2009 VI. évfolyam, 4. szám Gyermekjólétis oldalak Híreink: SZOCIONET DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MÓDSZERTANI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI CSOPORT Egyeztető értekezlet konferencia Kedves Kollégák! A védelembe vételi javaslat szakmai elvárásoknak megfelelő elkészítése Pszichológusok az iskolában iskolapszichológia (a gyakorlat oldaláról) konferencia Kérjük, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal, kérdéseikkel továbbra is keressék Módszertani Gyermekjóléti Csoportunkat elérhetőségeinken, melyek a következők: E-mail: gyermekjolet@cssk.hu; gyejo.modszertan@cssk.hu Tel: (82) 424-658 Tel/Fax: (82) 511-388 A Hírlevél letölthető a www.cssk.hu intézményi portálunkról, Letöltések > Hírlevelek > Gyermekjóléti Módszertani Hírlevelek linkeken keresztül. 20 éves a szekszárdi Szociális munkás képzés EGYEZTETŐ ÉRTEKEZLET KONFERENCIA Rendezvények Jogszabályi változások 2009. november 16-án, a Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális- és Gyámhivatala, Egyeztető Értekezlet címmel konferenciát tartott. A konferencia részt vevőit Dr. Horváthné dr. Supala Olga Hivatalvezető asszony köszöntötte, majd ezt követően az alábbi témakörökben kerültek megtartásra az előadások:
1. Családvédelmi eljárás - távoltartás A távoltartás fogalma: A távoltartás a kényszerintézkedések egyik fajtája. Lényege, hogy a terhelt (bántalmazó) szabad mozgáshoz és tartózkodási helyének szabad megválasztásához való jogát korlátozza, a személyi szabadság tényleges elvonása nélkül. Az intézkedés célja, hogy a terhelt (bántalmazó) távol maradjon bizonyos személytől vagy ingatlantól, ennek célja a bizonyítás biztosítása és a bűnismétlés megakadályozása, az elkövetés megelőzése. A sértett védelme érdekében is elrendelhetik. Magyarországon a bíróság, rendőrség is alkalmazhatja Vonatkozó jogszabályok: 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról miatt alkalmazható távoltartásról 52/2009. (IX.30.) IRM rendelet az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól 331/2006. (XII.23.) Korm.rendelet (Gyár) A 2009. évi törvény előzményei, a büntetőeljáráson belüli távoltartás: 2006-ban beépítették a büntetőeljárástól szóló törvénybe a távoltartás intézményét Célja többek között - a tanú befolyásolása, bűnismétlés megakadályozása Csak a büntető eljárás során, 10-30 napig alkalmazható A bíróság dönt róla Az előzetes letartóztatás egyik alternatívája Csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén A szabad mozgáshoz, tartózkodási hely megválasztásához való jogot korlátozza A 2006. évi büntetőeljáráson belüli szabályozás tapasztalatai A büntetőeljáráson kívüli családon belüli erőszak kezelésére nem alkalmas Nem képes garantálni az azonnali biztonságot, elbírálásának átlagos időtartama 6 hónap A jogszabály nem ad határidőt a döntés meghozatalára Az eljárás ideje alatt az elkövető továbbra is erőszakos a családtagjaival, akik vele együtt élnek, neki kiszolgáltatva, esetleg elmenekülve várakoznak A gyakorlatban az ügyészi indítvány nélkül nem rendelik el Több az elrendelése rontott az áldozat helyzetén Családvédelmi eljárás: Feladatot látnak el (jelzési kötelezettség is!) Egészségügyi szolgáltatók Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók Közoktatási intézmények Gyámhatóság Rendőrség Ügyészség Bíróság Pártfogó felügyelői szolgálat Áldozatsegítő, kárenyhítő szervezetek Menekülteket ellátók Társadalmi szervezetek, alapítványok
Családvédelmi koordinációért felelős szerv: városi gyámhivatal Gyámhivatali eljárás menete: Az erre kötelezett intézmények jeleznek a gyámhivatalnak, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik Az intézményeket és a gyámhivatalt együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli az erőszak megelőzése, ártalmainak csökkentése érdekében, más személy jelzése esetén kötelesek visszajelezni A gyámhivatal fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez, ha a jelzési és együttműködési kötelezettségének az intézmény nem tesz eleget A gyámhivatal a bántalmazottat kérésére meghallgatja Ekkor meghallgatja a bántalmazót is Ha jelzés érkezik erőszakról vagy veszélyéről, a bántalmazót és a bántalmazottat meghallgatásuk érdekében megjelenésre hívhatja fel a gyámhivatal. Megjelenésük kötelező. Kérésre a gyámhivatal gondoskodik a jogi, egészségügyi, pszichológiai, mentálhigiénés segítségről A gyámhivatal tájékoztatási kötelezettsége: 1.Bántalmazottnak: Alkalmazható intézkedésekről Jogosultságairól Szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról Büntető és szabs. eljárás lehetőségéről Hamis vád következményeiről 2.Bántalmazónak: Folytatás következményeiről 3. Tájékoztatás bántalmazó és bántalmazott részére Terápiás kezelésekről Segítségnyújtási és konfliktuskezelő lehetőségekről A gyámhivatal a meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalja és a bántalmazott akaratára figyelemmel intézkedik az erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében. A gyámhivatal az eljárásról és a tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. A 2009. évi szabályozás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról Célja: A bántalmazóval sokszor bonyolult érzelmi viszonyban álló bántalmazottnak lehetőséget ad a hatóságtól való segítségkérésre a súlyos vagy végzetes következményekkel járó bűncselekmény áldozatává válás előtt. Hozzátartozónak tekintendő: Ptk. szerinti hozzátartozók, volt házastárs és bejegyzett élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám, gyámolt Távoltartási típusok: ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás Közös szabályaik: Átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a
