KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2005

Átírás

1 Fekete Balázs Kelemen István Magyar Béla KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2005 Csomagolás és kereskedelmi csomagolás február

2 SZERZÕK Fekete Balázs (EAN Magyarország Kht.) Kelemen István (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Magyar Béla (EAN Magyarország Kht.) LEKTORÁLTA Borsányi-Bognár Levente fõosztályvezetõ-helyettes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kiadja az EAN Magyarország Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából Felelõs kiadó: Magyar Béla ügyvezetõ igazgató Készült 3000 példányban A kiadvány szerzõi jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos! Budapest, február

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJJAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELADATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CSOMAGOLÁSRA ÉS A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁSRA (Fekete Balázs) _7 1. A jogszabályi háttér A környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályok _7 1.2 Kapcsolódó jogszabályok 7 2. A termékdíjköteles termék: Csomagolás Kereskedelmi csomagolás _8 3. A termékdíj-fizetésre kötelezettek köre és a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja a csomagolás esetében A kötelezettek A kereskedelmi csomagolásban érintett kötelezettek A kötelezettség keletkezésének idõpontja _20 4. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása _ A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerzõdéssel _ A termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történõ átvállalása Az egyes termékdíj-kötelezettségek bemutatása _23 6. A környezetvédelmi termékdíj alóli mentesség megszerzésének feltételei és folyamata _23 7. GLN és GTIN számok a termékdíjas szabályozásban _26 II. GYAKRAN INTÉZETT KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS ÉR- TELMEZÉSÉHEZ (Kelemen István) Kereskedelmi csomagolás Kötelezetti kör _28 3. A termékdíj-fizetési kötelezettség és annak számítása _30 4. Mentesség _30 5. Átvállalás Mûanyag (bevásárló-reklám) táskák _32 3

4 III. MINTAPÉLDÁK, AMELYEK RÉSZLETESEN BEMUTATJÁK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁT (Magyar Béla) _33 1. példa: Belföldi elõállítású csomagolás (BOR üveg palackban) elsõ belföldi forgalomba hozója (gyártó) kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (nagykereskedõ) kötelezettsége példa: Közösségbõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás (SÖR alumínium dobozban) elsõ belföldi forgalomba hozója (nagykereskedõ) kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (kiskereskedõ) kötelezettsége példa: Belföldi elõállítású, valamint behozott csomagolás (ÁSVÁNYVÍZ egyszerhasználható és újrahasználható mûanyag palackban) elsõ belföldi forgalomba hozója kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (nagykereskedõ) kötelezettsége példa: Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás (tartósítószert nem tartalmazó NEM SZÉNSAVAS ÜDÍTÕITAL) saját célú felhasználása, illetve belföldi forgalomba hozatala esetén keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség példa: Közösségen belül behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás (tartósítószert tartalmazó NEM SZÉNSAVAS ÜDÍTÕITAL rétegzett italcsomagolásban) saját célú felhasználása, illetve belföldi forgalomba hozatala esetén keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség példa: A kereskedelmi csomagolás Ú alapján számított termékdíj alóli mentességhez szükséges, forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány, valamint a k alapján számított termékdíj alóli mentességhez szükséges, beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány kiszámítása példa: Mûanyag (bevásárló-reklám) táska, mint kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala, felhasználása után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség 53 IV. A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁSBAN ÉRINTETT HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZE- TEK ELÉRHETÕSÉGEI _55 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 56 4

5 Bevezetés A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény január 1-jétõl hatályba lépõ változásai következtében a csomagoláson, mint termékdíjköteles terméken belül egy új, speciális termékkör különült el: ez a kereskedelmi csomagolás, amelyre a csomagolás termékkörén belül ezt követõen sajátos szabályok vonatkoznak. A módosítások következtében az egyes, csomagolásban érintett gazdálkodó szervezetekre (beleértve az egyéni vállalkozókat is) újabb, a termékdíj- kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok hárulnak a csomagolás, illetve a kereskedelmi csomagolás elõállítása és forgalomba hozatala, Közösségbõl való behozatala és forgalomba hozatala, importja, saját célú felhasználása, valamint kereskedelmi vállalatoknál (elsõ továbbforgalmazó vevõk) ezek az elõállítótól vagy a behozótól való beszerzése és továbbértékesítése esetében. A Környezetvédelmi termékdíj 2005 Csomagolás és kereskedelmi csomagolás címû kiadvány célja, hogy a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egységes értelmezésével, illetve a napi gazdasági életben való gyakorlati alkalmazásával hozzájáruljon a gazdálkodó szervezetek a csomagolással, valamint ezen belül a kereskedelmi csomagolással, mint termékdíjköteles termékkel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek a jogszabályi elõírások szerinti teljesítéséhez. Ennek érdekében áttekinti a környezetvédelmi termékdíj a csomagolásra és a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó jogszabályi hátterét; a csomagolást, mint termékdíjköteles terméket és ezen belül a kereskedelmi csomagolást; a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás után termékdíj fizetésére kötelezettek körét; a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának lehetõségeit a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás esetében; a termékdíj kötelezettségeket, tehát a termékdíjhoz kötõdõ befizetési, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket; a termékdíj alóli mentesség megszerzésének feltételeit és folyamatát különös tekintettel a csomagolásra, illetve a kereskedelmi csomagolásra; a GLN és a GTIN számok alkalmazását. A kiadvány a fentieken túl választ ad a kereskedelmi csomagolással kapcsolatban leggyakrabban felmerülõ kérdésekre; példákon keresztül mutatja be a csomagolással és a kereskedelmi csomagolással kapcsolatos termékdíj-számítási feladatokat, a termékdíj alapjának, a termékdíj-tételeknek és a fizetendõ termékdíjnak a meghatározását, továbbá a kereskedelmi csomagolással kapcsolatos újrahasználati arányszámok számítását, valamint a teljes mentesség megszerzésének feltételeit a mûanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében; összegyûjti azoknak a termékdíjas szabályozásban érintett hatóságoknak, csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezeteknek és egyéb szolgáltatást nyújtó szervezeteknek az elérhetõségeit, amelyekkel a gazdálkodó szervezetek munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek. a Szerzõk 5

6

7 I. FEJEZET A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek és feladatok, különös tekintettel a csomagolásra és a kereskedelmi csomagolásra 1. A jogszabályi háttér 1.1 A környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályok A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján a Magyar Országgyûlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kt.), melynek alapvetõ célja a környezetszennyezés megelõzése, valamint a gazdálkodók ösztönzése a környezeti veszélyeztetések, környezeti károk csökkentésére, a természeti erõforrások takarékos felhasználására. A szabályozás a cél elérése érdekében pénzügyi források teremtését is megvalósítja, amelyet a környezeti károk csökkentésére, megelõzésére kell fordítani. A Kt. legutóbbi módosításra novemberében, a évi CIII. törvény keretében került sor. Ez utóbbi változások január 1-jétõl léptek hatályba. A törvény eljárásrendjére vonatkozóan két végrehajtási rendelet a április 19-étõl hatályos, a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Ktkr. (amely az eddig az idõpontig hatályos 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet helyébe lépett), valamint a többször módosított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: Ktr.) tartalmaz elõírásokat, melyeknek legutóbbi módosításaira január 1-jei hatállyal került sor. A változtatások a Magyar Közlöny 198. számában jelentek meg december 22-én; a Ktkr-t a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet, a Ktr-t a 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet módosította. 1.2 Kapcsolódó jogszabályok A termékdíjas jogszabályokban foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez a gazdálkodó szervezeteknek számos egyéb jogszabály a termékdíjra vonatkozó, vagy azzal összefüggésben lévõ rendelkezéseit is ismerniük kell. Ezek közül a legfontosabb az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), amely elõírja, hogy a termékdíj fizetésére kötelezettek a rájuk vonatkozó adózási szabályok szerint mikor és milyen 7

8 formában tegyenek eleget a termékdíjjal kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségeiknek az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) felé. A másik kiemelten fontos jogszabály a termékdíjjal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.), ez fogalmazza meg ugyanis azokat az általános, az Európai Unió elveivel megegyezõ hulladék-visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségeket, amelyek teljesítésével, valamint a termékdíjas jogszabályokban ezzel kapcsolatban meghatározott feladatok elvégzésével a termékdíjfizetés alól mentesség szerezhetõ. A Hgt. felhatalmazása alapján született meg a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.), amely az egyik, talán legszélesebb gazdálkodói réteget érintõ termékdíjköteles termékkör, a csomagolás tekintetében fogalmaz meg konkrét visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségeket. FIGYELEM! A termékdíj-kötelezettségek maradéktalan teljesítésével a hulladék-visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettségek nem szûnnek meg, ellenben ez utóbbiak teljesítésével a kötelezettek a Kt. alapján mentesülhetnek termékdíj-fizetési kötelezettségük alól. A fentieken túl vannak még olyan fontos jogszabályok, amelyek különbözõ általános esetekben, illetõleg egyegy termékdíjköteles termékkörre, vagy egy speciális eseményre vonatkozva adnak kötelezõ iránymutatást. 2. A termékdíjköteles termék: Csomagolás A termékek csomagolása után január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja vagy Közösségbõl behozza és forgalomba hozza, importálja, illetõleg saját célra felhasználja január 1-je elõtt a csomagolóeszközök voltak termékdíjkötelesek és a csomagolóeszköz gyártója, illetve behozója volt a termékdíjfizetésre kötelezett. A csomagolás definícióját a Kt. 20. o) pontja, valamint a Cskr. 2. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg. Ez utóbbi szerint a csomagolás olyan csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak. A csomagolás termékit (Ft/kg, Ft/db) a Kt. 2. sz. melléklete tartalmazza. A kg alapon fizetendõ csomagolások után a termékdíj-tételek anyagfajtánként kerültek meghatározásra. Az anyagfajták természetesen nem azonosíthatók KN kóddal (vámtarifaszámmal), ezért azok a Ktr. 7. sz. mellékletében KT kódonként (Környezetvédelmi Termékdíj Kód) lettek meghatározva. Ugyancsak KT kóddal kell azonosítani a kereskedelmi csomagolásokat is. A termékdíj alapja a csomagolás tömege, kereskedelmi csomagolás esetében a csomagolás darabszáma. 2.1 Kereskedelmi csomagolás A Kt. egyik legfontosabb változtatása január 1-jétõl egy új, speciális termékkör bevezetése: ez a kereskedelmi csomagolás, amelyre a csomagolás termékkörén belül ezt követõen speciális szabályozás vonatkozik. A kereskedelmi csomagolás definícióját a Kt. 20. zs) pontja fogalmazza meg. A definíció az adott anyagú, illetve egyes esetekben azon belül megadott típusú csomagolóeszközbe töltött italtermékek meghatározásának segítségével határolja le a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Az új, a csomagoláson belül elkülönített termékkörhöz a törvénymódosítás egy új kötelezetti kört is hozzárendel: kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozó (tehát aki csomagol, illetve aki a csomagolt terméket Közösségen belülrõl behozza vagy importálja és belföldön elsõként értékesíti) elsõ továbbforgalmazó vevõje is kötelezetté válik kivéve, ha a Kt. 12. (4) bekezdése szerint nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, mert nem rendelkezik városban legalább 50 m 2, községben legalább 100 m 2 alapterületû üzlethelyiséggel. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjének kötelezettsége az elsõ belföldi forgalomba hozó, vagy a vámadós, vámszabadterület üzemeltetõje által a részére kiállított számlán feltüntetett teljesítés nap- 8

9 ján keletkezik. Az elsõ belföldi forgalomba hozó kötelezettsége természetesen továbbra is fennáll mind a kereskedelmi, mind pedig a nem kereskedelmi csomagolás után, az elsõ továbbforgalmazó vevõ pedig továbbra is kötelezett lehet nem kereskedelmi csomagolás után, amennyiben a csomagolást õ maga végzi. A kereskedelmi csomagolások közé tartozik az alkoholtermék, a köztes alkoholtermék, a sör, a bor, az üdítõital, a szörp, az ásványvíz, a kristályvíz, a szikvíz, valamint az ivóvíz fogyasztói (elsõdleges) csomagolása, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó, vagy a végsõ felhasználó számára a vásárláskor (Cskr. 2. (2) a.). A kereskedelmi csomagolásba tartoznak továbbá a mûanyag (bevásárló-reklám) táskák is. A kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség alapja nem a csomagolás tömege, hanem annak darabszáma. (A nem kereskedelmi csomagolások után továbbra is a csomagolás tömege marad a termékdíj alapja.) Az 1. táblázat a január 1-jétõl hatályos Kt. 2. sz. melléklete alapján összefoglalja, hogy a kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség mely kötelezetteket milyen mértékben, azaz milyen termékdíjtétellel érint. A forgalomba hozott, illetve az elsõ továbbforgalmazó vevõ által beszerzett kereskedelmi csomagolás után, darabszám alapján fizetendõ termékdíj tehát akkor terheli az érintett kötelezetteket, ha a korábban felsorolt italtermékek az 1. táblázatban meghatározott a Cskr. 2. (2) a) pontja szerinti fogyasztói (elsõdleges) csomagolószerekbe kerülnek becsomagolásra. Az 1. táblázatból látható, hogy a törvénymódosítás következtében a jogalkotó egy adott kereskedelmi csomagoláshoz két kötelezetti csoportot rendelt hozzá: az elsõ belföldi forgalomba hozót, illetve annak elsõ továbbforgalmazó vevõjét. Az elsõ belföldi forgalomba hozó fizetési kötelezettsége 2 díjtételbõl tevõdik össze: egy hulladékhasznosítástól függõ díjtételbõl (H) és egy, az adott kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatalára vonatkozó újrahasználati arányszámtól függõ számított díjtételbõl (Ú). Ugyanezen kereskedelmi csomagolás után az elsõ továbbforgalmazó vevõnek is keletkezik díjfizetési kötelezettsége: ez a kereskedelmi csomagolás beszerzésére vonatkozó újrahasználati arányszámtól függõ számított díjtétel (K). KT kód 1. táblázat: Kereskedelmi csomagolások törvényi i Termékdíjköteles csomagolás Elsõ belföldi forgalomba hozóra vonatkozó k H ú Ft / db Ft/%/db Elsõ továbbforgalmazó vevõre vonatkozó díjtétel k Ft/%/db Mûanyag palack 1,5 literig 10 0,25 0, Mûanyag palack 1,5 liter felett 20 0,45 0, Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3, liter Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett Üveg 1 literig 3 0,25 0, Üveg 1 liter felett 10 0,45 0, Társított csomagolás 1,5 literig (rétegzett italcsomagolás) 12 0,20 0, Társított csomagolás 1,5 literig (Egyéb) 25 0,50 0, Társított csomagolás 1,5 liter felett (rétegzett italcsomagolás) 25 0,40 0, Társított csomagolás 1,5 liter felett (Egyéb) 45 0,80 0, Fémdoboz 1,0 literig 30 0,25 0, Fémdoboz 1,0 liter felett 60 0,45 0,60 9

10 FIGYELEM! Az olyan csomagolóeszközök, csomagolási segédeszközök után, amelyek a fenti táblázatban nem szerepelnek, a termékdíjat tömeg alapon, a Kt. 2. sz. mell. I/1. pontjában meghatározott, anyagfajtákhoz rendelt k segítségével kell meghatározni. (Pl. fém hordó, mûanyag ballon, alumínium kupak, papír címke.) Az elsõ belföldi forgalomba hozó és az elsõ továbbforgalmazó vevõ kötelezettségét összefoglaló, a Kt. 2. sz. mellékletének I/2.1., valamint II. pontjában szereplõ képletek alapján: T 1 = A 1 (H+Ú), illetve T 2 = A 2 K, ahol T 1 = a Kt. 2. (1) bekezdés a-c) pontja szerinti kötelezett által fizetendõ termékdíj (Ft) (Figyelem, a Kt. ezt a fogalmat számított termékdíjtétel -ként definiálja!) A 1 = a Kt. 2. (1) a-c) pontjában meghatározott kötelezett által forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás mennyisége (db) H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a Kt. 2. sz. mellékletének 2.2. a) pontja alapján (Ft/db) Ú = a teljesített és az elõírt forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány különbsége alapján számított termékdíjtétel (Ft/db) T 2 = a Kt. 2. (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezett által fizetendõ termékdíj (Ft) (Figyelem, a Kt. ezt a fogalmat számított termékdíjtétel -ként definiálja!) A 2 = a Kt. 2. (1) d) pontjában meghatározott kötelezett által beszerzett kereskedelmi csomagolás mennyisége (db) K = a teljesített és az elõírt beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány különbsége alapján számított termékdíjtétel (Ft/db) Az 1. táblázatban szereplõ törvényi k ( ú és k ), valamint az újrahasználati arányok segítségével határozható meg az elsõ belföldi forgalomba hozó, valamint az elsõ továbbforgalmazó vevõ számított termék ( Ú és K ). A számított díjtétel meghatározása az elsõ belföldi forgalomba hozó esetében: Ú = ú (h t h), ahol ú = forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) h t = a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) h = a teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) A számított díjtétel meghatározása az elsõ továbbforgalmazó vevõ esetében: K = k (h t h), ahol k = beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) h t = a mentesség feltételeként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) h = a teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke (%) A 2-3. táblázatok a Kt. 2. sz. mellékletének I/2., illetve II. pontjai alapján bemutatják a sem kedvezményben, sem hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben nem részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponenseket és számított termékket: ú, k, H, Ú, K (2. táblázat); nem teljes hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponenseket és számított termékket, (illetve ezek minimum maximum értékeit) a hasznosítási arányok, a forgalomba hozatalra, illetve a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok, valamint a visszagyûjtési arányok figyelembe vételével. Ezen kívül mûanyag (bevásárló-reklám) táskák esetén a környezetbarát védjeggyel rendelkezõ mûanyag (bevásárló-reklám) táskák a mentesség feltételeként elõírt forgalomba hozatali arányának (mt) figyelembe vételével számított ket (3. táblázat). 10

11 2. táblázat: Sem kedvezményben, sem hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben nem részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponensek és számított termékk ITALTERMÉKEK BOR SÖR ALKOHOLTERMÉK, KÖZTES ALKOHOLTERMÉK ÁSVÁNYVÍZ, KRISTÁLYVÍZ IVÓVÍZ, SZIKVÍZ ÜDÍTÕITAL (SZÉNSAVAS, TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ) ÜDÍTÕITAL (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ, NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ) Sem kedvezményben sem újrahasználati ill.hasznosítási mentességben nem részesülõ kereskedelmi csomagolásoki (H) (U) (K) Újrahasználati, beszerzési és kibocsátási elõírt hasznosítási arány (ht) esetén Visszagyûjtési arány (V2) 10% 10% 65% 65% 20% 20% 1% 1% 10% 10% 5% 5% 0% 0% Hulladékhasznosítási arány (h) 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Kt kód Termékdíj-köteles csomagolás u k H U K H U K H U K H U K H U K H U K H U K Ft/%/d b Ft/%/d b Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Mûanyag palack 1,5 literig 0,25 0,25 10,00 2,50 2,50 10,00 16,25 16,25 10,00 5,00 5,00 10,00 0,25 0,25 10,00 2,50 2,50 10,00 1,25 1,25 10,00 0,00 0, Mûanyag palack 1,5 liter felett 0,45 0,45 20,00 4,50 4,50 20,00 29,25 29,25 20,00 9,00 9,00 20,00 0,45 0,45 20,00 4,50 4,50 20,00 2,25 2,25 20,00 0,00 0, Üveg 1 literig 0,25 0,25 3,00 2,50 2,50 3,00 16,25 16,25 3,00 5,00 5,00 3,00 0,25 0,25 3,00 2,50 2,50 3,00 1,25 1,25 3,00 0,00 0, Üveg 1 liter felett 0,45 0,45 10,00 4,50 4,50 10,00 29,25 29,25 10,00 9,00 9,00 10,00 0,45 0,45 10,00 4,50 4,50 10,00 2,25 2,25 10,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 literig 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Rétegzett italcsomagolás 0,20 0,20 12,00 2,00 2,00 12,00 13,00 13,00 12,00 4,00 4,00 12,00 0,20 0,20 12,00 2,00 2,00 12,00 1,00 1,00 12,00 0,00 0, Egyéb 0,50 0,50 25,00 5,00 5,00 25,00 32,50 32,50 25,00 10,00 10,00 25,00 0,50 0,50 25,00 5,00 5,00 25,00 2,50 2,50 25,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 liter felett 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Rétegzett italcsomagolás 0,40 0,40 25,00 4,00 4,00 25,00 26,00 26,00 25,00 8,00 8,00 25,00 0,40 0,40 25,00 4,00 4,00 25,00 2,00 2,00 25,00 0,00 0, Egyéb 0,80 0,80 45,00 8,00 8,00 45,00 52,00 52,00 45,00 16,00 16,00 45,00 0,80 0,80 45,00 8,00 8,00 45,00 4,00 4,00 45,00 0,00 0, Fémdoboz 1,0 literig 0,25 0,30 30,00 2,50 3,00 30,00 16,25 19,50 30,00 5,00 6,00 30,00 0,25 0,30 30,00 2,50 3,00 30,00 1,25 1,50 30,00 0,00 0, Fémdoboz 1,0 liter felett 0,45 0,60 60,00 4,50 6,00 60,00 29,25 39,00 60,00 9,00 12,00 60,00 0,45 0,60 60,00 4,50 6,00 60,00 2,25 3,00 60,00 0,00 0,00 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska Forgalombahozatali arány (mt=0) Hulladékhasznosítási arány (h=0) Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3, liter között Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett H=3,00 Ft/db H=10,00 Ft/db H=25,00 Ft/db 11

