Kutatási beszámoló 2012. december 1 21. között folytattam kutatásokat Bécsben, a Collegium Hungaricum 1. ösztöndíj támogatásával. Bécsi tartózkodásom legfontosabb célja, hogy egy megkezdett, nagyobb lélegzetű munkához, A késő középkori magyar főúri vallásosság téma feldolgozásához releváns szakirodalmat gyűjtsek. Annál is inkább fontos volt a külföldi szakmunkák feltérképezése, összegyűjtése, mivel Magyarországon egy-két kivételtől eltekintve eleddig nem foglalkoztak e témával. Ezzel szemben elsősorban a német, részint osztrák (illetőleg francia és angol) szerzők egyik fontos kutatási területe a késő középkori Laienfrömmigkeit vizsgálata, a megjelent munkák pedig számos releváns támpontot, módszertani segítséget nyújtanak a magyar anyag feldolgozásához is. A munkát elsősorban az Universitätsbibliothek két szakkönyvtárában (Fachbereichsbibliothek für Katolische und Evangelische Theologie és FB für Geschichtswissenscahft) végeztem. Ezen kívül az ÖStA HHStA-ban őrzött Erdődy Archívum középkori anyagával is dolgoztam. Az összegyűjtött könyvészeti anyag listája Becker, B.: Aspects of Lay Piety in Early Renaissance Florence. In: The Pursuit of Holiness in Late Medieval and Renaissance Religion. Ed. by Ch. Trinkaus with H. A. Obermann. Leiden 1974. 177-199. Borgolte, Michael: Stiftungen des Mittelaters im Spannungsfeld von Herrschaft und Genossenschaft. In: Memoria in d der Gesellschaft des Mitetlaters. Hgg. v. Dieter Geuenich, Otto Gerhard Oexle. Göttingen 1994. (Veröffentlichung des Max-Plancj-Institut für Geschichte 111.) 267-285. Burger Christoph: Direkte Zuwendung zu den Laien und Rückgriff auf Vermittler in spätmittelalterlicher katechetischer literatur. In: Berndt Hamm Thomas Lentes (Hrsg.): Spätmittelalterliche Frömmigkeit zwischen Ideal und Praxis. Tübingen, 2001. (Spätmittelalter und Reformation NR 15.) 85-109. Delaruelle, Étienne: La pieté populaire au Moyen Age. Torino 1975. Dinzelbacher, Peter: Mittelalterliche Religiosität. In: Frömmigkeitsstile im Mittelalter. Hrsg. v. Wolfgang Haubrichs. Göttingen, 1990. (Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 20 (1990) Heft. 80.) 14 34. 1
Duffy, Eamon: The stripping of the altars : traditional religion in England c. 1400 - c. 1580. New Haven, 1992. Fey, Carola: Ablässe und Reliquien. Fürstliche Förderung des religiösen Lebens in Kirchen und Kapellen. In: Adel und Bauern in der Gesellschaft des Mittelalters. Internationales Kolloquium zum 65. Geburtstag von Werner Rösener. Hrsg. v. Fey, Carola und Krieb, Steffen. [Stuttgart] 2012. 203-222. Finger, Heinz: Fromme Spontaneität und geistliche Ordnung. Spätmittelalterliche Volksfrömmigkeit in der Erzdiözese Köln. In: Johannes Laudage (Hrsg.): Frömmigkeitsformen im Mittelalter und Renaissance. Droste Verlag [Düsseldorf] 2004. (Studia humaniora Bd. 37.) Hamm, Berndt: Frömmigkeit als Gegenstand theologiegeschichtlicher Forschung. Methodisch-historische Überlegungen am Beispiel von Spätmittelalter und Reformation. Zeitschrift für Theologie und Kirche 74 (1977) 464 497. Hamm, Berndt: Religiosität im späten Mittelalter. Spannungspole, Neuaufbrüche, Normierungen. Tübingen. (Spätmittelalter, Humanismus, Reformation; 54) Heckmann, Marie-Luise: Die christliche Wohltätigkeit im Mittelalter. In: Frömmigkeitsformen 96-133. Himmel, Hölle, Fegefeuer: Das Jenseits im Mittelalter. Katalog zur Austellung des Schweizerischen Landesmuseums. Hrsg. v. dems., München 1994 2. Illi, Martin: Begräbnis, Verdammung und Erlösung. Das Fegefeuer im Spiegel von Bestattungsriten. In: Himmel, Hölle 59-68. Jaritz, Gerhard: Seelenheil und Sachkultur. Gedanken zur Beziehung Mensch-Objekt im späten Mittelalter. In: Europäische Sachkultur des Mittelalters. Wien, 1980. (Österreichische Akademie der Wissenschaften Pilosophisch-Historische Klasse 347. Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterliche Realienkunde Österreich Nr. 4.) Jaritz, Gerhard: Leben um zu sterben. In: Harry Kühnel (Hrsg.): Alltag im Spätmittelalter. Graz-Wien-Köln 2003. 121-156. Jaritz Gerhard: Die Ordnung der Gabe. Spätmittelalterliche Seelgeräte, Alltagsbeeinflussung und die Relevanz des Details. In: Rutengänge. Studien zur geschichtlichen Landeskunde. Festgabe für Walter Brunner zum 70. Geburtstag. Hg. Brunner, Meinhard Pferschy, Gerhard Pferschy Obersteiner, Gernot P. Graz, 2010. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark Bd. 54) 79 85. Jezler, Peter: Jenseitsmodelle und Jenseitsvorsorge eine Einführung. In: Himmel, Hölle 13-26. Kitzinger, Martin: Viri religiosi et literati. Kleriker am Fürstenhof im späten Mittelalter. In: Vita Religiosa im Mittelalter. Festschrift für Kaspar Elm zum 70. Geburtstag. Hrsg. von Franz J. Felten und Nikolas Jaspert. Berlin 1999. (Berliner Historischen Studien 31 = Ordensstudien 13.) 545-562. Klosterberg, Brigitte: Zur Ehre Gottes und zum Wohl der Familie. Kölner Testamente von Laien und Klerikern im Spätmittelalter. Köln 1995. (Kölner Schriften zur Geschichte und Kultur 22.) Laienfrömmigkeit im späten Mittelalter. Hrsg. v. Klaus Schreiner unter Mitarbeit von Elisabeth Müller-Luckner. München, 1992. (Schriften des Historischen Kollegs Kolloquien 20.) Le Goff, Jacques: Die Geburt des Fegefeuers. Vom Wandel des Weltbildes im Mittelalter. München 1990. Le Goff, Jacques: Wucherzins und Höllenqualen. Ökonomie und Religion im Mittelalter. Stuttgart 1988. 2
Machilek, Franz: Frömmigkeitsformen des spätmittelalterlichen Adels am Beispiel Frankens. In: Laienfrömmigkeit 157 190. Materielle Kultur und religiöse Stiftungen im Spätmittelalter. Wien 1990. (Österreichische Akademie der Wissenschaften Pilosophisch-Historische Klasse Sitzungen, 554. Band Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterliche Realienkunde Österreich Nr. 12.) Moeller, Bernd: Frömmigkeit in Deutschland um 1500. In: Die Reformation und das Mittelalter. Kirchenhistorische Aufsätze. Hrsg. Johannes Schilling. Göttingen, 1991. Molitor, Hansgeorg: Frömmigkeit in Spätmittelalter und früher Neuzeit als historischmethodisches Problem. In: Festgabe für Ernst Walter Zeeden zum 60. Geburtstag. Hrsg. v. Horst Rabe, Hansgeorg Molitor, Hans-Christoph Rublack. Münster 1976. (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, Supplemetband 2.) 1-20. Molitor, Hansgeorg: Das regulierte Verhältnis zu Gott. Frömmigkeit in der Frühen Neuzeit. In: Frömmigkeitsformen 311-331. Nyhus, Paul L.: The Franciscan Observant Reform in Germany. In: Reformbemühungen und Observanzbestrebungen im spätmittelalterlichen Ordenswesen. Hrsg. Elm, Kaspar. Berlin, 1989. (Ordenstudien 6.) 207-217. Oexle, Otto Gerhard: Memoria als Kultur. Hg. Otto Gerhard Oexle. Göttingen 1995. 9-78. Pohl-Resl, Brigitte: Rechnen mit der Ewigkeit. Das Wiener Bürgerspital im Mittelalter. Wien- München 1996. (MIÖG, Erg.