A talajok kémhatása ph = -log [H + ] a talajoldat H + -ion koncentrációja a talaj nedvesség tartalmának változásával a talajoldat hígul vagy töményedik, a talaj ph-ja így a függene a nedvességtartalomtól
Talajoldat???? légszáraz talajból l 2,5-szeres mennyiségő szuszpenzió desztillált lt vízzelv 1mol/dm 3 KCl ph(h 2 O) ph(kcl KCl) ph(h 2 O)> ph(kcl KCl)
savanyú semleges lúgos ph erısen savanyú erısen lúgos 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 H + (mol/dm 3 ) 0,1 0,01 10-3 10-4 10-5 10-6 10-7 10-8 10-9 10-10 10-11 10-12 10-13 10-14 a ph a leggyakrabban mért talajtulajdonság az emberi test hımérsékletéhez hasonlóan jelzi a talaj egészségi állapotát
A talajsavanyodás mértéke függ a talaj összetételétıl, a természetes vegetációtól, a csapadék mennyiségétıl, a kilúgzás mértékétıl.
talaj ph-ját erıteljesen befolyásolja talajképzı kızet éghajlat Bázikus kızeten képzıdött talajok ph-ja nagyobb, mint a savanyú kızeten kialakult talajoké. Csapadékos éghajlat mellett a bázikus elemek kimosódása intenzívebb, így a talaj savanyúbb, mint száraz éghajlaton. Vannak talajok, amelyek azért savanyúak, mert savanyú alapkızeten képzıdtek. Mások a kedvezıtlen talajképzıdési folyamatok következtében savanyodnak el.
A talajsavanyodás természetes folyamat. A talajszelvényen átszivárgó csapadék fokozatosan kimossa a bázikus elemeket a talajból, így savanyodik a talaj. Minél idısebb egy talaj általában annál savanyúbb
Talajsavanyodás természetes körülmények között lassú folyamat általában hosszú évtizedekig tart Intenzív mezıgazdasági használat mellett a folyamat felgyorsul és néhány év alatt elsavanyodik a talaj. Általában nincsenek látható külsı jelei. nemcsak a talajfelszínre korlátozódik, hanem a talaj mélyebb rétegeit is érinti.
a talajok lúgossl gossága ga (ph > 8,5) kicserélhet lhető nátriumionok mennyisége jelentős, általában szódát t (Na 2 CO 3 ) tartalmaz, szerkezet, vízgazdálkodás, tápanyag gazdálkod lkodás s rossz
Na + Mg 2+ H 3 O + Na + OH - Na + K + Na + Na + CO 3 2- OH - Na + K + Na + Ca 2+ Na +
A talajra jutó savterhelés s sorsa : - közömbösítődhet szabad bázisok b (CaCO 3, Na 2 CO 3 ) által, - a savanyú talajoldat a talajvízbe szivároghat, - a területr letről l elfolyhat alacsony szervesanyag és agyagtartalmú ásványi talajokon, - a savanyodást st okozó ionok kicserélődési si reakciókban kban vehetnek részt r a talajban a kicserélődési si komplexumban találhat lható ionokkal.
A talaj ph-ja a növényeknyek számára sokoldalúanan kedvező kell legyen. Ennek feltételei telei ill. hatásai sai: - a bázistelítettség megfelelő alakulása sa, - a növényeknyek számára toxikus elemek koncentráci ciójának megfelelő határok közé szorítása sa, - az eszenciális elemek oldhatóságának fokozása sa, - a kedvező mikrobiológiai aktivitás biztosítása sa.
A talajsavanyúság g hatása a talaj kémiai k tulajdonságaira A fizikai tulajdonságokkal szoros összefüggésben a talajok kémiai k tulajdonságaiban is lényeges l változv ltozások állnak be a savanyúság g hatására: - a talaj adszorpciós s komplexuma bázisokban, b tápanyagokban elszegényedik, - megnövekszik a különbk nbözı fém-vegyületek oldékonys konysága, - ennek következtk vetkeztében egyesek a növényekre n nyekre nézve n toxikus mértm rtékben felszaporodnak, - a kation adszorpciós s kapacitás s nagymért rtékben csökken kken, - ezáltal romlik a tápanyagt panyag-szolgáltató képességük.
A talajsavanyúság g hatása a talaj mikroflórájára ra és s a növényzetrenyzetre A mikroorganizmusok többst bbsége számára semleges talajon optimálisak az életfeltételek. telek. Az egyes csoportok ellenáll lló képessége savanyú közegben eltérı. A savanyúságot legjobban a penészgomb szgombák k viselik el. Ezért savanyú talajokon a gombák k uralkodnak. A baktériumok többst bbsége ph<5 alatt nem fejlıdik. Különösen káros k hatással van a savanyú kémhatás s a N kötı baktériumok (Azobacter( Azobacter,, gyökérgum rgumó baktériumok) fejlıdésére re.
Az összes baktériumsz riumszám m csökken kkenése gombák viszonylagos növekedn vekedése mellett is: -csökkent biológiai aktivitással ssal, -csökkent szervesanyag-mineraliz mineralizációval, nitrifikáci cióval, cellulóz z bontással és nitrogénk nkötéssel jár, j -ez a talajok termékenys kenységére is károsan k hat. A talaj savanyúsága nagymért rtékben befolyásolja a növények n nyek fejlıdését és s anyagcseréjét t is.
A savanyúságnak a növények n nyek fejlıdésére kifejtett károsító hatása elsısorban sorban közvetett k hatásokban jelentkezik: - alumínium és s mangán n toxikus mértm rtékő felszaporodása. sa. -csökken a növényekben n nyekben a fehérje rje-n és s növekszik n a nem fehérje rje-n, ezáltal romlik a termés s minısége, - csökken a szénhidr nhidráttartalom. -a a mozgékony alumínium formák k csökkentik a növények nyek aszkorbinsav- és karotintartalmát.
A különböző talajok ph-ja eltérő mértékben változik meg azonos mennyiségű sav vagy lúg hozzáad adásakor. Ezt a tulajdonságát pufferképess pességnek nevezzük.
A pufferképess pesség mértéke a pufferkapacitás, amely valamely erős savnak vagy bázisnak az a mennyisége ge, amelyik a talajszuszpenzió ph-ját egységnyivel gnyivel megváltoztatja ltoztatja.