12 3. táblázat: Nem teljes hasznosítással, illetve újrahasználattal kapcsolatos mentességben részesülõ kötelezettek kereskedelmi csomagolásaihoz tartozó termékdíjtétel-komponensek és számított termékk, (illetve ezek minimum maximum értékei) a hasznosítási arányok, a forgalomba hozatalra, illetve a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok, valamint a visszagyûjtési arányok figyelembe vételével. ITALTERMÉKEK BOR SÖR ALKOHOLTERMÉK, KÖZTES ALKOHOLTERMÉK ÁSVÁNYVÍZ, KRISTÁLYVÍZ IVÓVÍZ, SZIKVÍZ ÜDÍTÕITAL (SZÉNSAVAS, TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT TARTALMAZÓ) ÜDÍTÕITAL (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ, NEM SZÉNSAVAS), SZÖRP (TARTÓSÍTÓSZERT NEM TARTALMAZÓ) Nem teljes újrahasználati ill.hasznosítási mentességben részesülõ kereskedelmi csomagolásoki (H) (U) (K) Teljesített beszerzési és kibocsátási 0-10% 0-10% 0-65% 0-65% 0-20% 0-20% 0-1% 0-1% 0-10% 0-10% 0-5% 0-5% 0% 0% újrahasználati arány (ht) esetén Teljesített visszagyûjtési arány (V1) 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% 0-60% Teljesített hulladékhasznosítási arány (h) 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% 50-54% Kt kód Termékdíj-köteles csomagolás U K H U K H U K H U K H U K H U K H U K H U K Ft/%/d Ft/%/d Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Mûanyag palack 1,5 literig 0,25 0,25 0-2,00 0-2,5 0-2,5 0-2, , ,26 0-2, ,00 0-0,25 0-0,25 0-2,00 0-2,5 0-2,5 0-2,00 0-1,25 0-1,25 0-2,00 0,00 0, Mûanyag palack 1,5 liter felett 0,45 0,45 0-4,00 0-4,5 0-4,5 0-4, , ,26 0-4, ,00 0-0,45 0-0,45 0-4,00 0-4,5 0-4,5 0-4,00 0-2,25 0-2,25 0-4,00 0,00 0, Üveg 1 literig 0,25 0,25 0-0,60 0-2,5 0-2,5 0-0, , ,26 0-0, ,60 0-0,25 0-0,25 0-0,60 0-2,5 0-2,5 0-0,60 0-1,25 0-1,25 0-0,60 0,00 0, Üveg 1 liter felett 0,45 0,45 0-2,00 0-4,5 0-4,5 0-2, , ,26 0-2, ,00 0-0,45 0-0,45 0-2,00 0-4,5 0-4,5 0-2,00 0-2,25 0-2,25 0-2,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 literig Rétegzett italcsomagolás 0,20 0,20 0-2,40 0-2,0 0-2,0 0-2, , ,00 0-2, ,40 0-0,2 0-0,2 0-2,40 0-2,0 0-2,0 0-2, ,40 0,00 0, Egyéb 0,50 0,50 0-5,00 0-5,0 0-5,0 0-5, ,5 0-32,5 0-5, ,00 0-0,5 0-0,5 0-5,00 0-5,0 0-5,0 0-5,00 0-2,5 0-2,5 0-5,00 0,00 0,00 Társított csomagolás 1,5 liter felett Rétegzett italcsomagolás 0,40 0,40 0-5,00 0-4,0 0-4,0 0-5, , ,00 0-0,4 0-0,4 0-5,00 0-4,0 0-4,0 0-5, ,00 0,00 0, Egyéb 0,80 0,80 0-9,00 0-8,0 0-8,0 0-9, , ,00 0-0,8 0-0,8 0-9,00 0-8,0 0-8,0 0-9, ,00 0,00 0, Fémdoboz 1,0 literig 0,25 0,30 0-6,00 0-2,5 0-3,0 0-6, , ,5 0-6, ,00 0-0,25 0-0,3 0-6,00 0-2,5 0-3,0 0-6,00 0-1,25 0-1,5 0-6,00 0,00 0, Fémdoboz 1,0 liter felett 0,45 0, ,5 0-6, , ,45 0-0, ,5 0-6, , ,00 0,00 Mûanyag (bevásárló-reklám) táska Tényleges forgalombahozatali arány (mt) Teljesített hulladékhasznosítási arány (h) 0-4% 50-54% Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig Mûanyag (bevásárló-reklám) táska , liter között Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett H=0-0,60 Ft/db H=0-2,00 Ft/db H=0-5,00 Ft/db 12

13 Természetesen a termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség szerezhetõ: a H díjtétel alól a termékdíjköteles termékbõl képzõdött hulladék hasznosításával, míg az Ú és k kkel számított termékdíj alól az elõírt újrahasználati arányok teljesítésével lehet teljes vagy nem teljes -mentességhez jutni. A mentesség részletes feltételeit a Ktkr. 1. sz. melléklete határozza meg. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás H alapján számított termékdíj alól a hasznosítást koordináló szervezettel kötött, érvényes átvállalási szerzõdés mentességet biztosít, viszont az ú és a k k alapján számított termékdíj alól a megfelelõ forgalomba hozatalra, illetve beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok vállalásával minden kötelezettnek egyénileg kell mentességet kérelmeznie a székhelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelõségtõl. A csomagolás termékdíjának, a kereskedelmi csomagolás H alapján számított termékdíjnak, valamint az ez alóli mentességnek a kiszámítása A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/A. pontja meghatározza a fizetendõ termékdíjat, valamint kereskedelmi csomagolás esetén a H díjtétel alóli mentesség számítását (a képlet viszont nem vonatkozik a kereskedelmi csomagolás Ú és k ire). T = A t (1-m), ahol T A t m = a fizetendõ termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása, kg vagy db) =a termékdíjtétel (Ft/kg vagy Ft/db) =a mentesség aránya A mentesség aránya (m) a termékdíjköteles termékbõl képzõdött hulladék hasznosításának arányától függ. ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h h f, 100%-os mentesség): m = 1; ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (h m h < h f, részleges mentesség): m = m m + (1 m m ) (h h m )/(h f h m ). Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány h m = a minimális hasznosítási arány h f = felsõ hasznosítási arány a 100%-os mentességhez m m = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke A fentiekbõl következik, hogy a termékdíj kereskedelmi csomagolás H (a hasznosítás) alapján fizetendõ része amennyiben a tényleges hasznosítás hm és hf közé esik az alábbiak szerint alakul: T = A H (1-m) m = 0,8 + 0,2 (h 0,5) / (0,54 0,5) = 5h 1,7 13

14 A mentesség alakulását a hasznosítás függvényében az 1. ábra mutatja be. m m = 5h 1,7 m = 100% mm = 80% hm = 50% hf = 54% 100% h 1. ábra A fizetendõ termékdíj a fenti számítások alapján: T = A H (2,7 5h) A kereskedelmi csomagolás Ú és k alapján számított termékdíjnak, valamint az ez alóli mentességnek a kiszámítása A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/C. pontja meghatározza a kereskedelmi csomagolás Ú és k i alapján fizetendõ termékdíjat. Az Ú díjtétel alapján számított termékdíj a Kt. 2. sz. mellékletének I/2. pontjából levezetve az alábbiak szerint alakul: T = A Ú, ahol h t h Ú = ú (h t h), ahol = a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban = teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban A forgalomba hozatalra vonatkozó h számítási módja a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bba) pontja alapján: az újrahasználható elsõdleges csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség [liter] h = az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség [liter] A fenti forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértékét a Kt. 2. (1) a-c) pontja szerinti kötelezettnek (elsõ belföldi forgalomba hozó, behozó) italtermékenként kell kiszámítania. A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/C/I. pontja melléklete szerint: m = h t h, ha h t h m = 0, ha h t < h ebbõl következik, hogy Ú = ú m 14

15 A fizetendõ termékdíj tehát: T = A ú m = A ú (h t h), ahol ú értékei a korábban ismertetett 2. táblázatban megadott értékeket vehetik fel (0,2 0,25 0,4 0,45 0,5 0,8); ht értékei a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bba) pontja szerinti (0 0,01 0,05 0,1 0,2 0,65) értékeket vehetik fel. A tényleges (mentességi határozattal megállapított) forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány (h) függvényében számított ú termékket a már korábban bemutatott 3. táblázat ismerteti. A k díjtétel alapján számított termékdíj a Kt. 2. sz. mellékletének II. pontjából levezetve az alábbiak szerint alakul: T = A K, ahol h t h K = k (h t h), ahol = a mentesség feltételeként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban = teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban A beszerzésre vonatkozó h számítási módja a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bbb) pontja alapján: az újrahasználható elsõdleges csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség [liter] h = az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség [liter] A fenti beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértékét a Kt. 2. (1) d) pontja szerinti kötelezettnek (elsõ továbbforgalmazó vevõ) italtermékenként kell kiszámítania. A Ktkr. 1. sz. mellékletének II/C/II. pontja melléklete szerint: m = h t h, ha h t m = 0, ha h t < h h ebbõl következik, hogy K = k m a fizetendõ termékdíj tehát: T = A k m = A k (h t h), ahol k értékei a korábban ismertetett 2. táblázatban megadott értékeket vehetik fel (0,2 0,25 0,3 0,4 0,45 0,5 0,6 0,8); ht értékei a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bbb) pontja szerinti (0 0,01 0,05 0,1 0,2 0,65) értékeket vehetik fel. A tényleges (mentességi határozattal megállapított) beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány (h) függvényében számított termékket a már korábban bemutatott 3. táblázat ismerteti. FIGYELEM! A Ktkr. három különbözõ arányszámot is h betûvel jelöl: h: a tényleges hasznosítási arány (javasolt: h h ) h: teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány (javasolt: h forg ) h: teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány (javasolt: h besz ) 15

16 FIGYELEM! A Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bb) pontjában a mentesség további feltételeként a kötelezett (forgalomba hozó és elsõ vevõ egyaránt) által forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolásokra legalább 60 %-os visszagyûjtési arányt ír elõ. A visszagyûjtési aránytól való 1%-pontnyi elmaradás a fizetési kötelezettség 5%-pontos növekedését eredményezi. A Ktr. 11. sz. melléklete általában az újrahasználható csomagolásokra az újrahasználat feltételeként szintén meghatároz visszagyûjtési (V 2 ) arányszámokat. A Kt. 12. (3) bekezdése alapján az elsõ belföldi forgalomba hozónak nem kell megfizetnie az ú termékdíjtételbõl számított termékdíjat, ha éves szinten bor esetében darabnál, alkoholtermék, köztes alkoholtermék, sör, alkoholmentes sör, nem szénsavas üdítõ, szörp esetében darabnál, szénsavas üdítõ, ásványvíz, kristályvíz, szikvíz, ivóvíz esetében darabnál nem nagyobb mennyiséget csomagol. FIGYELEM! A meghatározott mennyiségek ital-kategóriánként külön-külön értendõk. Ez azonban nem mentesíti a kötelezettet a nyilvántartási, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) felé benyújtandó adatszolgáltatási kötelezettségei alól. A Kt. 12. (4) bekezdése alapján az elsõ továbbforgalmazó vevõt nem terheli a k termékdíjtétel alapján meghatározható termékdíj-fizetési kötelezettség, amennyiben nem rendelkezik városban legalább 50 m 2 községben legalább 100 m 2 alapterületû üzlethelyiséggel. (Az üzlet, üzlethelyiség fogalmát az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet definiálja.) FIGYELEM! Az a kereskedelmi csomagolásban érintett elsõ továbbforgalmazó vevõ, akinek nincs a tulajdonában a fenti m 2 értékeket elérõ alapterületû üzlethelyiség, az nem kerül a Kt. alá, így a kereskedelmi csomagolás vonatkozásában semmilyen termékdíjfizetéssel kapcsolatos kötelezettsége nincs. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás újrahasználati ( Ú és k ) ire évre vonatkozó mentességi kérelmeket, valamint az átvállalási szerzõdéseket március 1-jéig kell benyújtani. Ezek alapján mentesség január 1-jétõl adható. A Ktkr. 8. (1) bekezdése alapján visszaigényelhetõ az a termékdíj, amelyet a kötelezett a mentességi kérelem benyújtása és a mentességre való jogosultság megállapítása között eltelt idõszakban befizetett. 3. A termékdíj-fizetésre kötelezettek köre és a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja a csomagolás esetében 3.1 A kötelezettek Az, hogy a Kt. szerint ki a termékdíj fizetésére kötelezett, és kötelezettsége mikor keletkezik az alábbi szempontoktól függ: a termékdíjköteles termék származásától: belföldi elõállítás, Közösségen belüli behozatal, Közösségen kívülrõl (harmadik országból) történõ behozatal; a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységtõl: belföldi értékesítés, saját célú felhasználás; a termékdíjköteles termék fajtájától. 16

17 Vizsgáljuk meg, hogy az említett szempontok figyelembe vételével, a Kt. 2. (1) bekezdése alapján, a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás esetében kik alkotják a kötelezetti csoportokat január 1-jétõl. 1. Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozatala (értékesítése) esetén a termékdíjfizetésre kötelezett az elsõ belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozón túl annak elsõ továbbforgalmazó vevõje is. 2. Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás saját célú felhasználásának költségként való elszámolása esetén a termékdíjfizetésre kötelezett a saját célú felhasználó. Ez abban az esetben lehetséges, ha a termék gyártója egyben a saját célú felhasználó is, tehát nem történik forgalomba hozatal. 3. Az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülrõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozatala esetében a termékdíjfizetésre kötelezett az elsõ belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozón túl annak elsõ továbbforgalmazó vevõje is. 4. Az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülrõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíjfizetésre kötelezett a saját célú felhasználó. Ez abban az esetben lehetséges, ha a termék behozója egyben a saját célú felhasználó is, tehát nem történik forgalomba hozatal. 5. A Közösség kívülrõl, azaz harmadik országból behozott (a továbbiakban: import) termékdíjköteles termékeknél minden esetben a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabadterület üzemeltetõje a kötelezett, illetve január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás esetében, amennyiben az importált termék (kereskedelmi csomagolás) belföldi forgalomba hozatalra kerül, akkor az elsõ belföldi forgalomba hozó (ebben az esetben importõr) elsõ továbbforgalmazó vevõje is a kötelezetti körbe tartozik. A Kt. 4/A. -a a fentieken kívül egy további, speciális kötelezetti kört fogalmaz meg Közösségen belüli behozatal esetén a csomagküldõ kereskedelem által belföldi vállalkozónak nem minõsülõ természetes személy részére behozott termékdíjköteles termékek esetében, ahol is a termékdíj fizetésére kötelezettnek az Áfa tv. szerint Magyarországon általános forgalmi adó fizetésére kötelezett minõsül. Érdemes még szót ejteni egy másik sajátos, a csomagolás termékkörén belül elhatárolt kötelezett-csoportról, amelybe számos kisvállalkozás beletartozik. Õk a Cskr. 6. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek a fogyasztók számára végeznek termékértékesítést és az általuk becsomagolt termékek fogyasztói (elsõdleges) csomagolása éves szinten nem haladja meg az alábbi mennyiségeket: mûanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, papír esetén 500 kg-ot, üveg esetén 800 kg-ot. Az évente csak ilyen kis mennyiséget csomagoló kötelezettek mentesülnek a Cskr. által elõírt visszavételi és hasznosítási kötelezettségeik alól és a termékdíjas szabályozás is könnyítéseket fogalmaz meg számukra. Így többek között alanyi jogon kérhetnek mentességet a termékdíj alól a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségtõl (a továbbiakban: környezetvédelmi felügyelõség), továbbá csak évente egyszer kell beszámolót benyújtaniuk a KvVM felé. Amennyiben a Cskr. 6. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezettek annak ellenére, hogy hasznosítási kötelezettségük nincs hasznosítást koordináló szervezethez csatlakoznak, mentességi kérelmet természetesen nem kell beadniuk, hiszen az átvállalási szerzõdés hatályba lépésével teljes vagy részleges mentességet szereznek a termékdíjfizetés alól. Ezeknek a kötelezetteknek a koordináló szervezet felé is csak évente egyszer kell adatot szolgáltatniuk az általuk az adott évben kibocsátott termékdíjköteles csomagolások mennyiségérõl. 3.2 A kereskedelmi csomagolásban érintett kötelezettek A kereskedelmi csomagolásban érintett kötelezetteknek attól függõen, hogy az elosztási lánc mely pontján helyezkednek el a Kt. 2. sz. mellékletének I/2., valamint II. pontjaiban meghatározott H, ú, illetve k kkel számított termékdíjat kell megfizetniük. Természetesen a tömeg alapon fizetendõ, nem kereskedelmi csomagolás t alapján számított termékdíj megfizetésére is kötelezettekké válhatnak, ha tevékenységük 17

18 keretében olyan csomagolást végeznek vagy csomagolt terméket hoznak be, amely nem tartozik a kereskedelmi csomagolás kategóriájába. A 2. ábra azt a klasszikus folyamatot mutatja be, amikor a kereskedelmi csomagolás a gyártótól, a Közösségen belülrõl behozótól vagy az importõrtõl a nagykereskedõn, majd a kiskereskedõn keresztül jut el a fogyasztóig. A gyártó, illetve a külföldrõl behozó minden esetben a kereskedelmi csomagolás H és ú díjtételével számított termékdíj megfizetésére kötelezett. A tõlük közvetlenül vásárló nagykereskedõ, mint elsõ továbbforgalmazó vevõ a kereskedelmi csomagolás k alapján számított termékdíjat köteles megfizetni. A kereskedelmi csomagolást a nagykereskedõtõl beszerzõ kiskereskedõ már a gyártó vagy behozó második továbbforgalmazó vevõje, így ebben a vonatkozásban termékdíj fizetésére nem kötelezett. Ker. Cskt. H és ú Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. t Cskt. t Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (EU-ból behozó) NAGYKERESKEDÕ (Elsõ továbbforgalmazó vevõ) Kiskereskedõ (kereskedõ elsõ vevõje) Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (importõr) Ker. Cskt. H és ú Ker. Cskt. k k -ra nem kötelezett Ker. Cskt. H és ú 2. ábra: A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, ú, k) i alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 1. FIGYELEM! Az elosztási lánc bármely szereplõje érintett lehet a tömeg alapon fizetendõ termékdíjban, amenynyiben nem kereskedelmi csomagolást állítanak elõ, vagy hoznak be. Így például a gyártó vagy a behozó, amennyiben termékét fa raklapon hozza be és/vagy értékesíti; a nagykereskedõ, amennyiben a beszerzett terméket karton dobozokba átcsomagolja és úgy értékesíti tovább; valamint a kiskereskedõ, amennyiben a fogyasztónak való értékesítésekor csomagolópapírt vagy társított csomagolást használ fel. A 3. ábra azt az esetet szemlélteti, amikor a nagykereskedõ a termékdíjköteles kereskedelmi csomagolást külföldrõl szerzi be és értékesíti tovább. Ebben az esetben õ a kötelezett a kereskedelmi csomagolás H és ú alapján számolt termékdíj megfizetésére. A tõle közvetlenül vásárló kiskereskedõ tölti be ekkor az elsõ továbbforgalmazó vevõ szerepét, tehát neki a k díjtétellel számított termékdíjat kell megfizetnie. 18

