Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2012/9 GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság http://www.eski.hu/hol 2012. november 15.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2012. november 15. Egészségügyi rendszerek működése...2 Az egészségügy jövője Európában...2 A gazdasági válság hatása az egészségügyi rendszerekre: Görögország, Portugália és Olaszország példája...7 Pénzügyi mentőterv az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételéhez Portugáliában...10 Finanszírozás...14 Csehország: 2013-ban nem lesz további keresetemelés az egészségügyi szektorban...14 A kórházfinanszírozás átalakítása még várat magára Szlovákiában...15 Görögország fontolgatja a német DRG-rendszer átvételét...16 A fogászati és a szemészeti kiadások szabályozása Franciaország...17 Egészségügyi reformok...17 Hollandia egészségbiztosítási reformjának értékelése...17 Megállapodás született az orvosi honoráriumok túllépésének szabályozásáról Franciaországban...19 Az egészségügyi rendszer átalakítása Cipruson...20 Népegészségügy...22 A betegek elégedettek az új NHS 111 hívószolgálattal...22 A német élelmiszer-ellenőrzés 2011-ben a vállalatok negyedénél talált kifogásolnivalót...23 Kórházügy...24 Orvoshiány a német kórházakban - a kisebb kórházak nagyobb problémákkal küzdenek...24 Csehország: az egészségbiztosítók az aktív ágyak csökkentését tervezik...25 Humán erőforrás...26 USA: növekvő felvétel az orvostudományi egyetemeken, bizonytalanságok a rezidensképzés jövőjében...26 EU: javaslat a Szakmai Képesítések Irányelv modernizációjára...27 Események...31 Új egészségügyi minisztere lett Romániának...31

Egészségügyi rendszerek működése Az egészségügy jövője Európában Egész Európában egyre szűkösebbek az egészségügy forrásai. A szűkülő források mellett a legjelentősebb problémát a költségek rohamosan növekvő volta jelenti, növekedésük a gazdasági növekedést jóval meghaladja. Az európai egészségügy elsődleges célja azon módszerek megtalálása, amelyekkel a rendszer jelenlegi forráshiánya kiküszöbölhető, illetve a költségek féken tarthatóak. A közeljövőben olyan változások következnek be Európában, melyek esetében megfelelő ellenintézkedések nélkül a jelenlegi elvek szerint működtetett egészségügyi ellátás forrásai már elmaradnak a szükségletektől, ezért egyre égetőbb olyan túlélési stratégiák megtalálása a rendszer átalakítására, amelyek lehetőséget biztosítanak az európai egészségügy hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai egészségügyi rendszerek problémáinak fő forrása a lakosság elöregedése és ennek következtében a krónikus betegségek elterjedése. A pénzügyi terheket erősíti az orvosi technológia költségeinek növekedése. A fejlődés pozitív hozadékai közé tartoznak pl. a géntérkép megalkotásával elért előrelépések számos betegség gyógyítása terén (daganatkutatás, cukor- vagy szívbetegségek kezelési eredményeinek javulása). Az egészségpolitika számára már jó ideje ismertek az európai egészségügy előtt álló kihívások. Számos ország kísérleteket is tett a kihívásokra való felkészülésre, sajnálatos módon e törekvések egyike sem járt eddig sikerrel. Az Economist Intelligence Unit The future of healthcare in Europe című tanulmánya 2030-as időhorizonttal górcső alá veszi az európai egészségügy mai és előre látható jövőbeni kihívásait, felvázolja a rendszer változásának lehetséges 7 tendenciáját, külön kitérve az egészségügy pénzügyi válságára és annak lehetséges megoldásaira. A jelentés elkészítéséhez az Economist Intelligence Unit 28 különböző vezető pozíciót betöltő egészségügyi szakértővel finanszírozók, egészségügyi szolgáltatók, kórházak stb. készített mélyinterjút, melyek elemzését követően született meg az európai egészségügy két évtizedének lehetséges alakulását bemutató elemzés. A jelentés készítői a mai döntések eredményeképpen az európai egészségügy változásának legvalószínűbb hét tendenciáját figyelembe véve ötféle lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a szektor változására, melyek előnyeit, hátrányait a legkülönbözőbb tényezők befolyásolhatják, így ezek valamilyen kombinációjának bekövetkezése valószínűsíthető. A jelentés szerint a jelenlegi krízis legfőbb mozgatórugói az európai lakkosság elöregedéséhez köthetőek, ami egyrészt bizonyítékul szolgál az egészségügyi ellátás múltbéli eredményességére, a jövő tekintetében egy nem tét nélküli és igen nehezen megoldható feladat elé állítja egész Európát. A fejlődés ára tehát az idősebb korban fellépő betegségek (krónikus megbetegedések, demencia, depresszió stb.) számának folyamatos növekedése, amelyek ellátási költsége az összes egészségügyi költség igen jelentős hányadát teszi ki. A költségek jelentős növekedéséhez járul hozzá pl. az egészségtelen életmód, az elhízással kapcsolatos megbetegedések számának jelentősen növekedése, az egészségre ártalmas környezeti tényezők elterjedése, az éghajlatváltozás, az elsősorban technológián alapuló gyógyítás terjedése, a túlzott bürokrácia, a növekvő specializáció terjedése az orvoslás területén, valamint a főként tehetősebb rétegeket megcélzó fejlettebb és költségesebb 2

orvoslás térhódítása, amivel az adókból és járulékokból fenntartott eddigi rendszerek már nem képesek lépést tartani. A társadalom elöregedése, a krónikus betegségek növekedése és az egészségtelen életmód következményei tagadhatatlanok. Az UN-World Population Prospects projektje például arról számol be, hogy míg 2000-ben a 65 évesek és 65 évnél idősebb európaiak részaránya 16 százalék körül alakult, addig 2030-ra ez 24 százalékra fog növekedni. Az élettartam főként a gazdag országokban tehát a technika és az orvostudomány fejlődésének eredményeképpen folyamatosan nő, azonban az élettartam növekedéssel együtt nő az idősebb korban fellépő krónikus és egyéb betegségek száma, melyek gyógyítása vagy az idősek ápolásának költségei tetemesek. További problémákat okoz az információs társadalmunkban, hogy az online elérhető információk miatt a betegek igénye egyre jobban növekszik a legújabb és leginkább költséges egészségügyi innovációkhoz való hozzáféréshez. A 30-as és 40-es években, amikor a jelenlegi nemzeti egészségügyi rendszerek bevezetésére sor került a két legfontosabb prioritás a fertőző betegségek terjedésének és az alultápláltságnak a megfékezése volt. A technika vívmányainak, az antibiotikumoknak és a tápláló élelmiszerek elterjedésének köszönhetően, illetve a globalizáció megindulásával a prioritások jelentősen megváltoztak, a rendszer és az európai emberek jelenleg már más, sokkal összetettebb problémákkal szembesülnek. Az egészségügyi rendszerek alapjaiban kevés változott az eltelt évtizedekben, a finanszírozás és a szolgáltatások nyújtása terén erősen töredezettek, főként az aktív ellátásra koncentráltnak és kórházközpontúak. A betegségstruktúra megváltozott, jelenleg a multimorbiditás az elterjedtebb, ami azonban egy elnyújtott szemléletet és finanszírozási rendszert feltételez. A kormányok a növekvő átlagos élettartam ellenére a rendszert továbbra is adókból és járulékokból igyekeznek fenntartani, ami azonban a fiatal, erős és munkaképes korú személyekre épül. A régi rendszer örökségeként az európai országok GDP-jük egyre nagyobb hányadát kell, hogy a lakosság egészségügyi ellátására fordítsák. 2008 körül az OECD országok átlagosan a GDP kilenc százalékát költötték egészségügyre, számos nyugat-európai ország finanszírozása már ekkor jóval meghaladta az OECD átlagát. Az európai egészségügy jövőjét azok a rendszerrel kapcsolatos alapvető döntések fogják meghatározni, hogy a kormányok és a lakosság milyen válaszokat adnak a következő kérdésekre: Állami vagy magán? Natlie-Jane Macdonald a BUPA magán biztosító társaság ügyvezetője az NHS jelenlegi állami egészségügyi rendszerével kapcsolatban kifejtette, habár az igyekszik minden egyes ember mindennemű igényét kielégíteni, azonban ez hosszú távon nem tartható fenn. A holland egészségügyi miniszter a saját vegyes rendszerük tapasztalataiból kiindulva e témával kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy minél nagyobb szerepet kap a magánbiztosítás a rendszeren belül, annál nehezebb a nagy költségigényű betegségekben szenvedő kispénzű emberek gyógyítása. Amennyiben az állami rendszer felé billen el a mérleg, a rendszer költségesebb, bürokratikusabb és kevésbe innovatív lehet. Nemzeti vagy pan-európai? kérdés, hogy milyen szinten lesz megvalósítható az átjárás a különböző országok eltérő egészségügyi rendszerei között. Proaktív vagy reaktív? Szintén fontos, hogy milyen döntések születnek a kiadásokkal, elsősorban a prevenció támogatásával kapcsolatban. 3

Az európai egészségügy 7 lehetséges jövőbeni tendenciája 2011 és 2030 között: 1. tendencia: az egészségügyi kiadások növekedése tovább fokozódik. Ennek okai azonban nem csupán a már ismertetett tényezőkben keresendők, hanem abban, hogy egyre több ország ismeri majd fel azt, hogy az egészségesebb társadalom nagyobb jóléttel párosul. Szintén ezt támasztják alá az amerikai Milken Intézet kutatásai, melyek eredménye azt mutatja, hogy a betegségek okozta teljes gazdasági veszteség mindig magasabb a betegségekkel szembeni küzdelem összköltségénél. Egyre több ország ismeri fel azt, hogy minél egészségesebb a társadalma, annál teljesítő képesebb a gazdasága. A lényeg tehát valójában abban rejlik, hogy hatékonyabban kell elkölteni a forrásokat oly módon, hogy az egészségügyi tevékenység jó eredményt produkáljon, illetve a krónikus betegségek elterjedésével az innovációknak az életminőséget javító fejlesztésekre kell irányulniuk. 2. tendencia: elkerülhetetlen a szolgáltatások racionalizációja Az egyre növekvő kereslet és csökkenő források az egészségügyi ellátás racionalizációját és konszolidációját teszik szükségessé. A magas költségigényű ellátások központba történő koncentrálása megtakarításokat eredményezhet (még akkor is, ha az állam térítené az utazás költségeit). Szükség lehet az otthonközeli ellátás igényének feladására. 3. tendencia: a háziorvosok kapuőri és koordinátori tevékenysége felértékelődik a multimorbid betegek kezelése során A költségcsökkentést szem előtt tartva erősíteni kell a háziorvosok kapuőri szerepét, hogy csak a valóban indokolt esetek kerülhessenek a magasabb ellátási szintekre. Ehhez szükséges a háziorvosok szakképzettségének és megbecsülésének fokozása. A kapuőri szerepről a hangsúly áthelyeződik a betegmenedzser (patient manager) szerepre, ami a multimorbid betegek ellátásának koordinálását foglalja magába. 4. tendencia: a preventív intézkedések, mint egészségmegőrző magatartásformák egyre fontosabbá válnak Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben megállapította, hogy a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség legalább 80 százaléka minden esetben megelőzhető volna. Ennek eléréséhez azonban elkerülhetetlen az életmódbeli változtatás, ami befolyásolható a közoktatás, az árképzés, az adózás és más egyéb ösztönzők vagy visszatartó erők kombinációján keresztül. Ez azonban csak egy erős népegészségügyi rendszer megléte esetén vihető keresztül, ahol a lakosságról kell gondolkodni. 5. tendencia: az európai kormányoknak meg kell találni a módját az egészségügyi adatok összegyűjtésének és átláthatóságának javítására, annak érdekében, hogy befektetési döntéseiket megfelelő módon rangsorolhassák. Meglepő módon a kormányoknak manapság csupán homályos elképzelése van az egészségügyi beruházásaik értékével kapcsolatban, habár az ilyen jellegű elemzések egyre fontosabbá válnak, mivel a kereslet fokozódik és a források egyre szűkösebbé válnak. A megfelelő elemzések hiánya részben arra vezethető vissza, hogy a hatalmasra duzzadt klinikai adatbázisok átláthatatlanok, bizonyos korlátozó adatvédelmi szabályozások következtében. 4

