Összefoglaló... 3. A kutatás körülményei... 9. Módszertani megjegyzések... 12

KUTATÁSI JELENTÉS Munkahelyi adatvédelem on és Németországban A projekt az Európai Unió "Fundamental Rights and Citizenship" programjának társfinanszírozásával valósul meg. 2012. február

2 TARTALOM Összefoglaló... 3 A kutatás körülményei... 9 Módszertani megjegyzések... 12 A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használata... 14 A munkahelyi eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkahelyeken... 14 Társadalmi-demográfiai összefüggések... 18 A munkahelyi eszközök magáncélú használatának munkáltatói értékelése... 19 A munkáltatók képviselői által indokoltnak tartott jogkövetkezmények a munkahelyi eszközök jogosulatlan használata esetén... 26 Adatkezelési gyakorlat a munkahelyeken... 27 A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök ellenőrzésének gyakorlata... 27 A munkahelyek jellemzői adatvédelmi szempontból... 30 Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkahelyeken... 33 Az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatos munkahelyi tájékoztatás... 37 Jogorvoslati lehetőségek... 40 Adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek... 45 Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök... 53 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 61

3 ÖSSZEFOGLALÓ on a munkavállalók többsége használja az internetet munkaidőben nem a munkájához szükséges tartalmak keresésére, és a A munkahelyi eszközök magáncélú használatának gyakorisága többi kommunikációs és informatikai lehetőséget is több, mint harmaduk használja magáncélra. A válaszadók kevesebb, mint ötöde állította azt, hogy a felsoroltak közül egyik eszközt sem használja. A német munkavállalók kevésbé használják a munkahelyi informatikai eszközöket magáncélokra, de ugyanolyan arányban telefonálnak, illetve fogadnak magánjellegű postai küldeményeket, mint a magyar munkavállalók. Náluk 28% azok aránya, akik saját bevallásuk szerint egyetlen munkahelyi kommunikációs eszközt sem használnak magáncélra. A két ország munkavállalói közötti különbség valószínűleg arra vezethető vissza, hogy Németországban jellemzőbb a munkahelyeken az informatikai eszközök használatának korlátozása és a számítógépek ellenőrzése. A munkáltatók jóval nagyobb mértékű magáncélú használatot feltételeznek, mint amilyen mértékűt a munkavállalók bevallanak mind on, mind Németországban, de minden eszköznél kisebbségben vannak azok, akik szerint a munkavállalók rendszeresen visszaélnek a kommunikációs eszközökkel. A legnagyobb mértékű használatot az internet esetében feltételezik és ez egybe is cseng azzal, hogy ennek korlátozását tartják mindkét országban a legcélravezetőbbnek a munkahelyi hatékonyság növelése érdekében.

4 A magyar munkaadók nagyobb jelentőséget és nagyobb pozitív hatást tulajdonítanak az adatvédelmi problémákat érintő korlátozásoknak a munka hatékonysága szempontjából, mint a német munkaadók annak ellenére, hogy az utóbbiak súlyosabbnak értékelik a munkahelyi eszközök magáncélú használatát a munkáltató szempontjából. A magyar munkáltatók fele azt gondolja, hogy érdemes korlátozni az internethasználatot, és többségben vannak közöttük azok, akik szerint a kamerás megfigyelés és az elektronikus beléptető rendszer kedvezően hat a munkavégzés hatékonyságára. Mindkét országban kisebbségben vannak azok, akik szerint a A munkahelyi eszközök magáncélú használatának munkáltatói értékelése kommunikációs és informatikai eszközök használata a munkavállalók által jelentős károkat okoz, de a német munkáltatók a magyaroknál súlyosabbnak értékelik a problémát. Például a magyar munkáltatók 11%-a szerint okoz jelentős kárt a közösségi oldalakra való belépés munkaidőben, a német munkáltatók 29%-a így gondolkodik. Az eszközök magáncélú használatának legnagyobb kockázataként mindkét ország vezető beosztású dolgozói a munkaidő-kiesést említették, további jelentős problémaként értékelik, hogy a magáncélú internethasználat révén nő az esélye annak, hogy illetéktelenek férnek hozzá vállalati adatokhoz, illetve nő a vírusveszély. A magyar munkáltatók 26%, a német munkáltatók 23%-a szerint nincs kockázat ebben, vagy csak elenyésző. Annak ellenére, hogy a munkáltatók többsége nem értékeli súlyosnak a problémát, a legtöbben szankcionálnák a jogosulatlan használatot. A legjellemzőbb indokoltnak tartott jogkövetkezmény a felmerült költségek megtérítése, ezt követi a fegyelmi eljárás és csak 14-15% gondolja ezt megfelelő oknak a felmondásra. 3 illetve 4%-ban adták a munkáltatók képviselői azt a választ, hogy nem indokolt semmilyen jogkövetkezmény.

5 A munkavállalók állításai alapján mind a magyarországi, mind a németországi gyakorlatban kisebbségben vannak azok a munkahelyek, amelyeken a munkavállalók magánszférához való jogát oly módon korlátozza a munkaadó, hogy ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközökön áramló információk tartalmát vagy figyeli a munkavállalók tartózkodási helyét. A német munkavállalók tudomása szerint a munkáltatóik kevésbé sértik meg a magánszférájukat, mint a magyar munkavállalók szerint (kevésbé jellemző, hogy ellenőrzik a postai küldemények tartalmát, az e-maileket, nem jellemző a kamerás megfigyelés), viszont erősebb megelőző rendszerek működnek: nagyobb valószínűséggel korlátozzák az internethasználatot, mint on, jobban ellenőrzik a munkahelyi számítógépek tartalmát és jellemzőbb az elektronikus beléptető rendszer használata is. Adatkezelési gyakorlat a munkahelyeken A személyes kommunikáció megfigyelése jellemzően nem függ a foglalkoztató munkahely méretétől; az internethasználat korlátozása, a számítógépen tárolt adatok ellenőrzése és a kamerás megfigyelés viszont mind on, mind Németországban a nagyobb munkahelyekre jellemző. A munkavállalói minta alapján on jobban szabályozott, intézményesített adatvédelem feltételezhető, mint a munkáltatói minta alapján: a munkavállalók szerint a munkahelyek negyedében, a munkáltatók szerint 13%-ában működik adatvédelmi felelős; a munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat is nagyobb valószínűséggel tartják jól dokumentáltnak és hozzáférhetőnek a munkavállalók, mint a munkáltatók. Az adatvédelem szervezettsége mind on, mind Németországban függ a munkahely méretétől, a nagyobb vállalatoknál jellemzőbb adatvédelmi felelős működése, a jól dokumentált és hozzáférhető szabályozás és a szigorú ellenőrzés, mint a kisebb cégeknél.

6 on a munkavállalók szerint a munkahelyek többségén szabályozva van az adatkezelés legtöbb vizsgált aspektusa, csak az e- mail ellenőrzése, a közösségi oldalak használata és a kamerák által Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága rögzített felvételek esetében vannak kisebbségben azok, akik ezeket a kérdéseket tisztázó belső szabályzatról tudnak. A munkáltatók válaszai alapján viszont csak a postai küldemények felbontása és a telefon magáncélú használata van a munkahelyek szűk többségében szabályozva. Néhány esetben Németországban is nagyobb arányban feltételeznek a munkavállalók szabályozottságot, mint amiről a munkáltatók beszámolnak. A két országban tapasztalható helyzetet összehasonlítva összességében elmondható, hogy a német munkahelyeken nagyobb valószínűséggel vannak szabályozva az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések, mint a magyar munkahelyeken. Mind on, mind Németországban igaz, hogy a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyeken nagyobb valószínűséggel van szabályozva a munkavállalók adatainak kezelése. A magyar munkavállalók 30, a német munkavállalók 14%-a állítja, hogy nem ismertették vele semmilyen formában a munkahelyén az adatvédelmi szabályokat. A munkáltatók mindkét országban 30% körüli arányban számolnak be arról, hogy nincsenek ilyen szabályok. Az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatos munkahelyi tájékoztatás Az adatkezeléssel kapcsolatos belső szabályozásról a munkavállalók leggyakrabban szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás révén szereznek információt mindkét országban; a második leggyakoribb mód az adatvédelmi nyilatkozat aláírása, ezt pedig az adatvédelmi felelős felől érkező tájékoztatás követi. Jellemzőbb a szabályok valamilyen formában történő rögzítése, illetve ismertetése a nagyobb munkahelyeken mind on, mind Németországban.

7 A magyarországi munkavállalók a munkahelyi adatvédelmi visszaélésekkel szemben hatékony jogorvoslatért tudomásuk szerint elsősorban a munkahelyi felettesükhöz fordulhatnak (harmaduk ilyen Jogorvoslati lehetőségek választ adott), jelentős szerepe van még szerintük az adatvédelmi biztosnak és a munkaügyi bíróságnak. Munkahelyen belül létező, a kérdésben kompetens intézményhez (üzemi tanács, adatvédelmi felelős) összességében a munkavállalók tizede fordulna. Németországban ezzel szemben a legfontosabb fórum, ahova jogorvoslatért fordulhat a munkavállaló az üzemi tanács (30% választotta) és a munkavállalók több, mint ötöde fordulhat tudomása szerint ilyen esetben az adatvédelmi felelőshöz. A magyar munkavállalók összességében több jogot tulajdonítanak a munkaadónak, mint a német munkavállalók: csaknem minden vizsgált adattípus esetében jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a munkáltató kezelheti az adataikat. Az, hogy a munkavállalók mit gondolnak a munkaadó jogairól rendszerint összefügg azzal, hogy Adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek mennyire szabályozott az adatvédelem a munkahelyen, illetve hogy milyen formában tájékoztatják a szabályokról a munkaadókat. on a munkavállalók rendre nagyobb valószínűséggel vélik úgy, hogy a munkáltatójuknak jogában áll a különböző adataikat kezelni, ha szabályozva van az adatkezelés, adatvédelem a munkahelyen. A szabályozás hatása az adatok kezelésével kapcsolatos tudásra/vélelemre különösen erősen kimutatható, ha egy adott médiumra vonatkozó szabályok léteznek: azokon a magyarországi munkahelyeken, amelyek szabályozzák az internethasználatot a munkahelyen az átlagos 45%-hoz képest a megkérdezettek 73%-a gondolja úgy, hogy a munkáltató kezelheti a munkahelyen meglátogatott honlapok címét.

