41. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása Az átvállalás intézményrendszerének célja, hogy a kötelezettek akár gazdasági, akár adminisztrációs jellegű feladatait csökkentse. Az utóbbi csak szűk körben, - a számlán átvállalások esetében - érezhető. A gazdasági cél inkább a szerződéses átvállalásokra jellemző. Amikor átvállalásról beszélünk elkülönítendő: I. a számlán történő átvállalás és II. a szerződésben történő átvállalás. Már a nevükből is jól látható az alapvető különbség, miszerint az első a számlán keresztül (esetenként), míg a második szerződéses formában (a szerződés érvényessége alatt) történik. Természetesen két eltérő módon történő átvállalással kapcsolatos eljárásrend és lehetőségek is eltérőek. I. Átvállalás számlával A számlán történő átvállalást nem szabad a szerződéses átvállalás típusával összekeverni. A számlán való átvállalás intézménye kizárólag két termékkörnél jöhet szóba: a) az egyéb kőolajtermékeknél ( kenőolajnál), vagy b) a csomagolások termékkörénél. Mindkét esetben, a számlát a kötelezettnek kiállító vállalja át a termékdíj-fizetési kötelezettséget, méghozzá a számlán kötelezően feltüntetendő szöveggel. Figyelem! Nagyon fontos, hogy a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003.(IV.11.) Korm. rendelet 14. -ában meghatározott szövegnek kell szerepelnie a számlán, különben az átvállalás jogszerűen nem jön létre. Ha az átvállalás nem jön létre, az eredeti kötelezettet terheli a fizetési kötelezettség. A számlán átvállalás intézményét sokan összetévesztik a termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő feltüntetésének kötelezettségével. Például egy bolt csomagolószert szerez be. A csomagolószert gyártó becsomagolja a csomagolószert, és ezután a csomagolás után termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik (a boltnak majd a csomagolószer után keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, amikor abba csomagol és a becsomagolt terméket eladja). A gyártó saját fizetési kötelezettségét az 1995. évi LVI. törvény 23. -a, és annak végrehajtásáról szóló 10/1995. KTM rendelet 14. (1) bekezdése szerint feltünteti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csomagolószer utáni termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta volna, csak jelzi, hogy Ő teljesítette a termékdíj-fizetési kötelezettségét (a csomagolóeszköz csomagolása tekintetében), és azt, hogy az adott számla mennyi termékdíjat tartalmaz (a csomagolóeszköz csomagolására vetítve). A kötelezettnek nagyon oda kell figyelnie milyen számlát fogad be, és mi került azon feltüntetésre.
I./a Átvállalás számlán egyéb kőolajtermék (kenőolaj) esetén Egyéb kőolajtermékek esetén, a számlán átvállalás intézményének a belföldi előállítású egyéb kőolajtermékeknél van jelentősége. A kötelezettségeknél már szóba került, hogy az egyéb kőolajtermék termékkörnél, belföldi előállításnál nem az első belföldi forgalomba hozó (azaz a gyártó) a kötelezett, hanem annak első vevője. A belföldi előállítású egyéb kőolajtermék első belföldi forgalomba hozójának lehetősége van a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalni vevőjétől. Ehhez nem kell mást tennie, mint a számlán pontosan feltünteti az 53/2003. Korm. rendelet 14. -ának (3) bekezdés b) pontjában előírt szöveget ( a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból... Ft termékdíj megfizetésre került ). Ezzel a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta vevőjétől. A vevőnek nincs más dolga, mint a számlát megőrizni, és a vámhatóság ellenőrzése esetén azt bemutatni. Ezzel a számlával igazolja, hogy tőle a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalták. I./b 1. Átvállalás számlán csomagolás esetén Csomagolás termékkörnél a termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő átvállalásának, az átvállalás tényének a számlán történő feltüntetési kötelezettségén kívül még egy feltétele van. Az átvállalónak hasznosítást koordináló szervezettel érvényes szerződésének kell lennie! Ez annyira szigorú feltétel, hogy a