TÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYZATA

TÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYZATA A kiadott példányszám: Ezen példány sorszáma: Módosítás átvezetésére kötelezett példány: igen / nem Módosítás Sorszáma Dátuma A módosítás rövid leírása 1. 2008.augusztus.10 Megváltozott jogszabályok 2. 2008.november.25 Megváltozott térítési díjak 3. 2009.szeptember 24 Térítési díjfizetési változások 4. 2011.január 10. Térítési díjfizetési változások 5. 2013.március 01. Szabályzat aktualizálása 6. 2013.március 25. Térítési díjváltozás 7. 2013.április 30. Térítési díjváltozás 8. 2013. július 17. Nem oep finanszírott rendelések, egynapos sebészeti műtétek ártáblázatának beépítése

Tartalomjegyzék Oldalszám I. Általános rész 3. I/1. Szabályzat célja 3. I/2. Hatálya 3. I/3. Irányadó jogszabályok 4. II. Betegbeutalás szakmai rendje 4-8. III. Biztosítási státusz ismertetése 8-10. IV. Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások 10. IV.1 A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló, életkorhoz kötött szűrővizsgálatok 10-11 IV.2. Járóbeteg-szakellátás keretén belül igénybe vehető ellátások 11. IV.3. Gyógykezelés céljából végzett ellátások 12. IV.4 Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül igénybe vehető ellátások 12. IV.5. Egyéb egészségügyi szolgáltatások 12-13 IV.6. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések 13. IV.7. Elsősegélynyújtás 13. V. Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére: 13-15 VI. Európai gazdasági térség állampolgárai /1.számú melléklet/ 15. VI/1. Orvosilag szükséges ellátások igénybevétele 15. VI/2. Meghatározott vagy teljes körű ellátások igénybevétele 16. VI/3. Áttelepülő nyugdíjasok egészségügyi ellátása. 16. VI/4. Biztosítási igazolás nélkül ellátott EGT állampolgárok 16. VII. Államközi egyezmény alapján igénybe vehető térítésmentes egészségügyi szolgáltatások (lásd. 1. sz. melléklet) 17-18 VIII. Részleges térítési díj befizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások 18-19 IX. Kiegészítő térítési díj befizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások 19-20 IX/1. Könnyű gipsz 20. IX/2. Fekvőbeteg ellátásban részesülő betegek által fizetendő kiegészítő térítési díjak 20-21 X. Teljes térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások 21. X/1. 3D és 4D ultrahang vizsgálat 22. X/2. Mesterséges meddővé tétel egynapos sebészeti ellátás keretében 22. X/3. Nem biztosított magyar állampolgár, nem biztosított külföldi állampolgár térítési díja 22. X/4. Nem biztosított magyar állampolgár, nem biztosított külföldi állampolgár térítési díja 22. X/5. Biztosított magyar állampolgár térítési díja egynapos sebészeti ellátás esetén 22. X/6. Nem biztosított magyar állampolgár, nem biztosított külföldi állampolgár térítési 22. díja a krónikus fekvőbeteg ellátás esetén: 22. X/7.A kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretében igénybe nem vehető 22 egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjai 2013 március 1-től 22-24 X/8. Bioptron lámpás kezelés 24-25 XI. A térítési díj befizetésének és a befizetés eljárásának rendje 25-26 XII. Fizetési kötelezettség elmulasztása és következményei 27 XIII. Térítési díjak mérséklésére illetve elengedésére vonatkozó rendelkezések 28-28 XIV. Záró rendelkezések 28.

I. Általános rész I/1. Szabályzat célja A Palotahosp Egészségügyi és Szolgáltató Kft. vezetése a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásoknak, a kórházi férőhely igénybevételének a folyamatát, bizonylatolását és a térítési díjak mértékét szabályozza. I/2. Hatálya Palotahosp Egészségügyi és Szolgáltató Kft. - valamennyi fekvőbeteg osztályán, járó beteg szakrendelésén, és egynapos sebészeti osztályán. A Szabályzat kiterjed a Várpalotai intézményre 8100 Várpalota, Honvéd út.2-3 és Kulcsi telephelyre 2458 Kulcs, Rózsahegyi út.1. A jelen szabályzat kihirdetését követően valamennyi intézményi alkalmazott, illetve az intézménnyel egyéb jogviszony alapján szerződésben levő személy, aki a Térítési Díj Szabályzatban - továbbiakban Szabályzat - meghatározott, térítési díj ellenében végzendő ellátást, beavatkozást végezhet, a szabályzatban írottak szerint köteles eljárni térítésköteles szolgáltatás végzése, illetve annak bizonylatolása, adminisztrálása során. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden biztosított magyar állampolgárra és az OEP megfelelő szervével biztosítási szerződést kötött külföldi állampolgárra, amennyiben beutalói kötelezettség nélküli, vagy az osztályokra szóló beutalóval keresi fel Kórházunkat biztosított magyar állampolgárra és az OEP megfelelő szervével biztosítási szerződést kötött külföldi állampolgárra, amennyiben más egészségügyi szolgáltatóhoz szóló beutalóval, de Kórházunkban jelentkezik ellátásra nem biztosított magyar állampolgárra, amennyiben a kötelező egészségbiztosítási ellátásai keretében igénybe nem vehető egészségügyi ellátást, szolgáltatást vesz igénybe magyar és külföldi állampolgárra, amennyiben a kötelező egészségbiztosítási ellátásai keretében igénybe nem vehető egészségügyi ellátást, szolgáltatást vesz igénybe Térítésköteles minden olyan egészségügyi szolgáltatás, illetve kórházi férőhely igénybevétel, amelyet - az Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszíroz, - jogszabály térítésköteles szolgáltatásként nevesít, - a szolgáltatást igénybe vevő saját kezdeményezésére és költségére végez az intézmény, - a magyar társadalombiztosítási és finanszírozási szabályok szerint nem TAJ számmal rendelkező igénybevevő részére végez az intézmény, Az egészségügyi szolgáltató a részleges, kiegészítő és teljes térítési díj (a továbbiakban: térítési díj) ellenében igénybe vehető szolgáltatások térítési díját a betegek számára hozzáférhető módon hozza nyilvánosságra I/3. Irányadó jogszabályok A kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,/ Ebtv./ Az 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet,/ Vhr./ Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet, 43/1999. (III.3.) Kormány rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól,