6. tendencia: a betegeknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját egészségükért, kezelésükért és gondozásukért Habár az emberek hite tovább él az egyetemes egészségügyi ellátásban, egyre növekszik azok száma, akik nem bíznak abban, hogy az egészségügyi ellátás képes mindenki számára magas minőségű ellátást nyújtani. Ez az, amiért számos európai állampolgár tiltakozóan felszólal központi és helyi kormányzati szinten az egészségpolitika ellen. Ez az oka annak is, hogy egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljanak saját egészségükért, áttérnek egészségesebb életmódra vagy alternatív gyógymódok után kutatnak. Mindkét tendencia terjedését elősegíti az egészségüggyel foglalkozó közösségi oldalak (bloggerek, tweeterek és más csoportok) robbanásszerű növekedése, ahol rendszeresen nyilvánosságra hozzák a nemzeti egészségügyi rendszerek hiányosságait és követelik, hogy a kormány tegyen valamit ez ellen. A kommunikációs technológia segíthet az egyéni felelősség szintjének növelésében, a szakértők és a betegek közötti információmegosztásban, a betegek megerősítésében. 7. tendencia: A kormányoknak le kell küzdenie a bürokráciát és olyan szabályozást kell hoznia, amely az egészségügyi szakemberek szerepét jól körülhatárolja és megszünteti az orvosi kutatások mesterséges költségnövekedését Az egészségügy munkaerő igényes. 2010-ben minden tizedik munkavállaló az egészségügyben került foglalkoztatásra. Mivel az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet egyre növekszik, bizonyos területeken orvoshiány tapasztalható. Az orvosok fokozódó specializációja számos szakértő véleménye szerint a bürokrácia elősegítője és e mellett párhuzamos ellátásokhoz vezet, ami szintén a költségeket fokozza. A háziorvosok kapuőri és betegmenedzseri szerepe mellett, egyes egészségpolitikusok szorgalmazzák más egészségügyi dolgozók (pl. ápolók és gyógyszerészek) szerepének felértékelését. Az Economist Intelligence Unit elképzelése szerint a mai egészségpolitikai döntések hatására 2030-ra öt különböző forgatókönyv körvonalazódhat. Ezek közül vélhetően egyik sem tekinthető majd kizárólagosnak, hanem ezek bármilyen ötvözete létrejöhet. Az öt forgatókönyv röviden a következő: 1. forgatókönyv A technológia diadala 2030-ra elképzelhető, hogy a technológia fejlődése következtében az orvosok rendkívül korán lesznek képesek diagnosztizálni (és néha még gyógyítani is) az olyan krónikus betegségeket, amivel a korábbi évtizedekben, az emberek gyakran éltek együtt, anélkül, hogy azokat valaha is diagnosztizáltak volna. A technológiának köszönhetően 2030-ra, sok ember egészséges és termelékeny marad egészen idős koráig (100 vagy 110 év), amikor is egészségi állapota gyorsan leromlik, majd meghal. Ezt a változást az e-health egy részterülete (az egyes személyek egészségi állapotának folyamatos online monitorozása és kezelése - ambient intelligence) fogja támogatni. 2. forgatókönyv Létre jön egy Európai Szövetségi Egészségügyi Rendszer Mivel a tagállamoknak nem sikerül nemzeti szinten az egészségügyi krízist rendezniük, brüsszeli szervezéssel létre jön egy új európai szintű egységes egészségügyi rendszer, melynek célja röviden a következő: Az egészségügyi erőforrások európai szintű szisztematikus racionalizációja Az egészségügyi standardok európai szintű harmonizációja 5

Európai egészségügyi munkaerő képzés és átképzés Egy integrált e-egészségügyi rendszer európai szintű létrehozása A finanszírozási modellek harmonizációja 3. forgatókönyv A hangsúly a prevencióra helyeződik át 2030-ra Európában a betegségek kezeléséről eltolódik a hangsúly azok megelőzésének irányába. A rendszer a legjellemzőbb krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, stroke, légzőszervi megbetegedések stb.) megelőzésére fókuszál, az erőforrások Európa-szerte ezt szem előtt tartva kerülnek allokálásra. Az immunizálás, az anyák egészsége, egészséges ételek támogatása a szegények részére, táplálkozási tájékoztató programok, sportolási lehetőségek, valamint az egészséges környezet, biztonságosabb utak, tisztább levegő és jobb minőségű házak kerülnek a fókuszba. 4. forgatókönyv A rászorulók megsegítése és az egyenlőtlenségek csökkentésé kerül előtérbe A költséges egészségügyi szolgáltatások mindenki számára történő nyújtásáért folytatott harc helyett az európai kormányok a mellett döntenek, hogy saját egészségügyi erőfeszítéseiket az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosítják. Ebből következik, hogy az erőforrásokat a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak megsegítése, tehát az idősek, szegények, mentális betegségben szenvedők és etnikai kisebbségek felé irányítja. A koncepció kiterjed a kelet-európai tagállamokra, ahol a születéskor várható átlagos élettartam igen alacsony. Az új rendszer célja, hogy javítsa az életminőséget e társadalmi szegmensekben, széles körökben elfogadottá váljon az "egészség érték" szemlélet és lehetővé váljon e rétegek gazdasági felzárkóztatása. 5. forgatókönyv A Laissez-faire forgatókönyv Bár a szakértői testületben senki sem vélekedett úgy, hogy a magánszektornak szabad kezet kellene kapnia a jövő európai egészségügyi rendszerében, hallgatólagosan mindenki egyetértett azzal, hogy a magánszektor nagyobb szerepet fog játszani. Ezért e forgatókönyv szerint 2030-ra a magánszektor venné át az egészségügyi ellátás finanszírozását, kivéve a legszegényebbek esetében. A kormány szerepe elsősorban az állampolgárok egészségügyi műveltségének javítása volna, az emberek arra való ösztönzése, hogy tájékozott egészségügyi döntéseket hozzanak, illetve az e-egészségügyi rendszerek bővítése az ellátás folytonosságának megfelelő biztosítása érdekében. Az egyes trendek részleteikben, az öt elképzelt forgatókönyv lehetséges veszélyei, ill. azok lehetséges finanszírozásának részletei az Economist Intelligence Unit anyagában olvashatóak. (VN). Forrás: The Economist Intelligence Unit: The future of healthcare in Europe, 2011 http://www.janssenemea.com/sites/default/files/the%20future%20of%20healthcare%20in%20europe.pdf Letöltés dátuma: 2012.10.19. 2012-10-17 15:18:25 6

A gazdasági válság hatása az egészségügyi rendszerekre: Görögország, Portugália és Olaszország példája A gazdasági válság az országok egészségügyi ellátása esetében is érezteti hatását. Görögországban és Portugáliában különösen aggasztó a helyzet, ezen országok számára az EU és az IMF hatalmas összegű kölcsönöket biztosít az államháztartás rendbetétele céljából, amelyek feltételéül nagyon szigorú takarékossági intézkedéseket szabtak. Olaszországban nem ilyen súlyos a helyzet, de kérdéses, hogy képes lesz-e külső segítség nélkül kilábalni a válságból. A Deutsches Ärzteblatt 2012. október 12-én megjelent 41. kiadványának Gazdasági válság az EU-ban és következményei: végül a betegek fizetnek (EU-Finanzkrise und die Folgen: Am Ende bezahlen die Kranken) című cikkében a gazdasági válság egészségügyre gyakorolt hatásait tanulmányozta három országban: Görögországban, Portugáliában és Olaszországban, az említett országok egy-egy Európai Parlamenti (EP) képviselőjével folytatott interjú keretében. Görögország A gazdasági válság által legsúlyosabban érintett országban, Görögországban a legrosszabb az egészségügyi ellátás helyzete. Az 1983 óta működő Állami Egészségügyi Szolgálatot elsősorban a munkaadók és munkavállalók szociális hozzájárulásaiból finanszírozzák. Ugyanakkor az egyre növekvő deficitet az állam adókból finanszírozza. 2010-ben Görögországban az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2 914 USD-t (2 287 euró) tettek ki, ami jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban (vö.: Németország 4 338 USD/3 404 euró). Az előző években tapasztalható folyamatos növekedést követően az egészségügyi kiadások 2010-ben 6,5 százalékkal csökkentek, az adósságválság miatti drasztikus megszorító intézkedések következtében. A válság elsősorban az állami szektort sújtja, ahol az orvosi eszközök és gyógyszerek terén hiány tapasztalható. Emellett az orvosok kereseteit is csökkentették, és az is gyakran előfordul, hogy a kórházi dolgozók 2-3 hónappal később kapják meg fizetésüket. A várólisták az állami kórházakban egy-egy műtét esetében akár négy hónapig is terjedhetnek. Egy magánklinikán természetesen hamarabb is elvégzik a beavatkozást, azonban ezt a görög betegek többsége nem engedheti meg magának, különösen a jelenlegi válságos időszakban. Theodoros Skylakakis görög EP-képviselő, a Liberálisok és Demokraták Európáért Szövetség elnevezésű frakció tagja elmondta, hogy Görögország már a gazdasági válság előtt is strukturális hiánnyal és többletkapacitásokkal küzdött, és a működés korábban sem volt hatékony. A görög orvosok lakosságszámra vetített aránya kétszer akkora, mint az OECD-átlag. Úgy véli, hogy a megszorító intézkedések olyan mértéket értek el, amelyek már a páciensek szükségleteinek ellátását veszélyeztethetik. Az egyik legsúlyosabb probléma a gyógyszerellátás, aminek egyik oka, hogy a görög kormány a gyógyszerkiadásokat drasztikusan több mint 30 százalékkal csökkentette. A másik oka, hogy a kormány nem fizeti ki a gyógyszergyártók és gyógyszertárak költségeit, és a felhalmozott követelések már a 2 milliárd eurót is elérik. A múlt évben számos céget államkötvényekkel fizettek ki, amelyek értéke időközben nagyon sokat csökkent. Ennek következményeképpen, mivel a gyártók szállításaikat a gyógyszertárak és kórházak felé már nem tudják ugyanolyan mértékben teljesíteni, a betegek a szükséges gyógyszereket már csak azok előre történő kifizetésével kapják meg. Azonban ez a görögök többsége számára, akiknek drasztikusan csökkent a keresete/nyugdíja, esetleg a recesszió következtében elveszítették munkájukat (minden negyedik görög polgár), megfizethetetlen. Görögország számára eddig két válságkezelő csomagban állapodtak meg az eurózóna országai. Az első görög mentőövről 2010 márciusában döntöttek. Ennek értelmében Görögország 2013 júniusáig 110 milliárd euró összegű kölcsönt fog kapni, melyből 30 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalap (IMF), 7

a további 80 milliárdot pedig az eurózóna-tagok biztosítanak. Kimagasló Németország hozzájárulása, amely az egész csomag több mint 20 százalékát adja (22,3 milliárd eurót). A kölcsön folyósításának szigorú feltételei vannak Görögország számára: a közalkalmazottak számának, ill. bérének jelentős csökkentése, valamint adóemelések. A cél a kormányzati kiadások csökkentése volt (2013-ig 30 milliárd euróval). A görög kormány megszorító intézkedései azonban sztrájkokat, tüntetéseket vontak maguk után. Az első mentőcsomag nem hozta meg a várt eredményeket (az államadósság nem csökkent, gazdasági növekedés nem következett be, az adózási hajlandóság nem emelkedett), ezért idén februárban újabb mentőövet szavaztak meg az eurózóna-tagok. A második csomag az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön (EFSF) keresztül 2014-ig összesen 130 milliárd eurót folyósítana a görög államnak, és elsődleges célja, hogy a futamidő végéig a görög államadósság GDP-arányosan 120,5 százalékra csökkenjen 2020-ig. Ebből 23 milliárd eurót finanszíroz majd az IMF, a fennmaradó összeget (107 milliárd euró) az eurózóna-tagállamai fogják kifizetni. Szeptember 24-én görögök tízezrei tiltakoztak a második mentőcsomag feltételeként szabott, újabb megszorító intézkedések ellen, az általános sztrájk az egész országot megbénította. Skylakakis nem ért egyet a görög válság kezelésére irányuló intézkedésekkel. Úgy véli, hogy az egészségügyre, mint gazdasági tényezőre kellene tekinteni. Javasolja, hogy az egészségügyi munkaerő-többletet nem a külföldi munkavállalásra kellene ösztönözni, hanem Görögországban kellene produktívvá tenni, például a klinikai képzést kellene fejleszteni, és az orvosi kompetenciákat az egyetemeken felhasználni. Emellett az egészségügyi turizmus fejlesztését is jó lehetőségnek tartja a bevételek növelésére, például a dialízis páciensek vagy az allergiások kezelésüket összeköthetnék egy görögországi nyaralással. Mindehhez sürgős beruházásokra lenne szükség, a görög EP-képviselő azonban úgy látja, hogy az uniós mentőcsomagok feltételeként szabott takarékossági intézkedések elsősorban nem a beruházások növelésére irányulnak. Attól tart, hogy a görög államnak jutatott hatalmas kölcsönöket nem megfelelően fogják felhasználni, és az ígéretes területek fejlesztésébe nem fognak befektetni. Portugália Portugália 1974 óta állami egészségügyi rendszerrel rendelkezik, amely decentralizáltan működik. Az Állami Egészségügyi Szolgálatot 90 százalékban adókból finanszírozzák. A helyi egészségügyi központok ugyanakkor egyenlőtlenül oszlanak meg az ország területén, ezért az ellátás a hátrányos társadalmi helyzetű, ill. vidéki területeken nem kielégítő. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2 728 USD-t (2 141 euró) tesznek ki, amely még a görög értéknél (2 914 USD/2 287 euró) is alacsonyabb. 2000 és 2009 között az egészségügyi kiadások évente átlagosan 2,3 százalékkal növekedtek, 2010- ben azonban ez a növekedés 0,6 százalékra esett vissza. A gazdasági válság miatti takarékossági intézkedések következtében csökkentették a gyógyszerkiadásokat, növelték a betegek által fizetett önrész mértékét, valamint az egészségügyi dolgozók kereseteit is megnyirbálták. Marisa Matias portugál EP-képviselő, az Európai Baloldal frakciójának tagja szerint félő, hogy Portugália is Görögország sorsára juthat. Úgy véli, hogy az egészségügy hazájában egyike azoknak a szektoroknak, ahol rendkívül drasztikus megszorításokra került sor. 2011 áprilisában az euróövezet országai Portugália számára is megszavaztak egy mentőcsomagot, amelynek értelmében 78 milliárd euró összegű kölcsönt folyósítanak, amennyiben a portugál állam szigorú megszorító intézkedéseket foganatosít. Matias elmondása alapján 2011 óta az egészségügyi szektorban 800 millió eurót kellett megtakarítani. A portugál állam már a válságot megelőzően bezárt néhány kisebb vidéki egészségügyi központot, valamint szülészeti klinikát költségcsökkentési céllal, az érintettek tiltakozásai ellenére. A válság 8

