték: 110 µg/m 3 A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a függőleges keveredés, hígulás mértéke (9. ábra). 20
160 A szálló por PM10 f rakció év es menete a napi átlagkoncentráció alapján 140 120 POR (ug/m 3 ) 100 80 60 40 20 0 2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31 9. ábra A szálló por szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben a 24 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 50 µg/m 3 A közlekedés légszennyező hatását mutatja az ún. BTEX anyagok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) mennyiségének éves menete (10. ábra). A lev egő aromás szénhidrogén, ún. BTEX (Benzol, Toluol, Etil-benzol, Xilolok) szenny ezettségének év es menete 20 BTXE 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31 10. ábra A BTEX szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan A légköri inverzió levegőminőséget alapvetően meghatározó jelentőségét jól szemlélteti, ha a szennyezettség mértékét a légnyomás és léghőmérséklet függvényében vizsgáljuk (11-12. ábra). Az elemzésből kitűnik, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A kén-dioxid feldúsulása kizárólag fűtési idényben következik be, de a gázfűtés dominanciája miatt az abszolút koncentráció viszonylag kicsi. 21
A nitrogén-oxid (NO x = NO + NO 2 ) tartalom a hőmérséklet és légny omás f üggv ény ében 140 120 100 80 60 40 20 11. ábra A levegő nitrogén-oxid tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében A szálló por PM10 frakció mennyisége a hőmérséklet és légny omás f üggv ény ében 100 80 60 40 20 12. ábra A levegő szálló por tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében Több tényező együttes hatása befolyásolja a talajközeli ózon keletkezését és mennyiségét a levegőben. Ezek közül legfontosabb a levegőben lévő, a gépjárművekből származó nitrogénoxid és BTEX, valamint egyéb részben elégett, ill. átalakult motorhajtó anyag származék mennyisége, valamint a napsugárzás intenzitása. Ezért az előbbi anyagokkal ellentétben, a levegőben lévő ózon mennyisége főleg az erős napsütések idején, késő tavasztól késő nyárig jelentős. A szennyezettség mértékét erősen befolyásolja a levegő nitrogén-oxid tartalma is. (13. ábra). 22
Az ózon tartalom a napsugárzás és a nitrogén-oxidok f üggv ény ében 60 40 20 0 13. ábra A levegő ózon tartalma a napsugárzás és a nitrogén-oxidok függvényében A légszennyezettség alakulását, trendjét ábrázoltuk az elmúlt években a 14-17. ábrákon. Kéndioxidot csak 2001-től, ózont 1997-től, szén-monoxidot 1998-tól mérünk. Határérték túllépéseket az ún. ínverziós légköri állapotok esetén regisztráltunk, amikor nincs függőleges keveredés a levegőben. Ekkor a magasabb légrétegek melegebbek. Ez a jelenség napos téli és őszi reggeleken következhet be leggyakrabban, s hatására a szennyező anyagok feldúsulnak a talajhoz közeli légrétegben. Szennyezettség a 24 órás határérték %- ában 100 80 60 40 20 0 1998/01/01 A szén-monoxid szennyezettség trendje 1998-2005 1998/06/30 1998/12/27 1999/06/25 1999/12/22 2000/06/19 2000/12/16 2001/06/14 2001/12/11 2002/06/09 2002/12/06 2003/06/04 2003/12/01 2004/05/29 2004/11/25 2005/05/24 2005/11/20 14. ábra Szén-monoxid (CO) szennyezettség alakulása 1998-2005-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (CO: 5 mg/m 3 ) 23