8 Ennek megfelelően a nagyobb vállalatoknál, amelyeknél nagyobb mértékű a szabályozottság és jellemzőbb az ellenőrzés inkább gondolják úgy a válaszadók, hogy a munkáltató kezelheti a kamerák által készített mozgókép-felvételeket, a meglátogatott honlapok címét és a közösségi oldalakon tett hozzászólások tartalmát. A magyarországi munkavállalók az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben nagyobb mozgásteret érzékelnek, mint amekkorát a munkaadók tulajdonítanak nekik és mint a német munkavállalók. A problémaérzékenységük viszont alacsonyabb szintű, mint a német munkavállalóké, miközben jobban egyetértenek a munkáltatói kontroll szükségességével és jogosságával. A magyar munkaadók nem csak a magyar munkavállalóknál Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök tulajdonítanak jóval kisebb önrendelkezést a munkavállalóknak, hanem a német mintával összehasonlítva is. A kisebb munkavállalói kontroll mellett kisebb problémaérzékenységet is látnak, mint amit a német mintában tapasztalhatunk. Azt láthatjuk tehát, hogy a magyar munkáltatók nem tartanak adatvédelmi kérdésekben a munkavállalóktól, illetve azok érdekérvényesítő képességétől, míg Németországban igen. Erre utal az is, hogy a németeknél a munkáltatók nagyobb problémaérzékenységet is feltételeznek a munkaadókról, mint ők maguk.

9 A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI Megbízó Pécsi Tudományegyetem Kutatóhely Ipsos Zrt. Adatfelvétel ideje 2012. február Adatfelvétel módja Online adatfelvétel Alapsokaság i és németországi munkavállalók és munkáltatók Mintavétel A minta reprezentálja a magyarországi és németországi munkahelyeket a vállalat mérete szerint. Mintanagyság Munkavállalók on és Németországban: 500-500 fő Munkáltatók on és Németországban: 200-200 fő

10 1. ábra: A minta eloszlása munkavállalók (%) Németország FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT 50 fő alatti 57 36 50-249 fő 32 19 249 fő felett 11 45 RÉGIÓ SZERINT Közép- 47 Baden-Württemberg 8 Közép-Dunántúl 9 Freistaat Bayern 20 Nyugat-Dunántúl 8 Berlin 4 Dél-Dunántúl 7 Brandenburg 2 Észak- 8 Bremen 1 Észak-Alföld 11 Hamburg 4 Dél-Alföld 10 Hessen 9 Mecklenburg-Vorpommern 1 Niedersachsen 7 Nordrhein-Westfalen 18 Rheinland Pfalz 7 Saarland 1 Freistaat Sachsen 9 Sachsen-Anhalt 1 Schleswig-Holstein 4 Freistaat Thüringen 4 NEM SZERINT férfi 54 55 nő 46 45 ÉLETKOR SZERINT 18-30 éves 21 21 31-45 éves 40 45 46 éves vagy idősebb 39 34 ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT alapfokú 7 5 középfokú 50 54 felsőfokú 43 41 SZEKTOR SZERINT ipar 18 18 szolgáltatás 34 45 mezőgazdaság 2 0 közigazgatás, közszolgálat 26 16 egyéb 20 21

11 2. ábra: A minta eloszlása munkáltatók (%) Németország FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT 50 fő alatti 93 93 50-249 fő 3 4 249 fő felett 3 4 RÉGIÓ SZERINT Közép- 56 Baden-Württemberg 9 Közép-Dunántúl 8 Freistaat Bayern 13 Nyugat-Dunántúl 8 Berlin 5 Dél-Dunántúl 6 Brandenburg 3 Észak- 8 Bremen 1 Észak-Alföld 5 Hamburg 3 Dél-Alföld 8 Hessen 6 Mecklenburg-Vorpommern 2 Niedersachsen 10 Nordrhein-Westfalen 26 Rheinland Pfalz 5 Saarland 3 Freistaat Sachsen 4 Sachsen-Anhalt 4 Schleswig-Holstein 4 Freistaat Thüringen 4 VÁLASZADÓ BEOSZTÁSA SZERINT legmagasabb szint 68 második szint 32 alacsonyabb szint - SZEKTOR SZERINT ipar 30 14 szolgáltatás 45 48 mezőgazdaság 4 1 közigazgatás, közszolgálat 4 19 egyéb 17 19

12 Módszertani megjegyzések A kutatás mintája mind a munkavállalók, mind a munkaadók esetében reprezentálja a munkahelyeket a foglalkoztatottak száma szerint a következő csoportosításban: 50 fő alatti, 50-249 fős és 250 vagy több fős vállalatok. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok alacsony valós aránya a 200 fős mintában nagyon alacsony elemszámot eredményez a munkáltatók esetében; ennek a problémának a kezelésére a valós arányuknál nagyobb arányban szerepelnek a mintában, a reprezentativitást pedig súlyozással biztosítottuk. Annak érdekében, hogy ne a súlyozott alacsony elemszám alapján vonjunk le következtetéseket a kutatásban a legnagyobb méretű vállalatok gyakorlatáról, a cégméret szerinti bontásokat a reprezentativitást biztosító súly nélkül vizsgáljuk. A mintavétel statisztikai hibahatára a munkavállalók esetében maximum +/-4,5 százalékpont, ami azt jelenti, hogy az 50%-hoz közelítő eloszlások esetén két eredmény között akkor van különbség a valóságban is, ha legalább 9 százalékpont a mintában megfigyelt különbség. A munkáltatók esetében az alacsonyabb elemszámból következően ez a maximális hibahatár nagyobb: +/-7 százalékpont. Az adatok ismertetésénél a szignifikáns összefüggésekre minden esetben felhívjuk a figyelmet. A kérdések közötti összefüggések elemzésénél százalékos értékek esetén chi-négyzet próbán alapuló szignifikanciavizsgálat alapján közöljük az erre vonatkozó eredményeket, egyes esetekben a kereszttábla egy-egy cellájának az átlagtól való eltérése esetén adjusztált reziduálisokból indulunk ki. Átlagoknál t-próba alapján állapítjuk meg, hogy szignifikáns-e az adott összefüggés. Szignifikáns összefüggésről az elemzés során akkor beszélünk, ha egy mért összefüggés 95 százalékosnál nagyobb valószínűséggel igaz az ország felnőtt népességére, tehát nem tekinthetjük véletlennek. A kutatási jelentésben a százalékok egész számra kerekítve, az átlagok egy tizedes jegyre kerekítve jelennek meg. A százalékok összege a kerekítés miatt ±1 százalékponttal eltérhet a 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget egyetlen kérdezett sem választott, az adat helyén a táblázatokban jel szerepel. Ha a megkérdezettek kevesebb, mint egy százaléka élt egy adott

válaszlehetőséggel, azt a táblázatokban ugyancsak a kerekítés szabályait alkalmazva nullával jelöljük. Azokban a táblázatokban és ábrákon, amelyekben az adatokat sorba rendezve közöljük, az azonos adattal (azonos százalékos értékkel vagy azonos átlaggal) szereplő tételek a fel nem tüntetett tizedes értéknek megfelelő sorrendben következnek egymás után. A táblázatokban és az ábrákon helyhiány miatt egyes kérdések és válaszlehetőségek szövegét értelemszerűen lerövidítettük. Az adatokat, amennyiben releváns, cégméret, szektor, illetve szocio-demográfiai bontások szerint is közöljük. A táblázatokban a nem szignifikáns összefüggéseket bemutató számokat szürke számok jelölik. Ha egy kérdés egyetlen összetevője sem szignifikáns valamely háttérváltozó csoportjaiban azt a szövegben jelezzük, a táblázatot pedig nem közöljük. Egy adott cellának az átlagtól (reziduálisoktól) való eltérését a cellák színezésével jelöljük a következő módon: Az átlagosnál szignifikánsan magasabb érték Az átlagosnál szignifikánsan alacsonyabb érték Az alacsony elemszámok miatt a szektoronkénti bontások során a mezőgazdaságot az egyéb kategóriába soroltuk. 13

14 A MUNKAHELYI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI ESZKÖZÖK MAGÁNCÉLÚ HASZNÁLATA A munkahelyi eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkahelyeken A kutatásban megkérdezett magyar munkavállalók több, mint fele látogat meg munkaidőben internetes oldalakat nem a munkahelyi feladatokhoz kapcsolódóan; kisebbségben vannak azok, akik valamely közösségi hálózatra is belépnek; csaknem 50%- ban folytatnak magánbeszélgetést a munkahelyi telefonjukon, fogadnak magán jellegű postai küldeményeket a munkahelyükön és tárolnak a munkához nem kapcsolódó fájlokat a számítógépükön. Mindössze a munkavállalók 19%-a állítja magáról, hogy egyiket sem teszi a felsoroltak közül. A kutatás során nem szereztünk információt arról, hogy az adott munkavállalónak munkaidőben van-e lehetősége számítógépet használni, így ezek az arányok az irodai munkát végzők között még nagyobbak lehetnek. Erre utal az, hogy például a nagyobb valószínűséggel számítógép előtt, illetve irodában dolgozó, diplomások minden vizsgált kommunikációs és informatikai eszköz esetében az átlagosnál magasabb magánjellegű használatról számolnak be. Az internetet (a közösségi hálózatokat is beleértve) kisebb mértékben használják a német munkavállalók a magyaroknál; a számítógépükön is kisebb valószínűséggel tárolnak a munkájukhoz nem használt fájlokat, viszont postai küldeményeket ugyanolyan arányban fogadnak, a munkahelyi telefont pedig valamivel nagyobb mértékben használják. Németországban 28% azon munkavállalók aránya, akik állításuk szerint egyik eszközt sem használják. Később látni fogjuk, hogy a németországi munkahelyeken az internethasználat nagyobb mértékű korlátozása jellemző, tehát a különbségek valószínűleg erre vezethetők vissza (16. ábra). A munkáltatók mind on, mind Németországban rendre nagyobb mértékű munkahelyi magánjellegű eszköz-használatról számolnak be a beosztottak részéről, mint maguk a munkavállalók. Németországban a legtöbb kérdésnél még valamivel a magyarországinál is nagyobb a különbség aközött, amit a munkáltatók feltételeznek és amit a munkavállalók állítanak. on az eltérést a munkavállalók és a munkáltatók