tartózkodási hely megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, gyermekével való kapcsolattartási jogát. A bántalmazó köteles: Távol tartani magát a bántalmazottól Távol tartani magát az ingatlantól Távol tartani magát más személytől Tartózkodni köteles a bántalmazottal való érintkezéstől 1.Ideiglenes megelőző távoltartás Elrendelő hatóság: rendőrség Esetei: -helyszíni intézkedés során észlelt erőszak esetén hivatalból - bántalmazott, illetve hozzátartozója bejelentésére - gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási vagy szociális munkakörben foglalkoztatott személy, intézmény bejelentésére Elrendelés feltétele: ha a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni Időtartama: 72 óra Elintézési határidő: határozatban haladéktalanul, a helyszínen, előállításkor legkésőbb az előállítás lejártáig. Ezzel egyidejűleg kezdeményezik a bíróságon a megelőző távoltartás elrendelését. Közlése: lehető legrövidebb úton kézbesíteni a bántalmazónak és a bántalmazottnak, gyámolt vagy gondnokolt esetén a gyámhivatalnak is megküldeni Felülvizsgálata: 3 napon belül lehet kérni a bíróságtól 2.Megelőző távoltartás Elrendelő hatóság: bíróság Esetei: - rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el - bántalmazott vagy hozzátartozója kérelmére Elrendelés feltétele: ha a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni Időtartama: legfeljebb 30 nap Elintézési határidő: rendőrségi intézkedéstől 3 napon belül, kérelem esetén 3 munkanapon belül Alaptalan kezdeményezés szankciója: szabálysértés miatt 150.000.- Ft-ig terjedő pénzbírság, ha elrendelték a távoltartást a valótlan tény alapján (Előadó: Dr Riedel Tamás Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal vezetője) 2. A 3 év alatti átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattatása A gyermekek gondozási helye: Összesen 64 kiskorú. Gyermekotthon: 34 Nevelőszülő: 30 Ki jogosult a kapcsolattartásra? (esetszám) Anya: 19 (Apa meghalt: 1) Képzelt apa: 6 Családi jogállás rendezetlen:4 Szülők: 37 Szülők+nagyszülők: 4 Szülők+testvérek: 1 Anya+anyai nagyszülő: 3 Kapcsolattartás formája, időtartama
Időszakos kapcsolattartás: 3 gyermek esetében engedélyezték a hivatalok, mindegyik a páros ünnepek alatt kerül sor a kapcsolattartásra 2 óra időtartamban Folyamatos kapcsolattartás: 27 gyermek esetében történik hétvégén a kapcsolattartás, a többi hétköznap, a kapcsolattartásokra egy testvérpárt leszámítva minden délután négy óra előtt kerül sor, az esetek döntő többségében délelőtt gyakorolhatják jogukat a szülők. A kapcsolattartás időtartama: 4 korlátlan az anya kapcsolattartási joga, mivel 2 anyaotthoni elhelyezésben részesültek, 2 pedig az átmeneti nevelt anya egy gondozási helyen van gyermekével. A kapcsolattartás időtartama: Havonta 1x 1 óra: 13 1 óra 15 perc: 1 2 óra: 25 3 óra: 3 4 óra: 1 A kapcsolattartás időtartama: Havonta 2x 1 óra: 7 2 óra: 4 3 óra: 1 A kapcsolattartás időtartama Kéthetente 1 óra: 3 2 óra: 2 A kapcsolattartás időtartama: Hetente 1 óra 1 1 óra 30 perc: 1 2 óra: 1 A kapcsolattartás időtartama: Az esetek 64 %-ában a kapcsolattartás jogosultja havonta egy alkalommal találkozhat a gyermekkel. A 43 esetből 39-ben két óra, vagy annál kevesebb a folyamatos kapcsolattartás időtartama. Ez mindenképpen megkérdőjelezi a kapcsolattartás jogintézményének célját, azt, hogy a találkozásoknak arra kellene szolgálniuk, hogy a jogosultak és a gyermekek között a családi kapcsolatot fenntartsák. A nevelésbe vétel során a kapcsolattartás újabb funkcióval egészül ki, optimális a kapcsolattartási jog megfelelő terjedelme, és a kapcsolattartás folyamatos megtörténte az legerősebb mozgatórugója a gyermek átmeneti nevelésbe vétele megszűnésének. Hetente csak a gyermekek 4 %- a találkozhat a családtagjával A kapcsolattartás helyszíne: Gondozási hely: 39 A fenti szám úgy oszlik meg a gyermekotthonban és a nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek között, hogy gyermekotthoni elhelyezéskor minden a gondozás hely a kapcsolattartás helyszíne, nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek esetében pedig csak 5 gyermek esetében
helyszíne a kapcsolattartásnak a nevelőszülő lakása. A kapcsolattartás helyszíne: A vizsgált korcsoportban a nevelőszülőnél nevelkedő további 25 gyermek esetében a kapcsolattartás helyszíne a következőképpen alakul: Kapcsolattartási ügyelet gyermekjóléti szolgálatnál: 5 Gyermekotthon: 4 Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: 13 Egyéb: 3 Ebből: Orvosi rendelő: 1 Általános kollégium: 1 iskolai Gyámi-gondozói tanácsadó helyisége: 1 A kapcsolattartás egyéb formái: 19 általános jelleggel a döntésbe foglalták, hogy a szülőt megilleti az ajándékozás, csomagküldés, levelezés és a telefonon való kapcsolattartás joga 2 a csomagküldést és a telefonon való kapcsolattartást konkrétan szabályozták 1 az apa szabadságvesztés büntetése miatt szabályozták a telefonon történő, valamint a csomag és levélküldés keretében zajló kapcsolattartást 1 a csomagküldést szabályozták konkrétan 2 a telefonos kapcsolattartást szabályozták konkrétan 25 kiskorú esetén került sor a kapcsolattartás egyéb formáinak szabályozására, azonban csak hat gyermek esetében történt konkrét szabályozás. A kapcsolattartás egyéb formái tekintetében a telefonon történő kapcsolattartás a legproblémásabb. Szabályozására általában akkor szokott sor kerülni, ha a kapcsolattartás jogosultja visszaélésszerűen él azzal a jogával, hogy felhívhatja a gyermekét. A vizsgált korcsoporttal való telefonos kommunikáció jellegéből következik a kapcsolattartás egyéb formáinak ilyen alacsony számú szabályozása. Eltérés az egyéni elhelyezési tervtől: Egy gyermek esetében tért el a gyámhivatal a szakszolgálat által készített eredeti elhelyezési tervtől. Az ügyben a gyámhivatal kérte a kapcsolattartás helyszínének módosítását a szülők kérelme alapján - a szakszolgálattól, mert az a részükre így megfelelőbb lett, jobban elősegíthette a kapcsolattartás céljának megvalósulását A kapcsolattartás megvalósulásának gyakorisága: Rendszeres, a szabályozásnak megfelelő kapcsolattartás: 27 Eleinte rendszeresen megvalósult, jelenleg a szabályozásnál ritkábban, rendszertelenül, de van kapcsolattartás: 7
