SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 2014. december 16-án (kedd) 15:30 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 218-as tárgyalójában ülést tart, amelyre tisztelettel meghívom. N A P I R E N D: Zárt ülésen kerül tárgyalásra: A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 1. Villamos energia vásárlása Sárvár közvilágítása és intézményi energiafogyasztása biztosítására tárgyú közbeszerzésben az eljárás eredményének a megállapítása és a nyertes ajánlattevő kiválasztása. (Helyszíni kiosztás) 2. Tervezéssel vegyes vállalkozási szerződés alapján Sárvár közigazgatási területén belül (irsz.: 9600) a Megrendelő tulajdonát képező vagy használatában álló közterületeken építési beruházás, kivitelezési munkák elvégzése a közvilágítás korszerűsítés megvalósítására a KEOP-5.5.0/K/14-2014-0002 pályázati kódszámú Európai Uniós pályázat keretében. tárgyú közbeszerzésben az ajánlati dokumentáció módosításának jóváhagyása Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2014. december 16-án tartandó ülésének előkészítése: 1. Sárvár Város 2014-2020 közötti Környezetvédelmi Programjának elfogadása (Később kerül fel a honlapra) 2. A Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása 3. A Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása. 4. Városgazdálkodás Sárvár kérelme helyiség ingyenes használatba adásáról 5. A MÁV Zrt. és az Önkormányzat között az NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 projekt beruházás során keletkezett létesítmények, eszközök üzemeltetésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása 6. Sárvár város településrendezési eszközeinek módosítása véleményezési szakaszt lezáró döntések meghozatala (Helyszíni kiosztás) 7. Fedezet biztosítása a Multifunkcionális sportcsarnok tanulmányterv készítéséhez 8. A Sárvári Gyógyfürdő KFT-nek nyújtott tagi kölcsönről szóló szerződés módosítása 9. Megállapodás a Sárvár, Kinizsi u. 13. szám alatti orvosi rendelő udvarának felújításáról 10. Orvosi rendelő alapellátáson túli használatának engedélyezése dr. Császár Veronika háziorvos részére

A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 11. SIHU városnéző kisvonat engedély kérelme. 12. Tulajdonosi hozzájárulás önkormányzati tulajdonú utak építési törmelékkel történő javításához. 13. Sárvár, Dorottya u. 27. szám (1800 hrsz.) előtt kapubejáró építése 14. Szabó Zoltán Sárvár, Fekete-híd u. 95. szám alatti lakos csapadékvíz elvezető csatorna közművesítési hozzájárulása Sárvár, 2014. december 11. Kampel Oszkár bizottsági elnök sk.

Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2014. december 16-án tartandó ülésének előkészítése: 1./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programjának jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. Törvény (továbbiakban Tv.) tartalmazza az önkormányzatok környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A törvényben a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai között a környezetvédelmi programkészítési előírás is szerepel (Tv. 46. (1) bekezdés). Sárvár Város II. Környezetvédelmi Programjának időbeli hatálya 2007-2013 időszakra vonatkozott, ezért ebben az évben aktuálissá vált a Környezetvédelmi Program következő időszakra (2014-2020) szóló elkészítése. A Környezetvédelmi Program megalkotása és rendszeres felülvizsgálata a jogszabályi előírásoknak való megfelelésen túl a város folyamatban lévő Európai Uniós projektjeihez kapcsolódó horizontális vállalásoknak is része, mely vállalások tejesítését a Közreműködő Szervezet rendszeresen ellenőrzi. Kérem, a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Sárvár város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját a határozathoz mellékelt tartalommal hagyja jóvá. Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Sárvár Város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. december 12. Kondora István Polgármester

SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2020 Megrendelő: Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Készítette: ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41. 2014. december

ALÁÍRÓLAP SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2020 Készítette: ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT. 9027 GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41. Témafelelős: dr. Petróczki Ferenc környezetvédelmi szakértő

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 1 1. A KÖRNYEZETVÉDELEMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA... 3 2. SÁRVÁR ÉS A KISTÉRSÉG RÖVID JELLEMZÉSE... 5 2.1. Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat... 5 2.1.1. Közlekedés és járműállomány... 6 2.2. Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok... 7 2.2.1. Kiemelkedő természeti értékek... 10 2.3. Meteorológiai viszonyok... 11 3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE... 13 3.1. Levegő... 13 3.2. Vizek... 15 3.2.1. Felszíni vizek... 15 3.2.2. Felszín alatti vizek... 17 3.2.3. Ivóvíz... 23 3.2.4. Ivóvíz... 28 3.2.5. Csapadékvíz... 32 3.3. Talajok... 32 3.4. Hulladékgazdálkodás... 37 3.4.1. A Sárvár - Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja... 40 3.5. Természetvédelem, tájhasználat... 40 3.6. Villamos energia felhasználás... 41 3.7. Vezetékes gázfelhasználás... 42 4. KÖRNYEZETBIZTONSÁG... 42 5. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLAT... 44 5.1. Intézkedési programjavaslat... 44 5.2. A környezet védelmét szolgáló általános intézkedések... 44 5.2.1. Helyi rendeletek és programok rendszeres felülvizsgálata... 44 5.2.2. A lakosság környezeti tudatosságának erősítése... 46 5.2.3. Környezeti nevelés, oktatás... 46 5.3. A környezeti elemekkel és önálló hatótényezőkkel kapcsolatos intézkedések... 47 5.3.1. Levegőtisztaság védelem... 47 5.3.2. Felszín alatti és felszíni vizek védelme... 49