a 46/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról 87/2004. (X.04.) EszCsM rendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának egyes szabályairól. II. Betegbeutalás szakmai rendje Vhr. 2. (1) A biztosított az Ebtv. 20. (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni a) szakorvosi rendelő által nyújtott aa) bőrgyógyászati, ab) nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati, ac) urológiai, ad) pszichiátriai és addiktológiai ae) fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti, af) szemészeti és gyermekszemészeti, ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti, ah) onkológiai szakellátást, b) az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást. Az a) pont szerinti szakellátások körébe az ott felsoroltakon kívül nem tartoznak a szakmai főcsoporthoz sorolt, de ráépített szakképesítéssel ellátható szakellátások. (1a) A biztosított az (1) bekezdés szerinti szakellátásokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. -ában meghatározott eset kivételével a választása szerinti, az adott járóbeteg-szakellátás tekintetében érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veheti igénybe azzal, hogy a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel az Ebtv. 18. (3) bekezdésében meghatározott esetben megtagadhatja a biztosított ellátását. (1c) Az egészségügyi szolgáltató a honlapján és az ellátás nyújtásának helyén tájékoztatóban teszi közzé azoknak az ellátásoknak a körét, amelyek esetében nem fogadja az ellátási területén kívülről érkező biztosítottakat. Ilyen ellátások esetében a biztosítottat a betegfelvétel során szóban tájékoztatni kell arról, hogy van-e lehetőség a betegfogadási lista alapján egy későbbi időpontban történő ellátás-igénybevételre. (1d) Az (1) bekezdésben nem szereplő járóbeteg-szakellátások a 4. (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével csak beutalóval vehetőek igénybe. Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben nem szereplő járóbeteg-szakellátást nem a beutalóban megnevezett egészségügyi szolgáltatónál szándékozik igénybe venni, úgy kell tekinteni, hogy a biztosított nem rendelkezik beutalóval. (2) Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat a) a háziorvos, a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint szakkonzílium céljából a fogorvos, b) a járóbeteg-szakellátás ideértve az (1) bekezdés b) pontjában foglalt gondozókat és a genetikai tanácsadókat is orvosa, c) a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát, d) az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa,

e) a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa, f) a büntetés-végrehajtás orvosa, g) a sorozó orvos, h) a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban együtt: orvosszakértői szerv) szakértői bizottságai orvosa, i) az OEP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa, j) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa, k) az Ebtv. 10. -a (1) bekezdésének e) alpontja alapján saját feladatkörében az országos sportegészségügyi hálózat orvosa, l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal orvosa m) (a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be. (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglalt feladatai keretében utalhatja be. (5) A társadalombiztosítási ellátásra, a külön jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából a biztosított orvosi beutaló nélkül jogosult felkeresni a vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás) elkészítésére jogosult egészségügyi szolgáltatót. (6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított egészségügyi dokumentációjában, és erről írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének jogosultságát. (8) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meg nem nevezett járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe és a 4. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn, az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhető. Vhr. 3. (1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. A PET-CT (pozitron emissziós tomográfiakomputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológus, hematológus, idegsebész, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén. (2) A biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló miniszteri rendeleti szabályokban meghatározott esetekben kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Azon laboratóriumi vizsgálatok megismétlése, amelyekre az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló miniszteri rendeleti szabályrendelkezéseket tartalmaz, az abban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja. (3) A biztosítottat fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra a 2. (2) bekezdésében meghatározott orvos utalhatja be. (4) A biztosítottat