számlán feltüntetendő szövegben a szerződött hasznosítást koordináló szervezete(ke)t meg is kell nevezni. Például a csomagolópapírt gyártó (amibe a sajtot, hentesárut csomagolják) ívben hozza forgalomba a csomagolópapírt (az ő esetében ez az áru), amelyet műanyag fóliába csomagol. Átvállalná a termékdíj-fizetési kötelezettséget a boltostól, akinek a csomagolópapírt értékesíti. Mit kell tennie? Az első kritérium, hogy hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozzon. Ezt követően az általa kibocsátott számlán kettő szöveget kell feltüntessen. Egyrészt a műanyag fólia (mint csomagolás) utáni termékdíj-fizetési kötelezettségének teljesítésére vonatkozót ( a... környezetvédelmi termékdíj alól...%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból... Ft [a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995.(IX.28.) KTM rendelet 14. (1) bekezdés c) pontja]. Másrészt a csomagolópapírra vonatkozóan az átvállalási - jogszabályban előírt szöveget ( a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve)... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból... Ft megfizetésre került ) [a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003.(IV. 11.) Kormányrendelet 14. (3) bekezdés a) pontja] Az egyéb kőolajtermékek esetén egyszerűbb a helyzet, mert az átvállalás szűkebb körben mozog. A csomagolásnál viszont a csomagolószer értékesítési láncnak több szereplője is
lehet. Nagyon fontos, hogy a kötelezett az, aki a csomagolószerbe a terméket (árut) becsomagolja! Jellemző hiba, hogy a csomagolószert gyártó átvállalná ugyan a termékdíjfizetési kötelezettséget, azonban nincs közvetlen kapcsolatban a kötelezettel, hiszen a kötelezetthez, az értékesítési láncon (akár több szereplőn) keresztül jut el a csomagolószer. A számlán történő átvállalás során a kötelezettnek a számlát kiállító vállalhatja át a termékdíjfizetési kötelezettséget, az Őt megelőző értékesítési lánc szereplői nem. Például Gyártó Kft. csomagolópapír gyártó és a termékét értékesíti Bolti Ellátó Kft. kereskedőnek, aki azt továbbadja Kis Bolt Kft. kereskedőnek, aki sajtot csomagol bele (ebben az esetben Kis Bolt Kft. a KÖTELEZETT). Bolti Ellátó Kft. nem csinált mást, mint az árut továbbértékesítette, csomagolást nem végzett, így termékdíj-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Gyártó Kft. csomagol (ebben a példában a csomagolószert csomagolja), így termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az általa gyártott csomagolószer után számlán a termékdíjat átvállalni nem tudja, mivel a számlát nem a kötelezettnek ( Kis Bolt Kft. -nek) állította ki, hanem Bolti Ellátó Kft. kereskedőnek. Kis Bolt Kft. -nek így nem lehet olyan számlája, amelyre igaz lenne, hogy a számlát kiállító, hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott és ezzel együtt átvállalhatná a termékdíjat. A számlán átvállalás intézményrendszerének célja, hogy lehetőséget biztosítson a gyártóknak, illetve csomagolószer kereskedőknek a kis forgalmú cégek adminisztrációtól való tehermentesítésére. Arról már korábban is szó volt, hogy akitől számlán átvállalják a termékdíj-fizetési kötelezettséget, annak a számla megőrzésén túl semmi más teendője nincs. Például a bútorkészítő kisiparos az elkészült bútorokat becsomagolja, de a csomagolásra felhasznált csomagolószert maradéktalanul olyan cégektől szerzi be, akik számlán átvállalták tőle a termékdíj-fizetési kötelezettséget. Így a bútorkészítő kisiparosnak nem kell bejelentkeznie és bevallást sem kell készítenie. Figyelem! A fentiekből azonban egy nagyon fontos dolog következik. A számlán átvállalás, mindig a teljes termékdíj-fizetési kötelezettségről szól, azaz nem lehet részben átvállalni a termékdíj-fizetési kötelezettséget! Nem fordulhat elő, például, hogy egy részét átvállalják a termékdíjnak, másik részét pedig nem. Egyszerűen hangzik a tiltás ott, ahol csak tömegalapú csomagolás termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik. Mi a helyzet azonban a kereskedelmi csomagolásnál? Az átvállalásnak szólnia kell a teljes