5.3.3. Talajvédelem... 50 5.3.4. Hulladékgazdálkodás... 51 5.3.5. Természet- és tájvédelem... 52 5.3.6. Energiagazdálkodás... 53 5.3.7. Zöldterület gazdálkodás... 54 6. ÖSSZEFOGLALÁS... 56

BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 46. (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése a települési önkormányzat feladataként határozza meg, hogy illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgozzon ki, illetve rendszeresen vizsgálja felül, amely összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével. A 46. (1) bekezdés e) pontja szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de rendszeres időközönként tájékoztatja a lakosságot. E feladatának eleget téve, Sárvár Város Önkormányzata a törvény előírásainak megfelelően 2007- ben kidolgoztatta a város környezetvédelmi programját a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyott. A Környezetvédelmi Program időbeli hatálya 2013-ig terjedt ki, ezért Sárvár Város Önkormányzata az új 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó környezetvédelmi program kidolgozására adott megbízást. A dokumentáció felülvizsgálatának szabályai időközben módosultak. A változás értelmében pl.: megszűnt a korábbi 2 éves felülvizsgálati kötelezettség. Életbe lépett helyette a program készíttetője által szükségesnek talált, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását követő aktualizálás elve. A települési környezetvédelmi program elvei a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település fejlesztési és rendezési terveivel összehangoltan lettek meghatározva. A harmadik Nemzetközi Környezetvédelmi Program 2014- ig szólt, alapelvei között kiemelt szerepet kapott az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának segítése. Rendszerbe foglalta a környezet védelmére irányuló célokat, feladatokat a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt intézkedések meghatározásával. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2020) stratégiai céljai között az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, valamint az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése szerepelnek. A környezetvédelmi törvény 2008. évi módosításai az országos, területi és települési kapcsolatok megerősítésére irányultak. Ezen kívül módosultak a programkészítés tartalmi elemeinek követelményei is, melyeket jelen felülvizsgálati dokumentáció elkészítésénél figyelembe vettünk. A módosított Kvt. előírásainak megfelelően a települések sajátosságaival, adottságaival és gazdasági lehetőségeikkel összhangban, a Kvt. 48/B és 48/E értelmében a települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell: a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; 1

a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; az intézkedések végrehajtásának, valamint az előző pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezet-károsodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Mindezeken túl a környezetvédelmi program felülvizsgálata tartalmazhatja még a környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: - a területhasználattal, - a földtani képződmények védelmével, - a talaj-, illetve a termőföld védelmével, - a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, - a vízbázisok védelmével, - a rekultivációval és rehabilitációval, - a természet és tájvédelemmel, - az épített környezet védelmével, - az ár- és belvízgazdálkodással, - az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, - az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, - a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. 2

A környezetvédelmi program időtávját a törvény 6 évben határozza meg. Jelen környezetvédelmi program ezért a jogszabályi előírásnak megfelelően, a 2014-2020. közötti időszak programját és célkitűzéseit foglalja magában. A környezetvédelmi program felülvizsgálatát az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével végezte el. 1. A KÖRNYEZETVÉDELEMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A felülvizsgálat a város fenntartható fejlődése érdekében, a városüzemeltetési feladatok integrált megközelítésével, és azzal a céllal készült el, hogy az egymással szoros kölcsönhatásban álló társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok hosszabb távon se veszélyeztessék a várost alkotó közösség életkörülményeit, környezeti biztonságát, biztosítsák a természet által alkotott és az ősidők óta itt élő emberek által létrehozott gazdag örökség megőrzését, fenntartható használatát, fejlesztését, és növeljék a város vonzerejét. Ennek szellemében a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról Sárvár Város Önkormányzata gondoskodik, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. Ehhez kell, hogy még hozzájáruljanak a helyi erőforrások is, ami tulajdonképpen a Sárváron élő, dolgozó embereknek, választott képviselőiknek, a gazdálkodó szervezeteknek és az önkormányzat hivatali szerveinek környezettudatos magatartását, összefogását és partnerségét jelenti, hiszen a környezet értékgondozó fejlesztése nem csupán anyagi kérdés, megvalósítása érdekében minden magánszemélynek és szervezetnek a saját szintjén cselekednie szükséges. Ha a többség sikerrel hajtja végre a programban javasolt intézkedéseket, az hozzá fog járulni a város környezeti minőségének javulásához, vonzóbbá és egészségesebbé teszi Sárvárt nemcsak a lakosok, de a munkavállalók és a befektetők számára is, erősíti Sárvár kistérségi vezető szerepkörét, és csökkenti a tágabb környezetre gyakorolt kedvezőtlen környezeti hatásokat is. A jó minőségű városi környezet megteremtése tehát elképzelhetetlen a különböző stratégiák, szakmapolitikai elképzelések, kezdeményezések szoros összehangolása és az ebben érintett szereplők együttműködése nélkül. Az egyes társadalmi-gazdasági tevékenységek más-más térfelosztási egységekben alkotnak egységes rendszereket, és más-más területi léptékben kezelhetők optimális módon ezért a tervezés során a külső térbeli és ágazati kapcsolatokra is kitekintéssel kellett lenni. A város környezetvédelmi programja így Vas megye, a nyugat-dunántúli stratégiai tervezési régió és hazánk környezetvédelmi, területfejlesztési, területrendezési és egyéb terveivel is összhangban van. A helyi tervek közül pedig a városfejlesztési szempontból meghatározó terveket emelhetők ki. Jelen felülvizsgálat célja, hogy Sárvár jelenlegi környezeti állapotának bemutatásával és értékelésével, valamint a hatályos jogszabályok alapján kívánatos környezetvédelmi célok és célállapotok kijelölésével, javaslatot tegyen a képviselő-testület számára a végrehajtandó feladatokra, azok megvalósításának sorrendjére és határidejére, felvázolva a kitűzött célok 3