a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra a b) pont kivételével a jogszabályban meghatározott kezelőorvos kezdeményezésére a háziorvos, b) az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezeléséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos kezdeményezésére a háziorvos, c) krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhatja be. (5) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be. (6) A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén az akut elvonási időszakot követően pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra. (7) A (6) bekezdés szerinti szenvedélybeteg rehabilitációja történhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedéllyel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó intézményben is. (8) Az Ebtv. 20. (4) bekezdése alapján a 3/A. (10a) bekezdése szerinti beutalót a miniszteri rendeletben meghatározott esetben a keresőképtelen állományba vevő orvos vagy a felülvéleményező főorvos állíthatja ki. (9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás nem végezhető beutaló nélkül, kivéve ha a 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset áll fenn. Vhr. 3/A. (1) A biztosítottat az Ebtv. 18. (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével és a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a biztosított választása alapján ahhoz a progresszivitási szintnek megfelelő járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóhoz, illetve abba a fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell beutalni, amelyik ellátási területéhez a beutaló szerinti ellátás tekintetében a) a biztosított bejelentett lakóhelye, b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye, vagy c) ha a beutaló orvos háziorvos (ideértve a hajléktalanok ellátására külön jogszabály alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltatót is), akkor a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye) tartozik. (1a) Az (1) és az (1c) bekezdés alapján választott beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a biztosítottat arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a biztosított szempontjából területi ellátási kötelezettséggel. (1b) Az egészségügyi szolgáltató nem tagadhatja meg a biztosított intenzív ellátását arra hivatkozva, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5/A. (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területe alapján nem rendelkezik a biztosított szempontjából területi ellátási kötelezettséggel, ha az intenzív ellátás az ellátási területen kívülről fogadott biztosított szakellátásához ide nem értve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. -ában meghatározott ellátásokat kapcsolódik. (1c) A szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott személyt és a közeli hozzátartozóját választása alapján az (1) bekezdés szerinti szolgáltató helyett a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatóhoz kell beutalni. (2) A beutaló orvos a biztosított kérésére az (1) és az (1c) bekezdésben meghatározottól eltérő, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szakellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat.

(4) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés szerinti előzetes megkeresés során az ellátást csak az Ebtv. 18. -ának (3) bekezdésében meghatározott esetben tagadhatja meg. (5) A beutaló orvos vagy a biztosított felé a (2) bekezdés szerint tett nyilatkozat tényét, illetve a (3) bekezdés szerinti megkeresés tényét és a megkeresésre kapott választ a biztosított egészségügyi dokumentációjában kell rögzíteni, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat egy példányát a biztosított rendelkezésére kell bocsátani. Intézményünkben a befogadásról szóló nyilatkozatot az intézmény főigazgatója, vagy megbízottja teszi meg! (6) A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. (7) Ha a járóbeteg-szakellátás orvosa a nála megjelent beteg további szakorvosi vizsgálatát tartja szükségesnek, orvosi konzíliumot kérhet, illetőleg a beteget a 2. (8) bekezdésében megállapított eset kivételével továbbutalja a szakmailag illetékes másik szakrendelésre. Amennyiben a járóbeteg-szakellátás orvosa a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését tartja szükségesnek, a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalja. (8) Ha a beutaló szerinti fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait meghaladó vizsgálat szükségességét állapítja meg, a beteget átutalja a vizsgálatok, illetőleg a gyógykezelés elvégzéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakellátást végző intézetbe. (9) A (6) (8) bekezdésben foglalt esetekben nem kell alkalmazni az (1) (5) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a beteg szakellátásra utalásáról, illetőleg átutalásáról a beutaló orvos tájékoztatja a beteg háziorvosát. (10) A beutalónak tartalmaznia kell: a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot, megnevezését, kódját, b) a biztosított nevét, TAJ-át, c) a vizsgálatra vagy gyógykezelésre felkért szolgáltató nevét, intézményi azonosító kódját, d) a beutaló orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot, a beteg rövid kórelőzményét, e) a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját, konzíliumi beutaló esetén a konkrét kérdést, f) annak megjelölését, hogy a beutalt biztosított tekintetében rendelkezik-e az adott szakellátás tekintetében a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel, g) a beutaló kiállításának dátumát, h) a (10b) bekezdés a) pontja szerinti időpontot, ha az későbbre esik a beutaló kiállításától számított 90. napnál. (10a) Az Ebtv. 20. (4) bekezdése szerinti esetben a beutalónak a kötelező tartalmi elemein túl tartalmaznia kell a) azt a tényt, hogy a beutaló orvos a biztosítottat a keresőképtelenségével összefüggő betegsége miatt soron kívül utalja be, b) azt, hogy a biztosított keresőképtelensége ugyanazon betegségből adódóan folyamatosan hány napja áll fenn, valamint c) a biztosított táppénzes naplószámát. (10b) A (10), illetve a (10a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő beutaló a) a 2. (6) bekezdése szerinti ellátáshoz kapcsolódó ellátások esetében a beutaló orvos által a beutalón megjelölt időpontig, de legalább 90 napig, b) az a) pont alá nem tartozó esetben a kiállításától számított 90 napon belül használható fel. (10c) A (10b) bekezdés alkalmazásában a beutaló felhasználásának minősül