termékdíj-fizetési kötelezettségről, azaz a H+E1 (esetenként +E2) termékdíjtételekről. Nem lehetséges csak a H díjtételt számlán átvállalni és az E díjtételt pedig a kötelezettnél hagyni. I/b 2. Átvállalás számlán kereskedelmi csomagolás esetén Felmerülhet a kérdés, hogy számlán átvállalható-e a kereskedelmi csomagolás termékdíja, hiszen az E díjtétel alól nincs mentességi lehetőség? Egyik jogszabály sem írja elő feltételként, hogy az átvállalónak teljes mentességgel kell rendelkeznie. A H díjtétel alól részben vagy teljesen mentesülhet a kötelezett, hasznosítás koordináló szervezethez való csatlakozással, és ez az előírt feltétel. Ugyanakkor a számlán történő átvállalás megfogalmazása alapján csak a gyártói (első belföldi forgalmazói) kötelezettségek átvállalását teszi lehetővé a szabályozás. Mit jelent ez a
gyakorlatban? A gyártónak kereskedelmi csomagolás esetén fizetnie kell a H+E1 díjtételt. Amennyiben a gyártó értékesítési láncot mellőzve közvetlenül a fogyasztónak értékesít (jellemező példa a műanyag reklám bevásárló táska), akkor a H+E1+E2 díjtételt is ő fizeti. Számlán átvállalás esetén a partnereknek egyeztetniük kell a kötelezettségeiket, mert akármelyik esetről is van szó, a számlán átvállalás esetében, a (H+E1 díjtételt vagy H+E1+E2 díjtételt), a teljes termékdíjfizetési kötelezettséget át kell vállalni. Figyelem! A fentiekben leírt feltételek alapján azonban az első továbbforgalmazó vevő önálló kötelezettsége (E2 díjtétel) számlán nem vállalható át! A legegyszerűbb hiányzó feltétel, aminek nem tud a továbbforgalmazó vevő eleget tenni, a mentességi feltétel teljesítése (hasznosítást koordináló szervezeten keresztül), hiszen az E2 díjtétel alól mentesülni nem lehet. II. Termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerződéssel A számlán átvállalással szemben teljesen más rendszer a szerződéssel történő átvállalás. Mint a nevéből is látható a felek polgári jogi szerződést kötnek a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásáról. Szinte minden a szerződő felek megállapodásától függ: az átvállalás mértéke (részben vagy teljesen, az átvállalás feltételei, milyen termékekre terjed ki, stb.). A jogszabály az átvállalási szerződésre vonatkozóan néhány minimum feltételt határoz meg (53/2003. Korm. rendelet 15. (4) bekezdése), egyébként a szerződés tartalma a felek megállapodásán alapszik. Fontos! Rögtön az elején fel kell hívni a figyelmet, hogy e terület jelentős változásokon ment keresztül 2009. január 1-jétől. Egyrészt a bérgyártás esetét tekintve, ahol a - kötelezett személyében - bekövetkező változás megfordította az átvállalhatóság irányát, másrészt az átvállalási lehetőségek köre bővült, és az eljárási rend teljesen átalakult. 1. A szerződések nyilvántartása a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe került Az átvállalási szerződéseket, a korábbi évek eljárási rendjével ellentétben (amikor a szerződéseket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak kellett benyújtani jóváhagyás céljából) a vámhatósághoz kell megküldeni nyilvántartásba vétel céljából. Erre a szerződés megkötését követő 30 napon belül kell sort keríteni. A korábbi eljárásrendnek megfelelően megkötött és a Minisztérium által jóváhagyott átvállalási szerződések, azok lejártáig (vagy egyéb oknál fogva történő érvényvesztésig) érvényesek. A vámhatóság a benyújtott szerződéseket nyilvántartásba veszi, kivéve a jogszabálynak meg nem felelő szerződéseket. A szerződés tartalmi feltételeit az 53/2003. Korm. rendelet 15. (4) bekezdése tartalmazza. Az itt felsorolt feltételek bármelyikének hiánya elutasításhoz vezet. Egyik lényeges elem a szerződés átvállalási időszakának, és kezdő időpontjának meghatározása. Az átvállalási időszak nem lehet hosszabb a jogszabályban rögzítettnél. Az 53/2003. Korm. rendelet általánosságban 5 év időtartamot határoz meg, azonban a hasznosítást koordináló szervezettel kötött szerződés átvállalási időszaka nem haladhatja meg, a hasznosítást koordináló szervezet mentességi engedélyének érvényességi idejét.