következtében tovább súlyosbodott a helyzet: hosszú várólisták vannak az egyes műtétek esetében, amely alól a szív- és daganatos betegek műtétei sem kivételek. A fogorvosi ellátást teljes mértékben kivették az Állami Egészségügyi Szolgálat szolgáltatási katalógusából, az betegek önrészfizetésének mértékét növelték, az állami kórházakat privatizálták. Az egészségügyi dolgozók kereseteit csökkentették, és számos intézményben leépítésekre is sor került. Az egészségügyi intézmények és kórházak nagy részében az ápolók korábbi munkaszerződéseit rugalmas munkaidejű szerződésekkel váltották fel, és az ápolók órabérét maximum 4,50 euróban határozták meg. Az intézkedések következtében egyre több egészségügyi dolgozó (főként ápoló) hagyja el az országot, és vállal munkát valamely más uniós tagországban vagy Brazíliában, a jobb munkafeltételek reményében. 2012 júliusában pedig a portugál orvosok munkabeszüntetésekkel egybekötött tiltakozó akciókat tartottak. Görögországhoz hasonlóan Portugáliában is rosszabbodott a gyógyszerellátás helyzete. Matias elmondása alapján jelenleg 16 létfontosságú gyógyszer nem elérhető. A hozzáférhető gyógyszereket azonban a páciensek a megnövekedett co-payment következtében sokszor nem tudják megvenni. Matias görög kollégájához hasonlóan szintén nem ért egyet a válságkezelő intézkedésekkel, és úgy véli, hogy a takarékossági lépéseket a gazdasági fellendülést ösztönző intézkedések nélkül akarják végrehajtani. A portugál EP-képviselőnő elmondása alapján másfél év alatt jelentősen nőtt a munkanélküliség (7 százalékról 20 százalékra), ami azonban a fogyasztást is visszafogja. A további megszorító intézkedések ellen 2012 szeptemberében portugál polgárok százezrei tiltakoztak, amelynek következtében a kormány mérsékelte a tervezett intézkedéseket. A munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásait 11-ről 18 százalékra emelte, ugyanakkor a munkaadók esetében a hozzájárulás mértékét csökkentette, a foglalkoztatás ösztönzése céljából. A képviselőnő meggyőződése szerint vannak még hatékonysági tartalékok az egészségügyi rendszerben, amelyek kiaknázásához befektetésekre lenne szükség. Jelenleg azonban egyáltalán nincsenek állami befektetések. Úgy véli, új pénzforrásokra lenne szükség, mint pl. a vagyonosok megadóztatása. Olaszország Az előbbi két országtól eltérően, Olaszországnak még nem kellett uniós mentőcsomagot igénybe vennie. Ugyanakkor a gazdasági válság az eurózóna harmadik legnagyobb nemzetgazdaságát is negatívan érintette: a gazdaság teljesítőképessége csökkent, és szakértők szerint félő, hogy Olaszország sem lesz képes magas adósságait saját erőből kifizetni. Mindenesetre a pénzügyi piacok honorálják az olasz kormány Mario Monti gazdasági professzor által kezdeményezett szigorú takarékossági intézkedéseit, akit a jobb- és baloldali, valamint centrum pártok egyaránt támogatnak. Olaszországban az Állami Egészségügyi Szolgálat (SSN) decentralizáltan szerveződik. Az egészségügyi rendszert 80 százalékban állami forrásból finanszírozzák (jövedelemadó, áfa, regionális adó). Egészségbiztosítási járulékot csak a munkaadóknak kell fizetniük. A regionális kormányzatok allokálják a forrásokat a helyi egészségügyi szolgálatok és kórházak számára. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2 964 USD-t (2 326 euró) tesznek ki, amely alacsonyabb, mint a fejlett nyugati országok átlaga (3 268 USD/2 565 euró)). 2010-ben az egészségügyi kiadások mérsékelten, 1,5 százalékkal növekedtek. A gyógyszerek esetében önrészt kell fizetni, amely egy csekély mértékű receptdíjtól a gyógyszer teljes költségéig terjedhet. Az alapellátásért a betegeknek nem kell fizetniük, csak a szakorvosi rendelők esetében van co-payment. 9

Elisabetta Gardini olasz EP képviselő (az Európai Néppárt frakció tagja) szerencsésnek tartja, hogy Olaszországban nem rosszabbodott az egészségügyi ellátás teljesítménye. Ugyanakkor az olasz parlament idén augusztusban egy 26 milliárd euró összegű drasztikus takarékossági csomagot fogadott el, a 2014 végégig tartó időszakra. Az egészségügyi kiadások lefaragása céljából csökkenteni kívánják a kórházi ágyakat, és növelni akarják a magán szektor szerepét az ellátásban. A változtatásokat helyi szinten fogják végrehajtani. Gardini fontosnak tartotta megjegyezni, hogy olasz egészségügyi rendszerről valójában nem beszélhetünk, mivel a régiók felelősek az egészségügyi ellátásért. Azt is hozzátette: az egészségügyi rendszer minden szintjén strukturális problémák tapasztalhatók, melyek kiküszöbölése céljából már 1999 óta tesznek reformlépéseket. Fontos cél a gyógyszerek pazarlásának megszüntetése, és kisebb kórházak bezárása is ésszerű lehet, amely azonban ellenállásba ütközik. A képviselőnő az ország észak-déli megosztottságát látja a legfőbb problémának, mivel az északi régiókban sokkal jobb az egészségügyi ellátás, mint a déli országrészben. Az olasz kormány az egészségügyi ellátásban tapasztalható, hatalmas földrajzi különbségek csökkentése.(azs) Forrás: EU-Finanzkrise und die Folgen: Am Ende bezahlen die Kranken. Deutsches Ärzteblatt, 41. szám. 2012. október 12. http://www.aerzteblatt.de/archiv/131710 Molnár Tamás Levente: Görög válság német pénzből. Kitekintő Online, 2012. március 5. http://kitekinto.hu/europa/2012/03/05/gorog_valsag_nemet_penzbl/ (letöltés. 2012.11.10.) 2012-11-10 14:15:14 Pénzügyi mentőterv az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételéhez Portugáliában A Portugália számára készített pénzügyi mentőterv előírásai alapján, az ország vezetése az utóbbi időben költségmegszorító intézkedéseket hoz hatékonyságot fokozó egészségügyi stratégiái kiegészítéseként. Portugália pénzügyi mentőprogramjának gyakorlatba való átültetése már több mint 15 hónapja tart az erről szóló Egyetértési Megállapodás (MoU), 2011. május 17-én történt aláírása óta. A MoU speciális időkeretet határozott meg az egyes intézkedések megvalósítására az alábbiak szerint: Gyógyszeripar A MoU konkrét kiadáscélokat határozott meg a gyógyszerekre fordítandó állami kiadásokra. A 2012-es évben előreláthatólag sikerül tartani az előírt célt, mivel a portugál kormány megállapodást kötött az ország gyógyszercégeit átfogó szervezettel arra, hogy ha a kiadások meghaladják a tervezettet, a gyógyszeripar fizeti vissza a túlköltekezett összeget. Megtörtént számos szabályozás korrigálása is, beleértve a gyógyászati termékek nagykereskedelmi forgalmazását és a gyógyszertári díjtételeket, és bevezették a nemzetközi referencia árszabályozást. Így ezen a területen sikerült teljesíteni a MoU előírásait. A felhasználói díjak A MoU a felhasználói díjak növelését írta elő, de azzal a kitétellel, hogy az alapellátásban alkalmazott tarifáknak alacsonyabbaknak kell lenniük, mint a kórházi ellátásért felszámított díjaknak, ugyanakkor a 10

mentességi körök áttekintését is indokoltnak tartotta. Mindkét intézkedésre a MoU által előírt határidőn belül került sor. Bár a betegeknek felszámított díjtételek értéke közel megkétszereződött, mentességben jelenleg a lakosság potenciálisan nagyobb hányada részesül (kormányzati becslések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka) A felhasználói díjak emelkedésének hatását bizonyos fokig a sürgősségi és az alapellátás szolgáltatásainak csökkenő igénybevétele jelzi. Gyógyszerrendelés A gyógyszerrendeléssel kapcsolatban két cselekvési tervben előírt MoU stratégiák a gyógyszert rendelő orvos számára a volumen és érték viszonylatában hozott egyéni döntésekről visszacsatolást nyújtó monitorozó rendszer és a javasolt gyógyszerrendelési módozatok meghatározása bevezetésére már előzetesen sor került. Idetartozik a klinikai irányelvek megfogalmazása, a hatóanyag alapú (INN) gyógyszerrendelés bevezetése és a generikumok rendelését támogató környezet. Portugália Egészségügyi Főigazgatósága és a Portugál Orvostársaság közösen dolgoz ki irányelveket a gyógyszerrendelésre. 2012 márciusában a nemzetközi szabadnéven történő (INN) hatóanyag alapú gyógyszerrendelést előíró törvény lépett érvénybe az országban, de bizonyos esetekben engedélyezett az ettől való eltérés is. Egyrészt a kötelezővé tett hatóanyag alapú gyógyszerrendelés mellett, az orvosok feltüntethetnek egy márkanéven szereplő gyógyszert is. Az ilyen esetekben, a betegek választhatnak az originális és az ezt helyettesítő készítmény között. Olyankor, ha az orvos meg is indokolja az originális szer választásának szükségességét, a betegek nem választhatnak mást e helyett. A gyógyszertárban a betegeket tájékoztatni kell a rendelkezésre álló generikumokról, és a gyógyszertáraknak az öt legolcsóbb készítmény közül hármat tartaniuk kell. Adórendszer Nemzetközi összehasonlításban, a portugál adórendszer viszonylag nagyvonalúan kezelte a privát egészségügyi kiadásokat, és az ilyen jellegű dokumentált kiadásokra 30 százalékos költségvetési hitelt engedélyezett, ami adókedvezményt jelentett a közvetlen kifizetések, a betegek által fizetendő hozzájárulások (co-payments) és az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) által nyújtott szolgáltatások felhasználói díjai viszonylatában. Ezzel az adórendszerben jelentkező sajátossággal kapcsolatban már hosszú idő óta méltányossági aggályok merültek fel a költségvetési hitel regresszív jellege miatt. Bár az adóráták progresszíven emelkednek, az alacsony jövedelmű állampolgárok mentesülnek az adózás alól, így nem részesülnek költségvetési hitelben, és ennek hiánya az informális szolgáltatások térhódításához vezet. A MoU a magán egészségügyi kiadásokra nyújtott költségvetési hitel kétharmad részben való csökkentését írta elő, így a 2012-es állami költségvetés 30 százalékról tíz százalékra csökkentette a privát összkiadáshoz nyújtott költségvetési hitelt, és nem engedélyezte az adókedvezményt a két legmagasabb jövedelmi kategóriában. Ezzel a portugál jogalkotás meg is haladta a MoU által indítványozott intézkedéseket. Az egészségügyi szakemberek és a humán tőke Az országban vannak szakember-hiánnyal küzdő területek, bár az orvosok összlétszáma nem alacsony, van, ahol szakember-többlet is jelentkezik, így például a nagyvárosokban, és a földrajzi területeken kívül a szakterületekre szintén jellemző ez az egyenetlenség. Különösen az általános orvosi gyakorlat 11