19 Ker. Cskt. H és ú Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. t Cskt. t NAGYKERESKEDÕ Elsõ belföldi forgalomba hozó: - EU-ból behozó - Importõr KISKERESKEDÕ (Elsõ továbbforgalmazó vevõ) Ker. Cskt. k Ker. Cskt. H és ú 3. ábra: A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, ú, k) i alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 2. A 4. ábrán az a sajátos szituáció látható, amikor a gyártó vagy behozó és a nagykereskedõ közé beékelõdik még egy gazdasági szereplõ (disztribútor). A kereskedelmi csomagolás H és ú i alapján meghatározott termékdíj természetesen ilyenkor is a gyártót, illetve a külföldrõl behozót terheli, ám a k díjtétellel számított termékdíj megfizetésére ebben az esetben nem a nagykereskedõ kötelezett, hiszen õ a kereskedelmi csomagolás második továbbforgalmazó vevõje. Ker. Cskt. H és ú Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. t Cskt. t Cskt. t Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (EU-ból behozó) Disztribútor Elsõ továbbforgalmazó vevõ Nagykereskedõ (Disztribútor elsõ vevõje) Kiskereskedõ (kereskedõ elsõ vevõje) Cskt. t Elsõ belföldi forgalomba hozó (importõr) Ker. Cskt. k k -ra nem kötelezett k -ra nem kötelezett Ker. Cskt. H és ú Ker. Cskt. H és ú 4. ábra: A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, ú, k) i alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 3. A 2-4. ábrákon bemutatott eseteket összefoglalva: egy kereskedelmi vállalat viszonya a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás termékdíjához a gyártott, behozott, vagy beszerzett csomagolt termékeitõl függ, valamint attól, hogy egy adott termék vonatkozásában az elosztási lánc mely pontján helyezkedik el. Ahhoz, hogy egy kereskedelmi vállalat felmérje a kereskedelmi csomagolás termékdíjában való érintettségét és meghatározza, hogy mely termékeire melyik díjtétellel ( H, ú, k ) kell a termékdíjat kiszámolnia, ismernie kell az adott kereskedelmi csomagolás származását, valamint azt, hogy beszállítója a fent bemutatott gazdasági szerepek közül 19

20 melyiket tölti be az elosztási láncban. Az 5. ábra alapján egy kereskedelmi vállalatnak csomagolás, illetve kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakulhat: 1. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást nem forgalmaz, viszont elõállít (nem kereskedelmi) csomagolást, így tömeg alapon fizetendõ termékdíj megfizetésére kötelezett ( t díjtétel); 2. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást forgalmaz, viszont nem õ ennek elsõ továbbforgalmazó vevõje, tehát a k díjtétel alapján számított termékdíj megfizetésére nem kötelezett; végez viszont csomagolási tevékenységet (nem kereskedelmi csomagolás), így a tömeg alapon fizetendõ termékdíjban érintett ( t díjtétel); 3. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást forgalmaz úgy, hogy annak külföldrõl történõ behozatalát végzi, tehát a H és az ú díjtétel alapján számított termékdíj megfizetésére kötelezett; ezen kívül csomagol (nem kereskedelmi csomagolás), tehát a tömeg alapon fizetendõ termékdíj megfizetése is õt terheli ( t díjtétel); 4. a kereskedelmi vállalat kereskedelmi csomagolást forgalmaz úgy, hogy õ annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (tehát a terméket gyártótól vagy behozótól szerzi be), ezért a k díjtétellel számított termékdíj fizetésére kötelezett; ezen túlmenõen (nem kereskedelmi) csomagolást állít elõ, így a tömeg alapon fizetendõ termékdíjban is érintett ( t díjtétel). Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT kereskedelmi csomagolásban NEM ÉRINTETT Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT Elsõ belföldi forgalomba hozó: - EU-ból behozó - Importõr Ker. Cskt. H és ú Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT kereskedelmi csomagolásban ÉRINTETT Cskt. t KERESKEDELMI VÁLLALAT Elsõ továbbforgalmazó vevõ Ker. Cskt. k k -ra nem kötelezett 5. ábra: A kereskedelmi vállalat kötelezettségének irányai 3.3 A kötelezettség keletkezésének idõpontja A Kt. 3. (1), illetve 4. (1) bekezdése meghatározza, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség mely idõpillanatokban keletkezik. 1. A belföldi elõállítású, valamint a Közösségbõl behozott termékdíjköteles termékek elsõ belföldi forgalomba hozatala esetén a kötelezettség keletkezésének idõpontja az elsõ belföldi forgalomba hozó által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja. Vonatkozik ez január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjére is. 2. A belföldi elõállítású, valamint a Közösségbõl behozott termékdíjköteles termékek saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján keletkezik. 3. Az importált termékdíjköteles termékek utáni termékdíj-fizetési kötelezettség azok szabad forgalomba bocsátásakor a vámalakiságok elvégzésének, illetve a vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámárunyilatkozat vagy kérelem elfogadásának napján keletkezik. Importált kereskedelmi csomagolás esetében január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjének kötelezettsége az importõr által a részére kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja. 20

21 4. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása A Kt. 2. (2) bekezdése lehetõséget teremt arra, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettséget bizonyos a Kt. végrehajtási rendeleteiben elõírt feltételek teljesülése esetén az eredeti kötelezettõl meghatározott gazdasági szereplõk átvállalhassák. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása mellett a hasznosítást koordináló szervezet az egyéb, kapcsolódó kötelezettségeket is átvállalhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az átadónak semmilyen kötelezettsége sincs (pl.: az átadónak nyilvántartást kell vezetnie a termékdíjköteles termék mennyiségérõl). Az át nem vállalt termékdíj-fizetési kötelezettség a kötelezettet terheli. Az átvállalás lehetõségeit és folyamatát a 6. ábra szemlélteti. EREDETI KÖTELEZETT ELSÕ KIVITELT VÉGZÕ VEVÕ SZ szla Belföldi elõállítású egyéb kõolajtermék elsõ belföldi forgalomba hozója ELSÕ BÉRGYÁRTATÓ VEVÕ SZ SZ szla CSOMAGOLÁSI ÖSSZETEVÕ GYÁRTÓ HASZNOSÍTÁST KOORDINÁLÓ SZERVEZET SZ szla CSOMAGOLÁSI ÖSSZETEVÕ FORGALMAZÓ Átvállalás szerzõdéssel Átvállalás számlán KvVM jóváhagyása H.K.SZ-hez való csatlakozás SZ KvVM 6. ábra: A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásának lehetõségei tõl 4.1 A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerzõdéssel A Kt. 2. (1) bekezdésében meghatározott eredeti kötelezettõl a termékdíj-fizetési kötelezettséget a KvVM jóváhagyásával szerzõdésben átvállalhatja: az elsõ belföldi vevõ (másodlagos kötelezett), illetve a hasznosítást koordináló szervezet. FIGYELEM! január 1-jétõl bérgyártás esetén lehetõség nyílik az ún. kétszeres átvállalásra is, ami azt jelenti, hogy a bérgyártást végzõ eredeti kötelezettõl az elsõ belföldi vevõje (bérgyártató, másodlagos kötelezett) által átvállalt termékdíj-fizetési kötelezettséget a hasznosítást koordináló szervezet szintén átvállalhatja. A szerzõdéssel történõ átvállalás részletes feltételeit a Ktkr a szabályozza. A Ktkr. 14. (1) bekezdése meghatározza a törvény által megadott átvállalási lehetõségeket. Ezek szerint ez a típusú átvállalás akkor lehetséges, ha az elsõ belföldi vevõ (másodlagos kötelezett) a termékdíjköteles terméket exportálja, vagy Közösségen belül értékesíti; az elsõ belföldi vevõ (másodlagos kötelezett) a termékdíjköteles terméket bérgyártás keretében állíttatja elõ az eredeti kötelezettel; az eredeti kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíj mentességet szerez. 21

22 Az elsõ belföldi exportõr, vagy Közösségen belülre értékesítõ vevõ átvállalása Ebben az esetben az eredeti kötelezett elsõ belföldi vevõje (másodlagos kötelezett) az eredeti kötelezett által számára eladott termékdíjköteles terméket exportálja, vagy Közösségen belülre kiszállítja. Az átvállalási szerzõdés lényege, hogy a másodlagos kötelezettnek emiatt nem kell termékdíjat fizetnie, hiszen alapesetben ilyenkor nem is keletkezne termékdíj-fizetési kötelezettsége. Exportnak, vagy Közösségen belüli kiszállításnak minõsül, ha a termékdíjköteles termék önmagában, más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként vagy összetevõjeként kerül kivitelre. (Tipikus példa erre a csomagolás, vagy a gépjármûvek akkumulátora.) Bérgyártás esetén történõ átvállalás Bérgyártáskor a bérgyártató (elsõ belföldi vevõ, másodlagos kötelezett) vállalja át a termékdíj-fizetési kötelezettséget a bérgyártótól. Ennek oka, hogy nem a bérgyártató a kötelezett, mivel a bérgyártó az elsõ belföldi forgalomba hozó. Igaz ez akkor is, ha a bérgyártó a termékdíjköteles termék átadásakor az általa kibocsátott számlán nem tünteti fel a termékdíjköteles terméket, és annak elõállítását mint szolgáltatást számlázza ki. Hasznosítást koordináló szervezeten keresztül szerzett termékdíj-mentesség Az eredeti kötelezett (elsõ belföldi forgalomba hozó, saját célú felhasználó vagy importáló) mentesség elérése érdekében csatlakozhat hasznosítást koordináló szervezethez. Az átvállalási szerzõdés lényege, hogy a hasznosítást koordináló szervezet teljesíti a Kt. és végrehajtási rendeletei által meghatározott, mentességhez szükséges feltételeket és így a hozzá csatlakozott elsõdleges kötelezettek is mentességben részesülnek. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás esetében a hasznosítást koordináló szervezetek jelenleg csak a H díjtétel alapján keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettséget vállalják át. Az Ú díjtétellel számított termékdíj átvállalását ugyan a Kt. nem tiltja, de az ezzel járó a mentességhez szükséges újrahasználati követelmény teljesítésére vonatkozóan jelenleg a szabályozás nem tartalmaz követendõ eljárásrendet 4.2 A termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történõ átvállalása A Kt. 2. (2) bekezdése meghatározza a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának egy másik, speciális lehetõségét is: ez a számlán való átvállalás, amely korábban csak a csomagolás esetén volt megengedett, de január 1-jétõl már a belföldi elõállítású egyéb kõolajtermékekre is kiterjed. Csomagolás esetében a számlán való átvállalásnak a lényege, hogy a csomagolás összetevõit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget a csomagolást végzõ eredeti kötelezettõl. Ezt a csomagolási összetevõ gyártó vagy forgalmazó akkor teheti meg, ha csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez és azon keresztül mentességet élvez. Értelemszerûen a csomagolást végzõ kötelezettnek közvetlenül számlával értékesítõ gyártónak vagy forgalmazónak van meg ez a lehetõsége. Az átvállaláshoz nem szükséges átvállalási szerzõdés kötése, elegendõ a számlán a Ktkr. 15. (1) bekezdés b) pontjában elõírtak feltüntetése. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás vonatkozásában a k díjtétel alapján meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történõ átvállalására nincs lehetõség. A számlán történõ átvállalás csak a H díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozhat és csak teljes mértékben lehetséges. A számlán történõ átvállalás esetében az átvállaló automatikusan eredeti kötelezetté válik, így õt terheli a termékdíj-fizetési és az ahhoz kapcsolódó összes egyéb kötelezettség. Az átadó feladata csupán a számlák megõrzése a hatályos számviteli elõírások szerint meghatározott idõtartamig. 22

23 5. Az egyes termékdíj-kötelezettségek bemutatása A termékdíjköteles termékek, valamint a termékdíjfizetésre kötelezettek körének részletes vizsgálata után tekintsük át, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük az érintett gazdálkodóknak. A Kt. ugyan minden esetben termékdíj-fizetési kötelezettségrõl beszél, ez a fogalom azonban számos egyéb, ebbõl fakadó feladatot foglal magában, amelyeket összefoglaló néven termékdíj-kötelezettségeknek nevezhetünk. A termékdíj-kötelezettségek alatt az alábbi fogalmakat értjük: 1. Befizetési kötelezettség (a termékdíj-fizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése az adóhatóság felé az adózás rendje szerint). 2. Bevallási, illetve beszámolási és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek a) az adóhatóság felé (havi, negyedéves, vagy éves bevallás az adózás rendje szerint, valamint negyedéves vagy éves összesítõ bevallás termékdíj tételenkénti részletezettséggel a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl a Kt. 3. (4) bekezdése szerint); b) a Kövice, illetve január 1-jétõl a KvVM felé (bejelentés a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységrõl, bejelentés az újrahasználható termékdíjköteles termékekrõl az újrahasználat egyik feltételeként, negyedéves vagy éves beszámoló a termékdíj-fizetési kötelezettségekrõl). 3. Nyilvántartási kötelezettség (a környezetvédelmi termékdíj nettó összegének megállapítása havonta a belsõ nyilvántartásokban, a termékdíj-fizetési kötelezettség alátámasztása a hatályos számviteli elõírásoknak megfelelõen az analitikus és a fõkönyvi nyilvántartásokban). 4. Számlán való feltüntetési kötelezettség (a bruttó árból a termékdíj mértékének és összegének feltüntetése tételenként és összesen a kiskereskedelmi értékesítés kivételével a számlán vagy a számla mellékletében). 6. A környezetvédelmi termékdíj alóli mentesség megszerzésének feltételei és folyamata A tömeg alapján fizetendõ csomagolási termékdíj alóli mentesség Környezetvédelmi termékdíj alóli mentesség a Kt. 5/A. (3) bekezdése és a Ktkr. 1. -a alapján szerezhetõ. A Kt. hivatkozott szakasza alapján akkor szerezhetõ mentesség, ha a kötelezett, másodlagos kötelezett, vagy a hasznosítást koordináló szervezet a Ktkr-ben meghatározott mennyiségben és módon hasznosítja a termékdíjköteles termékbõl keletkezett hulladékot, illetve az ott meghatározott feltételeket teljesíti. A kötelezett vagy a másodlagos kötelezett akkor is igénybe veheti a mentességet, ha a hulladékká vált termékdíjköteles termék a kötelezett megbízása alapján történõ hasznosításra való átadás-átvételének tényét igazolja, vagy a Ktkr-ben meghatározottak szerint hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik. A kötelezõ (minimális) hasznosítási arányokat a Ktkr. 1/I. sz. melléklete tartalmazza. A kötelezõ hasznosítási arány alatti teljesítés esetén mentesség nem szerezhetõ. A Kt. 5/A. (4) bekezdése meghatározza, hogy a mentesség kötelezettek és másodlagos kötelezettek számára legfeljebb egy naptári évre szerezhetõ és évente megújítható. A hasznosítást koordináló szervezet legfeljebb 2 évre szerezhet mentességet és azt kétéves idõtartamokra legfeljebb tíz éven keresztül meghosszabbíthatja. A mentesség érdekében a kötelezettnek a Ktkr. 1. sz. mellékletében elõírt kötelezõ (minimális) hasznosítási arányt teljesítenie kell. Ezt teljesítheti saját maga, mint egyéni teljesítõ. Ekkor vagy maga a kötelezett végzi a visszagyûjtési és hasznosítási tevékenységét, vagy erre szakosodott és megfelelõ engedélyekkel rendelkezõ gazdálkodó szervezetekkel végezteti el. Az utóbbi esetben a kötelezettnek igazolnia kell a hasznosításra történõ átadás-átvétel tényét. A hasznosításra történõ átadás-átvétel tényének igazolására a kötelezettnek szerzõdést kell kötnie egy vagy több visszagyûjtõvel és hasznosítóval. A szerzõdések mellé gyûjtenie kell a visszagyûjtõnek a hasznosítóhoz beszállítást igazoló okmányait. Ezeken az okmányokon a hasznosító igazolja a hulladék átvételét. Hasznosítás alatt a tényleges hulladék hasznosítást értjük, köztes munkafázis eseménye nem tekinthetõ hasznosításnak. 23

24 A kötelezett a mentesség érdekében csatlakozhat hasznosítást koordináló szervezethez is. A hasznosítást koordináló szervezet az átvállalásról szóló fejezetben részletesen kifejtett módon átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget. Az APEH ellenõrzése esetén az átvállalási szerzõdést kell bemutatni, mint a termékdíj alóli mentesség tényét igazoló dokumentumot. A Ktkr. 1. (3) bekezdése alapján szerezhetõ mentesség csak a Cskr. 6. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezettekre vonatkozik. Ebbõl következõen ily módon kizárólag a csomagolás termékdíja alól lehet mentességet szerezni. Nagyon fontos, hogy a mentesség igénybevétele csak a termékdíjfizetés alól mentesíti az érintett kötelezettet, a bejelentkezési, beszámolási, nyilvántartási kötelezettség továbbra is fennáll. Ennek elmulasztása a mentesség megszûnéséhez vezet. A kötelezett a mentesség megszerzése érdekében kérelmet nyújt be a székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelõségnek a Ktkr. 2. sz. melléklete szerinti adattartalommal. Ez igaz a Ktkr. 1. (3) bekezdése alapján mentességet igénylõkre is. Az egyéni teljesítõk mentességi engedélye legfeljebb egy naptári évre szól, a hasznosítást koordináló szervezetek a már említettek szerint két naptári évre kapják meg a mentességet. Ennek megfelelõen az egyéni teljesítõknek évente a tárgyévet megelõzõ év szeptember 30-ig kell beadniuk a kérelmeiket, hasznosítást koordináló szervezetnek minden második évben. A kereskedelmi csomagolás termékdíja alóli mentesség január 1-jétõl a kereskedelmi csomagolás esetében a mentesség elérése a hasznosításon kívül a Ktkr. 1. sz. mellékletében meghatározott forgalomba hozatalra, valamint beszerzésre vonatkozó újrahasználati, továbbá az újrahasználható csomagolásokra vonatkozó visszagyûjtési arányszámok teljesítése is. Az újrahasználatra vonatkozó ( Ú és k ) kre vonatkozó mentességi kérelmeket, valamint az átvállalási szerzõdéseket március 1-jéig lehet benyújtani. Ezek alapján mentesség január 1-jétõl adható. FIGYELEM! A kereskedelmi csomagolás Ú és k i alapján számított termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozó mentességi kérelmeket minden kötelezettnek egyénileg kell benyújtania a környezetvédelmi felügyelõséghez a Ktkr. 2. sz. mellékletének 1. pontja, valamint a Ktr. 5. -ában meghatározott adattartalom alapján. A Ktr. 5. -a fogalmazza meg a mentességi kérelem tartalmi elemeit az újrahasználat vonatkozásában. (A mentességi kérelem hulladékhasznosításra vonatkozó tartalmi követelményeit a Ktkr. 2. sz. melléklete tartalmazza.) Az újrahasználati mentességi kérelem a kereskedelmi csomagolások Ú, illetve k díjtételével számított termékdíj alóli mentességre vonatkozik azokra az italtermékekre vetítve, amelyeket a Ktkr. 1. sz. mellékletének I/bb) pontja a kötelezõ újrahasználati arányok elõírásakor meghatároz. Az újrahasználatra vonatkozó mentességi kérelem tartalmi elemei a Ktr. 5. (alapján) az alábbiak: I. a csomagolt termék megnevezése, a Kombinált Nomenklatúra szerinti megnevezése, vámtarifaszáma; II. a termékdíjköteles termék (tehát a kereskedelmi csomagolás) Kombinált Nomenklatúra szerinti megnevezése, vámtarifaszáma, KT kódja, GTIN száma, továbbá a vállalt újrahasználati arány mértéke; III. táblázatos összesítés a csomagolt termék, valamint a termékdíjköteles termék kibocsátásról (belföldi elõállítás, behozatal, ezeken belül belföldi értékesítés, saját felhasználás liter, illetve darabszám szerint), a kérelem benyújtását megelõzõ négy negyedévre vonatkozóan, ezen idõszak anyagmérlege alapján. Amíg a mentességi kérelmet benyújtott kötelezett mentességi határozatát kézhez nem kapja, illetve amíg a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül szerzett mentesség alapdokumentumaként benyújtott átvállalási szerzõdés nem kerül jóváhagyásra, addig a kötelezettnek a tárgyidõszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettségét az érvényben lévõ mentességi határozata szerint vagy a hatályos átvállalási szerzõdésében foglaltak szerint a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetnie. Amennyiben a mentességi határozatokra, illetve az átvállalási szerzõdések módosítására nem kerül sor az adómegállapítási idõszakban, akkor kötelezett a fentiek szerint elõírt termékdíj-fizetési kötelezettségét az adómegállapítási idõszakra vonatkozóan a Kt. 3. (4) bekezdése szerint bevallja és befizeti. 24

