Az egészség és s meghatározói Dr. egészségpolitikai szakértő 2011. december. 1/41
Az egészség g meghatározása Hagyományos, redukált értelmezés: A betegség hiánya. Maximalista-idealista (WHO): A teljes testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Realista (Kincses 1999): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés. (Egészség = teljes önkompetencia [Kozák, 2008.]) Az egészség megítélése: a funkciók működésén (képességek, korlátozottságok), a fájdalom létén, jellegén, mindennek az egyén általi mentális feldolgozásán (elfogadásán) alapul. Az egészségkép és annak szubjektív megítélése szubjektív, koronként, kultúránként változik. 2/41
A betegség g meghatározása A betegség a társadalmilag elfogadott egészségképtől való eltérés, - ami csökkenti: az az élettartamot vagy az az életminőséget, (funkciózavart vagy fájdalmat okoz), - és amit az egyén, vagy a környezete észlel. (Beleértve az ellátórendszer, a diagnosztikai eszközök észlelését is.) 3/41
Az egészs szség g színterei és társadalmi beágyazotts gyazottsága ga T á r s a d a l o m T á r s a d a l o m P r e v e n c i ó 4/41 Rehabilitáció oktatás egészségfejlesztés, egészségnevelés egészségügy és szociális ellátások integrálása az egészség feltételeinek biztosítása, az egészségkárosodottak életfeltételeinek biztosítása E g é s z s é g ü g y g y ó g y í t á s Reszocializáció az egészség feltételeinek biztosítása szűrés, immunizáció Egészség Betegség Együttélés a betegség következményeivel
Egészségnyereségszségnyeresgnyereség Az egészségi állapot beavatkozás szerinti változása, ami: az az élettartam meghosszabbodását, és/vagy az az életminőség javulását okozza. Az életminőség javulása: képességek/funkciók (önellátás, mozgás, kommunikáció, munkaképesség stb.) javulása, a fájdalom megszűnése, csökkenése, az az állapottal való megbékélés, együttéléséi képesség kialakulása. 5/41
Az egészség, szség, mint felértékelődőrtékel érték Az egészség, mint közösségi érték: a humán erőforrás felértékelődése a tudás-alapú társadalomban, az egészségügyi szolgáltató-rendszer, ami a társadalmi infrastruktúra fontos része, innovatív húzóágazat, jelentős K+F igényű háttér-szolgáltatási iparral és hatalmas foglalkoztatási potenciállal. Egyéni érték, az egészség érték-szerepének változása: élvezeti érték, jövedelemszerző érték (munkaképesség). Az egészség az az érték, ami minden más érték élvezhetőségének feltétele! 6/41
Min múlik múlik az egészség? g? 7/41
Az egészségügy gy szerepe az egészségi gi állapotban A hagyományos megközelítés: az egészségért az egészségügy felelős (biomedikális szemlélet). Az áttörés: Towards a New Perspective on Health Policy: The Lalonde Report (1975). Az egészségi állapotban az egészségügy szerepét csak 11%-ra tették ez alapján. Az egészségügy szerepének ilyen értékelése populációs szinten igaz, a beteg ember számára természetesen az egészségügyi ellátás fejlettsége és hozzáférhetősége a meghatározó. 8/41
Az egészs szségi állapotot meghatároz rozó tényezők k szerepe* Az egészség meghatározói: zömmel befolyásolhatóak, elsősorban az ellátórendszeren kívül esők. 27% 43% *Lalonde Report alapján. Magyarországi adat szerint (Józan P.) eü. ellátás szerepe =18% 9/41 19% 11% egészségügyi ellátás környezeti hatások genetikai tényezők életmód dr. NM GYÓGYINFOK
Az egészs szségügyi gyi kapacitás és s a szület letéskor várhatv rható élettartam változása Magyarországon gon növekedés %-ban 180 160 140 120 100 80 64 1970 1975 1980 1985 1990 évek bázisév 1970 = 100% 10/41 születéskor várható átlagos élettartam 69 68 67 66 65 orvosok száma eü. szakdolgozók sz. orvosi körzetek száma ambuláns forgalom (fő/év) kórházi ágyszám 100 ágyra jutó orvosszám sz. várható átl. élettart. férfi
Az egészségi gi állapot determinánsai nsai Az Az egyén genetikai állománya. Az Az életmód, illetve az az életmódot elsődlegesen meghatározó tényezők: a gazdaság fejlettsége (GDP/capita), a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke, környezeti káros hatások mértéke, társadalmi minták, elvárások, és és ezek leképeződése a szokásokban. Az Az egészségügyi ellátás: hozzáférésének egyenletessége (equity, a rendszer igazságossága), az az egészségügyi ellátás fejlettsége, minősége. Az Az egyén problémakezelő-képessége, informáltsági pozíciója. 11/41 Kincses, 2004.