Eleinte rendszeresen megvalósult a kapcsolattartás, jelenleg nincs kapcsolattartás:1 Egyik szülő nem teljesíti a kötelezettségét, a másik a szabályozásnak megfelelően tartja a kapcsolatot: 3 A kapcsolattartás megvalósulásának gyakorisága: A kapcsolattartás rendszertelen, nem a szabályozásnak megfelelő, de a gyermeket látogatják: 5 Csak telefonon valósul meg a kapcsolattartás (az anya kéthavonta érdeklődik): 1 Nem tartják a jogosultak a kapcsolatot a gyermekekkel: 13 A gyámhivatalnak még nincs információja: 3 Az anya a gyermekkel egy helyen van (anyaotthon, lakásotthon): A kapcsolattartás megvalósulásának gyakorisága: A gyermekek 42%-a esetében rendszeres, a szabályozásnak megfelelő a kapcsolattartás, 20 %-uk esetében nem tartják a kapcsolatot a szülők a kiskorúakkal. A kapcsolattartási jog újraszabályozása, korlátozása, szüneteltetése, megvonása: A fenti intézkedésekre 44 gyermek esetében nem került sor. Újraszabályozás: Gondozási hely változása miatt: 12 A kapcsolattartás gyakoribbá tétele miatt: 2 Óvodai beíratás miatt az eredeti időpont nem volt megfelelő: 1 Kérelemre megváltoztatásra került a kapcsolattartás helyszíne, időpontja: 1 Szüneteltetés Örökbe fogadhatónak nyilvánítás miatt: 5 A kapcsolattartás hiányában sorra kerülő örökbe fogadhatónak nyilvánítás. 8 gyermek esetében történt meg az örökbe fogadhatónak nyilvánítás 6 gyermek esetében folyamatban van az eljárás A kapcsolattartás célja a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa b) a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A kapcsolattartás lehetséges céljai átmeneti nevelésbe vétel esetén Példák: ismerje meg egymást (jobban) a szülő és a gyermek abban az, ha ez eddig akár a kommunikáció hiánya, akár valós, fizikai távollét miatt nem történt meg; a szülő kövesse figyelemmel a gyermek életének alakulását, fejlődését, ismerje meg hol, hogyan él; a szülő segítése abban, hogy tudjon játszani, beszélgetni a gyerekével, hogy megértse a jelzéseit; a megromlott kapcsolat helyreállítása;
trauma feldolgozása, ha a szülő bántalmazta a gyermeket; a gyermek hazatérése előtt ennek előkészítése, felkészítése az otthoni életre, a szülő felkészítése a gyermekkel való foglalkozásra. A kapcsolattartás szabályozásának folyamata átmeneti nevelésbe vétel esetén I. Az eljárás során a városi gyámhivatal meghallgatja a szülőt, a szülő nyilatkozatát figyelembe veszi a szabályozásnál II. A gyámhivatal beszerzi a szülők lakóhelyén készített környezettanulmányt, a gyermekjóléti szolgálatnál, valamint a jegyzői gyámhatóságnál keletkezett iratokat, ezek tartalma a kapcsolattartás kérdésében is jelentőséggel bír III. A gyámhivatal köteles tárgyalást tartani az átmeneti nevelésbe vételre irányuló eljárás során, ezt úgy kell megtartani, hogy a kapcsolattartásra vonatkozóan is tisztázzák a kérdéseket, lehetőségeket IV. A gyámhivatalnak az eljárás során be kell szereznie a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített egyéni elhelyezési tervet, a tervnek tartalmaznia kell a kapcsolattartásra vonatkozó javaslatot. V. Az egyéni elhelyezési tervben a kapcsolattartás mindegyik formájára vonatkozó javaslatnak kell szerepelnie VI. Amennyiben az egyéni elhelyezési tervben javasolt kapcsolattartással a gyámhivatal nem ért egyet, mert az általa beszerzett bizonyítékok alapján más szabályozást látna jónak, nem változtathat a szakszolgálat által javasolt egyéni elhelyezési terven VII. Egyet nem értés esetén a mérlegelés szempontjait megjelölve újabb terv elkészítését rendeli el. VIII. Amennyiben ezt sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart, és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja IX. A gyámhivatal döntést hoz, melynek része a kapcsolattartás szabályozása Családgondozás Az átmeneti nevelésbe vétel átmeneti jellegű gyermekvédelmi intézmény, a rendszernek azt kell biztosítania, hogy a gyermek hazagondozhatóvá váljon. Ehhez elkerülhetetlen a szülő gyermek közötti kapcsolat fennállása, és annak megfelelő volta. A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat családgondozója együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni. A családgondozó feladata: A családgondozó feladata különösen a) a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására, b) a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a
gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel, c) az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, d) a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre, e) a hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése. A gyermekjóléti szolgálat családgondozójának feladatai: A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a) a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, b) a szülő életkörülményeinek alakulásáról (Előadó: Dr Horváth László gyámügyi ügyintéző Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális-és Gyámhivatala) 3. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő 9 év alatti gyermekek sorsának rendezése Elmúlt évek statisztikai adatai 2001- és 2006 között: - Családjába visszakerült gyermek (évente): 4,6-5,3 % - Örökbefogadó családba került gyermek (évente): 5,6-6,7 % Családba kerülés országos szinten: 11 % A felmérés célja: Annak vizsgálata, hogy a jogszabályokban előírt alapvető gyámhivatali eljárások megtörténtek-e, s amennyiben a felülvizsgálat eredménye az, hogy a szülő nem tart kapcsolatot gyermekével, nem változtatott körülményein, megtörténtek-e az örökbefogadás előmozdítására hivatott intézkedések Résztvevők, elemzés: Részt vevők köre: - Városi gyámhivatalok - Területi gyermekvédelmi szakszolgálatok - Az elemzés megyénként történt 1. kérdés: Ideiglenes hatályú elhelyezéstől az átmeneti nevelésbe vételig eltelt napok száma a 2008. évben ideiglenes hatállyal elhelyezett