-Bd. 33.) Rosenthal, B. J. L.: The Purchase of Paradise. Gift Giving and the Aristocracy, 1307-1485. London-Toronto 1972. Sauer, Christine: Fundatio und Memoria. Stifter und Klostergründer im Bild. 1100 1350. Göttingen, 1993. (VMPIG 109) Scheller, Benjamin: Memoria an der Zeitenwende. Die Stiftungen Jakob Fuggers des Reichen vor und während der Reformation (ca. 1505-1555). Berlin 2004. (Veröffentlichung der Schwäbischen Forschungsgemeinschaft R. 4. Bd. 28. Studien zur Fuggergeschichte Bd. 37. Stiftungsgeschichte Bd. 3.) Schmid, Wolfgang: Zwischen Tod und Auferstehung. Zur Selbstdarstellung städtischer Eliten des ausgehenden Mittelalters im Spiegel von Stiftbildern. In: Himmel, Hölle 101-116. Schreiner, Klaus: Laienfrömmigkeit Frömmigkeit von Eliten oder Frömmigkeit des Volkes? Zur sozialen Verfaßheit laikaler Frömmigkeitspraxis im späten Mittelalter. In: Laienfrömmigkeit 1 78. Schreiner, Klaus [Hrsg.]: Frömmigkeit im Mittelalter. Politisch-soziale Kontexte, visuelle Praxis, Körperliche Ausdrucksformen. München 2002. Seibold, Alexander: Sammelindulgenzen. Ablaßurkunden des Spätmittelalters und Frühneuzeit. Köln, Weimar, Wien, 2001. Swanson, Robert N.: Religion and Devotion in Europe c. 1215 c.1515. Cambridge, 1995. Swanson, Robert N. [ed.]: Promissory Notes ont he Treasury of Merits. Indulgences in Late Medieval Europe. Leiden Boston 2006. Der Tod des Mächtigen. Kult und Kultur des Todes spätmittelalterlichen Herrscher. Hg. v. Lothar Kolmer. Paderborn München Wien 1997. Vauchez, André: Gottes vergessenes Volk: Laien im Mittelalter. [=Les Laïcs au moyen age dt.] Freiburg im Br., Wien 1993. Vavra, Elisabeth: Kunst als religiöse Stiftung. In: Alltag im Spätmittelalter 299-303. 3
Wehrli-Johns, Martina: «Tuo daz guote und lâ daz übele» Das Fegefeuer als Sozialidee. In: Himmel, Hölle 47-58. Weiss, Sabine: Kurie und Ortskirche. Die Beziehung zwischen Salzburg und dem päpstlichen Hof unter Martin V. (1417-1431). Tübingen 1994. (BDHIR 76.) Zajic, Andreas: Zu ewiger gedächtnis aufgericht. Grabdenkmäler als Quelle für Memoria und Repräsentation von Adel und Bürgertum im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Das Beispiel Niederösterreich. Wien-München 2004. (MIÖG Ergänzungsband 45.) Az Erdődy Levéltárban átnézett oklevelek listája ED 9053 1440. január 8. Hédervári Lőrinc nádor oklevele a Losonciak Zaránd megyei birtokaik feletti megegyezéséről ED 9054 1448. március 10. Hunyadi Jánosnak jelenti az aradi káptalan, miszerint György rác despota ellenében megidézte a Zaránd megyei birtokviták miatt a Losonczi fivéreket. ED 9055 1448. április. 21. A csanádi káptalan jelentése Pálóci László országbírónak, miszerint Hunyadi János kormányzó (Regni Hungarie gubernator) parancsára (átírva a teljes oklevél) elvégezték a vizsgálatot Losonczi Albert és János az elmúlt Szt. Dorottya ünnepén Johannis de Ribuze? waywoda domini despoti de Kapolna ac Janko de Chil cum hominibus Maga de Halmagh et Michaelis filii sui cum consensu et voluntate prelibati illustris domini Georgii despoti Rascie ac Ladislaus castellani sui in castrp Vilaguswar constituti, necnon prefati Micahelis et Maga de Halmagh a nevezett panaszosok Zaránd megyei Felsewkavrathva és más birtokain hatalmaskodtak. Datum in Themeswar, 1448. márc. 1. A vizsgálatra feria III. p. f. b. Tiburcium et Valeriani mártírok ünnepén került sor; hatósági ember: Raphael de Kath; testimonium: Johannem archidiaconum Themesiensem, concanonicum nostrum ED 10278 1519. október 25. A zágrábi püspököt a ferences rend provinciálisa felvette a rend konfraternitásába. Pergamen, díszített, festett. A virágmintás keret heraldikai bal oldalán a pápai címer, míg jobb oldalán Erdődy Simon zágrábi püspök címere. Középütt pedig Szent Ferenc, amint megkapja a stigmákat, az egész gyönyörűen festett. A szöveg felső néhány sora hiányos (szakadt). ED 10289 1524. december. 