küzd orvoshiánnyal, a nyugdíjba vonuló orvosok utánpótlása nem megoldott, bár már történtek kísérletek arra, hogy több gyakorló orvost készítsenek fel a házi orvosi ellátásra. A MoU az egészségügyi szakemberek egyenletesebb földrajzi eloszlását, rugalmasabb munkaidőt és a túlórák csökkentését tűzte ki célul, ehhez a portugál kormány új rezidensi posztok és munkahelyek teremtését kezdeményezte. Bár a MoU által javasolt humánpolitikai megoldások nem valósultak meg teljes mértékben, de a MoU más megoldásokat is elfogad az állami egészségügyi ellátás humán erőforrással való hatékony ellátásához. Az állami és a magánszektor kapcsolódása A portugál Egészségügyi Szolgálat (NHS) tevékenysége állami egészségügyi ellátáson alapul. Számos egészségügyi intézmény a kormány közvetlen irányítása alatt áll, ugyanakkor több területen pl. képalkotó eljárások, laboratóriumi tesztek esetén, az NHS a magán szektortól is vásárol szolgáltatásokat. Az előző kormányok már régebben is fordultak a magán szektorhoz az állami-magán partnerség (PPP) keretében történő kórházépítéshez. A MoU az állami és a magánszektor kapcsolódását tekintve, a magánszolgáltatók közötti verseny fokozása révén látja elérhetőnek az NHS kiadások csökkentését, és szükségesnek tartja a PPP szerződések szigorúbb ellenőrzését. Az NHS árcsökkentést írt elő a magán szolgáltatók által nyújtott néhány szolgáltatásra, és az egészségügyi szolgáltatók közötti versenyt előidéző tervet készített a beszerzési folyamatokra. A közbeszerzés a Megosztott Egészségügyi Szolgáltatásokat felügyelő Minisztérium hatáskörébe tartozik. A MoU által szükségesnek tartott intézkedések többsége már megvalósult, de néhány ponton még további átgondolást igényel. A portugál NHS irányítása A MoU által különös figyelemmel kísért terület a portugál NHS irányítása. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek közé tartozik a stratégiai terv kialakítása, a kórházak teljesítmény szerinti értékelése és a kórházi hálózat átalakítása. Az állami szolgáltatók, az évek során jelentős mértékben halmoztak fel hátralékokat és a beszállítóknak megtérítendő rejtett adósságokat. Ezeknek a hátralékoknak az összege 2011-ben elérte a 3,1 milliárd eurót, ami az NHS 2012-es teljes költségvetésének (7,5 milliárd eurónak) közel 40 százalékát tette ki. Ennek ismeretében a MoU kettős célt állított fel: a hátralékok rendezése és a probléma megismétlődésének megakadályozása. Az első cél elérése érdekében, a kormány egy, a társadalombiztosítás számára 2011-ben teljesített transzfer pénzalapjait használja fel, és tárgyalásokat folytat az adósságrendezésről. A gyógyszeripar mint az NHS legnagyobb hitelezője számára törlesztendő adósságállomány 60 százalékának visszafizetése 2012 végéig történik meg, a fennmaradó hányad törlesztésére a következő években kerül sor. Így ezen a területen a MoU által javasolt intézkedésekre vagy később kerül sor, vagy már folyamatban vannak. Kórházak A kórházakkal szemben támasztott követelmény, hogy két év alatt (2011-ben és 2012-ben) a bérbefagyasztásokon és csökkentéseken kívül 200 millió eurós költségmegtakarítást érjenek el, ennek módja viszont az Egészségügyi Minisztérium és a kórházak közötti egyeztetéseken dől el. 12

Alapellátás Az alapellátás számára a MoU konkrétabb feladatokat irányzott elő, mint az egyébként különös figyelemmel kísért kórházi szektor számára. Az ajánlások között szerepel az alapellátás és a háziorvosok szerepének megerősítése és a háziorvosi ellátást nyújtó rendelők számának növelése. Ehhez kisebb, több szakterület szakembereit átfogó csoportok felállítása és rugalmasabb szervezés szükséges. Az ilyen szakember-csoportok tevékenységének honorálásába a teljesítmény tényezőt is beépítik, bár jövedelmük többségében fix-fizetésen és a betegszám szerinti díjazáson alapul. Háziorvosi rendelők kialakítására már 2005-ben tettek lépéseket, de ezek nagyobb számban való megjelenése még várat magára, egyrészt a teljesítmény alapú díjazásra szolgáló pénzalapok hiánya, másrészt az önkéntes alapon szerveződő csoportpraxisok szervezési problémái miatt. Így ezen a téren komoly lemaradás van a MoU által előírt követelményektől. Az állami egészségügyi ellátás alrendszerei Az NHS 1979 óta tartó fennállása révén nyújtott fedezet mellett, a közalkalmazottak az egészségügyi ellátás alrendszereinek fedezetét is élvezik, és az állami szektoron belül központi és helyi szinten működő, különböző tevékenységi szektorokra tagozódó egészségbiztosítási rendszerek nyújtanak számukra biztosítást. Ezek a biztosítási rendszerek kisebb részben munkabéren alapuló biztosítási járulékokon, nagyobb részben pedig munkáltatói hozzájárulásokon alapulnak, melyeket az állami költségvetés utal át a biztosítóknak. A MoU ennek a kettős biztosítási rendszernek az átalakítására tett javaslatot. A MoU 2016-ig tartó átmeneti időszakot jelölt ki az egészségügyi alrendszerek, különösen a közalkalmazottak többségének fedezet nyújtó ADSE-biztosító, önállósodásához. Az állami kifizetések 30 százalékos csökkentése az előirányzat 2012-re. A rendvédelmi szervek egészségügyi ellátása és egészségbiztosítása speciális jellegét tekintve külön megoldásra vár. Az állami egészségügyi ellátás alrendszereinek átalakításáról folyó tárgyalások összegzéseként 2012 nyarára kellett tervet készíteni, de egyelőre még nem ismert, hogy a különböző megoldások az alrendszerek teljes felszámolása, a magánbiztosítás valamilyen típusára való átállás a kiadások biztosítási járulékokból történő fedezése mellett, az alrendszer különválásáról szóló megállapodás, miszerint az NHS a biztosítottak száma szerint nyújtana anyagi támogatást az alrendszer által biztosított fedezethez közül a továbbiakban melyik megvalósítására kerül sor. Az egészségügyi alrendszerek az eddigi tapasztalatok szerint könnyebben elérhetővé tették az orvosi és a szakorvosi ellátást, ez utóbbi háziorvosi beutaló nélkül is igénybe vehető Portugáliában. A legfőbb állami egészségügyi alrendszer, az ADSE egészségügyi szolgáltatásvásárlói tevékenysége egyre hatékonyabbá vált az utóbbi időben, és az eredményességre vezető gyakorlat a további tevékenységhez is hasznos útmutatóul szolgálhat. A MoU számos sürgősen végrehajtandó intézkedést szükségessé tevő javaslatot tett a portugál egészségügy hatékonyságának növeléséhez. Jogszabály-változtatásra gyorsan sor került, de a stratégiai dokumentumok különösen az NHS irányításával kapcsolatos hosszú távú feladatok előkészítése a vártnál hosszabb időt vesz igénybe. (ZLL) Forrás: BARROS,P.P.: Portugal s Health Policy under a Financial Rescue Plan. Eurohealth, 2012,18,3, 10-13. http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0017/174410/eurohealth-v18-n3.pdf (Letöltés dátuma: 2012.10.01.) 2012-10-04 12:07:18 13

Finanszírozás Csehország: 2013-ban nem lesz további keresetemelés az egészségügyi szektorban A cseh Egészségügyi Minisztérium rendeletben 14 intézkedés bevezetését tervezi, amelyek között szerepel a fogtömések betegek általi finanszírozásának bevezetése, az egészségügyi dolgozók kereseteinek, valamint az ellátások egészségbiztosítók általi finanszírozásának befagyasztása. A Leos Heger cseh egészségügyi miniszter által tervezett miniszteri rendelet értelmében, a cseh orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók kereseteit, valamint az egészségbiztosítók ellátásokért történő kifizetéseit nem fogják emelni 2013-ban. Az Egészségügyi Minisztérium 14 intézkedést tervez az egészségbiztosítási rendszer pénzügyi helyzetének fellendítésére. Javasolják például, hogy a fogtöméseket vegyék ki az egészségbiztosítási csomagból, és a betegek maguk finanszírozzák. Ez alól a gyermekek, a 65 év felettiek, a bizonyos betegségekben szenvedők, valamint a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetűek mentesülnének. Ettől az intézkedéstől egyrészt a bevételek növekedését várják, másrészt pedig azt, hogy a cseh polgárok jobban odafigyelnek majd fogaik egészségére. Heger hozzátette, hogy nagyon sajnálja, hogy a korábbi ígéretektől eltérően nem tudják biztosítani az egészségügyi szektorban dolgozók kereseteinek további növelését, de a rendszer jelentős deficittel küzd. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy az utóbbi időben az állami szféra más szektoraiban a keresetek inkább csökkentek. Az Egészségügyi Minisztérium tavaly az orvosok szakszervezeteivel megegyezett a kórházi orvosok kereseteinek növeléséről, miután 3800 kórházi orvos fenyegetett felmondással a Köszönjük, elmegyünk elnevezésű tiltakozó akció során. Az aláírt memorandum a kórházi orvosok alapkeresetét az orvosok képzettségétől és szakmai gyakorlatától függően 5000-8000 cseh koronával (55 950-89520 Ft) növelte 2011 márciusától. Ennek értelmében a kórházi orvosok havi bruttó keresete 48 ezerről 60 ezer koronára (537 120-671 400Ft) nőtt. 2012-ben azt tervezték, hogy az egészségügyi szakemberek kereseteit további 10 százalékkal növelik, a memorandum értelmében. A rossz gazdasági helyzet következtében viszont végül csak 6,25 százalékos emelésre került sor januártól, és előirányozták a keresetek további 3,75 százalékkal történő emelését az év közepétől, amennyiben javulnak a gazdasági feltételek. 2013-ra a memorandum az orvosok havi kereseteinek a havi átlagkereset másfél-háromszorosára történő növelését irányozta elő (Csehországban a bruttó havi átlagkereset mintegy 24 600 korona/275 274 Ft). Az egészségügyi szakszervezetek a további keresetemelések elmaradása mellett azt is kifogásolták, hogy a kereseteket korábban sem minden intézményben növelték. Heger azt is elmondta, hogy az egészségbiztosítók nem fognak többet költeni az ellátásra, mint amennyi bevételük a biztosítási díjakból befolyik. A szociáldemokrata ellenzék (CSSD) ellenzi a tervezett intézkedéseket. Azzal érvelnek, hogy Hegernek meg kellene védenie az emberek érdekeit a biztosítókkal szemben, miközben épp ellentétes folyamat zajlik: Heger és a biztosítók hozzájárulnak az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének 14

csökkenéséhez. Azt is kifogásolják, hogy Heger támogatta az áfa egységessé tételét (17,5 százalékra), ami azonban az egészségügyi ellátás drágulását eredményezheti.(azs) Forrás: Ministry caps health workers' salaries for 2013. Prague Monitor, 2012.11.01. http://praguemonitor.com/2012/11/01/ministry-caps-health-workers-salaries-2013 (letöltés: 2012.11.13.) 2012-11-13 10:35:02 A kórházfinanszírozás átalakítása még várat magára Szlovákiában Szlovákia fekvőbeteg-ellátásában az egészségbiztosító társaságok a kórházakkal kötött szerződések alapján nyújtanak finanszírozást. Ez esetekhez kötődően alapulhat a kórházi tartózkodás időtartamán, a betegség súlyosságán, minőségi tényezőkön stb. A biztosítók a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások maximált volumenéről is folytathatnak tárgyalásokat. A kórházfinanszírozás egységesítésének szükségességéről már a 2006-2010-es időszakban született konszenzus. A finanszírozás átalakításához az illetékesek a DRG-rendszerre való áttérést tűzték ki célul, és ennek a szlovák egészségügy számára megfelelő modelljeként a német G-DRG-rendszert választották. Bár már egy kezdeti hároméves időszakra szóló szerződés megkötésére is sor került, a terveket egyelőre még nem követte az új finanszírozási mód bevezetése. A projekt gyakorlatilag kezdeti stádiumánál tart, és további ütemezést igényel. Mind e mellett, az egészségbiztosítást felügyelő Egészségügyi Felügyeleti Hivatal tájékoztatást adott ki arról, hogy a DRG-rendszer elindításának tervezett időpontja 2013 januárja. Az új rendszer gyakorlati alkalmazása optimista vélekedések szerint is csak 2014-ben valósul meg. (ZLL) Forrás: New system of financing of hospitals is not in sight. Health Policy Institute, 2012.10.31. http://www.hpi.sk/hpi/en/view/8605/new-system-of-financing-of-hospitals-is-not-in-sight.html GENSIOR,S.: German DRG System sold to Slovakia. European Health Care News, 2011.12.22. http://europe-health-care.eu/german-drg-system-sold-to-slovakia/ Health Care Systems in Transition 2011. Slovakia. European Observatory on Health Care Systems, 2011, Copenhagen http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0004/140593/e94972.pdf (Letöltés dátuma: 2012.11.06.) 2012-11-06 14:04:46 15