és ezt követően átmeneti nevelésbe vett 6 év alatti gyermekek esetében. A kiküldött adatlapokon a következő kérdések szerepeltek: - Gyermek neve, születési ideje, - Beutaló szerv, határozat kelte, - Felvétel ideje, átmeneti nevelésbe vétel ideje, - Átmeneti nevelésbe vevő hatóság megnevezése, - Fellebbezés benyújtására sor került-e, - Ideiglenes elhelyezésben eltöltött napok száma 1. Kérdésre adott válaszok összesítése I. - Ideiglenes hatályú elhelyezés (2008-ban): 84 gyermek esetében - Ebből átmeneti nevelésbe került: 65 gyermek - Beutaló szerv: - Jegyző, körjegyző: 51 - Rendőrség: 8 - Gyámhivatal: 6 Résztvevők, elemzés Részt vevők köre: - Városi gyámhivatalok - Területi gyermekvédelmi szakszolgálatok - Az elemzés megyénként történt 1. kérdés: Ideiglenes hatályú elhelyezéstől az átmeneti nevelésbe vételig eltelt napok száma a 2008. évben ideiglenes hatállyal elhelyezett és ezt követően átmeneti nevelésbe vett 6 év alatti gyermekek esetében. A kiküldött adatlapokon a következő kérdések szerepeltek: - Gyermek neve, születési ideje, - Beutaló szerv, határozat kelte, - Felvétel ideje, átmeneti nevelésbe vétel ideje, - Átmeneti nevelésbe vevő hatóság megnevezése, - Fellebbezés benyújtására sor került-e, - Ideiglenes elhelyezésben eltöltött napok száma 1. Kérdésre adott válaszok összesítése II. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől az átmeneti nevelésbe vételig eltelt napok száma, a 65 fő esetében: 0-30 nap: 0 gyermek 91-100 nap: 2 gyermek 31-40 nap: 1 gyermek 101-110 nap: 10 gyermek 41-50 nap: 6 gyermek 111-120 nap: 3 gyermek 51-60 nap: 5 gyermek 121-130 nap: 4 gyermek 61-70 nap: 8 gyermek 131-140 nap: 3 gyermek 71-80 nap: 15 gyermek 141-150 nap: 2 gyermek 81-90 nap: 5 gyermek 151-160 nap: 1 gyermek Átlagosan id. hatályú elhelyezésben eltöltött napok száma: 81 nap 1. Kérdésre adott válaszok összesítése III. Az összesen 84 ideiglenes hatályú elhelyezést követően 19 került sor a felülvizsgálat eredményeként az ideiglenes intézkedés megszüntetésére A megszüntetés oka: - családba fogadás: 12 -illetékesség változása: 6 - hazakerülés: 1 Átlagosan id. hatályú elhelyezésben töltött napok száma a 19 fő esetében: 71 nap
2. Kérdés: 2008 évben átmeneti nevelésbe vett 6 év alatti gyermekek kapcsolattartásának szabályozása kiküldött adatlapon a következő kérdések szerepeltek: - Gyermek neve, születési ideje, - Szakszolgálat. javaslata a kapcsolattartás gyakoriságára, időtartamára, - Kapcsolattartás helyére tett javaslat, - Gyámhivatal szabályozásának tartalma a javaslathoz képest, - Szakszolgálat javaslatától való eltérés indokai, - Az átmeneti nevelésbe vételről rendelkező határozatban hivatalból történt-e a szabályozás, - A szabályozás egyediesített-e, - Mennyiben igazodik a szabáyozás gyakorisága a gyermek életkorához, a szülők körülményeihez, lakóhelyüktől való távolsághoz? 2. Kérdésre adott válaszok összesítése I. Somogy megyében 2008-ban 49 fő 6 év alatti gyermek átmeneti nevelésbe vételére került sor. A szakszolgálat a következők szerint tett javaslatot: Kapcsolattartás gyakorisága: - Havonta 1 alkalommal: 36 gyermek esetében - Hetente 1 alkalommal: 4 gyermek esetében - Havonta 2 alkalommal: 5 gyermek esetében - A hét minden napján: 2 gyermek esetében - Havonta 5 alkalommal: 1 gyermek esetében - Közös elhelyezés anyával anyaotthonban: 1 gyermek 2.Kérdésre adott válaszok összesítése II. A szakszolgálat javaslatainak alakulása a kapcsolattartás időtartamának szempontjából: - 1 óra időtartam: 8-2 óra időtartam: 29-3 óra időtartam: 6-4 óra időtartam: 1 - Anyával közös elhelyezés: 1 - Nincs adat: 3 2.Kérdésre adott válaszok összesítése III. Szakszolgálat javaslatainak alakulása a kapcsolattartás időpontja szempontjából: - hétköznap: 13 - Hétvégén: 10 - Hétvégén és hétköznap egyaránt: 1 - Gyámmal történő egyeztetés alapján:2 - Nincs rendelkezésre álló adat: 23 2. Kérdésre adott válaszok összesítése IV. Szakszolgálat javaslatainak alakulása a kapcsolattartás időpontja szempontjából: - hétköznap: 13 - Hétvégén: 10 - Hétvégén és hétköznap egyaránt: 1
- Gyámmal történő egyeztetés alapján: 2 - Nincs rendelkezésre álló adat: 23 A szakszolgálat javaslatainak alakulása a kapcsolattartás helye szempontjából: - Gyermekotthon: 30 fő - Nevelőszülő lakásán: 5 fő - Gyermekjóléti szolgálatnál: 1 fő - Lakásotthonban: 3 fő - Szakszolgálat helyiségében: 5 fő - Nevelési tanácsadóban: 1 fő - Anyaotthonban: 1 fő - Polg. Hivatal által bizt. helyiség: 1 fő - Nincs rendelkezésre álló adat: 2 fő 2. Kérdésre adott válaszok összesítése V. A gyámhivatalok, egy esetet kivéve, a szakszolgálat javaslatával megegyező döntést hoztak. - Kapcsolattartás hivatalból történő szabályozása: 22 - Kapcsolattartás szabályozása a szülő kérésére: 22 - Nincs adat: 5 eset - Egyediesített határozat született (nem házirenddel megegyező): 26 3. kérdés: Átmeneti nevelésbe vett szülői kapcsolattal nem vagy csak rendszertelen kapcsolattal rendelkező 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatónak nyilvánítása Somogy megyében: - 44 fő átmeneti nevelésbe vett, szülői kapcsolattal nem vagy csak rendszertelen kapcsolattal rendelkező 9 év alatti gyermek van - Ebből 13 fő esetében indult örökbe fogadhatónak nyilvánítás ügyében eljárás Az örökbefogadhatónak nyilvánítást kezdeményezte: - Szakszolgálat: 4 - Szociális és Gyámhivatal: 1 - Gyermekjóléti Szolgálat: 1 - Gyám: 2 - Nevelőszülői tanácsadó: 1 - Hivatalból indult az eljárás: 4 4. kérdés: 2008-ban örökbefogadhatónak nyilvánításra tett javaslatok száma, a született döntések, illetve az idei évre áthúzódó döntések száma Érkezett javaslatok száma: 19 Született döntések száma: 16 2009-re áthúzódott döntések száma: 2 A gyermek tartós nevelt lett: 1 () Elhúzódás oka: megkeresett társhatóság több hónap után érkezett válasza (Előadó: Pálné Dr. Takács Babett gyermekvédelmi szakreferens Dél- Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális-és Gyámhivatala) 4. A gyermekjóléti szolgálatok hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatai 2009. évi LXXIX. törvény 2009. évi LXXIX. törvény