a) a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz történő bejelentkezés a beutaló szerinti ellátásra, b) a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál, vagy c) a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál. (10d) A beutalóra adott szakvélemény tartalmazza a beutaló orvos kérdéseire adott válaszokat, a betegség okozta elváltozásokat, az esetleges további teendők szükségességét, ismételt szakkonzíliumot vagy szakkonzíliumokra tett javaslatot. A keresőképesség véleményezéséről csak a beutaló orvos ez irányú kérdésére lehet nyilatkozni. (11) Az Ebtv. 18. (1) bekezdésében foglaltak vizsgálatához az OEP rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok kódjáról. (12) Az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatában nevezi meg azon személyt, aki a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot megteheti. III. Biztosítási státusz ismertetése 1.A biztosítással rendelkező magyar állampolgárok A biztosítási jogviszony mindig valamilyen jogilag szabályozott, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jön létre. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosítás e jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn. A biztosított jogviszony alapja a kötelező járulék megfizetése. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele 2013. január 1-től annyiban változott, hogy a betegnek amennyiben a 14. életévét már betöltötte az egészségügyi ellátását megelőzően, a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó okmány (TAJ kártya) mellett, be kell mutatnia a személyazonosság megállapítására alkalmas, érvényes igazolványát is. A TAJ-t tartalmazó hatósági igazolvány kizárólag a TAJ igazolására szolgál, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az egészségügyi szolgáltató az OEP nyilvántartásában ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként kiderül, hogy a beteg jogviszonya rendezetlen azaz Piros lámpát kapott, az egészségügyi szolgáltató továbbra is köteles a beteget ellátni, ugyanakkor figyelmezteti arra, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen a jogviszonya. Az írásban is megkapott tájékoztató alapján, a betegnek haladéktalanul fel kell keresnie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ügyfélszolgálatát, és kezdeményeznie kell jogviszonyának rendezését. Abban az esetben, ha valaki nem kezdeményezi jogviszonyának rendezését, az OEP köteles átadni a jogviszonnyal nem rendelkező személy adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, amely a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését megvizsgálja, mulasztás esetén az elmaradt járulékot behajtja. 2.A biztosítással nem rendelkező magyar állampolgárok Térítési díj fizetésére kötelezettek. 3.Magyar biztosítással rendelkező külföldi állampolgárok Magyarországon munkát vállaló külföldiek A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató járulékot fizet. Ennek alapján jogosultságot szerez az egészségbiztosítás valamennyi ellátására. Eltartott közeli hozzátartozó és élettárs Egészségügyi szolgáltatásokra jogosult a biztosított személy eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, akinek havi jövedelmi nem haladja meg az adott évben érvényes minimálbér 30%-át. Diplomáciai képviseletek

Nem terjed ki a kötelező magyar társadalombiztosítás a diplomáciai képviseletek törvényben felsorolt eseteiben. Egyéb külföldi munkáltató munkavállalója A kötelező társadalombiztosítás nem terjed ki o A külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre, illetve o A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára, aki külföldinek minősül. 1.Gazdasági és egyéb társaság tagja A társas vállalkozóbiztosítási kötelezettsége a gazdasági társaságnál, valamint az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság tagja esetében kizárólag akkor áll fenn, ha a tag e jogviszony alapján tényleges személyes közreműködési kötelezettséggel munkát végez. Ilyen esetben a biztosítási kötelezettség a tényleges személyes közreműködés kezdetének napjától, annak megszűnése napjáig tart. 2.Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a középfokú nevelési-oktatási, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató azon külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll Egyéb tanulói, hallgatói jogviszonyban állók csak megállapodás kötése esetén jogosultak egészségügyi szolgáltatásra 3.Külföldi állampolgárok megállapodás kötése egészségügyi szolgáltatás biztosítására Azon Magyarországon élő külföldi állampolgárok, akik nem tartoznak a kötelezően biztosítottak körébe, továbbá nem tartoznak olyan egyezmény hatálya alá, amely alapján Magyarországon egyes egészségbiztosítási szolgáltatásokra jogosultak lennének, megállapodást köthetnek A megállapodás feltétele, hogy a Magyarországon élő külföldi letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezzék. A megállapodást a tartózkodási hely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárakban lehet megkötni, a megállapodásnak megfelelő mértékű járulékokat a postai csekken vagy banki átutalással kell megfizetni. 1. Az ellátás biztosítása magyar biztosítással rendelkező külföldi állampolgárok számára Az egészségbiztosítási szolgáltatásokra való jogosultság érdekében kötött megállapodás alapján a megyei egészségbiztosítási pénztár TAJ-számot ad ki, melyet rávezet egy Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról című nyomtatványra A megállapodás alapján az egészségbiztosítási ellátás sürgősségi eü ellátás kivételével akkor jár, ha az igénybevétel kezdő napját megelőzően már legalább 6 havi járulékfizetés történt. Ettől eltérően, ha a megállapodást kötő igényli a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár az ellátás, ha a 6 hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésével egyidejűleg, visszamenőleg befizetik. IV. Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások IV.1 A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló, életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

