AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.
ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ SPAAK gazdasági együttműködést szorgalmaz 1795 - Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot. 1849 - Victor Hugo: először használja az Európai Egyesült Államok fogalmát. 1930 - A spanyol filozófus, Ortega y Gasset A tömegek lázadása (1930) című könyvében összeurópai intézmények szükségességét vetette fel a haladás gátjává vált régiek helyett. 1923 - Richard Couden-hove-Kalergi Páneurópai Unió elnevezéssel mozgalmat indított a húszas években a háborúban legyengült Európa egységének megteremtése érdekében. Az a mozgalom legnagyobb sikerét 1929-ben érte el. Ekkor a francia külügyminiszter a német külügyminiszter támogatásával a Szovjetúnió ellensúlyozására felveti egy francia dominanciával történő föderatív együttműködés gondolatát az európai államok között. A javaslat azonban a német és brit ellenállás miatt megbukik. 1921-1922 Népszövetség megalakulása (Wilson) Laza kormányközi alapon szerveződött- de nem tudta közelebb hozni az államokat egymáshoz sem politikailag, sem kulturálisan, sem gazdaságilag. Az európai nagyhatalmak eltérő érdekein és az érintett országok ellenállásán buktak el a harmincas évek tervezetei - az osztrák-német vámunió, a közép-európai térség rendezését célzó Benes-javaslat, az angol Vansittart-Sargen-féle dunai államok vámuniója, s az 1932-es Tardieu-terv is. Az első világháború idejére nyilvánvalóvá vált negatív tendenciák figyelmen kívül hagyva, kizárólag nemzeti kategóriában gondolkodó politikusai elszalasztották az európai megbékélés esélyeit. A versailles-i békeszerződés nyomán megszaporodó nemzeti határok újabb gátakat szabtak a fellángoló nacionalizmussal amúgy is túlterhelt gazdasági együttműködésnek. 1943 CHURCILL tervezete egy minden nemzetet átfogó és képviselő világszervezetnek az egyik regionális szerve az Európa Tanács lenne. A nemzeti ellentétekkel küszködő, a világválság gazdasági terheivel sújtott és belpolitikailag is bénult országok európai összefogás híján egymás után estek a fasizmus áldozatául. Az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át. A kétpólusú Európában fontos volt az összefogás: a háború után az államok fejlődéséhez nélkülözhetetlennek tűnt a regionális együttműködés a fő cél a világgazdasági pozíció visszaszerzése. A politikus a háború végén már nem a célon, hanem a megvalósítás eszközein vitatkoztak.
HOGYAN VALÓSULHAT MEG AZ INTEGRÁCIÓ? EGYSÉGES EURÓPA nemzetek feletti szupranacionális struktúra (föderációs elméletek) TAGÁLLAMOK EURÓPÁJA szoros kormányközi együttműködés (konföderatív elméletek)
AZ INTEGRÁCIÓ KIALAKULÁSA 1945 UTÁN 1946 - az integráció egyre inkább az Európa nyugati részére szűkül 1947 Marsall-terv 1948 OEEC (Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete) 1946 Churcill fultoni beszédében egy vasfüggönnyel elválasztott Európa lehetőségét vázolta fel. 1947 Marshall terv:amerikai segélyprogram: intézményesül a kontinens gazdasági megosztottsága 1948 OEEC feladata: az eu-i kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a segélyek koordinálása, szétosztása (később 1961-ben átalakul OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-té.