1. A gyermekjóléti szolgálatok a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el, így kötelesek a 2. (1)-ben rögzített más szervekkel együttműködni, őket tájékoztatni és jelezni a GYámhivatalnak, ha erőszak veszélyét észlelik (GYH feladatai; fegyelmit is kezdeményezhet!) 2. Hozzátartozó: Ptk. 685. b) szerinti (közeli és nem közeli), továbbá a volt házastárs/bejegyzett élettárs, gyám, gyámolt, a gondnok, gondnokolt is. 3. Ideiglenes megelőző távoltartás: rendőrség, max. 72 óra - Fontos: maga a távoltartás a bü. eljárásban alkalmazható kényszerintézkedésként 2006 óta él, de az más tv. hatálya alá tartozik, más szabályokkal! - Gyámhivatal (mint a családvédelmi koordinációért felelős szerv!) a tv. alapján folytatott eljárásáról tájékoztatja a rendőrséget Ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat főbb tartalmi elemei: - tartózkodási szabadság korlátozása, (közösen használt ingatlan spec. helyzetű!), tartózkodás a bántalmazottól való érintkezéstől, azonnali végrehajthatóság - szülői felügyeleti és kapcsolattartási jog szünetelése! (Csjt. módosult!) - a kötelezettség megszegése szabálysértés (bíróság jár el) A határozat meghozatalát a gyermekjóléti szolgálat is kezdeményezheti! 9. (3)-(4) bek.: Ha a bántalmazott háztartásában kk. él, a határozatot a gyermekjóléti szolgálatnak meg kell kapnia és a meghozatalt követő 24 órán belül intézkedni kell! (Felkeresés, segítő kapcsolat; intézkedés a kk-t veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében) 4. Megelőző távoltartás: bíróság, nemperes eljárás, max. 30 nap - A rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha id. megelőző távoltartást rendelt el, egyébként a bántalmazott, vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója kezdeményezheti az eljárást. (Előadó: Dr Kelemen Katalin gyermekvédelmi szakreferens Dél- Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális-és Gyámhivatala) A védelembe vételi javaslat szakmai elvárásoknak megfelelő elkészítése A SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Csoportja az elmúlt évben történt ellenőrzései alkalmával sok azt tapasztalta, hogy a védelembe vételi javaslat nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készült el. Továbbá a védelembe vétel felülvizsgálatával kapcsolatos tájékoztató és adatalapok vezetése körül is akadtak bizonytalanságok. A leggyakrabban tapasztalt hibák az alábbiak voltak: A védelembe vételi (védelembe vétel felülvizsgálatával kapcsolatos) javaslathoz nem került csatolásra az észlelő-és jelzőrendszeri tagok előzetes írásos véleménye. A javaslatból hiányozott az addigi gondozás tapasztalatainak összegzése, családtagok együttműködési készsége, jövedelmi viszonyok, lakhatási körülmények. A védelembe vételi javaslathoz nem kerültek csatolásra a korábbi gondozás során felvett adatlapok. A védelembe vételi javaslat végén nem történt meg a
javaslat a kirendelhető családgondozó személyére, valamint a családtagokkal szembeni magatartási szabályok megfogalmazására. Az alábbiakban a védelembe vételi javaslat jogszabályi előírásoknak megfelelő elkészítéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a területen dolgozó szakemberek számára: A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, javaslatot tesz a Gyvt. 68. (3) bekezdése alapján szükséges intézkedésekre /149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet 84.. (2)/ A védelembe vételi javaslathoz csatolandó Gyermekeink védelmében elnevezésű nyilvántartási rendszer adatlapjai: T Törzslap, GYSZ- 1 Esetfelvételi lap amennyiben a javaslatot nem előzte meg önkéntes együttműködésen alapuló családgondozás. Abban az, ha a védelembe vételi javaslat előtt önkéntes együttműködésen alapuló családgondozás folyt: T Törzslap, GYSZ-1 Esetfelvételi lap, ( GYSZ-2 ), GYSZ-3, GYSZ-3 Betétlap (Egyéni gondozási nevelési terv) adatlapok kerülnek csatolásra. A gyermekjóléti szolgálat javaslatának készítésénél figyelembe veszi az érintett jelzőrendszeri tagok írásos véleményét. Tekintettel arra, hogy a gyermekjóléti szolgálat javaslatát az érintett észlelő és jelzőrendszeri tagok véleménye támasztja alá szükséges mind a védelembe vételi javaslathoz, mind a védelembe vétel felülvizsgálatával kapcsolatos javaslathoz a jelzőrendszeri tagok előzetes írásos véleményét mellékelni. A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a) védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, b) a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. Intézkedésekre: / 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 22..(5)/ A védelembe vétel felülvizsgálata során, a GYSZ-6 Helyzetértékelő lap kerül felvételre. Az adatlap továbbítása történhet a javaslat (tájékoztató) mellékleteként, vagy az adatlap egyedüli továbbításával is. (Szerkesztette: Solymosi Mária módszertani koordinátor SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Csoport)
Pszichológusok az iskolában iskolapszichológia (a gyakorlat oldaláról) konferencia A Bárci Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 2009. november 10-én a Pszichológusok az iskolában iskolapszichológia (a gyakorlat oldaláról) elnevezéssel magas színvonalú konferenciát szervezett. Betekintés a konferencia előadásaiba: 1. Na és Akkor mi van? (Előadók: Dr. Benczéné Csorba Margit, igazgató, pedagógiai szakértő és Csikvárné Takács Anikó Módszertani központ vezetője, pedagógiai szaktanácsadó) A normaszegő megatartás régebben enyhébb formában mutatkozott meg, mint napjainkban a fiatal, iskoláskorú gyermekeknél. A korábbi években a beszólás, szóbeli tiszteletlenség volt a leggyakoribb probléma, amivel a tanároknak, valamint a diáktársaknak szembesülniük kellett. Ma a düh és a fizikai agresszió megnyilvánulása a kortársak, vagy akár a tanárok felé sem ritka. Az azonnal kielégíthető vágyak túlsúlyba kerültek, a gyermekek, amit meg akarnak kapni azt azonnal, akarják. A televízió is ezt kommunikálja feléjük,. mert megérdemlem mondja a reklám. Ha nem kapják meg azonnal, vagy egyáltalán amire vágynak, az dühöt szül, belső feszültséget eredményez, amit a környezet nehezen, vagy egyáltalán nem (tud) kezel (ni). Az áldozattá válás folyamata: vannak bizonyos személyiségjegyek, amik alapján úgymond kiválasztódik egy gyerek arra, hogy bántalmazva legyen. Ezek: kevés önbecsülés, érzelmi biztonság valamint stabil családi háttér hiánya, stigmatizálás. A traumatizált gyermek rossz helyen van, rossz időben. A mai világ nagyon felgyorsult. Kevés idő alatt zajlik le sok változás, akár a gazdaságot, a technikai fejlődést, akár a családon belüli viszonyokat tekintve (ma hirtelen elveszítheti valaki az állását, lakását, sok házasság felbomlik). Nehéz a gyors tempóhoz alkalmazkodni, a felnőtteknek is, a gyerekeknek is. Meg kell tanulni alkalmazkodni a változáshoz. 