15 percepciója között részben magyarázhatja, hogy a két minta szektor szerinti megoszlása különbözik (a megkérdezett munkáltatók jóval kisebb valószínűséggel dolgoznak például a közigazgatás területén, mint a megkérdezett munkavállalók), ám Németországban ezek az arányok jóval kiegyenlítettebbek a két minta között, tehát az eltérés mögött más okokat feltételezhetünk. 3. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók és a munkáltatók szerint Ön a munkahelyén / Az Ön által képviselt munkáltató munkavállalói (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat(nak) olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatok ellátásához szükségesek 47 63 86 94 (munkaidőben) bejelentkezik (bejelentkeznek) valamely közösségi hálózatba 22 39 68 79 magyar munkáltató magyar munkavállaló fogad(nak) magánjellegű postai küldeményeket 42 40 67 77 német munkáltató német munkavállaló folytat(nak) a munkahelyi telefonon magánjellegű telefonbeszélgetéseket 46 54 85 88 tárol(nak) a számítógépen a munkához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat 23 46 60 75 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A munkáltatóknak feltett kérdés arra is lehetőséget ad, hogy lássuk, milyen mértékűnek gondolják a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök használatát. A válaszokból az derül ki, hogy összhangban a probléma mértékére utaló kérdésekkel, amelyeket később látni fogunk (11. ábra) egyik eszköznél sincsenek többségben azok, akik szerint a munkavállalók rendszeresen használják azt magáncélokra. A legnagyobb használatot az internet esetében feltételezik, és ez is egybecseng azzal, hogy az internet-használat korlátozását gondolják mindkét országban a munkavégzés hatékonyságát leginkább növelő beavatkozásnak (9. ábra).

4. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkáltatók szerint Álláspontja szerint az Ön által képviselt munkáltató munkavállalói: (%) 16 MAGYARORSZÁG (munkaidőben) meglátogatnak olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladataik ellátásához szükségesek 41 53 6 (munkaidőben) bejelentkeznek valamely közösségi hálózatba 26 52 21 fogadnak magánjellegű postai küldeményeket 27 50 23 folytatnak a munkahelyi telefonjukon magánjellegű telefonbeszélgetéseket 29 59 12 tárolnak-e a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat 27 48 25 NÉMETORSZÁG (munkaidőben) meglátogatnak olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladataik ellátásához szükségesek 26 61 14 (munkaidőben) bejelentkeznek valamely közösségi hálózatba 19 50 32 fogadnak magánjellegű postai küldeményeket 12 55 33 folytatnak a munkahelyi telefonjukon magánjellegű telefonbeszélgetéseket 18 67 15 tárolnak-e a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat 14 46 40 rendszeresen időnként soha A munkavállalók válaszai alapján egyik országban sincs szignifikáns hatása sem a szektornak, amelyben a munkahely működik, sem a munkahely méretének arra, hogy a dolgozók használják-e magáncélokra a kommunikációs és informatikai eszközöket (5. és 6. táblázat). A munkavállalók válaszai szerint on nincs egyik eszköz használatra sem hatása a cég méretének, Németországban pedig azt láthatjuk, hogy a kisebb (50 fő alatti) vállalkozások dolgozói az átlagnál alacsonyabb, a legnagyobb (250 fős vagy nagyobb) vállalatok munkatársai pedig az átlagnál magasabb valószínűséggel tárolnak magánjellegű adatokat a munkahelyi számítógépükön. A gazdasági szektorok között egyes esetekben láthatunk különbséget ebben a tekintetben, bár ezt valószínűleg befolyásolja a munka irodai vagy fizikai jellege is, például on a közigazgatás, közszolgáltatás területén dolgozók az átlagnál nagyobb, az iparban dolgozók pedig az áltagnál kisebb valószínűséggel interneteznek munkaidőben.

5. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint a vállalat mérete szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 17 Németország 50-249 fő 250 fő vagy több 60 70 61 44 51 47 39 39 33 21 22 23 fogad magánjellegű postai küldeményeket 43 46 30 36 39 43 folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat 48 43 39 54 56 54 43 49 52 17 21 29 6. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint szektor szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb 50 67 70 61 (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba 30 43 38 39 fogad magánjellegű postai küldeményeket 27 40 52 47 folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek 41 55 37 45 42 49 48 42 Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb 43 44 56 48 (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba 20 18 24 32 fogad magánjellegű postai küldeményeket 40 37 53 35 folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat 48 58 62 48 23 21 37 17

18 Társadalmi-demográfiai összefüggések Az iskolai végzettség növekedése mentén mind a magyar, mind a német munkavállalóknál nő annak a valószínűsége, hogy a megkérdezettek használják magáncélokra az internetet a munkahelyükön és tárolnak a számítógépükön olyan adatokat, amelyek nem kapcsolódnak a munkájukhoz; on a magasabb végzettség a közösségi oldalak munkahelyi használatát is valószínűsíti. Az összefüggés valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a magas végzettségűek nagyobb arányban végeznek irodai munkát, tehát lehetőségük van használni a munkahelyi informatikai és kommunikációs eszközöket. A közösségi hálózatok esetében az életkor is befolyásoló: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel lép be valamelyik hálózatba a munkahelyén, ami viszont a közösségi hálózatok használóinak az átlagosnál alacsonyabb életkorára vezethető vissza. 7. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint a válaszadó iskolai végzettsége szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat Németország alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú 32 55 78 22 43 54 19 38 43 15 20 26 16 39 50 22 37 46 38 45 47 44 53 58 24 39 58 15 18 31

8. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint a válaszadó életkora szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat 18-30 31-45 46 vagy több Németország 19 18-30 31-45 46 vagy több 72 62 60 65 46 36 52 38 32 40 22 11 46 37 46 48 42 32 46 50 40 56 57 51 50 49 41 33 24 16 A munkahelyi eszközök magáncélú használatának munkáltatói értékelése A magyar munkaadók nagyobb jelentőséget és nagyobb pozitív hatást tulajdonítanak az adatvédelmi problémákat érintő korlátozásoknak a munka hatékonysága szempontjából, mint a német munkaadók. Mindkét ország munkáltatói között többségben vannak azok, akik szerint a postai küldemények és e-mailek tartalmának ellenőrzése inkább rontja a munka hatékonyságát, mint javítja, de így is a magyar válaszadók negyede gondolja azt, hogy ez hatékony eszköz a munkavégzés hatékonyságának növelésére. Németországban a kamerás megfigyelés is az inkább káros eszközök közé sorolható, on ennél a kérdésnél már nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint hasznos lehet. A magyar munkáltatók között minden más korlátozásnál (adatvédelmi szabályzat, elektronikus beléptető rendszer, az internet-használat szabályozása) többségben vannak azok, akik szerint eredményesen lehet használni a munkahelyeken; a német munkáltatók között ezek a kérdések csak a relatív többség egyetértését tudják elérni, magas arányban nyilatkoznak úgy, hogy nincs hatásuk a korlátozásoknak.

20 9. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának korlátozása Álláspontja szerint egy magyarországi/németországi munkahelyen általában véve hogyan hat a munkavállalók munkavégzésének hatékonyságára: (%) MAGYARORSZÁG átlag postai küldemények és e-mailek ellenőrzése 22 22 29 22 4 2,6 adatvédelmi szabályzat alkalmazása 32 49 34 12 3,5 elektronikus beléptető rendszer 1 6 38 36 19 3,7 kamerás megfigyelés 20 12 14 40 14 3,2 internet-használat szabályozása 5 22 23 32 18 3,4 NÉMETORSZÁG postai küldemények és e-mailek ellenőrzése 31 17 34 14 4 2,4 adatvédelmi szabályzat alkalmazása 5 15 57 20 4 3,0 elektronikus beléptető rendszer 11 14 44 25 6 3,0 kamerás megfigyelés 36 16 21 24 4 2,4 internet-használat szabályozása 7 16 40 24 13 3,2 jelentősen rontja csekély mértékben rontja nem hat csekély mértékben javítja jelentősen javítja A munkahely mérete általában nincs hatással arra, hogy mennyire tartják eredményesnek ezeket az eszközöket a munkáltatók a munkavégzés hatékonyságának növelésében; egyedül az adatvédelmi szabályzat alkalmazásánál látjuk, hogy a magyarországi nagyobb vállalatok erősebb pozitív hatást tulajdonítanak neki, mint a kisebb cégek. A szektorok között sem on, sem Németországban nincs különbség abban, hogy mennyire tartják a munkáltatók károsnak vagy hasznosnak ezeket az eszközöket. Az internet-használat korlátozásának megítélésére az sincs hatással, hogy a munkáltató mennyire tartja jellemzőnek a munkavállalók között a magáncélú használatot vagy a közösségi hálózatokba való belépést.

10. táblázat: Adatvédelmi szabályzat alkalmazásának hatása a munkáltatók szerint a vállalat mérete szerinti bontásban (%) Németország 21 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több adatvédelmi szabályzat alkalmazása inkább rontja 5 6-20 17 13 nem hat 50 24 37 56 57 60 inkább javítja 44 70 63 24 27 27 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% átlag 3,5 3,7 3,8 3,0 3,1 3,1 Összhangban a használat gyakoriságára vonatkozó kérdéssel és azzal, hogy milyen hatást tulajdonítanak a korlátozásnak, a munkáltatók többsége szerint nem okoz jelentős kárt a kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használata a munkahelyeken. A magyar munkáltatók képviselői kérdéstől (eszköztől) függően 3 és 11% között gondolják úgy, hogy a munkavállalók ilyen magatartása jelentős kárt okoz; Németországban valamivel nagyobb arányban: 6 és 29% között. Mindkét ország munkáltatói a közösségi hálózatok használatát tartják a legveszélyesebbnek, de ennek az aggodalomnak a mértéke jóval nagyobb a német vezetőknél, mint a magyaroknál. Kimagasló még a számítógépen tárolt magánjellegű adatok és szoftverek miatti aggodalom, különösen a német munkáltatóknál.