22. Lőrinc a Szt. Anasztázia presbiter kardinálisa, Német-, Magyar-, Cseh-, Lengyelországba küldött pápai legátus oklevele a nyitrai püspökhöz és a nyitrai lektorhoz, valamint a kántorhoz. Az esztergomi egyházmegyés Jabloncai Cseh János, Ferenc az őket becsapó Dovrai Rafael esztergomi egyházmegyés laikus ellen az érseki szentszéken indított pert a pápa elé fellebbezték. Budán kelt az oklevél. ED 9059 1455. november. 13. Hunyadi János főkapitány a Losonczi Albert és jobbágyai, valamint Balázs literátus solymosi várnagy famulusa közti pert elhalasztja. 4 gyűrűspecsét nyoma. ED 9511 1409. július. 23. Ozorai Pipo temesi és zarándi ispán, valamint a királyi sókamara ispánja által kiadott oklevél a megyei közgyűlésen egy hatalmaskodás ügyében Losonci László bán fiainak, Dénesnek és Zsigmondnak Pankota nevű birtokáról 143 marhát hajtotak el, valamint 6 kocsi sót vittek el. ED 9519 1450. december. 16. V. Miklós pápa Kisvárdai Péternek erdélyi plébániát adományoz. kifogástalan állapotú, szép ólombullával. ED 10129 1465. június 14. II. Pál pápa Mátyás királyhoz intézett bullájában megerősíti Benedek zágrábi püspök kinevezését 4
ED 10132 1467. július. (egyszerű újkori papír másolat) Frangepán Márton gróf pálosoknak tett kegyes adományát II. Pál pápa megerősítette. ED 10133 1468. augusztus 12. (egyszerű újkori papír másolat) Frangepán Márton gróf kegyes adománya (testamentum) az obszerváns ferenceseknek ED 1049 1503. december 16. Losonci Zsigmond budai prépost és testvére eladják szabolcsi birtokukat ED 1187 1517. május 25. II. Lajos király megerősíti Bakócz Tamás végrendeletét, miszerint valamennyi várát, kastélyát, birtokát testvéreire, unokaöccseire, rokonaira hagyja. A fő kedvezményezett Erdődy Péter. ED 10175 1498. április 14. Rafael a S. Giorgio in Velabro diakónus kardinálisa, pápai kamarás oklevele, miszerint Rómában pappá szentelték az esztergomi egyházmegyés Nachpáli Jánost, Szentgyörgy oppidum Szűz Mária oltárának akolitusát. Eredeti pergamen, a bíboros függő pecsétjének csak a szalagja van meg. A jobb oldalon Ferrarai Tamás vikárius függő, gyűrűspecsétje: körirata nem látszik (lehet nem is volt) a kerek pecsétmezőben egy kerektalpú pajzs, pecsétképe egy szárnyait kiterjesztő madár, (daru). A plican pápai kam. jegyzet: Phy. de Pontecurvo. ED 10213 1503. január 23. Isvalies Péter kardinális, pápai legátus oklevele, melyben átírja VI. Sándor pápa 1502. augusztus 17.-én kelt oklevelét, melyben minden bűn alól felmentette Ellerbach János özvegyét, Kanizsai Katalint. Az oklevél részletesen leírja (tartalmilag átírja) a Szentszék előtt (is) zajló pereskedést. ED 10259 1513. szeptember 6. X. Leo pápa bullája Bakócz Tamás kérésére, miszerint az esztergomi bazilika oldalához épített Szűz Mária-kápolnát pünkösdkor felkeresők számára bizonyos feltételekkel teljes búcsút engedélyez Pécs, 2013. január 1. Dr. Fedeles Tamás 5