Szennyezettség a 24 órás határérték %-ában A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje 2001-2005. között 120 100 80 60 40 20 0 1996/01/19 1996/07/17 1997/01/13 1997/07/12 1998/01/08 1998/07/07 1999/01/03 1999/07/02 1999/12/29 2000/06/26 2000/12/23 2001/06/21 2001/12/18 2002/06/16 2002/12/13 2003/06/11 2003/12/08 2004/06/05 2004/12/02 2005/05/31 2005/11/27 15. ábra Nitrogén-dioxid (NO 2 szennyezettség alakulása 1996-2005-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (N0 2 : 85 µg/m 3 ) 120 A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje 2001-2005. között Ózon szennyezettség, µ/m 3 100 80 60 40 20 0 1997/03/01 1997/08/28 1998/02/24 1998/08/23 1999/02/19 1999/08/18 2000/02/14 2000/08/12 2001/02/08 2001/08/07 2002/02/03 2002/08/02 2003/01/29 2003/07/28 2004/01/24 2004/07/22 2005/01/18 2005/07/17 16. ábra Ózon (0 3 ) szennyezettség alakulása 1997-2005-ben a 24 órás határérték %-ában 24
Szennyezettség a 24 órás határérték %-ában A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje 1996-2005. között 350 300 250 200 150 100 50 0 1996/01/19 1996/07/17 1997/01/13 1997/07/12 1998/01/08 1998/07/07 1999/01/03 1999/07/02 1999/12/29 2000/06/26 2000/12/23 2001/06/21 2001/12/18 2002/06/16 2002/12/13 2003/06/11 2003/12/08 2004/06/05 2004/12/02 2005/05/31 2005/11/27 17. ábra Szálló por szennyezettség alakulása 1996-2005-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: l00 % (50 µg/m 3 ) Jól látható, hogy a bemutatott időszakokban a belváros szén-monoxid terhelése a határérték 10-30 %-a, ritkán haladja meg ezt a mértéket. Nitrogén-dioxidnál a szennyezettség a határérték 30-40 %-a. A talajközeli ózon szennyezettség a közlekedési eredetű nitrogén-oxidokból és a levegő oxigénjéből keletkezik a nap ultraibolya (UV) sugárzása hatására. Ennek megfelelően koncentrációja a tavaszi és a nyári, ill. kora őszi hónapokban volt magas, helyenként megközelítve a határértéket is. A szálló por szennyezettség az elmúlt évben némiképp csökkent, ami az elmúlt nyár végi esőzések következménye. Ugyanakkor az év végén erősen nőtt a levegő porterhelése, ami a csapadékszegénység következménye. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai alapján 2004. április végéig elkészül a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. E tekintetben sajnos nem sok előrelépés történt. A városi levegő porterhelésének csökkentése alapvető fontosságú, hiszen a főleg közlekedésből származó számos, az egészségre igen ártalmas anyag rakodik a szálló por ún. PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb szemcseméretű részére és így jutnak be az emberi szervezetbe. Különösen veszélyesek ebből a szempontból a rákkeltő poliaromás szénhidrogének, az ún. PAH-ok, amik jellemző részei a gépjárművekből kikerülő koromnak. E vegyületek közül legnagyobb rákkeltő hatása a benz(a)pirénnek van. A benz(a)pirén megengedett maximális koncentrációja (határértéke) 24 órás (napi) átlagra vonatkoztatva 1 nanogramm/köbméter (a gramm 1 milliárdod része, ng/m 3 ). A vizsgálatok során mért PAH vegyületek ún. toxicitási egyenértékei benz(a)pirénre vonatkoztatva [benz(a)pirén = 1]: fluorantén pirén benz(a)- antracén krizén benz(b)- fluorantén benz(k)- fluorantén benz(e)- pirén benz(a)pirén indeno(1,2, 3,cd)-pirén Benzo (g,h,i) perilén dibenz(a,h)- antracén 0.001 0.001 0.1 0.01 0.1 0.1 0.001 1 0.1 0.01 1 25
2005-ben a KÖTI-KTVF feltáró vizsgálatsorozatot végzett a szolnoki Szabadság téri körforgalmi csomópontban a szállópor, ill. annak PAH tartalmára vonatkozóan. Szálló por (PM10) és a rákkeltő poliaromás (PAH) vegyületek koncentrációja benz(a)pirén egyenértékben 2005. augusztus 27 - szeptember 9. között por PM10 frakció benz(a)pirén határérték PAH benz(a)pirén egyenértékben por határérték PAH [ng/m3] 1.2 1 0.8 0.6 0.4 0.2 hétköznap munkaszüneti nap ünnepnap 70 60 50 40 30 20 10 por PM 10 frakció [µg/m3] 0 0 2005/08/27 2005/08/28 2005/08/29 2005/08/30 2005/08/31 2005/09/01 2005/09/02 2005/09/03 