22 11. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának hatása a munkahelyeken Tapasztalatai szerint az Ön által képviselt munkáltatónál mekkora kárt okoz: (%) MAGYARORSZÁG a jogosulatlan magáncélú internethasználat 56 41 3 jogosulatlan magáncélú telefonhasználat 33 61 6 közösségi hálózatok használata munkaidőben 45 44 11 magánjellegű postai küldemények küldése 63 34 3 a számítógépen tárolt magánjellegű adatok, szoftverek 61 31 8 NÉMETORSZÁG a jogosulatlan magáncélú internethasználat 35 52 13 jogosulatlan magáncélú telefonhasználat 33 55 12 közösségi hálózatok használata munkaidőben 24 47 29 magánjellegű postai küldemények küldése 58 36 6 a számítógépen tárolt magánjellegű adatok, szoftverek 39 42 19 nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz Nagyobb mértékűnek gondolják a károkozást azok a vezetők, akik úgy tudják, hogy az általuk képviselt munkáltatónál dolgozó munkavállalók rendszeresen használják az eszközöket magáncélokra, mint azok, akik szerint ez csak alkalmi. Annak megítélésére, hogy a kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használata mekkora károkat okoz nincs hatással a munkahely mérete és a szektor sem.

12. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának hatása a munkahelyeken a használat vezetők által feltételezett gyakorisága szerint (%) Németország 23 rendszeresen időnként soha rendszeresen időnként soha a jogosulatlan magáncélú internet-használat nem okoz kárt 44 62 82 33 36 37 csekély mértékű kárt okoz 52 36 18 35 60 52 jelentős kárt okoz 4 2-33 5 11 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% jogosulatlan magáncélú telefonhasználat nem okoz kárt 22 35 46 28 33 39 csekély mértékű kárt okoz 68 62 42 47 60 42 jelentős kárt okoz 10 3 13 25 7 19 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% közösségi hálózatok használata munkaidőben nem okoz kárt 44 37 65 21 24 27 csekély mértékű kárt okoz 42 53 23 37 54 44 jelentős kárt okoz 13 10 12 42 22 30 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% magánjellegű postai küldemények küldése nem okoz kárt 57 56 89 42 57 67 csekély mértékű kárt okoz 34 44 11 42 39 29 jelentős kárt okoz 9 0 0 17 4 5 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% a számítógépen tárolt magánjellegű adatok, szoftverek nem okoz kárt 58 61 66 52 46 26 csekély mértékű kárt okoz 37 33 20 26 40 50 jelentős kárt okoz 6 5 14 22 14 24 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100%

A magyar munkáltatók 90, a németek 84%-a válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokkal jár a munkáltató eszközeinek magáncélú használata a munkahelyeken. A vezetők a legnagyobb kockázatot a munkaidő-kiesésben, a figyelem elterelődésében látják, különösen igaz ez a németországi megkérdezettekre, ők, több, mint 50%-ban adtak ilyen választ. A második legnagyobb probléma a magyar vezetők szerint az esetleges adatszivárgás, az, hogy a magánhasználat révén nő annak a kockázata, hogy illetéktelenek hozzáférnek vállalati adatokhoz; hasonló mértékű, ettől nem teljesen független lehetőség a vírusok bekerülése a rendszerbe. A költségek növekedése lényegében csak a magyarországi munkáltatóknál jelenik meg kockázatként, a megkérdezettek 15%-a említette. Mindkét országban viszonylag magas (on 26%, Németországban 23%) azok aránya, akik szerint a munkahelyi eszközök használata nem jelent valós veszélyt a munkahelyeken. 13. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának kockázata a munkahelyeken Álláspontja szerint milyen kockázatokkal jár a munkáltató eszközeinek jogosulatlan magáncélú használata? (%, nyitott kérdés, több válasz lehetséges, így a százalékok összege nagyobb lehet 100%-nál) 24 figyelem elterelődése, hatékonyság csökkenése 30 53 nincs kockázata vagy elenyésző 26 23 adatszivárgás, vállalati adatok szándékos vagy szándékolatlan megosztása 12 25 vírusveszély 20 25 költségnövekedés (pl. telefonhasználat esetén) illegális szoftverek, illegális tartalmak kerülhetnek a gépekre 0 1 7 15 magyar német eszközök meghibásodása, amortizáció, a rendszer túlterhelése 2 3 egyéb nem jellemző az ilyen használat, jól van szabályozva a cégnél 5 1 3 0 10 20 30 40 50 60 A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök használata által jelentett kockázat megítélését csak nagyon kis mértékben befolyásolja a vállalat mérete. A céges adatokhoz

való illetéktelen hozzáférés valamivel jobban érinti a nagy cégeket; a kieső munkaidő pedig Németországban a kisebb vállalkozások számára fontosabb érv. 14. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának kockázata a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország 50-249 fő a figyelem elterelődése, a hatékonyság csökkenése 23 18 27 46 34 37 nincs kockázata vagy elenyésző 20 16 12 20 21 7 adatszivárgás, vállalati adatok szándékos vagy szándékolatlan megosztása 18 18 35 10 7 13 vírusveszély 15 21 15 21 28 17 költségnövekedés 11 11 4 0 3 7 illegális szoftverek vagy tartalmak kerülhetnek a gépekre 5 8 4 1 0 3 eszközök meghibásodása, amortizáció, a rendszer túlterhelése 2 0 4 2 0 3 egyéb 4 5 0 0 7 13 25 250 fő vagy több Láthattuk, hogy a válaszok körülbelül negyede mindkét országban az volt, hogy nincs, vagy csak elenyésző kockázata van annak, ha a munkavállalók használják a munkahelyi kommunikációs eszközöket. A részletesebben kifejtett válaszok között két jellemző érvet találunk erre: 1. a munkahelyi együttműködés fontos feltétele a bizalom; 2. életszerűtlen lenne teljesen korlátozni a magánhasználatot és ez rontaná a hangulatot. Idézetek: A bizalmat fontos dolognak tartom,nem kívánom erővel korlátozni a kollégákat. Eddig ez a hozzáállás bevált. Ha nem tudom őket másképp megfelelően motiválni, hogy a cég érdekében teamként dolgozzanak, a tiltással sem fogok jobb eredményt elérni. Jár némi kockázattal, de szeretnék bízni a munkavállalókban. Ha ezt nem tehetem attól inkább megválok, nem szeretném hogy a többiek érdeke csorbuljon 1 valaki miatt aki rosszul él a kapott szabadsággal. Alapvetően az eszközök használata csekély kárt okoz, általában megtérül a jobb hangulatú munkahelyi légkörben végzett hatékonyabb munka miatt. Megfelelően képzett személyek esetén nincs ilyen kockázat. Normál használat esetén nincs ilyen kockázat. A munkahely az élet része, a személyiség korlátozása negatívan hat a hatékonyságra és motiválatlansághoz vezet.

A munkáltatók képviselői által indokoltnak tartott jogkövetkezmények a munkahelyi eszközök jogosulatlan használata esetén 26 A legjellemzőbb indokoltnak tartott jogkövetkezmény, ha a munkavállalók jogosulatlanul magáncélból használják a munkahelyi eszközöket a munkáltatók szerint a felmerült költségek megtérítése, ezt követi a fegyelmi eljárás és csak 14-15% gondolja ezt megfelelő oknak a felmondásra. Az egyéb válaszok között 3-4%-ban találunk olyan választ, hogy nem indokolt semmilyen jogkövetkezmény, tehát a jogosulatlan használatot a munkáltatók kimagasló többsége valamilyen módon szankcionálná. Sem a vállalat mérete, sem a szektor nincs hatással arra, hogy milyen következményeket tartanak indokoltnak a munkáltatók ilyen esetekben. 15. ábra: A munkahelyi eszközök használatának jogkövetkezményei Általánosságban milyen jogkövetkezményeket tart indokoltnak a munkáltató eszközeinek jogosulatlan magáncélú használatával szemben? (Több válasz lehetséges, így az arányok összessége meghaladhatja a 100%-ot) felmerült költségek megtérítése fegyelmi eljárás felmondás figyelmeztetés a mértékétől függ szabályozni és ellenőrizni kell, nem büntetni kiesett munkaidő ledolgozása semmilyen jogkövetkezmény nem indokolt 5 3 3 1 1 1 3 4 14 15 32 30 66 81 magyar német 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

