A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla
A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén. 1981-ben az 1970-es árvízben elpusztult Nagygéc községet a település közigazgatási területéhez csatolták. Csengersima az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csengeri Kistérségében, a Szatmári-sík kistáj területén található. Délkelet felől északnyugatnak lejtő síkság, melyet különböző mértékben feltöltött elhagyott folyómedrek sűrű hálózata borít. A talajtakaró teljes egészében öntésanyagokon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti és lápi talajokból áll. Délen nyers öntéstalajok, északabbra mocsári erdőtalaj uralja a vidéket. A mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg éghajlati övek határán fekszik, az évi napsütéses órák összege 1970 óra, a csapadék évi 650-670 mm közötti.
A tanösvény A tanösvény helyszíne helyszíne hhhhhhhhhelyszí hhhhhhhhhelyszí ne ne A bemutatóhelyet a hajdani Szamos meder, jelenleg Simai-tó néven ismert víztér jobb partján hozzuk létre. A tanösvény állomáshelyei a református templom mellett félkörívben alakítottuk ki. A helyszín meghatározásakor szem előtt tartottuk, hogy a település legfőbb és leglátogatottabb nevezettessége az Árpád-kori templom. Célunk, hogy a turisták egy komplex ismeretanyaggal gazdagodjanak a tanösvény megtekintésével. A táblák tematikájának kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az ideérkező turistacsoportok, érdeklődők részletes, de könnyen befogadható információt kapjanak a kulturális és természeti környezetről egyaránt. Csengersima és környéke A tanösvény nyírt füvű területen vezet, helyenként kövezett szakaszokkal, időjárástól függetlenül, szinte minden évszakban járható féltermészetes környezet. Csengersima légifotón ábrázolva.
A tanösvény helyszíne hhhhhhhhhelyszí ne A bemutatótér D-i irányból fotózva. A bemutatótér É-i irányból fotózva.
Az arculati elemek Az információs táblák méretezésénél abból indultunk ki, hogy egy átlagos magasságú (176 cm) férfi 2 méter távolságra állva egy max. 2000 mm magasan és minimum 400 mm alacsonyan elhelyezett információs felületet 60 -os szögben lát. Az arányok és méretek figyelembe vételével a táblák hasznos felülete a földtől számítva 750 mm magasan lett kialakítva 1000 mm x 1500 mm terjedelemben. A táblákon megjelennek a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pályázatok kötelező arculati elemei, melyek a www.huro-cbc.eu honlapon megtalálhatók.
Az arculati elemek Tanösvény tábla specifikációja Anyaga: fenyő Anyagvastagság: 92 mm x 92 mm Hordozófelület: 100 mm x 150 mm OSB lap Tető: 2000 mm x 140 mm, vastagsága 20 mm Szegőléc: 2 x 1500 mm, 2 x 1000 mm Rögzítés: betontuskóba helyezett 100 mm x 100 mm zártszelvény, 2 x 500 mm-es hegesztett szögvas lábakkal Jelen információs tábla tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Felületkezelés: tölgy lazúr 1 x festés
Az arculati elemek A tábla 1000 mm x 1500 mm-es fekvő formátumú hordozófelület. Az információs felület tematikai felosztását a mellékelt ábra szemlélteti, arányaiban az egyes tartalmi elemek nem térhetnek el a tervezettől. A táblán szereplő, bemutatást szolgáló képi elemek készülhetnek fotó vagy festési technikák felhasználásával. A tábla 3 mm lemezvastagságú habosított polystirol lemez 4C poszternyomtatással öntapadós alapanyagra. A időtállóság miatt az elkészített színes nyomatot UV álló fóliával kell borítani. Az információs táblák
Az arculati elemek A tanösvény állomásainál kukákat célszerű elhelyezni annak érdekében, hogy a keletkező szemét megfelelően legyen kezelve, továbbá a kuka a környezettudatos magatartás megszilárdítását is elősegíti. A bemutatóhelyen 3 db foglalkoztató pontot, pihenőhelyet kell kialakítani. Anyaga: tölgy rönk Asztal mérete: 250 cm hosszú x 9 cm magas (18 cm Ø rönk 2 felé hasítva) x 80 cm széles. Asztal lába: 100 cm hosszú (ebből 30 cm leásásra kerül) x 13 cm Ø rönk Pad mérete:250 cm hosszú 30 cm széles Pad lába: 75 cm hosszú (ebből 23 cm leásásra kerül) x 23 cm Ø rönk Felületkezelés: tölgy lazúr 1 x festés
Tájékoztató tábla A tanösvény az egykori Szamos holtág, a Simaitó mentén lett kialakítva. Az információs táblák segítségével megismerhető a tó természetes élővilága, a vízben élő parányoktól a nádasok és a nyílt vízfelületek jellegzetes madárvilágáig. Csengersima kulturális, történelmi és régészeti értékeiről gazdagon illusztrált bemutatókon keresztül kap tájékoztatást az idelátogató. A tanösvény tájékoztató füzete beszerezhető Csengersima Község Önkormányzatánál (Kossuth u. 62.) és az Élet Vizet Református Ifjúsági Házban (Fő u. 22.), valamint elérhető a www.csengersima.hu weboldalon.