Bár természetesnek vesszük, mégis nem árt odafigyelni a szerződés tartalmi elemei között az aláírásra. Az átvállalási szerződések egy részénél jellemző hiba volt az aláírás elmaradása valamelyik fél részéről. Az aláírásnak cégszerűnek kell lennie! A vámhatóság a jogszabálynak megfelelő benyújtott átvállalási szerződéseket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti. Az értesítésnek fontos tartalmi eleme a nyilvántartásba vétel időpontja, mivel leghamarabb az ezt követő hónap első napjától érvényes az átvállalási szerződés, hacsak a szerződésben a kezdő időpontra vonatkozóan későbbi időpontot nem határoztak meg. Két fél közötti első szerződés tekintetében ez különösebb gondot nem okoz, bár nem árt tudni, hogy az átvállalási szerződés nem a megkötésének napjától érvényes. Viszont a szerződések módosítása, korábbi szerződések lejárta okán a folyamatosságot biztosító új szerződések tekintetében fontos, hogy megfelelő időben megkezdődjön az eljárás. Például Gépjármű Gyártó Rt.-nek átvállalási szerződése van gumiabroncsra Hasznosítást Koordináló Szervezet Nonprofit Zrt-vel. Az átvállalási szerződés lejár 2009. december 31-én, de Gépjármű Gyártó Rt. szeretne 2010-ben is mentesülni a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. Célszerű a 2010-re vonatkozó átvállalási szerződést előkészíteni és benyújtani 2009. november közepéig, hogy a háttérjogszabályokban előírt határidőkkel is 2010. január 1-től nyilvántartásba vett átvállalási szerződése legyen, ezért a Gépjármű Gyártó Rt. megköti az átvállalási szerződést a Hasznosítást Koordináló Szervezet Nonprofit Zrt-vel és benyújtják 2009. október 15-ig. 2. Csak meghatározott célból köthető átvállalásra szerződés Átvállalási szerződés a) export, b) bérgyártás, valamint c) hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén köthető. 2. a) Export esetén Export esetén az átvállalás célja: az adminisztráció csökkentése, valamint a forgóeszköz lekötés elkerülése. Alaphelyzetben a gyártó a termékdíjat megfizeti és az exportőr a kivitelt követően a termékdíjat visszaigényelheti. Az export átvállalási szerződést a kötelezett köti a vevőjével, aki a termékdíj-köteles terméket kiviszi az országból. Például az Akkumulátorgyár Zrt. eladja a termékdíj-köteles termékét (akkumulátort) az Autógyártó Kft.-nek, aki az elkészült gépkocsikat nem Magyarországon értékesíti. A termékdíj szempontjából lényegtelen, hogy a kivitel az Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történik. A szerződés alapján a gyártó, mint alapesetben kötelezett nem
vallja be és nem fizeti meg a termékdíjat. A másodlagos kötelezett (aki átvállalta a termékdíjfizetési kötelezettséget) szintén nem nyújt be bevallást és nem fizet termékdíjat, mivel külföldre viszi a termékdíj-köteles terméket (és ezért termékdíj-fizetési kötelezettsége nem keletkezik). A gyártó kötelezett az átvállalási szerződés szerint vezeti nyilvántartását, míg a másodlagos kötelezett (az átvállaló) a nyilvántartásával köteles igazolni (és az azt alátámasztó bizonylatokkal fuvarlevelek illetve vámokmányokkal) a kivitelt. Nagyon fontos, hogy átvállalás csak arra a termékre vonatkozhat, amelyet az első vevő belföldön nem hozz forgalomba és saját célra nem használ fel, azaz kiviszi az országból. A kivitelt sokan úgy értelmezik, hogy az áru fizikai valója elhagyja az országot, azonban nem csak fizikai valójában de pénzügyileg is elhagyja az országot. Nem minősül kivitelnek a CÉG Kft. szempontjából, ha például a CÉG Kft. az árut feladja a KÜLFÖLDI Kft. címére, de a számlát egy belföldi KERESKEDŐ Kft. részére állítja ki, és ezen belföldi KERESKEDŐ Kft. az aki a KÜLFÖLDI VEVŐ Kft. számára számláz. Azon első vevő cégek esetében, akiknek a forgalma megoszlik, bonyodalmat jelent a belföldi és az export forgalom elkülönítése. Maradjunk a korábbi példánál: az Akkumulátorgyár Zrt. eladja a termékdíj-köteles termékét (akkumulátort) az Autógyártó Kft.-nek, aki az elkészült gépkocsikat kisebb részben Magyarországon értékesíti, nagyobb részben külföldre szállítja. A fentiek alapján értelemszerűen az átvállalást csak azon akkumulátorokra terjeszthette ki, amelyeket maradéktalanul kivitt külföldre, (Ez alatt nem azt kell érteni, hogy pontosan azon akkumulátorokra, amelyek elhagyták az országot, hanem azon mennyiségre), a belföldre kerülő kocsikban lévő akkumulátorokra a termékdíj-fizetési kötelezettség nem vállalható át. Az adminisztráció csökkentése érdekében 2009. január 1-től új átvállalási lehetőség került a törvénybe, éppen ezen probléma kiküszöbölésére. A törvény lehetőséget biztosít a teljes vásárolt mennyiség után a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására, ha a megvásárolt mennyiség legalább 60%-át exportálja a vevő (másodlagos kötelezett). Példánkat folytatva, ha az Autógyártó Kft. a gépkocsik legalább 60%-át Magyarországon kívül értékesíti, akkor a megvásárolt összes akkumulátor utáni termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalhatja Akkumulátorgyár Zrt.-től. Ekkor az Autógyártó Kft. lesz a kötelezett (másodlagos kötelezett). A kivitt autókba szerelt akkumulátor után termékdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, de a belföldön forgalomba hozott (eladott) gépkocsikba épített akkumulátorok után igen. Az Autógyártó Kft.-nek a termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban pontosan olyan kötelezettségei vannak, mintha Ő lenne az Akkumulátorgyár Zrt. (bevallási stb.), azzal, hogy a mentesség érdekében hasznosítást koordináló szervezettel szerződést köthet. 2. b) Bérgyártás esetén Bérgyártás esetében a korábbiakban a bérgyártót tekintette a szabályozás kötelezettnek, de 2009. január 1-től a bérgyártató a kötelezett.