OECD Az OEEC-ben 20 tagállam 1961 OECD megalakulása 1996 MAGYARORSZÁG is tag lett MA: 30 tagállam alkotja Székhelye: Párizs Fő cél: elősegíteni a tagországok gazdasági növekedését magas foglalkoztatási szintjét pénzügyi stabilitást Több mint 200 szakbizottság és munkacsoport 1943 Ausztira, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro., Izland, Kanada, Luxemburg, NSZK, Norvégia, Olaszo., Portugália, Spanyolo., Svájc, Svédo, Töröko.) 1964 Japán 1969 Finnország 1971 Ausztrália 1973 Új-Zéland 1994 Mexikó 1995 Cseho., 1996 Koreai Köztársaság, Lengyelo., Magyaro. 2000-ben Szlovákia
AZ INTEGRÁCIÓ KIALAKULÁSA 1945 UTÁN 1946 - az integráció egyre inkább az Európa nyugati részére szűkül 1947 Marsall-terv 1948 OEEC (Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete) Az Egyesült Királyság nem kívánt szupranacionális szervezetben részt venni 1948 Benelux Unió megalakulása A legtöbb kormány a kormányközi együttműködést választotta 1949 Európa Tanács
EURÓPA TANÁCS Londonban alakult 10 tagállammal ma már 46 tagállam (1990-tól Magyarország is tag) regionális kormányközi szervezet fő célkitűzései: a pluralista demokrácia, emberi jogok és a jogállamiság védelme, eu-i kulturális identitás támogatása és fejlesztése a társadalmi problémák kezelése székhelye: Strassburg Kb. 200 egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye) Emberi Jogok Európai Bírósága Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia,Írország, Norvégia, Luxemburg, Olaszo., Svédország Fő szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság
NATO Washington 1949 10 európai ország + USA, Kanada ma: 26 tagállam (1999 Magyarország) induló cél: katonai védelem a tagállamoknak a Szovjetunióval szemben ma: válságkezelés, békefenntartás, egységes eu-i biztonságpolitika megteremtése A politikai és gazdasági értelemben erősödő Kelet-Európa (1949 megalakul a KGST árucsere egyezmények) Ez felgyorsította a nyugat-európai integrációs folyamatokat is Védelmi területen megalakul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a Varsói Szerződés ellensúlyozása) Első tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, USA, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszo, Portugália Később csatlakoztak: 1952 Görögo, Töröko, 1955 NSZK, 1982 Spanyolo, 1999 Cseho., Lengyelo, Magyaro, 2004: Bulgária, Észto, Letto., Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia bár itt fontos volt az USA jelenléte, az eu-i országok csak katonai értelemben támaszkodnak rá, gazdaságilag nem
ESZAK Schumann-terv Párizs, 1951 tagjai: Benelux államok, Németo., Franciao, Olaszo. vámunió: a szén, acél, koksz és ócskavas termékekre a mennyiségi korlátozások és kereskedelmi megszorítások eltörlése tartama: 50 év intézményei: Főhatóság, Tanács, Montánunió Bírósága, Közgyűlés Az Európa Tanács szimbolikus működése miatt gazdaságilag kellett elkezdeni az integrációt EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A francia-német ellentét kizárását és együttműködésük lehetőségét akarták megteremteni célozták meg. Robert Schuman fr. külügyminiszter és Jean Monnet fr. kormány tervezési részlegének vezetője dolgozta ki a programot ez vált a későbbi integráció alapkövévé. A terv lényege: a nehézipar kulcsszektorainak egyesítésével egyfelől lehetetlenné tenni a háborút, másfelől lehetővé tenni Németo. és Franciao. közeledését,ill. egy szupranacionális szervezet létrehozását. A német szén és a fr. vasérc közös piacát akarták megteremteni. az 50-es évek elején hiány volt a szénből és az acélból Főhatóság: kormányok jelölik a tagjait, de közös érdekeket képviselnek azok Tanács: szakminiszterekből áll Közgyűlés: konzultatív funkció, tagjait a tagállamok parlamentjei delegálják Bíróság: vitás kérdésekre Az ESZAK sikerén felbuzdulva az európai politikai integráció megteremtésének gondolata is felmerült: ennek alappillére a közös eu-i haderő felállítására szerveződő Eu-i Védelmi Közösség ez azonban kudarcot vallott, sem védelmi sem politikai egység nem jött létre. 1954-ben az ESZAK tagállamok és a UK létrehozott egyfajta védelmi tömörülést: a Nyugat-Európai Uniót. Maradt a gazdasági integráció egyedüli útnak.