2005/09/04 2005/09/05 2005/09/06 2005/09/07 2005/09/08 2005/09/09 Az eredmények jól mutatják a város gépjárműforgalmának szennyező hatását, ill. annak szükségességét, hogy mielőbb meg kell oldani a belváros forgalmi rendjének, struktúrájának átszervezését. PAH [ng/m3] 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2005/10/19 Szálló por (PM10) és a rákkeltő poliaromás (PAH) vegyületek koncentrációja benz(a)pirén egyenértékben 2005. október 19 - november 1. között 2005/10/20 por PM10 frakció benz(a)pirén határérték 2005/10/21 2005/10/22 2005/10/23 2005/10/24 2005/10/25 2005/10/26 PAH benz(a)pirén egyenértékben por határérték hétköznap munkaszüneti nap ünnepnap 2005/10/27 2005/10/28 2005/10/29 2005/10/30 2005/10/31 2005/11/01 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 por PM 10 frakció [µg/m3] Az immissziós és emissziós mérőhálózat fejlesztése feltétlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudjuk. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése. 26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
ZAJTERHELÉS 36
ZAJTERHELÉS A lakosságot érő zajterhelés csoportosítása, osztályozása több módon lehetséges. Vizsgálható a zajkeletkezés helye, oka, a zajforrás típusa, jellege, a behatás ideje, stb. szerint. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkavégzés, kommunikálás, szórakozás mind-mind zaj keletkezésével jár együtt, a zaj életünk szerves részét képezi. A környezetből származó zajterhelés eredet szerinti csoportosítása: - ipari, mezőgazdasági eredetű, - közlekedési, - egyéb eredetű zaj. A környezetállapot felmérés, értékelés csak a környezetből jövő zajterhelésnek arra a szűkebb körére vonatkozik, mely a lakosságot zavarhatja és felügyelőségünk valamilyen szintű hatósági, szakhatósági feladatot lát el ezzel kapcsolatban. Mezőgazdasági zajkibocsátás A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínéből adódóan ritkán eredményez panaszügyet. E tevékenységet jellemzően lakott területtől távolabb folytatják, és csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület határán. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Az egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-6 db) is lehet (pl. cukorgyárak körzetében kampányidőszakban). Az állattartás már nem ennyire egyértelmű, mivel egy része lakókörnyezetbe települt, vagy annak közelében található. Főleg az intenzív állattartás indukál lakossági panaszokat. Ilyenek a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartás. Egyrészt az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja miatt. A jellemző azonban az, hogy az állattartáshoz kapcsolódó panaszok zöme elsődlegesen a szaghatásra irányul. Az állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, elsődlegesen ezen a szinten lehet a kérdésbe beavatkozni (védőtávolságok, egyedszám meghatározása stb.). Felügyelőségünkhöz zajpanasz ezekből származóan évente egy-két esetben érkezik, ami szinte mindig visszavezethető az önkormányzati szabályozás valamilyen hiányosságára. 37
Ipari zajkibocsátás Az ipari létesítmények környezetbe kisugárzott zaja régebben sok panaszt okozott, mivel jellemző volt az, hogy a településszélre kitelepült zajos, gyakran három műszakos üzemre, gyárra - a kiépült infrastruktúra miatt - a lakóterület rátelepült. A vétlen üzemet ezt követően kötelezték az utólagos zajcsökkentésre. A privatizáció és az ebből eredő szétdarabolódás eredményeként a nagy ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése lecsökkent. A privatizáció részeként az eredetileg a nagyüzemek szolgálati lakás célú épületei értékesítésre, önkormányzati kezelésbe