Figyelem! A bérgyártás fogalmát a törvény egyértelműen meghatározta, így csakis az ott meghatározott tevékenység tekinthető bérgyártásnak. Átvállalási lehetősége most a bérgyártónak van, a bérgyártatótól. Hol lehet ennek jelentősége? Eddig mivel a bérgyártó volt a kötelezett, a bérgyártó teljesítette az adminisztrációs kötelezettségeket, melyek 2009. január 1-jétől a bérgyártatóra szálltak át. Ha a bérgyártónak van kialakult rendszere a kötelezettségek teljesítésére, akkor azt többlet szolgáltatásként tudja nyújtani a bérgyártatónak. 2. c) Hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén Hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség érdekében kötött átvállalási szerződés során az alapeset szerinti kötelezett (cég) helyett, a hasznosítást koordináló szervezet szervezi meg a megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését és megfelelő módon történő hasznosítását. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerződés milyen KTkódokat és milyen vámtarifaszámokat (csomagolás esetében csak KT-kódokat) tartalmaz, mert az átvállalás csakis a szerződésbe foglalt ezen termékekre fog vonatkozni. Ha a szerződés nem tartalmazza valamelyik átvállalni szándékolt termék KT-kódját vagy vámtarifaszámát (és így a kötelezettség egy része nem száll át az átvállalóra), akkor természetesen módosítható a szerződés új szerződés benyújtásával, de nem visszamenőleges érvényességgel! Az általános részben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy meddig érvényes az átvállalási szerződés. Az átvállalási szerződés érvényvesztése történhet a szerződésben meghatározott feltétel nem teljesülése okán, de történhet a hasznosítást koordináló szervezet mentességi engedélyének visszavonásával is. Ugyanis ekkor az érintett átvállalási szerződések érvényüket veszítik. A hasznosítást koordináló szervezetek nyílt szervezetek, és kötelesek az átvállalási szerződési feltételeknek megfelelő szerződéskötési ajánlatokat elfogadni. Nem mérlegelhetnek a szerződéssel érintett termékek mennyisége alapján. A szerződéssel történő termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása során, a számlán történő átvállalással szemben a kötelezett felelőssége megmarad és nem lép a helyébe teljes mértékben az átvállaló. Ennek oka, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget valótlan átvállalási szerződésekkel ne lehessen kikerülni. Hasonló okokból kifolyólag nem lehet természetes személy az átvállaló, a jogszabály azt mondja, hogy az átvállaló csak Ptk. szerinti gazdálkodó szervezet lehet Még a cikk elején eset szó róla, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget részben vagy egészben lehet szerződésben átadni-átvállalni, és ennek mértéke a szerződő felektől függ. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egy gazdálkodó több termékre vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettségét több átvállalási szerződéssel adja át. Jellemző példa erre az elektromos és elektronikai cikkek, ahol a berendezésekre és annak csomagolására más-más hasznosítást koordináló szervezettel kell szerződést kötni. De másik oldalról megközelítve a kérdést, a jogszabály szempontjából az sem kizárt, hogy egy termékkör esetében - pl.: csomagolás -, több hasznosítást koordináló szervezettel legyen szerződésben a kötelezett. Mindkét esetben a hasznosítást koordináló szervezeteknek lejelentett mennyiség jelenti az átvállalt mennyiséget, abban az esetben is amikor csak egy hasznosítást koordináló szervezettel vagyunk kapcsolatban.