Görögország fontolgatja a német DRG-rendszer átvételét Görögország tervezi, hogy a fekvőbeteg-ellátásban DRG-rendszert vezet be német mintára derült ki Annette Widmann-Mauz, a német Szövetségi Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának A Baloldal elnevezésű frakció kérdésére adott, írásos válaszából. Görögországban már 2006 óta napirenden van a DRG bevezetése a költségek minimalizálása céljából. 2012 áprilisában már sor került szakértői megbeszélésekre Berlinben és Athénban a DRG bevezetésének feltételeivel kapcsolatban. Widmann-Mauz szerint azt tervezik, hogy egy projekttervet dolgoznak ki a DRG-rendszer bevezetésére, és megegyeznek erről a felelős szereplőkkel. A prioritások közé tartozik jelenleg a törvényi keretek kialakítása, az osztályozási keretek DRG-konformitásának megteremtése, valamint az egységes és teljes lefedettséget biztosító alkalmazás feltételeinek kidolgozása. A cselekvési javaslatok előkészítésének jelenlegi stádiumában azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a DRG bevezetésének kórházakra gyakorolt pénzügyi hatásait illetően. A német Szövetségi Egészségügyi Minisztérium 2012 áprilisa óta az Európai Unió oldalán felelős a görög egészségügyi rendszer újjászervezéséért. A parlamenti államtitkár válaszában kitért a görög rendszer deficites helyzetére is. Úgy véli, hogy hiányzik a hatékony költségellenőrzés, valamint a versenyhelyzet (nincs szabad választás az egészségbiztosítók között). További probléma az egészségügyi személyzet alulfizetettsége, valamint az egészségügyi ellátás terén tapasztalható minőségi és mennyiségi különbségek az egyes régiók között. Widmann-Mauz elmondása szerint a DRG-ról való tárgyalások mellett idén a gyógyszerellátásról és a gyógyszerek árképzéséről is tárgyalásokat folytattak. A német szövetségi kormány támogatja a generikumok arányának görög kormány által tervezett növelését. Emellett a Ioannina-i és Marburgi Egyetemi Klinikák partnersége keretében tanácskozássorozatot folytatnak a kötelező higiéniai standardok bevezetéséről, illetve az operációs szervezet (OP-Organisation) optimalizálásáról. A Baloldal egészségügyi szakértője, Harald Weinberg azonban bírálta a szövetségi kormány eljárását. Véleménye szerint Görögországban az egészségügyi rendszer hanyatlása ahhoz vezethet, hogy olyan járványos megbetegedések, mint pl. a tífusz és a tuberkulózis ismét megjelennek, és a daganatos betegek kezelésére nem lesz elegendő pénz. Ezért úgy véli, hogy a német szövetségi kormánynak a DRG-rendszer Görögországba exportálása helyett inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a humanitárius katasztrófa veszélyét elhárítsák. Hozzátette: az, hogy a DRG-rendszer jobb kórházi ellátást eredményez, még Németország esetében sincs bizonyítva, azonban számos bizonyíték van a DRG negatívumaira vonatkozóan. (AZS) Forrás: Griechenland will DRG-System übernehmen. Deutsches Ärzteblatt, 2012.10.12. http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/51998/griechenland-will-drg-system-uebernehmen (letöltés: 2012.10.09.) 2012-11-09 11:33:51 16

A fogászati és a szemészeti kiadások szabályozása Franciaország Október végén Marisol Touraine, egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a francia kormány a közeljövőben a fogászati és a szemészeti ellátás díjtételeinek szabályozására készül. Franciaországban a szemüvegekre és a fogpótlásra nyújtott ártámogatás különösen alacsony, így a francia állampolgárok az egészségügyi szolgáltatások közül leginkább a szemészeti és a fogászati ellátás igénybevételéről mondanak le. Marisol Touraine a megoldást a szemüvegárak és a fogpótlás tarifáinak újraszabályozásában látja. Véleménye szerint a díjtételeket konkrétabb határok közé kell szorítani, és az árakról bővebb tájékoztatást kell nyújtani a betegek számára. A miniszterasszony szerint elő kell segíteni a mutuelle biztosítókkal kapcsolatban álló olyan ellátási hálózatok és a mutuelle biztosítók engedélyével rendelkező olyan üzletláncok kialakítását, melyek lehetővé teszik a biztosítottak számára az alacsonyabb tarifák igénybevételét. Mind e mellett további célkitűzés a szemészeti ellátás várólistáinak csökkentése bizonyos speciális vizsgálatok engedélyezésével az ortoptista és az optikus szakemberek számára. (ZLL) Forrás : Le coût des soins dentaires et optiques dans le collimateur. Viva Presse, 2012.11.01. http://www.viva.presse.fr/le-cout-des-soins-dentaires-et_17517.html (Letöltés dátuma: 2012.11.12.) 2012-11-12 11:48:20 Egészségügyi reformok Hollandia egészségbiztosítási reformjának értékelése A 2006-ban Hollandiában véghezvitt egészségügyi reform jelentős nemzetközi érdeklődést váltott ki, különösen a tekintetben, hogy milyen hatással van a szabályozott verseny olyan fontos tényezőire, mint az ár, a minőség és az ellátás volumene. 2006-ban a holland egészségügyi rendszer átváltott a kötelező állami biztosítás és az önkéntes biztosítás kettős rendszeréről az egész lakosságot lefedő kötelező magánbiztosításra. Nagy hangsúlyt helyeztek az egészségért vállalt egyéni felelősségre és az ellátás piacorientált modelljére, amely a versenyen és a szabad választáson alapul, ugyanakkor garantálja a szolidaritást a szegényeknek nyújtott támogatással. A 2006-os reform jogi alapja az egészségbiztosítási törvény volt, amely megteremtette a teljes lefedettséget a biztosítás vásárlásának kötelezővé tételével. A biztosítók létrehozhatják saját ellátói hálózatukat az árkedvezményt nyújtó kórházakkal való szelektív szerződéskötés révén. A kötelező alapcsomagot törvényileg szabják meg, a biztosítási díjakat közösségi ráta szerint határozzák meg. Az egészségbiztosítók által gyakorolt kockázat szelekció elkerülésére kockázat kiegyenlítési modellt alkalmaznak. A fogyasztók évente egyszer válthatnak biztosítót, bár van, ahol ezt havonta is meg lehet tenni. A biztosítók egymás közötti versenye az alapcsomag ára alapján történik (mivel tartalma szabályozva van), és felelősséggel tartoznak olcsó és jó minőségű egészségügyi szolgáltatások vásárlásáért. 17

A holland egészségügyi rendszer nem alkalmazza a szabadpiac elvét, ez csak a kiegészítő önkéntes biztosítás sajátja. A rendszerben erőteljesen jelentkezik a jogi szabályozás a nemkívánatos hatások ellensúlyozására és az olyan közérdekű célok védelmére, mint az elérhetőség, a megfizethetőség és a minőség. A szabályozott versenyre való áttérésnek több célja volt: Az egészségügyi kiadások visszafogása A fogyasztók szabad választási lehetőségének megteremtése A hatékonyság és a minőség javítása A hozzáférés garantálása Az innováció ösztönzése Egészségügyi kiadások Hollandia GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadásai 2008-ig az OECD országok átlaga körül volt. Ez azonban 2009-ben megugrott a krónikus ellátás kiadásainak újradefiniálása következtében és elérte a 12%-ot. Az Egyesült Államok (17%) után így Hollandia a második leginkább költekező országgá vált az egészségügy terén és jóval meghaladta az OECD átlagot (9,6%). Mindemellett elmondható, hogy Hollandiában a krónikus ellátás kiadásait igen jól igazgatják más országokhoz képest, ahol nagyobb mértékben vannak ráutalva az informális ellátásra (amelynek költségeit nehéz felmérni). Az egészségügyi költségek növekedésének egy részét feltehetően a kötelező magánbiztosítás bevezetése okozta 2006-ban. Emellett a kórházi tevékenységet növelte az is, hogy 2008-ban megszűntették a kórházi szakorvosok egyösszegű fizetését és egyesítették a kórházi térítésekre használt DRG-szerű DTC-vel (Diagnosis Treatment Combinations, bevezetve 2005-ben). Mindebből az következik, hogy a 2006-os egészségügyi reform és a fizetés szabályozása ösztönzően hatott az orvosok és a kórházak számára a kereslet növelésére. Fogyasztók választási lehetősége A szabályozott verseny egyik fontos előfeltétele a fogyasztói választás megléte. Az elérhető, világos információk mozgósítják a fogyasztókat, ami arra kényszeríti a biztosítókat, hogy egyensúlyt teremtsenek az ellátás minősége és ára között. Az egészségbiztosítási törvény beiktatása után több webhely jött létre, ahol ár/minőség információval szolgáltak különböző egészségügyi ellátókról és biztosítókról. Évente átlagban a lakosság 4-6%-a vált biztosítót. A fogyasztók számos ellátó közül választhatnak és (jelenleg) nem korlátozza őket a biztosítók szelektív szerződéskötési gyakorlata. Hatékonyság és minőség A hatékonyság növelése érdekében több kezdeményezés történt a szakellátás alapellátással való helyettesítésére, hogy ezáltal visszafogják az egészségügyi költségeket. A háziorvosok alkalmazhatnak ápolókat bizonyos fizikai és mentális betegségek kezelésére. Az e-health programok használata is megemelkedett, példaként említhető a krónikus obstruktív légzőszervi betegségben szenvedők online önmenedzselő programjai, az online mentális egészségügyi tanácsadás, az elektronikus konzultáció háziorvosokkal, egyéb számítógépes és mobil alkalmazások. A minőség tekintetében Hollandiában az egészségügyi kimenet indikátorok eredményei az átlagostól a viszonylag jó értékig terjednek. A minőséget érintő információk többnyire struktúra és folyamat indikátorokról, valamint betegelégedettségi indikátorokról állnak rendelkezésre. A szerzők szerint ez az a terület, ahol lehetne javítani a jövőben. A kimenet indikátorok kialakításának egyik jó példája a Routine Outcome Measurement program, amelyet benchmarkként fognak használni az ellátók között. 18

Hozzáférés A szolgáltatás igénybevételekor fizetett közvetlen térítés terén Hollandia a legalacsonyabbak között van az OECD országok közül, az összes egészségügyi kiadások kevesebb, mint 7%-a. A biztosítás nélküli emberek száma kb. 136 ezer, vagyis a lakosság 0,8%-a. Ez a szám 2006-ban 230 ezer volt, így az egészségügyi reform pénzügyileg nem volt káros hatással az ellátáshoz való hozzáférésre. A legfontosabb egészségügyi szolgáltatások majdnem az egész lakosság számára elérhetők közel a lakóhelyhez, a várakozási idők pedig a jóváhagyott szint alatt vannak. Következtetés A 2006-os egészségügyi reform elősegítette a szabályozott versenybe való átmenetet a kínálat és az ár szabályozásából. Ez a folyamat állandó változásnak van kitéve, mivel az egészségpolitikát befolyásolják az adott időben fennálló politikai nézetek. A szabályozott verseny bevezetéséhez 30 évre volt szükség, ahol számos bizottság elemezte az egészségügyi rendszer szükségleteit és nyújtott tanácsokat a kormányoknak. A jobboldali pártok általában a biztosítók és az ellátók közötti megállapodások rendszerét támogatják az ár és a minőség szabályozására, a baloldali pártok szerint a verseny nem jelent gyógyírt minden megoldatlan problémára. Az egészségügyben megvalósított szabályozott verseny összes kihatása még egy ideig ismeretlen marad. Az elmúl hat év alatt annyi már bebizonyosodott, hogy az egészségügyi költségek tovább növekedtek, a minőségre vonatkozó információk elérhetővé váltak, a kórházi hatékonyság javult és a fogyasztók választási lehetősége kibővült. A jövőt illetően az egészségügyi rendszer monitorozása fontos előfeltétele lesz a szabályozott verseny hatásainak jobb megértésében, legfőképpen az ellátók között az árban és minőségben jelentkező változékonyság monitorozása. (SZL) Forrás: Ilaria Mosca: Evaluating Reforms In The Netherlands Competitive Health Insurance System. Eurohealth Vol.18 No.3 2012 http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0017/174410/eurohealth-v18-n3.pdf (letöltés: 2012.09.02.) 2012-10-05 13:56:26 Megállapodás született az orvosi honoráriumok túllépésének szabályozásáról Franciaországban Franciaországban október 26-án megállapodás született az orvosi honoráriumok túllépésének szabályozásáról a francia Egészségbiztosítás, az orvosok szakszervezetei és a Kiegészítő Biztosítást nyújtó Szervezetek Országos Egyesülete (UNOCAM) között. Marisol Touraine, a szociális ügyek és az egészségügy irányításáért felelős miniszter örömmel nyugtázta az orvosi honoráriumokkal kapcsolatos megállapodás létrejöttét, melynek révén újból megerősítést nyert, hogy az egészségügyi ellátás igénybevétele mindenki számára biztosított állampolgári jog az országban. 19