2.Iskolapszichológiai munka a gyakorlatban:a szorongás és a médiaártalom megjelenési formái az általános iskolás gyermekeknél (Előadók: Szigeti Mónika pszichológus és Varga Viktória pszichológus) A szorongó gyermek annyit teljesít, hogy elkerülje a kudarcot. Az egészséges gyermek azért teljesít, mert eredményt akar. Szorongás tünetei lehet a Tic, vagy akár táplálkozászavar is. A televízió helye, káros hatásai:a mai rajzfilmcsatornák némelyikén szinte csak rajzfilm köntösbe bújtatott akciófilmeket adnak, amiket kisiskolások, vagy óvódások is nézhetnek. Nincs szülői kontroll a látott rajzfilm felett. Az efféle rajzfilmekben sorra gyilkolnak, megfélemlítenek, verekednek a mesehősök, amikkel/akikkel a gyerekek azonosulnak. A mesetudat csak 4-5 éves korra alakul ki, addigra tudja elválasztani a gyerek a mesét a valóságtól. Ugyanígy a számítógépes játékok is negatív mintát nyújtanak a konfliktuskezelésre. Továbbá a számítógép a valódi szociális kapcsolatot kiépülését is akadályozza.
3.Krízisintervenció és az öngyilkosság megelőzésének lehetőségei az iskolapszichológiai tevékenységben (Előadó Buzsáki Tünde iskolapszichológus) A szakember fontosnak tartja a prevenciót az iskolákban. Ha már volt egy öngyilkossági kísérlete a gyermeknek, fontos, hogy az iskolában a pedagógusok nyomonkövessék a gyermek teljesítményét, baráti kapcsolatainak alakulását. Abban az, ha felmerül a gyanúja, hogy a gyermek esetleg öngyilkossági kísérletre készül, mielőbb fel kell venni a kapcsolatot a családdal, az esetleges támogató személyekkel. Különös figyelemmel kell kísérni azokat a gyerekeket, akik egy osztályban, közösségben peremhelyzetre szorultak, a közösség kirekesztette őket. Idézet a szakember előadásból: Az öngyilkos nem meghalni szeretne, hanem máshogyan élni. Mai gyermekek, mai nevelés (Előadó: Dr. Ranschburg Jenő pszichológus) Ma nagyon sok a csonka család, az elvált, gyermekét egyedül nevelő szülő. Nincs apa minta a gyermekek életében, ami nem csak a fiúknak okoz problémát, hanem a lányoknak is. A gyermek születése pillanatában akar lenni valami. A szülőnek az a dolga, hogy rátaláljon arra, milyen a gyermeke karaktere. A mai világ értékvesztett, a szülők arra nevelik a gyermeküket, hogy pénzt keressenek, nincsenek meg a világban azok a pontok, irányvonalak, amik mentén rátalálhat a gyermek saját magára, illetve ami a szülőnek segítség lehet a keresésben. Fontos lenne, hogy egy családon belül szülessenek harmadik és negyedik gyermekek is. Minél hátrább van a gyermek a születési rangsorban annál eredetibb, kreatívabb. A világnak szüksége lenne ilyen emberekre. Ma nagy probléma az empátia hiánya. A szülőkben és a világban is kevés van. A pszichopata triász: nem szeret: állandóan a figyelmet keresi, agresszivitással vagy bohóckodással és meg is kapja. -nem tanul: nem érzékeny a büntetésre, hiába hozzuk a szabályokat, fütyül rá, mert fontosabb a viselkedéséből folyó haszon -nincs bűntudata: nem vállalj a felelősséget ezért nincs bűntudat A mai gyermekek már mások, mint a régiek. Meg kell tanulni motiválni, kezelni ezeket a gyerekeket. (Szerkesztette: Mosoniné Takács Orsolya családgondozó, SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Csoport) 20 éves a szekszárdi szociális munkás képzés 2009. november 20.-án, a SzocioNet Dél- Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ gesztorszervezete és a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának szervezésében, Szekszárdon került megrendezésre a 20 éves a szekszárdi Szociális munkás képzés című rendezvény, egy kétnapos szakmai találkozó második napján. A megnyitót a Pécsi Tudományegyetem, az Illyés Gyula Főiskolai Kar és Szociális Munka és Szociálpolitika Intézet vezetője, Dr. Nagy Janka Teodóra, valamint a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató
Központ igazgatója, Szabó János tartotta. Ezt követően, a 20 évvel ezelőtti kezdetekről, emlékezett meg Dr. Tolnai Gyula, aki nemrég az Illyés Gyula Főiskolai Karának, Szociálpolitikai Tanszék vezetője volt. Majd a továbbiakban az alábbi Plenáris előadások következek: 1. A szakma és a képzés kapcsolata" Előadó: Vass Péter alelnök - Szociális Szakmai Szövetség 2. A szociális képzések jövője" Előadó: Rádli Katalin főosztályvezető helyettes - Oktatási és Kulturális Minisztérium 3. 20 éves a szociális munkás képzés" Előadó: Nemes Judit elnök - Iskolaszövetség A délután folyamán a résztvevők, előzetes választásuk szerint, a következő szekcióüléseken vettek részt. 1. Aktuális jogszabályi változások a szociális szférában Szekcióvezető: Dr. Nagy Janka Teodóra - Erdős Zsuzsanna 2. Új törekvések a szociális képzésekben Szekcióvezető: Kocsis Erzsébet - Benyes Rita 3. A segítők segítése: a szupervízió Szekcióvezető: Bányai Emőke - Kolutácz Györgyné 4. Szociális kutatások a képzésekben Szekcióvezető: Pattyán László - Gyurokné dr. Bódi Csilla 5. Útban a professzionalizálódás felé: a szakmai készségfejlesztés a képzésben Szekcióvezető: Tolácziné Varga Zsuzsanna - Goldmann Tamás 6. Hogyan tovább? Az alap- és mester szociális képzések dilemmái Szekcióvezető: Csürke József - Szabó János RENDEZVÉNYEK Tisztelettel meghívjuk Önt a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ és a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ, mint fő együttműködő partner által szervezett nyitó konferenciára. A Konferencia helyszíne: Kapos Hotel Kristályterme, Kaposvár, Ady E. U. 2. Időpont: 2010. január 26. 10.00-15.00 óra között. A Konferencia címe: Karöltve -Partneri együttműködés a családból kiemelt gyermekek érdekében". (A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által támogatott, GYV-SZF-09-A-0002 kódjelű pályázat keretében) Program: 9.30-10.00 Érkezés, regisztráció 10.00-10.10 Köszöntő Erdős Zsuzsanna Módszertani Csoport vezetője (SzocioNet DDRMHSZK), és Porczió Györgyné Igazgató (SMGYK) 10.10-10.40 A GYV-SZF-09-A-0002 kódjelű pályázati program részletes bemutatása Előadó: Tarsoly Edéné (SzocioNet DDRMHSZK Gyermekjóléti Csoport mb. vezetője)