25 Amennyiben a hatályos mentességi határozatok, illetve átvállalási szerzõdések az adómegállapítási idõszak alatt módosításra kerülnek úgy, hogy azok visszamenõleges hatállyal az adómegállapítási idõszak kezdetétõl érvényesek, a kötelezett az adómegállapítási idõszakban már elõírt és a kibocsátott számlákban vagy azok mellékleteiben feltüntetett termékdíj-fizetési kötelezettségét a számviteli elõírások szerint helyesbíti és az adómegállapítási idõszakra vonatkozó kötelezettségét a Kt. 3. (4) bekezdése szerint ennek megfelelõen vallja be és fizeti meg. Amennyiben a hatályos mentességi határozatok, illetve átvállalási szerzõdések az adómegállapítási idõszakot követõen kerülnek módosításra úgy, hogy azok visszamenõleges hatállyal az adómegállapítási idõszak kezdetétõl lépnek érvénybe, a kötelezett az adómegállapítási idõszakban a korábban érvényes mentességi határozatok, illetve átvállalási szerzõdések alapján elõírt, a számlában vagy a számla mellékletében feltüntetett és a Kt. 3. (4) bekezdése szerint, bevallott és befizetett termékdíjat a Ktkr. 8. (1) bekezdése alapján levonhatja, vagy visszaigényelheti az adóhatóság felé benyújtott bevallásában. A levonás, illetve visszaigénylés csak a régi és az új mentességi határozatokban, illetve átvállalási szerzõdésekben foglalt mentesség-mértékekkel számolt termékdíj különbözetére vonatkozhat. Ebben az esetben is el kell végezni a számviteli elõírások szerint az érintett idõszakban kibocsátott számlák vagy azok mellékleteinek helyesbítéseit. A mentességi kérelmet a Ktkr. 2. sz. melléklete, valamint az újrahasználat vonatkozásában a Ktr. 5. -a szerinti adattartalommal kell benyújtani. A mentességi kérelmekrõl a Ktkr. 3. (1) bekezdése szerint a Fõfelügyelõség kivétel a Ktkr. 1. (3) bekezdése szerinti kérelmeket, amelyekrõl a felügyelõség (Ktkr. 3. (2) bek.) határozatban dönt, legkésõbb a benyújtást követõ negyedév végéig. Hasznosítást koordináló szervezet esetében 30 napon belül dönt a mentességi kérelemrõl. A tartalmi követelményeknek nem megfelelõ kérelmeket a felügyelõség, illetve a Fõfelügyelõség visszaküldi hiánypótlásra. Az elbírálás határidejét a hiánypótlás benyújtásának napjától kell kiszámítani. A határozatban a Fõfelügyelõség a kötelezett által teljesítendõ hasznosítási arányt is megadja, amely vagy megegyezik a kötelezõ (minimális) hasznosítási aránnyal, vagy annál magasabb január 1-jétõl kereskedelmi csomagolás esetében a Fõfelügyelõség a Ktkr. 3. (1) bekezdése alapján meghatározza a forgalomba hozatalra, valamint a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányszámot is. A kötelezett a mentességi engedélyben foglaltak alapján a mentesség mértékét levonhatja a termékdíj-fizetési kötelezettségébõl. Természetesen csak a mentességi engedélyben meghatározott idõponttól teheti ezt a kötelezett. Nem teljes mentesség esetén a Fõfelügyelõség által meghatározott hasznosítási, illetve újrahasználati aránynak megfelelõ mértékben mentesül a kötelezett a termékdíjfizetés alól. A mentességen túl fennmaradó kötelezettséget az elsõdleges kötelezettnek kell teljesítenie. A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási, valamint újrahasználati kötelezettséget a Fõfelügyelõség az illetékes felügyelõség bevonásával ellenõrzi. A mentességi engedélyben foglaltak nem teljesítése esetén a mentesség visszavonható. Ebben az esetben az eredeti kötelezettnek be kell fizetnie a termékdíjat. Általánosságban elmondható, hogy a termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével kell megfizetni oly módon, hogy a mennyiség meghatározásánál az igazoltan hasznosításra került hulladék mennyiség levonandó az összes kibocsátott termék mennyiségébõl. Az így megmaradt mennyiség és a termékdíj mérték szorzata a jegybanki alapkamattal növelt mértékben adja a befizetendõ termékdíjat. A Ktkr. 5. (6) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a kötelezett nem teljesíti a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási arányt, akkor mentességi engedélye visszavonásra kerül, mivel ez a mentességre vonatkozó szabályok lényeges megsértésének számít; ez esetben a termékdíjat a Ktkr. 5. (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell fizetnie; teljesíti ugyan a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási arányt, de nem teljesíti a mentességi határozatban megállapított, a minimálisnál magasabb hasznosítási arányt és attól 5%-kal, vagy annál nagyobb mértékben elmarad, akkor az elmaradást az érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell megfizetnie; a mentességi határozatban megállapított, a minimálisnál magasabb hasznosítási aránytól 5% alatti mértékben marad el, akkor az elmaradással arányos termékdíjat kell fizetnie. A fentiekben meghatározott befizetési kötelezettség határideje a tárgyévet követõ január

26 7. GLN és GTIN számok a termékdíjas szabályozásban A GLN szám (Global Location Number Globális Helyazonosító Szám) fizikai és funkcionális helyek, valamint jogi személyek, szervezetek azonosítására alkalmas az elektronikus kommunikációban. A termékdíjas szabályozásban a termékdíjfizetésre kötelezettek, illetve egyéb, a szabályozásban érintett szervezetek (szereplõk) egyértelmû azonosítását szolgálja. A csomagolás, illetve az ezen belül kereskedelmi csomagolás után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettségben érintett gazdálkodó szervezetek a környezetvédelmi hatóságok felé történõ adatszolgáltatásaikban, illetve bizonyos esetekben belsõ nyilvántartásaikban kötelesek magukat, vagy kereskedelmi partnereiket GLN számmal azonosítani. A GTIN szám (Global Trade Item Number Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám) bármely kereskedelmi áru az egész világon történõ egyedi azonosítására szolgál. A termékdíj-rendszerben az újrahasználható termékdíjköteles termékek azonosítására, valamint a visszaigénylések és a hulladékhasznosítói szolgáltatás megrendelésének alapjául szolgáló termékdíjköteles termékek, illetve az ezek elõállításához felhasznált, vagy ezekbõl keletkezõ termékek azonosítására és nyomon követésére, valamint a január 1-jétõl a csomagolás termékkörén belül elkülönített kereskedelmi csomagolások azonosítására alkalmas. A csomagolás, illetve a kereskedelmi csomagolás vonatkozásában a gazdálkodó szervezeteknek az alábbi esetekben van szükségük a GLN számmal való szervezet, illetve a GTIN számmal való termékazonosításra: 1. A termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység bejelentésekor a KvVM számára a bejelentõ szervezet GLN számának feltüntetése a bejelentõlapon (Ktr. 2. sz. melléklet I.); 2. Újrahasználható termékdíjköteles termékek bejelentésekor, nyilvántartásba vételekor a KvVM számára a bejelentõ szervezet GLN számának feltüntetése (Ktr. 2. sz. melléklet II.); 3. A tárgynegyedévi, valamint tárgyévi termékdíj-fizetési kötelezettségrõl szóló beszámoló benyújtásakor a KvVM számára a beszámolót benyújtó szervezet GLN számának feltüntetése a beszámolóban (Ktr. 3. sz. melléklet); 4. Mentességi kérelem benyújtásakor (Ktkr. 2. sz. mellélet) a felügyelõséghez, illetve hasznosítást koordináló szervezet esetén a Fõfelügyelõséghez a mentességi kérelmet benyújtó szervezet GLN számának feltüntetése a kérelemben; 5. Újrahasználható termékdíjköteles termékek bejelentésekor, nyilvántartásba vételekor a KvVM számára a bejelentõ szervezet által meghatározott egyedi, vagy az EAN Magyarország Kht. által meghatározott szabványos újrahasználható termék GTIN számának feltüntetése (Ktr. 2/II. sz. melléklet); január 1-jétõl a mentességi kérelemben az újrahasználat vonatkozásában fel kell tüntetni a termékdíjköteles kereskedelmi csomagolások GTIN számát is (Ktr. 5. b.); január 1-jétõl a mentességi kérelem tartalmi követelményeinél az újrahasznált termékek GTIN számainak feltüntetéséhez (Ktkr. 2. sz. melléklet); január 1-jétõl a tárgynegyedévi, valamint tárgyévi termékdíj-fizetési kötelezettségrõl szóló beszámoló benyújtásakor a KvVM számára a Ktr. 3. sz. mellékletének II/c. és II/g. pontjai szerint az újrahasználható és amennyiben a kötelezett rendelkezik GTIN számmal a nem újrahasználható csomagolás GTIN számainak megadásához; január 1-jétõl a Cskr. 6. (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezetteknek a KvVM felé benyújtott éves beszámolójukban fel kell tüntetniük az újrahasználható termékdíjköteles termékek GTIN számát (Ktr. 8. sz. melléklet 3.). 26

27 II. FEJEZET GYAKRAN INTÉZETT KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 1. Kereskedelmi csomagolás Kereskedelmi csomagolásnak minõsül-e (s milyen alapú díjtétellel) üveg palackba csomagolt köztes alkoholtermék fémdoboz díszcsomagolása? Igen. A fémdoboz a Cskr. szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak minõsül darab alapú díjtétellel sör fémhordó csomagolása, amelyben a gyártó vendéglõknek értékesít? Igen. A fémhordó a Cskr. szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak minõsül. Azonban a Kt. nem rendel díjtételt ehhez az összetevõhöz, ezért tömeg alapon fizetendõ a termékdíj kerámiapalack, amelybe alkoholterméket töltenek? Igen. A kerámiapalack a Cskr. szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak minõsül. Azonban a Kt. nem rendel díjtételt ehhez az összetevõhöz, ezért tömeg alapon fizetendõ a termékdíj (az Egyéb anyagfajta díjtételével) ásványvíz mûanyagballon csomagolása? Igen. A mûanyag ballon a Cskr. szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak minõsül. Azonban a Kt. nem rendel díjtételt ehhez az összetevõhöz, ezért tömeg alapon fizetendõ a termékdíj mûanyag rekesz, amely az értékesített boros üvegpalackok összefogását szolgálja? Nem. A mûanyag rekesz nem minõsül a Cskr. szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak, ezért nem kereskedelmi csomagolás. A rekesz után tömeg alapon számított termékdíjat kell fizetni pezsgõ üvegpalack csomagolása? Nem. A kereskedelmi csomagolás meghatározása nem tartalmazza a pezsgõt, ezért a palack után tömeg alapon számított termékdíjat kell fizetni alkoholmentes pezsgõ üvegpalack csomagolása? Igen. Az alkoholmentes pezsgõ a jövedéki törvény szerint nem minõsül pezsgõnek, ezért a szénsavas üdítõkre vonatkozó elõírásokat kell rá alkalmazni (amennyiben az üdítõital fogalmának megfelel). Darab alapon számított termékdíjat kell fizetni a palack után tej rétegzett csomagolása? Nem. A kereskedelmi csomagolás meghatározása nem tartalmazza a tejet, ezért a rétegzett csomagolás (doboz) után tömeg alapon számított termékdíjat kell fizetni. (Kereskedelmi csomagolás lehet viszont a tejtartalmú ital csomagolása, amennyiben az ital az üdítõ fogalmának megfelel.) a forrásvíz mûanyagpalack csomagolása? Nem. A kereskedelmi csomagolás meghatározása nem tartalmazza a forrásvizet, ezért a palack után tömeg alapon számított termékdíjat kell fizetni. 27

28 étolaj mûanyagpalack csomagolása? Nem. A kereskedelmi csomagolás meghatározása nem tartalmazza az étolajat, ezért a palack után tömeg alapon számított termékdíjat kell fizetni az üdítõ mûanyagpalackjához tartozó kupak és címke? Igen. A kupak és a címke a Cskr. szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolás csomagolási öszszetevõjének minõsül. Azonban a Kt. nem rendel díjtételt ezekhez az összetevõkhöz, ezért utánuk tömeg alapon fizetendõ a termékdíj a jeges tea (ice-tea) mûanyag palackban, jeges kávé fémdobozban? Igen. Amennyiben az italok az üdítõ fogalmának megfelelnek gyorséttermekben, büfékben árusított szénsavas üdítõital társított anyagú pohárban? Igen. Ebben a felhasználási környezetben a pohár a Cskr. 2. (2) a) pontja szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak minõsül. A Kt. ehhez díjtételt is rendel: társított csomagolás 1,5 literig egyéb kategóriában, ezért a pohár után darab alapon fizetendõ a termékdíj ( H és Ú kkel) gyorséttermekben, büfékben, ital-automatákban árusított szénsavas üdítõital mûanyag pohárban? Igen. Ebben a felhasználási környezetben a pohár a Cskr. 2. (2) a) pontja szerint elsõdleges (fogyasztói) csomagolásnak minõsül. Azonban a Kt. nem rendel díjtételt ehhez a csomagolási összetevõhöz (mûanyag pohár), ezért utána tömeg alapon fizetendõ a termékdíj. 2. Kötelezetti kör Kötelezett-e, s ha igen melyik díjtételt kell megfizetnie (melyik díjtételt igényelheti vissza) az éves szinten darab palack ásványvizet behozó cég, ha nagykereskedõnek értékesít? Igen. A kereskedelmi csomagolás behozójaként a H és Ú díjtétellel számolt termékdíj megfizetésére kötelezett az éves szinten darab palack ásványvizet behozó cég, ha magánszemélynek értékesít? Igen. A kereskedelmi csomagolás behozójaként a H és Ú díjtétellel számolt termékdíj megfizetésére kötelezett a gyártótól dobozos sört vásárló nagykereskedõ, ha 500 m 2 alapterületû raktárral rendelkezik? Igen. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjeként a k díjtétellel számolt termékdíj fizetésére kötelezett a gyártótól egyutas palackban üdítõt vásárló kereskedõ, ha az üdítõt a beszerzés idõpontjának adómegállapítási idõszakát követõen az Európai Közösségen belülre szállítja és a gyártó a számlán a befizetett Ú díjtétellel számított termékdíjat feltünteti (a gyártó a H díjtétel fizetése alól hasznosítást koordináló szervezeten keresztül 100 %-os mértékben mentesült)? Igen. A kereskedõ a kereskedelmi csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozójának elsõ továbbforgalmazó vevõjeként a k díjtétellel számolt termékdíj fizetésére kötelezett a beszerzés idõpontjában. A kiszállítás idõpontjában visszaigénylési jogosultsága keletkezik az Ú és k k alapján megfizetett termékdíjra vonatkozóan a termékeit belföldi szállítótól beszerzõ nagykereskedõtõl vásárló továbbértékesítõ kiskereskedõ? Nem. Ugyanis kiskereskedõ nem az elsõ továbbforgalmazó vevõ a forgalmazó nagykereskedõtõl vásárló kereskedõ, ha a kereskedelmi csomagolású terméket Romániába értékesíti, és a nagykereskedõ a k díjtétel alapján megfizetett termékdíjat a számlán feltünteti (a gyártó a H díjtétellel számolt termékdíj fizetése alól hasznosítást koordináló szervezeten keresztül 100 %-os mértékben mentesült, az Ú díjtétellel számolt termékdíjat megfizette)? Nem. Azonban visszaigénylési jogosultsága keletkezik a k díjtétel alapján megfizetett termékdíjra vonatkozóan a forgalmazó nagykereskedõtõl vásárló kereskedõ, ha a kereskedelmi csomagolású terméket Romániába értékesíti, és a nagykereskedõ a befizetett, k díjtétel alapján számított termékdíjat a számlán feltünteti (a 28

29 gyártó a H és Ú díjtétellel számolt termékdíjat megfizette, azonban ez a nagykereskedõ számláján helyesen nem szerepel)? Nem. Azonban visszaigénylés jogosultsága keletkezik a k díjtétel alapján számított termékdíjra vonatkozóan. Nem igényelheti vissza sem a H, sem az Ú díjtétellel számolt, befizetett termékdíjat vállalkozónak nem minõsülõ természetes személy, amennyiben kereskedelmi csomagolásban közvetlenül a gyártótól vagy a behozótól vásárol? Nem, a Ktr. 1. (1) szerint az importõr, aki éves szinten üveg sört és üveg alkoholmentes sört importál és hoz belföldi forgalomba? Igen. Azonban az értékesített mennyiség a Kt. 12. (3) bekezdésében megállapított mennyiséget egyik italfajta esetében sem haladja meg, ezért az Ú díjtétellel számolt termékdíjat nem kell megfizetni. Ezért csak a H díjtétel fizetésére kötelezett az importõr, aki éves szinten üveg bort, üveg sört és mûanyag palack ásványvizet importál és hoz belföldi forgalomba? Igen. A kereskedelmi csomagolás behozójaként a H és az Ú díjtétel alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett az ásványvíz esetében, valamint a Kt. 12. (3) bekezdése alapján csak a H díjtétel fizetésére a sör és a bor esetében kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, ha városban egy 40 m 2 -es, egy 48 m 2 -es, továbbá községben egy 88 m 2 -es üzlethelyiséggel rendelkezik? Nem. A Kt. 12. (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége nem keletkezik kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, ha városban egy 48 m 2 -es és egy 58 m 2 -es üzlethelyiséggel rendelkezik? Igen. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjeként a k díjtétellel számolt termékdíj fizetésére kötelezett kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, ha a kereskedelmi csomagolás értékesítését egy 25 m 2 -es üzlethelyiségben végzi, ám rendelkezik háztartási felszerelések értékesítéséhez használt 500 m 2 -es üzlettel? Igen. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjeként a k díjtétellel számított termékdíj fizetésére kötelezett kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, akinek községben az üzlete 82 m 2 -es eladótérbõl és 25 m 2 -es raktárhelyiségbõl áll? Igen. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjeként a k díjtétellel számított fizetésére kötelezett. (Az üzlethelyisége 107 m 2 -es.) kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, akinek városban az üzlete 40 m 2 -es eladótérbõl, 6 m 2 -es raktárból és 6 m 2 -es mellékhelyiségbõl áll? Igen. A kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõjeként a k díjtétellel számított fizetésére kötelezett. (Az üzlethelyisége 52 m 2 -es.) az az elsõ továbbforgalmazó vevõnek minõsülõ nagykereskedõ, aki 1500 m 2 -es mûködési engedélylyel rendelkezõ raktárral rendelkezik? Igen. A raktár üzlethelyiségnek minõsül kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, aki mûködési engedéllyel 120 m 2 -es bérelt üzlethelyiségben forgalmazza a terméket? Igen. A Kt. 12. (4) bekezdése nem a tulajdonjoghoz köti a kötelezettség keletkezését kereskedelmi csomagolás elsõ továbbforgalmazó vevõje, amennyiben városban 45 m 2 -es üzlethelyiségét év közben 55 m 2 -esre bõvíti? Igen. Az üzlethelyiség bõvítését követõen beszerzett kereskedelmi csomagolás tekintetében Kell-e a kereskedelmi csomagolás termékdíjával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenie a 28 m2-es üzlethelyiséggel rendelkezõ továbbforgalmazó vevõnek? Nem. A Kt. 12. (4) szerint nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, ezért nem tartozik a Kt. hatálya alá. 29