27 ADATKEZELÉSI GYAKORLAT A MUNKAHELYEKEN A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök ellenőrzésének gyakorlata A munkavállalók állításai alapján mind a magyarországi, mind a németországi gyakorlatban kisebbségben vannak azok a munkahelyek, amelyeken a munkavállalók magánszférához való jogát oly módon korlátozza a munkaadó, hogy ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközökön áramló információk tartalmát vagy figyeli a munkavállalók tartózkodási helyét. A német munkavállalók tudomása szerint a munkáltatóik kevésbé sértik meg a magánszférájukat, mint a magyar munkavállalók szerint (kevésbé jellemző, hogy ellenőrzik a postai küldemények tartalmát, az e-maileket, nem jellemző a kamerás megfigyelés), viszont erősebb megelőző rendszerek működnek: nagyobb valószínűséggel korlátozzák az internethasználatot, mint on, jobban ellenőrzik a munkahelyi számítógépek tartalmát és jellemzőbb az elektronikus beléptető rendszer használata is. Annak ellenére, hogy a beléptető rendszer jellemzőbb Németországban, mint on, a magyar munkavállalók jóval nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy a munkáltató nyomon követi a tartózkodási helyüket. Összességben tehát a német munkahelyeken az infrastruktúra szintjén jelenik meg nagyobb fegyelem, de a magánszférájukat kevésbé érzik sértve az érintettek. A felsoroltak közül egyik sem jellemző on a megkérdezettek 19%-ának a munkahelyére; Németországban ez az arány 28%. on a munkavállalók többségének (59%) megfigyelik saját benyomása szerint a munkahelyén vagy a kommunikációját, vagy a mozgását; Németországban ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 20%. A magyar munkavállalók 12%-ának mind a postáját, mind az e- mailjét, mind a tartózkodási helyét ellenőrzik állítása szerint, 19%-nak a háromból kettőt, 28%-nak pedig egyet. Amennyiben csak egyet, az legjellemzőbben a tartózkodási hely, majd a posta és legkevésbé az e-mailek ellenőrzése valószínű. A kérdések értelmezésének a két ország válaszadói között eltérő módjára utal az, hogy mindezek ellenére összességében a

magyar munkavállalók kisebb arányban gondolják úgy, hogy a munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát (28%), mint a német válaszadók (35%) (19. ábra). 16. ábra: A munkavállalók tapasztalatai az adatforgalom és a tartózkodási hely megfigyeléséről a munkáltató által Tudomása szerint az Ön munkahelyén (%) 28 a munkáltató ellenőrzi-e a postai küldemények tartalmát 7 37 a munkáltató ellenőrzi-e az e-mailek tartalmát a munkáltató ellenőrzi-e a munkavállalók számítógépén tárolt adatokat 15 24 27 40 magyar munkavállaló a munkáltató korlátozza-e a munkavállalók internet-használatát működik-e kamerás megfigyelés 9 35 42 49 német munkavállaló működik-e elektronikus beléptető rendszer 35 44 a munkáltató nyomon követi-e a munkavállalók tartózkodási helyét 6 37 0 10 20 30 40 50 60 A személyes kommunikáció megfigyelése jellemzően nem függ a foglalkoztató munkahely méretétől; az internethasználat korlátozása, a számítógépen tárolt adatok ellenőrzése és a kamerás megfigyelés viszont mind on, mind Németországban a nagyobb munkahelyekre jellemző. on a szektor is befolyásoló tényező néhány ponton: az internethasználat korlátozása jellemzőbb az ipari munkahelyeken, mint a szolgatatás vagy közigazgatás területén működőkön; a kamerás megfigyelés és az elektronikus beléptető rendszer valószínűsége jóval kisebb a közigazgatásban, mint bármely más szektorban. A német munkahelyek esetében a szektor nem befolyásolja ezt a tényezőt.

17. táblázat: A munkavállalók tapasztalatai az adatforgalom és a tartózkodási hely megfigyeléséről a munkáltatók által a vállalat mérete szerinti bontásban (%) a munkáltató ellenőrzi-e a postai küldemények tartalmát a munkáltató ellenőrzi-e az e-mailek tartalmát 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 29 Németország 50-249 fő 250 fő vagy több 38 34 39 4 7 8 26 27 41 9 11 21 a munkáltató ellenőrzi-e a munkavállalók számítógépén tárolt adatokat 20 23 52 30 37 50 a munkáltató korlátozza-e a munkavállalók internethasználatát 24 41 78 40 45 57 működik-e kamerás megfigyelés 35 43 78 12 8 7 működik-e elektronikus beléptető rendszer 22 42 87 30 39 58 a munkáltató nyomon követi-e a munkavállalók tartózkodási helyét 36 35 43 6 4 6 18. táblázat: A munkavállalók tapasztalatai az adatforgalom és a tartózkodási hely megfigyeléséről a munkáltatók által szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkáltató ellenőrzi-e a postai küldemények tartalmát 40 36 41 32 a munkáltató ellenőrzi-e az e-mailek tartalmát 32 29 23 27 a munkáltató ellenőrzi-e a munkavállalók számítógépén tárolt adatokat a munkáltató korlátozza-e a munkavállalók internethasználatát 23 30 22 20 51 35 28 30 működik-e kamerás megfigyelés 53 50 21 45 működik-e elektronikus beléptető rendszer 47 44 19 31 a munkáltató nyomon követi-e a munkavállalók tartózkodási helyét 36 36 42 32

30 A munkahelyek jellemzői adatvédelmi szempontból A munkavállalói minta alapján on jobban szabályozott, intézményesített adatvédelem feltételezhető, mint a munkáltatói minta alapján: a munkavállalói minta szerint a munkahelyek negyedében, a munkáltatói minta szerint 13%-ában működik adatvédelmi felelős; a munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat is nagyobb valószínűséggel tartják jól dokumentáltnak és hozzáférhetőnek a munkavállalók, mint a munkáltatók. Ugyanezt láthatjuk az egyes adatvédelmi kérdések szabályozottságánál is (24. ábra). A munkáltatói és a munkavállalói válaszok közötti különbséget a szektor nem magyarázza, vagyis az egyes szektorokban is láthatjuk ezeket az eltéréseket. A német mintákban ilyen jellegű tendenciaszerű eltérést a munkavállalók és a munkáltatók között nem látunk; valamivel nagyobb arányban állítják a munkavállalók, hogy működik adatvédelmi felelős, de az adatkezelésre vonatkozó szabályozásnál jól dokumentáltsága és hozzáférhetősége esetén a munkáltatók látják kedvezőbbnek a helyzetet a két csoport közül. Bár egy németországi munkahelyen sokkal nagyobb valószínűséggel létezik adatvédelmi felelős, mint egy magyarországi vállalatnál, összességében nincs jelentős különbség abban, ahogy a két ország dolgozói a munkahelyi adatvédelem szabályozottságát látják. A munkahelyi adatvédelmi konfliktus valamivel gyakoribb Németországban, mint on, de mindkét országban igen ritka. Ahogy azt már korábban láttuk, az informatikai és kommunikációs eszközök használatát mind a munkavállalói, mind a munkáltatói percepciók szerint szigorúbban ellenőrzik Németországban, mint on annak ellenére, hogy a magánszférát esetleg sértő ellenőrzések (e-mail, posta ellenőrzése) a munkáltatók benyomása alapján jellemzőbbek hazánkban (16. ábra).

31 19. ábra: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból Az alábbi állítások közül melyek igazak az Ön munkahelyére / az Ön által képviselt munkáltatóra? (%) A munkahelyemen / a munkáltatónál működik adatvédelmi felelős. 13 25 46 59 A munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető 39 38 47 45 magyar munkáltató magyar munkavállaló német munkáltató német munkavállaló A munkahelyemen / a munkáltatónál volt már konfliktus a munkavállalói adatok kezelésével kapcsolatban 12 9 15 13 A munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát 22 28 37 35 0 20 40 60 80 Az adatvédelem szervezettsége mind on, mind Németországban függ a munkahely méretétől, bár más léptékekben jelennek meg a különbségek: például Németországban egy nagy (250 fős vagy nagyobb) vállalat 80%-os valószínűséggel foglalkoztat adatvédelmi felelőst, míg on ebben a csoportban is kisebbségben vannak azok, akiknél van ilyen. A kommunikációs és informatikai eszközök használata is a nagyobb munkahelyekre jellemző inkább ahogy azt egy korábbi kérdés vizsgálatánál már láttuk (17. ábra). on a munkáltatók válaszai alapján az adatvédelmi felelős intézménye jelentősen nagyobb valószínűséggel fordul elő a közigazgatás területén; a munkavállalók válaszai alapján nincs különbség az egyes szektorok szerint ezekben a kérdésekben, Németországban az adatvédelmi felelős intézménye és a jól dokumentált szabályozás egyaránt az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző a közigazgatásra, mint a többi szektorra.

20. táblázat: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból a munkavállalók által a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 32 Németország 50-249 fő A munkahelyemen működik adatvédelmi felelős. 19 29 46 36 51 80 A munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető A munkahelyemen volt már konfliktus a munkavállalói adatok kezelésével kapcsolatban A munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát 250 fő vagy több 44 46 65 24 32 51 6 13 13 9 9 18 18 35 57 27 27 45 21. táblázat: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból a munkáltatók által a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország 50-249 fő a munkáltatónál működik adatvédelmi felelős 11 33 42 44 60 67 a munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető a munkáltatónál volt már konfliktus a munkavállalói adatok kezelésével kapcsolatban a munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát 250 fő vagy több 38 58 63 44 47 60 11 18 26 14 27 47 21 39 32 36 40 60 22. táblázat: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból a munkavállalók által szektor szerinti bontásban (%) Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb A munkahelyemen működik adatvédelmi felelős. 60 54 80 53 A munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető 35 37 54 30 23. táblázat: Adatvédelmi felelős a munkahelyeken on a munkáltatók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigaz-gatás egyéb a munkáltatónál működik adatvédelmi felelős 8 16 50 5

33 Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkahelyeken on a munkavállalók szerint a munkahelyek többségén szabályozva van az adatkezelés legtöbb vizsgált aspektusa, csak az e-mail ellenőrzése, a közösségi oldalak használata és a kamerák által rögzített felvételek esetében vannak kisebbségben azok, akik ezeket a kérdéseket tisztázó belső szabályzatról tudnak. A munkáltatók válaszai alapján viszont csak a postai küldemények felbontása és a telefon magáncélú használata van a munkahelyek szűk többségében szabályozva. Néhány esetben Németországban is nagyobb arányban feltételeznek a munkavállalók szabályozottságot, mint amiről a munkáltatók beszámolnak: a telefon és az internet magáncélú használatánál. A két országban tapasztalható helyzetet összehasonlítva összességében elmondható, hogy a német munkahelyeken nagyobb valószínűséggel vannak szabályozva az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések, mint a magyar munkahelyeken. A német és a magyar munkáltatóknak feltett kérdések alapján a németországi munkahelyeken nagyobb valószínűséggel szabályozzák a személyes adatok és az adatvédelmi panaszok kezelését, az e-mailek ellenőrzését, a munkahelyi magán célú internethasználatot és a közösségi oldalak használatát, mint a magyarországi munkahelyeken. A különbség több esetben jelentős: például a közösségi oldalak használatára a magyar munkaadók 20%-a szerint áll rendelkezésre szabály az általuk képviselt munkahelyen, míg ez az arány a német munkáltatók válaszai alapján Németországban 45%. Nincs érdemi (szignifikáns) különbség a két ország munkahelyei között a postai küldemények felbontásának, a telefon magáncélú használatának és a kamerák által rögzített felvételek kezelésének szabályozottsága között. A munkavállalók információit hasonlítva össze, kevesebb területen van különbség a két ország között a szabályozottság mértékében: az e-mailek ellenőrzésénél, az internethasználatnál és a közösségi oldalak használatánál tudnak a német munkavállalók nagyobb mértékű szabályozottságról, a kamerák által rögzített felvételeknél pedig a magyar munkavállalók. Azok között, akiknek a munkahelyén van kamerás megfigyelés, a magyar munkavállalók 73, a német munkavállalók 61% tudja úgy, hogy szabályozva van a felvételek kezelésének kérdése.