megvalósításának eszközeit, és amennyiben ez lehetséges, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat is. A környezetvédelmi program felülvizsgálatával nem titkolt cél, hogy a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő és az azokat szolgáló fejlesztések javítsanak a társadalom életkörülményein, illetve hogy azok hatékonyan segítsék a város eredményes és gazdaságos fejlődését. Ennek érdekében a vizsgálatok a legfontosabb problémák bemutatására törekszenek, illetve próbálnak meg ezek megoldására olyan lehetőségeket felvetni, amelyek összhangban vannak a város stratégiai fejlesztési terveivel. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, mint átfogó cél a következőket jelenti: forrástakarékos anyag-, víz-, terület-, termőföld- és energiahasználat, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezése, az anyagciklusok körfolyamattá zárása, a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése (pl.: hulladékok minimalizálása, a megújuló energiaforrások fenntartható mértékű használata), a fogyasztók számára a termékek és szolgáltatások értékének növelése a termelés során. A fenntartható fogyasztási szokások meghonosításához alapvető feltétel a fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás, amely keresleti oldalról is erősíti a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. Az állampolgárok cselekvéseiben hangsúlyossá válik a környezetetikus magatartás, a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód. Előtérbe kerülnek a fenntartható termelési és fogyasztási szokások, melynek eredményeképpen a társadalmi-gazdasági fejlődéssel nem jár együtt a környezetterhelés arányos növekedése. A környezetügy átfogó középtávú programjának tervezete a fenntartható fejlődésen alapul, átfogó céljai között szerepel, hogy megerősítse az állampolgárok életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos joguk érvényesítéséhez, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges alapvető feltételeket: a természeti erőforrások fenntartható használatát, a környezet minőségének javítását, a természeti örökség megőrzését és a környezeti biztonságot. A természeti erőforrások és értékek megőrzésére irányuló átfogó cél keretébe tartozik a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése, a terhelhetőség illetve a megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, melyet a szabályozáson túl ennek következetes érvényesítésével is elő kell segíteni. A települési élet- és környezetminőség javítását átfogó cél magában foglalja mindazon intézkedéseket, amelyek a kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítását szolgálják, így a környezet-egészségügyi feltételek teljesülését, a magas színvonalú biztonságos környezeti infrastruktúrát, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő színvonalát és arányát, valamint a lakossági felvilágosító, szemléletformáló tevékenységet. 4

A környezetbiztonság javítása kiterjed mind a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, mind az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és az okozott kár csökkentésére. 2. SÁRVÁR ÉS A KISTÉRSÉG RÖVID JELLEMZÉSE 2.1. Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat Az elmúlt években az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérsége, a Sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el. A csepregi, szombathelyi, celldömölki és vasvári kistérségekkel, valamint Győr-Moson-Sopron és Zala megyékkel határos. Területe 590 km 2, ez alapján a második legnagyobb Vas megye kistérségei közül. Ugyanez igaz a települések számával kapcsolatosan is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb (32 db) település. Központja Sárvár város, amely a Rába folyó két partján, a Gyöngyös-patak torkolatánál található, közigazgatási területe 64,65 km 2. A város egyben a nevét viselő, jellemzően aprófalvas, rurális kistérség központja. Közigazgatási területén él a kistérség lakosságának több, mint 40 %-a. A helyiek számára, illetve a környező településekről naponta ingázó munkavállalóknak az idegenforgalom és a gyógy-turizmus mellett az ipar, a kereskedelem és más különféle szolgáltatások adnak megélhetést. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz helyezkedik el, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. A megyén belül nem periférikus a helyzete és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől, sőt köszönhetően annak is, hogy a föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételű, 40-44 C, illetve 86 C hőmérsékletű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag gyógyvizet rejt, ami jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat (és tart is) számot, a közlekedés-földrajzi adottságok kiaknázásának lehetőségei még nagyobbak. Ezt jól segítheti a Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vonalon épülő és várhatóan 2016-ben befejeződő M86-os autóút is, mely a térség korábbiakhoz képest kiemelkedően jó megközelíthetőségét teszi majd lehetővé. Sárvár népessége 14.812 fő (2012.). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években, ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben 15.919-en éltek a városban, addig 2007-ben 15.460-an, 2012-ben pedig már csak az előbb említett 14.812-en. A népességen belül magas a 25-39 évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950- es évek elején született nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi 5