30 2.20 Mit kell tennie a kereskedelmi csomagolás mentességi határozattal nem rendelkezõ gyártójának, amennyiben az Ú díjtétellel számított termékdíjat nem fizeti meg arra számítva, hogy az általa forgalomba hozott termék mennyisége éves szinten a Kt. 12. (3) bekezdésében meghatározott érték alatt marad, azonban az év utolsó negyedévében bõvíti termelõkapacitását, és decemberben meghaladja ezt az értéket? A gyártó köteles megfizetni az év során forgalomba hozott kereskedelmi csomagolásra vonatkozó Ú díjtétellel számolt termékdíjat, önrevízióval módosítani havi vagy évközi adóbevallásait. 3. A termékdíj-fizetési kötelezettség és annak számítása 3.1 Hogyan számítja ki az Ú, illetve K díjtételét a kereskedelmi csomagolás kötelezettje, ha kizárólag egyutas csomagolásban hoz forgalomba / szerez be terméket? Az elmaradás maximális mértéke a teljes mentességhez elõírt újrahasználati arány (ht). Kizárólag egyutas forgalmazás / beszerzés esetén ezzel kell számolni. 3.2 Kell-e termékdíjat fizetnie annak a kötelezettnek, aki éves szinten teljesíti a teljes mentességhez szükséges arányt, ám mentességi kérelmet nem nyújtott be? Igen. A fizetés alóli mentességet csak jogerõs mentességi határozat birtokában és az abban foglaltak teljesítése esetén lehet szerezni. 3.3 Kell-e termékdíjat fizetnie annak a kötelezettnek, aki mentességi kérelmet nyújtott be, ám az adóbevallás esedékességének idõpontjában jogerõs mentességi határozattal még nem rendelkezik? Igen. Azonban a Ktkr. 8. (1) bekezdése szerint visszaigényelhetõ az a termékdíj, amelyet a kötelezett a mentességi kérelem benyújtása és a mentességre vonatkozó jogosultság megállapítása között eltelt idõszakban befizetett. 3.4 Kell-e fizetni H és Ú kkel számított termékdíjat a kereskedelmi csomagolás újrahasználható öszszetevõjére annak évi újbóli forgalomba hozatala után, amennyiben a termékdíjat 2004-ben az elsõ forgalomba hozatal idõpontjában megfizették, és az újrahasználható összetevõ az elõírt arányban visszagyûjtésre került? Nem. Amennyiben a termékdíj, illetve a hasznosítási licencdíj a 2004-ben hatályos szabályok szerint az elsõ forgalomba hozatal idõpontjában megfizetésre került, további fizetési kötelezettség nem keletkezik. 3.5 Kell-e k díjtétel alapján számolt termékdíjat fizetni az elsõ továbbforgalmazó vevõnek minõsülõ kereskedõnek a 2004-ben beszerzett egyutas csomagolású termék után, amelyet 2005-ben értékesít? Nem. A Kt. 3. (1) bekezdése szerint a k díjtétel alapján számított fizetési kötelezettség a beszerzés idõpontjában történik, ezért a január 1-je elõtti beszerzésekre vonatkozóan termékdíjat nem kell fizetni. 3.6 Kell-e k díjtétel alapján számolt termékdíjat fizetnie a teljes mentességrõl szóló határozattal rendelkezõ kötelezettnek, ha valamelyik negyedévben elmarad a teljes mentességhez elõírt beszerzési újrahasználati aránytól? Nem. Az újrahasználati arányt éves szinten, illetve a mentességi határozatban rögzített idõszakra vonatkozóan kell teljesíteni. 4. Mentesség 4.1 Kell-e az Ú vagy k díjtételre vonatkozó mentességet kérelmet benyújtania annak a kötelezettnek, aki kizárólag egyutas csomagolásban értékesít/szerez be, ezért a teljesített újrahasználati aránya 0 %? Nem. Ekkor mentességi határozat nélkül az elõírt újrahasználati aránytól való maximális elmaradás után fizetendõ a termékdíj. 4.2 Kell-e az Ú vagy k díjtételre vonatkozó mentességet kérelmet benyújtania annak a kötelezettnek, aki olyan italfajtát palackoz/elsõ továbbforgalmazó vevõként vásárol, amely esetében a teljes mentességhez elõírt arány 0 % (pl. tartósítószert nem tartalmazó szörp)? Nem. Ebben az esetben mentességi határozat hiányában sem kell Ú és k díjtétellel számolt termékdíjat fizetni. 30

31 4.3 Mit kell tennie a kötelezettnek, ha a mentességi határozatban foglalt újrahasználati aránytól elmarad (éves szinten)? A Ktkr. 5 -ban foglaltak szerint meg kell fizetnie az elmaradásra vonatkozó termékdíjat. A bevallások és a számlák korrigálását nem kell elvégeznie. 4.4 Kaphat-e mentességet az a kötelezett, aki a teljes mentesség feltételeként elõírt újrahasználati arányt teljesíti, ám a forgalomba hozott csomagolás újrahasználható összetevõjét egyáltalán nem gyûjti vissza? Nem. A mentesség feltételeként elõírt 60 %-os visszagyûjtési aránytól való 1 %pontnyi elmaradás esetén a mentesség százalékban kifejezett aránya 5 %ponttal csökken. 0%-os visszagyûjtés esetén a teljes Ú, illetve k kkel számított termékdíjat kell megfizetni. 4.5 Szerezhet-e teljes mentességet az Ú vagy a k díjtétel kötelezettje, amennyiben 50 %-os visszagyûjtési arányt teljesít? Nem. A mentesség feltételeként elõírt 60 %-os visszagyûjtési aránytól való 1 %pontnyi elmaradás esetén a mentesség százalékban kifejezett aránya 5 %ponttal csökken. 4.6 Kell-e az Ú díjtételre vonatkozó mentességi kérelmet benyújtania az éves szinten üveg bort forgalmazó kötelezettnek? Nem. A Kt. 12. (3) bekezdése alapján nem kell az Ú díjtétellel számolt termékdíjat fizetnie. 4.7 Kell-e a k díjtételre vonatkozó mentességi kérelmet benyújtania a városban 42 m 2 -es üzlethelyiséggel rendelkezõ elsõ továbbforgalmazó vevõnek? Nem. A Kt. 12. (4) bekezdése alapján termékdíj-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. 4.8 Kell-e mentességi kérelmet benyújtani az azonos adószámhoz tartozó bolthálózat egyes boltjainak? Nem. Az azonos adószámhoz tartozó egységeknek egyetlen kérelmet kell benyújtania. 4.9) Kell-e mentességi kérelmet benyújtania a mûanyag (bevásárló-reklám) táskák csomagolási termékdíja kötelezettjének a teljes mentesség eléréséhez szükséges mt arány teljesítésére vonatkozóan? Igen. 5. Átvállalás 5.1 Átvállalhatja-e hasznosítást koordináló szervezet a csomagoló kötelezett Ú díjtétel alapján meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettségét? Igen. Azonban ebben az esetben ha az átvállaló nem tudja teljesíteni az újrahasználatra vonatkozó mentesség feltételeit, akkor az átvállalt fizetési kötelezettséget teljesítenie kell. 5.2 Átvállalható-e számlán a kereskedelmi csomagolás k alapján meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség? Nem. A Kt. 2. (2) bekezdése ezt a lehetõséget kizárja. 5.3 Átvállalhatja-e a kötelezettõl számlán a hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott csomagolóanyaggyártó/-forgalmazó a mûanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjának 80 %-át? Nem. A számlán történõ átvállalás csak teljes mértékben történhet. 5.4 Átvállalhatja-e a kötelezettõl számlán a hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott csomagolóanyaggyártó/-forgalmazó a mûanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjának 100 %-át? Igen. Azonban mentességet csak a termékdíj 80 %-ra vonatkozóan szerezhet, mert a teljes mentesség eléréséhez szükséges mt arányt nem teljesítheti a kötelezett helyett. A termékdíj fennmaradó 20 %-ának megfizetésére az átvállaló köteles. 5.5 Bérgyártató a kereskedelmi csomagolás után H díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettséget szerzõdésben átvállalja a csomagolást végzõ kötelezettõl (bérgyártó). Az Ú díjtétel alapján számított termékdíjat a bérgyártó befizeti. Az átvállalt, H díjtétel alapján számított termékdíj-fizetési kötelezettség mellett kell-e a bérgyártatónak k díjtétellel számolt termékdíjat is fizetnie, amennyiben a kereskedelmi csomagolást tovább forgalmazza? Igen. 31

32 6. Mûanyag (bevásárló-reklám) táskák Kötelezett-e a mûanyag táska gyártója, ha azt csomagolóeszközként nagykereskedõnek értékesíti? Nem. Csomagolóeszköz értékesítés történik, a táska gyártója nem hoz létre csomagolást a mûanyag táska forgalmazásával foglalkozó nagykereskedõ, ha kiskereskedõnek értékesít? Nem. Csomagolóeszköz értékesítés történik, a táska forgalmazója nem hoz létre csomagolást az a kereskedõ, aki a mûanyag (bevásárló-reklám) táska harmadik vevõje, és termékét a táskába csomagolva értékesíti? Igen. A kereskedõ a csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozója, ezért a darab alapú H díjtétellel számolt termékdíj fizetésére kötelezett az a vállalkozónak nem minõsülõ természetes személy, aki a kereskedõtõl vásárolt táskát saját célra csomagolásként felhasználja? Nem (Ktr. 1. (1)) az a kereskedõ, aki magánszemélynek 30 darab mûanyag táskát értékesít? Nem. Csomagolóeszköz értékesítés történik, a kereskedõ / vásárló nem hoz létre csomagolást az a kereskedõ, aki a táskát csomagolóeszközként értékesíti, és a táskába a vevõ csomagolja be a megvásárolt terméket? Igen. A táskát a kereskedõtõl vásárolt termék csomagolására használják fel, ezért a termékdíjfizetés kötelezettje a kereskedõ az a kereskedõ, aki az értékesített termék mellé ingyenes bevásárló-reklám táskát ad, amelybe a kereskedõ csomagolja be a megvásárolt terméket? Igen. A csomagolás gyártója a kereskedõ az a kereskedõ, aki az értékesített termék mellé ingyenes bevásárló-reklám táskát ad, amelybe a vevõ csomagolja be a megvásárolt terméket? Igen. A táskát a kereskedõtõl vásárolt termék csomagolására használják fel, ezért a termékdíjfizetés kötelezettje a kereskedõ. 6.9 Szerezhet-e teljes mentességet az a kötelezett, aki 54 %-os hasznosítási arányról gondoskodik (egyénileg vagy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül) és az általa forgalomba hozott bevásárló-reklám táskák 3 %- ának megfelelõ mennyiségben környezetbarát védjeggyel rendelkezõ táskát használ? Nem. Amennyiben az arány nem éri el a 4 %-ot (mt), a mentesség mértéke nem haladhatja meg a 80 %-ot Szerezhet-e teljes mentességet az a kötelezett, amely 54 %-os hasznosítási arányról gondoskodik (egyénileg vagy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül), és az általa forgalomba hozott bevásárló-reklám táskák 4 %-ának megfelelõ mennyiségben környezetbarát védjeggyel rendelkezõ mûanyag táskát használ? Igen Szerezhet-e teljes mentességet az a kötelezett, amely 54 %-os hasznosítási arányról gondoskodik (egyénileg vagy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül), és az általa forgalomba hozott bevásárló-reklám táskák 4 %-ának megfelelõ mennyiségben papírtáskát használ? Igen. Amennyiben a papírtáska rendelkezik környezetbarát védjeggyel. 32

33 III. FEJEZET MINTAPÉLDÁK, AMELYEK RÉSZLETESEN BEMUTATJÁK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁT 1. példa Belföldi elõállítású csomagolás (BOR üveg palackban) elsõ belföldi forgalomba hozója (gyártó) kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (nagykereskedõ) kötelezettsége II. Kérdések I. Gazdasági esemény leírása Belföldi BORTERMELÕ VÁLLALKOZÁS 2005-ben 400 raklapon összesen palack bort szállít NAGYKERESKEDÕ részére negyedévenként egyenlõ megoszlásban, aki azt a vele szerzõdéses kapcsolatban álló KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK részére tovább értékesíti. A bortermelõ vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez nem csatlakozott, termékeit kizárólag egyszerhasználható csomagolásban hozza forgalomba. A nagykereskedõ a bor, mint italtermék beszerzésére vonatkozó újrahasználati mentességi kérelmet nem nyújtott be. Az Art. szerint a bortermelõ vállalkozás éves, a nagykereskedõ negyedéves adóbevallás benyújtására kötelezett. A bortermelõ vállalkozás által elõállított termék csomagolási összetevõinek logisztikai adatait, valamint az egyes csomagolási szintekhez tartozó termékdíjfizetési kötelezettséget a 4. táblázat mutatja be. a) Mennyi a termékdíj-fizetési kötelezettsége a bortermelõ vállalkozásnak, a nagykereskedõnek, illetve a kiskereskedõnek? b) Milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a bortermelõ vállalkozásnak, a nagykereskedõnek, illetve a kiskereskedõnek az adóhatóság és a KvVM felé? c) Milyen nyilvántartási és számlán való feltüntetési kötelezettsége van a bortermelõ vállalkozásnak, a nagykereskedõnek, illetve a kiskereskedõnek? III. Válaszok a/1) A bortermelõ vállalkozás termékdíj-fizetési kötelezettsége A bortermelõ vállalkozás termékdíj-fizetési kötelezettsége 2005-re vonatkozóan a 400 raklap áru után a 4. táblázatban foglaltaknak megfelelõen az alábbiak szerint alakul: 33

34 Tömeg alapon kell megfizetnie a bortermelõnek vállalkozásnak a termékdíjat a fa dugó, a papír címke, papír választó, papír doboz, papír raklapcímke, a fa raklap és a mûanyag sztreccsfólia után az adott anyagfajtához tartozó díjtétel és össztömeg szorzataként. A tömeg alapon fizetendõ csomagolás termékdíja (864,34 Ft / raklap), összesen Ft. A bortermelõ vállalkozás kereskedelmi csomagolás (példánkban: üveg palack) után H díjtétellel (3 Ft/db) számított termékdíj-fizetési kötelezettsége egy 288 db üveg palackot tartalmazó raklap esetén: 288 db 3 Ft/db = 864 Ft. A 2005-ben értékesített 400 raklap esetén az üveg palackok után H díjtétellel számított termékdíj összesen Ft. A bortermelõ vállalkozás kereskedelmi csomagolás (példánkban: üveg palack) után Ú díjtétellel (0,25 Ft/%/db 10% = 2,5 Ft/db) számított termékdíj-fizetési kötelezettsége egy 288 db üveg palackot tartalmazó raklap esetén: 288 db 2,5 Ft/db = 720 Ft. A 2005-ben értékesített 400 raklap esetén az üveg palackok után Ú díjtétellel számított termékdíj összesen Ft. A bortermelõ vállalkozás termékdíj-fizetési kötelezettsége éves szinten összesen: Ft. FIGYELEM! A bortermelõ vállalkozásnak a 2005-ben elõállított csomagolás mennyisége után keletkezõ hulladékhasznosítási kötelezettségét teljesítenie kell! a/2) A nagykereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége A nagykereskedõ, mint a bortermelõ vállalkozás elsõ továbbforgalmazó vevõje, a kereskedelmi csomagolás (üveg palack) k díjtételére kötelezett. Termékdíj-fizetési kötelezettsége 2005 adott negyedévére vonatkozóan 100 raklap áru után a 4. táblázatban foglaltaknak megfelelõen az alábbiak szerint alakul. A kereskedelmi csomagolás (példánkban: üveg palack) után k díjtétellel (0,25 Ft/%/db 10% = 2,5 Ft/db) fizetendõ termékdíj egy 288 db üveg palackot tartalmazó raklap esetén: 288 db 2,5 Ft/db = 720 Ft. Egy adott negyedévben beszerzett 100 raklap áru esetén az üveg palackok után k díjtétellel számított termékdíj összesen Ft. A nagykereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége éves szinten (400 raklap áru beszerzése után) összesen: Ft. a/3) A kiskereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége Példánkban a nagykereskedõtõl vásárló KISKERESKEDÕ a beszerzett bor kereskedelmi csomagolása után mivel arra mind a tömeg alapon ( t díjtétellel) számított, mind pedig a darab alapon ( H, Ú, k kkel) számított termékdíj-összegek megfizetésre kerültek termékdíjfizetésre nem kötelezett. 34 b/1) A bortermelõ vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettségei A bortermelõ vállalkozás adatszolgáltatatási kötelezettségei a példa alapján az adóhatóság felé: éves bevallás benyújtása február 15-éig (0503) éves összesítõ bevallás benyújtása termékdíj tételenkénti részletezettséggel február 15-éig (05230) a KvVM felé: bejelentés a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl az elsõ fizetési kötelezettség keletkezésétõl számított 15 napon belül (KT0523-BJ1) éves beszámoló a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl február 15-éig (KT , KT0523-UHB) b/2) A nagykereskedõ adatszolgáltatási kötelezettségei A nagykereskedõ adatszolgáltatatási kötelezettségei a példa alapján az adóhatóság felé: negyedéves bevallás benyújtása tárgynegyedévet követõ hó 20-áig (0502) negyedéves összesítõ bevallás benyújtása termékdíj tételenkénti részletezettséggel tárgynegyedévet követõ hó 20-áig (0523)

35 a KvVM felé: bejelentés a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl az elsõ fizetési kötelezettség keletkezésétõl számított 15 napon belül (KT0523-BJ1) negyedéves beszámoló a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl tárgynegyedévet követõ hó 20-áig (KT , KT R, KT0523-UHB) b/3) A kiskereskedõ adatszolgáltatási kötelezettségei Példánkban a kiskereskedõnek a nagykereskedõtõl beszerzett bor kereskedelmi csomagolása után termékdíjfizetési és így adatszolgáltatási kötelezettsége sem keletkezik. c/1) A bortermelõ vállalkozás számlán való feltüntetési kötelezettsége A bortermelõ vállalkozás negyedéves szállítását (100 raklap bor üveg palackban) egy összegben számlázza ki a nagykereskedõ felé, amely számlán vagy annak mellékletében a 4. táblázat adatai alapján az alábbi információkat kell feltüntetnie termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban: A papír Cskt. összege a bruttó árból (16 Ft/kg) A fa Cskt. összege a bruttó árból (16 Ft/kg) A mûanyag Cskt. összege a bruttó árból (36 Ft/kg) Az üveg 1 literig Cskt. összege a bruttó árból (5,50 Ft/db) 1 A Cskt. összege a bruttó árból összesen: Ft; Ft; 72 Ft; Ft; Ft c/2) A nagykereskedõ számlán való feltüntetési kötelezettsége A nagykereskedõ bármely kiskereskedõje felé történõ továbbértékesítése esetén a számlán vagy annak mellékletében a 4. táblázat adatai alapján az alábbi információkat tünteti fel a termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban (például 10 raklap bor értékesítésekor): Az üveg 1 literig Cskt. összege a bruttó árból ( K díjtétel 2,50 Ft/db) Ft Az alábbi példában bemutatott termékdíj-fizetési kötelezettségek alátámasztását biztosító belsõ, analitikus és szintetikus nyilvántartások leírását a FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] pontjában hivatkozott forrás tartalmazza. 1 A H és az ú díjtétel összevonva 2 Példánkban a k díjtétel alapján számított termékdíj számlán való feltüntetésébõl következik, hogy a vevõnek (kiskereskedõ) termékdíj-fizetési kötelezettsége nincs a bor kereskedelmi csomagolása után. 35