A francia orvosok két szektorban folytatják tevékenységüket az ország egész területén. Az 1-es szektor szerződéses orvosai számára kötelező a társadalombiztosítás által előírt tarifák alkalmazása 23 euró az általános orvosi és 25 euró a szakorvosi konzultációért, melyre 15,10, illetve 16,50 euró a fedezet, a fennmaradó költségekre pedig a franchise (visszatérítést nem élvező egy eurós átalánydíj) kivételével a kiegészítő biztosítók nyújthatnak visszatérítést. A 2-es szektor orvosai, (a szélesebb körben ismert szaktekintélyek), ugyanezekről a tarifákról indulva mind ez ideig szabadon határozhatták meg konzultációs tarifáikat, számukra csak a mértékletesség betartása volt ajánlott. Az újonnan aláírt megállapodás szerint a túlzott honorárium-túllépések szankcionálásra vezetnek, így a társadalombiztosítási tarifa 2,5- szeres túllépése (70 eurós küszöbértéken túl) eljárást von maga után, közel 5 millió állampolgár, akik a kiegészítő biztosítás megkötéséhez segélyre jogosultak, a továbbiakban a 2-es szektorba tartozó orvosok szolgáltatásait is a társadalombiztosítás tarifája mellett vehetik igénybe, az ésszerűség határait betartó honorárium-túllépést (a társadalombiztosítás díjtételének maximum a kétszeresét) alkalmazó orvosok számára lehetőség nyílik egy olyan az ellátás elérhetőségét megkönnyítő szerződés megkötésére, mellyel ők a betegeik számára nyújtandó fokozottabb társadalombiztosítási támogatás ellenében, kötelezettséget vállalnak honoráriumtúllépéseik mérséklésére, a jövőben a honorárium-túllépések mértékének ellenőrzésére felügyeletet fognak felállítani. A megállapodás, melyre hosszú tárgyalások után került sor, a francia kormány által prioritásként kezelt célt, a színvonalas egészségügyi ellátás mindenki számára való hozzáférhetővé tételét segíti elő. (ZLL) Forrás : Signature d un accord sur les dépassements d honoraires. Ministère des Affaires sociales et de la Santé, 2012.10.26. http://www.social-sante.gouv.fr/actualitepresse,42/communiques,2322/signature-d-un-accord-sur-les,15317.html (Letöltés dátuma: 2012.11.05.) 2012-11-05 15:50:25 Az egészségügyi rendszer átalakítása Cipruson Ciprus régóta tervezett új egészségügyi rendszerét előreláthatólag 2016-ban fogják bevezetni, és ez messzemenő változást fog előidézni a biztosítási fedezet, a finanszírozás, a betegek hozzájárulásai, a szolgáltatói fizetések és az adatgyűjtés viszonylatában. Ciprus az egyetlen ország az Európai Unióban, amely nem rendelkezik átfogó egészségbiztosítással. Az országban az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevétele bizonyos éves jövedelemszint alatt állampolgári jognak minősül. Becslések szerint a lakosság 83 százaléka veheti igénybe térítésmentesen az állami egészségügyi szolgáltatásokat, a lakosság további hányada vagy önkéntes biztosítással rendelkezik, vagy téríteni köteles a szolgáltatások díjtételeit, melyeket az Egészségügyi Minisztérium határoz meg. Az átfogó fedezet hiánya bizonyos esetekben a magánszektor szolgáltatásainak 20

igénybevételéhez vezet, így az egészségügyi összkiadás közel felét (47,6 százaléka 2010-ben) a betegek által lerótt közvetlen kiadások teszik ki. A két egymással párhuzamosan működő állami és magán szolgáltatói rendszer nem biztosítja kellőképpen az ellátás folyamatosságát, és párhuzamos tevékenységük sokszor a szolgáltatások indokolatlan megismétlődéséhez vezet. A nagymértékben centralizált állami szektor nem rendelkezik eléggé hatékony fizetési stratégiákkal és monitorozási rendszerrel, és ezek hiányában egyenlőtlenségek alakulnak ki a finanszírozásban, az ellátás elérhetőségében, az erőforrások allokációjában és felhasználásában. A magánszektor tevékenysége viszont kevéssé szabályozott, és a szervezetettségében mutatkozó hiányosságok mellett technikai felszereltsége, (pl. képalkotó eljárásokat folytató szolgáltatásai és laboratóriumi háttere) sokszor eltúlzott. A problémák megoldása érdekében, 2001-ben megszületett az Átfogó Egészségbiztosítási Rendszer (GHIS) felállítására vonatkozó Törvény, de bevezetésére még nem került sor. Bár a törvény számos eleme még további pontosítást igényel, a bevezetésre kerülő reform a várakozások szerint fontos változtatásokat fog hozni a finanszírozás, a biztosítási fedezet, az adminisztratív intézkedések és az adatgyűjtés terén, és kvázi versenyszerű környezetet teremt az állami és a magánbiztosítás szolgáltatói számára. A jelenlegi rendszerrel szemben, mely kizárólag állami költségvetési támogatásban részesül, az új GHIS finanszírozása az alábbiakból fog összetevődni: Munkavállalói hozzájárulásként az éves jövedelem két százaléka, a privát és állami munkáltatók részéről a munkavállalók éves jövedelmének 2,55 százaléka, a nyugdíjasok éves nyugdíjának két százaléka, az önálló munkavállalók éves jövedelmének 3,55 százaléka és az államhoz befolyó összes éves jövedelem 4,55 százaléka. Az összegyűjtött járulékokból a rendszer kialakításával megbízott Egészségbiztosítási Szervezet (HIO) fog közös pénzalapot felhalmozni. A HIO további feladatai: szerződéskötések, monitorozás, az állami és a magán szolgáltatók díjazása, a törzskönyvezett gyógyszerek listájának felállítása, az egészségügyi protokollok és irányelvek kidolgozása, egészségügyi technológiaértékelés, az egészségügy etikai vonatkozásainak figyelemmel kísérése, a verseny szabályszerűségének felügyelete, a panaszügyek kezelése és a szolgáltatókra és a biztosítottakra vonatkozó nyilvántartások vezetése. A HIO az átfogó fedezetet nyújtó és magasabb szintű anyagi támogatással működő új rendszertől a közvetlen kiadások csökkenését várja, de ennek ellenére a co-payment, mely jelenleg még szinte elhanyagolható és csak a szolgáltatások bizonyos típusai esetében kötelező, erősen növekedhet, és az egészségügyi összkiadás kilenc százalékát is kiteheti. A fekvőbeteg-ellátás a tervek szerint DRG-n alapuló finanszírozásban fog részesülni. A szakorvosok tevékenységének honorálására a szolgáltatások szerinti díjazást fogják alkalmazni. A betegekkel való konzultációkat pontozni fogják, és a pontok monetáris értékét havonta fogják értékelni egybevetve ezt a hónap során nyújtott szolgáltatások számával. A klinikai laboratóriumok tevékenységének finanszírozása szintén pontrendszer alapján fog történni, a gyógyszerártámogatáshoz pedig a referenciaár nyújt a jövőben kiindulási támpontot. Az általános orvosok tevékenységének díjazásához a fejkvóta szolgál majd kiindulási alapul, e mellett a GP-k bizonyos teljesítmény-indikátorok alapján bónuszban fognak részesülni. A javasolt fizetési rendszerek bevezetéséhez az egészségügyi tevékenységről és az ellátás minőségéről adatokat szolgáltató integrált számítógépes rendszer felállítását tervezik, mivel a tervek 21

szerint ez nyújt majd megfelelő támogatást az átfogó biztosítási rendszer (GHIS) megvalósításához, melynek legfőbb kihívásai a költségtakarékosság, a gazdasági fenntarthatóság megvalósítása, a szolgáltatások minőségellenőrzése és az állami és a magánszektor közötti együttműködés összehangolása, aminek feltétele az állami kórházak átstrukturálása és autonómiájuk biztosítása. Az új rendszer irányításának biztosításához, még a reform bevezetése előtt átfogó adatgyűjtés szükséges az állami és a magán intézményekben. Az új egészségügyi rendszer bevezetése előtt, a kormánynak még meg kell győződnie arról, hogy az egészségügyi kiadások nem fogják-e túlzottan megterhelni a háztartásokat, és biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő csoportok co-payment alól történő mentesítését, mindehhez a reform körültekintő előkészítésére van szükség. (ZLL) Forrás: THEODOROU,M. CYLUS,J.: Contributions, co-pays and computers: Health system reform in Cyprus. Eurohealth, 2012,18,3,25-27. http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0017/174410/eurohealth-v18-n3.pdf (Letöltés dátuma: 2012.11.08.) 2012-11-09 11:30:16 Népegészségügy A betegek elégedettek az új NHS 111 hívószolgálattal A 999-es sürgősségi számtól elkülönült, könnyen emlékezetbe véshető 111-es hívószámot kedvezően fogadták a betegek. A brit kormány által bevezetett nem sürgősségi telefonos egészségügyi szolgálat értékelése úgy találta, hogy a hívást végző személyek 92%-a elégedett. A University of Sheffield által közzétett jelentés szerint a NHS 111 elérte a célját azzal, hogy a betegeket azonnal a megfelelő helyre irányította. (Előzmény: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=2393 ) A kísérleti projekt négy helyszínén túlteljesítették a 30 mp alatt válaszolt hívások számára vonatkozó országos előírásokat. A válaszadók 93%-a érezte úgy, hogy a szolgálat által nyújtott tanácsok segítettek, 86% pedig be is tartotta a nyújtott tanácsokat. Szintén 86% mondta, hogy világos volt számukra mikor kell a 111-es hívószámot használni és újra igénybe vennék hasonló probléma esetén. A jelentés azonban arra is rámutatott, hogy az NHS 111 nem javította a hatékonyságot az NHS egészségügyi szolgálatán belül. Eszerint nem történt jelentős változás a sürgősségi mentőszolgálat hívásában és a sürgősségi/ baleseti ellátás igénybevételében. A nem sürgősségi telefonszám bevezetése korábban aggodalmat és bírálatot vont maga után az egészségügyi szakemberek, a szakszervezetek, a beszállítók és a politikusok részéről amiatt, hogy munkahelyvesztéssel járhat és kockázatot jelenthet az ellátás minőségére nézve. (SZL) Forrás: Patients 'satisfied' with NHS 111. Public Service, http://www.publicservice.co.uk/news_story.asp?id=21286 (letöltés: 2012.10.30.) 2012-10-30 13:54:06 22

A német élelmiszer-ellenőrzés 2011-ben a vállalatok negyedénél talált kifogásolnivalót A német élelmiszer-ellenőrzés tavaly újra minden negyedik vállalat esetében kifogásolnivalót talált, tehát mintegy 146 ezer vállalatnál tárt fel jogsértést. A Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal közlése szerint a feltárt hiányosságok minden második esetben a vállalatok higiéniai követelményeit érintette. A tartományok élelmiszerfelügyeletei az ellenőrzések során összességében 548 ezer élelmiszergyártót, éttermet és kisipari üzemet ellenőriztek. A vizsgált esetek 27 százalékánál találtak a hivatalok kihágást a jelenleg érvényes előírásokkal szemben. Összesen 402 ezer élelmiszeripari mintavételre került sor, amelyek közül 52500 eset volt problémás, azaz az esetek 13 százaléka. A Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint az élelmiszerek túlnyomó többsége azért biztonságos. Akadnak azonban olyan területek, ahol a fogyasztókat megtéveszthetik vagy azok egészsége veszélybe kerülhet. Példaként említhető itt a csírafertőzés, a hibásan címkézett halételek vagy az Internetes élelmiszervásárlások kockázatai. A tavalyi EHEC járvány esetén 53 ember vesztette életét és több ezren betegedtek meg. A Szövetségi Fogyasztóvédelem és Élelmiszerbiztonsági Hivatal közlése szerint a 2011-ben megvizsgált 133 csíraminta közül csupán öt volt "feltűnő". Ennek ellenére ezt a területet továbbra is fokozottan ellenőrizni kell. Az EHEC járvány ugyanis azt mutatta, hogy egy kis fokú bakteriális fertőzés is igen súlyos lefolyással járhat. A feltárt hiányosságok alapján a Zöldek egy ún. higiéniai jelölés bevezetését követelik. Ennek köszönhetően ugyanis a fogyasztók számára azonnal nyilvánvalóvá válna, hogy mely vállalatok ügyelnek a higiéniára. A Food Watch fogyasztóvédelmi szervezet az üggyel kapcsolatban azt bírálta, hogy az élelmiszerellenőrök által feltárt panaszos esetek száma "évről évre szükségtelenül magas" és felszólította a tartományokat, hogy tegyék közzé az ellenőrzéseik eredményeit. A vendéglátó- és élelmiszeripari szakszervezet elnöke szükségesnek tartja a szigorúbb hatósági ellenőrzést és a kihágásokkal szembeni szankciókat. Véleménye szerint a higiénia és a fogyasztók védelme mindennél fontosabb. (VN) Forrás: Deutsches Ärzteblatt: Lebensmittelkontrolle beanstandete 2011 ein Viertel der Betriebe http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/52323 Letöltés dátuma: 2012.11.08. 2012-11-09 09:23:31 23