és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás is. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés. A gazdaság általános jellegére alapvető hatással bír Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. Külön említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyagfeldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyag-gyártás és különböző szolgáltatások, de mindezek mellett fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak a járműalkatrész gyártás és az élelmiszeripar is. A város jövője, fejlődése szempontjából az önkormányzat kiemelten kezeli a termálvízkincs hasznosítására alapozott gyógyturizmust, de a népesség megtartása, a munkahelyek megőrzése és lehetőség szerinti növelése, a további városiasodás érdekében Sárvár még vonzóbbá tétele az ipari és a szolgáltatói szférába befektetők számára szintén a prioritások közé sorolható. Betelepedésük feltétele azonban az, hogy a beruházások, a fejlesztések környezetkímélő tevékenységet valósítsanak meg, és működésük ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot az itt élő emberek életminőségére. 2.1.1. Közlekedés és járműállomány A kistérség arteriális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (a Szombathely-Celldömölk villamosított, a Szombathely-Nagykanizsa és a Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. A kistérség déli részén halad át az egész megye sőt a régió szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A kistáj nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Az állami közutak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km 2, a főútsűrűség 7 km /100 km 2. A főút menti települések aránya 30 %. A vasútvonalak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. A vasútsűrűség: 6,3 km/100 km 2. A települések 13 %-a rendelkezik vasútállomással. A négy főközlekedési útvonal mindegyike (főleg nyáron) óriási forgalommal jellemezhető, melynek elvezetését a közeli jövőben várhatóan már jelentősen segítik a most zajló úthálózati fejlesztések. Ezeknek köszönhetően minden bizonnyal a környező lakott területek élhetősége is javulni fog, a környezeti ártalmak pedig csökkennek. A többi, harmadrendű főút vagy összekötő 6

út állapota összességében kielégítő, de helyenként keskenyek és rossz minőségűek. Kistérségi szinten fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása is. A nemzetközi tendenciának megfelelően a jövőben a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő lehet. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. A nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott. Javítása a jövőben környezetvédelmi szempontból sem lebecsülendő cél lehet. 2.2. Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok Domborzat A Rába-völgy szembetűnő alakrajzi és szerkezeti vonása a nagy völgyaszimmetria. A jobb part igen meredek, végig alámosott, számos helyen 20 40 -os lejtővel szakad le a völgy alluviumára. Ezzel szemben a bal partot a Pinka torkolatától 3 5 km széles, fokozatosan lealacsonyodó lankás lejtők (0 5 ) kísérik, ahol a Rába-síkság kavicstakarója minden átmenet nélkül simul bele a völgytalp alluviális felszínébe. További sajátos jellemvonása, hogy széles (3 6 km), feltöltött (4 8 m) alluviális völgytalppal rendelkezik és esése (71 cm/km) igen jelentős. Az ártéri szintek (alacsony- és magasártér) erősen szabdaltak, felszínük mikroformákban igen gazdag. A széles völgysík mikroreliefjét az élő és elsorvadt holtágak és fattyúágak kusza hálózata, a különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozata, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokasága, a lefolyástalan vagy rossz lefolyású tőzeglápos, zsombékos, vizenyős lapos mélyedések zegzugos labirintusai, valamint a mocsaras süllyedékek szövevényei teszik változatossá. A természeti képet egyre jobban antropogén hatások és formák (árvízgátak, védőtöltések, duzzasztóművek, csatornák, dűlőúthálózat) egészítik ki. Geológia A Rába-völgy a Nyugat- Dunántúl legnagyobb völgye: árkos süllyedékben keletkezett aszimmetrikus eróziós teraszos völgy. Kialakulása a kemenesháti hordalékkúp építésének befejeződése után, a közép-pleisztocén második felében kezdődött meg, s lényegében az újpleisztocén és a holocén folyamán ment végbe. A völgyet a jobb parton Körmendig, a bal parton pedig a Pinka torkolatáig teraszok szegélyezik. Körmend alatt a teraszok mindkét oldalon egymásba simulva lealacsonyodnak, és szabályosan rétegzett feltöltődésű hordalékkúpba mennek át. A térség tengerszint feletti átlagos magassága 150-153 m között változik, többé-kevésbé sík terület, az ártéri szintek (alacsony és magas árterek) váltakozása teszi változatossá. Felszíne 7