36 4. táblázat: Csomagolási összetevők törzsadatai ( 1. példa) Bor üveg palackban A termék csomagolás szintje Kiszerelési mennyiségek (fogyasztói darabszám és liter összesen) anyaga típusa tömege (kg/db) Csomagolás darabszáma csomagolási szintenként (db/termék) tömege csomagolási szintenként (kg/termék) KT kódja tömege KT kódonként (kg) Adott csomagolási szinten értékesített termék licenszdíjai és termékdíj összetevői T = A t (Ft) L = A t/2 (Ft) H (Ft/db) Ú (Ft/db) K (Ft/db) A termék fogyasztói csomagolása üveg palack 0,6 1 0, ,600 1,80 3,00 2,50 2,50 0,75 l fa dugó 0, , ,001 0,02 0,01 papír címke 0, , ,001 0,02 0,01 1 db - 0,75 l ÖSSZESEN: 0,04 1,82 5,50 2,50 A termék gyűjtő csomagolása 6 0,75 l üveg palack 0,6 6 3, ,600 10,80 18,00 15,00 15,00 címke 0, ,006 papír választó 0,3 1 0, ,806 12,90 6,45 doboz 0,5 1 0,5 fa dugó 0, , ,006 0,10 0,05 6 db - 4,5 l ÖSSZESEN: 12,99 17,30 33,00 15,00 A termék szállítói csomagolás üveg palack 0, , ,8 518,40 864,00 720,00 720,00 címke 0, ,288 papír választó 0, , , ,01 309,50 48 x (6 x 0,75 l) doboz 0, raklapcímke 0, ,002 fa dugó 0, , , ,61 122,30 raklap műanyag sztreccsfólia 0,02 1 0, ,020 0,72 0, db l ÖSSZESEN: 864,34 950, ,00 720,00

37 2. példa Közösségbõl behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás (SÖR alumínium dobozban) elsõ belföldi forgalomba hozója (nagykereskedõ) kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (kiskereskedõ) kötelezettsége I. Gazdasági esemény leírása Az Art. szerint havi adóbevallás benyújtására kötelezett NAGYKERESKEDÕ Ausztriából éves szinten 1200 raklap (havi megoszlásban 100 raklap) 0,33 literes, fémdobozos sört hoz be, melyet a vele szerzõdésben álló, 10 boltot mûködtetõ KISKE- RESKEDELMI VÁLLALATNAK értékesít. A boltok egyenlõ eloszlásban, havonta 10 raklap dobozos sört vásárolnak a nagykereskedõtõl. Az Art. szerint negyedéves adóbevallás benyújtására kötelezett kiskereskedelmi vállalat egy adószámmal rendelkezik, azaz egy gazdálkodó szervezetnek minõsül. A nagykereskedõ február 1-jétõl érvényes átvállalási szerzõdést köt hasznosítást koordináló szervezettel, azonban a forgalomba hozott kereskedelmi csomagolásra vonatkozó újrahasználati mentességi kérelmet nem adott be a székhelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelõségnek. A kiskereskedelmi vállalat februárjában a beszerzett sör kereskedelmi csomagolására újrahasználati mentességi kérelmet adott be, mivel más beszállítóitól rendelt, újrahasználható üveg palackban forgalmazott sör beszerzésével teljesíteni tudja a kötelezõ, beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányt (ht = 65%). A mentességi engedélyt áprilisában kapja meg, az abban foglalt vállalt, beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány (h) 65%, tehát teljes mentességet szerez a kiskereskedelmi vállalat a sör kereskedelmi csomagolása után k díjtétel alapján keletkezõ termékdíj alól. A mentességi engedély visszamenõleges hatállyal, január 1-jétõl érvényes. A nagykereskedõ által behozott termék (dobozos sör) csomagolási összetevõinek logisztikai adatait, valamint az egyes csomagolási szintekhez tartozó termékdíj-fizetési kötelezettséget a 6. táblázat mutatja be. II. Kérdések a) Milyen mértékû termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik a nagykereskedõnek a havonta értékesített 100 raklap dobozos sörre vonatkozóan elsõ három havában? b) Mekkora a kiskereskedelmi vállalat termékdíj-fizetési kötelezettsége a negyedévente beszerzett 300 raklap dobozos sörre vonatkozóan elsõ két negyedévében? c) Milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a nagykereskedõnek és a kiskereskedelmi vállalatnak a KvVM és az adóhatóság felé? d) Milyen számlán való feltüntetési kötelezettsége van a nagykereskedõnek és a kiskereskedelmi vállalatnak? II. Válaszok a) A nagykereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége A nagykereskedõnek a 6. táblázat alapján tömeg alapon kell a termékdíjat meghatároznia a papír tálcák, a papír címkék, a mûanyag fóliák és a fa raklap után. A sör alumínium doboza után, mely kereskedelmi csomagolásnak minõsül, a darab alapú, H és Ú k alapján számított termékdíj megfizetésére kötelezett, mivel õ a termék behozója. A nagykereskedõnek mindezek alapján elsõ negyedévében, a kiskereskedelmi vállalat felé értékesített 300 raklap dobozos sör után a 6. táblázat adatai alapján havonként az 5. táblázatban bemutatott termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik. 37

38 Tömeg alapon fizetendõ licencdíj a papír, a mûanyag és a fa csomagolás után a hasznosítást koordináló szervezetnek Tömeg alapon fizetendõ termékdíj a papír, a mûanyag és a facsomagolás után Darab alapon fizetendõ termékdíj a sör alumínium doboz csomagolása után 5. táblázat: A nagykereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG (FT) havonként 100 raklap, összesen 300 raklap dobozos sör után január február március I. negyedév Összes termékdíj-fizetési kötelezettség Termékdíj és licencdíj fizetése együttesen Az 5. táblázatból látható, hogy a nagykereskedõnek a havonta értékesített 100 raklap dobozos sör után 2005 januárjában keletkezik a legnagyobb termékdíj-fizetési kötelezettsége. Ebben a hónapban még nem csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, ezért licencdíjat nem fizet, viszont a tömeg alapon számított, papír, mûanyag és fa csomagolás után Ft fizetési kötelezettsége keletkezik. Ezt tovább növeli a sör alumínium doboza után a teljes H és Ú kkel meghatározott termékdíj, amelynek összege Ft. Így adódik a 2005 januárjában keletkezett Ft-os termékdíj-fizetési kötelezettség. A nagykereskedõ február 1-jétõl csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, így ettõl az idõponttól mentesül a tömeg alapon fizetendõ termékdíj, valamint a kereskedelmi csomagolás (alumínium doboz) H alapján számított termékdíj alól. A februárban értékesített 100 raklap sör után Ú díjtétellel számolt termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, ami Ft. Ezen kívül hasznosítási licencdíjat fizet a papír, a mûanyag és a fa csomagolás, valamint a (kereskedelmi) alumínium csomagolás után is, amelynek összege Ft. Ez alapján a nagykereskedõ termékdíj- és licencdíj fizetésének összege ebben a hónapban Ft, ami jóval alacsonyabb a januárban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettségnél. A nagykereskedõ március havi termékdíj-fizetési kötelezettsége és hasznosítási licencdíj fizetése a februári hónappal megegyezõen alakul. FIGYELEM! A nagykereskedõnek a januárjában behozott csomagolás mennyisége után keletkezõ hulladékhasznosítási kötelezettségét teljesítenie kell! b) A kiskereskedelmi vállalat termékdíj-fizetési kötelezettsége A kiskereskedelmi vállalat, mint a nagykereskedõ elsõ továbbforgalmazó vevõje a dobozos sört illetõen a k díjtétel alapján meghatározott termékdíj megfizetésére kötelezett. A termékdíj-fizetési kötelezettséget a vállalat egészére nézve kell meghatároznia, amelynek alapja a boltonként havonta beszerzett 10 raklap dobozos sör, ami 10 bolt esetén vállalati szinten 300 raklap dobozos sör beszerzését jelenti negyedévente. Mivel a kiskereskedelmi vállalat 2005 elsõ negyedévében az újrahasználatra vonatkozó mentességi határozattal még nem rendelkezik, a termékdíj-fizetési kötelezettsége a 6. táblázat alapján a 300 raklap dobozos sör után Ft ( Ft / raklap 300 raklap). Természetesen a kiskereskedelmi vállalat árukínálatában az üveges sör is szerepel, így teljes termékdíj-fizetési kötelezettségének megállapításakor a beszerzett üveges sör után, valamint a más H és Ú díjtétellel számított termékdíj megfizetésére kötelezettõl beszerzett kereskedelmi csomagolások után keletkezõ, megfelelõ k díjtétellel számolt termékdíjat is figyelembe kell vennie a beszerzett mennyiségre vonatkozóan. A kiskereskedelmi vállalat áprilisában kézhez kapott, újrahasználatra vonatkozó mentességi engedélye miatt a második negyedévben már teljes mértékben mentesül a sör kereskedelmi csomagolása után k díjtétel alapján keletkezõ termékdíjfizetés alól. A mentesség természetesen minden olyan kereskedelmi csomagolásra vonatkozik, amelyben a kiskereskedõ sört szerez be (példánkban az alumínium doboz és az újrahasználati arány teljesítése miatt beszerzett üveg csomagolásra is). Mivel a kiskereskedelmi vállalat mentességi engedélye január 1-jétõl érvényes, de azt csak áprilisában kapta kézhez, visszaigénylési jogosultsága keletkezik az elsõ negyedévre a sör kereskedelmi csomagolása után befizetett termékdíjra vonatkozóan, melyet a július 38

39 20-áig benyújtandó, második negyedéves adóbevallásában érvényesíthet. (A dobozos sör vonatkozásában a viszszaigényelhetõ termékdíj Ft, de természetesen a visszaigénylési jogosultság a beszerzett sör egyéb kereskedelmi csomagolásai után pl. üveg palack befizetett termékdíjra is érvényes.) c) A nagykereskedõ és a kiskereskedelmi vállalat kötelezettségei Az adatszolgáltatatási kötelezettségek a példa alapján az adóhatóság felé: havi, illetve negyedéves bevallás benyújtása a tárgyhónapot, illetve tárgynegyedévet követõ hó 20-áig (0501, 0502) negyedéves összesítõ bevallások benyújtása termékdíj tételenkénti részletezettséggel tárgynegyedévet követõ hó 20-áig (0523) a KvVM felé (a nagykereskedõnek és a kiskereskedelmi vállalatnak egyaránt): bejelentés a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl az elsõ fizetési kötelezettség keletkezésétõl számított 15 napon belül (KT0523-BJ1) negyedéves beszámoló a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl tárgynegyedévet követõ hó 20-áig (KT , KT R, KT0523-UHB) d/1) A nagykereskedõ számlán való feltüntetési kötelezettsége A nagykereskedõ hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozását megelõzõen a kiskereskedelmi vállalat bármely boltja felé történõ értékesítés esetén, a számlán vagy annak mellékletében a 6. táblázat alapján az alábbi információkat tünteti fel a termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban (például 10 raklap dobozos sör értékesítésekor): A papír Cskt. összege a bruttó árból (16 Ft/kg) A fa Cskt. összege a bruttó árból (16 Ft/kg) A mûanyag Cskt. összege a bruttó árból (36 Ft/kg) A fémdoboz 1 literig Cskt. összege a bruttó árból (46,25 Ft/db) 3 A Cskt. összege a bruttó árból összesen: Ft; Ft; 79 Ft; Ft; Ft A nagykereskedõ a hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozás után a termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban a 6. táblázat alapján az alábbi információkat tünteti fel a számlán vagy annak mellékletében (például 10 raklap dobozos sör értékesítésekor): A papír, a fa és a mûanyag Cskt., valamint a kereskedelmi csomagolás H alól 100%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve. A fémdoboz 1 literig Cskt. összege a bruttó árból ( Ú díjtétel: 16,25 Ft/db) 4 A Cskt. összege a bruttó árból összesen: Ft; Ft d/2) A kiskereskedelmi vállalat számlán való feltüntetési kötelezettsége A kiskereskedelmi vállalatnak a beszerzett dobozos sör fogyasztónak történõ értékesítésekor számlán való feltüntetési kötelezettsége nem keletkezik. Amennyiben a kiskereskedõ a dobozos sört elsõ negyedévében gazdálkodó szervezetnek (pl. másik kiskereskedelmi vállalatnak) értékesíti tovább, úgy a k díjtétel szerint meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettségére vonatkozóan a 6. táblázat alapján az alábbi információkat kell feltüntetnie a számlán vagy annak mellékletében (például gyûjtõcsomagolásban, 1 tálca zsugorfóliázott sör értékesítése esetén): A fémdoboz 1 literig Cskt. összege a bruttó árból ( K díjtétel: 19,50 Ft/db) Ft; Az alábbi példában bemutatott termékdíj-fizetési kötelezettségek alátámasztását biztosító belsõ, analitikus és szintetikus nyilvántartások leírását a FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] pontjában hivatkozott forrás tartalmazza. 3 A H és az ú díjtétel összevonva 4 Az ú díjtétel feltüntetése 5 A k díjtétel feltüntetése 39

40 6. táblázat: Csomagolási összetevők törzsadatai ( 2. példa) Sör alumínium dobozban A termék csomagolás szintje Kiszerelési mennyiségek (fogyasztói darabszám és liter összesen) anyaga típusa tömege (kg/db) Csomagolás darabszáma csomagolási szintenként (db/termék) tömege csomagolási szintenként (kg/termék) KT kódja tömege KT kódonként (kg) Adott csomagolási szinten értékesített termék licenszdíjai és termékdíj összetevői T = A t (Ft) L = A t/2 (Ft) H (Ft/db) Ú (Ft/db) K (Ft/db) A termék fogyasztói csomagolása 0,33 l alumínium doboz 0,02 1 0, ,020 0,16 30,00 16,25 19,50 1 db - 0,33 ÖSSZESEN: 0,16 46,25 19,50 A termék gyűjtő csomagolása alumínium doboz 0, , ,480 3,84 720,00 390,00 468,00 24 x 0,33 l papír tálca 0,5 1 0, ,502 8,03 4,02 címke 0, ,002 műanyag zsugorfólia 0, , ,005 0,18 0,09 24 db - 7,92 l ÖSSZESEN: 8,21 7, ,00 468,00 A termék szállítói csomagolás alumínium doboz 0, , , , , , ,00 tálca 0, papír címke 0, , , ,31 160,66 40 x (24 x 0,33 l) raklapcímke 0, ,002 fa raklap , ,00 120,00 műanyag zsugorfólia 0, , ,220 7,92 3,96 sztreccsfólia 0,02 1 0, db - 316,8 l ÖSSZESEN: 569,23 438, , ,00

41 3. példa Belföldi elõállítású, valamint behozott csomagolás (ÁSVÁNYVÍZ egyszerhasználható és újrahasználható mûanyag palackban) elsõ belföldi forgalomba hozója kötelezettsége, valamint annak elsõ továbbforgalmazó vevõje (nagykereskedõ) kötelezettsége I. Gazdasági esemény leírása Nagykereskedelmi vállalkozás ásványvíz forgalmazáshoz egy belföldi gyártóval és egy EU-s beszállítóval köt 2005-re beszállítói szerzõdést. A belföldi vállalkozás havi 100 raklap 1,5 l-es PET palackba és 10 raklap 2 l-es PRB palackba töltött terméket szállít be, éves szinten 1200, illetve 120 raklapnyi mennyiséget. A külföldi behozatal 1,5 l-es PET palackba töltött havi szinten 100 raklapnyi szénsavas ásványvíz. A nagykereskedõ a vele szerzõdéses kapcsolatban lévõ kiskereskedelmi vállalkozások felé értékesít. A példánkban szereplõ kiskereskedelmi egység havi rendszerességgel 20 raklapnyi egyutas, és 2 raklapnyi újrahasználható csomagolású ásványvizet vesz át, az egyutas esetén 50-50% a belföldi és EU-s eredetû termékek aránya. Az Art. szerint a nagykereskedõ, valamint az ásványvíz palackozó vállalkozás havi, míg a kiskereskedelmi egység negyedéves adóbevallás benyújtására kötelezett. A termékek összetevõinek logisztikai adatait, valamint az egyes csomagolási szintekhez tartozó termékdíj-fizetési kötelezettséget a 7-8. táblázat mutatja be. Az ásványvíz palackozó 2003-ban csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, így a decemberi újrahasználható csomagolási összetevõk készletállományára (2 l-es PRB palack, mûanyag rekesz, illetve fa raklap) a termékdíj, illetve a hasznosítási licencdíj az elsõ forgalomba hozatalkor megfizetésre került, ezért ezt a készletállományt 2005-ben a hasznosítási licencdíj számításánál nem kell figyelembe venni. Az újrahasználatra vonatkozó mentességi határozatot március 22-én, míg a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl szóló átvállalási szerzõdését február 15-én kapta kézhez mindkét esetben 100%-os mértékre. A nagykereskedõ, mint az ásványvíz palackozó elsõ továbbforgalmazó vevõje, illetve mint behozó, az újrahasználati beszerzési arányra vonatkozó mentességi határozatot március végén kapja kézhez január 1-jei hatállyal, míg a koordináló szervezethez történõ csatlakozását (átvállalási szerzõdését) a KvVM március 1-jei hatállyal hagyta jóvá a benne foglalt anyagfajtákra vonatkozóan. Mindkét dokumentum 100%-os (teljes) mentességet biztosít az adott idõpontoktól, mind a tömeg, mind a darab alapú csomagolási termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése alól. II. Kérdések a) Mennyi a termékdíj-fizetési kötelezettsége az ásványvíz palackozó vállalkozásnak, a nagykereskedõnek, és a példa szerinti kiskereskedõnek? b) Hogyan tüntetik fel a gazdálkodó szervezetek a számlán a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket (a mentességi engedélyek kézhez vétele, illetve az átvállalási szerzõdések jóváhagyását követõen)? III. Válaszok A termékdíj-fizetés mértéke: a/1) Az ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÓ termékdíj- és licencdíj-fizetése januárjában és februárjában a 7-8. táblázatok alapján az alábbiak szerint alakul: A tömeg alapon fizetendõ termékdíj alól (mûanyag PET palack, kupak és sztreccsfólia, valamint papír címkék és sorelválasztók) az átvállalási szerzõdés értelmében 100%-ban mentesül, a licencdíj-fizetési kötelezettsége januárban és februárban egyaránt: 100 (349, , ,80) + 10 (11,88 + 5,14) = Ft 41

42 A kereskedelmi csomagolás ( db 1,5 l-es mûanyag PET palack és db 2 l-es mûanyag PRB palack) H díjtétellel számított része alól az átvállalási szerzõdés értelmében teljes mentességben részesül. Az Ú díjtétellel számított rész után mivel januárban, illetve februárban nem rendelkezett mentességgel az alábbi fizetési kötelezettsége keletkezik: T 1 = A 1 Ú 1 = A 1 ú 1 (h t -h) = ,45 1 = Ft T 2 = A 2 Ú 2 = A 2 ú 2 (h t -h) = ,25 1 = Ft Az ásványvíz palackozó termékdíj-fizetési kötelezettsége mind januárban, mind februárban Ft. Márciusban az ásványvíz palackozó licencdíj-fizetése változatlan, termékdíj-fizetése megszûnik (teljes mentesség a hasznosítási és az újrahasználati kibocsátási arányok vállalása alapján) és a január-februári befizetett termékdíj visszaigénylésére jogosulttá válik! (A visszaigénylés összege Ft 2 = Ft, amelyet április 20-ig benyújtandó bevallásában 0501 levonhat a március hónapban keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettségébõl.) a/2) A NAGYKERESKEDÕ termékdíj-fizetési kötelezettsége januárban, illetve februárban az alábbiak szerint alakul: Mint belföldi elõállítású kereskedelmi csomagolású ásványvíz elsõ továbbforgalmazó vevõje k díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettsége: T 1 = A 1 K 1 = ,45 1 = T 2 = A 2 K 2 = ,25 1 = Összesen: Ft Ft Ft mint behozó a 100 raklapnyi csomagolt áru után t, H és Ú díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek mértéke: Tömeg alapon kell a nagykereskedõnek megfizetni a behozott 100 raklapnyi áru csomagolása után (mûanyag kupak, zsugorfólia és sztreccsfólia, valamint papír címke és sorelválasztó, valamint fa raklap) számított termékdíjat, melynek mértéke 311,89 Ft/raklap, összesen Ft (lásd 8. táblázat). A behozott kereskedelmi áru után ( db 1,5 l-es mûanyag palack) a H díjtétellel számított termékdíj mérték db 10 Ft/db = Ft. Az Ú díjtétellel számított termékdíj mértéke: ,25 1 = Ft A nagykereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége a behozott áru után összesen: = Ft. A januári, valamint februári termékdíj-fizetési kötelezettsége havonta, mint elsõ továbbforgalmazó vevõ ( Ft) és mint behozó ( Ft), összesen Ft. A márciusban a k díjtétellel számított kötelezettsége alól teljesen mentesül. Teljesen mentesül továbbá a tömeg alapon számított csomagolási összetevõk, valamint a kereskedelmi áru H díjtételével számított termékdíj mértékek megfizetése alól. Fizetési kötelezettsége keletkezik azonban a behozott kereskedelmi áru ( db 1,5 l-es mûanyag PET palack) Ú díjtételével számított termékdíj megfizetésére, melynek összege: ,25 1 = Ft Ebbõl az összegbõl levonható a januári és februári befizetett k díjtétel után számított termékdíj mérték, így a nagykereskedõ márciusi bevallásában visszaigénylõ pozícióba kerül! (A visszaigénylés összege ez alapján a 42

