Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 Míg korábban a középmezőnyben tartózkodott, a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítása óta hátul kullog Magyarország az OECD listáján a nyugdíjalapokban fekvő lakossági befektetések összegét tekintve. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tagjainak így sincs okuk panaszra: a magyar megtakarítók nyugdíjpénztárai hozták a 4. legnagyobb hozamot tavaly 31 ország közül. Az OECD friss tanulmánya szerint Bár 2008 óta folyamatosan nő az OECD-országok nyugdíjalapjainak eszközállománya, komoly problémákkal küzdenek az alacsony növekedési, inflációs és kamatkörnyezetben. Az alacsony kamatok eltérően érintik a szolgáltatással (DB) és a befizetéssel meghatározott (DC) nyugdíj-előtakarékossági rendszereket, előbbieknél ugyanis az intézmény szolvenciáját rontja, utóbbiaknál viszont a tagok befizetéshez képest várható nyugdíjának összegét csökkenti az alacsony kamatkörnyezet.
Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 Az OECD friss tanulmánya szerint E környezet arra készteti a nyugdíjalapokat, hogy portfóliójuk kockázatvállalásának növelésével részt vegyenek a túlzott hozamvadászatban, ám ez negatív pénzügyi sokk esetén az említett kedvezőtlen hatások felerősödésével járhat. A hozamvadászat előtérbe kerülésére utal, hogy 2004-hez képest 2014-re bizonyos országokban nőtt a részvények és az alternatív eszközosztályok (köztük derivatívok és külföldi eszközök) aránya a portfólióban, illetve a hagyományosabb eszközosztályokban is a nagyobb kockázat felé mozdultak el az intézmények. Mindazonáltal 2014-ben (még) bejött ez a stratégia, hiszen kifejezetten erős hozamteljesítményt mutattak a nyugdíjalapok. Az OECD-országokban most először meghaladta kezelt vagyonuk a 25 ezer milliárd dollárt. Ez a szám azt jelenti, hogy az összes nyugdíjcélú megtakarítás 66,8%-át tartották nyugdíjalapban a háztartások.
Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 A nyugdíjalapok által kezelt eszközök állománya a GDP 84,4%-ára rúgott 2014 végén az OECD országaiban, ami jóval magasabb a tanulmány által kiválasztott nem OECDországok 36,4%-os átlagánál. Hollandia jár az élen, itt ugyanis a GDP 159,3%-ára rúg a nyugdíjalapok vagyona. Magyarország a 4. legrosszabb helyen áll a nyugdíjalapok GDParányos vagyona alapján. Hogy nem állunk még rosszabbul, az az önkéntes nyugdíjpénztáraknak köszönhető, a 4,1%-os érték valahol 15-20% között volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítását megelőzően, amivel a középmezőnybe tartoznánk. Az elért hozamok tekintetében már teljesen más helyen található hazánk. Az egyes országok magánnyugdíj-rendszerei egytől egyig pozitív hozammal zárták még a nehéz 2014-es évet is, a nettó reálhozam 1,2%-tól 16,7%-ig terjedt. A Dániától Csehországig terjedő listán Magyarország az előkelő 4. helyet foglalja el. Hollandia nemcsak kiterjedt magán-nyugdíjrendszerére, de annak 2014-es hozamteljesítményére is büszke lehet, szemben Belgiummal, ahol csak a hozamokra igaz ez. Az OECD-országok nyugdíjalapjai átlagosan 5,0%-os nettó reálhozamot értek el 2014-ben, ami nem rossz teljesítmény az általános hozamsivatagban. Annál is inkább, mert az OECD-n kívül csak 1,2%-os átlaghozamot lehetett megfigyelni.
Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 A nyugdíjalapok befektetései az alábbiak szerint oszlottak meg tavaly az OECD országaiban: 51,3% kötvény, 23,8% részvény, 9,6% készpénz és betét.
Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 Míg az OECD-n belül 84,7%, azon kívül 89,6% volt a fenti "hagyományos" eszközosztályok aránya. Bár az OECD-országok csoportjának egészében nem tűnik egyértelműnek a hozamvadászat beindulása, több kisebb országban a részvények, a nagyobbakban pedig az alternatív eszközosztályok előtérbe kerülését figyelte meg a nemzetközi szervezet. Utóbbiakra példa: Brazíliában a kockázati tőke, Kanadában a föld és az ingatlan, Nagy-Britanniában a derivatív instrumentumok, Chile nyugdíjalapjainál a külföldi eszközök nyertek teret a portfólióban. Néhány nagyobb ország kivételével az egyes országok korlátozzák egyébként az alternatív befektetések arányát a nyugdíjalapok portfóliójában, a portfóliók átrendeződése azonban újabb szabályozói beavatkozásokat is hozhat.