mikroformákban gazdag. A lefolyástalan területek, régi, részben feltöltődött sekély, pusztuló medrek, mélyedések a térségben évszázadokon keresztül közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatban álltak a Rábával és a Gyöngyös-patakkal. Sárvár és környékének természeti képét a természetföldrajzi viszonyok mellett az utóbbi évszázadban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. Az utolsó száz év során a mezőgazdasági tevékenység intenzív fejlesztése amely a Rába és mellékfolyói, köztük a Gyöngyös-patak medrének szabályozásával nyert további területeket a táj jelentős átalakulásával járt. Ehhez járult hozzá a számos ártéri erdő és folyóparti liget kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkező mocsaras, nedves élőhelyek felszámolása, a szántóterületek növekedése a gyepterületek rovására, majd egy részének parlaggá válása (allergén gyomnövények elszaporodása), az illegális hulladéklerakások gyakorisága. Ezen beavatkozások általános hatásai mára a talajvíz jelentős mértékű apadásában, az erdők és természetes növénytársulások eltűnésében és a mezőgazdaság egyre több energiát igénylő fenntartásában nyilvánulnak meg. Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Az erdőterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - főként az ártéri - gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyésző. 8

Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe A bőséges csapadék és a kedvező domborzati, lefolyási viszonyok következtében sűrű felszíni vízhálózat alakult ki a tájon. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. Állóvizek elsősorban a Rába mentén fordulnak elő, amelyek eredetüket tekintve a folyószabályozások során az eredeti mederről levágott kisebb, nagyobb kanyarulatok. Az így kialakult holtágak, vagy más néven morotvatavak, különböző mértékben feltöltődtek, elmocsarasodtak. Ezek az áradások idején felfrissülő morotvák, kubikgödrök rendkívül fontos élőhelyet biztosítanak a vízi, mocsári élőlények számára. A város területén évi átlagban 6-700 mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékű, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kőzettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a 10-20 m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedő homokos üledékben elraktározódnak. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. 9

Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek 1400 m 3 vizet a sárvári vízmű-telepre. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. A felszín alatti vizek védelme azért is fontos feladatnak számít, mivel Sárvár közigazgatási területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. Sárvár közigazgatási területe a 6/2005. (II. 22.) KvVM BM együttes rendelettel módosított, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM BM együttes rendelet alapján B közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. 2.2.1. Kiemelkedő természeti értékek A Sárvár környékét hajdan övező kiterjedt ártéri erdőségek mára csak nyomokban maradtak fenn (pl. Szatmár-erdő, Bajti-erdő). Helyüket a Rába-ártéren létesített ültetvényerdők (kőris, fekete dió, nemes nyár) foglalták el. A köznép elől a múlt században még elzárt hercegi uradalmi erdő (Sári Tilos) mára illegális szemétlerakások és tarvágások helyszínévé vált. A Farkas-erdő védett banyafái már évekkel ezelőtt kidőltek. A hercegi család kedvelt kiránduló helyének számító Mária-Teréziaforrás régen elapadt. A Rába lefűződött holtágai vízutánpótlás hiányában feltöltődnek. A ma élő ember feladata többek között a még megmaradt természeti értékek megőrzése is az utódai számára. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: - Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum; - NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008) [A kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelettel vált a 10

NATURA 2000-es hálózat része a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008), mely Sárvár közigazgatási területét is érinti]; Sárvár és környékének NATURA 2000 területei - Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmár-erdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Álló-kút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek. Sárvár országos jelentőségű természetvédelmi területe a Sárvári Arborétum mind tudományos, mind kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. 1952. óta áll védelem alatt. A Védett Terület Törzskönyvében szereplő törzskönyvi száma: 39/TT/52. A 9,2057 ha kiterjedésű arborétumban jelenleg több mint 400 fa- és cserjefaj, -fajta található. Az arborétum tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője az Erdészeti Tudományos Intézet. 2.3. Meteorológiai viszonyok Az éghajlati vizsgálatokhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában található hiteles adatok kerültek felhasználásra. A Sárvár térségére jellemző éghajlati statisztikai elemzések a vizsgált területhez legközelebb fekvő, hosszú adatsorral rendelkező meteorológiai állomáson (Szombathely), illetve a Vasegerszeg közigazgatási területén működő csapadékmérő állomáson mért adatok feldolgozása alapján kerültek összeállításra, az adatok megfelelő korrigálásával. A feldolgozásokban használt sokévi átlagok legnagyobb része az 1971-2000. közötti 30 éves időszakra vonatkozik. 11