43 nagykereskedõ esetében is Ft 2 = Ft, amelyet április 20-ig benyújtandó bevallásában 0501 levonhat a március hónapban keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettségébõl.) Az átvállalási szerzõdésben rögzítettek szerint márciusban a behozott 100 raklapnyi áru értékesítéséhez kapcsolódóan hasznosítási licencdíj-fizetési kötelezettség keletkezik, melynek mértéke összesen: ,87 Ft/raklap = Ft a/3) A KISKERESKEDÕNEK a nagykereskedõtõl átvett (10+2) raklap belföldi elõállítású áru után termékdíj-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A nagykereskedõ által behozott 10 raklapnyi áru kereskedelmi csomagolására, mint elsõ továbbforgalmazó vevõ k díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek mértéke január, február és március hónapokban egyaránt: db 0,25 Ft/%/db 1 % = Ft b/1) Az ásványvíz palackozó vállalkozás számlán való feltüntetési kötelezettsége a mentességi engedélyek kézhez vétele, illetve az átvállalási szerzõdések jóváhagyását követõen Az ásványvíz palackozó cég márciusi szállítását ( raklapnyi áru) egy összegben számlázza ki a nagykereskedõ felé, amely számlán vagy annak mellékletében az alábbi információkat kell feltüntetnie a termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban: A kereskedelmi csomagolás ( H és Ú díjtétel) és a Cskt. alól 100%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve. b/2) A nagykereskedõ számlán való feltüntetési kötelezettsége a mentességi engedélyek kézhez vétele, illetve az átvállalási szerzõdések jóváhagyását követõen A nagykereskedõ a kiskereskedelmi egység részére márciusban beszállított 20 raklapnyi egyutas (ebbõl 10 raklap Közösségi behozatal, 10 raklap belföldi beszerzés) és 2 raklapnyi újrahasználható (belföldi beszerzés) csomagolású ásványvizet egy összegben számlázza ki. A számlán vagy a számla mellékletében az alábbi információkat kell feltüntetnie a termékdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban: A kereskedelmi csomagolás H és K és a Cskt. alól 100%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá a mûanyag palack 1,5 literig Cskt. összege a bruttó árból ( Ú díjtétel: 0,25 Ft/db) Ft b/3) A kiskereskedõ számlán való feltüntetési kötelezettsége A kiskereskedõnek a beszerzett ásványvíz fogyasztónak történõ értékesítésekor számlán való feltüntetési kötelezettsége nem keletkezik. Amennyiben viszont a kiskereskedõ az ásványvizet gazdálkodó szervezetnek (pl. másik kiskereskedõnek) értékesíti tovább, úgy a k díjtétel szerint meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettségére vonatkozóan a 7-8. táblázat alapján az alábbi információkat kell feltüntetnie a számlán vagy annak mellékletében (például szállítói csomagolásban az 1 raklap, a nagykereskedõ által Közösségbõl beszerzett, egyutas csomagolású ásványvíz értékesítése esetén): A mûanyag palack 1,5 literig Cskt. összege a bruttó árból ( K díjtétel: 0,25 Ft/db) 122 Ft. Az alábbi példában bemutatott termékdíj-fizetési kötelezettségek alátámasztását biztosító belsõ, analitikus és szintetikus nyilvántartások leírását a FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] pontjában hivatkozott forrás tartalmazza. 43

44 7. táblázat: Csomagolási összetevők törzsadatai ( 3. példa) Ásványvíz újrahasználható műanyag palackban A termék csomagolás szintje Kiszerelési mennyiségek (fogyasztói darabszám és liter összesen) anyaga típusa tömege (kg/db) Csomagolás darabszáma csomagolási szintenként (db/termék) tömege csomagolási szintenként (kg/termék) KT kódja tömege KT kódonként (kg) Adott csomagolási szinten értékesített termék licenszdíjai és termékdíj összetevői T = A t (Ft) L = A t/2 (Ft) H (Ft/db) Ú (Ft/db) K (Ft/db) A termék fogyasztói csomagolása műanyag palack 0,09 1 0, ,090 1,62 20,00 0,45 0,45 2 l kupak 0, , ,002 0,07 0,04 papír címke 0, , ,002 0,03 0,02 nyakcímke 0, ,001 1 db - 2 l ÖSSZESEN: 0,10 1,67 20,45 0,45 A termék gyűjtő csomagolása palack 0,09 8 0, ,720 12,96 160,00 3,60 3,60 műanyag kupak 0, , ,016 72,58 36,29 8 x 2 l rekesz papír címke 0, , ,016 0,26 0,13 nyakcímke 0, ,008 8 db - 16 l ÖSSZESEN: 72,83 49,38 163,60 3,60 A termék szállítói csomagolás palack 0, , , , ,00 144,00 144,00 műanyag kupak 0, ,64 rekesz , , ,88 40 x (8 x 2 l) streccsfólia 0,02 1 0,02 címke 0, ,32 papír nyakcímke 0, , ,642 10,27 5,14 raklapcímke 0, ,002 fa raklap , ,00 120, db l ÖSSZESEN: 3154, , ,00 144,00

45 8. táblázat: Csomagolási összetevők törzsadatai (3. példa) Ásványvíz egyutas műanyag palackban A termék csomagolás szintje Kiszerelési mennyiségek (fogyasztói darabszám és liter összesen) anyaga típusa tömege (kg/db) Csomagolás darabszáma csomagolási szintenként (db/termék) tömege csomagolási szintenként (kg/termék) KT kódja tömege KT kódonként (kg) Adott csomagolási szinten értékesített termék licenszdíjai és termékdíj összetevői T = A t (Ft) L = A t/2 (Ft) H (Ft/db) Ú (Ft/db) K (Ft/db) A termék fogyasztói csomagolása palack 0,04 1 0, ,040 0,72 10,00 0,25 0,25 műanyag 1,5 l kupak 0, , ,002 0,07 0,04 papír címke 0, , ,002 0,03 0,02 1 db - 1,5 l ÖSSZESEN: 0,10 0,77 10,25 0,25 A termék gyűjtő csomagolása palack 0,04 6 0, ,240 4,32 60,00 1,50 1,50 műanyag kupak 0, , ,017 0,61 0,31 6 x 1,5 l zsugorfólia 0, ,005 papír címke 0, , ,008 0,13 0,06 gyűjtőcímke 0, ,002 6 db - 9 l ÖSSZESEN: 0,74 4,69 61,50 1,50 A termék szállítói csomagolás palack 0, , , , ,00 121,50 121,50 műanyag kupak 0, ,972 zsugorfólia 0, , ,397 50,29 25,15 streccsfólia 0,02 1 0,02 81 x (6 x 1,5 l) címke 0, ,486 papír gyűjtőcímke 0, , ,350 21,60 10,80 raklapcímke 0, ,002 sorelválasztó 0,35 2 0,7 fa raklap , ,00 120, db l ÖSSZESEN: 311,89 505, ,50 121,50

46 4. példa Belföldi elõállítású csomagolás és kereskedelmi csomagolás (tartósítószert nem tartalmazó NEM SZÉNSAVAS ÜDÍTÕITAL) saját célú felhasználása, illetve belföldi forgalomba hozatala esetén keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség I. Gazdasági esemény leírása Az Art. szerint havi adóbevallás benyújtására kötelezett belföldi élelmiszeripari gyártó 2005-ben tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõitalt állít elõ 1 literes, társított anyagú, rétegzett italcsomagolásban (doboz) belföldi forgalmazás céljából. Az elõállított mennyiségbõl havonta 20 kartondoboz üdítõitalt saját dolgozóinak belsõ fogyasztására használ fel. A belföldi gyártó által elõállított, tartósítószert nem tartalmazó üdítõital, csomagolási összetevõinek logisztikai adatait a 9. táblázat tartalmazza. 9. táblázat: A belföldi gyártású, tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital csomagolási összetevõi gyûjtõcsomagolásban A termék gyûjtõ csomagolása (kartondoboz) Kiszerelési mennyiségek (fogyasztói darabszám és liter összesen) 10 x 1 liter Csomagolás anyaga Csomagolás típusa Csomagolás tömege (kg/db) Darabszám (db/csomagolási szint) Csomagolás tömege (kg/termék) társított doboz 0, ,3 papír/karton doboz 0,5 1 0,5 A belföldi gyártó hasznosítást koordináló szervezethez nem csatlakozott, és a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó, újrahasználati mentességi kérelmet nem nyújtott be. II. Kérdések a) Milyen mértékû a belföldi gyártó termékdíj-fizetési kötelezettsége havonta a belsõ fogyasztásra elõállított, tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital csomagolása után, és mikor keletkezik? b) Mekkora a termékdíj-fizetési kötelezettsége a belföldi gyártónak a tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital csomagolásának rétegzett italcsomagolása után, amennyiben az általa gyártott termékbõl egy adott hónapban kartondobozt értékesít? III. Válaszok a) A belföldi gyártó termékdíj-fizetési kötelezettsége a saját célú felhasználás után A belföldi gyártó a belsõ fogyasztásra történõ gyártása saját célú felhasználásnak minõsül. A termékdíj-fizetési kötelezettség a 20 kartondoboz nem szénsavas üdítõital csomagolása után annak költségként történõ elszámolásakor, az adott adómegállapítási idõszakban keletkezik. Tömeg alapon kell megfizetni a termékdíjat a papír doboz után, amelynek mértéke egy adott hónapban a 9. táblázat alapján: 20 (0,5 kg 16 Ft/kg) = 160 Ft A társított anyagú, 1 literes rétegzett italcsomagolás után a termékdíjat darab alapon, a H és az Ú k alapján számolva kell megfizetni, mivel az kereskedelmi csomagolásnak minõsül. Az üdítõital csomagolása a Társított csomagolás 1,5 literig, rétegzett italcsomagolás kategóriába esik, amelynek H 12 Ft/db, Ú pedig 0 Ft/db, mivel a tartósítószert nem tartalmazó, nem szén- 46

47 savas üdítõital után a kötelezõ újrahasználati arány (h t ) 0%. A 20 kartondobozban a belsõ fogyasztásra felhasznált társított dobozok mennyisége 200 db. Mindezek alapján egy adott hónapban a termékdíj a következõképpen számítható ki: 200 db (12 Ft/db + 0 Ft/db) = Ft A saját felhasználás után tömeg és darab alapon számított termékdíj-fizetési kötelezettség az adott hónapban összesen: Ft. b) A belföldi gyártó termékdíj-fizetési kötelezettsége belföldi értékesítés után A belföldi gyártónak az adott hónapban értékesített, kartondoboz, tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettsége az a) válaszban megadott számításokhoz hasonlóan az alábbiak szerint alakul: Tömeg alapon fizetendõ termékdíj a papír doboz után a 9. táblázat alapján: db (0,5 kg 16 Ft/kg) = Ft Darab alapon fizetendõ termékdíj az üdítõital 1 literes, társított, rétegzett italcsomagolása után a 9. táblázat alapján (a kartondobozban lévõ rétegzett italcsomagolások száma: db): db (12 Ft/db + 0 Ft/db) = Ft A tömeg és darab alapon számított termékdíj az adott hónapban értékesített kartondoboz üdítõital után összesen: Ft. 5. példa Közösségen belül behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás (tartósítószert tartalmazó NEM SZÉNSAVAS ÜDÍTÕITAL rétegzett italcsomagolásban) saját célú felhasználása, illetve belföldi forgalomba hozatala esetén keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség I. Gazdasági esemény leírása A 4. példában szereplõ belföldi élelmiszeripari gyártó Közösségbõl havonta 10 raklap, tartósítószert tartalmazó nem szénsavas üdítõitalt hoz be 2 literes, társított csomagolásban, újrahasználható fa raklapon belföldi forgalmazás céljából. A belföldi gyártó a behozott üdítõitalt nagykereskedelmi vevõje kérésére átcsomagolja és kisebb gyûjtõcsomagolási egységeket létrehozva, zsugorfóliázva, saját raklapján forgalmazza tovább. Az átcsomagolás következtében mûanyag és papír csomagolási hulladéka keletkezik, az üres fa raklapokat visszaszállítja külföldi beszállítójának. A belföldi gyártó által Közösségbõl behozott, tartósítószert tartalmazó üdítõital csomagolási összetevõinek logisztikai adatait a 10. táblázat tartalmazza. 47

48 10. táblázat: A Közösségbõl behozott, tartósítószert tartalmazó, nem szénsavas üdítõital csomagolási összetevõi szállítási csomagolásban A behozott termék szállítási csomagolása (fa raklap) Kiszerelési mennyiségek (fogyasztói darabszám és liter összesen) 24 x (10 x 2 liter) Csomagolás anyaga Csomagolás típusa Csomagolás tömege (kg/db) Darabszám (db/csomagolási szint Csomagolás tömege (kg/termék) társított doboz 0, papír doboz 0, címke 0, ,002 mûanyag sztreccsfólia 0,02 1 0,02 fa raklap A belföldi gyártó hasznosítást koordináló szervezethez nem csatlakozott, és a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó, újrahasználati mentességi kérelmet nem nyújtott be. II. Kérdések a) Milyen mértékû és mikor keletkezik a belföldi gyártónak termékdíj-fizetési kötelezettsége havonta a behozott, 100 raklap tartósítószert tartalmazó, nem szénsavas üdítõital csomagolásának azon része után, amelybõl az átcsomagoláskor hulladék keletkezik? b) Mekkora a termékdíj-fizetési kötelezettsége a belföldi gyártónak a tartósítószert tartalmazó, nem szénsavas üdítõital csomagolásának rétegzett italcsomagolása után, amennyiben az átcsomagolt üdítõitalból 100 raklapot értékesít belföldön? a) A belföldi gyártó termékdíj-fizetési kötelezettsége a saját célú felhasználás után A belföldi gyártó átcsomagolásból adódó termékdíj-fizetési kötelezettsége a behozott, tartósítószert tartalmazó üdítõital csomagolása után az alábbiak szerint keletkezik: A átcsomagoláskor a mûanyag és papír csomagolási hulladék, valamint a behozott fa raklap után abban az adómegállapítási idõszakban keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, amikor az átcsomagolás megtörténik, mivel ez a mûvelet a saját felhasználás kategóriájába sorolható, még ha költségként való elszámolás nem is történik. 10 raklapnyi üdítõital után a termékdíj-fizetési kötelezettség ebben az esetben a 10. táblázat alapján: 10 (12,002 kg 16 Ft/kg + 0,02 kg 36 Ft/kg) = Ft FIGYELEM! Az elõzõ számításban nem szerepel a fa raklapok után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség! A fa raklapok után keletkezõ termékdíjat nem kell megfizetni abban az esetben, ha azok ugyanebben az adómegállapítási idõszakban igazoltan a külföldi származási helyre visszaszállításra kerülnek. Amennyiben a visszaszállítás egy késõbbi adómegállapítási idõszakban történik, akkor a belföldi gyártó a visszaszállított mennyiségre megállapított és korábban megfizetett termékdíjat levonhatja a kiszállítás adómegállapítási idõszakában újrahasználható termékdíjköteles termékek behozatala után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettségébõl. Természetesen minderre csak akkor van lehetõség, ha a gyártó az elsõ behozatalt követõen az újrahasználható termékekre (jelen esetben a fa raklapra) vonatkozó bejelentési (nyilvántartásba vételi) kötelezettségének eleget tett (Ktr. 2. sz. melléklet II.). b) A belföldi gyártó termékdíj-fizetési kötelezettsége a belföldi forgalmazás után A belföldi gyártónak természetesen az üdítõital átcsomagolás utáni értékesítésekor újra termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. A társított anyagú, 2 literes rétegzett italcsomagolás után a termékdíjat ekkor is darab alapon, a H és az Ú k alapján számolva kell megfizetni. Az üdítõital csomagolása a Társított csomagolás 1,5 felett, rétegzett italcsomagolás kategóriába esik, amelynek H 25 Ft/db. Az Ú díjtétel meghatározásához a következõ adatok szükségesek: a rétegzett italcsomagolás ú 0,40 Ft/%/db, 48

49 a kötelezõ, forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány (h t ) a tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõitalok esetében 5%. Mivel a belföldi gyártó újrahasználati mentességi kérelmet nem adott be (h = 0%), ezért az Ú díjtétel a következõképpen alakul: Ú = 0,40 Ft/%/db (5% 0%) = 2 Ft/db 10 raklap üdítõital (2.400 db társított doboz) értékesítése esetén az alábbi termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik a társított, rétegzett italcsomagolás után: db (25 Ft/db + 2 Ft/db) = Ft. Az üdítõital értékesítéskor keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség számításánál figyelembe kell venni az átcsomagolt termék egyéb csomagolási összetevõit is (mûanyag zsugorfólia, saját fa raklap), amelyek után a termékdíj számítása tömeg alapon történik. Mivel a belföldi gyártó a saját tulajdonú fa raklap után korábban, annak elsõ forgalomba hozatalakor a termékdíjat megfizette, így a 10 raklap üdítõital értékesítésekor csak a mûanyag zsugorfólia után keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. Az eladott 10 raklapon található zsugorfólia tömege összesen 20 kg (2 kg/raklap), így a tömeg alapon fizetendõ termékdíj ebben az esetben: 20 kg 36 Ft/kg = 720 Ft. A tömeg és darab alapon számított termékdíj az értékesített 10 raklap üdítõital után összesen: Ft. FIGYELEM! A belföldi gyártónak az elõállított, valamint a behozott összes csomagolás mennyisége után hulladékhasznosítási kötelezettsége keletkezik, amelyet teljesíthet egyéni teljesítõként, vagy hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással! 6. Példa A kereskedelmi csomagolás Ú alapján számított termékdíj alóli mentességhez szükséges, forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány, valamint a k alapján számított termékdíj alóli mentességhez szükséges, beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány kiszámítása I. Gazdasági esemény leírása Ásványvizet és üdítõitalt forgalmazó kereskedõ két beszállítóval ( A belföldi ásványvíz és üdítõital palackozó, B ásványvíz és üdítõital importõr) állt kapcsolatban 2004-ben. A kizárólag gyûjtõcsomagolásban forgalmazó kereskedõ termékforgalmát a 11. táblázat foglalja össze. A kereskedõnek az általa forgalmazott kereskedelmi csomagolások után a K díjtétellel számított termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik mind az A belföldi beszállítójától, mind pedig a B importõr beszállítójától vásárolt termékekre egyaránt. Az ital-kereskedõ március 1-jéig újrahasználati mentességi kérelmet nyújt be a székhelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelõséghez a évi forgalmi adatai alapján, amelybõl kiindulva a 2 italtermékre elõírt, beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányokat 2005-re is teljesíteni tudja (ásványvíz: 1%, szénsavas üdítõital: 5%). 49