Kórházügy Orvoshiány a német kórházakban - a kisebb kórházak nagyobb problémákkal küzdenek A Német Kórházigazgatók Szövetségének 547 kórház körében elvégzett idei felmérése szerint a legtöbb német általános kórháznak gondot okoz a megüresedett orvosi állások betöltése. Ez főként a kis, 250 ágynál kevesebbet fenntartó kórházakat érinti. A Szövetség felmérésének eredményei szerint a kórházak 93 százaléka nagyon nehéznek vagy nehéznek találta az állások betöltését. A kutatás azt mutatta, hogy hasonló a helyzet a rehabilitációs klinikákon (95 százalék), pszichiátriai kórházakban (88 százalék) és szakkórházakban (78 százalék). Kizárólag az egyetemi klinikákon jobb a helyzet, melyek 57 százaléka nem találta problémásnak az állások betöltését. A kis kórházak számára a legnehezebb e helyzet megoldása. A 250 ágynál kevesebbet fenntartó általános kórházak csaknem fele találta igen nehéznek az orvosi álláshelyek betöltését, a 800 ágynál több ágyat üzemeltető intézmények csupán 14 százaléka jelzett hasonló problémát. Az általános kórházak 13 százaléka túlnyomóan magasabb fizetéssel igyekszik magának megnyerni az orvosokat a betöltetlen helyekre. Az emberi erőforrás helyzet az ápolás területén kevésbé drámai. A felmérés adatai szerint az általános kórházak 29 százalékának nincsenek nehézségei az üres álláshelyek betöltése során. Hasonló a helyzet a rehabilitációs klinikákon (30 százalék) és a pszichiátriai kórházakban (55 százalék). Problémák mutatkoznak azonban e téren a szakkórházak (16 százalék) és az egyetemi klinikák körében (14 százalék). Más a helyzet a specializálódott szakápolók (például stroke egységekben munkát vállalók) esetében, akik megnyerése a német munkaerőpiacon igen nehéz. Az egyetemi kórházakban ennek például az lehet az oka, hogy a megélhetési költségek az agglomerációs területeken magasabbak, ezért a szakápolók azokat a területeket részesítik előnyben, amelyeken a megélhetés költségei alacsonyabbak. A Német Kórházigazgatók Szövetségének elnöke szerint az orvoshiány elsősorban nem a kórházakban uralkodó rossz munkakörülményekre vezethető vissza, hanem az egészségpolitika által korábban rosszul meghatározott keretfeltételekre. Itt példaként említhető, hogy az orvosi pályán korábban jelentkező túlkínálat idején a tanulmányi kapacitásokat tíz százalékkal csökkentették. A Szövetség szerint nagyobb figyelmet szükséges fordítani a külföldi orvosok nyelvtudásának fejlesztésére és kulturális integrációjára, mert az asszisztens orvosok esetében arányuk már meghaladja az 50 százalékot is. A külföldi orvosok szakmai képzettsége megfelelő, de nyelvtudásuk gyakorta nem elégséges a kórházakban zajló folyamatok követéséhez. A kórházban zajló kommunikáció azonban fontos része a biztonsági hálónak és a rossz, hiányos nyelvtudás biztonsági problémákhoz vezethet. Más alternatíva hiányában így a külföldről érkezett orvosok esetében azok felvétele után számos német kórház finanszírozza nyelvi továbbképzésüket. A német kórházak igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és sokat tesznek azért, hogy tovább növeljék vonzerejüket a pályakezdő orvosok szemében. Számos kórház kínál dolgozói számára rugalmas munkaidőt vagy félnapos álláslehetőségeket. A kórházak 12 százaléka ruházott be a 24

dolgozók helyzetét megkönnyítő bölcsődei, óvodai vagy a gyermekek délutáni napközi elhelyezését biztosító intézmény munkahelyen vagy annak közelében történő kiépítésébe.(vn) Forrás: Ärztemangel: Kleine Krankenhäuser haben größere Probleme: http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/52301 Letöltés dátuma: 2012.11.07. 2012-11-07 09:33:30 Csehország: az egészségbiztosítók az aktív ágyak csökkentését tervezik A cseh biztosítótársaságok a jövő évben az aktív ágyak 6000-rel történő csökkentését tervezik, 12 (regionális) kórházban pedig teljes egészében meg akarják szüntetni az aktív ellátást nyilatkozta Pavel Horak, az Általános Egészségbiztosító Társaság (VZP) elnöke 2012. október 30-án. A csökkentést követően a kórházak összesen mintegy 50.000 ággyal fognak rendelkezni (az ország lakosságszáma 10,5 millió fő). Abban a 12 kórházban, ahol az aktív ágyakat teljesen megszüntetik, egynapos ellátást lehetne kialakítani tette hozzá Horak. Az Egészségügyi Minisztérium nemrégiben készített elemzése szerint az alkalmazottak egészségbiztosító társaságai ebben az évben felhasználják a meglévő tartalékaikat, a VZP-nek pedig már jelenleg sincsenek tartalékai. A biztosítótársaságok tartalékaik nagy részét arra fordították, hogy fedezzék a bevételek és a kiadások közötti különbségeket (a múlt évben a kiadások több mint 5 milliárd koronával meghaladták a bevételeket). Jaromir Gajdacek, az Egészségbiztosító Társaságok Uniójának elnöke október elején elmondta, hogy az egészségbiztosítási rendszer 2008 óta deficites. Mintegy 3000 aktív ágyat már korábban megszüntettek. Az egészségbiztosítók 2012 végétől visszavonják a kórházakkal kötött szerződéseiket. Horak elmondta, hogy az egészségbiztosító társaságok a kórházaknak új szerződéseket fognak ajánlani, amelyek a kórházak többsége számára hosszú távra fognak szólni. Úgy véli, hogy 2013. január 1-től nem lesz probléma az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, és hozzátette, szerinte nem áll fönn a veszély, hogy ilyen probléma előfordulhat. A betegek, szakszervezetek, fogyatékosok, valamint a kisebb kórházak tiltakoznak az aktív ágyak csökkentése, valamint a 12 regionális kórház aktív ellátásának megszüntetése ellen. Azzal érvelnek, hogy az egészségbiztosítók ily módon nem fognak tudni pénzt megtakarítani, épp ellenkezőleg: ugyanazért az ellátásért kétszer annyi pénzt kell majd fizetniük a nagy kórházaknak, mintha azt egy kisebb kórházban vennék igénybe. A pácienseknek pedig többet kellene utazniuk, hogy megkapják az ellátást. Petr Fiala, a Cseh és Morva Kórházak Szövetségének képviselője elmondta, hogy jelenleg 1000 lakosra 5,25 aktív ágy jut Csehországban, amely megfelel az európai átlagnak. (Az aktív ágyak 6000-rel történő csökkentését követően 1000 lakosra 4,76 ágy jutna). Összesen 189 kórház működik Csehországban, ebből 19-et az Egészségügyi Minisztérium működtet, 24-et a régiók, 25-öt pedig a helyi önkormányzatok. A fennmaradó 121 kórház magán kézben van, beleértve a régiók tulajdonában lévő részvénytársaságokat is.(azs) 25

Forrás: Health insurance companies to cut 6,000 critical care beds. Prague Monitor, 2012. október 30. http://praguemonitor.com/2012/10/30/health-insurance-companies-abolish-6000-critical-carebeds (letöltés: 2012.11.07.) 2012-11-07 14:48:53 Humán erőforrás USA: növekvő felvétel az orvostudományi egyetemeken, bizonytalanságok a rezidensképzés jövőjében Az Egyesült Államokban nagy számban jelentkeznek orvostudományi egyetemekre, 2012 őszén a felvételre jelentkezők száma meghaladta a 45 ezret. Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint a felvett hallgatók között rekord számban voltak afrikai amerikaiak és spanyolajkúak is. Kevésbé jó hírnek tekintik azonban, hogy a rezidensképzés szövetségi finanszírozásának felső határa nem módosult, ami az egyetemek vezetői szerint az évtized végére jelentős problémákat idéz elő, ha nem történnek intézkedések. Az amerikai orvostudományi egyetemek szövetségének (AAMC) elnöke beszámolt arról, hogy az éves felvételi jelentés szerint javulás észlelhető a jelentkezők számában és változatosságában. Ez a jövőben várható orvoshiány miatt is fontos tényező. A szövetség előrevetítése szerint 2020-ra az Egyesült Államokban az orvoshiány eléri 90 ezer főt, annak következtében, hogy az idősebb orvosok nyugdíjba vonulnak, a lakosság száma növekszik és az egészségügyi törvény kibővíti az egészségügyhöz való hozzáférést. Az orvoshiány megoldására az AAMC az egyetemi felvételek 30%-os növelését követeli. Mindezt megkönnyítené az a 11 új orvostudományi egyetem, amely 2007 és 2012 között kezdett felvenni hallgatókat, valamint az a négy, amely 2013-ban nyílik majd meg. Az orvostudományi egyetemek annak érdekében is többet tesznek, hogy az alulreprezentált jelentkezők előtt is megnyissák kapuikat. A 141 akkreditált orvostudományi egyetemet képviselő szövetség jelentése szerint 2012-ben az összes jelentkező száma 45 266 volt, 3,1%-kal több az elmúlt évhez képest. A jelentkezők közül 3824 afrikai amerikai és 3701 spanyolajkú volt, mindkét csoportban ez volt az eddig legnagyobb számú jelentkezés. A felvételre jelentkezők közül végül 1416 afrikai amerikai és 1731 spanyolajkú hallgató iratkozott fel ősszel az egyetemekre. Az idén felvételt nyert hallgatók 2016-ban végeznek, majd iratkoznak fel rezidens programokra, amelyek 3-7 évig tartanak. Ha a törvényhozás nem tesz lépéseket a rezidensképzésben résztvevők számának bővítésére, akkor az orvosjelölteknek nem jut elég hely jövőbeni képzésükre. Mind a demokrata, mind a republikánus párt terjesztett elő indítványokat az orvostudományi képzés bővítésére, de mindezidáig nem történt érdemi változás. Az AAMC elnöke szerint a novemberi választások előtt nehéz a törvényhozók figyelmét felhívni a rezidensek problémáira, azonban az egyetemek vezetői a legfontosabb kérdésnek tekintik azt, hogy az elkövetkezendő években lesz-e elég orvos a lakosság igényeinek kielégítésére. Már most hiány van sebészekből és szakorvosokból, pl. gyermek pszichiáterekből. (SZL) 26

Forrás: Jane Norman: Medical School Enrollment Grows, but What About Residencies? Washington Health Policy Week in Review, http://www.commonwealthfund.org/newsletters/washington- Health-Policy-in-Review/2012/Oct/October-31-2012/Medical-School-Enrollment-Grows.aspx (letöltés: 2012.11.05.) 2012-11-06 15:56:40 EU: javaslat a Szakmai Képesítések Irányelv modernizációjára Az Európai Bizottság 2011 decemberében javaslatot nyújtott be a Szakmai Képesítések Irányelv (2005/36/EC) módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítse az egészségügyi szakemberek mobilitását olyan új e-kormányzási eszközök alkalmazása révén, mint például az Európai Szakmai Kártya, és az Egyablakos Ügyintézési Pontok. A javaslat amely a Bizottság által 2011 júniusában kiadott Zöld Könyvre épül magában foglalja egyes egészségügyi szakmák (beleértve az orvosok és ápolók) képzési követelményeinek módosítását, és meghatározza az egy szakmához való részleges hozzáférés feltételeit. A Bizottság javaslata választ ad a betegbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakra is, mivel intézkedéseket tartalmaz a migráns egészségügyi dolgozók nyelvtudásának hatékony és arányos ellenőrzésére, valamint egy EU-ra kiterjedő proaktív riasztó mechanizmus kialakítására, amely információt nyújt azokról a szakemberekről, akiket saját országukban eltiltottak hivatásuk gyakorlásától. Az elmúlt években az EU-ban az egészségügyi kérdéseket illetően a betegek szabad mozgásának megkönnyítésére (a határon átívelő betegjogokra vonatkozó irányelv), valamint az egészségügyi termékekhez kapcsolódó kockázatok csökkentésére (az emberi használatra szánt gyógyszerekre vonatkozó irányelv) helyeződött a hangsúly. Az Európai Bizottság jelenleg az egészségügyi szakemberek EU-n belüli mobilitását kívánja előmozdítani a szakmai képesítések EU-tagállamok közötti kölcsönös elismerésének megteremtésével. A Szakmai Képesítések Irányelv egyaránt vonatkozik a másik tagállamba történő tartós elvándorlásra (a letelepedés szabadsága alapján), valamint az ideiglenes tartózkodásra (a szolgáltatások szabad áramlása alapján). Az Egységes Piac hosszú távú célkitűzése, hogy elősegítse az EU-polgárok szabad mozgását a tagállamok között, és ezáltal ellensúlyozza az egyre növekvő egészségügyi munkaerőhiányt az európai országokban. A Bizottság 2011 júniusában Zöld Könyvet adott ki a témában, majd egy nyilvános konzultációt követően, 2011. december 19-én nyújtotta be a Szakmai Képesítések Irányelvre vonatkozó módosító javaslatot, amelyet jelenleg az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa vitat meg. Az Európai Szakmai Kártya Jelenleg azoknak az EU-polgároknak, akik másik tagállamban szeretnének munkát vállalni, a szakképzettségüket közvetlenül azzal a tagállammal kell elismertetni, ahol dolgozni szeretnének. A Szakmai Képesítések Irányelv ugyanis előírja, hogy a tagállamok kérjenek meg minden pótlólagos információt és dokumentációt a származási ország illetékes hatóságaitól, és négy hónapon belül döntsenek az elismerési kérvényekről. Az elismerési és az azt követő regisztrációs eljárás gyakran hosszú ideig tart, és költséges. Az Európai Szakmai Kártya arra hivatott, hogy egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá tegye a szakképesítések elismerésére irányuló eljárást. A Bizottság javaslata alapján az Európai Szakmai Kártya a szakképzettségek elismerési eljárásának helyébe lépne, de a szakma gyakorlására nem ez jelentené a végleges engedélyt. Az Európai Szakmai 27