A GDP és s a születéskor skor várható élettartam összefüggésesszefüggggése Life expectancy at birth, in years (1998-2005 me 84 82 80 78 76 74 72 70 68 66 y = 5,9637Ln(x) + 18,041 R 2 = 0,8176 Romania Bulgaria Croatia Turkey Lithuania Estonia Latvia Poland Hungary Slovakia Malta Spain Cyprus Greece Portugal Slovenia Czech Republic 12/41 Italy Finland Sweden France Denmark Switzerland Austria Netherlands Germany UK Ireland Norway 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 Real gross domestic product, PPP$ per capita (1998-2005 mean)
A 100.000 főre f jutó elvesztett élet letévek és a munkanélk lkülis liségi ráta r alakulása 10 000 9 500 9 000 8 500 8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld elvesztett életévek/100.000 fő *: A nyers halálozás alapján Forrás: ESKI IMEA, 2004-es adatok alapján Régiók 13/41 12 % 10 8 6 4 2 0 100.000 főre jutó elvesztett életévek Munkanélküliségi ráta
A 100.000 főre f jutó elvesztett életévek és s a háztartások egy főre f jutó Nettó jövedelmének alakulása elvesztett életévek/100.000 fő 10 000 9 500 9 000 8 500 8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 Közép- Magyarország *: A nyers halálozás alapján Közép- Dunántúl Forrás: ESKI IMEA, 2004-es adatok alapján Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Régiók Észak- Magyarország 14/41 Észak-Alföld Dél-Alföld 950 Ezer Ft/fő 900 850 800 750 700 650 600 550 500 100.000 főre jutó elvesztett életévek 1 főre jutó Nettó jövedelem
30 éves korban v várható további élettartam 2000-2004 2004 között k 60 60 Budapest Budapest Pest Pest Fejér Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Veszprém Veszprém Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Vas Vas Zala Zala Baranya Baranya Somogy Somogy Tolna Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Heves Nógrád Nógrád Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Bács-Kiskun Békés Békés Csongrád Csongrád Ország összesen Ország összesen 55 55 50 50 45 45 Életév Életév 40 40 35 35 30 30 Forrás: Iskolázottság és halandóság Kovács Katalin és Hablicsek László tanulmánya Megyék Megyék 15/41 Legfeljebb Legfeljebb alapfok, alapfok, férfi férfi Legalább Legalább középfok, középfok, férfi férfi Legfeljebb alapfok, nő Legfeljebb alapfok, nő Legalább Legalább középfok, középfok, nő nő
A MEGHALTAK ÁTLAGOS KORA év 80 75,9 75 70 68,1 65 59,6 60 58,0 58,8 55 50 roma lakosság összlakosság Férfi Nő Összesen Forrás: Eduinvest, 2009. KSH-ELEF, 2009. 16/41 72,0
Az előző grafikonok konzekvenciája I. A leginkább egészség-barát politika a gazdasági növekedésre alapozott politika, amely a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése mellett az alsó kvintilis életminőségének javítására koncentrál. A gazdasági növekedés feltétele a verseny-képesség növelése, ami a közterhek csökkentését igényli. Az alsó kvintilis életminőségének javítása ugyanakkor költségvetési forrásokat igényel. A politika legfontosabb kihívása ezért a helyes arányok (gazdasági növekedés támogatása versus rászorultság elvű szociálpolitika) megtalálása. 17/41