Varázslatos vízi világ A 18. században készült katonai térképeken is jelölik a faluban lévő tavacskát, melyen mocsaras medre miatt, csak a hidakon lehet keresztülmenni. Szirmay Antal leírásában mély tó ként jellemzi, amely halakban bővelkedik és partján kő templom áll. Az Erge patakkal kapcsolatban álló víztér feltételezhetően az Ős-Szamos folyó lefűződéséből jött létre. A természetes úton kialakult tó napjainkra feliszapolódott, a nyílt vízfelület lecsökkent, szélét nádasok gyékényesek, néhol tavi káka szegélyezi. A nyílt víz felületét gyökerező hínár vegetáció alkotja, míg a hullámmentes részeken lebegő hínár állományok élnek. A felszín alatt a vízirovarok sokasága találja meg az életfeltételeit, ami egyben megfelelő vízminőséget feltételez. A víziskorpió félelmetes ragadozó, bár mindössze pár centiméter. Zsákmányszerzésre módosult első lábai segítségével rovarlárvákat, ebihalakat ejt el. Ha türelmesen várakozunk megpillanthatjuk a légköri oxigénért a felszínre úszó szúnyoglárvákat vagy a sárgaszegélyű csíkbogárt. Utóbbi étlapján nagyobb vízirovarok, halak, gőték szerepelnek ezeket rágóival, megragadja majd bénító folyadékkal kábítja el. A vízfenék lakói a tavi és a festőkagyló, míg az apró termetű pajzscsiga a vízinövényeken él A többi csigától eltérően házuk nem felcsavarodott, hanem lapos pajzsként védi az állat testét. A szitakötők lárvája a vízben akár több éven át fejlődik leginkább A zöld és a kék légivadász könnyen felismerhető gyakori fajok, az óriásszitakötő hazánk legnagyobb szárnyfesztávolságú faja, jellegzetes méltóságteljes repülése alapján könnyen beazonosítható. A széleslábú szitakötő általánosan elterjedt fajunk nevét a lapított lábízeiről kapta A tó csúcsragadozója a fokozottan védett vidra. Ügyes vadász halakból álló táplálékát gyors üldözéssel ejti el. Tápláléklistáján kagylók csigák szerepelnek, a téli hónapokban az iszapban megbúvó békákat is kiszedi.
Varázslatos vízi világ Varázslatos vízi világ
A református templom A település legrégebbi, s egyben legismertebb ma is álló emléke az impozáns megjelenésű középkori templom. A templom mai alakját két fő építési periódusban nyerte el. Az első periódusban egy kis méretű, közel négyzet alaprajzú, síkmennyezetes hajót építettek fel, melyhez kelet felől egy boltozattal fedett, félköríves szentély csatlakozott. A hajó hossza valamivel több, mint 4 m, szélessége a szentély és a hajó találkozásánál- a diadalívnél- 4,5 m, a hajó nyugati végén alig több mint 5 m volt. A szentély keleti felében két tölcsérbélletes ablak, míg a hajó déli falán két vagy három hasonló ablak szolgálhatta a z épület megvilágítását. A bejárat a szentély nyugati oldalán lehetett. A szentély északi és déli oldalán egy-egy csúcsíves fülkét alakítottak ki. Minden bizonnyal a szentélyben állt az oltár. Padlója döngölt agyag lehetett, belsejét fehérre meszelték ki, hasonlóképpen kell elképzelnünk a homlokzatait is. Az újabb átalakítások jelentősen megváltoztatták ennek a korai templomnak a képét, s ezzel nagy vonalakban kialakították a ma is látható épületet. A XIV. században teljes mértékben elbontották a hajó nyugati, s részlegesen az északi és déli falát. A szentély és a hajó között egy csúcsíves diadalívet alakítottak ki. A hajó északkeleti sarkához- a korábbi hajó falait áttörve- egy rézsűs kávájú ajtóval ellátott sekrestyét létesítettek. A hajó nyugati végén egy lépcsőzetes bélletű, csúcsíves lezárású kapuzatot alakítottak ki. A korábbi járószintet a hajóban lesüllyesztették, míg a szentélyben egy lépcsőnyivel magasabban helyezkedett el. A templomot kívül belül kivakolták, majd fehérre meszelték.