a) az újszülött egészséges fejlettséget ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra b) a 0-6 éves korosztály életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra a fogászati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státusrögzítésre az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra, a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra c) a 6-18 éves korosztály (ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is) az iskola - és ifjúság egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra d) a 18 éven felüli korosztály az életkoruknak és nemnek megfelelő rizikófaktorai által indukált betegségek tekintetében az Egészségügyi Miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal a db./ pontban foglalt vizsgálatokra, ide értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatokra e) életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását IV.2. Járóbeteg-szakellátás keretén belül igénybe vehető ellátások A biztosított betegsége esetén, orvosi beutaló alapján térítésmentesen jogosult Kórházunk szakrendelésein történő járóbeteg-szakellátásra. A biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult a járóbeteg-szakellátás kezdeményezésére, ha azt vélelmezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja, és a beutalásra jogosult orvos felkérése az ellátását jelentősen késlelteti. Abban az esetben, ha az azonnali ellátás szükségessége nem igazolódik, a biztosított részére az adott szakellátás keretében további szakellátás nem kezdeményezhető. A járóbeteg-szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt. Beutaló nélkül vehető igénybe az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett, tüdőgondozó keretében gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátás. Járóbeteg-szakellátás keretén belül a biztosított jogosult vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált az ellátás finanszírozása során figyelembe vett gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), kötszert, továbbá a gyógykezeléshez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra, keresőképességének elbírálására. IV.3. Gyógykezelés céljából végzett ellátások f) Háziorvosi és gyermekorvosi alapellátás g) Fogászati ellátás keretén belül végzett vizsgálatok 18 éves korig, ezt követően középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket

18 éves kor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkő-eltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére 60 éves kor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket az életkortól függetlenül az alapbetegségekkel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra. IV.4 Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül igénybe vehető ellátások Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a biztosított jogosult: A betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra Az orvos előírása szerinti gyógykezelésre ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felmerült gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is és gyógyászati ellátásra A gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre ideértve a vérkészítményeket is kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszköz használatának betanítására A gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra Étkezésre, ideértve az orvos által elrendelt diétát is A rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre, arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt IV.5. Egyéb egészségügyi szolgáltatások h) Szülészeti ellátás (Intézményünkben jelenleg nem elérhető) i) Orvosi rehabilitáció orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára, az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanatóriumi ellátásra, amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, illetve a b) pontban foglalt esetben a 14. (2) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati ellátásra, szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra. j) Betegszállítás A biztosított - külön jogszabályban foglaltak szerint - jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára. IV.6. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések k) A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó orvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint utalhatja be. l) A biztosított ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató, továbbá az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást vállalta.

m) A biztosított területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. n) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző biztosítottak külön jogszabályban meghatározott rendben, valamint a fogva tartott személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére IV.7. Elsősegélynyújtás A sürgős szükségből végzett beavatkozások szempontjából külön ki kell emelni az elsősegélynyújtást. Az elsősegélynyújtás szükségessége fennáll, ha, Sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.(52/2006 (XII.28) EüM rendelet) Életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás Az elsősegély nyújtása után az ellátás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé elszámolható, amennyiben a beteg rendelkezik érvényes magyar egészség-biztosítással, azaz van TB. kártyája, vagy azzal egyenértékű dokumentuma. V. Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére: a) az Eütv. 142. -a aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások, ab) (3) bekezdésének c) i) pontjában meghatározott ellátások, b) a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé, d) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, e) a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások, vízisízés, b) jet-ski, c) vadvízi evezés, d) hegy- és sziklamászás az V. foktól, e) magashegyi expedíció, f) barlangászat, g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), h) falmászás, i) roncsautó (auto-crash) sport, rally, j) hőlégballonozás, k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,

l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés. f) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása, g) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás, h) a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel, i) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás, j) a g) i) pontban meghatározott ellátások következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, k) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, l) a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások, m) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül, n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok, o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok, p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás, q) hatósági eljárásban alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok, r) látlelet kiadása, s) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. - ának (2) bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés, t) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes, u) az a) t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások. (7) A (6) bekezdésben meghatározott ellátások körébe tartozó beavatkozásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. VI. Európai gazdasági térség állampolgárai /1. számú melléklet/ által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások VI/1. Orvosilag szükséges ellátások igénybevétele Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban (valamennyi tagállam, továbbá Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc) lakó és ott egészségbiztosítással rendelkező betegek magyarországi átmeneti tartózkodásuk során a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett, térítésmentesen jogosultak az orvosilag szükséges ellátásra. Az Európai Gazdasági Térség állampolgárai az orvosilag szükséges ellátásra való jogosultságukat Európai Egészségbiztosítási Kártyával vagy ideiglenes kártyahelyettesítő nyomtatvánnyal igazolják. A Kórház kizárólag szabályosan a kiállító ország nyelvén kitöltött, érvényességi idővel ellátott kártyát illetve nyomtatványt fogad el, melynek másolatát a betegdokumentáció részeként megőriz. Orvosilag szükséges ellátásnak minősül a halaszthatatlan ellátáson túl mindazon ellátás, amelynek igénybevétele nélkül a beteg nem tud biztonságosan visszautazni a lakóhelyére. Az orvosi szükségesség fennállásának tényéről a beteg magyarországi tartózkodásának