RÓMAI SZERZŐDÉS 1955 Messinai találkozó 1956 Spaak jelentés 1957 Európai Gazdasági Közösség keretszerződés alapító tagok: Benelux államok, Németo, Franciao, Olaszo. 1958. január 1-től lépett hatályba alapelvek: tagállamok egyenlősége, nincs nemzeti alapon történő megkülönböztetés, közösségi hűség a döntéshozatal egyenrangú elven folyt A Messinában tartott találkozót a Benelux államok kezdeményezték. A cél: megvitatni a gazdasági integráció elmélyítésének lehetőségeit. A Paul Henry Spaak által vezetett bizottság a jelentésében kidolgozta a vámunióra épülő közös piac megvalósítási tervét. Egy, a közös piacot működtető intézményi rendszert dolgoztak ki. Megkülönböztetve az általános politikai és a közös piacot érintő kérdéseket. Mintául az ESZAK szolgált. Fő céljai: eu-i népek összefogása, a gazdasági és szociális haladás, a gazdasági növekedés, kiegyensúlyozott kereskedelem, tisztességes verseny megvalósítása, a külkereskedelmi korlátok felszámolása, a népek élet- és munkakörülményeinek javítása, az Európát elválasztó korlátok ledöntése, a béke és a szabadság megszilárdítása
EGK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése 12 év alatt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása egységes külső vámok, közös kereskedelem-, mezőgazdasági és közlekedéspolitika, közös versenypolitika kialakítása jogszabályok közelítése Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Bank létrehozása. Az EGK szervei: Közgyűlés, Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Bíróság
EURATOM EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG Cél: az atomenergia békés felhasználása ill. ennek ellenőrzése 50 évre szól Tevékenységi területei: kutatás, műszaki ismertek fejlesztése, biztonság, egészségvédelem A három alapszerződés még elkülönített intézményrendszert működtet, de az EGK-val közös: az Európai Bíróság és a közgyűlés
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I. 1960 EFTA 1962 közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 Üres székek taktikája 1965 Egyesítő szerződés 1966 Luxemburgi kompromisszum 1968 létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1972 Kilencek Európája 1975 Regionális Fejlesztési Alap 1979 Európai Pénzügyi Rendszer 1981 Tizek Európája 1985 Doogers jelentés, Cocfield-Delors Fehér könyve, Schengeni Egyezmény 1960 EU-I SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁS AZ EGKBÓL KIMARADÓ ORSZÁGOK HOZTÁK LÉTRE STOCKHOLMBAN TAGOK: NAGY-BRITTANIA, DÁNIA, NORVÉGIA, SVÉDO., SVÁJC, AUSZTRIA, PORTUGÁLIA, IZLAND, FINNO. Az EGK sikerét bizonyította: 1961-ben Nagy-Britannia felvételét kérte, azonban de Gaulle megvétózta azt, az amerikai befolyás lehetőségétől félve. 1967-ben ugyanez történt. A belső működést a tábornok 6 hónapon keresztül akadályozta 1965-ben, mivel nem értett egyet a közös agrárpolitka néhány elgondolásával, és az EGK nemzetek feletti jellegével Ezt a válságot 1966-ban a luxemburgi kompromisszum -mal oldották meg: Franciao. Visszatért a tanácsba, elfogadták a minősített többségi szavazás elvét, de ha valamelyik állam súlyos nemzeti érdek -re hivatkozik, csak egyhangúlag dönthet a Tanács. Egyesítő szerződés: egységessé tett a három Közösség intézményét (ESZAK, EGK, EURATOM) Ettől az időponttól beszélhetünk Európai Közösségek-ről (EK) 1972 új tagok: Dánia, Íro, Egyesült Királyság (Norvégia is, de leszavazza nép) Regionális Fejlesztési Alap: fő cél a közösségen belüli szociális és regionális különbségek mérséklése Egységes Pénzügyi Rendszer: ECU, árfolyamstabilitás, stb. 1981 az új tag: Görögország 1985 - Doogers jelentés az intézményi továbbfejlesztéről. Cockfield Delors Fehér Könyve a belső piac kiteljesítéséről Schengeni Egyezmény: az ellenőrzések fokozatos felszámolása a tagállamok közti belső határokon, vízum és tartózkodás politika, határokon átnyúló rendőri együttműködés (Íro, Dánia, Svédo, Finno, és UK nem írja alá)