Az előző grafikonok konzekvenciája II. Ez elengedhetetlen a kiadási oldal átalakítására: a prevenció (beleértve az az egészség feltételeinek biztosítását) és és a kuráció optimálisabb arányának megtalálása, az az ellátórendszer szerkezetében tovább kell növelni a lakosság-közeli ellátások arányát, rövid távon szerkezetátalakítás mellett globális kapacitáscsökkentés is is indokolt, javítani kell az az egyének és és szervezetek költségtudatosságát és és költség-érzékenységét, az az egészségügyön kívüli eszközök felértékelése szükséges (egyenlőtlenségek csökkentése, roma integráció, személyes ösztönzés a prevencióban stb.). 18/41
Egészségpolitika gpolitika 19/41
Az egészségpolitika gpolitika fogalma Az egészségpolitika azon szervezeti cselekedetek összessége, amelynek célja: az az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítása, a lakosok és és közösségek egészség-magatartásának befolyásolása, az az egészségügyi rendszer működtetése és és szabályozása: gyógyító ellátórendszer területén, a finanszírozási rendszer területén. Az egészségpolitika két fő főterülete: egészséget támogató politikák, egészségügy-politika. 20/41
A szemléletbeli letbeli különbség Éles különbséget kell tenni: az egészségpolitika, és az egészségügy-politika között. Az egészségpolitika: célja a populációs szintű egészségi állapot javítása, össz-kormányzati, ágazatközi feladat, lényege: az egészség feltételeinek biztosítása. Egészségügy-politika: az egészségügyi szaktárca (jelenleg EüM) feladata, feladata az egészségügy működőképességének, minőségének és hatékonyságának biztosítása. Az EU eddig inkább az egészségpolitikára koncentrált. 21/41
Az egészségtudatos szségtudatos magatartás Olyan életvitel, amelynek során az az egyén: döntéseiben fontosnak tartja és és érvényesíti egészség szempontjait saját maga és és szűkebb és és tágabb környezete érdekében, szokásainak tudatos kontrolálásával (helyes táplálkozás, testmozgás, egészségkárosító magatartások kerülése) tevékenyen részt vesz egészségénekének fejlesztésében, elsajátítja a laikus segítség és és önsegítés képességeit, az az egészségügyi ellátással és és az az ellátórendszerrel kapcsolatban kialakítja és és alkalmazza a tájékozott fogyasztói magatartást: betegségének természete, lehetséges kimeneteinek ismerete, az az ellátórendszerrel és és igénybevételi lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek, a betegjogok ismerete, egészségügyi fogyasztóvédelmi ismeretek. 22/41
Egészségügy-politikaszségügygy-politika Az egészségügy-politika azon szabályok és és szervezett cselekedetek összessége, amelyek: az az ellátórendszer szerkezetére, az az ellátórendszer működésére, az az ellátás minőségére, az az ellátás igénybevehetőségére, hozzáférésére, az az ellátás hatékonyságára hatnak. Fő eszközei: szabályozás az az ellátórendszerre (jogszabályok és és tulajdonosi eszközök), a fejlesztéspolitika eszközei, a finanszírozás (forrásképzési és és elosztási). 23/41
Az egészségügyi gyi ellátás s céljai Az Az élet meghosszabbítása: a betegségek kiküszöbölése (prevenció), a betegségek meggyógyítása (kuráció), az az állapot stabilizálása (kuráció). Az Az életminőség javítása: az az egészségben töltött életévek számának növelése (prevenció), a betegségben, egészség-károsodásban eltöltött életévek minőségének javítása: a fájdalom csillapítása (kuráció), az az elveszett funkciók pótlása, fejlesztése vagy vagy helyettesítése (rehabilitáció és és habilitáció), testi testi --lelki lelki alkalmazkodás segítése a kialakult állapotokban. A populációs érdekek érvényesítése (reprodukciós folyamatok és és képesség biztosítása, közegészségügyi és és járványügyi helyzet javítása). 24/41