függvényében a kezelőorvos dönt. Amennyiben a beteg nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, csak a 3 hónapon belül feltétlenül szükséges szolgáltatásokra jogosult, egyéb esetekben a tartózkodási engedély le járatát kell figyelembe venni. A szükséges ellátások körébe tartozik, tehát a két dokumentum alapján nyújtható: - szülészeti ellátás - oxigénterápia - és dialízis kezelés is. Az európai egészségbiztosítási kártya nem használható fel akkor, ha a biztosított valamely egészségügyi szolgáltatás igénybe vételének céljából utazott Magyarországra. VI/2. Meghatározott vagy teljes körű ellátások igénybevétele Amennyiben az Európai Gazdasági Térség állampolgára ellátásra való jogosultságát az E112-es számú nyomtatvánnyal igazolja, úgy a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett, térítésmentesen jogosult a nyomtatványon megjelölt egészségügyi szolgáltatónál vagy a nyomtatványon megjelölt ellátás igénybevételére. Ha a nyomtatványon egészségügyi szolgáltató és konkrét ellátás nincs meghatározva, akkor az érvényességi időn belül az EGT állampolgár teljes körű, térítésmentes ellátásra jogosult. A nyomtatvány alapján tehát nem csak szükséges ellátások nyújthatóak. E 112 jelű nyomtatvány alapján rendelhető gyógyfürdő-ellátás is a külföldi biztosított részére. Az európai biztosítás ingyenes igénybevételét lehetővé tevő nyomtatványokat és kártyát le kell fénymásolni és az Intézmény informatikusa részére el kell juttatni, mert ez képezi az elszámolás alapját. E térítési kódot kell alkalmazni az Európai Uniós országok állampolgárainak esetében. / 1. számú melléklet/ VI/3. Áttelepülő nyugdíjasok egészségügyi ellátása. Magyarországra EU-s tagállamból áttelepült nyugdíjasok teljes körű egészségügyi ellátásra való jogosultságához E121formanyomtatvány szükséges, melyet az adott tagállam lakóhely / volt lakóhely szerinti betegbiztosítójától kell az áttelepülni szándékozó / áttelepült nyugdíjasnak igényelni. A külföldi lakóhely szerinti betegbiztosító a nyomtatványt az OEP- nek megküldi,vagy a nyomtatvánnyal az OEP-t a nyugdíjas felkeresi, mely alapján az OEP az áttelepült nyugdíjas részére TAJ kártyát állít ki. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni E 106 és E 109 formanyomtatvány esetében is. VI/4. Biztosítási igazolás nélkül ellátott EGT állampolgárok Annak, aki az ellátás során a fenti igazolások valamelyikét bemutatni nem tudja, az Elismervény című nyomtatványt kell kitöltenie. / 2. számú melléklet / Abban az esetben, ha az ellátás befejezését követő 15 naptári napon belül az igazolást nem mutatja be az ellátást végző szervezeti egységnél, vagy nem bocsátja rendelkezésre külföldi biztosítójánál a biztosítási jogviszonya fennállásáról szóló jogosultság igazolást, akkor köteles megfizetni az ellátás díját, melyet jelen szabályzat állapít meg..amennyiben az ellátó intézmény jogosultságot igazoló okmány hiányában számlát bocsát ki, 4-es térítési kategóriában kell az esetet jelenteni. (nem finanszírozott ellátás)

. Az európai biztosítás ingyenes igénybevételét lehetővé tevő nyomtatványokat és kártyát le kell fénymásolni és az Intézmény informatikusa részére el kell juttatni, mert ez képezi az elszámolás alapját. VII. Államközi egyezmény alapján igénybe vehető térítésmentes egészségügyi szolgáltatások (lásd. 1. sz. melléklet) Térítésmentes sürgősségi egészségügyi ellátásra az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy jogosult, útlevelének bemutatása mellett. Az ellátás a heveny megbetegedés és sürgős szükség körébe tartozó ellátásokra terjedhet ki, amely feltétlenül szükséges az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésének elhárításához, illetve amely eredményeképpen a beteg olyan állapotba kerül, hogy biztonságosan vissza tudjon térni a hazájába. A horvát biztosítottak azonnal szükséges szakellátást a HR/HU-111. számú nyomtatvány bemutatásával vehetnek igénybe térítésmentesen. 3-as térítési kódot kell alkalmazni sürgősségi ellátás esetében az 1. számú mellékletben felsorolt országok államközi egyezmények alapján ellátott állampolgárai esetében. Sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségek 1. Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés 2. Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (Pl. embolia, Adams-Stokes- Morgagni szindróma., syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota) 3. Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás életveszélyes zavarai 4. Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma) 5. Eszméletlen állapotok 6. Status epilepticus és tüneti görcsrohamok 7. Hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, vörös szem, szemsérülés 8. Szepszis 9. Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása 10. Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés 11. Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai 12. Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot 13. Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély 14. Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás) 15. Mérgezések 16. Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés) 17. Égés-fagyás (III.-IV. fokú és nagykiterjedésű I-II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő) 18. Elsődleges sebellátás

19. Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése 20. Compartement szindrómák 21. Nyílt törések és decollement sérülések 22. Amputációk (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül) 23. Súlyos medencegyűrű törések 24. Politraumatizáció, többszörös sérülések 25. Búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma 26. Áramütés, elektrotrauma 27. Hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta 28. Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség 29. Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot 30. Heveny pszichés zavarok, pszichózisok 31. Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő. VIII. Részleges térítési díj befizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Ebtv. 23 A biztosított részleges térítés mellett jogosult a./ 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre; b./ a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az ellátást végző orvos 19. (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására; c./ a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra; d./ a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve az Eütv. 3. -ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó külön jogszabályban megnevezett ellátásokat; e./ a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, ide nem értve az Eütv. 3. -ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó külön jogszabályban megnevezett ellátásokat; k./ külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél; Ebtv. 24. (1) A biztosított által is csak részleges vagy kiegészítő térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult. (2) Az e fejezetben foglaltak szerint megállapított részleges és kiegészítő térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. A b/ pont alapján fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi szolgáltató a térítési díj ellenében végzett ellátásban közreműködő személyeket a szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban részesítheti. A részleges térítési díjat a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet állapítja meg a a./ c./ k./ pontban és a 23/A. c) pontjában foglalt ellátások tekintetében. A biztosított által a 23. b), d) és e) pontja alapján fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.