Kártyát elektronikus tanúsítványként továbbítják a letesztelt Belső Piaci Információs Rendszeren (Internal Market Information System - IMI) keresztül, amely lehetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy hatékonyan és gyorsan együttműködjenek egymással. A Bizottság ezen a rendszeren keresztül fogja működtetni az elektronikus eljárásokra vonatkozó keretrendszerét. Az új rendszerben a munkavállaló saját tagállama illetékes hatóságánál kezdeményezheti az eljárás megindítását. Ugyanakkor az elismerésről való döntés továbbra is a fogadó tagország felelősségi körébe tartozik, amely megkapja az elektronikus tanúsítványt, és érvényesíti, mielőtt elküldi a munkavállalónak. Amikor a kártyát bevezetik egy szakma számára, használata önkéntes lesz a szakemberek számára, a tagállamok számára azonban kötelező. A szakemberek tehát választhatnak az egyszerűsített eljárás (Európai Szakmai Kártya) és a jelenlegi eljárás között. A hatóságoknak a kiválasztott eljárás szerint kell eljárniuk. A képzettségek elismerésére vonatkozó eljárás során nagyon gyakori a késedelem, mivel a fogadó ország hatóságainak szükségük van azon tagállam hatóságainak megerősítésére, ahol a tanúsítványt kiállították. Az e-kormányzás, különösen az IMI-rendszer azonban lehetővé teszi a jelenlegi elismerési rendszer számos hiányosságának kiküszöbölését. Egy további intézkedést is bevezetnek a késedelmek csökkentése céljából: amennyiben nem érkezik válasz az illetékes hatóságtól a kitűzött határidőn belül, ez a képesítések elismerésének hallgatólagos jóváhagyását vonja maga után. Ugyanakkor ez a hallgatólagos döntés nem akadályozza a fogadó tagállamokat abban, hogy szükségessé tegyék a regisztrációt, mielőtt engedélyezik a szakember számára tevékenysége gyakorlását saját területükön belül, vagy ellenőrizzék nyelvtudását. Egyablakos Ügyintézési Pontok A Bizottság azt is javasolja, hogy a szakemberek a szakképesítésük elismerését az Egyablakos Ügyintézési Pontokon keresztül is kérvényezhessék az illetékes hatóságnál. Az egyablakos eljárást a már meglévő Egyablakos Ügyintézési Pontok biztosítanák minden tagállamban a Szolgáltatásokra vonatkozó Irányelv értelmében. Az egyablakos ügyintézés sokkal több uniós polgár számára lehetővé teszi, hogy minden szükséges információt megszerezzenek a képesítésük elismeréséhez szükséges dokumentumokról, valamint online, egy helyen hajtsák végre az elismerési eljárásokat. Ugyanakkor az Egyablakos Ügyintézési Pontok rendszere nem helyettesíti az illetékes hatóságok döntéseit. Minimális képzési követelmények Számos szakma esetében előnyt jelent a szakképesítéseknek a Szakmai Képesítések Direktívában meghatározott, harmonizált minimális képzési követelményekre épülő automatikus elismerése. Ez érinti az egészségügyi szakmák többségét (orvosok, általános ápolók, szülésznők, fogorvosok, gyógyszerészek), de az építészeket és állatorvosokat is. Ezen szakmák esetében a minimumkövetelményeket évekkel ezelőtt meghatározták, az Irányelv modernizációja viszont lehetőséget biztosít a követelmények felülvizsgálatára és frissítésére, amennyiben szükséges. Az Irányelv-javaslat tisztázza a képzés minimális időtartamát, mivel a Direktíva jelenlegi megfogalmazása számos különböző interpretációhoz vezetett. Az orvosképzés esetében az alapképzés minimális időtartama jelenleg minimum 6 év vagy minimum 5500 képzési óra. A jelenlegi javaslat szerint a képzésnek összesen legalább 5 tanévből kell állnia, és legalább 5500 képzési órából. A kontinentális Európával ellentétben az Egyesült Királyság támogatja azt az ötletet, hogy a képzés időtartamát a kompetenciák listájától tegyék függővé. A Bizottság bizonyos mértékig egyetértett ezzel az elképzeléssel, ugyanakkor a képzés minimális időtartama releváns és fontos kritérium maradt. A 28

képzés időtartama objektív kritérium a polgárok számára, akik megbíznak az egészségügyi szakemberekben, ezért elvárják tőlük, hogy jól képzettek legyenek. Az orvosoknak több évig kell tanulniuk szakmájukat, mint az ápolóknak, ezért a kompetenciák listája önmagában nem elég ahhoz, hogy garantálja a képesítésük iránti közbizalmat. A kompetenciák listája nem hidalja át szükségszerűen ezeket a különbségeket, mivel a kompetenciák többsége a munkaerőpiacok jövőbeni igényeire fókuszál (az egészségügyi rendszerek kontextusában), amelyek eltérőek az egyes tagországokban. Ezért a kompetenciák továbbra is ország-specifikusak maradnak, és nem könnyítik meg szükségszerűen az oktatási folyosók összehasonlítását az egyes tagállamok között a szakmai képesítések elismerése esetében. A javaslat ugyanakkor megteremti a kompetenciák bevezetésének törvényi alapját egy második fázisban. A további feltételeket azonban egy későbbi stádiumban fogják meghatározni. Az ápolók és szülésznők számára a Bizottság azt javasolta, hogy az általános képzés minimális időtartamát, amely ahhoz szükséges, hogy megkezdhessék az ápolói vagy szülésznői képzést, 10-ről 12 iskolaévre növeljék. Ez 25 tagországban már jelenleg is érvényben van. Ugyanakkor a Bizottság javaslatában nem irányozza elő az egyetemi oktatás irányába való elmozdulást. A minimális képzési idő a nővérek és szülésznők számára továbbra is 3 év marad (minimum 4600 képzési óra) egyetemi szintű képzésben vagy szakiskolában. Az Egyesült Királyságban az érdekeltek támogatták a javaslatot, Németországban azonban heves kritikával fogadták. Részleges hozzáférés Az Európai Unió Bíróságának esetjogi döntését (C-330/03 Eset, Colegio de Ingenerios de Caminos, Canales y Puertos) követően a Bizottság javasolta a részleges hozzáférés koncepciójának az Irányelvben való tisztázását. A részleges hozzáférésre azért lehet szükség, mert az egy adott szakmához társuló gazdasági tevékenységek az egyes tagállamokban különbözőek lehetnek. Ezek az eltérések nem mindig hidalhatók át alkalmassági vizsgával vagy alkalmazkodási időszakkal. Annak alternatívájaként, hogy új képzést kelljen teljesíteni a fogadó tagállamban, az Európai Bíróság kidolgozta a szakmához való részleges hozzáférés elvét. Viták tárgyát képezi, hogy a részleges hozzáférést kellene-e alkalmazni az egészségügyi szektorban. A Bizottság arra törekedett, hogy elkerülje szakemberek pozitív, ill. negatív listáinak létrehozását, akik esetében alkalmazhatják, vagy nem alkalmazhatják a részleges hozzáférés elvét. Ehelyett a tagállamokat kéri föl arra, hogy saját országuk jogrendszere alapján döntsék el, mely tevékenységek vannak feltétel nélkül fenntartva bizonyos szakmák számára. A javaslat értelmében a tagállamok visszautasíthatják a részleges hozzáférés megadását, amennyiben az fontos közérdekbe ütközik (pl. a lakosság egészsége). Az EU Bíróságának esetjogi döntése megerősítette, hogy a tagállamok visszautasíthatják a nem orvosi képzettséggel rendelkező szakemberek hozzáférését bizonyos tevékenységekhez, amelyek csak az orvosoknak vannak fenntartva (C-108/96 Eset, Mac Quen). Nemrégiben egy új esetet nyújtottak be a Bírósághoz, a részleges elismerés lehetséges alkalmazását a fizioterapeuta szakma esetében Görögországban (C-575/11 Eset, Nasiopoulos). Az egészségügyi szakemberek nyelvtudásának ellenőrzése A jelenlegi rendelkezések értelmében (53. cikk) a migráns szakembereknek rendelkezniük kell a fogadó országban használatos nyelv ismeretével. Ezt a rendelkezést az arányosság elvét figyelembe véve kellene alkalmazni. Ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy az arányosság mit is jelent a gyakorlatban. Először is a nyelvtudás szintjét nem lehet minden szakmára egységesen meghatározni: például egy építész ügyfele akár a saját nyelvén is tájékoztatni tudja az építészt az elképzeléseiről, azonban egy kórházi beteg nem feltétlenül tudja elmondani panaszait az orvosnak a saját nyelvén. Emellett az egyes szakmákon belül is különböző lehet a nyelvtudás szükséges szintje az egyes 29

tevékenységek esetében: például egy háziorvosnak folyékonyabb nyelvtudásra van szüksége, mint egy laboratóriumi orvosnak. A javaslat tisztázza, hogyan kellene gyakorlatban alkalmazni az arányosság elvét. A szakember nyelvismeretét akkor lehet ellenőrizni, amikor a fogadó ország már elfogadta a képesítést, de a szakember még nem kezdte meg tevékenységét a fogadó országban. Az Egyesült Királyságban az NHS feladata, hogy nyelvi ellenőrző teszteket szervezzen a toborzott egészségügyi szakemberek számára (de megbízhat ezzel a feladattal egy egészségügyi szabályozó szervet is). A nyelvi ellenőrzésnek ingyenesnek kell lennie a szakember számára, az illető tagállam hivatalos nyelveinek egyikére kell korlátozódnia, és a szakembernek lehetősége van fellebbezésre a tagállam bírósága előtt. A tagállamoknak meg kell határozniuk, ki felelős a nyelvi ellenőrzésekért, valamint a nyelvi ellenőrzések menetét is. Célszerű elkerülni a nyelvi ellenőrzések duplikációját (pl. az illetékes hatóság, majd a munkaadók által). Riasztási mechanizmus Riasztási mechanizmus bevezetésére a betegbiztonság céljából van szükség, hogy megakadályozzák azon szakemberek bevándorlását, akiket származási országukban eltiltottak tevékenységük gyakorlásától. A javasolt megoldás egyensúlyt teremt a betegbiztonság, valamint a szakemberek adatvédelmi jogai között. A riasztási rendszert, amely csak az adott szakember azonosításához szükséges információt tartalmazó riasztáson alapul, az Belső Piaci Információs Rendszeren (IMI) belül kívánják bevezetni. A javaslat értelmében az adott tagállamnak proaktív riasztást kell küldenie a többi tagállam illetékes hatóságainak arra az egészségügyi szakemberre vonatkozóan, akit eltiltott a saját területén a tevékenysége gyakorlásától. Ez az eljárás az automatikus elismerésben részesülő minden szakemberre ki fog terjedni, függetlenül attól, hogy van-e arra bizonyíték, hogy munkát akar vállalni más tagországban vagy sem. Más migráns egészségügyi dolgozók (pl. harmadik országban szerzett végzettséggel rendelkező fizioterapeuták vagy orvosok) esetében akkor fog érvényesülni a riasztási mechanizmus, ha bizonyíték van arra, hogy más tagországban akarnak munkát vállalni. Következtetések A Szakmai Képesítések Irányelv modernizációja az Egységes Piac megerősítésének fontos mérföldköve. Az Európai Bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely lehetőséget nyújt arra, hogy megkönnyítse a jól képzett szakemberek mobilitását annak érdekében, hogy leküzdje a magas képzettséget igénylő munkakörök betöltésének kihívásait, és több lehetőséget kínáljon az álláskeresők számára. Emellett a javaslat választ ad számos, betegbiztonsággal kapcsolatos aggodalomra is. A javaslatot jelenleg tárgyalják az Európai Parlamentben és a Tanácsban. Ha az irányelvet elfogadják, az fejlesztheti számos szakember, valamint az országok egészségügyi és oktatási rendszereinek helyzetét, és bővíteni fogja a következő generációk lehetőségeit.(azs) Forrás: Tiedje J., Zsigmond A.: How to Modernise the Professional Qualifications Directive. In: Eurohealth, 18. évfolyam, 2012/2. szám. http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0007/169531/eurohealth-vol-18-no-2.pdf (letöltés: 201.11.12.) 2012-11-12 16:22:22 30

Események Új egészségügyi minisztere lett Romániának 2012. november 07-én Traian Băsescu államfő kinevezte Raed Arafat korábbi helyettes államtitkárt egészségügyi miniszternek, akinek a nevéhez fűződik például a korszerű rohammentő-szolgálat kiépítése Romániában. Vasile Cepoi korábbi egészségügyi miniszternek október elején korrupciós gyanúba való keveredés miatt kellett lemondania tisztségéről. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) szerint Vasile Cepoi két évvel ezelőtt jogellenesen jutott európai uniós támogatásokhoz. (VN) Forrás: Ärztezeitung: Arafat neuer Gesundheitsminister: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/gesundheitspolitik_international/article/826205/r umaenien-arafat-neuer-gesundheitsminister.html?sh=5&h=1427590210 Letöltés dátuma: 2012.11.08. Krónika: ANI: sikkasztott Vasile Cepoi egészségügyi miniszter http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=67511 Letöltés dátuma: 2012.11.08. 2012-11-08 16:23:31 31