34 24. ábra: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága Tudomása szerint van a munkahelyén belső szabályozás /Van az Ön által képviselt munkáltatónál belső szabályozás (%) munkavállaló személyes adatainak kezeléséről a munkavállaló munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről a postai küldemények felbontásáról a telefon magáncélú használatáról az e-mailek ellenőrzéséről az internet magáncélú használatáról a közösségi oldalak használatáról a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 44 67 67 67 28 56 50 55 51 46 56 51 55 63 52 65 16 27 34 39 27 32 47 60 20 25 45 44 31 38 24 26 magyar munkáltató magyar munkavállaló német munkáltató német munkavállaló 0 20 40 60 80 Mind on, mind Németországban igaz, hogy a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyeken nagyobb valószínűséggel van szabályozva a munkavállalók adatainak kezelése és néhány esetben minél nagyobb a munkahely, annál inkább szabályozzák ezeket a kérdéseket.

25. táblázat: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkavállalók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 35 Németország 50-249 fő a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről 61 74 81 55 57 81 a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 250 fő vagy több 51 62 63 41 43 72 a postai küldemények felbontásáról 39 54 54 41 45 61 a telefon magáncélú használatáról 58 72 67 55 64 73 az e-mailek ellenőrzéséréről 21 30 57 28 34 50 az internet magáncélú használatáról 24 37 61 43 66 71 a közösségi oldalak használatáról 19 27 57 33 46 53 a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 29 40 74 17 19 36 26. táblázat: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkáltatók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország 50-249 fő a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről 42 67 74 65 87 87 a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 250 fő vagy több 28 30 53 49 70 80 a postai küldemények felbontásáról 50 73 63 54 73 80 a telefon magáncélú használatáról 53 76 89 51 60 90 az e-mailek ellenőrzéséréről 14 30 42 31 57 73 az internet magáncélú használatáról 25 42 58 44 70 90 a közösségi oldalak használatáról 19 42 37 44 60 80 a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 29 52 63 22 50 43

36 A munkahelyi adatvédelem és adatkezelés szabályozottsága szempontjából az átlagostól on a közszféra tér el, a többi szektor között nincs statisztikai különbség. Egy, a közszférához tartozó munkahely a többi szektor munkahelyeinél nagyobb valószínűséggel szabályozza a munkavállaló személyes adatainak kezelésével kapcsolatos kérdést, a munkáltató adatvédelmi panaszainak ügyét és a postai küldemények felbontását; miközben az átlagosnál kevésbé szabályozott ebben a közegben az internethasználat, a közösségi oldalak látogatása és a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezelése. Németországban is a közszféra munkahelyein a leginkább szabályozott az adatkezelés, itt ez az internethasználatra és az e-mailek tartalmának kérdésére is igaz. Észrevehető még a szolgáltató szektor munkahelyeinek az átlagosnál kisebb valószínűségű szabályozottsága. 27. táblázat: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkavállalók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről 63 63 77 65 a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 48 55 64 54 a postai küldemények felbontásáról 42 40 60 41 a telefon magáncélú használatáról 62 65 70 52 az e-mailek ellenőrzéséréről 31 30 23 24 az internet magáncélú használatáról 39 37 22 31 a közösségi oldalak használatáról 36 30 16 20 a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 42/71* 47/76 22/70 38/69 Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről 70 62 85 62 a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 59 50 72 50 a postai küldemények felbontásáról 54 42 78 45 a telefon magáncélú használatáról 71 61 80 57 az e-mailek ellenőrzéséréről 41 37 51 33 az internet magáncélú használatáról 66 55 75 53 a közösségi oldalak használatáról 58 36 51 45 a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 35/100 20/42 37/100 23/75 *Az első szám az összes megkérdezett közötti arányt, a második a kamerás megfigyeléssel rendelkező munkahelyeken dolgozók körében mért arányt mutatja be.

37 Az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatos munkahelyi tájékoztatás A magyar munkavállalók 30, a német munkavállalók 14%-a állítja, hogy nem ismertették vele semmilyen formában a munkahelyén az adatvédelmi szabályokat. A munkáltatók mindkét országban 30% körüli arányban számolnak be arról, hogy nincsenek ilyen szabályok. Az adatkezeléssel kapcsolatos belső szabályozásról a munkavállalók leggyakrabban szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás révén szereznek információt mindkét országban; a második leggyakoribb mód az adatvédelmi nyilatkozat aláírása, ezt pedig az adatvédelmi felelős felől érkező tájékoztatás követi. A felsorolt lehetőségek közül (munkaszerződésben rögzítés, szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi felelős) legalább kettő igaz egyszerre a magyar munkáltatók 53%-a szerint az általuk képviselt munkahelyen. A munkavállalóknál csak 35% állította, hogy legalább két formában találkozhatott a kérdés szabályozásával. A német munkáltatók és munkavállalók azonos arányban tudják úgy, hogy a felsoroltak közül legalább két módja létezik a tájékoztatásnak a munkahelyeken (62 és 60%). A magyar munkavállalók és munkáltatók körülbelül ugyanolyan arányban állítják, hogy nincsenek, illetve nem lettek ismertetve a munkavállalókkal adatkezeléssel kapcsolatos szabályok. A munkáltatók képviselői nagyobb arányban állítják, hogy a munkaszerződések tartalmazzák az ilyen kérdések tisztázást, vagy hogy közölték szóban vagy írásban a munkavállalókkal a szabályokat, vagy hogy adatvédelmi nyilatkozatot írattak alá, mint a munkavállalók. A két csoport lényegében ugyanolyan (22 és 24%) arányban állítja, hogy adatvédelmi felelős van a munkahelyen. A német munkáltatók is nagyobb arányban állítják, hogy a kérdést tartalmazza a munkaszerződés, illetve, hogy ismertették a szabályokat a munkavállalókkal, mint a munkavállalók. Hasonló arányban állítja a két csoport, hogy adatvédelmi nyilatkozatot írtak alá, illetve, hogy működik adatvédelmi felelős a munkahelyen. Az adatvédelmi nyilatkozat és az adatvédelmi felelős tájékoztatása kevésbé jellemző a magyar munkahelyekre, mint a németekre.

28. ábra: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról Az Ön által képviselt munkáltatónál a munkavállalókkal milyen módon ismertetik az elektronikus eszközök ellenőrzésére vonatkozó, illetve adatvédelmi szabályokat? / Milyen módon ismertették Önnel a munkahelyi elektronikus eszközök ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, illetve a munkáltatónál alkalmazott adatvédelmi szabályokat? (%) 38 a munkaszerződés rendelkezik erről 26 17 35 25 a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot 37 29 50 53 52 72 65 79 magyar munkáltató magyar munkavállaló német munkáltató a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról 24 22 44 44 német munkavállaló Nem ismertették e szabályokat / nincsenek ilyen szabályok 14 31 30 30 0 20 40 60 80 100 Összességében jellemzőbb a szabályok valamilyen formában történő rögzítése, illetve ismertetése a nagyobb munkahelyeken mind on, mind Németországban; jellemzőbb az adatvédelmi nyilatkozat és az adatvédelmi felelős által nyújtott tájékoztatás is. 29. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkavállalók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország 50-249 fő A munkaszerződés rendelkezett erről 15 19 24 27 23 25 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatott az adatvédelmi szabályokról 250 fő vagy több 49 51 56 59 60 71 23 34 48 40 47 63 19 25 35 31 38 56 Nem ismertették e szabályokat 31 27 35 16 12 14

30. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkáltatók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 1. táblázat Németország 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 50-249 fő a munkaszerződés rendelkezik erről 26 27 21 34 27 53 a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról 39 250 fő vagy több 79 76 100 71 80 90 36 39 53 52 53 73 22 36 58 42 50 73 nincsenek ilyen szabályok 32 24 5 30 30 23 Németországban nem függ a gazdasági szektortól, hogy milyen formában tájékoztatják a munkavállalókat az adatvédelmi szabályokról. on az ipar és a szolgáltatás területén nagyobb valószínűséggel tartalmaz ilyen szabályokat a munkaszerződés; a szóbeli vagy írásbeli közlés egyéb formája, illetve az adatvédelmi nyilatkozat legnagyobb mértékben a szolgáltatási szektorra jellemző. A munkáltatók válaszai alapján a különböző szektorokban működő munkahelyek között alig vannak különbségek: on a közigazgatásban az átlagosnál jellemzőbb az adatvédelmi felelős által adott tájékoztatás; Németországban pedig a közigazgatásban a legkevésbé jellemző, hogy a munkaszerződés rendelkezne az adatvédelmi kérdésekről. 31. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkavállalók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigazgatás A munkaszerződés rendelkezett erről 21 24 9 13 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatott az adatvédelmi szabályokról egyéb 46 59 51 41 29 38 23 23 23 24 24 18 Nem ismertették e szabályokat 39 28 24 34

32. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkáltatók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) 40 ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkaszerződés rendelkezik erről 16 34 25 24 a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat 72 80 100 85 a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot 31 40 75 32 a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról 18 27 75 17 nincsenek ilyen szabályok 34 26 13 40 Németország ipar szolgáltatás közigazgatás a munkaszerződés rendelkezik erről 29 38 13 54 a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat 79 72 68 72 a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot 57 58 39 50 a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról 46 39 50 45 nincsenek ilyen szabályok 21 27 50 21 Jogorvoslati lehetőségek A magyarországi munkavállalók a munkahelyi adatvédelmi visszaélésekkel szemben hatékony jogorvoslatért tudomásuk szerint elsősorban a munkahelyi felettesükhöz fordulhatnak (harmaduk ilyen választ adott), jelentős szerepe van még szerintük az adatvédelmi biztosnak és a munkaügyi bíróságnak. Munkahelyen belül létező, a kérdésben kompetens intézményhez (üzemi tanács, adatvédelmi felelős) összességében a munkavállalók tizede fordulna. Németországban ezzel szemben a legfontosabb fórum, ahova jogorvoslatért fordulhat a munkavállaló az üzemi tanács (30% választotta) és a munkavállalók több, mint ötöde fordulhat tudomása szerint ilyen esetben az adatvédelmi felelőshöz. A szakszervezetnek is jóval kisebb szerepe van on ebben a kérdésben, mint Németországban; a rendőrséghez mindkét országban rendkívül alacsony arányban fordulnának adatvédelmi visszaélés miatt. Azon munkavállalók, akik olyan munkahelyen dolgoznak ahol van adatvédelmi felelős (on 25%,

Németországban 59%) a magyar válaszadók esetében 24%-ban fordulnának hozzá jogorvoslati lehetőségért, a német munkavállalóknak pedig a 32%-a tenné ezt. A kérdésre adott válaszok alapján feltételezhető, hogy az adatvédelmi felelős intézménye mellett az üzemi tanács is jóval elterjedtebb Németországban, mint on. 33. ábra: Jogorvoslati lehetőségek - munkavállalók Álláspontja szerint kihez fordulhat hatékony jogorvoslatért a munkahelyi adatvédelmi visszaélésekkel szemben? (%) 41 német munkavállalók 32 5 3 8 23 26 2 magyar munkavállalók 10 15 30 22 12 8 3 munkahelyi felettes szakszervezet üzemi tanács munkahelyi adatvédelmi felelős adatvédelmi biztos munkaügyi bíróság rendőrség A munkahelyi felettesnek mindkét országban a kisebb munkahelyeken van kiemelkedő szerepe, hiszen ezek többségénél nem léteznek intézményesített lehetőségei az adatvédelmi problémák kezelésének. on például a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalatok dolgozóinak 1%-a jelölte meg az üzemi tanácsot és 9%-a a munkahelyi adatvédelmi felelőst, mint lehetséges megoldást. Az összefüggés Németországban is igaz, csak más arányokkal, itt a legnagyobb vállalatok dolgozóinak kétharmada választotta az üzemi tanácsot vagy az adatvédelmi felelőst, és a mintába került legkisebb vállalkozások alkalmazottai is 24, illetve 14%-ban jelölték meg ezeket az intézményeket.

34. táblázat: Jogorvoslati lehetőségek a munkavállalók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 42 Németország 50-249 fő Munkahelyi felettes 35 30 19 15 11 4 Szakszervezet 2 9 11 16 17 14 Üzemi tanács 1 3 15 24 32 35 Munkahelyi adatvédelmi felelős 9 8 7 14 15 32 Adatvédelmi biztos / Bundesbeauftragter für den Datenschutz und die Informationsfreiheit 250 fő vagy több 24 23 17 16 16 8 Munkaügyi bíróság / Gericht 27 23 28 12 8 6 Rendőrség 3 4 4 3 2 1 Összesen 100 100 100 100 100 100 A szolgáltatás területén dolgozó magyar munkavállalók az átlagosnál alacsonyabb arányban említették az üzemi tanácsot a jogorvoslati lehetőségek között, a közigazgatásban dolgozók pedig a munkaügyi bíróságot. A munkaügyi bíróság a szolgáltatás területén dolgozók szemében jelenik meg a legfontosabb fórumként. Németországban a közigazgatásban leginkább jellemző az adatvédelmi felelős intézménye a munkavállalók válaszai alapján, az adatvédelmi biztost pedig az átlagosnál alacsonyabb valószínűséggel említették az iparban dolgozók.

35. táblázat: Jogorvoslati lehetőségek a munkavállalók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) 43 ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb Munkahelyi felettes 27 28 38 34 Szakszervezet 2 5 8 5 Üzemi tanács 6 1 2 5 Munkahelyi adatvédelmi felelős 7 11 6 8 Adatvédelmi biztos / Bundesbeauftragter für den Datenschutz und die Informationsfreiheit 27 21 24 22 Munkaügyi bíróság / Gericht 30 32 16 23 Rendőrség 1 3 6 2 Összesen 100% 100% 100% 100% Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb Munkahelyi felettes 7 13 4 10 Szakszervezet 12 14 19 17 Üzemi tanács 38 28 29 30 Munkahelyi adatvédelmi felelős 27 20 33 15 Adatvédelmi biztos / Bundesbeauftragter für den Datenschutz und die Informationsfreiheit 5 13 11 17 Munkaügyi bíróság / Gericht 9 9 4 10 Rendőrség 2 3 0 1 Összesen 100% 100% 100% 100% Némileg eltérően megfogalmazott és más struktúrájú kérdéssel vizsgálta a kutatás a munkáltatók véleményét arról, hogy hova fordulhatnak a munkavállalók adatvédelemmel kapcsolatos problémák esetén, de összességében így is látható, hogy van eltérés a munkavállalók és a munkáltatók percepciójában: a munkáltatók mindkét országban kimagasló arányban a munkahelyi felettest jelölték meg olyanként, akihez ilyen kérdésekben a munkavállaló fordulhat. Jelentős szerepe ezen kívül csak Németországban van az üzemi tanácsnak (19%) és a munkahelyi adatvédelmi felelősnek (39%). A munkahelyen kívüli jogintézményeket (adatvédelmi biztos, munkaügyi bíróság) a munkáltatóknak feltett kérdés válaszkategóriái nem tartalmazták. A munkáltatók válaszaiban nincs szignifikáns különbség a különböző méretű vállalatok és a különböző szektorok képviselői között.

44 36. ábra: Jogorvoslati lehetőségek - munkáltatók Az Ön által képviselt munkáltatónál a munkavállalók kihez fordulhatnak a munkahelyi adatvédelmet érintő kérdéseikkel? (Több válasz lehetséges, így az arányok összessége meghaladhatja a 100%- ot) munkahelyi felettes 70 94 szakszervezet 4 4 magyar munkáltató német munkáltató üzemi tanács 4 19 munkahelyi adatvédelmi felelős 7 39 0 20 40 60 80 100

45 ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISMERETEK A munkavállalók többsége mindkét országban úgy gondolja, hogy a munkáltató kezelheti a személyes adatait, a többi adattípusnál összetettebb a kép. Megfigyelhető, hogy a magyar munkavállalók összességében több jogot tulajdonítanak a munkaadónak, mint a német munkavállalók: csaknem minden vizsgált adattípus esetében jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a munkáltató kezelheti az adataikat. Az egyetlen adattípus, amelyről mind a magyar, mind a német munkavállalók kimagasló többsége úgy gondolja, hogy nem kezelheti a munkahely, az a munkavállaló tartózkodási helye munkaidőn kívül. on a munkavállalók mindössze 5, Németországban pedig 3%-a szerint kezelheti a munkáltató ezt az adatot. A kérdésre adott válaszok jelentős részben feltehetően a jogérzetből és nem a szabályok ismeretéből erednek. Ha elfogadjuk ezt a feltételezést, akkor azt láthatjuk, hogy mind on, mind Németországban elfogadhatónak tartja a többség a felismerhető személyes adatainak kezelését a munkáltató által, hasonlóan gondolkodnak a magyar munkavállalók a tartózkodási helyükről munkaidőben, de erre a kérdésre a németek többsége elutasító választ ad.

46 37. ábra: A munkavállalók ismeretei arról, hogy mely adatukat kezelheti a munkáltató Véleménye szerint a munkáltató kezelheti-e Önre vonatkozóan a következő adatokat? (%) személyes adatok 53 76 mozgókép-felvétel 6 37 tartózkodási hely munkaidőben tartózkodási hely munkaidőn kívül 5 3 27 73 magyar munkavállaló munkaidőben meglátogatott honlapok címe 23 45 német munkavállaló munkahelyi levelezőrendszerből küldött e- mailek tartalma 25 41 munkahelyi levelezőrendszerben fogadott e- mailek tartalma 24 44 közösségi hálózatokon tett hozzászólások tartalma 9 24 0 50 100 Az, hogy a munkavállalók mit gondolnak a munkaadó jogairól az egyes esetekben rendszerint összefügg azzal, hogy mennyire szabályozott az adatvédelem a munkahelyen, illetve hogy milyen formában tájékoztatják a szabályokról a munkaadókat. on a munkavállalók rendre nagyobb valószínűséggel vélik úgy, hogy a munkáltatójuknak jogában áll a különböző adataikat kezelni, ha szabályozva van az adatkezelés, adatvédelem a munkahelyen. Az összefüggést még a munkaidőn kívüli tartózkodási hely esetében is láthatjuk (amely adatot pedig a megkérdezettek kimagasló többsége szerint nem kezelhet a munkáltató): azokon a munkahelyeken, amelyeken a munkáltató aláíratott adatvédelmi nyilatkozatot, a dolgozók szignifikánsan nagyobb arányban (10% az átlagos 5%-hoz képest) gondolják úgy, hogy az erre vonatkozó adataikat is kezelheti a munkáltató (41. ábra). A szabályozás hatása az adatok kezelésével kapcsolatos tudásra / vélelemre különösen erősen kimutatható, ha egy adott médiumra vonatkozó szabályok léteznek: azokon a magyarországi munkahelyeken, amelyek szabályozzák az internethasználatot a munkahelyen az átlagos 45%-hoz képest a megkérdezettek 73%-a gondolja úgy, hogy a munkáltató kezelheti a munkahelyen meglátogatott honlapok címét. A munkahelyi levelezőrendszerben fogadott e-mailek tartalmát pedig az e-mailek ellenőrzéséről belső szabállyal rendelkező munkahelyek

dolgozóinak 75%-a szerint megnézheti a munkaadó, miközben az átlagos arány mindössze 44%. Mindebből egyrészt következtethetünk, hogy a vállalatoknál érvényben lévő adatkezelési szabályok legfontosabb szerepe, hogy a munkavállalók lemondjanak bizonyos a személyes adataikhoz fűződő jogaikról. Az is kiolvasható viszont belőle, hogy a munkavállalók jogérzete kevesebbet engedne meg rendszerint a munkáltatónak, mint a munkahelyeken érvényben lévő szabályok. Az összefüggés a szabályozottság és a munkáltatónak tulajdonított jogok között a németországi munkavállalók esetében is kimutatható, de náluk egyes esetekben előfordul, hogy a szabályok ismerete csökkenti annak valószínűségét, hogy a munkavállaló azt gondolja, a munkaadójának jogában áll kezelnie az adatait. 38. táblázat: Vélemények a munkavállalók azonosítható adatainak kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Azonosítható adatok (név, azonosító számok) 47 Németország ÖSSZES 76 53 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 81 63 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 81 62 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 85 55 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 79 60 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot. 84 63 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 79 60 Nem ismertették e szabályokat. 74 48