Intézményünk a d.). és e.). pontban foglaltak érinthetik, azonban ezt a lehetőséget igyekszünk nem kihasználni. Biztosított által fizetendő részleges térítési díj mértéke az adott ellátásért a hatályos jogszabályok szerint az egészségbiztosító felé elszámolható összeg 30%-a, maximum 100.000 Ft. A részleges térítési díj mértéke: Ha a fekvőbeteg- gyógyintézeti ellátást a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe: Az OEP felé elszámolható beutaló nélküli ápolási napokra jutó összeg 30 %-a, maximum 100 000 Ft Ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást a biztosított a beutalási rendtől eltérően veszi igénybe Az OEP felé elszámolható ápolási napokra jutó összeg 30 %-a, maximum 100 000 Ft IX. Kiegészítő térítési díj befizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Ebtv. 23/A. A biztosított kiegészítő térítési díj mellett jogosult a) saját kezdeményezésére az ellátás 19. (1) bekezdésében foglaltaktól többletköltséget okozó eltérő tartalommal történő igénybevételére, b) az egészségügyi ellátás keretében saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és c) amennyiben állapota indokolja, az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is. Ebtv. 24. (1) A biztosított által is csak részleges vagy kiegészítő térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult. A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a 23/A. b) pontja alapján a biztosított részére annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül kiegészítő térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak, b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljes körűen tud ellátást nyújtani. a kiegészítő térítési díj számításánál a) b) a 23/A. a) pontja tekintetében a vizsgálati és terápiás rend szerinti és az attól eltérő ellátáshoz szükséges diagnosztikus és terápiás anyag- és gyógyszerköltség különbözetét, valamint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az ebből eredő többlet ápolási időt is, az ápolási naponkénti étkezési és elhelyezési költséggel, c) a 24. (4) bekezdésben foglalt egyéni igény szerinti étkezés tekintetében az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét

kell alapul venni. A biztosított kiegészítő térítési díj mellett jogosult saját kezdeményezésére az ellátás többletköltséget okozó, eltérő tartalommal történő igénybevételére IX/1 Könnyű gipsz: Amennyiben a biztosított nem az OEP által finanszírozott hagyományos gipszet, hanem könnyített gipszet kíván felhelyeztetni,akkor azt intézményünkben megvásárolhatja. Az árjegyzéket a 14. számú melléklet tartalmazza. IX/2 Fekvőbeteg ellátásban részesülő betegek által fizetendő kiegészítő térítési díjak A beteg/ hozzátartozó az ellátás megkezdésekor a szolgáltatóval kötött ellátási szerződésben vállalja a térítési díj fizetését 1.) Krónikus osztályon fizetendő térítési díjak B (fekvőbeteg-szakellátás) 0-3 hó (Ft/nap) 4-6 hóig(ft/nap) a). 6 ágyas (vizesblokk a folyosóról nyílik) 2 200 Ft 2 600 Ft b). 2,3,4 ágyas (vizesblokk a folyosóról nyílik) 2 500 Ft 2 900 Ft c). 2 ágyas fürdőszobás 2 700 Ft 3 100 Ft Felvételkor 7 000 Ft regisztrációs költség fizetendő! 2.) Krónikus osztályon fizetendő térítési díjak C (fekvőbeteg-szakellátás) (fürdőszobás, TV-vel, hűtővel, telefonnal felszerelt erkélyes légkondícionált betegszobák) 0-3 hó (Ft/nap) 4-6 hóig(ft/nap) a). 4 ágyas 3 300 Ft 3 900 Ft b). 3 ágyas 3 900 Ft 4 400 Ft c). 2 ágyas 4 300 Ft 4 800 Ft d). 1 ágyas 4 500 Ft 5 000 Ft Felvételkor 7 000 Ft regisztrációs költség fizetendő! 3.) Kulcson fizetendő térítési díjak Rehabilitáció II. (fekvőbeteg-szakellátás) 0-3 hó (Ft/nap) 4-6 hóig(ft/nap) a). Rehabilitáció II. 2 500 Ft 2 800 Ft Felvételkor 7 000 Ft regisztrációs költség fizetendő! IX.8. Nem finanszírozott járóbeteg szakellátás Intézményünkben a nem OEP által finanszírozott járóbeteg szakellátásra lehetőséget kívánunk biztosítani, mindazon betegek számára, akik nem az OEP által szerződött járóbeteg szakrendelőben kívánják a szolgáltatást igénybe venni.