A református templom Varázslatos vízi világ
A település történelme A község 1327-ben tűnik fel (p. Syma, Sima), amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét mint nászhozományt fiainak átengedi. A XIII. századból fennmaradt temploma a bizonysága annak, hogy első az első említésnél jóval korban keletkezhetett. (Szirmay és az Ő nyomán Kiss és Borovszky bizonyára tévesen 1237-ről ír, megjegyezve, hogy ekkor egészen a Zothmár comes fiáé, Mikoláé.) Hajdan Nagy-és Kissima volt, mindkettő a Mikolai család birtoka. 1331_ben a Szárazberki és Simai családok osztoznak meg rajta. 1339_ben (a SzabSzatm. szerint 1336-ban) a Szárazberkiek közül Lászlót hamis pénz veréséért megégetésre ítélte I. Károly, és birtokait Tamás erdélyi vajdának adományozta. Testvérei azonban megtartották a maguk_részét, és 1362_ben az utód nélkül elhalt János vagyonán osztozlak. 1378_ban a Mikolaiak osztoznak a maguk részén. 1406-ban ugyan elfoglalja tőlük Drágfi és Balk máramarosi vajda, de ismét visszakapják. Ezután egészen a XIX. század közepéig a Mikolaiak maradnak a fő birtokosai. 1500-ban a Bátoriakkal szemben is megvédik jogukat. 1563-ban Ferdinándtól nova donatiot, új adományt, kap rá Mikolai Zsigmond és Miklós, 1650-ben Kemény János nyer benne reszt. A XVIII. században birtokot szereznek itt a Mikolai család leányutódai révén a Korda Szodorai, Gáspar, Mándi és Szirmai családok is. A XIX. század közepéig ugyanők a tulajdonosai, később nagy része a Korda utódoké. Századunk elején Vécsey Aurélnak és Pap Kálmánnak volt itt jelentősebb földbirtoka. A reformáció földesurainak, főképpen a Mikolai és Báthori családnak a támogatásával terjedt el a községben.
A település történelme Varázslatos vízi világ
A vízfelszín élővilága Szinte a település közepén a lakóházak és a kertek ölelésében fekvő állóvíz különleges élőhely. Az ember állandó jelenléte, a háziállatok közelsége és az átalakított, mesterséges partszegély miatt azt feltételezhetnénk, hogy kevés madárfaj él itt. Ha elég türelmesek vagyunk és csendben állunk a partszélen hamarosan megpillanthatjuk vagy meghallhatjuk azokat a fajokat, amelyek már megszokták az ember jelenlétét. A parti sáv nádszegélyében él a barnás színű nádirigó. Messze hangzó énekét a nádas sűrűjéből hallatja, ritkán kerül szem elé. Afrikából visszaérkező példányai május végén tűnnek fel először. a tojók a megérkezés után hozzálátnak a fészek építéséhez melyet közvetlenül a vízfelszín közelében helyeznek el. Sötét tollruhája, világos csőre és homloka alapján a szárcsa könnyen felismerhető. A nádas közelében táplálkozó vagy a nyílt vízfelületen úszkáló egyedei megriasztva felszállás előtt métereken át a víz felszínén futnak. Az előző fajnál távolságtartóbb vízityúk piros homlokpajzsa alapján jól azonosítható. Fészkét a nádszegélyben építi fiókáit vízirovarokkal, lárvákkal és férgekkel táplálja, de elfogyasztja a vízinövények magját és hajtásait is. Ritkán kerül szem elé az apró termetű, villámgyors röptű színpompás jégmadár. Főként kisebb halakból álló táplálékát a víz fölé hajló gallyról figyeli, majd szigonyszerűen lecsap rá. Jellegzetes szürke tollruhája miatt a szürke gém közismert faj. Türelmes vadász, a sekély vízben mozdulatlanul lesi áldozatát. A kis méretű törpegém rejtett életmódot él, megzavarva futva menekül vagy kiegyenesedve áll a nádszálba kapaszkodva.
A vízfelszín élővilága Varázslatos vízi világ
Régészeti emlékek Csengersima területén, illetve határában ez idáig- a templom kutatását nem számítva- két helyen történt ásatás. Az egyik a jelenleg is használatban lévő temető, a másik a határállomás területe. A temetőben folytatott feltárások során sikerült azonosítani a honfoglalás kori sírt, amelyből a tárgyak előkerültek. A dombon és környékén még a XX. század elején is temetkeztek így nem meglepő, hogy a honfoglalás kori leletek csak részlegesen lettek feltárva, mivel azokat a későbbi sírok részlegesen megsémisítették. A honfoglalás korából kevés embercsont, néhány vastöredék, vaspánt került elő. További kutatásra ekkor nem volt lehetőség. A leletek értékét növeli, hogy Szatmár megyéből a fentebb bemutatott sirokon kívűl mindössze két honfoglaláskori lelőhely ismert. A mai felszín alatt közel 2 méter mélységben nagy területen szétszóródott hamut, faszenet, emberi hamvakat, cserepeket találtak, A szelvény falainak a nyesése után egyértelművé vált, hogy itt valóban egy mesterséges halom (kurgán) található, amiket a hajdan elhamvasztott előkelő sírja fölé emeltek. A másik jelentős lelőhely a határállomás területe, ahol a középső bronzkor időszakából származó leletekre bukkantak. A leletanyag zömét a gyakran gazdagon díszített kerámia és állatcsontok jelentették. Ugyanakkor felszínre került egy két részből álló öntőminta, mely segítségével bronztűt állítottak elő.
Régészeti emlékek Varázslatos vízi világ