Az egészségügyi gyi ellátás s rendszerét, minőségét t meghatározó értékek Az emberi méltóság; Equity (méltányosság, igazságosság); Szubszidiaritás; Hatékonyság, finanszírozhatóság; Nyilvánosság, elszámoltathatóság, átláthatóság; Minőség; Választás szabadsága. A 2001.-es konszenzus konferencia definíciója 25/41
Az egészségügyi gyi rendszerek fejlesztési si feladatai A populációs szinten elérhető egészségnyereség maximalizálása (a rendszer hatékonyságának a javítása); Az equity (hozzáférési esélyegyenlőség, igazságosság) javítása; A makroszintű költségkontroll (FENNTARTHATÓSÁG) biztosíthatósága. 26/41
Az egészs szségpolitika alapvető feladata Az egészségpolitika feladata: a rendelkezésre álló források legjobb kihasználásával a legnagyobb egészségnyereség elérése: legtöbb élettartam-növekedés, legtöbb életminőség-javulás, a szereplők elérhető legnagyobb elégedettsége és a társadalmi igazságosság fenntartása mellett. 27/41
A minőség-szabályozás szabályoz paradigmaváltása Evidence Based Medicine = Ethic Based Medicine 28/41
29/41
Egy új j irány: a beteg együttműködési kötelezettsége a prevencióban és a gyógyítás gyítás s folyamatában Dr. 2011. november 30/41
A kor amiben élünk A közgondolkodás számos területen szokásdöntő változásokon megy keresztül a XXI. században. A Kormány számos területen tabudöntő változásokba kezdett. A közgondolkodás is is átalakulóban van: általában felértékelődik az egyén felelőssége. A változás sebessége: az előadásra jelentkezéskor újszerű, tabutörő volt a téma, ma: beterjesztett törvénytervezet 31/41
Egy ötlet új j típusú autóbiztosításhozbiztosításhozshoz Képzeljünk el el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és és a lopáson kívül kiterjed az az autó meghibásodásának javítására is is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az az olajcsere vagy az az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az az autó szándékos rongálásának helyreállítására is is (baltával esek neki ), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. EZT HÍVJÁK EURÓPÁBAN KÖTELEZŐ EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSNAK. 32/41
Megközelítések: zelítések: a kollektív v tudat és attitűd d változása Történetileg (a (a társadalombiztosítás boldog korszakában): Az Az embereknek megvan a szokásos életvitele, az az egészségügy dolga pedig a beteg meggyógyítása. Torz társadalmi minták, amelyekben elfogadott/preferált az az egészségkárosító életmód (túlsúlyos = szép derék ember, a férfias minta = dohányzás + alkohol) és és a felelőtlenség. A jelen A költséghatékonyság és és a költség-takarékosság megjelenése Az Az egészség személyes felértékelődése 33/41
Az egészségügyi szségügyi gyi ellátás s fejlődési korszakai I. I. Hatásosasság elvű korszak Az Az orvost az az eszköztelenség jellemzi a diagnosztikában és és a terápiában. Fő Főellenség: a tehetetlenség. Az Az ellátás célja az az egyéni egészségnyereség maximalizálása (az (az adott betegé) II. II. Hatékonyság elvű korszak A technológiai fejlődés kibővítette a gyógyítás eszköztárát. A technológiai hiányt az az erőforrás-hiány váltja fel. fel. Fő Főellenség: a gazdasági lehetetlenség. Az Az ellátás célja a populációs egészségnyereség maximalizálása. Szakaszai: 1. 1. Az Az ellátás hatékonyságának a javítása (EBM, protokollok, szabályozott struktúra és és betegutak stb.) 2. 2. Az Az együttműködés korszaka, ahol ahol a beteg együtt-működése is is elvárássá válik (compliance, bonus malus stb.) 34/41