A jogszabálynak megfelelően a nem OEP által biztosított szakrendelésen is be kell tartani mindazon hatályos jogszabályokat, melyek az OEP által finanszírozott szolgáltatókra vonatkoznak. A betegek által fizetendő díjtételek a 19. számú mellékletben találhatóak. X. Teljes térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Térítésköteles minden olyan egészségügyi szolgáltatás, melyet: 1. A jogszabályok térítésköteles szolgáltatásként nevesítenek (46/1997 (XII.17) NM rendelet) 2. Az Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszíroz 3. A magyar társadalombiztosítási és finanszírozási szabályok szerint nem biztosított igénybevevő részére végez az Intézmény (nem biztosított magyar és egyéb EU állampolgárok, egyéb külföldi állampolgárok, valamint a biztosítottak biztosítási szolgáltatási kör fedezetén kívüli többlet ellátásban részesülők) Különböző, jogszabályokban meghatározott vizsgálatokért, szakvéleményekért, hatósági egészségügyi szolgáltatásokért (pl.: látlelet) a jogszabályokban meghatározott térítési díjat kell fizetni annak, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Ha nem jogszabályban rögzített térítési díjról van szó, akkor az intézmény vezetője saját hatáskörben állapítja meg a térítési díjak mértékét, és azok mérséklésének rendjét, az önkormányzat értesítése mellett. Az OEP által nem térített szolgáltatásokért az intézmény által kérhető díjazás A magyar finanszírozási szabályok szerint biztosított személy kérheti olyan egészségügyi szolgáltatás elvégzését, melyet az OEP nem finanszíroz. Ebben az esetben a beteg az elvégzett beavatkozás kódja szerinti pontérték és az aktuális pont/ forintérték szorzatának megfelelő összeget, az ellátás megkezdése előtt kivéve sürgős szükség esetén- a Leíró Irodában számla ellenében befizeti. X/1. 3D és 4D ultrahang vizsgálat Intézményünkben lehetőség van 3 és 4 dimenziós ultrahang vizsgálat elvégzésére kismamák számára. A teljes vizsgálatot DVD-re írjuk. A vizsgálat díja: 10 000Ft, mely a DVD lemez és 1db fénykép árát is magába foglalja. X/2. Mesterséges meddővé tétel egynapos sebészeti ellátás keretében Művi meddővé tétel kizárólag az egészségügyről szóló CLIV. Törvény 187, 187/A, 187/B -ra figyelemmel végezhető el. A művi meddővé tétel térítési díja: Az OEP által finanszírozott összeg. X/3. Nem biztosított külföldi állampolgár térítési díja járóbeteg ellátás esetén: Minden esetben az első vizsgálatkor 5.000 Ft, a controll vizsgálat során 3.000 Ft Befizetése kötelező, melyhez hozzá kell számolni a beavatkozások német pont értékének aktuális Ft szorzóval számított értékének 2,5-szeresét. X/4. Nem biztosított magyar állampolgár, és nem biztosított külföldi állampolgár térítési díja egynapos sebészeti ellátás esetén (15. számú melléklet tartalmazza) X/5. Biztosított magyar állampolgár térítési díja egynapos sebészeti ellátás esetén

Amennyiben a beteg érvényes TAJ kártyával rendelkezik ugyan, de úgy dönt, hogy a hosszú várólista miatt a magán finanszírozást választja intézményünk az OEP által biztosított, finanszírozott kapacitáson felül nyújtott egynapos sebészeti ellátás keretében elvégzi a szükséges műtétet a 16. számú mellékletben szereplő árjegyzék szerinti összegért. X/6. Nem biztosított magyar állampolgár, nem biztosított külföldi állampolgár térítési díja a krónikus fekvőbeteg ellátás esetén: a mindenkori OEP finanszírozás + az aktuális térítési díj A betegeknek egyszeri, 7.000, - Ft adminisztratív költséget kell felszámolni. X/7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretében igénybe nem vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjai 2013 március 1-től Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lőfegyvertartására való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata o elsőfokon 7 200 Ft o másodfokon 12 000 Ft Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartására való) o orvosi alkalmassági vizsgálat elsőfokon 7 200 Ft másodfokon 12 000 Ft o pszichológiai alkalmassági vizsgálat [elvégzett vizsgálatok szerint] elsőfokon 7 200 Ft másodfokon 12 000 Ft Gépjármű-vezetői, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijárművezetői alkalmassági vizsgálat, o ha 40. életévét még nem töltötte be: elsőfokon 7 200 Ft másodfokon 10 800 Ft o ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el: elsőfokon 4 800 Ft másodfokon 7 200 Ft o ha 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el: elsőfokon 2 500 Ft másodfokon 4 800 Ft Véralkohol vizsgálathoz vérvétel, vizeletvizsgálat 4 800 Ft Kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vér és vizeletvétel vérvétel 3 200 Ft vizeletvétel 1 600 Ft Látlelet készítése és kiadása 3 500 Ft Részeg személy detoxikálása 7 200 Ft Kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátása 7 200 Ft Tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat o tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy alkalmassági vizsgálata az egész. alk. első vizsgálata 19 200 Ft az egész. alk. időszakos vizsgálata vagy 15 600 Ft soron kívüli vizsgálata o Az I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata az egész alk. első vizsgálata 12 000 Ft az egész. alk. időszakos vizsgálata 9 700 Ft