50 A kereskedõ beszállítói ( A és B vállalatok) az általuk forgalomba hozott italtermékekre szintén március 1-jéig eltérõ mértékben kérnek újrahasználatra vonatkozó mentességet, továbbá hulladékhasznosítási kötelezettségüknek január 1-jétõl hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozva tesznek eleget. II. Kérdések a) Hogyan kell A és B beszállítóknak mentességi kérelmükben a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányokat meghatározniuk az egyes értékesített italtermékekre vonatkozóan? b) Hogyan kell a kereskedõnek mentességi kérelmében a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányokat meghatároznia az egyes vásárolt italtermékekre vonatkozóan? III. Válaszok a/1) Az A beszállító forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányainak kiszámítása Az A beszállító forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányszáma 2004-ben az ásványvíz termékcsalád 3 termékére a 11. táblázat alapján az alábbiak szerint alakult: Az újrahasználható fogyasztói kiszerelésben forgalomba hozott mennyiség: liter ( db 2 l-es PRB palack). Az összes forgalomba hozott mennyiség: liter (a db 0,5 l-es és a db 1,5 l-es PET palackokban forgalomba hozott ásványvíz mennyiséggel együtt). Mindezek alapján az A beszállító ásványvízre vonatkozó újrahasználati aránya a 11. táblázat alapján 1,96%, ami meghaladja az ásványvízre elõírt kötelezõ újrahasználati arányt (h t = 1%). A évi rendelésállomány alapján az A beszállító mentességi kérelmében vállalni tudja az Ú díjtétellel számolt termékdíj alóli teljes mentesség feltételeit. (Ehhez még egy feltételt teljesítenie kell: az általa forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolások 60%-ának visszagyûjtését a mentesség idõszakára vonatkozóan.) Az A beszállító forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányszáma 2004-ben a szénsavas üdítõital termékcsalád 6 termékére a 11. táblázat alapján az alábbiak szerint alakult: Az újrahasználható fogyasztói kiszerelésben forgalomba hozott mennyiség: liter ( db 2 l- es PRB palack). Az összes forgalomba hozott mennyiség: liter (a db 0,5 l-es és a db 1,5 l-es PET palackokban forgalomba hozott szénsavas üdítõital mennyiséggel együtt). Mindezek alapján az A beszállító szénsavas üdítõitalra vonatkozó újrahasználati aránya a 11. táblázat alapján 3,5%, ami nem éri el a szénsavas üdítõre elõírt kötelezõ újrahasználati arányt (h t = 5%). A évi rendelésállomány alapján az A beszállító csak részlegesen tudja teljesíteni az Ú díjtétellel számolt termékdíj alóli mentesség feltételeit. (A mentességhez még egy feltételt teljesítenie kell: az általa forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolások 60%-ának visszagyûjtését a mentesség idõszakára vonatkozóan.) Az A beszállító által vállalt újrahasználati arányokat ásványvízre (h = 1%), illetve szénsavas üdítõ italra (h = 4%) a 11. táblázat tartalmazza. a/2) A B beszállító forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányainak kiszámítása A B beszállító forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányszáma 2004-ben az általa importált 2 féle ásványvíz termékre a 11. táblázat alapján az alábbiak szerint alakult: Az újrahasználható fogyasztói kiszerelésben (PRB palack) nem hozott forgalomba szénsavas üdítõt. Az összes forgalomba hozott mennyiség: liter (a db 0,5 l-es és a db 1,5 l-es PET palackokban forgalomba hozott ásványvíz mennyiséggel számolva). Mindezek alapján a B beszállító ásványvízre vonatkozó újrahasználati aránya a 11. táblázat alapján 0%, aminek következtében az ásványvizek fogyasztói csomagolása után a teljes Ú díjtétel alapján számított termékdíjat meg kell fizetnie. (2005-re nem ad be mentességi kérelmet.) A B beszállító forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányszáma 2004-ben az általa importált 2 féle szénsavas üdítõitalra a 11. táblázat alapján az alábbiak szerint alakult: Az újrahasználható fogyasztói kiszerelésben forgalomba hozott mennyiség: liter ( db 0,5 l-es EURO palack). Az összes forgalomba hozott mennyiség: liter (a db 1,5 l-es PET palackban forgalomba hozott szénsavas üdítõital mennyiséggel együtt). Mindezek alapján a B beszállító szénsavas üdítõitalra vonatkozó újrahasználati aránya a 11. táblázat alapján 3,2%, ami nem éri el a szénsavas üdítõre elõírt kö- 50

51 telezõ újrahasználati arányt (h t = 5%). A évi rendelésállománya alapján a B beszállító csak részlegesen tudja teljesíteni az Ú díjtétellel számolt termékdíj alóli mentesség feltételeit. (A mentességhez még egy feltételt teljesítenie kell: az általa forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolások 60%-ának visszagyûjtését a mentesség idõszakára vonatkozóan.) A B beszállító által vállalt újrahasználati arányt szénsavas üdítõitalra (h = 3%) a 11. táblázat tartalmazza. b) A kereskedõ beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányainak kiszámítása A kereskedõ beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányszáma 2004-ben a 2 beszállítójától beszerzett 5 féle ásványvíz termékre a 11. táblázat alapján az alábbiak szerint alakult: Az újrahasználható fogyasztói kiszerelésben beszerzett mennyiség: liter ( db 2 l-es PRB palack). Az összes beszerzett mennyiség: liter (a db 0,5 l-es és a db 1,5 l-es PET palackokban beszerzett ásványvíz mennyiséggel együtt). Mindezek alapján a kereskedõ ásványvízre vonatkozó újrahasználati aránya a 11. táblázat alapján 3,2%, ami meghaladja az ásványvízre elõírt kötelezõ beszerzési újrahasználati arányt (h t = 1%). A évi rendelésállománya alapján a kereskedõ mentességi kérelmében vállalni tudja a k díjtétellel számolt termékdíj alóli teljes mentesség feltételeit. (Ehhez még egy feltételt teljesítenie kell: az általa beszerzett újrahasználható kereskedelmi csomagolások 60%-ának visszagyûjtését a mentesség idõszakára vonatkozóan.) A kereskedõ beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányszáma 2004-ben a 2 beszállítójától beszerzett 5 féle szénsavas üdítõitalra a 11. táblázat alapján az alábbiak szerint alakult: Az újrahasználható fogyasztói kiszerelésben beszerzett mennyiség: liter ( db 2 l-es PRB palack). Az összes beszerzett mennyiség: liter (a db 0,5 l-es és a db 1,5 l- es PET palackokban beszerzett szénsavas üdítõital mennyiséggel együtt). Mindezek alapján a kereskedõ szénsavas üdítõitalra vonatkozó újrahasználati aránya a 11. táblázat alapján 11,9%, ami meghaladja a szénsavas üdítõre elõírt kötelezõ beszerzési újrahasználati arányt (h t = 5%). A évi rendelésállománya alapján a kereskedõ mentességi kérelmében vállalni tudja a k díjtétellel számolt termékdíj alóli teljes mentesség feltételeit. (A mentességhez teljesítenie kell az általa beszerzett újrahasználható kereskedelmi csomagolások 60%-ának visszagyûjtését a mentesség idõszakára vonatkozóan.) A kereskedõ által vállalt újrahasználati arányokat ásványvízre (h = 1%), illetve szénsavas üdítõ italra (h = 5%) a 11. táblázat tartalmazza. 51

52 11. táblázat: Újrahasználati arányok számítása (6. példa) "A" ásványvíz és üdítőital palackozó évi termék-kibocsátásának adatai és a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányok mértéke %-ban Termék megnevezése* Termék GTIN száma évi forgalomba hozatal (e db, e liter) I. né. II. né. III. né. IV. né. Össz. (e db) "B" ásványvíz 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" ásványvíz 1,5 l-es PET palackban % 1,5 l-es PET palack ,5 0,04 "B" ásványvíz 2,0 l-es PRB palackban ,0 l-es PRB palack** ,07 "B" szénsavas üdítő "C" ízű, 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" szénsavas üdítő "C" ízű, 1,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,04 "B" szénsavas üdítő "C" ízű, 2,0 l-es PRB palackban ,0 l-es PRB palack** ,07 4% "B" szénsavas üdítő "N" ízű, 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" szénsavas üdítő "N" ízű, 1,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,04 "B" szénsavas üdítő "N" ízű, 2,0 l-es PRB palackban ,0 l-es PRB palack** ,07 Össz. (e liter) évi újrahasználati arány (h%) 160 / 8160 = 1,96 % 1600 / = 3,5 % 2005-re vállalt újrahasználati arány (h%) Csomagolási összetevő megnevezése* Csomagolási összetevő GTIN száma Tömeg "B" ásványvíz és üdítőital importőr évi termék-importjának adatai és a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arányok mértéke %-ban Termék megnevezése* Termék GTIN száma évi forgalomba hozatal (e db, e liter) évi újrahasználati I. né. II. né. III. né. IV. né. Össz. (e db) "I" ásványvíz 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,02 "I" ásványvíz 1,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "I" szénsavas üdítő "M" ízű, 1,5 l-es PET palackban % 1,5 l-es PET palack ,5 0,03 "I" szénsavas üdítő "M" ízű, 0,5 l-es EURO palackban ,5 l-es EURO palack** ,5 0,4 Össz. (e liter) arány (h%) 0 / 8000 = 0 % 10 / 310 = 3,2 % 2005-re vállalt újrahasználati arány (h%) Csomagolási összetevő megnevezése* Csomagolási összetevő GTIN száma Tömeg Kereskedő évi ásványvíz és üdítőital termék-beszerzési adatai és a beszerzésre vonatkozó újrahasználati arányok mértéke %-ban Termék megnevezése* Termék GTIN száma évi forgalomba hozatal (e db, e liter) évi újrahasználati I. né. II. né. III. né. IV. né. Össz. (e db) "B" ásványvíz 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" ásványvíz 1,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,04 "B" ásványvíz 2,0 l-es PRB palackban % 2,0 l-es PRB palack** ,07 "I" ásványvíz 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,02 "I" ásványvíz 1,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" szénsavas üdítő "C" ízű, 0,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" szénsavas üdítő "C" ízű, 2,0 l-es PRB palackban ,0 l-es PRB palack** ,07 "B" szénsavas üdítő "N" ízű, 0,5 l-es PET palackban % 0,5 l-es PET palack ,5 0,03 "B" szénsavas üdítő "N" ízű, 2,0 l-es PRB palackban ,0 l-es PRB palack** ,07 "I" szénsavas üdítő "M" ízű, 1,5 l-es PET palackban ,5 l-es PET palack ,5 0,03 Össz. (e liter) arány (h%) 40 / 1240 = 3,2 % 500 / 4200 = 11,9 % 2005-re vállalt újrahasználati arány (h%) Csomagolási összetevő megnevezése* Csomagolási összetevő GTIN száma Űrtartalom Űrtartalom Űrtartalom Tömeg * Az újrahasználatra vonatkozó menteségi kérelemben meg kell adni mind a csomagolt termék, mind a termékdíjköteles termék (csomagolás) vámtarifaszámát, Kombinált Nómenklatúra szerinti megnevezését, valamint a csomagolási összetevők KT kódját. (Példánkban: műanyag palack 1,5 literig 41000, műanyag palack 1,5 liter felett 41100, üveg 1 literig 47300) ** Újrahasználható csomagolási összetevőként bejelentve a Ktr. 2. sz. mell. II. pontja szerint.

53 7. példa Mûanyag (bevásárló-reklám) táska, mint kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala, felhasználása után keletkezõ termékdíj-fizetési kötelezettség 7.1 Válasz 7.1 Gazdasági esemény leírása évi nyitókészletében a kiskereskedõnek 50 csomag (csomagonként 100 db, 10 liter ûrtartalmú) pille reklámtáska van, melyet az I. negyedévben térítés nélkül a vásárló részére átad a vásárláskor. 7.1 Kérdés Ebben az esetben milyen mértékû a kiskereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége, ha az Art. szerint negyedéves bevalló? A termék értékesítésekor a vásárló részére térítés nélkül átadott, és költségként elszámolt reklámtáska kereskedelmi csomagolásnak minõsül (10 Ft/db díjtétellel). Mivel a vállalkozás nem rendelkezik mentességgel, illetve nem csatlakozott koordináló szervezethez a termékdíj-fizetés mértéke: db 10 Ft/db= Ft, melyet április 20-áig a 0502-es nyomtatványon kell az adóhatóság felé bevallania és eddig az idõpontig befizetnie. 7.2 Gazdasági esemény leírása A kiskereskedõ 2005 januárjában vásárol 1000 db 25 l-es, 0,01 kg tömegû reklámtáskát termékei csomagolásához, melyet vevõi igény esetén térítéssel értékesít. A havi forgalmazott mennyiség átlagosan 150 db. 7.2 Kérdés Mennyi az adott hónapban a kiskereskedõ termékdíj-fizetési kötelezettsége, ha kötelezettségét részlegesen átvállalási szerzõdéssel hasznosítást koordináló szervezetnek átadja, illetve ha ezt nem teszi? 7.2 Válasz 1. A kiskereskedõnek 150 db 20 Ft/db = Ft termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik a havi, csomagolásra felhasznált (értékesített) mennyiség után, ha koordináló szervezethez nem csatlakozik. 2. A fizetendõ termékdíj összege az adott hónapban 150 db (20 Ft/db 20%) = 150 db 4 Ft/db = 600 Ft koordináló szervezethez való csatlakozás esetén. Ebben az esetben licencdíjat is kell fizetni, ami a forgalomba hozott reklámtáska tömege alapján 150 db (0,01 kg 18 Ft/kg) = 27 Ft/hó mértékû. 7.3 Gazdasági esemény leírása A termékei értékesítéséhez 10 l-es ûrtartalmú reklámtáskát felhasználó kereskedõ 2004-ben koordináló szervezethez csatlakozott és március 5-én a mûanyag (bevásárló-reklám) táskák után keletkezõ termékdíjfizetése alóli teljes mentességhez kérelmet nyújtott be vállalva az mt = 4%-os arány teljesítését. A Fõfelügyelõség a kérelem elfogadásáról szóló határozatot április 15-ével adta ki március 5-i hatályba lépéssel. 53

54 A kereskedõnek 5 boltja van, boltonként 2-2 pénztárhellyel, ahol a napi mûanyag (bevásárló-reklám) táska fogyása darab. Így a kereskedõnek a havi termékdíjköteles mûanyag (bevásárló-reklám) táska fogyása összesen: 5 bolt 2 pénztárhely/bolt 500 db/pénztárhely/nap 30 nap = db/hó 7.3 Kérdések 1. Mennyi a termékdíj-fizetési kötelezettség a mûanyag reklámtáskák fogyása után 2005 január-február havában, illetve márciusban? 2. A teljes mentesség teljesítéséhez a mentesség idõszakára vonatkozóan hány darab környezetbarát védjeggyel rendelkezõ reklámtáskát kell forgalomba hozni abban az esetben, ha a kereskedõ 20 literes papír táskával kívánja az mt = 4%-os arányra vonatkozó kötelezettségét teljesíteni? 7.3 Válaszok január-február havában a db mûanyag (bevásárló-reklám) táska után (díjtétel 10 Ft/db) a koordináló szervezeti hasznosítási kötelezettség teljesítésébõl adódóan a mentesség mértéke 80%, így a fizetendõ termékdíj mértéke: db (10 Ft/db 20%) = Ft/hó Ezen túlmenõen a kereskedõnek a koordináló szervezet felé licencdíj-fizetési kötelezettsége van, melynek havi mértéke az 5 g/reklámtáska tömeg, illetve a mûanyagra vonatkozó 18 Ft/kg-os licencdíj figyelembe vételével: db (0,005 kg/db 18 Ft/kg) = Ft/hó. 2. A teljes mentesség eléréséhez a 20 literes környezetbarát védjeggyel rendelkezõpapír táskából éves szinten forgalomba hozott darabszám (X) értéke: X db 20 l/db ( db/hó 10 hó 10 l/db) + (X db 20 l/db) 0,04 ahol a számláló a környezetbarát védjeggyel rendelkezõ jelen esetben papír (bevásárló-reklám) táska mennyisége literben kifejezve; a nevezõ a tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklám táska mennyisége szintén literben kifejezve. A képlet alapján X = db/év adódik, amibõl az következik, hogy a kereskedõnek a havi db mûanyag (bevásárló-reklám) táska forgalomba hozatala mellett a mentesség idõszakára vonatkozóan db/10 hó = db/hó környezetbarát védjeggyel ellátott 20 literes papír táskát kell forgalomba hoznia a teljes mentesség eléréséhez. Ez boltonként, naponta, pénztárhelyenként átlag 10 db környezetbarát védjeggyel ellátott papír táska forgalomba hozását jelenti az 500 db mûanyag (bevásárló-reklám) táska forgalomba hozatala mellett. 54

55 IV. FEJEZET A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁSBAN ÉRINTETT HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK ELÉRHETÕSÉGEI 1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közgazdasági és Fejlesztéskoordinációs Fõosztály 1011 Budapest, Fõ u Budapest, Pf Telefon: Honlap: 2. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. Levelezési cím: 1539 Budapest, Pf Telefon: Fax: Honlap: KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELÕSÉGEK 3. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 6500 Baja, Bajcsy Zs. u Baja, Pf Telefon: 79/ Fax: 79/ [email protected] 4. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 6720 Szeged, Felsõ-Tiszapart u Szeged, Pf Telefon: 62/ Fax: 62/ [email protected] 5. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 7623 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf. 412 Telefon: 72/ Fax: 72/ [email protected] 6. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 9021 Gyõr, Árpád u Gyõr, Pf. 471 Telefon: 96/ Fax: 96/ [email protected] 7. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 3530 Miskolc, Mindszent tér Miskolc, Pf. 246 Telefon: 46/ Fax: 46/ [email protected] 8. Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u Nyíregyháza, Pf. 246 Telefon: 42/ Fax: 42/ [email protected] 9. Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 5700 Gyula, Megyeháza u Gyula, Pf. 99. Telefon: 66/ Fax: 66/ [email protected] 10. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér Székesfehérvár, Pf Telefon: 22/ Fax: 22/ [email protected] 55

56 11. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 1077 Budapest, Nagydiófa utca Budapest, Pf Telefon: Fax: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 5000 Szolnok, Ságvári krt Szolnok, Pf. 25. Telefon: Fax: 56/ Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 9700 Szombathely, Vörösmarty u Szombathely, Pf Telefon: 94/ Fax: 94/ Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség 4024 Debrecen, Piac u. 9/b Debrecen, Pf. 27. Telefon: 52/ Fax: 52/ HASZNOSÍTÁST KOORDINÁLÓ SZERVEZETEK (CSOMAGOLÁSI HULLADÉK) 15. ÖKO-Pannon Közhasznú Társaság 1146 Budapest, Hungária Krt Telefon: Fax: Honlap: ÖKO-Pack Közhasznú Társaság 1066 Budapest, Teréz Krt Budapest, Pf. 701/416. Telefon / fax: Honlap: [email protected] 17. Cseber Közhasznú Társaság 1136 Budapest, Pannónia u Budapest, Pf Telefon: Fax: Honlap: ÖKO-Ferr Közhasznú Társaság 2400 Dunaújváros, Vasmû tér 1-3. Telefon: 25/ ; 30/ Fax: 25/ Honlap: [email protected]. EGYÉB SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK 19. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetbarát Termék Kht Budapest, Lipthay u. 5. Telefon: Fax: [email protected] 20. EAN Magyarország Azonosító Rendszereket Mûködtetõ Közhasznú Társaság 1139 Budapest, Fáy u. 1/b. Telefon: Fax: Honlap: [email protected] Felhasznált szakirodalom [1] Fekete Balázs Magyar Béla Vidák Andrea: KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ , Saldo Rt. (2005) [2] Borsányi-Bognár Levente Fekete Balázs Magyar Béla: KÖRNYZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2003 CSOMAGOLÁS, EAN Consulting Kft. (2003) [3] Fekete Balázs Magyar Béla: A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ SZÁMLÁN VALÓ FELTÜNTETÉSE 2005-BEN, Szakértõi tanulmány (2005) 56