10.40-11.10 A megyei gyermekjóléti szolgálatok részéről visszaérkezett kérdőívek eredményének ismertetése és értékelése Előadó: Solymosi Mária (SzocioNet DDRMHSZK Gyermekjóléti módszertani koordinátor) 11.10-11.30 Az elmúlt évtized tapasztalatai a hazagondozásban Előadó: Vörösné Hári Erzsébet (SMGYK igazgató-helyettes) 11.30-11.50 A szakellátás intézményei részéről beérkezett kérdőívek ismertetése és értékelése Előadó: Troszt Éva (SMGYK igazgatóhelyettes) 11.40-11.55 A pályázat rövid- és hosszútávú célkitűzéseinek összegzése, a beérkezett kérdőívek tapasztalatai alapján Előadó: Lenhofferné Salamon Éva (SzocioNet DDRMHSZK Gyermekjóléti Csoport munkatársa) 11.55-12.15 Partnereink felkérése együttműködésre, az együttműködés értelmezése, munkaformák Előadó: Tarsoly Edéné (SzocioNet DDRMHSZK Gyermekjóléti Csoport mb. vezetője) 12.15-13.00 Büféebéd 13.00-14.00 Műhelymunka a munkacsoportok tagjai részére kérdések, dilemmák, ötletek (koordinálja: Solymosi Mária és Troszt Éva) 14.00 Összegzés, zárás (A meghívót a módszertani gyermekjóléti szolgálat elektronikusan megküldte a Somogy megyében működő gyermekjóléti szolgáltatók felé.) Meghívó Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetén belül működő Kriminál- és börtönpedagógiai Szakmai Műhely és a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete egy napos szakmai konferenciát rendez Zárt ajtók nyitott lelkek címmel a gyermek- és fiatalkori agresszivitás és bűnelkövetés témakörében 2010. február elsején 9 órai kezdettel a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében. A KONFERENCIA CÉLJA: A konferencia célkitűzése, hogy megismertessük a büntetésvégrehajtási intézetekben, javítóintézetekben folyó pedagógiai és pszichológiai munkát, a legújabb kutatási eredményeket, terápiás lehetőségeket a szélesebb értelemben vett szakmai közönséggel, a téma iránt érdeklődőkkel. Célunk, hogy az eddig inkább zárt közösségként működő büntetés-végrehajtási intézetek külső kapcsolatai erősödjenek a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel annak érdekében, hogy a kettő közötti szakmai párbeszéd elindulhasson. Ezen kívül szeretnénk segíteni a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokat abban, hogy a serdülőkori agresszivitás kezelésével, a bűnmegelőzés alternatíváival megismerkedhessenek, meglássák azokat a lehetőségeket, melyekkel segíthetik a deviáns, kriminalizálódás útjára lépett fiatalokat.
A KONFERENCIA TÉMÁI: Agresszivitás serdülőkorban Pszichológiai munka a kriminalizálódott fiatalok körében Fiatalkorú bűnelkövetők oktatásának helyzete Pártfogás és utógondozás Bűnmegelőzés és prevenció Iskolai gyermekvédelem A jelentkezési lap és a konferenciával kapcsolatos információk letölthetőek: http://hegedus.name További információkkal kapcsolatosan a konferencia szervezőjénél lehet érdeklődni az alábbi e-mail címen, valamint telefonszámon: dr. Hegedűs Judit Tel.: 06 20 511-5226 kriminalpedagogia@gmail.c om hegedus.judit@ppk.elte.hu Helyszín: Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási Intézete, 2316 Tököl, Ráckevei u. 6. szocialis.szakma-bounces@lev- (Forrás: lista.hu) JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 319/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent: MK 2009/193. (XII. 29.), Hatályos: 2010. 01. 01 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2009/189. (XII. 22.), Hatályos: 2009. 12. 25., 2010. 01. 01. 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről Megjelent:MK 2009/193. (XII. 29.), Hatályos: 2010. 01. 01. 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről Megjelent: MK 2009/193. (XII. 29.), Hatályos: 2010. 01. 01. 2009. évi CLX. törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről Megjelent: MK 2009/196. (XII. 30.) Hatályos: 2009. 12. 31. - kivétellel
2009. évi CLXI. törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről Megjelent: MK 2009/196. (XII. 30.) Hatályos: 2009. 12. 31. kivétellel A 2010. január 1-jétől hatályos változások, tekintettel a gyermekjóléti szolgálatok működésére: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban Gyvt.) változásai 2010. január elsejétől hatályosak. A családi napközivel kapcsolatos változások között megtalálható, hogy húszhetestől 14 éves korig gondozható gyermek, saját gyermekkel együtt 5 főig (egy fogyatékos gyermek esetén 4 főig, fogyatékos gyermekek esetén 3 főig), a szolgáltatást nyújtó saját otthonában. A szolgáltatást nyújthatják önálló szolgáltatóként, vagy legalább három telephellyel rendelkező családi napközi hálózat formájában. Utóbbi a szolgáltatást nyújtók részére a szakmai tanácsadást, illetve a családi napközinek az illeszkedő szolgáltatásokkal történő összehangolását biztosítani kell. A Gyvt. 43./A -ában a családi gyermekfelügyelet szolgáltatás biztosítására vonatkozó változások találhatók. A szolgáltatás jellemzője, hogy a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. Az ellátás a kettő és négy év közötti gyermekekre vonatkoztatható, legfeljebb három kisgyermek egyidejű gondozásával, az ellátást biztosító személy saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeit is beszámítva. Felhívjuk a figyelmet a gyermekjogi képviselő személyével kapcsolatos elvárások, kizáró okok megjelenítésére /11/A. (8)-(9) és11/b. /, valamint a kompetenciáját érintő változásokra, kiemelten arra, hogy a gyermekjogi képviselő is javaslatot tehet gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására, illetve