39. táblázat: Vélemények a munkahelyi kamerák által rögzített mozgókép-felvételek kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Kamerák által rögzített mozgókép-felvételek 48 Németország ÖSSZES 37 6 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 40 8 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 40 7 61 10 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 43 7 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 44 4 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot. 45 4 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 46 4 Nem ismertették e szabályokat. 36 17 Speciálisan működik on a munkavállaló munkaidő alatti tartózkodási helyére vonatkozó adatok kezeléséről alkotott kép. Az ezzel kapcsolatos vélemények nincsenek összefüggésben azzal, hogy milyen a munkahelyen az adatvédelem szabályozottsága, illetve, hogy megosztották-e és milyen formában ezeket a szabályokat a munkavállalókkal. Németországban más a helyzet, a belső szabályozás hatást gyakorol a véleményekre. A különbség lehetséges oka, hogy szigorúbban szabályozott, vagy legalábbis a munkahelyeken jobban kommunikált kérdés a munkavállaló tartózkodási helyének adatvédelmi érintettségű problémája Németországban, de az is elképzelhető, hogy on ez a kérdés nem tudatosult a közvéleményben adatkezelési problémaként.

40. táblázat: Vélemények a munkavállaló munkaidő alatti tartózkodási helyére vonatkozó információk kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Tartózkodási hely munkaidőben 49 Németország ÖSSZES 73 27 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 72 32 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 72 31 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 68 33 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 74 28 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 71 28 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 76 30 Nem ismertették e szabályokat 75 35 41. táblázat: Vélemények a munkavállaló munkaidőn kívüli tartózkodási helyére vonatkozó információk kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Tartózkodási hely munkaidőn kívül Németország ÖSSZES 5 3 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 7 4 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 8 3 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 8 3 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 6 2 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 10 1 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 11 2 Nem ismertették e szabályokat 4 11

42. táblázat: Vélemények a munkavállaló által meglátogatott honlapok címének kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkavállaló által meglátogatott honlapok címe 50 Németország ÖSSZES 45 23 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 48 28 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 49 27 Van belső szabályozás az internet magáncélú használatáról 73 28 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 50 22 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 51 27 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 59 28 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 61 26 Nem ismertették e szabályokat 44 24 43. táblázat: Vélemények a munkahelyi levelezőrendszerből küldött e-mailek tartalmának kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkahelyi levelezőrendszerből küldött e-mailek tartalma Németország ÖSSZES 41 25 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 44 30 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 46 30 Van belső szabályozás az e-mailek ellenőrzéséről 69 38 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 44 28 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 48 27 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 55 29 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 51 28 Nem ismertették e szabályokat 44 28

51 44. táblázat: Vélemények a munkahelyi levelezőrendszerben fogadott e-mailek tartalmának kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkahelyi levelezőrendszerben fogadott e-mailek tartalma Németország ÖSSZES 44 24 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 46 30 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 49 29 Van belső szabályozás az e-mailek ellenőrzéséről 75 37 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 48 29 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 50 27 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 57 28 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 55 28 Nem ismertették e szabályokat 46 23 45. táblázat: Vélemények a munkavállaló által közösségi oldalon tett hozzászólások tartalmának kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkavállaló által a közösségi hálózatokon tett hozzászólás tartalma Németország ÖSSZES 24 9 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 26 11 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 27 11 Van belső szabályozás a közösségi oldalak használatáról 41 15 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 18 15 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 24 9 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 26 12 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 27 10 Nem ismertették e szabályokat 30 13 A vállalat mérete több adattípusnál is befolyásolja azt, hogy mit gondolnak a munkavállalók a jogaikról: a nagyobb vállalatoknál, amelyeknél nagyobb mértékű a szabályozottság és jellemzőbb az ellenőrzés inkább úgy gondolják a válaszadók, hogy a munkáltató kezelheti a

kamerák által készített mozgókép-felvételeket, a meglátogatott honlapok címét és a közösségi oldalakon tett hozzászólások tartalmát. Mind a magyarországi, mind a németországi mintából az derül ki, hogy nincs hatással a szektor az azzal kapcsolatos véleményekre, hogy a munkáltató milyen adatát kezelheti a munkavállalónak. 46. táblázat: A munkavállalók ismeretei arról, hogy mely adatukat kezelheti a munkáltató a vállalat mérete szerinti bontásban (%) Az Ön azonosító adatai (neve, különböző azonosító számok, stb) Mozgókép-felvétel az Ön munkahelyi tevékenységéről 50 fő alatt 50-249 fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 52 Németország 50-249 fő 250 fő vagy több 75 76 83 45 42 64 37 33 52 6 4 7 Az Ön tartózkodási helye munkaidőben 75 68 81 28 29 25 Az Ön tartózkodási helye munkaidőn kívül 3 5 17 2 3 4 Az Ön által munkaidőben meglátogatott honlapok címe Az Ön által a munkahelyi levelezőrendszerből küldött e-mailek tartalma Az Ön által a munkahelyi levelezőrendszerben fogadott e-mailek tartalma Az Ön által a közösségi hálózatokon (Facebook, iwiw/linkedin, stb.) tett hozzászólások tartalma 41 42 70 19 17 28 38 42 56 22 21 29 43 42 54 23 19 28 20 27 37 8 13 9

53 ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK A részben az attitűdöket, hozzáállást vizsgáló, részben a mindennapi gyakorlatot is tükröző skálakérdésekre adott válaszok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy on a munkáltatók és a munkavállalók véleménye a legtöbb, az munkahelyi adatvédelmet érinti kérdésben egybeesik. A különbségek a következők: a munkavállalók kevésbé értenek egyet azzal, hogy a munkahelyükön tiszteletben tartják a magánszférájukat, viszont a munkáltatóknál nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a személyes adatok kezelése a munkahelyükön szervezett és tudatos tevékenység, valamint hogy a munkahely megválasztásánál a magánszféra tiszteletben tartása fontos szempont, és hogy élnének jogorvoslati lehetőséggel. 47. ábra: Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök - Mennyiben tartja igaznak a következő állításokat? (átlagok 1-től 10-ig terjedő skálán) A munkáltatónak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ellenőrizze a munkahelyi kommunikációs eszközök használatát 4,4 4,4 Nem helyes, ha a munkavállaló a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközöket magáncélokra is felhasználja A munkavállaló tényleges döntési helyzetben van azzal kapcsolatban, hogy mely személyes adatainak kezelését engedi meg a munkáltató részére A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kamerás megfigyelés A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kommunikációs eszközök használatának ellenőrzése Tiszteletben tartják a munkavállalók magánszféráját A személyes adtok kezelése szervezett, tudatos tevékenység A munkahely megválasztásánál a magánszféra tiszteletben tartása fontos szempont Hatékony eszközök állnak rendelkezésre az adatvédelmi panaszok kezelésére 6,3 5,9 5,4 5,9 7,0 7,2 6,4 6,7 7,3 8,2 6,6 5,9 7,1 6,6 5,0 5,0 A munkavállalók élnének jogorvoslati lehetőséggel 4,6 7,0 magyar munkavállaló 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 magyar munkáltató

54 48. ábra: Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök - Németország Mennyiben tartja igaznak a következő állításokat? (átlagok 1-től 10-ig terjedő skálán) A munkáltatónak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ellenőrizze a munkahelyi kommunikációs eszközök használatát 4,2 4,3 Nem helyes, ha a munkavállaló a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközöket magáncélokra is felhasználja A munkavállaló tényleges döntési helyzetben van azzal kapcsolatban, hogy mely személyes adatainak kezelését engedi meg a munkáltató részére 5,4 5,2 4,9 5,4 A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kamerás megfigyelés A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kommunikációs eszközök használatának ellenőrzése Tiszteletben tartják a munkavállalók magánszféráját A személyes adtok kezelése szervezett, tudatos tevékenység A munkahely megválasztásánál a magánszféra tiszteletben tartása fontos szempont Hatékony eszközök állnak rendelkezésre az adatvédelmi panaszok kezelésére A munkavállalók élnének jogorvoslati lehetőséggel 7,7 8,2 6,8 7,2 6,8 6,9 6,8 6,9 5,6 6,3 6,1 6,0 6,3 6,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 német munkavállaló német munkáltató A munkahelyi eszközök magáncélú használatának értékelése összességében ambivalens: azzal az állítással, hogy nem helyes, ha a munkavállaló a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközöket magáncélokra is felhasználja mindkét országban közepeshez közeli mértékben értettek egyet a munkáltatók (1-től 10-ig terjedő skálán a magyar vezetők 5,9-es, a németek pedig 5,2-es átlagos értéket értek el). A munkavállalók on a közepesnél nagyobb mértékben értenek ezzel egyet (6,3 ez magasabb érték, mint a magyar munkáltatók osztályzata) a német munkavállalók pedig közepesen (5,4). A két ország munkaadóinak a véleménye eltér továbbá a kamerás megfigyelés és a kommunikációs eszközök megfigyelésének zavaró voltát tekintve. A német munkáltatók szerint jobban zavarja/zavarná a munkavállalókat a kamerás megfigyelés (8,2), mint a