kerültek. Következményképpen a zajvédelmi előírások ezekre is érvényesek lettek, így a zajcsökkentést ez esetekben is el kellett kezdeni (Cukorgyár, volt Neusiedler Papírgyár, Hűtőgépgyár). A Cukorgyár kérésére környezetében zajgátló védőterület került kijelölésre, mivel műszakilag nem oldható meg a cukorrépa kampány mintegy 2 hónapos időszaka alatt egy 500 m-es sugarú körben a lakóterületen a zajterhelés határértékre szorítása. Ez részint építési tilalom, korlátozás elrendelésével, részint a felmerülő többletköltségeknek a gyár részére történő átterhelésével jár együtt. 1997-2002 között számos olyan létesítmény került bezárásra, felszámolásra, amely zajvédelmi szempontoknak nem felelt meg (pl. CONAVIS Törökszentmiklósi üzeme, METALFABRIK Tiszafüreden, WÉS RT Kisújszállási és Szolnoki üzeme stb.). Több üzem elsősorban környezetvédelmi okokból kitelepült a lakóterületről (pl. Hajnal Kft., Vincze és Társa Kft. Szolnok, Szathmári húsüzem Jászberény). Az új beruházások zöme vagy iparterületen, a környezetvédelmi szervezet ellenőrzőengedélyező tevékenysége mellett valósult meg, vagy un. "zöldmezős " beruházások, ahol a környezetben nincs védendő épület. Néhány vállalkozás azonban meglévő, használaton kívüli épületeket hasznosított. Ilyen volt a BV Magyarország Kft., amely 2005 év végével kitelepült a Szolnokon 2005-ben létesített Ipari Parkba, mivel engedélyünk nélkül végrehajtott fejlesztése komoly környezetvédelmi ezen belül zajvédelmi - gondokat okozott. Az elmúlt öt évben néhány olyan iparterületi beruházás is megvalósult, illetve nagymértékű bővítésre került, amely lakóterület közeli. Ezeknél nem az üzemelés zaja az elsődleges probléma, hanem a tevékenységhez kapcsolódó nagy volumenű közlekedés. Ilyen pl. a Zanussi Lehel Hűtőgépgyár Logisztikai Központ, a SAMSUNG gyárfejlesztése). A jelzett üzemeknél zajbírságolás van folyamatban, vagy kötelezés kiadása műszaki beavatkozásra. Működési területünkön 2005-ig számos Ipari Park jött létre (Jászfényszaru, Cegléd, Karcag, Martfű, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Kunszentmárton, Szolnok, Törökszentmiklós). Kialakításuknál feltétel volt a jó közúti, -vasúti megközelíthetőség, a kiépített infrastruktúra, a lakóterületektől megfelelő védőtávolságok biztosítása. Ez a folyamat nem állt meg, mind több település szándékozik olyan területeket kijelölni, amelyek alkalmasak ipari park létrehozására (2005-ben Abádszalók, Nagykőrös indította el ezt az eljárást). 5-6 évvel ezelőtt készültek az első szélerőművek építésére vonatkozó tanulmánytervek, de konkrét kiviteli terv elbírálását követően csak 2005-ben indult meg az első építése Törökszentmiklós külterületén. Törökszentmiklóson és Mezőtúron épülne meg az első két 3-3 egységes szélturbina. Telepítésük, üzemeltetésük során zajvédelmi és természetvédelmi feltételeknek kell megfelelniük. 38
Közlekedési zajok A környezet zajterhelése alapvetően közlekedési eredetű. A közlekedési zajokat három csoportra osztjuk. Gépjármű, vasúti jármű és repülési eredetűre. Egyik sem egyenletes lefutású. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik. A közúti és vasúti forgalom a reggeli (5-8 h között) és a délutáni (15-18 h között) időszakokban a legsűrűbb. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendű utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. Az elmúlt 10-15 évben a vasúti teher- és személyszállítás volumene visszaesett, különösen nagymértékben a teherszállításé, ami a közutakra terhelődött át. Egyes vasúti szakaszokon járnak a kamionszállító szerelvények is, de ezek mennyisége kevéssé csökkenti a közutak túlterheltségét. A repülési zaj területünkön gyakorlatilag Szolnok - Abony térségét érinti, mely jellemzően a nappali órákra korlátozódik. Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kistelepüléseknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A települések belső útjainak forgalma által okozott zajterhelésről aránylag kevés adatunk van, melyek egyszeri mintavételezésből származnak. Szolnok területére vonatkozóan azonban - mivel 1990 óta több alkalommal végeztünk különböző fölméréseket - számos mérési eredménnyel rendelkezünk. Az alábbi ábrán a Szolnok, Mátyás király úton tapasztalható zajterhelés mértékét 1993, 1998, 2004 évre vonatkoztatva ábrázoltuk. Az egyenértékű zajterhelés mértéke nappal az első öt év alatt 3 db-el (duplájára) növekedett, míg 1998-2004 között az emelkedés mértéke nappal minimális, kevesebb, mint 1 db. Az éjszakai zajterhelés ugyanakkor folyamatos növekedést mutat. Különösen kedvezőtlen képet mutat, ha az alapzajok változását vizsgáljuk (háttérzaj L99 %-os szintet). 2004-évben alig volt olyan időszak, amikor az alapzaj 40 db alá került. Ezen az útszakaszon a nyugodt alvás feltételei egyre kevésbé biztosítottak. 39
75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 zajszint (dba) 40,0 35,0 30,0 16:00 17:30 19:00 20:30 22:00 23:30 1:00 2:30 4:00 5:30 7:00 8:30 10:00 11:30 13:00 14:30 idõ (óra ) LAeq1993 L99% 1993 LAeq1998 L99% 1998 L99 % 2004 LAeq 2004 A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal az új utakra megállapított határértéket meghaladó. Ez az út vezet rá az ártéri, úgynevezett százlábú hídra, illetve a régi Tisza hídra. 1997-ben végeztünk egy vizsgálatot a százlábú hídon megjelenő gépjárműforgalom megoszlásáról. A mérési adatok szerint volt olyan időszak, amikor egy óra alatt 1600-at meghaladó volt a hídon átmenő járművek száma. A mérést kiterjesztettük a forgalom eredetének vizsgálatára is. A forgalomszámlálási adatokból az volt megállapítható, hogy a belvárosba irányuló gépjárművek 35 %-a elővárosi (Szandaszőlős és Kertváros) eredetű. A belvárosból ezekre a célállomásokra hajtó járművek aránya ennél is magasabb, 40 %. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. Éjszaka mintegy 80 m-es sávban meghaladja a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt 50 db-es határértéket. Az ábrán látható zajterhelésszintet az út szélétől 50 m-re mértük. 90 85 80 75 zajszint (db) 70 65 60 55 50 45 40 35 30 LASmax LASmin LAeq 9:00 10:30 12:00 13:30 15:00 16:30 18:00 19:30 21:00 22:30 idő (óra) 0:00 1:30 3:00 4:30 6:00 7:30 9:00 40
Szolnok Szandaszőlősi részén az elmúlt 3 évben további lakóterületi fejlesztések történtek. Ennek, és a Szandai réten megépített bevásárló központoknak (CORA, Média Markt, OBI, Praktiker) köszönhetően ez a járműforgalom tovább növekedett, elérte - a Polgármesteri Hivataltól kapott információ szerint - a 26000 jármű/nap értéket. A járműforgalom egyenletessé tétele és felgyorsítása céljából a Szabadság térre körforgalmi csomópont került megépítésre. Ez együtt járt a forgalom részleges átterhelődésével. A csomópont átadásával egyidejűleg kitiltották a nem célirányú teherforgalmat is. A körforgalom nem hozta meg a remélt eredményt, a kritikus délutáni órákban a Kossuth L. és Pólya Tibor úton feltorlódnak a járművek. Zajvédelmi szempontból a helyzet javult, mert a lassú járműfolyam kisebb zajt okoz. A város szándékai szerint 2006-2007-ben számos forgalmi rend változtatást kíván bevezetni. Tehermentesíteni szeretnék a városháza előtti teret, körforgalmi csomópontot szándékoznak kialakítani a Baross úton. Ez vélhetően zaj-átterheléseket okoz a környező utak mentén. 41