javaslatot tehet egyeztető a jogsértéssel érintettek közötti megbeszélés kezdeményezésére, a gyámhivatal felé, továbbá javasolhatja a jogsértő személy továbbképzését a fenntartónak, működtetőnek. Kiemeljük a gyermekvédelmi rendszerben nem foglalkoztatható személyekre vonatkozó kizáró okokat, (ami megegyezik a gyermekjogi képviselő személyét kizáró okokkal. /15.. (8)/) Eszerint kizáró a büntetett előélet, illetve, ha büntetlen előélet esetén a bíróság jogerős ítéletben megállapította a Btk. vonatkozó fejezetében többek között meghatározott, élet, testi épség és egészség elleni bűncselekményt, továbbá a Gyvt. 11./A (8) bekezdés b) pontjában felsorolt bűncselekményeket, melyet a Btk. egyes fejezetei meghatároznak. Változott a gyermekjogi és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezése. A 98. (1) és 100.. (5) bekezdése a következők szerint változott: 98. (1) Az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkező bármely, az 5. s) pontja szerinti személy vagy szervezet (azaz: a fenntartó) folytathat gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, illetve
ennek érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, illetve helyettes szülői vagy nevelőszülői hálózatot működtethet. A fenntartó köre a Gyvt. szerint kibővült az egyéni vállalkozókkal, illetve a magyarországi székhelyű jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal és egyéni cégekkel, amelyek a fenti szolgáltatásokat nyújthatják. A Gyvt kiegészült a gyermekvédelmi igazgatási bírság fejezettel (XIV. Fejezeten belül 100/A..(1-9) és100/b.. A gyermekvédelmi igazgatási bírságot a működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében szabhatja ki a gyermeki jogok súlyos sérelme esetén a gyermekvédelemmel kapcsolatban álló szolgáltatók és fenntartók számára. Összege szerint jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírság szabható ki. Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró gyámhivatal által megállapított határidőn belül, nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható. A bírságot nem csupán az intézményvezetőkre kell alkalmazni, hanem azokra a személyekre, szakemberekre is, akik - az intézményvezető jogszabályban leírt egyes feladatait ellátva - kötelességük elmulasztásával jogsértést követnek el. A gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett, a működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal a fenntartót, működtetőt kötelezheti, hogy a jogsértő személyt minősített továbbképzésre küldje, illetve intézkedhet egyeztető megbeszélés tartásáról, a jogsértéssel érintettek között. A szakértői névjegyzékkel kapcsolatos törvényi szabályozás a Gyvt-be került. A 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet tartalmazza a részletszabályokat a szakértői névjegyzékről A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, a fogyatékossági támogatás hatásköri, eljárási szabályai annyiban változtak, hogy az eljárás kérelemre indul, és a támogatás megállapítása a kincstár hatáskörébe tartozik. A súlyosan fogyatékos személy állapotának megállapítása az orvos szakértői szerv hatásköre. A jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás visszafizetésére, a felvételt követő 22 munkanapon köteles az a személy, akit határozatban köteleztek erre. Ha a jogosult elhalálozik, akkor a már kiutalt fogyatékossági támogatást úgyszintén vissza kell fizetnie annak, akit erre határozatban köteleztek. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása: A rendelet 2..-a a rögzíti a napközbeni ellátást nyújtó szolgáltatások fajtáit: bölcsőde, a hetes bölcsőde, önálló családi napközi és a hálózatban működtetett családi napközi intézmények nyújthatnak családi gyermekfelügyelet (Gyvt. 43/A. ), házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44. ), továbbá a Gyvt. 41. -ának (4) bekezdése szerinti ellátásokat. A módosítás pontosítja az ellátási terület,
területi iroda, ellátásra köteles állami fenntartó fogalmait. A rendelet 3. -a elrendeli, hogy a többféle gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző intézmény számára, egy működési engedélyt kell kiadni, illetve a telephellyel rendelkező szolgáltató esetén, az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek az intézményre vonatkozó szabályait a székhelyre, és a telephelyekre alkalmazni. Ha egy intézmény bármelyik telephelyén gyermekjóléti szolgáltatást, illetve gyermekek napközbeni ellátása mellett gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt, minden telephely tekintetében a székhely, telephely szerint illetékes szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon. A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet, az ágazati minisztérium honlapján, illetve a kormányzati portálon megjelentetett űrlapon, vagy elektronikus nyomtatványon nyújthatja be. A jövőben a működési engedély kiadása, módosítása, visszavonása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amely egyszerűsíti mind a fenntartók, mind a hatóságok munkáját. Ezek adattartalmát a mellékletek rögzítik. A Gymr. kiegészül 8/A. -al mely a fenntartó bejelentési kötelezettségei kerültek pontosításra. A rendelet 9..2.) bekezdése az engedély nélkül folytatott szolgáltató tevékenység esetében a működést engedélyező szerv által alkalmazható szankciókat jeleníti meg. A rendelet 4. -a a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartó részéről csatolandó dokumentumokat jeleníti meg. A rendelet 8..(1) bekezdése alapján a fenntartó abban az, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak, köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. A módosítást az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell kérni. /8..(2) a)/. (Szerkesztette: Pinczésné Molnár M. Gyöngyi, és Solymosi Mária, SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Csoport) Felhívjuk a kollégák szíves figyelmét, hogy az aktuális jogszabályok jól követhetők a www.magyarorszag.hu kormányzati portál Jogszabálykereső menüpontján keresztül.