Sárvár térségében a napfénytartam sokévi összege 1847,1 óra, ez elmarad a sokévi országos átlagértéktől (1938,0 óra). A legtöbb napfény (248,7 óra) júliusban éri a térséget, míg május hónapban egy gyenge másodmaximum (229,7 óra) mutatkozik. A legkevesebb napsütésre decemberben (52,5 óra) és januárban (64,1 óra) kell számítani. A napfénytartam évi menete gyakorlatilag megegyezik az ország más tájain megfigyelttel. Télen az országos átlagnál kissé több napsütés jellemzi a térséget. A pozitív anomália januárban a legmagasabb, ekkor 5,1 órával is többet süt a nap. Ezzel szemben nyáron jelentős negatív eltérés mutatkozik. A nyári hónapokban 15-20 órával kevesebb a napfénytartam az országos átlaghoz képest. Sárvár térségében az éves átlagos középhőmérséklet 9,6 C, ez 0,4 C-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A sokévi havi hőmérsékleti értékek szerint az év legmelegebb hónapja a július (19,6 C), de az augusztusi középhőmérséklet alig marad el ettől (19,4 C). A leghidegebb hónap, a január: középhőmérséklete kevéssel fagypont alatt alakul (-0,9 C). A havi középhőmérsékletek az év túlnyomó részében elmaradnak az országos átlagtól. A negatív eltérés májusban és júniusban kevéssel meghaladja az 1 C-ot. Január és február hónapokban ugyanakkor az országos átlagnál kissé magasabbak a havi átlaghőmérsékletek. A relatív nedvesség évi átlaga Sárvár térségében 77,0 %, ez 2,1 %-kal magasabb az országos átlagnál. A levegő páratartalma jellegzetes éves menetet mutat. A nedvesség maximuma novembertől januárig terjedő időszakban van, ekkor a relatív páratartalom 85 % körül alakul. A legszárazabb hónap az április, a levegő nedvességtartalma ekkor nem éri el a 70 %-ot. Az éves menetben májusjúniusban egy lokális maximum figyelhető meg. A levegő páratartalma az év minden hónapjában magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb eltérés május, június és szeptember hónapokban van, ekkor 3,5-4 %-kal magasabb a páratartalom, mint az országos átlag. Ezzel szemben januárban a különbség mindössze 0,5 %. Az átlagos évi csapadékösszeg Sárvár térségében 656,3 mm, ami 88,2 mm-rel magasabb, mint az országos átlag. A legcsapadékosabb hónap a június (83,7 mm). Novemberben egy gyenge másodmaximum figyelhető meg (59,9 mm), ez a nyugati országrészben jellemző sajátosság. A legszárazabb időszak az év első három hónapja, ekkor átlagosan 40 mm alatt marad a havi csapadékösszeg. Ha a Sárvár térségére jellemző havi csapadékösszegeket összehasonlítjuk az országos havi átlagokkal, megállapítható, hogy minden hónapban csapadéktöbblet mutatkozik. Az országos átlagtól való eltérés áprilisban és decemberben nem jelentős. Ezzel szemben márciusban, júliusban és augusztusban, valamint novemberben az országos átlagot 20-25 %- kal haladja meg a Sárvár térségében hulló csapadék mennyisége. A havi bontásban megadott csapadékos napok (amikor a napi csapadékok összege meghaladja a 0,1 mm-t) száma egész évben meghaladja a 10-et, de júniusban még ennél is többször, átlagosan 15 napon hull valamilyen csapadék. A legkevesebbszer (11,5 nap) szeptember és október hónapokban kell csapadékra számítani. A havas napok (azok a napok, amikor hó hullik) száma Sárvár térségében átlagosan 34. A legtöbb havas nap (9) januárban van. A sokévi átlagok alapján a térségben október végétől áprilisig várható hó csapadék. 12

A szennyezőanyagok elszállítódását elsősorban az uralkodó szélirány befolyásolja, hiszen megszabja a szennyező anyagok terjedésének irányát. Ugyanakkor a szélsebesség nagyságától is függ, hogy a kibocsátott szennyezőanyagok a forrástól mekkora távolságra jutnak el. A térségben az évi átlagos szélirány-eloszlásnál (sebességektől függetlenül) az északi áramlás a leggyakoribb (évi átlagban 14,5 %-os gyakorisággal fordul elő), de igen közel áll hozzá a másodlagos maximum, ami a dél-délnyugati irányra esik (11,0 %). Legritkábban a keleti szél fordul elő (1,9 %), de összességében a keleties szélirányok gyakorisága is alacsony. Légszennyező anyagok: a troposzférikus ózon, mint másodlagos szennyezőanyag a földfelszín közelében, nagy részben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO X, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. Adott mérési pontban az észlelhető ózon koncentráció kialakulását a fotokémiai folyamatok mellett az emisszió, a transzport folyamatok és az időjárás együttesen határozzák meg. Természetesen a transzport folyamatok meteorológiai tényezőket is tartalmaznak, úgymint szélsebesség, szélirány, a légkör stabilitása és még sok egyéb más. Az ózon jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai keletkezésének következménye. Az elmúlt 10 év éves átlagait vizsgálva megállapítható, hogy az átlagértékek nem térnek el nagymértékben egymástól, és stagnáló tendenciát mutatnak. A nitrogén-dioxid jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai folyamatok következménye. A nyári hónapokra alacsonyabb havi átlag jellemző és a téli hónapokban magasabb e vegyület koncentrációja. Összességében Sárvár éghajlatára jellemző az országos átlagnál kevesebb napsütés az év legnagyobb részében. Az eltérés különösen a nyári hónapokban jelentős. Ezzel összhangban a tél kivételével minden évszak hűvösebb, mint az országos átlag, miközben a levegő relatív páratartalma az év minden hónapjában magasabb az országos átlagnál. Csapadék tekintetében az országos átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet figyelhető meg. A hőérzetre jellemző PET télen és a nyár második felében az országos átlagnál kissé magasabb, míg az átmeneti évszakokban az átlagosnál kissé alacsonyabb értékek jellemzőek. A szélsebességek (ha nem is jelentős mértékben) meghaladják az országos átlagértékeket. Az uralkodó szélirány az északi. 3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE 3.1. Levegő A levegőtisztaság-védelem átfogó szabályozását biztosító kormányrendelet 1 végrehajtása érdekében az elmúlt években megújultak a szükséges miniszteri rendeletek, a szakterület szabályozása megfelel az Európai Unió követelményeinek. A Kvt. alapján az önkormányzat az 1 a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13

illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, ugyanakkor ez a lehetőség a határértékek megállapítására ami a miniszter hatásköre nem vonatkozik. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. Az ipari és szolgáltatási (pl. távfűtés) tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek által a légszennyezés mértéke formanyomtatványon (LM lap) a területen illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek bejelentett és országosan feldolgozott adatok szerint a kén-dioxid (SO 2 ), a nitrogén-oxidok (NO x ), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO 2 ) 2 és az ülepedő por (ÜP) kibocsátás az csökkenő tendenciát mutat. A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyagkibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyező-források által kibocsátott, fent nevesített szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből származnak. Az ország egész területére kiterjedő általános tapasztalat, hogy az egyedi fűtésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű és különösen a szén és a tűzifa felhasználása okoz fajlagosan lényegesen több kén-dioxid, illetve a tökéletlen égés következtében szén-monoxid- és koromkibocsátást, mint a jól szabályozható, korszerű fűtőművek. A közúti közlekedés következtében elsősorban nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szénhidrogének, kén-dioxid, korom és ennek felületén policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), valamint a ma már egyre kevésbé jellemző ólomszennyezés kerül a település légterébe, gyakorlatilag a talajszinttől legfeljebb 0,5-1 magasságban lévő kibocsátóforrásokon (kipufogócsöveken). Másodlagos hatásként a gépjárművek által felkevert por jelenthet légszennyezést. A szennyezőanyagok várható koncentrációi az út-menti területeken az aktuális meteorológiai viszonyoktól függően is változnak. A szakirodalomban ismertetett, különböző terjedési modellekkel számított adatok szerint a gépjárművek által kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációi az út tengelyétől mért 8-10 m távolságban általában felére csökkennek, hatásuk azonban még 150-200 m távolságban is kimutatható. Itt kell még megjegyezni, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján országosan és Sárváron is 1990 óta jelentősen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása és javult a környezeti levegőminőség. Szintén a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai igazolják, hogy országosan és Sárváron is a személygépkocsi-állományon belül az utóbbi években közel kétszeresére növekedett a dízel gépjárművek aránya. Ez a nitrogén-oxidok (NO x ) és a szálló por (PM 10 ) kibocsátása 2 bár a szén-dioxid határértékkel nem szabályozott légszennyező-anyag, kibocsátása a gáz ózonréteget károsító (üvegház) hatása miatt, a felső légkör védelme érdekében fontos. 14