MNB: három fő baja van a magyar bankszektornak 2015. november 23. 10:00 Stabil sokkellenálló-képesség jellemzi a magyar bankrendszert, de a gazdasági növekedést még mindig inkább rontja, mint segíti a működése - derül ki az MNB ma közzétett Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből. Utóbbi oka, hogy a piaci alapú vállalati hitelezés még mindig nem állt helyre, a hitelezési hajlandóság jelentősen elmarad a hitelezési képességtől; a jegybank új programjai legalább a kkvhitelezésben 5-10 százalékos bővülést hozhatnak jövőre. A bankrendszer három nagy kihívással néz szembe: 1. a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállása, 2. a magas nem teljesítő hitelállományok kezelése, 3. a jövedelmezőség javítása. A jegybank azt is kiderítette, miért nem váltották ki hitelüket a volt devizahitelesek.
MNB: három fő baja van a magyar bankszektornak 2015. november 23. 10:00 Három nagy problémát lát az MNB A félévente megjelenő Pénzügyi Stabilitási Jelentést három fő üzenettel tette ma közzé a jegybank: A hazai bankrendszer sokkellenálló képessége változatlanul erős: kétéves időtávon a bankrendszer 1445 milliárd forintos tőkepufferrel rendelkezik még stresszpályán is (9,25%-os, megemelt tőkekövetelmény mellett), az alappályán ez 1859 milliárd forint. A likviditási többlet a stresszpályán is megközelíti a 2800 milliárd forintot. A vállalati piaci hitelezés még nem állt helyre: dinamikája nem éri el a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges mértéket. A GDP növekedési üteméhez a bankrendszer még mindig negatívan járul hozzá, igaz, ez a negatívum kisebb, mint 2012-2013-ban. Az MNB szerint ez alapvetően a hitelezési hajlandóság romlására vezethető vissza. A legnagyobb kihívást a piaci hitelezés helyreállítása, a magas nem teljesítő állomány és a jövedelmezőség javulása jelenti.
MNB: három fő baja van a magyar bankszektornak 2015. november 23. 10:00 Ebben bízik a jegybank Utóbbiakra négy megoldás van csőben: A Növekedéstámogató Programon (NHP+PHP) keresztül javulhat a vállalati hitelezés, azonban belül a kkv-hitelezés 5-10 százalékot bővülhet 2016-ban. A MARK Zrt. (akár idei) elindulása jelentős mértékben javíthatja a vállalati portfólióminőséget, a jegybank 2017-től szigorodó tőkekövetelményei pedig a projekthitelek esetében felgyorsítják a tisztítást - a projekthitelek közel fele egyébként nem teljesítőnek számít. A MARK Zrt. tevékenységének köszönhetően az MNB várakozásai szerint 15%-ról alig 5% fölé csökkenhet a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 2017-re. A NET és a magáncsőd mellett az MNB szerint erőteljesebb fenntartható átstrukturálások szükségesek, amit adminisztratív korlátok lebontása segíthet. A költséghatékonyság javítása segítheti a jövedelmezőség javítását, aminek a jegybank szerint továbbra is a bankrendszeri konszolidáció és a portfólió kitisztítása adhat lökést.
MNB: három fő baja van a magyar bankszektornak 2015. november 23. 10:00 A piaci alapú vállalati hitelezés élénkítésében az MNB célja kettős: az NHP fokozatos kivezetése mellett a piaci hitelezési folyamatok ösztönzése. Előbbit az NHP III., kivezetési szakasza (1. szűkített forinthitel, 2. swappal kombinált forinthitel=devizahitel) utóbbit a Piaci Hitelprogram, PHP bevezetése (1. hitelezési feltételekhez kötött kamatcsere ügylet, 2. preferenciális betételhelyezési lehetőség, valamint a banki tőkekövetelményeken keresztüli ösztönzés és a vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása) segíti. A bankok hatékonyságjavulására a jelentés elsősorban a bankméret növelését mint lehetőséget ajánlja a bankok figyelmébe. Ezzel, illetve a bankszektor konszolidációjával nagyobb mérethatékonyság kihasználása válik lehetővé, a menedzseri és egyéb költségek racionalizálhatók, a nagyobb koncentráció bevételi oldalon is előnyökkel jár.
MNB: három fő baja van a magyar bankszektornak 2015. november 23. 10:00 Egy érdekes téma: miért maradt el a hitelkiváltási verseny? Külön foglalkozik a stabilitási jelentés a devizahitelek elszámolását követően várt hitelkiváltási verseny elmaradásával is. A várakozásoktól is jelentősen elmaradó hitelkiváltási volumen oka a jegybank szerint: a kínálati oldalon a jobb hitelképességű ügyfelekre fókuszáltak a bankok, az összes adós közel fele (a nem teljesítő ügyfelekkel együtt) nem volt vonzó a bankok számára, a keresleti oldalon bizalmatlanság és passzivitás jellemzi az ügyfeleket a hitelfelvétel iránt, de sokan nem is tudtak a lehetőségről. Az MNB felmérése szerint az ügyfelek csaknem 60%-a úgy nyilatkozott, nem bízik az új hitelfelvételben, közel 40% pedig hamarosan befejezi a hitele törlesztését. Csaknem 40% a hitelkiváltási eljárást egyébként is túl bonyolultnak találta.
Hójelentés Európa!
Minden személy, vállalkozás és cég más és más, ettől színes a világ! Kérjen egyénre szabott egyedi ajánlatot! szisza: 06 20 915 1998 sziszarisk@gmail.com www.szisza.hu