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. 1986 Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés 1986 új tagállamok: Spanyolo. és Portugália Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása Főbb tartalma: az egységes belső piac megvalósítása 1992 dec. 31-ig, gazdasági és monetáris unió létrehozásának megvalósítása, minősített többségi szavazás bevezetése, Parlament elnevezés bevezetése, döntési jogkörének bővítése, első fokú bíróság létrehozása, az Európai Tanács intézményesítése,stb. Új közös politikák: környezetvédelem, műszaki fejlesztés
MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 1992, Maastricht az EGK helyére az EU lép az Unió három pillére közösségi pillér Uniós állampolgárság Európai Ombudsman Gazdasági és Pénzügyi Unió megteremtése konvergencia-kritériumok Európai Központi Bank Számvevőszék, mint fő szerv szubszidiaritás elve közös kül- és biztonságpolitika igazságügyi és belügyi együttműködés Konvergencia kritériumok: Egy tagállam csak akkor vehet részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban, ha a költségvetés hiánya a GDP 3%-kánál kisebb az államadósság a GDP 60%-kánál kisebb az infláció mértéke max. 1,5%-kal haladja meg a három legkisebb inflációs szintű ország áltagát a hosszúlejáratú hitelkamatok max. 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagország átlagát stabil nemzeti valuta: árfolyamát legalább 2 évig az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által meghatározott árfolyam-ingadozási sávhatárértéken belül kell tartani, súlyos feszültségek nélkül Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet megfelelő eredményeket elérni, ha a javasolt lépés méretei, hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. 1986 Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1986 új tagállamok: Spanyolo. és Portugália Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása EEA: Európai Gazdasági Térség: Az EFTA tagországok azonos elbánásban részesülnek a 4 alapszabadság tekintetében 1995 új tagok: Auszria, Finno, Svédo,
AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 1997, Amszertdam a módosítás célja előtérbe kerülnek az állampolgári és a munkavállalási jogok belső piaci korlátok végleges felszámolása hatáskör-bővítés (nemzetközi és külügyek) hatékonyságnövelés az intézményi rendszerben új alapelv: nyilvánosság elve
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. 1986 Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2000 Nizzai Szerződés Európai Központi Bank: Az EU központi pénzügyi szerve, a közös pénz kibocsátója. Minden tagállamban önálló jogi személyiséggel bír, és azok nemzeti bankjaival közösen alkotja és irányítja az Európai Nemzeti Bankok Rendszerét, az EKBR-t. A rendszer feladata: a közös valuta működtetése, és stabilitásának megőrzése. Lisszaboni Stratégia: Cél: az EU-t 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tenni, a fenntartható fejlődés és a szociális kohézió figyelembevételével
NIZZAI SZERZŐDÉS 2000, Nizza elmaradt célkitűzések megvalósítása, EU keleti bővítésének elősegítése a döntéshozatali rendszer átalakítása, Szorosabb együttműködés lehetőségeinek könnyítése
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. 1986 Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2000 Nizzai Szerződés 2003 Alkotmányszerződés tervezet 2004 Huszonötök Európája 2007 Huszonhetek Európája? Új tagállamok 2004-ben: Magyarország, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Cseho, Letto, Észto, Litvánia, Málta, Lengyelo. 2007. január 1-jén csatlakozik Bulgária és Románia
Köszönöm a figyelmet!