Trendek és bűvszavak A XX. század végének két meghatározó kifejezése a költséghatékonyság és az EBM A hatékonyság, mint alap-cél megmarad, de az orvos működésének a szabványosítást (EBM) felváltja az együttműködési kényszer, a CBM (Cooperation Based Medicine) együttműködés az az ellátórendszeren belül, a beteg együttműködése az az egészség-javításban (életmód és és terápiakövetés). 35/41
A beteg felelősségének felértékelődése rtékel - okok Kényszer(váltás): A hatékonyság-javulásban mára már a leggyengébb láncszem a beteg magatartása. Kulturális váltás: nehogymár én fizessem annak a szemét dohányosnak az az ellátási költségét! Érdekváltás: az az egészség egyéni felértékelődése, az az egyéni felelősség kimondása Az Az egészség jövedelemtermelő érték A betegség költségtermelő + jövedelemvesztés (lásd még: táppénz maximálás) Az Az egyéni felelősség felmerülése a közpénzek felhasználásában (általában a jóléti szféra trendje) 36/41
Akkor hogyan? (I.) Bonus vagy malus? Közfinanszírozási rendszerekben a bonus rendszerek ismertek, a malus nem. De De mindenki látta a macskafogót. (Kisklambo nem kapsz két pofont ha ) Milyen együttműködést akarunk kikényszeríteni? Életmód (vigyázat: időnként orvosi utasítás ) Terápiában való együttműködés. 37/41
Akkor hogyan? (II.) Az egészség-együttműködés két eltérő területe: Életmód A tb tb és és hatóság által nehezebben kontrollálható valami. Ráadásul vitathatók a paraméterek. A változtatás alapvetően más eszközrendszert igényel. Az Az egészségügy és és a TB TB nem erre szocializált. (Működhet: közösségi terek, önkéntes pénztárak, piaci, ellátórendszeren kívüli, WEB alapú megoldások) Terápia-követés - terápiahűség Vannak mérhető paraméterek Vannak érdemi tartalékok 38/41
Akkor hogyan? (III.) Ami realitás s a közfinanszírozásban sban Többszintű támogatási kulcs bizonyos csoportokban, és és a magasabb támogatás mérhető paraméterekhez kötése (gyógyszer rendszeres kiváltása, kontrollokon való részvétel ICT alapú központi ellenőrzés) Egyes betegeknél egyéni cél-értékek megajánlása, ehhez kötött kiemelt támogatás (bonus rendszer), életmód-váltó programok eredménykötelmű támogatása. Compliance szolgáltatás támogatása/megkövetelése: nagy értékűeknél TB/támogatás feltételeként a gyártó általában: támogatott egészségpénztári szolgáltatás, ICT eszközök fokozott alkalmazása. Ha Ha a kezelőorvost csendőr szerepbe kényszerítik, akkor a dolog megbukik. 39/41
Összegzés A beteg felelőssége az az egészségi állapotában és és a terápia eredményességében megkerülhetetlenül kimondásra került. Ehhez várhatóan ösztönzés és és szankció társul. Ezt követeli minden érv, ráadásul a közösség érdeke (együttműködés kötelezettség) és és a beteg érdeke (személyes egészségnyereség) itt itt egybe esik. A siker kulcsa a hogyan. Ehhez mérhető paraméterek kellenek, ösztönző jelleg a csak büntető helyett, compliance szolgáltatás támogatása, ágazaton/ kívüli eszközök használata. 40/41
www.terekegyesulet.hu S z ü n e t www.kincsesgyula.hu 41/41