szempontjából kedvezőtlen jelenség, mivel az ilyen gépkocsik magasabb hengertér-hőmérséklete miatt termikus NO x -kibocsátásuk magasabb, illetve a nehezebb és bonyolultabb szervesanyagcsoportokat tartalmazó dízel üzemanyag elégetésekor keletkező szálló por és koromszemcsék kibocsátása az utóbbi években terjedő részecskeszűrők ellenére ma még kedvezőtlenebb 3. Ugyanakkor mérséklődött a nagy fajlagos fogyasztású, régi évjáratú személygépkocsik aránya és ez a közlekedés károsanyag-kibocsátásának szempontjából kedvező jelenség. Az elmúlt években a gépjárműpark átlagos életkora szignifikánsan nem változott, bár 2002. után észlelhető mértékű javulás jelentkezett. A közlekedés szereplőinek körében a takarékosabb járművek alkalmazása folyamatos ám források hiányában csak lassan megvalósuló törekvés. Sárvár város városrészeinek gyógyhellyé minősítése céljából levegőterheltségi vizsgálatot is végeztek. A mérések során vizsgálták az O 3, NO, NO 2, SO 2, CO szinteket, valamint folyamatosan mérték szállópor PM 10 frakcióját és a meteorológiai paramétereket (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom). A kapott eredményeket a Sárvár város környezeti állapotának értékelése, 2012 c. szakanyag ismerteti részletesen, de a 4 mérési periódus eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a mérési időszakok alatt az 1 órás adatok alapján egészségügyi határérték túllépés nem történt. Megállapítható továbbá, hogy a 24 órás átlagkoncentrációk, illetve a napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma sem haladta meg az egészségügyi határértékeket. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A mérési eredmények és a hatályos egészségügyi határértékek alapján a vizsgálatok időszakában a vizsgált terület levegőterheltségi szintje megfelelt a vonatkozó, gyógyhellyé minősítés levegőtisztaság-védelmi követelményeinek. Ennek (is) köszönhetően 2012- ben Sárvár két városrésze, a Sárvár-Gyógyvarázs és Sárvár Arborétum is megkapta a gyógyhellyé nyilvánítás oklevelet. 3.2. Vizek 3.2.1. Felszíni vizek A város és közvetlen környéke meglehetősen gazdag vízfolyásokban. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a 3 A 2009 szeptembere után megjelenő dízel személygépkocsik szálló por (PM 10) kibocsátása jelentősen lecsökkent, ezért akár elérheti a benzinüzeműekét, hiszen az azóta érvényes EURO-5 előírások már mindkét hajtóanyagcsoportnak azonos PM 10 kibocsátási határértéket írnak elő, ugyanakkor a szálló por egészségkárosító hatása a porszemcsék tömegén kívül alapvetően függ azok minél kisebb méretétől is. 15

Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. A Rába vízhozama a város körzetében kisvíz idején 6 m 3 /s, középvíznél 37 m 3 /s, nagyvíznél 516 m 3 /s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m 3 /s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlődik. A Rába energiájával tetemes mennyiségű hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92.160 m 3 /év, a görgetett hordaléka pedig 1.862 m 3 /év. Legnagyobb hordalékhozama az előző értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Gyöngyös-patak a város második legjelentősebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város előtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m 3 /s átbocsátóképességű mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m 3 /s, nagyvíznél 15 m 3 /s. Vizével táplálja a Téglagyári-, a Csónakázó- és az Arborétum területén kialakított mesterséges tavakat. Vízminősége a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján általában a III. (tűrhető) kategóriába esik. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis Balatoni Üzemmérnökségének vízminőségi laboratóriuma 2011. május 31-én helyszíni mintavételezést végzett a Csónakázó-tavon, a Téglagyári tavon és a Gyöngyös műcsatornán, az alábbi mintavételi helyeken: Gyöngyös műcsatorna Téglagyári-tó befolyási oldal, Téglagyári-tó kifolyási oldal, Előülepítő-tó I. öböl kifolyása, II. öböl kifolyása, III. öböl kifolyása. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb összes foszfor (ÖP) koncentráció 0,1 mg/l a horgásztó befolyóiban mutatható ki. A Téglagyári-tóban kisebb mértékű 0,063-0,094 mg/l közötti, a Csónakázó-tóban pedig ~0,05 mg/l. A nitrogénformák közül a nitrát-nitrogén (NO 3 -N) koncentrációja az Előülepítő-tóban és a Gyöngyös-műcsatornában >3 mg/l volt, a Téglagyáritóban 1 mg/l körüli, a Csónakázó-tóban pedig 0,6 mg/l körüli. Az ammónium-nitrogén (NH 4 -N) érték mindegyik mérési ponton rendkívül alacsony volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége a folyásirány mentén változott. A Gyön-gyösben az alga biomassza érték 1,5 illetve 3,3 mg/l, a Téglagyári-tóban ehhez képest mintegy háromszorosára nőtt és meghaladta a 10 mg/l mértéket is. Az Előülepítő-, és a Csónakázó-tóban a mért érték nagymértékben csökkent, nem érte el a 0,5 mg/l mennyiséget sem. A tápanyag ellátottság mindenhol jónak mondható. A befolyókban az összes foszfor koncentráció az eupolitróf és a politróf állapot közötti átmeneti érték volt. A tápanyag koncentráció a tavakban lecsökkent, azonban a jó tápanyag ellátottság az esetek nagy részében fennmaradt. Nem szabad megfeledkezni a mesterséges hatásokról sem. A Spirit Hotel kifolyó vize ugyanis visszaduzzadva közvetlenül befolyásolhatja a vízminőséget (és a vizsgált időszakban a Spirit Hotel kifolyó vizének fajlagos vezetőképessége kiugró értéket mutatott, 2.378 µs/cm). A fajlagos vezetőképesség viszonylag konzervatív paraméter, így vizsgálatával a termálvíz elterjedése jól nyomon követhető. Megállapítható, hogy a termálvíz időszakosan és lokálisan hatással lehet a vizek minőségére és feltételezhetően kétféle módon hathat: egyrészt befolyásolhatja a Csónakázótó öblének foszfor-forgalmát a biogén mészképzés révén, relatív foszforhiányt okozva. Másrészt, amennyiben a fürdő technológiájában algicideket alkalmaznak, azok közvetlenül csökkenthetik a 16